òn òna òno os. zaim. on: Ino i on ſzám ſzebé Doiko imenüje TF 1715, 6; On ohládi moio Dusso ABC 1725, A8b; on ma vſza, ki tebe ma SM 1747, 91; i on nyou od náſz gori vzeme KŠ 1754, 135; On nám 'zelej dobro BKM 1789, 10; Ká'ze, kâ je on vszê ocsa KAJ 1848, 3; On čuva na hižo AI 1878, 7; I da ſzte vi nyega roda KM 1783, 234; More prájh 'snyega biti SŠ 1796, 6; idoucſi ſzo ſze 's-nyega oſzmejávali KM 1796, 77; a ki pa 's-nyega nebode pio SIZ 1807, 6; Nyega miloscsa je vnôga BRM 1823, 2; ár sze nyega szrd szkoro pode'zgé TA 1848, 3; Nyega nogé szo tak kuszte KAJ 1870, 93; csi kak naj vecs stevci okol nyaga sztôpijo AIP 1876, br. 1, 2; nej szam sze ga mogao vcsakati KOJ 1833, IIII; Lidjé se ga bojijo AI 1878, 7; protivinſztva nyemi necsini TF 1715, 15; ani ſze nyemi vollya ne ſzpuni ABC 1725, A6a; Krepkoſzt jákoſzt nyemu das SM 1747, 85; Nyemi ſze jaſz podavan SM 1747, 70; Priſztoupmo knyemi ſzprávim ſzrczom KŠ 1754, 136; ſzmerti vrejdnoga je nej vcsinyeno nyemi KŠ 1771, 251; Angyele nyemi ſzlü'sijo KMK 1780, 10; Da ſze dopádne nyemi BKM 1789, 15; Nyemi vſzigdár dvorili bodemo SŠ 1796, 8; tam je prouti nyemi ſztano KM 1796, 9; Nyegov brat je prouti nyemi kricsao KM 1790, 20; ino mojo dobro-volo k-nyemi ſzam rad ſzkázao SIZ 1807, 38; Gda nyemi je táksi trôst dao BRM 1823, 2; Návcso sze je, da nyemi je nej potrejbno KOJ 1845, 4; On iscse tüdi, da nyemi Valentinián nevouscsi KOJ 1848, 3; Aldüj nyemi KAJ 1848, 7; Pride csin nyegov na glavô nyemi TA 1848, 6; Pojbics ga je pomilüvao, tá nyemi je dao eden jedini gros KAJ 1870, 8; na one dnéve sze nyemi plácsa doli potégne AI 1875, kaz. br. 3; Včasi njemi odgovárjajo kokotje AI 1878, 3; Potom nyemi je šteo pregrešnice pokázati BJ 1886, 5; vöruie kerſchenik, damuie zginoti SM 1747, 80; recsmo poſzluſaimo SM 1747, 81; Dao ſzi me ti poſtenyé BKM 1789, 85; Ki bode 's nyega jo, naj mu bou na zdrávje SIZ 1807, 43; kaibi nyega lübili TF 1715, 13; koteri nyega na pomoucs zovéjo ABC 1725, A6a; Nyega zdüſevnimi i telovnimi ocſimi glédali KŠ 1754, 143; i skripali ſzo zobmi na nyega KŠ 1771, 363; Boug je ſztvouro csloveka, naj nyega ſzpozna KMK 1780, 10; Csi vüpanye vnyem máte, Nyega moucs pomága BKM 1789, 10; i tak nyega opüsztiti KOJ 1833, X; miloszt Od nyega má, ki nyega zná postüvati KAJ 1848, 10; kak zászlobov obvzemes nyega TA 1848; öt (nyaga) AIN 1876, 33; ino nyega spesničkov dobro zdregao BJ 1886, 5; artiga neſche Boug brezi kaſtige niháti TF 1715, 13; ar ga nesche Bogh brezi kastige niháti ABC 1725, A4a; vu tvoioi ſzerditoſzti ne pokáraiga SM 1747, 63; i moje ocsi bodo ga glédale KŠ 1754, 139; i joukale ſzo ga KŠ 1771, 251; Za ſtero ga hválimo BKM 1789, 17; i vörno ga je pomágala KM 1790, 68; Na ſzmrtnom vrejmeni zovi ga na-pomoucs SŠ 1796, 11; gláva ga naj ne boli SIZ 1807, 6; Csi ga scsém verno ſzlü'ziti, tak mi vſze dá BRM 1823, 316; Steri bi ga i prêk groba Vcsino hüdi duhôv roba KAJ 1848, 3; Pojbics ga je pomilüvao KAJ 1870; naszlejdnye ga strehov pokrije BJ 1886, 6; inoſze vnyem ſzamom vüpali TF 1715, 13; vſzo vüpazen Záto jaſz vnyem poloſim SM 1747, 75; Záto nyega morem lubiti, moliti i vnyem ſze vüpati KŠ 1754, 113; i vörvali ſzo vu nyem vucseniczke nyegovi KŠ 1771, 269; naj vörjete vonom, ſteroga je on poſzlao KŠ 1771, 284; Da bi pri nyem pocſivao BKM 1789, 17; Vſza vnyem mám, ká ſzo vugodna SŠ 1796, 5; gori ſzo zevreli v-nyem csemérje, a teliko KM 1796, 8; Vogrszki národ je vu nyem prebivajoucse národe nej steo pretirati KOJ 1833, X; Ka za bin sze v-nyem nahája KAJ 1848; Na tô je vnyam krv 'zerjáva grátala AI 1875, kaz. br. 7; záto doszta bilô, ki szo pri nyam dáli delati AIP 1876, br. 1, 6; Dvakrat szmo prinyam bili AIN 1876, 32; benne (v-nyam) AIN 1876, 35; pri nyemi AIN 1876, 35; Pri nyem správlajo i obeda BJ 1886, 8; Ti verno ſnyim ſiveu boudes TF 1715, 9; dabiszmo tak pod nyim mogli osztánoti ABC 1725, A7a; csi 'znyim navküp trpimo KŠ 1754, 137; Stera je bila pred nyim vu vſzoj miloscſi BKM 1789, 17; Gda je povſzéd za nyim drkao KM 1790, 20; Záto ſze nej trbej nám nad nyim plakati SŠ 1796, 56; ki ſze naj 's-nyim vu vſzem vjedina SIZ 1807, 7; pod nyim kejp precsiszte Materé bo'se KOJ 1845, 6; povszéd tú'sna püsztina za nyim osztáne KOJ 1848, 4; Nicsesztna je pred nyim vsza zvisenoszt KAJ 1848, 7; Jožeki odpüsto ino se žnyim zméro BJ 1886, 6; ona kako nikákſa moucs TF 1715, 3; ona ſetüie ga te jerlo vzeme SM 1747, 82; Kaj ona Szina bô rodila BRM 1823, 4; I ona obcsüti radoszt i bolezen KAJ 1870, 10; una je ete mile Doike nyé verna ſzlüsba TF 1715, 7; Ki vszákoi ſztvári nyé sivleinye dáva ABC 1725, A6a; Reics Bosja oſztane nyei niſcse nemre proti SM 1747, 79; On pa ercsé nyey KŠ 1771, 117; ino k-nyej ſzvojo lübézen gori je nadigno SIZ 1807, 4; tak sze nyej vidlo, da bi AI 1875, kaz. br. 7; ka je k-nyê dosztavek nê prilo'zen AIN 1876, 12; Kak nejveč njej mogočno sveta spraviti živáti AI 1878, 10; Ercsé ji Jezus KŠ 1771, 268; Za'seni ji: náj prvo ſzvojo právo vöro SIZ 1807, 28; Oh! ti ji daj obszebi Mimo idti KAJ 1848, 372; jáko ji je mrzlo KAJ 1870, 62; ſnyegove ſzvéte ſzmrti ino nyou nazveſcsávati TF 1715, 41; kai na nyou paſzko máte SM 1747, 25; i on nyou od náſz gori vzeme KŠ 1754, 135; Ki drügomi jamo kopa, ſzám v-nyou ſzpádne KM 1790, 18; ino ſzebi nyou podlo'sno vcsinta SIZ 1807, 7; ti donk nyou nezavr'si KOJ 1833, VI; Steri plebánus je ali bode za nyou mou's KOJ 1845, 5; ino se trüdijo za nyou BJ 1886, 11; Kaj Bôg nyô odlôcsi BRM 1823, 10; zavezo mojega kerſzta nego ſzem ono zoucſi vergal SM 1747, 48; radi poſzluſali ino ſzejo jáko vcſili TF 1715, 14; Reics Bosjo ſzlisſimo, na pametjo vzemo SM 1747, 81; i na punitio hocses zdárom SM 1747, 69; ár jo je Kriſztus odküpo KŠ 1754, 129; vö jo potégnovſi i ribicske na brejg KŠ 1771, 46; da jo nyemi z-dobre-voule dájo SIZ 1807, 5; Kak ká bi jo steo odati KAJ 1848, 4; On jamo kopa, i szkopa jo TA 1848, 6; večkrat se proti postávi tistim, ki jo šče kaštigati AI 1878, 9; Bosja Sz. reics, kotera prinyei ſztoy TF 1715, 44; Dabi jaſz zvelicsanye, vu nyei mogel dobiti SM 1747, 68; Vſzah dugoványa ſzo po nyeih vcſinyena SM 1747, 11; i doſztai je, ſteri po nyej hodio KŠ 1754, 143; ka po nyej KŠ 1771, 79; Da v-nyê naidem trôst KAJ 1848, 18; kotera prinyei ino ſzyouv vküper ſztoy TF 1715, 44; radüjo ſze navküp 'znyouv KŠ 1754, 133; ka pod nyouv KŠ 1771, 79; Vsza ſirouka zemla 'znyouv puna je BKM 1789, 2; Ali kak je 's-nyouv gori zvézanov naprej priſao KM 1790, 20; ka szam 'snyouv tvoj haszek pomiszlo KOJ 1833, VI; da bi nyéno szrczé prédnyov v-zibeli bilo AI 1875, kaz. br. 7; vſze tecsáſz, dokecs ſze ono [dete] vmoucs gori vzeme TF 1715, 7; kai da ono hudo vreime pride SM 1747, 27; záto, ár ſze ono z-Bo'sov právdov protivi SIZ 1807, 9; Ono je dête AIN 1876, 15; ſzvéto imé na pomoucs zváli, nyé molili TF 1715, 13; zvelicsanye, nego nam je i dati more KŠ 1754, 110; Vzéli ſzo záto tejlo Jezuſovo i závili ſzo je vprté KŠ 1771, 331; z-lübéznoſztyom tvojom je (srce) zasgi KM 1783, 2; Ona ſzta eden drugomi prouti SM 1747, 26; Naj oniva med ſzebom do ſzmrti 'sivéta KMK 1780, 87; Gda bi pa onedva eſcse gúcsala klüſztvi KŠ 1771, 350; Onedva ſzta pa doli ſztepla prájh z-ſzvoji noug KM 1796, 127; I oneva ſzta prepovedávala KŠ 1771, 257; kaj ſze oneva páli na ovom ſzvejti nájdeta SIZ 1807, 12; gda bi nyidva notri vu oblák sla KŠ 1771, 199; ár nyidva vszigdár vu vno'sinszkom potrebüjeta verbum KOJ 1833, 40; Csi bi nyidva vküpnapregla KAJ 1870, 42; Tam zapazita nyiva lêpo nyivo AIP 1876, br. 10, 7; i nyidva mo'snya je prázna oſztánola KM 1790, 26; Boug blagoſzlovi vu vſzákom nyidva pobo'snom dugoványi SIZ 1807, 6; ár tou selej odnyiva rejcs Bo'sa SIZ 1807, 10; i dáo nyima je imé KŠ 1771, 110; obecsao je nyima navküpe i Odküpitela KM 1796, 8; na keip Bosji ſztvoro je nyidva SM 1747, 4; mo'zá i 'zeno je nyidva ſztvouro KŠ 1754, 95; On je pa kebzüvao na nyidva ſtimajoucsi KŠ 1771, 348; i djála ſzta na nyidva gvant ſzvoj KŠ 1771, 68; i vo ſzo nyidva z-váraſſa vrgli KM 1796, 127; dáo nyiva je oſtariáſi KŠ 1771, 205; poſzlao nyiva je k-Jezuſi govorécſi KŠ 1771, 188; Boug dáj med nyiva právo-csiſzto lubéznoſzt SIZ 1807, 6; Daſze dicsi i nyima navküpe ſzvéti Düh SM 1747, 84; Dika I 'znyima ſzvétomi Dühi BKM 1789, 141; kaibiſze ſztátrau za nyo, a oni pak nei TF 1715, 5; ino koteri teim recſém vörje te dobi kai one obeicſajo TF 1715, 44; ſzvoimi jeziki ſze oni prilizávaio ABC 1725, A7b; one do nyih ne doſzégneio SM 1747, 95; Ár oni ſzonáſz malo vreimena kastigali SM 1747, 30; ár oni escse vſzáki dén potrebüjo grejhov odpuscsanyá KŠ 1754, 133; Proſzili ſzo ga pa oni KŠ 1771, 399; gda szo oni goriposztavili nouve hrame KOJ 1845, 6; Tü szo sze oni namerili KOJ 1848, 7; kak csi bi oni rávno z sziljom i mostom obiljávali TA 1848, 4; greihe vadlüvati, inoſze zſnyih ſzpovedati TF 1715, 35; povoden pride, one do nyih ne doſzégneio SM 1747, 95; zjednim ti stouih obladas SM 1747, 85; ki ſzi temnicze, i ſnyéh nevol oſzlobodil SM 1747, 67; gde onih .. nyega vidlili bodejo KŠ 1754; nad jezero pokoleinya onih, ki mené lübio SM 1747, 46; i maloi je, ſteri jo najdejo KŠ 1754, 143; Szin, ſteri je nyih odpüscsanye zadoubo KŠ 1754, 134; i po pokornoſzti ednoga ji vnougo pravicsni poſztáne KŠ 1754, 119; I tak je Paveo vo ſou ſzpoſzrejd 'znyih KŠ 1771, 397; ſteri bi ſze ji ſtimao biti naj vékſi KŠ 1771, 246; gde ſze kraj vzeme od nyi 'zenin KŠ 1771, 108; Oh keliko ji je ovo noucs vneſſeni KM 1783, 4; Te zmo'zne Je 'znyih sztouczov potégno BKM 1789, 16; je pazo, naj bi nyih ne zbantüvao KM 1790, 36; i nyih tücsavo Goſzpodni áldüvao KM 1796, 8; koncsimár za nyih volo me preosztro nepokastigaj KOJ 1833, VI; Atila je bio nyih náj sztrasnejsi Kráo KOJ 1848, 3; Solé i nyi vrêdnoszt KAJ 1848, VIII; Raztrgajmo nyi vezala TA 1848, 3; vr'zmo z szébe nyih járem TA 1848, 3; Nyi papire je vezár vküpzasio KAJ 1870, 6; Jezus govoreécſi nyim TF 1715, 34; ti nyim dávas hráno ABC 1725, A6a; i zavezek ſzvoi da nyim poznati SM 1747, 94; Kteri ſzo, Jesussa Kristussa gori vzéli, onim je dal moucs SM 1747, 21; Jaſz nyim 'zitek vekivecsni dám KŠ 1754, 144; ka je Boug onim ſzpravo, ſteri nyega lübio KŠ 1754, 142; Ka bode záto nyim csinio te goſzpoud ti goricz KŠ 1771, 239; ne bránte nyim KMK 1780, Ab(2); Ne-dopiſzti on nyim prejti SŠ 1796, 4; pri vcsenyej nyim v-knige pokázali KOJ 1845, 10; Szamo nyim je tüdi Cseszko vkrajpograbo KOJ 1848, 6; Teda nyim bode gúcsao TA 1848, 3; Povêm nyim, i jasz bom pitao KAJ 1870, 5; Doszta 'ze nyim od törka obecsalo AI 1875, kaz. br. 3; hozz-ájok (k nyimi) AIN 1876, 35; či njim pomenkáva čista pitna voda AI 1878, 8; kaibi nyé za véliko ſtimali TF 1715, 15; ti nyé koronües zmiloschov ABC 1725, A8a; vönie verzi za nyihovoga pregresenyá vollo ABC 1725, A7b; Hocse Bogh, vſze nyé kastigati SM 1747, 80; abarui je deſzniczom ſzvom SM 1747, 66; akoie kſzebi ſcsé meti SM 1747, 96; Ar stere je od vekivekoma znál, one je i odebral SM 1747, 30; ge ſze za nyih odpüscsanye moli KŠ 1754, 135; i niscse je ne vtrgne zmoje roke KŠ 1754, 144; vnogo lüſztva na nyé vzéo KŠ 1771, 402; I pitali ſzo nyéh govorécsi KŠ 1771, 297; ribicz .. i velo je tá dati i one KŠ 1771, 126; moja dobra dela ponizno proſzécſi, da nyá notri priká'ses KM 1783, 67; Ali da je nyé ov delavecz, nej mogo na ſzvetloſzt piſztiti BKM 1789, 3; ali on je na nye gledoucs jako veliko delo bilou KM 1790, 78; 'sivino, csi ſzo zvedli, ka niſcse na nyá ne merka KM 1790, 70; je dáo poſztaviti edno zláto tele, naj bi nyé molili KM 1796, 69; vſza ſztvorjena ſztvár nyé gláſzi KM 1796, 5; naſe duſe, ino ſzvojimi Ocsi je priká'se SŠ 1796, 8; pitam nyé, jeli lübi eden drügoga SIZ 1807, 5; je pa nyéh blagoſzlovo SIZ 1807, 7; ni eti je ne iſcsi BKM 1789, 4; pa ſzame ká'zejo, gda je más naprêvzéti BRM 1823, II; da szo sze na nyé vsze szoszedscsine tousile KOJ 1845, 3; veliko jih pa poznam, ki zdihávajo KOJ 1845, 7; Te bivajôcsi vu Nébi je oszmejé TA 1848, 3; Ocsa szo mi je küpili KAJ 1870, 6; i trdi zakriv (táble) je djao na nyé KAJ 1870, 6; Goszpon vúk! pozdrávlamo ji KAJ 1870, 137; csi protivnécke na nyih nevdárijo AI 1875, kaz. br. 3; öket (nyih) AIN 1876, 33; záto jih moro lübiti AIN 1876, 9; I kai vu nyih boude TF 1715, 1; nego bi vu nyih tála mogo meti SM 1747, 22; naj vu nyih raſztémo KŠ 1754, 128; Beri vküp vu nyi raztorjeni drági kincs KAJ 1848, X; znôtra vu nyih je zlocsasztnoszt TA 1848, 5; csi vu nyih ténkiglaszniki szojo AIN 1876, 8; kastigam greihe nad onimi, ki mené odürjávaio SM 1747, 46; naj odhájam ſnyimi prebivam SM 1747, 71; ino 3.) dobro 'znyimi csiniti KŠ 1754, 170; Ka bi vcsino tou miloſcso 'znyimi prouti nyemi KŠ 1771, 418; i oſztánem, Dokoncza ſzvejta 'znyimi BKM 1789, 19; Odürni ſzte pred nyimi BRM 1823, 5; da je boj med nyimi nesztano KOJ 1848, 5; prêsao je szpômenek nyihov 'znyimi TA 1848, 7; zádnji nog so prosti, žnyimi pirušlek plezi AI 1878, 7; Žnyimi je se vu štalo skrio BJ 1886, 8

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

osvojìti -ím dov.
1. osvojiti, zavzeti: Trebinje városi, stero meszto csi bi nyim mogocsno bilô oszvojiti AIP 1876, br. 2, 3; Po nevolaj tvoji, Tebé Bôg oſzvoji BRM 1823, 158; pren. Blá'zen, csi szi tô rêcs oszvojo KAJ 1870, 55; nyihovo zemlo oszvojili KOJ 1848, 8
2. prisvojiti: Vſze ſzi je ſzebi oſzvojo BRM 1823, 332; szam nê zamüdo szpoznávati lidi i etih dobre segé szam szi oszvojo AIP 1876, br. 5, 6
3. pridobiti: I on ſzi je mené oſzvojo BKM 1789, 416; I on ſzi je mené oſzvojo SŠ 1796, 146; Ti, ki szi nasz oszvojo KAJ 1848, 135; ſtero ſzebi oſzvojimo KŠ 1754, 135; nyé vrejdnoſzt knám prikapcsüjemo, czilou je oſzvojimo KŠ 1754, 216; naj tou i táksega tivárisa oſzvoijo KŠ 1754, 220

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

držàti tudi deržàti -ím nedov.
1. imeti kaj z rokami oprijeto: i ono je (pavozino) eden csaſz vu kejpi toga ſzuncza dr'sao KM 1790, 38; Ti mo'zjé pa, ki ſzo dr'zali Jezuſa KŠ 1771, 249; na szlêdnye 'ze dete proti nyemi dr'zála AI 1875, kaz. br. 7; za drek dersim SM 1747, 27
2. imeti, ohranjati: On je ſzám dr'sao ſzvojo zemlou KM 1790, 66; bode zemlo zürocsinye dersal SM 1747, 94; Ki je pa kaj dobroga dr'sao, tá je drügoga nerad püſzto KM 1790, 86; pren. Ki dr'zi vſzáko ſztvár BRM 1823, 5; ár te jaſz dr'zim KŠ 1754, 264; kako Bo'zo rejcs dr'zati moremo KŠ 1754, 27; Der'zi náſz do koncza vrázumi BKM 1789, 136; sitka ne dersi vſzebi SM 1747, 82; dr'zmo eto vadlüvanye KŠ 1771, 677; Vucsécsi dr'zati vſza KŠ 1771, 99; kak dugo dr'zis vu dvojnoſzti düſo naſo KŠ 1771, 301; obcſinszka vöra zaisztino dr'si KM 1783, 208; trétye liki meſzto dr'zi vu Bo'zanſztvi KŠ 1754, 123
3. zadrževati, gostiti: tri dni náſz je po priátelſzkom dr'sao KŠ 1771, 428
4. ujemati: To tudi z-substantivumom dr'si adjectivum vu racsúni KOJ 1833, 116; more na nacsise dr'sati KOJ 1833, 6
5. zagotoviti: ka bi nyemi edno ládjiczo gotovo dr'zali KŠ 1771, 109
6. opravljati dejanje, kot ga določa samostalnik: tanács ſzo dr'zali KŠ 1771, 73, 92; Zakaj ſzo dr'ſali Apoſtolje Szpráviscse KM 1796, 128; poglavárje tanács dr'zijo TA 1848, 3; Szpráviscse nede szedsztvo dr'zalo AI 1875, kaz. br. 2; cslovik zdávanye dr'zo AI 1876 br. 3, 8
7. ohranjati v določenem stanju: Tak i Boug mertik dr'zi BKM 1789, 314; Boug mertik dersi SM 1747, 73; Jeli je ſzlobodno priſzego dr'zati KŠ 1754, 18; Ne de vecs potrebno toliko v-glávi dr'zati AI 1875, kaz. br. 6
8. imeti določeno prostornino: séſzt kameni vejder ſteri je vſzáko dr'zalo dvej ali tri mericze KŠ 1771, 268
9. imeti, šteti za: ludsztvo ga kak szvetcza v postenyi dr'si KOJ (1914), 154; da ne vredno dr'zo kral bidti AI 1875, kaz. br. 3; drügi szive ocsi dr'zijo za lepse KAJ 1870, 31; za veliko rusno dugovanje dersati SM 1747, 40
10. meniti, misliti: Jaſz tou dr'sim, ka ſzmo jo mi pripravili KM 1790, 48; Ar tak dr'zim: ka ſzo nej vrejdne trplivoſzti KŠ 1771, 465; Vrednoszt nyegovo v-miszli dr'ze KAJ 1848, 10
11. trajati: dokecs delo i csinejnye dr'zi KŠ 1754, 184
držàti se tudi deržàti se -ím se
1. delati, kot je primerno, dobro: ſteri ſze k právomi vadlüvanyi drzijo KŠ 1754, 130; da ſze jaſz Bogá dr'zim KŠ 1754, 14; kſteroj ſze naj vecs luſztva i naj zmo'znejsa Goszpoda ino králove dr'zijo KŠ 1754, 10b; Vkom ſze trbej Farizeuſov dr'zati KŠ 1771, 75
2. biti enakega prepričanja, čustvovanja: ſzeſzkouſz ſze je Petra dr'zao KŠ 1771, 101; Dr'zte sze szredbenika KAJ 1848, 120; József II. sze je pa bole rúszke Czararicze dr'sao KOJ 1848, 114; Kriſztusa ſze z-verov dr'zi BRM 1823, 3; da ſze li etoga krála dr'zimo KŠ 1771, 818; i ne dr'zte ſze 'znyim KŠ 1771, 630; ſze náſz vſzelei, (vſzigdár) dersio SM 1747, 27
3. vesti se, kazati razpoloženje: kak ſzo ſze dr'zali knyim KŠ 1771, 614; I vſzákom deli ſzam ſze tak dr'zao, i eſcse na dale bodem ſze dr'zao KŠ 1771, 547; Csi ſze okorno prouti nyim dr'zimo KŠ 1754, 32; I on ſze je dr'zao, liki dabi dale ſteo idti KŠ 1771, 256; Kakda sze more dr'sati vu i okol Cérkvi KOJ 1845, 22; Kiszilo sze ne dr'si KOJ 1845, 30; ali premore vſzáki ſznáj'sno ſze dr'sati KM 1790, 18
4. opravljati, delati: Jeli je dr'sao Dávid pokouro KM 1796, 62; gda ſze molitvi dr'sijo KŠ 1771, 348
5. ohranjati svoj položaj kljub ogroženosti: Hercegovinanci proti törkom sze osztro dr'zijo AI 1875, kaz. br. 3; Csi poszlavci i sze nadale k szvojemi dokoncsanyi dr'zijo AI 1875, kaz. br. 2; pren. czérkev ovcsárniczo imenüjes, za ſtere dveri ſzedr'zi ſzám tvoj ſz. Szin KŠ 1771, 832; Ka ſze Kejpove dr'sijo jeli ſze neprotivi KMK 1780, 38
6. zadrževati se: ki ſzo ſze pri nyem dr'zali KŠ 1771, 371; idoucsi od Judee vu Csezário, tam ſze je dr'zao KŠ 1771, 380; poredno vrejmena ſzo ſze tam dr'zali KŠ 1771, 385; v-Rimi ſze dvej leti dr'zi KŠ 1771, 427
7. imeti, šteti za: Steri ſze dr'zijo, ka dabi bogábojécsi bili KŠ 1754, 20; Csi ſze ſto za moudroga dr'zi KŠ 1754, 21; ki ſze dr'zijo za vládnike poganov KŠ 1771, 135
8. hraniti, imeti: Vu klejti se vsakojačka stvár za jelo derži BJ 1886, 7
držèči -a -e držeč: ſztrá'zo dr'zécſi vnocſi KŠ 1771, 168; tanács pa dr'zécsi kupili ſzo KŠ 1771, 93; za malo dr'sécsi KM 1796, 19; táksi réd dr'sécse zvejzde KM 1796, 4
držàvši -a -e ko je držal: Dr'zavſi zvézanoga BKM 1789, 76; Dr'zavſi vpüscſini národ 'Zidoſzki BKM 1789, 326; vſzáko (vejdro) dvej ali tri mericze dr'savsi SIZ 1807, 14; v-kôpalnici sze dr'závsi AI 1875, kaz. br. 8
držàni -a -o
1. s silo zadrževan: I tak je Peter dr'záni vu temniczi KŠ 1771, 378; pren. od právde vu ſteroj ſzmo prvle dr'záni bili KŠ 1771, 461
2. trajajoč: 2 ¾ vöre dr'zánom gucsi na szpráviscsi napredáno AI 1875 kaz. br. 2
3. opravljan, izvajan: Szpráviscse nede szedsztvo dr'záno AI 1875, kaz. br. 2

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

kríčati -ím nedov. kričati, vpiti, klicati: Kiáltani; kricsati KOJ 1833, 162; zácsao je kricsati KŠ 1771, 136; odpüſzti jo, ár kricsi za nami KŠ 1771, 51; nego li po dvôri kricsi KAJ 1870, 6; zbicsüvanyem ſzpitávajte 'znyega, naj zvejm, za kákſi zrok kricsijo tak na nyega KŠ 1771, 412; gda bi opet kricsao zvelikim gláſzom KŠ 1771, 96; Kricsao je záto govorécsi: Goſzpodne KŠ 1771, 49; Nyegov brat je knyemi kricsao, ali nej ſzi ſzpameten KM 1790, 20; edna 'zena je kricsala nyemi govorécsa KM 1790, 51; To lüſztvo je kricsalo govorécse KM 1790, 68; Lüdstvo sploh prestrášeno je kričalo: Ogen je BJ 1886, 9; dvá ſzlepcza kricsala ſzta govorécsa KŠ 1771, 66; Oni ſzo pa eſcse bole kricsali govorecsi KŠ 1771, 94; pren. Zakaj kricsis za volo tvojega porüsenyá KŠ 1754, 176; otecz Boug pak zNebéſz zviſzokim gláſzom kricſi govorécſi TF 1715, 38; tvega ſzinka gláſz kricsi SM 1747, 91; Boug Nesztanoma tou kricſi BKM 1789, 14; vſza ſztvorjena ſztvár kricsi KM 1796, 5; velki szvet! K-tebi krcsi on zdaj AIP 1876, br. 6, 2; vkom kricsimo Abba, tou je, Ocsa KŠ 1771, 464; Záto ktebi kricsimo mi vſzi BKM 1789, 135; ſzpunim gerlom kricsio TF 1715, 4; znevolni ludi, kteri ktebi kricse SM 1747, 67; Serafimi: nepresztanim glászom kricsijo KM 1783, 29; ſzvét, kricsijo Bogá neſztanoma dicsijo BKM 1789, 1b; Bláj'zeni oni, ki ſzplacsom kricso BKM 1789, 254; Tebé Angyelje dicso i vsze zmo'snoszti kricso KOJ 1845, 135; veſzéli ſze neplodna, juvcsi i kricsi KŠ 1771, 566; Nebode ſze nyevkao, niti kricsao KŠ 1771, 39; csi eti bodo múcsali, kamenye bode kricsalo KŠ 1771, 237; Bode prvle, liki bodo kricsali, i ja ſze ogláſzim KŠ 1754, 182
kričéči -a -e kričeč, vpijoč: Greihje ſztanovito eto, vnébo prouti Bougi kricſécſi TF 1715, 5; Vnebéſza kricsécsi grejh KŠ 1754, 73; jaſz ſzam gláſz kricsécsega vu püſcsávi KŠ 1771, 265; ki ſzi k-tebi kricsécsemi Ezkiás Králi 'sitek podú'sao KM 1783, 37; Priſzpodobni je kdeczi, kricsécsoj tiváriſom ſzvojim KŠ 1771, 36; vö je püſzto Boug Duhá Sziná ſzvojega, kricsécsega Abba KŠ 1754, 154; Vidoucsi pa deczo kricsécso vu czérkvi KŠ 1754, 68; naſzledüvala ſzta ga dvá ſzlepcza, kricsécsa i govorécsa KŠ 1754, 30; K-tomi i glávne grejhe i v-nébo kricsécse grejhe KM 1783, 148

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

pod predl.
I. s tož.
1. pod, za izražanje premikanja, usmerjenosti k spodnji strani česa: nej ſzam vrejden, ka bi pod mojo ſztreho ſou KŠ 1771, 25; i ſzedécsi na oſzelniczi i nyé 'zrbéti pod járem navajene oſzelnicze KŠ 1771, 68; Niti ne vu'zgéjo poſzvejta, naj ga pod korcz denejo KŠ 1771, 14; Szlovenszki silabikár pod Prespan Stampanya dáni KMS 1780, A; Sibo je vzéo, i tomi pojbári je pod nogé vcseſzno KM 1790, 18; kelkokrát szam steo vküpszpraviti szini tvoje, liki kokous pod perouti KOJ 1833, XI; Edenkrát pükso pod pláscs szkrio AI 1875, kaz. br. 7; pri obá ségajo prednje roké pod koleno AI 1878, 7
2. za izražanje podreditve, prehoda v odvisnost: ali je nyé pod tou kaſtigo vrgao KM 1796, 43; szo vnogo dr'sáv pod szvojo derécso oblászt zmetali KOJ 1848, 6; Ete szlovenszke národe ruszki vladár pomága, da bi je rad pod szvojo oblászt dôbo AI 1875, kaz. br. 3; pren. ino ga je pod Právdo podvergal, (djál) SM 1747, 10; Sziná ſzvojega vcſinyenoga pod právdo KŠ 1754, 115; Ka pa csáſzi te verne pod kri'z vr'ze, tiſzto je nej za grejha volo kaſtiganye KŠ 1754, 135; i pod ſzlü'zbo je vr'zejo, i hudou bodo 'znyimi csinili KŠ 1771, 359; Ali zaprlo je piſzmo vſza pod grejh KŠ 1771, 563; ki ſzi náſz tvoje ſzini pod trplejnya podvrgao KŠ 1771, 823; Zakaj je vrgao Boug naſſa mislejnya i po'selejnya pod právdo KMK 1780, 46; vnougi ſzo vſza osztavili, tejla ſzvoja ſzo pod ſzlü'sbo vrgli KM 1783, 217; vsze szi podvrgao pod nogé nyegove TA 1848, 7
II. z or.
1. za izražanje položaja na spodnji strani česa: ino nai vláda na(d) pod Nébov letocſimi Fticſmi SM 1747, 4; Naj ſze vſzáko koleno naklekne i pod zemlouv KŠ 1754, 110; Csi vidis, ka pod bremenom le'zi onoga oſzeo KŠ 1754, 52; Razpetjé pod nyim kejp KOJ 1845, 6; szo sze pod golouv nébov kotali KOJ 1848, 6; pod jezikom nyegovim je nemir i nepriátelsztvo TA 1848, 8; Pod pazdjami mam kni'zice KAJ 1870, 5; Pri dnévi se zadržáva pod grmovjom AI 1878, 10; pren. dabiszmo pod nyegovimi perotami vpokoy mogli osztánoti ABC 1725, A7a; Pod tvojov obrambov od nepriátelov Vméri pocsivam SM 1747, 76; ka ſzi ti náſz pod tvoje obrambe perotami obarvao KŠ 1754, 223; i zdr'si me pod perotami tvoje miloscse Goszpodne KM 1783, 6
2. za izražanje odvisnosti, podrejenosti: dabi on, one, kteri ſzo pod Právdov bili, odküpo SM 1747, 10; Naj pod nyim vu nyegovom králeſztvi ſzveto 'zivémo KŠ 1754, 109; Ar, kikoli ſzo zdejl právde, pod prekléſztvom ſzo KŠ 1771, 561; du'sni ſzmo pod ſzmrtnim grejhom vſzako leto Oltárſzko Szveſztvo k-nám vzéti KMK 1780, 63; i nyim pod ſzmrtnov kaſtigov naj ſze niſcse ne podſztoupi skouditi KM 1790, 90; Pod vupanyem tej pocsivajo, Na bláj'senſztvo ár gori ſztánejo SŠ 1796, 33; Ar prebiva v-blá'zenoj szvetloszti, Nesztoji pod právdov telovnoszti KAJ 1848, 8
3. za izražanje razmer, časa, v katerem se kaj dogaja: mokoje ſzterpo pod Pontiuſſem Pilátuſſem TF 1715, 22; moko ie szterpo pod Pontiussem Pilátussem ABC 1725, A5a; moko je ſzterpel pod Pontius Pilátuſſem SM 1747, 44; Ár ſze i jaſz pod obláſztyom bodoucsi cslovik KŠ 1771, 25; Moko je trpo pod Pontzius Pilátuſſom KMK 1780, 7; ka bi nyihov Jezik pod Vogrszkov Korounov bodoucsi Národje polübili KOJ 1833, VIII; Ka moremo csiniti pod Evangyelioma ſtejnyom KMK 1780, 53; Od koj ſzi moremo miſzliti pod zvonyenyom KMK 1780, 32; Pod bo'sov szlu'sbov sze klecsi ali sztoji KOJ 1845, 23; Pod vcsenyom je nikomi nej szlobodno jeszti KOJ 1845, 9; Vu etom franciskani szo radi fercskali i vertali pod obedivanyom lutheranszki profeszorje KOJ 1914, 145; Pod božov službov se zorgolami igra BJ 1886, 20
4. za izražanje načina, kako dejanje poteka: kaibi mi ani pod ſzpouſzobom pravicze, krivicsno znaſim urokom ne zmeiſali TF 1715, 17; Naj ürocsine ali hi'ze bli'znyega ſzhüdov jálnoſztyov ne popajüjmo, niti pod obrázom právde i pravicze KŠ 1754, 59; Ti ſztári ſzo ga pod cslovecsem obrázom kázali KŠ 1771, 2 (B1b); Ár po'zirávate hi'ze vdovicz pod obrázom dugi molitev KŠ 1771, 76

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

spunjávati -am nedov.
1. izpolnjevati: ár ſze ona [právdo] 'zelej i vnotrejsnyem dühovnom rázumi ſzpunyávati KŠ 1754, 69; Tak je právda dühovna, ſtero trbej ſzpunyávati KŠ 1771, 438; vcsis Dú'znoſzti nase verno szpunyávati BRM 1823, 14; Králevcsino, nyé dokoncsanya szpunyávati KOJ 1833, VII; szlovenszki dühovniczke pispeka zapouvedi nej hteli szpunyávati KOJ 1914, 104; Pecsi morejo dú'znoszt szvojo szpunyávati KAJ 1870, 60; Zapoved Tvojo z-radoſztjov Szpunyávam BRM 1823, 8; punoſzt toga, ki vſza vu vſzem ſzpunyáva KŠ 1771, 575; Ka bôg obecsa, ſzpunyáva BRM 1823, 3; tou je, mi ſzpunyávamo právdo po vori KŠ 1771, 440; ino bi od Vármegyéva vödáne zapouvedi szpunyávali Szlovenye KOJ 1833, XVII; Nacséſzt gledoucs a) Proroczko .. 3. Kakda jo je ſzpunyávao KŠ 1771, 160
2. dopolnjevati: nej ſzem priſao [právdo] razvezávat, nego ſzpunyávat KŠ 1754, 103; nej ſzam priſao razve'züvat nego ſzpunyávat KŠ 1771, 14
3. dajati čemu vsebino, smisel: Z-nevoljami cslovik ſzvoj 'sitek ſzpunyáva SŠ 1796, 39; Szpráznikmi ſzi vſzigdár ſzpunyávao tve vrejme BKM 1789, 189
4. opravljati, delati: ſzi nogé gori po-ſztejni oprávla, ino tak nemárnoſzt ſzpunyáva SIZ 1807, 27; teilo i kerv, Duſſo mantra, ino na ſzládnoſzt ſzpunyáva SM 1747, 68
spunjávati se -am se
1. izpolnjevati se: A ſze vſza právda vu ednoj rejcsi ſzpunyáva KŠ 1771, 567; naj ſze po meni ſzpunyáva dneſz tvo-ja Bo'zánſzka ſz. vola KM 1783, 2; znamejnye, gda bodo ſze vſza eta ſzpunyávala KŠ 1771, 143
2. minevati, potekati: Vrejme Dejve ſzpunyáva ſze BKM 1789, 3; Me vrejmen ſze ſzpunyáva SŠ 1796, 135; i dnévi mojega 'sitka ſze ſzpunyávajo KM 1796, 45

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

vr̀či tudi vr̀čti tudi vr̀žti vr̀žem dov. vreči: Vetrni; lücsiti, vrzti KOJ 1833, 182; vzéti krüh deczé i ſcsenczom vrcsti KŠ 1771, 51; nej je je ſzlobodno vrcsi vu ladiczo KŠ 1771, 93; gát more vr'zti KAJ 1870, 108; od tébe brezi vſze miloscse vr'zem KŠ 1754, 231; i vr'zem prszt moj vu znamejnye czvekouv KŠ 1771, 333; Lejhko me od tébe vr'zes KŠ 1754, 253; Ka pa csáſzi te verne pod kri'z vr'ze KŠ 1754, 235; ki rokou ſzvojo na plug vr'ze KŠ 1771, 201; I vr'zejo je vpécs ognyeno KŠ 1771, 45; vonie vrzi TF 1715, A7b; idoucsi vrzi vodiczo vmourje KŠ 1771, 57; vr'zmo ſors na nyou KŠ 1771, 330; vrzte na dejſzno ſztrán ládje te vlák KŠ 1771, 334; naj náſz vu ſzlü'zbo vr'zejo KŠ 1771, 559; da bi na nyé vrgao roké KŠ 1771, 62; ſzi me nej v-pekeo vrgao KM 1783, 135; i tak je ſzebé na ſzkvárjenye vergo SM 1747, 5; vrgao ga je vu temniczo KŠ 1771, 60; Boug je nyega vrgo v-obráſz 'sivincseti SŠ 1796, 63; vrgli ſzo roké na Jezuſſa KŠ 1771, 90; ſzo pod ſzlü'sbo vrgli KM 1783, 217; ſzi me nej v-pekeo vrgao KM 1783, 135; pren. tvoje ocsi vrzi na nász KM 1783, 108; Verzi Ocsi na náſz BKM 1789, 142; Na Bogá li vrſzte vſzo vaso ſzkrb BKM 1789, 299; Vkou je Ejvo kacsa vrgla KŠ 1754, 251; Omuren pogléd je vrgla na Palia KAJ 1870, 18; pogléd szvoj kúmesz vr'zti KAJ 1848, III; Ki bojni konecz vr'ze TA 1848, 38; Szmrt te pod koszou vr'se KM 1783, 281; Csi vrzem vté mo vüpaznoſzt BKM 1789, 276; i na ôcsi ti vr'zem TA 1848, 41; konecz hocses tomi ſzvejti vr'sti SŠ 1796, 97; nego ſzem ono zoucſi vergal SM 1747, 48; ſzi te dúg na tvojega ſz. Sziná ga vrgao KŠ 1771, 840; Boug je pod právdo vrgao naſſa mislejnya KMK 1780, 46; i ono ſzo nyej na oucsi vrgli KM 1790, 34
vr̀či se tudi vr̀čti se vr̀žem se vreči se: ſzkvarjenyé, na ſtero ſze tejla vr'zejo KŠ 1754, 144; dvej nogej imajoucsemi ſze vrcsi vu ogyen KŠ 1771, 58; Na ſzkvárjenye vr'ze ſze BKM 1789, 110; i vrzi ſze vu mourje KŠ 1771, 38; ino ſze na ogyen vr'ze KŠ 1771, 23; i v temniczo ſze vr'zes KŠ 1771, 15; ka bi ſze czejlo tvoje tejlo vrglo vgehenno KŠ 1771, 16
vržéči -a -e ki vrže: ki ocsi na nyega vr'zécsi i vidoucsi KŠ 1771, 386; gvant nyegov vr'zécsi na nyega ſors KŠ 1771, 152
vr̀ženi -a -o vržen: ár je doli vr'zen to'zecz bratov naſſi KŠ 1754, 118; Lázar, ki je vr'zeni bio kvrátam nyegovim KŠ 1771, 226; Jezus po obrizávanyi pod právdo vr'seni KM 1783, 72; gorécsa je vr'zena vu mourje KŠ 1771, 781; Od vzemlo vr'zene psenicze KŠ 1771, 306; ſteroga je doli zráka vr'zenoga vmouro KŠ 1771, 700; Pá je priſzpodobno kvrſi vr'zenoj vu mourje KŠ 1771, 46; Paveo i Szilás vr'zena vu temniczo KŠ 1771, 391; da szta obadva pod törszko oblászt vr'zeniva AI 1875, kaz. br. 3

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

zvísiti -im dov. povišati: Te verne scsés zviſziti BRM 1823, 80; szi je prizadejvao szvojo zvisziti KOJ 1848, 92; Ti zviſzis me BKM 1789, 21; i zviszis glávo mojo TA 1848, 4; i zviſzi vaſz KŠ 1771, 751; tam zviszi i vász Bôg KAJ 1848, 112; gda zviſzite Sziná cslovecsega KŠ 1771, 293; naj váſz zviſzi KŠ 1771, 713; i zviszi nyé KM 1783, 30; Ti ſzi me pa zviszio BRM 1823, 13; Toga je Boug zviſzo KŠ 1771, 356
zvísiti se -im se povišati se: i ſterikoli zviſzi ſze KŠ 1771, 76; ki ſze zviſzi, ponizi ſze KM 1796, 57; po vami ſze zviſzimo KŠ 1771, 546; i naj ſze ne zviſzim KŠ 1771, 550; Peter ſze tak ne bi zviſzo KŠ 1771, 701; Zakaj ſze je K. zviſzo KŠ 1754, 110; Ali záto sze je ne segavo zviszo KAJ 1870, 54; ſteri ſzo ſze zviſzili KŠ 1754, 95
zvíšeni -a -o
1. poveličan, slavljen: Jesus zviſen jeſzte SM 1747, 12; ki ſzi do nebéſz zviſeni KŠ 1771, 36; zviseni bojdi Goſzpoud KM 1783, 98; Csi gli je cslovik zviseni BKM 1789, 270; je zviſena ſzoudba nyegova KŠ 1771, 366; I do viszoki nebész zvisena BKM 1789, 8b; ka je potrejbno zviſenomi biti Szini cslovecsemi KŠ 1771, 309; zviſeno je Jezuſovo imé KŠ 1771, 410
2. povišan, višji: Trétya (stuba) je ta zvissena KOJ 1833, 30; ki ſzo zviſſeno bruncseno kacso zaglednoli KM 1796, 40; te je na zvissenoj sztubi AIN 1876, 29; szo prilicsne na sztolmacsenyé trétye zvissene sztube tüdi ete recsi KOJ 1833, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

darüvàti tudi darívati -ǜjem nedov. dajati, darovati: ſcsém darüvati BKM 1789, 9; Tebi darüjem KM 1783, 5; darüje pobo'snoſzt KMK 1780, 82; darüjo ſztvoje pravicze KŠ 1754, 238; darüj mi prvle KM 1783, 33; je leipo daruval SM 1747, 86; je darüvao KŠ 1771, A6b; je daruvao SŠ 1796, 97; darüvali ſzo KŠ 1771, 7; Darivati scsé váſz BRM 1823, 8; ſzi me darivao BRM 1823, 367
darüvàni -a -o darovan: nám darüvani Agnyecz KM 1783, 82; nám darüvan BKM 1789, 107; od Kriſztusa darüvano KŠ 1754, 135; ſzo obecsanya darüvana KŠ 1771, 717

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

dokončávati -am nedov.
1. dokončevati, končevati: szvoj krátki 'sitek dokoncsáva KOJ 1845, 135; Szkim dokoncsávamo ino zapéramo te Otsa nás KŠ 1754, 179; da zdaj vtejli bodte dokoncsávali KŠ 1771, 561
2. izpolnjevati, porabljati: gôszanca szkoro cêli 'zitek z-jelom dokoncsáva KAJ 1870, 111; Vſza, stera scsés, dokoncsávas BRM 1823, 106
3. sklepati, odločati: neobrizávanye, ſtero právdo dokoncsáva KŠ 1771, 452;
dokončavajóuči -a -e dokončujoč: dokoncsávajoucsi poſzvecsenyé naſe KŠ 1771, 540
dokončávlani -a -o dokončevan: bodo ravnani, oprávlani i dokoncsávlani AIP 1876, br. 4, 1; Na a i e dokoncsavlane recsi AIN 1876, 13

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

dvòr -a m
1. dvorišče: Jáko se je veselio, či je dvor i vulica süha bila BJ 1886, 23; (Lisica) Pazlivo okroži dvor AI 1878, 9; Peter je vinej ſzedo na dvouri KŠ 1771, 92; Ki sze za knige nesztára, Nego li po dvôri kricsi KAJ 1870, 6; tam na samošnom dvori plodi pes velko vnožino kür AI 1878, 3; i ni eden je nej mogao vö zvoziti vzimi z-ſzvojega dvora gnojá brezi truda KM 1790, 80
2. gospodarska poslopja: Kai razmis po krühi vſzak denesnyem Vſza ona hiſa, dvor, nyive TF 1715, 29; Ka ſze razmi po krühi? Vſze, ſtero ſzlu'zi, liki: hi'za, dvor, nyive KŠ 1754, 165; Boug hiſo, dvor, ſeno, dáva TF 1715, 21; Ktomi hi'zo i dvor priglédne KŠ 1754, 85; Blagoſzlovi goricze, Naſa polá ſzejjanye, Dvor, márho BKM 1789, 169
3. dvor, dvorec: I dönok je vu Pilátuſſovom dvouri nej ſzamo bicsüvani Goſzpon Kriſztus KM 1796, 108; Teda ſzo ſze vküp ſzpravili i ti Sztariſi lüſztva vu dvor viſesnyega popa KŠ 1771, 87; Gda eden mocsen ro'znáti varje ſzvoj dvor KŠ 1771, 207
4. v zvezi nebeski dvor nebesa: bojdi meszto méne od vszega tvojega Nebeszkoga dvora blagoszlovleni KM 1783, 172; Pozovi me k-ſzebi gori Na nebeſzke ſzvetle dvori SŠ 1796, 98, 5; nebeszki dvor te zvissáva KOJ 1845, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

gè prisl.
1. kjer: Ge toga nejga, tam nejga Szveſztva KŠ 1754, 184; Ge 'ze nega ſzrczá dobrovolnoga, tam ſze ſzrczé zgrünta ne gliha KŠ 1771, 436
2. kje: Ge, gda i kakda je odpiſzti KŠ 1754, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

hváliti -im nedov. hvaliti, slaviti: dabi ſze tak tvoie ſzvéto Imé moglo dicsiti ino hváliti ABC 1725, A6b; Hválim jaſz tebe, Goſzpodne SM 1747, 64; Záto te hválim, moj Bo'ze KŠ 1754, 265; kim nej li ſzamo jaſz hválim KŠ 1771, 484; Hválim te, i dicsim KM 1783, 5; hválim praj, kako mojemi drágomi Ocsi SIZ 1807, 32; Hválim jaſz Tebé BRM 1823, 7; ſzpráznov nyega vörov hváli KŠ 1754, 5a; Vſzáki hváli tebé BKM 1789, 11; csi ga hválimo KŠ 1754, 74; liki vtiſzti ne hválimo KŠ 1771, 546; Za ſtero ga hválimo BKM 1789, 17; Nyega mi vſzigdár hválimo SŠ 1796, 168; nai veki vekom hválio ABC 1725, A8a; Tou vszigdár kerubini – hválo i szerafini KOJ 1845, 136; naj te za nyé hváli KŠ 1754, 244; Sto bi te nehválo KAJ 1848, 1; Hváli Kerſzcenik Goſzpodna Bogá SM 1747, 81; Otso Bogá hváli krouto KŠ 1754, 257; Ah hváli vszigdár düsa moja KM 1783, 159; Verno lüdſztvo, hváli Bóga BRM 1823; Hválmo naſſega Bogá KŠ 1754, 266; Hválimoga vu peszmi BKM 1789, 13; Hválte Goszpodna KŠ 1754, 266; Hválte Bogá BKM 1789, 7; Za stero te vſzigdár hválil bom SM 1747, 65; Jasz te vſze dni 'zitka mojga Bom hválo KŠ 1754, 266; Tak bom te hválo vezdáj BKM 1789, 13; Tak bomo te vſzi hválili BKM 1789, 2; Sztimi ſzvéczi Bogá mo hválili SŠ 1796, 9; hválili i gori zvisávali bodo zevſzejmi ſzvéczi KŠ 1754, 233
hváliti se -im se
1. zahvaljevati se: naj te morem vu tebi ſze hváliti KŠ 1754, 229; Hválim ſze KM 1790, 8; i hvális ſze vu Bougi KŠ 1771, 451; Naj ſze pa hváli te ponizni KŠ 1771, 745; ſteri ſze hválio vbolvanih KŠ 1754, 13; naj ſze vu vaſem tejli hválijo KŠ 1771, 570; Ne hváli ſze prouti vejkam KŠ 1771, 473; Da sze nehváli nepriátel TA 1848, 10; vu Bogi ſze hválimo SM 1747, 18; Hválodeſze z-vörnimi düsami SŠ 1796, 8
2. ponašati se: sze zná vogrszki Jezik z-vnougimi Grammatikami hváliti KOJ 1833, IIII; naj ſze ne bi hválili Izraelitánczi KM 1796, 47
hvaléči -a -e hvaleč: Tvo praviczo krouto Hvalécs ſzpomina vnocsi BKM 1789, 6b; Tebé hvalécs szpoznávamo KOJ 1845, 135; Hvalécs sze zezávao Goszpodna TA 1848, 12; Hvalécsi Bogá i majoucsi miloſcso KŠ 1771; vu czérkvi hvalécsi i blagoſzlávlajoucsi KŠ 1771, 258
hváleni -a -o hvaljen, slavljen: Ar bi jaſz mogao od váſz hválen biti KŠ 1771, 551; Bojdi ti od náſz verni hválen BKM 1789, 345; Bojdi hválen ſztvojim ſzvétim Szinom SŠ 1796, 9; bojdi visziko hválen TA 1848, 33; tebé hváleni racsun Prorokov KM 1783, 29; Obhodo ſzam lejpi hvál’ni Nemski Orſzág SIZ 1807, 44

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

krížanje -a s
1. križanje, mučenje, usmrtitev na križu: I dájo ga poganom na oſzpotávanye i bicsüvanye i kri'zanye KŠ 1771, 65
2. delanje znamenja v obliki križa: po zaményi ſz. Kri'za: gda vu Kri'sanyi vſzáko imenüje KMK 1780, 8; szo fararje procs odprávlali z pápinszkih šege, kati: kri'sanye z rokov KOJ 1914, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

kr̀stiti -im nedov.
1. krstiti: Keresztelni; krsztiti KOJ 1833, 162; Kakda moremo krſztiti KŠ 1771, 10; i ſz-krſztom, ſterim ſze jaſz krſztim, ſze okrſztite KŠ 1771, 135; Jaſz te Krſztim KMK 1780, 59; Teda je priſao Jezus k-Ivani, da biſze krſzto od nyega KŠ 1771, 10; Pravo je záto lüſztvi, ſtero je vö slo, da bi ſze krſztilo od nyega KŠ 1771, 173; Hválo dájem Bougi, kaj ſzam nikoga med vami nej krſzto KŠ 1771, 491
2. dati ime, poimenovati: Skéri nôvih mertükom szo na nôve iméne krsztili AI 1875, kaz. br. 6
kr̀stšeni -a -o krščen: té je pa na moje imé krsztsen AIP 1876, br. 1, 7; Boug Otsa tomi krſztsenomi obecsa eto KŠ 1754, 188; I vſzi ſzo po Moj'zeſi krſztseni vu obláki KŠ 1771, 580; Ar ſze krſztsanye zovémo krſztseni BKM 1789, 225; kot vzklik oh krſztseni cslovik BKM 1789, 433

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

napóutiti -im dov. napotiti: i napouto ga je telikájse k-nyegovomi ſztáni KM 1796, 125
napóutiti se tudi napótiti se -im se napotiti se: Zdáj sze Albert nad Törka napouti KOJ 1848, 54; Na vekivecsno pout zdaj ſzam ſze napouto SŠ 1796, 77; ka ſze je v-Jeru'sálem napoutila KM 1796, 66; eden goszpod, ki sze je vu szoszedno vész napôto KAJ 1870, 135; Edenkrát pükso pod pláscs szkrio i sze napôto AI 1875, kaz. br. 7; Gda bi ſze pa nyidva domou napoutila KM 1796, 92

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

njìhov -a -o svoj. zaim.
1. njihov, izraža svojino skupine bitij, oseb: övék (nyihov) AIN 1876, 34; ino ſzo nyihov gvánt práli SM 1747, 31; szo nyihovo zemlo oszvojili KOJ 1848, 7; Od ſzviny nyihovi KŠ 1771, 24; naj odide 'znyihovih krajin KŠ 1771, 27; varasé nyihove szi razvrgao TA 1848, 7; Jezus vucsécſi vu ſzpráviſcsaj nyihovi KŠ 1771, 12
2. izraža splošno pripadnost tej skupini: i ogen nyihov ſze ne vgaſzi KŠ 1754, 145; geto je od Bogá nyihov Jezik zmejsani KOJ 1833, IX; kákſaje nyihova zla volja TF 1715, 28; ſtero je nej nyihova, nego Kriſztuseva, cséſzt KŠ 1754, 12; Vsze povszéd ſze ſzvejti, Nyihova rejcs veszéla BKM 1789, 2b; vnogi ſzo znáſz, ſterim nyihovo vreime nepernáſſa tou ſzebov TF 1715, 7; Ka razlocsáva Nyihovo notrejsnye i vünejsnye delo KŠ 1754, 92; ár je nyihovo Králeſztvo nebeſzko KŠ 1771, 13; vönie verzi za nyihovoga pregresenyá vollo TF 1715, A7b; po nenávednoſzti, vterditoſzti nyihovoga ſzerczá SM 1747, 7; naj ſze i ti nyé 'znyihovoga piszma vcsis KŠ 1754, 9b; geto ſztoga nyihovoga dela ſzhája eto, dabi ſz. piſzmo nebi bilou popolno KŠ 1771, A3a; Da Boug krüh do nyihove ſzmerti TF 1715, 28; Zrok ete nyihove Dühovne velike ſzlepoſzti TF 1715, 4; Czaszar sze zaprvá nyihove neprestetlive vno'sine zboji KOJ 1848, 9; 'selejo, ka bi nyihov Jezik polübili KOJ 1833, VIII; ino za nyihovo voljo da nám nai nezadersi TF 1715, 29; na nyihovo videjnye v-Nébo je zasztoupo KM 1783, 52; Ar, csi odpüſztite lidém preſztoplenyé nyihovo KŠ 1771, 19; da niſcse vu nyihovoj cſiſztoucſi nemore dvojiti KŠ 1771, A3b; 'zelejo znyihovim ponácsisanyem podsztavo zdignoti AI 1875, kaz. br. 2; vſze grejhe kcsaſzi 'znyihovov kaſtigov vréd KŠ 1754, 135; akoſze ſznyihovi greihov oſzlobodio TF 1715, 35; Ar on to lüſztvo zvelicſi od nyihovi grehov SM 1747, 10; ár on zvelicsa lüſztvo ſzvoje od grejhov nyihovi KŠ 1754, 99; koterimkoli nyihove greihe odpüſztite TF 1715, 34; grehe nyihove je nei racsunal SM 1747, 16; i neradi nyihove zapouvidi gori jemlémo KŠ 1754, 32; I vido je Jezus miſzli nyihove KŠ 1771, 28; Csi pa ne odpüſztite lidém preſztoplenyá nyihova KŠ 1771, 19; ino vu nyihovi ſzerczáj lübézen pobuditi SIZ 1807, 8
3. izraža sorodstveno ali družbeno razmerje: ino bodem nyihov Bog, i onih moih ſzinove SM 1747, 18; Nyihov zvelicſitel ſzám ſzi BKM 1789, 4; etoj velikoj nevôli je nyihov lastiven sin zrok bil BJ 1886, 9; od ki ſzmo vkradnoli, ali nyihovoj 'zlájhti KŠ 1754, 53; Sto ſzo nyihovi Otroczi KŠ 1754, 31; Vnougi, kak i nyihovi trijé Kapitánje KOJ 1848, 9; nego i ednoga nyihovih vojov vlouvo KOJ 1848, 8; tak, da ſze zdaj nám nyihovim ſzinom ſzkumina KŠ 1771, 4a; záto jih more lübiti, kakti nyihove najvékse dobrotlivnike AIN 1876, 9
4. izraža izhajanje od česa: drevje .. na nyuvi vekaj so spevne ftice gnezdile BJ 1886, 25

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

obílno tudi obíono tudi obíuno prisl.
1. obilno, bogato, v veliki meri: Dühá, ſteroga je obiuno Kriſtus za náz vonka vlejau TF 1715, 33; Boug grejhe tak obiono odpiſzti KŠ 1754, 135; tak proſzmo Bogá, naj nyim ono obilno nazáj dá KŠ 1754, 53; keliko nájimnikov ocsé mojega obilno má krüha KŠ 1771, 223; nego, ka bi lübezen ſzpoznali, ſtero obilno mám kvám KŠ 1771, 531; Razmis ſztoga obilno, keliko hvále nyemi mores dati KŠ 1771, A7b; Szád dobri dejl prináſamo, Obilno vſzákom leti BKM 1789, 179; Obilno ſze telikájse tá pomoucs gori nájde vu Hiſtórii Sz. Krſztsánſzke Matere Czérkvi KM 1796, 133; Zdaj vzemem nájem obilno SŠ 1796, 160; Tak bos nász obilno hráno BKM 1789, 343
2. obširno: i vu steri casusai je zgoraj 'se obilno povejdano KOJ 1833, 139
obilnéj tudi obilnéjše obilneje: Obilnejſe pa eſcse ſzmo ſze radüvali nad radoſztyov Tituſa KŠ 1771, 541; ká'ze obilnej KŠ 1771, 670; obilnej ſzmo ſze paſcsili vas obráz viditi KŠ 1771, 617; Jákoſzt Vcsenyá obilnej ſze pred náſz dávajo KMK 1780, 54

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

pokòren -rna -o prid.
1. pokoren, ubogljiv: dokoncza ſitka pokoren oſztánem SM 1747, 49; nej 'ziveo pokoren bodoucſi Otſi KŠ 1754, 106; vcsinyeni pokoren notri do ſzmrti KŠ 1771, 594; naj pokoren bode KMK 1780, 11; Jezus do ſzmrti pokoren KM 1783, 73; Pokoren bojdi tvojim roditelom KM 1790, 8; Ki ſzi Ocſi pokoren bio BKM 1789, 135; Vucsiteli more vszáki vucsenik pokoren biti KOJ 1845, 10; kako tou pokorna drüſina TF 1715, 29; 'Sena mou'si naj pokorna bode KMK 1780, 88; Ona pokorna vertinya SIZ 1807, 10; i vnougo popovſzkoga réda lüſztva je pokornoga bilou vori KŠ 1771, 357; Opomina na csiſzti i pokorni 'zitek KŠ 1771, 702; daj meni .. zpokornim tálom zpoznati SM 1747, 53; Daj, da eti vcſinim Kpocſinki ſzpokornim ſzrczom BKM 1789, 385; bi tebi pokorni biti SM 1747, 50; Bole moremo Bougi pokorni biti KŠ 1754, 33; csi ſzte na vſza pokorni KŠ 1771, 532; Nyemi ſzo vuvſzem pokorni BKM 1789, 5; kaj ti pobo'sni, pokorni hi'sniczke, ſteri ſze vüpajo SIZ 1807, 8; Moremo tak pokorni biti opominanyi nasse Domovine KOJ 1833, X; Vi pokorne ovcſicze BKM 1789, 9; vzemi k-tebi pokorne KM 1783, 259
2. spokoren: Poſzen pokorna SM 1747, 67
nájpokòrnejši -a -e najpokornejši: Jezus náj pokornejſi KM 1783, 40

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

potrebǜvati -ǜjem nedov.
1. potrebovati, biti v stanju, ko mora kaj imeti: Steri vidi brata ſzvojega potrebüvati KŠ 1754, 39; I tou meſzto ne potrebüje ſzuncza KŠ 1771, 806; more, ka tü potrebüje, z-szebom prineszti KOJ 1845, 8; nepotrebüje teszácsa, niti zidára KAJ 1870, 99; ta telovna, ſtera po praviczi na Bo'zo diko potrebüjemo KŠ 1754, 60; Ali potrebüjemo, liki niki, preporácsani liſztouv kvám KŠ 1771, 532; ár zná Otsa vas nebeſzki, ka vſza eta potrebüjete KŠ 1754, 90; Naj hodite poſteno pred timi zvünejsnyimi, i nikaj ne potrebüjete KŠ 1771, 620; Ta ſznáj'zna pa naſa ne potrebüjo ſznájge KŠ 1771, 515; ne potrebüjo ti zdravi vrácsa KM 1796, 100; ne potrebüjejo ti zdravi vrácsa KŠ 1771, 107; Slovenſzke Gmaine peſzmene knige potrebüjejo BRM 1823, IV; At, ot dokoncseke potrebüjo ovi nomeni KOJ 1833, 23; glávni racsunje pred substantivumom nepotrebüvajo vno'sinszkoga racsúna KOJ 1833, 33; Skôrjo šôštarje potrebüjejo BJ 1886, 30; káksi krajczar, steroga bos krvávo potrebüvala KOJ 1845, 46; i priſztoupite ji, vu komkoli deli bode váſz potrebüvala KŠ 1771, 484; Csi bi pa brat ali ſzeſztra potrebüvala bi vſzakdenésnyo hráno KŠ 1771, 748; naj bi ſze z-oni pejnez vſákomi teliko vdejlilo, keliko je ſto potrebüvao KM 1796, 122; i ki ſzo zdrávje potrebüvali, zvrácso je je KŠ 1771, 197
2. biti deležen česa: ár reics eta za vász, zaiſztino vörüjoucſe ſzerczé potribüje TF 1715, 45; Csi ſze zmenká radoſzt i moucs, Kou cslovik potrebüje KŠ 1754, 265; Csi ſze zmenká radoſzt i moucs, Kou cslovik potrebüje BKM 1789, 352; Bog .. On sztvorjênya nepotrebüje KAJ 1848, 8; ár oni escse vſzáki dén potrebüjo grejhov odpüscsanyá KŠ 1754, 133
potrebǜvati se -ǜjem se biti potreben: Na dale pa potrebüje ſze od Safara KŠ 1771, 496; Doszta pomôcsi lüdi sze potrebüje k-nyê KAJ 1870, 73
potrebóuči -a -e sam. potrebujoči, potrebni: jasz nevolni in potreboucsi idem k-bogatomi Goszpoudi KŠ 1754, 234; Ár niti je nej bio potreboucsi ſto med nyimi KŠ 1771, 353; Gda pred té jasz potreboucsi, Morem priti Boug 'zivoucsi BKM 1789, 4b; naj bole dela, da má kaj dati tomi potreboucsemi KŠ 1754, 53; i ſzvoje roké raſzpreſztré kpotreboucsemi KŠ 1754, 817; I sto bi rad nedarüvao Tomi potrebôcsemi BRM 1823, 381; na dobro naj mi bo; A tim potreboucſim na naprej idejnye BKM 1789, 367
potrebüjóuči -a -e sam. potrebujoči, potrebni: Ti potrebüjoucſi ſzem otsa bio KŠ 1754, 52
potrebüvajóuči -a -e sam. potrebujoči, potrebni: da bi vám ſzlü'zo, i pri váſz bodoucsi i potrebüvajoucsi KŠ 1771, 547; Jasz ſzam pa potrebüvajoucſi, i ſziromák KM 1783, 99; Da je bój mimo, od eti pomáganye potrebüvajôcsi szamo gde nekaj nisteri dobo AIP 1876, br. 1, 8; vidi brata ſzvojega potrebüvajoucsega KŠ 1771, 731; Blá'zen, ki gorivzeme toga potrebüvajôcsega TA 1848, 33
potrebǜvani -a -o potreben, potrebovan: Máli národ nezadolej nosziti potrebüvánoga sztroska za razszvecsenyé KOJ 1833, XIV; vu naprávlanyi ovih persón pred potrebüvanim prilo'sekom litero v zmesz gorivzeme KOJ 1833, 81; racsunszki nomeni sze szkládajo vu potrebüvane casuse i racsúne KOJ 1833, 135; Po szillabizálivanyi razmimo vküpszkládanye szillab z-potrebüvanimi literami KOJ 1833, 6

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

prèdgati tudi préjdgati -am nedov. pridigati, oznanjati: On, Goſzpon Jesus, je zapovedal nám predgati tomi lüſztvi SM 1747, 15; I odiſao je i zácsao je predgati KŠ 1771, 116; Apoſtolov deli na czejlom ſzvejti, kam ſzo vo poſzlani predgat KŠ 1771, 338; rejcs, ſtero prejdgamo KŠ 1771, 470; Filip prejdgao KŠ 1771, 364; Csi pravicsno Bo'zo rejcs prejdgamo KŠ 1754, 22; Vſterom je i vu temniczi bodoucſim dühom idoucſi predgao KŠ 1754, 111; Ar je po Kriſztuſevom vnebozaſztoplenyej Evangyeliom predgao KŠ 1771, 2 (B1b); Steroga je nazvescsávao, Moj'zes, gda je predgao, Bo'zo oblübo BKM 1789, 39; Za tejm je pa taki odiſao vu váras Ninive, i predgao je tam pokouro KM 1796, 81; I vöidoucsi predgali ſzo KŠ 1771, 119; prejdgajte na hi'znom pokrivi KŠ 1771, 33
prèdgati se tudi préjdgati se -am se pridigati se, oznanjati se: ge ſze rejcs Bo'za prejdga KŠ 1754, 135; Jesus Kristus je ſzebé ſzám dál za odküplenye, da bi ſze tou prédgalo vu vreimeni SM 1747, 13; gdekoli ſze bode predgao ete Evangyeliom vu czejlom ſzvejti KŠ 1771, 146; od Goszpodna sze bode predgalo od roda do roda TA 1848, 18
predgajóuči -a -e pridigajoč, oznanjajoč: I odiſao je po czejlom meſzti predgajoucsi, ka je nyemi vcsino Jezus KŠ 1771, 195
prèdgani tudi préjdgani -a -o pridigan, oznanjevan: Jezus Kriſztus, ki je med vami po nami predgani KŠ 1771, 530; geto je Evangyeliom naj prvle prejdgani li vu Izraeli KŠ 1771, 824; je ono nej li po ſzvejti prejdgano KŠ 1754, 9b

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

ràvnanje -a s
1. ravnanje, vodenje, usmerjanje: I daj nam vszem prav szpoznati Poti ravnanya bo'zega KAJ 1848, 135; Potom országa ravnanya z-novics na prednyara prislo AI 1875, kaz. br. 3; Cslovik more Ravnanye ſzvétoga Duhá naſzledüvati KŠ 1754, 22; Etak eto ſzvéto piſzmo, haſznovito na ravnanye KŠ 1771, A8b; Molitev za Bo'ze ravnanye TA 1848, 19; nyemi ne dopiſzti Szvitá po vſzamogoucsem ravnanyi KŠ 1754, 164; Goſzpodne Bo'se, naj po tvojem ravnanyi tak moremo prejk pridti KM 1783, 12; Za toga zroka dekoli v orszácskom ravnanyi privértivati AI 1875, kaz. br. 2; Sz. Evangyeliom je pa z-Bo'sim ravnanyem tak ſzpiſzao KM 1796, 132; pod ravnanyom szvoje matere KOJ 1848, 45; i z-ravnanyem bo'zim zadovolen vendrar KAJ 1848, III
2. upravljanje, ravnanje: mi Szlovenye pod Vogrszkim Ravnanyom bi prebivali KOJ 1833, VII; Eſzi ſzliſi jezika ravnanye KŠ 1754, 58; i puſztili ſzo ſze vu mourje raſzpiſztivſi takájſe vajati ravnanya KŠ 1771, 426; je czejloga ſzvojega dvora ravnanye na nyega zavüpao KM 1796, 25; gradovenim Officérom priludno kmetov ravnanye zapovedala KOJ 1848, 112

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

rávnič prisl.
1. prav tako: Rávnics sze tüdi vöosztávi, csi pitamo KOJ 1833, 123; i rávnics pouleg substantivuma premenyávanya sze szkládajo vu potrebüváne casusi KOJ 1833, 135
2. ravnokar: Csi rávnics kam prides, dare obedivajo KOJ 1845, 29; Fridrik je rávnics obedivao KOJ 1848, 91; ár je rávnics teda glász priso KOJ 1914, 136

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

skončávati -am nedov.
1. končevati: Szmrt mi 'sitek ſzkoncsáva SŠ 1796, 135
2. opravljati, izpolnjevati: molitve, kotera ſze pred jeiſztvinov ſzkoncſávajo TF 1715, 45; i 'zelejnye tejla ne ſzkoncsávajte KŠ 1771, 568; edna kotriga gledôcs vcsenyá szkoncsáva, csi deca ne hodi zrédom v-sôlo AIP 1876, br. 4, 2; Szkoro vsze nase ôpravice z-rokami szkoncsávamo KAJ 1870, 34; vaſi bratje te iſzte trplivoſzti ſzkoncsávajo KŠ 1771, 713; Ka Bôg obecsa, vſza ſzkoncsáva BRM 1823, 3
3. določati, odločati: Szkoro vszáki cslovek te szkoncsáva od szvoje vrêdnoszti AIP 1876, br. 3, 1
skončávati se -am se
1. dogajati se, opravljati se: Ár ſze moucs moja vu nemocsnoszti ſzkoncsáva KŠ 1771, 551; Ka je ſzvéta Meſſa, ka ſze v-nyej ſzkoncsáva KMK 1780, 50; Pred liczom tvojim sze naj szôdba moja szkoncsáva TA 1848, 11
2. končevati se: Ete britki 'zitek, gda ſze ti ſzkoncsáva BKM 1789, 414; Ete britki 'sitek, gda ſze ti ſzkoncsáva SŠ 1796, 134; Ete krátki 'zitek gda ſze ti ſzkoncsáva BRM 1823, 216; Glávnih racsúnov vno'sinszki nominativus zvün réda sze i z-literov n tüdi szkoncsáva KOJ 1833, 33
skončavajóuči -a -e končujoč: Ár rejcs ſzkoncsávajoucsi právi KŠ 1771, 469
skončávavši -a -e ko je končeval: Po vöri ſze je Jo'zef, ſzkoncsávavſi 'zitek, ſzpoumeno KŠ 1771, 692

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

spéjvanje tudi spévanje -a s
1. petje: Ár je ſzpejvanye ſzám Goſzpodin Boug naſztavo BKM 1789, 5b; Bojdi vüszt nasi szpêvanye Tebi vugodno KAJ 1848, 135; Nega lepsega ſzpejvanya KM 1783, 246; Szrczé moje podigniſze Tvojmi Bougi na ſzpejvanye KŠ 1754, 266; i csrêda Jezusova sze vu szpráviscsi po czilavnom szpêvanyi naprêpriprávla KAJ 1848, III; Ali ona dönok csini Szvojim ſzlatkim ſzpejvanyem KŠ 1754, 255; Oczi Bougi vſzi ſzvétke znouvim ſzpejvanyem BKM 1789, 57
2. oglašanje: gda goſzpodár pride, ali za kokouta ſzpejvanye KŠ 1771, 145

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

splój tudi splóh prisl.
1. sploh, nasploh: V-ſzühom vrejmeni je po ouſzmom dnévi dobro ſzploh povlácso KM 1790, 66; za volo sztráha pred lüsztvom, stero je szploh po pápinszkom miszlio KOJ 1914, 135; i 30-ti táo kapitála bi szplój na vogrszko potrebcsino mogo obrnyeni bidti AIP 1876, br. 6, 2; Luk se pova sploj za kühnjo AI 1878, 42; Lüdstvo sploh prestrášeno je kričalo BJ 1886, 9
2. vselej, vedno: Ona je szploh vu szvojem szrczi tak veszéla bila KOJ 1845, 112; Szploh z-dobicskom szrecsno bojovajoucsi Napoleon bi nasemi Czaszari znáo escse vecs vkrajvzéti KOJ 1848, 119
3. popolnoma: Szploj kmica grátala AIP 1876, br. 7, 6

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

správišče -a s
1. zbor, zborovanje: Kobcsinſzkomi ſzpráviſcsi i gmajni prvorodjenih KŠ 1771, 696; Pozdravte ſzpráviſcse KŠ 1771, 611; Pozdrávlajo váſz i Priſzczilla ſzpráviſcsom vrét KŠ 1771, 526
2. skupščina: Szpráviscse z-dvouje kucse sztoji AI 1875, kaz. br. 2; Orszácsko ládanye od szpráviscsa szkoncsani právd sze more pelati AI 1875, kaz. br. 2; miniszterium szpráviscsi na prê prilo'zi sztroskov potrebcsine AI 1875, kaz. br. 2; Vu orſzácskom Szpráviſcsi KŠ 1771, 853; Vu szpráviscsi Czaszar je pitao Luthera KOJ 1845, 61; Velikási szo du'zni na szpráviscsaj nazôcsi bidti AI 1875, kaz. br. 3
3. skupnost, občestvo: Sz. Mati Czérkev .. [je] ti pozváni i odebráni Bo'zi szpráviscse KŠ 1754, 129; je vſzejh pravicsno vörvajoucsi krſztsenikov vidoucse ſzpráviscse KMK 1780, 19; grejsnike ſz-Krſztsánszkoga ſzpráviscsa vö vr'zejo KŠ 1754, 194; Te zmácshi-ov praznüvajoucsi ſze ſzpráviſcsa vö vr'ze KŠ 1771, 498; Od Jeru'sálemſzkoga ſzpráviscsa KM 1796, 128; povej cszérkvi (gmajni, ſzpráviscſi) KŠ 1754, 195; Cérkev (obcsino, szpráviscse, gmájno) KOJ 1845; ne oſztaneio greisniczi vu ſzpraviscsi ti pravicsni SM 1747, 92; Vu ſzpráviscſi krſztsánſzkom, ge ſze rejcs Bo'za prejdga KŠ 1754, 135; oſztánemo, i vTiſztom ſzpráviſcsiſze nájdemo KŠ 1771, 831; Tebé lüſztvo, Vuſzvétom ſzpráviſcsi dicsi BKM 1789, 139; i csrêda jezusova sze vu ſzpráviscsi ti odebráni naprêpriprávla KAJ 1848, III; Vödáne szpráviscsam evangelicsanszkim KAJ 1848, I; Ár je Boug mérni, liki vu vſzej ſzpráviſcsaj ti ſzvéczov KŠ 1771, 520
4. sinagoga: Má 23. czérkev i 80. Sidovſzki Sinagoug, ali ſzi bojdi ſzpráviſcs KŠ 1771, 612; Kriſztus i vcſio je vu 'Sidovſzki ſzpráviscsaj predgajoucſi Evangyeliom KM 1796, 98

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

sr̀diti -im nedov. srditi, jeziti: Bogá na ſzébe ne ſzrdi SŠ 1796, 173
sr̀diti se -im se srditi se, jeziti se: I ſzliſavſi ti deſzét zácsali ſzo ſze ſzrditi na Jakuba KŠ 1771, 135; csi ſze ſzrdi KŠ 1754, 36; Boug, ki ſze záto ſzrdi KŠ 1771, 452; Csi ſze gli na tébe ſzrdi ſzvejt BKM 1789, 321; csi ſze na nyega ſzrdimo KŠ 1754, 37; Szrdte ſze, ali ne grejſte KŠ 1771, 582; Szrdte sze ali negrêste TA 1848, 4

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

trpèti tudi terpèti -ím nedov.
1. trpeti, čutiti bolečine, neugodje: Dai mi poterpleinye terpeti SM 1747, 54; nego Eti trpeti escse KŠ 1754, 262; gda bode i nám trpeti KŠ 1771, 829; On vcsi trpeti KAJ 1848, 3; da mirovno terpim SM 1747, 56; milosztivno trpis na etom ſzvejti KM 1783, 135; cſi kris moje trpi SM 1747, 72; Za grehe mi to terpimo SM 1747, 85; csi 'znyim navküp trpimo KŠ 1754, 137; Ár je bole, na, trpite KŠ 1771, 710; Kteri eti trpite BKM 1789, 12; Csi trpi ednoga kotriga, 'znyouv navküp trpijo vſze kotrige KŠ 1754, 133; Vzeme nam vſze blágo, Trpmo BRM 1823, 5; Kriſztus je trpo za váſz KŠ 1754, 107; Zvolnim ſzrczom trpmo BKM 1789, 10; nai trpim vteili mojem SM 1747, 71; Ki ſze je Trpo, mrou BKM 1789, 8; Te Kriſztus je trpeo BRM 1823, 4; kriſtuſſevo Telou za mé na krisnom dreivi terpelo TF 1715, 40; Tak i Szin cslovecsi bode trpo od nyih KŠ 1771, 56; liki je vcsio i trpo KŠ 1771, 645
2. biti deležen neugodnega stanja: Nyega tesko bremen trpimo SŠ 1796, 45; Ki pa eti trpite kri'z nevole BRM 1823, 8; Ki 'z-nyim kri'z trpijo BRM 1823, 9; Do pitanya lepraj nevolo mi trpmo SŠ 1796, 26; i kajkoli bom nevoule trpo KM 1783, 3; kteri kastigo bodo terpeli SM 1747, 15; Ki bodo kaſtigo trpeli KŠ 1771, 627; Naj gláda ne trpimo KŠ 1754, 267; zakaj bi i eto nevolo ne bi trpeli KŠ 1754, 179; Vej ſzi ti Záto trpo bolezni KŠ 1754, 255; Moko je trpo pod Pontzius Pilátuſſom KMK 1780, 7
3. dovoljevati zadrževanje v svoji bližini: kak dugo bom váſz trpo KŠ 1771, 57; Bár da bi me trpeli edno malo KŠ 1771, 546
4. trajati: ino trpi tecsáſz, dokecs v'zivanye trpi KŠ 1754, 8b; Tou vsze dugo ne trpi BKM 1789, 15; Od 'zetve mao velika szühocsa trpi AI 1875, kaz. br. 8; lêta nyegova trpijo od národa do národa TA 1848, 48; Dokecs bode ete ſzvejt trpo i ſztáo KŠ 1754, 132; Kak dugo bode trpejla tá M. czérkev na zemli KŠ 1754, 132; ali du'ze de trpelo AIP 1876, br. 12, 8; Mraz je nepresztano trpo AIP 1876, br. 2, 8; Grô'zanye li trpelo AI 1875, kaz. br. 3
trpéči -a -e
1. trpeč: Záto csi ſzam vám gli piſzao niti za volo nepraviczo trpécsega KŠ 1771, 541; Hercegovinanci szo trüda lehko trpécsi lidjé AI 1875, kaz. br. 3
2. trajajoč: ſzedem lejt trpécſi glád KM 1796, 64; ti ſzvéti jezero lejt trpécsega blá'zenſztva KŠ 1771, 766; Od I. jezero lejt trpécse ſzobotte ti verni KŠ 1771, 802; i vadlüjemo vſzigdár trpécse blá'senſztvo KMK 1780, 23; engedüvanye do csaſza trpécsi kaſtig KMK 1780, 81
3. trpežen: nyegova 'sivina zdrava bila i dugo trpécsa KM 1790, 68
4. trajen: Tákse szadike szo trpécse AIP 1876, br. 11, 8
trplévši -a -e trajajoč: 14 vör trplévsi ogen AI 1875, kaz. br. 8

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

vísiti -ím nedov.
1. viseti: Cslovik, steri na dreivi viſzi SM 1747, 17; Sztènna tábla na szténi viszi KAJ 1870, 91; doli obernjenov glavov na zádnji nogáj visi AI 1878, 7; Ka je ſzkri'za viſzilo KŠ 1754, 258; na drügoj sztejni szo viszile solszke regule KOJ 1845, 6; pren. naſſa velika nevola, ſtera nám na glávi viſzi KŠ 1754, 212
2. biti odvisen: Ar je vſze lüſztvo viſzilo od nyega poſzlüſajoucse KŠ 1771, 238; I viſzim od tébe BKM 1789, 366; Vu etivi dvej zapouvidaj viſzi czejla právda KŠ 1771, 75; bojno z-satanom, od ſtere viſzi ali korouna, ali kaſtiga vekivecsna KM 1783, 196; rejcs Bo'za Zſtere zvelicsanye viſzi BKM 1789, 23; ali edna od te drüge viszi KOJ 1833, 114; Hranênye ne viszi jedino od krvi AIP 1876, br. 3, 6; od tébe viſzimo KŠ 1771, 838; Ár od tébe viſzimo mi BKM 1789, 135; Ár od tébe i mi viszimo KAJ 1848, 313; Vsza, vsza od nyega viszijo KAJ 1848, 13
viséči -a -e viseč: na kri'snom viszécs drejvi KM 1783, 243; ki ſzi na kri'snom drejvi viſzécſi pravo KM 1783, 77; od viszécse zláte pecsati zláti liszt imenüvan KOJ 1848, 35; gda ſzi nyega na kriſi viſzécsega glédala KM 1783, 81; Kak ſzo pa barbaruske vidili viſzécso to ſztvár KŠ 1771, 427

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

víšni -a -o tudi víšnji -a -e prid.
1. višnji, vse-mogoč: Oh visnyi Boug BKM 1789, 157; Naſzlányam ſze visni Bo'se SŠ 1796, 163; Szina Bogá visnyega BKM 1789, 76; On bode veli, Szin visnoga Bôga BRM 1823, 10; Tebé szpoznávamo ocso visnyega KOJ 1845, 135; bom szpévao Iméni visnyega Bôga TA 1848, 6; Ki ſze vu visnyem Bougi SM 1747, 72
2. božji: Visni mir KAJ 1848, IX; Vretina visne môdroszti KAJ 1848, 8
3. pomembnejši, na višji stopnji: Stampana z-králeſzkimi visnye Soule piſzkmi KM 1790, 1; iszkati blá'zensztva sztan visni KAJ 1848, 108; Molitev za visno oblászt TA 1848, 15; Visne oblászti KAJ 1848, VII; Zdr'zi nám visnye vládnike BKM 1789, 294

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

vléčti tudi vléjčti tudi vléjči vlèčem nedov.
1. vleči, s silo povzročati premikanje: Húzni; vlejcsti KOJ 1833, 160; zgrabivſi vlekli ſzo nyidva na placz KŠ 1771, 392; i nej ſzo ga (vlák) vecs mogli vlejcsi od vno'zina rib KŠ 1771, 334; i popadnovſi Pavla vlekli ſzo ga vo z-czérkvi KŠ 1771, 409; pren. Csi je szlejdnya litera krátka a ali e, tiszto more kám v-genitivusi, kám v-ovi casusai vlejcsti KOJ 1833, 22
2. potegovati se, prizadevati si: Borits sze rejszan prime za vogerszko koróno vlejcsti KOJ 1848, 27; kak me tejlo vlecsé na hüdo po'selejnye KM 1783, 122; Za ſzebov 'zaloſzt vlecsé BKM 1789, 280; Moja szlaboſzt me vlecsé BRM 1823, 9; vlejcſi, moje ſzrczé ktebi KŠ 1754, 226; Vlêczi mi ſzrdcze k-ſzebi BRM 1823, 463; Vlêczi me od szvêta k-szebi KAJ 1848, 172; Vezniki, Szamosztojécsi ne vlecséjo za szebom drügoga veznika AIN 1876, 66; vſze bom za ſzebom vlejkao KŠ 1771, 308; nego csi ga bode Ocsa, ki je mené poſzlao, vlejkao KŠ 1771, 285; Tak ſzi me i ti kszebi vlejko BKM 1789, 416; Szrcé Kſzebi je vlejkla ta zemla BKM 1789, 59; Ako me je Te ſzvejt, od Bogá vlejko SŠ 1796, 135; Oni, ki szo z-kraliczov vlekli KOJ 1848, 54; Kſzebi vlejcſi té dén BKM 1789, 21; I dáj mi k-ſzebi vlejcsi Kaje k-haſzki mojoj düsi SŠ 1796, 3; i nyé, liki vlicsé po na dobrouto Bo'zo KŠ 1771, 433; oſpotávczov, ki bodo vu dvojnoſzt vlekli KŠ 1771, 716; Ocsa moj, vlejczi i mené k-tebi KM 1783, 219
vléčti se tudi vléjčti se tudi vléjči se vlèčem se
1. vleči se, premikati se: ktebi ſze vlecsé ino pridrü'zi KŠ 1754, 227
2. trajati: Do protoletja de sze tô tak vleklo AIP 1876, br. 2, 6
vlečéči tudi vličéči tudi vlečévči -a -e vlekoč: sli bodo vlecsécsi vlêko szemena TA 1848, 107; Saulus, vlicsécsi mo'zé i 'zene KŠ 1771, 364; edno szrno sztrêlo i tô velikom vehéri domo vlecsévcsi, 'zeni eto pravo AI 1875, kaz. br. 7
vlèčeni -a -o vlečen: popádjeni od poganov, vlecseni po braſzklavoj zemli KŠ 1771, 101; Evangyeliſta ſz. Marko po braſzklavoj czeſzti Vlecseni BKM 1789, 329; pren. szo sze nej dopádnile nike sztáre, po lüsarszkom vlecsene peszmi KOJ 1845, 14

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

vsáki -a -o vrst. zaim.
1. v pridevniški rabi vsak: Vſzáki on cslovik ſteri goder vorje TF 1715, 10; Poſzlühni vſzak Cslovik SM 1747, 87; Vſzáki veren cslovik KŠ 1754, 138; vſzáki grejh ſze odpiſzti lidém KŠ 1771, 40; vszáki cslovek záto 'zivé KOJ 1833, X; i szpádne po szili nyegovoj vszáki nevolák TA 1848, 8; i vszáka neſzrecsa ſzo nikaj nej KŠ 1754, 125, vſzáka necsiſztoucsa ſze naj ni ne imenuje KŠ 1771, 583; i ka vſzáka rejcs zadene BKM 1789, 7; Vſzáka Düsa ravnaj ſze BRM 1823, 6; Vsaka stvár nas napeláva AI 1878, 3; naj ſze vſzáko koleno naklekne KŠ 1754, 149; i vſzáko meſzto ali hi'za razdeljena prouti ſzebi KŠ 1771, 39; Pridavek od vszákoga csloveka KŠ 1754, 217; Geto je potrejbno vſzá-komi vſzákoga jezika csloveki KŠ 1771, A4b; Od vszákoga grejha, oszloubodi nász KM 1783, 8; Lepsi bomo od vſzákoga czvejtja SŠ 1796, 8; Vszákoga Národa napinyávanye KOJ 1833, IX; náſz kraj odvracsüje od vſzákoga necsiſztoga tuváriſtva SIZ 1807, 8; ino od vszáke düssevne, i telovne pogibeli obarval ABC 1725, A5b; vſzake nyega reicsi obecsanyu vörui SM 1747, 88; od vſzáke düsevne pogibeli obarvao KŠ 1754, 223; naj ſze od vſzáke protivnoſzti obránimo KM 1783, 11; Ar z-vſzáke nevoule teda te mentüje SŠ 1796, 11; ino náz obarui od vszákoga zla ABC 1725, A6b; Toga od vſzaka zla oſzlobodis SM 1747, 85; i od vſzakoga zla on ſshé obraniti SM 1747, 81; i za vſzákoga máloga dugoványa volo bojhmécsemo KŠ 1754, 17; Da Boug krüh vſzakomi csloveki TF 1715, 28; Vſzákomi krſztseniki ſze zapovidáva znati KMK 1780, 6; ſteri vſzákoi ſztvári nyé ſivlenye dáva TF 1715, 47; Ki vszákoi ſztvári nyé sivleinye dáva ABC 1725, A6a; Vzeme moucs vſzákoj ſzlepoſzti BKM 1789, 3; nei potreibno vſzak dén vu Ocſa náſi cſinimo TF 1715, 36; bláſenſztvo, Na ſtero pomozi vſzákoga kerſchenika TF 1715, 48; vſzáki dén opadnüje TF 1715, 4; more kris vſzak dén na ſzé vzéti KŠ 1754, 29; odpiſzti vſzáki dén miloſztivno KŠ 1754, 135; i odloucso je vucsenike vſzak dén KŠ 1771, 401; Kak vſzak dén toplo ſzuncze BKM 1789, 168; naj naprej poſztávimo vſzákoga csloveka KŠ 1771, 605; I prizvavſi ednoga vſzákoga ti du'znikov KŠ 1771, 225; i vrácsili vſzáki beteg KŠ 1771, 31; nahránis vſzáko ſivoucſo ſztvár TF 1715, 47; nahránis vszáko sivoucso Sztvár ABC 1725, A6a; vrácso je vſzáko medlouvnoſzt KŠ 1771, 31; gda vu Kri'sanyi vſzáko med tejmi Perſonam imenüje KMK 1780, 8; da razmis vſzáko rejcs BKM 1789, 7; je gospoda vučitela vsako rêč poslüšala BJ 1886, 4; kaj je vu vſzákom národi mo'záke gori nadigno KŠ 1771, A7b; vu vſzakoi nevoli Bosje imé zovi SM 1747, 88; ino vſzákoj neſzrecsi ſze bátrivim KŠ 1754, 269; vu vszákoj nevouli csákajo pomoucs SIZ 1807, 8; Vu vſzákoj szillabi more glasznik bidti AIN 1876, 7; Vu vsakoj rodovini sta prejdnya gláva BJ 1886, 9; i vu vſzákom dobrom cſinényem SM 1747, 49; naj mou'zje molijo vſzákom meſzti KŠ 1754, 149; kak ſzam bio zvami vſzákom vrejmeni KŠ 1771, 405; naj ſze ſzpunyáva vſzákom vrejmeni tvoja vola KM 1783, 2; ino vſzákom nepokornoſztjom SM 1747, 54; Vſzákov molitvov molécſi KŠ 1754, 148; i povſzud vſzákov hválov vzememo KŠ 1771, 416; nego vſzakov recsjov KŠ 1771, 11; ár vszákim vüszt odpiranyem sze vöpové AIN 1876, 8; Pred vszákim cslovekom sze odpira KOJ 1833, IX; od vſzáki ſztrejl obdr'zi KŠ 1754, 226; od vszakih szto ranskih sze stirami prezdigne AI 1875, kaz. br. 2; Ár vſzákim nevo-lam konecz mi dobimo SŠ 1796, 26; nevoro i vſzáke grejhe KŠ 1754, 164; lübezen knám ſzka'züje vu vſzáki potrejbsináj KŠ 1754, 90; Tak ſzmrt goſzpodüje nad vſzákimi lidmi SŠ 1796, 79
2. v samostalniški rabi vsak, vsakdo: Blá'zeni vſzáki, ſteri ſze boji Goſzpodna KŠ 1754, 168; Vſzáki záto, ſterikoli bode me vadlüvao KŠ 1771, 33; Vſzáki hváli tebé BKM 1789, 11; Pri tüváriſtvi je pa du'sen vſzáki zdaj 'se nadale SIZ 1807, 9; Po souli more vszáki posteno domou iti KOJ 1845, 10; I vsaki se je paščo ognya gasiti BJ 1886, 9; Dájte vſzákomi, ka ſzte du'zni KŠ 1754, 49; Ar je nej vſzákomi dáno KŠ 1771, A4a; i teda plácsa ednomi vſzákomi pouleg dela nyegovoga KŠ 1771, 55; réd Gráduvála, ſteri ſze bode vſzákomi vido BKM 1789, 4; On ſzám dobrôte tála, Vſzákomi BRM 1823, 6; I znáno je 'ze vszákomi KAJ 1870, 6; ſzam nej hejnyao opominati ednoga vſzákoga KŠ 1771, 406; Boug dá krüh vſzákomi KŠ 1754, 165

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

zvelíčati -am dov. zveličati: Tak nemore náz zápoved zvelicſati TF 1715, 19; Kriſtus more zvelicſati vekoma SM 1747, 14; Boug ſcsé lidi zvelicsati KŠ 1754, 162; zvelicsati te vörvajoucse KŠ 1771, 491; Toga ſcsé zvelicſati BKM 1789, 103; csi mo'zá ne zvelicsas KŠ 1771, 502; ár on zvelicsa lüſztvo KŠ 1754, 99; ár on zvelicsa lüſztvo KŠ 1771, 6; ino me zvelicsaj KŠ 1754, 228; ino me zvelicsaj KM 1783, 38; zvelicsaj náſz BKM 1789, 2; da bi náſz odküpo i zvelicsao KŠ 1754, 114; ka bi náſz zvelicsao KMK 1780, 13; Da bi náſz zvelicso BKM 1789, 29; naj bi náſz zvelicsala KMK 1780, 5; Nei náz je Kriſtus zvelicſau TF 1715, 32; kai je náſz zvelicſal SM 1747, 12; je náſz zvelicsao KŠ 1754, 190
zvelíčati se -am se zveličati se: Vüpas ſze zvelicſati TF 1715, 37; Vüpas ſze eſcſe zvelicſati SM 1747, 38; zakaj bi ſze nebi mogao zvelicsati KŠ 1754, 9b; ſto ſze tak more zvelicsati KŠ 1771, 63; ki ſze ſcsé zvelicsati KMK 1780, 5; Nemre ſze zvelicsati BKM 1789, 13; Zvelicsam ſze z-miloscse SŠ 1796, 135; zvelicsas ſze KŠ 1771, 470; Steri bode vörvao zvelicsa ſze KŠ 1754, 187; I csi ſze te pravicsni komaj zvelicsa KŠ 1771, 712; ka ſze cslovik zvelicsa po vöri KŠ 1771, 454; ka nyemi je potrejbno vörvati, da sze zvelicsa KOJ 1845, 74; Kakda ſze pak zvelicsamo TF 1715, 20; Po kom ſze pa zvelicsamo KŠ 1754, 82; vörjemo, ka ſze zvelicsamo KŠ 1771, 388; Po ſterom ſze i zvelicsate KŠ 1771, 520; zakaj ſze pa vſzi ne zvelicsajo KŠ 1754, 120; ino ſze ne zvelicsajo KŠ 1771, 192; naj ſze zvelicsa, potrejbno je KMK 1780, 5; naj ſze po vöri zvelicsamo KŠ 1754, 162; naj ſze vi zvelicsate KŠ 1771, 281; naj ſze vſzih lidjé zvelicsaio SM 1747, 8; naj ſze ne zvelicsajo KŠ 1754, 164; ino bi ſze zvelicſal SM 1747, 8; Neg’, ka bi ſze vſzáki zvelicsao BKM 1789, 23; kaibi ſze tak po tákovoi vöri zvelicſali TF 1715, 41; ino kai bi ſze tak po táksoi Vöri zvelicsali SM 1747, 40; naj ne gucsimo kaj bi ſze zvelicsali KŠ 1771, 617; Da bi ſze po nyem zvelicsali BKM 1789, 19; Boug scsé, ka bi sze lüdjé vszi zvelicsali KOJ 1845, 77
zvelíčani -a -o
1. zveličan: Steri vörje, zvelicſan boude TF 1715, 32; zvelicsani ne more biti KM 1783, 16; Zvelicsan je, Ki vnyem vorje BKM 1789, 33; na vupanye zvelicsane nemrtelnoszti KAJ 1848, X; vcsini me zvelicsanoga KM 1783, 181; Zvelicsano preminejnye .. Boug dáj pocsivanye SŠ 1796, 15; csi ſcsémo zvelicsani biti KŠ 1771, 443; i zvelicsani bomo KM 1783, 27; Zvelicsani nazáj nescsejo KOJ 1845, 96
2. zveličaven: pred menom ide, Zvelicſanim návukom BKM 1789, 161

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

blazìna -e ž pernica: Pulvinarium. Blazina KMS 1780, A8b; Naj bode miloſcsa tvoja, Eto noucs blazina moja BKM 1789, 393; Nemárnoſzt je pa práznoſzti blazina BRM 1823, 355; blazina KOJ 1833, 154; I trda zemla mi je blazina KAJ 1870, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

díčiti -im nedov. slaviti: naj te morem, tebé dicſiti KŠ 1754, 229; Te dicſim vekvekoma SM 1747, 70; dicsim nerazlocseno Trojsztvo KM 1783, 5; Da ſze dicsi v Nébi otecz SM 1747, 84; ino dicsimo po Jesussi SM 1747, 55; da dicsio Otso vaſſega KŠ 1754, 156; mrtvi ne dicsijo tebé KŠ 1754, 228; Tebé Angyelje dicso KOJ 1845, 135; nai te zAngelmi dicsin SM 1747, 79; Sztvoritela moucs dicsite KŠ 1754, 265; dicso me bode KŠ 1754, 183; bos pa mené dicsil SM 1747, 57; Dicso bom Goszpodna TA 1848, 7; kai bi zhválo zdávanyem dicſili TF 1715, 13; i dicsili ſzo Bogá KŠ 1771, 28
dičéči -a -e slaveč: paſztérje dicsécſi i hvalécſi Bogá KŠ 1771, 169; Oni ſzo ſze pa nazaj povrnoli dicsécſi i hvalécſi Bogá KM 1796, 89
díčeni -a -o slavljen: Mocsno dicsen’ Goſzpodin Boug BKM 1789, 304

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

dvàjščica -e ž dvajsetica, novec za dvajset krajcarjev: Dvajscsicza KM 1790, 94; skolniki pri odhájanyi, ki dvájsiczo, ki deszetko, v-prijiscso vteknoli KOJ 1845, 18; vövzévsi edno dvajscsico, erkao je KAJ 1870, 135; sze vladársztvi pét dvajscsic plácsa AIP 1876, br. 8, 3

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

fùndati -am dov. uničiti: jeli ſcsés vſze ze'zgati Poule naſe i fundati BKM 1789, 342; je namejno nyé z-czejla fundati KM 1796, 32; ſteroga Goſzpoud pogibi z-Dühom vüſzt ſzvoji, i funda ſzkázanyem priſeſztyá ſzvojega KŠ 1771, 628; Záto szvéta bláznoszt Nefunda nyé sztáve KAJ 1848, 54; kiſzi me nej taki z-náglom ſzmrtyom fundao KM 1783, 135; Tak ſzo ſzvéti Templom czilou fundali BKM 1789, 325; szo pa tatarje razrüsili, ino fundali vsze KOJ 1848, 37

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

gjèdrnost tudi gèdrnost -i ž pridnost, prizadevnost, zavzetost: Najbôgsi kincs je gedrnoszt KAJ 1870, 135; Gedrnoszt sze 'zelê k-tomi KAJ 1870, 6; nikſi ſztopájov ſzvoje gyedrnoſzti nej neháli KŠ 1754, 3b; Obrnte gedrnoszt na zid nyegov TA 1848, 39; Me vcsi vernoszt i gedrnoszt KAJ 1848, 25; Tak vſzo gyedrnoſzt náto prineſzte KŠ 1771, 717; vu Dühi i vtom iſztom vöruſztüvajoucsi vu vſzoj gyedrnoſzti KŠ 1771, 587; gori ſzo prijali rejcs Bo'zo zevſzov gyedrnoſztyov KŠ 1771, 395

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

kàniti -im nedov. ukanjevati, varati: Kaniti Tsalni KM 1790, 95; Ki druge scsé kaniti na vékse ſze ſzam vkani KM 1790, 16; Ako me je gli kano Te ſzvejt SŠ 1796, 135; Ne kradni, ne kani tak SM 1747, 89

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

kaštìganje -a s kazen, kaznovanje: tiſzto je nej za grejha volo kaſtiganye KŠ 1754, 135; (ſzvéto) piſzmo haſznovito je na kastiganye KŠ 1754, 1; ne zavr'zi kaſtiganye Goſzpodnovo KŠ 1771, 694

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

kčàsi prisl. takoj: Tou je, vſze grejhe kcsaſzi 'znyihovov kaſtigov navküp KŠ 1754, 135; Po tom ſze je ſzkázao vecs pét ſztou bratom kcsaſzi KŠ 1771, 521; ali Boug je k-csaſzi nyihov jezik zmejsao KM 1796, 14; Gdate mi kcsaszi doszta ténte tecsé z-pera KAJ 1870, 7

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

kéjp in kép -a m podoba, slika: koga kejp je ete i napiſzek KŠ 1771, 73; Imago Kejp KMK 1780, A8b; ſzuncza kejp je nej to iſztinſzko ſzuncze KM 1790, 38; pod nyim kejp precsiszte Matere bo'se KOJ 1845, 6; Teleta kejp ſzo zlejjali KŠ 1754, 9; Ti ſztári ſzo ga [evangelista Janeza] vu orla kejpi záto kázali KŠ 1771, 261; Ti ſztári ſzo ga [evangelista Marka] pod oroſzlányſzkim kejpom kázali KŠ 1771, 102; Ka je tejh toliki grejhov zrok? Te naj vékſi zrok je .. kejpove KŠ 1754, 44; vszákom bróji kêpi bodo AI 1875, kaz. br. 8; Csi bode ſto ſteu kejpe naprávlati KŠ 1754, 12; ocsáki, ki ſzo ſze za kejpe gyankali KŠ 1771, 158; vu Czérkvi Kejpove dr'sijo KMK 1780, 38; szo denok nej szmeli kejpove vozlücsati KOJ 1914, 135; sze poká'zeta v-kêpaj AIP 1876, br. 1, 5; Prirodopis s kepami AI 1878, 1; pren. Zakai ſze zové Cslovik Bosji keip SM 1747, 4; geto je on kejp i dika Bo'za KŠ 1771, 511; Oh ſzmileni kejp BKM 1789, 89; nej nám trbej dönok na ſzé táksega kejpa gori vzéti KM 1790, 20; dabi nyegovoga ſzina keipi glihni bili SM 1747, 30; ſzo tvoi leipi keip zgübili SM 1747, 51; ponávlanye na Bo'zi kejp KŠ 1754, 127; düſe, ſtera je na Bo'si kejp ſztvorjena KMK 1780, 10; Da ſzmo 'se kejp noſzili Ádamov SŠ 1796, 15; gda je Ádama na ſzvoj kejp ſztvouro SIZ 1807, 3; Ti szi mené na kêp tvoj sztvôro KAJ 1848, 224; Szamo eden ali vtrojem je keipi TF 1715, 37; Vu nevolnom ſzlu'zbenom kejpi KŠ 1754, 108; Angyeli, ki ſzo vu kejpi mladénczov prihájali KM 1796, 16; Pamet ſztvojim kejpom Ponouvi KŠ 1754, 247

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

kokóut tudi kokót -a m petelin: I preczi je kokout popejvao KŠ 1771, 92; szo goszpoudje po sali cristatus (kokout) imenüvali KOJ 1914, 135; Kakas, kokôt AIN 1876, 32; pita kokôt to be'zécso KAJ 1870, 66; Kokôt má na nogáj ostroge AI 1878, 24; neznate, gda goſzpodár hi'ze pride, ali za kokouta szpejvanye, ali rano KŠ 1771, 145; tü nehámo ednoga kokouta popevcza SIZ 1807, 6; Zdaj vzemeta csernoga kokouta KOJ 1845, 114; Včási njemi odgovárjajo kokotje z najdaléšnoga mesta AI 1878, 3

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

kóštati in kóuštati -am nedov. poskusiti, okusiti: da je nej kopüna pecsenoga vtégno kostati KOJ 1848, 91; kaj niſcse oni pozváni lüdi ne koſta vecsérje KŠ 1771, 220; ka tecsáſz nikaj ne koſtamo, dokecs ne bujemo Pavla KŠ 1771, 414; niti ne koſtaj, niti knyemi ne ſzégni KŠ 1771, 607; i gda bi ga koſtao, nej ga je ſteo piti KŠ 1771, 95; pren. Akoie pa bolje meni to telno ſzmert kostati (ſzterpeti) SM 1747, 57; Ali csi ti toga trôsta Düsa z-gvüsnosztjov nekosta KAJ 1848, 144; Ako glih telovno ſzmrt koustamo SŠ 1796, 13; ſteri ne koſtajo ſzmrti, dokecs ne bodo vidli Sziná cslovecsega KŠ 1771, 55; ſzi britko ſzmrt kouſto BKM 1789, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

Krìstušev in Krìstušov -a -o prid. Kristusov: steri Kristusev Vucſenik hocſe biti SM 1747, 28; Paveo Apoſtol Jezus Kriſztuſov KŠ 1771, 529; Vecſérja kriſtuſſeva TF 1715, 11; Kriſtusseva Zápoved SM 1747, 41; Kriſztuseva cséſzt KŠ 1754, 101; Sto je Kriſtuſova rodbina KŠ 1771, 37; Ni Kriſztuſova ſzmrt ne haſzni vſzákomi SŠ 1796, 23; nego pravicsno kriſtuſſevo Telou terpelo TF 1715, 40; právo Kristussevo Teilo SM 1747, 30; Kriſztuſovo ſztanyé KŠ 1771, 10; vcsenyé Kriſztussevo SIZ 1807, 9; poſzvedocſiti zkerſzta kriſtuſſevoga TF 1715, 38; Mené je nei ſzrám Kristuſevoga Evangyelioma SM 1747, 18; notr do Krisztusevoga rojsztva KŠ 1754, 11a; od Kriſtuſovoga rojſztva KŠ 1771, A3a; K-ſzvétoj Rani Krisztuſſovoga Rebra KM 1783, 69; nikákſe znamenye kriſtuſſeve kervi TF 1715, 40; nego za Kriſztuseve vrejdnoſzti volo KŠ 1754, 135; Krisztuseve krvi moucs BKM 1789, 15; on vgreſsi proti Kristusevomi Teili SM 1747, 24; ſze je kprávomi Kriſztusevomi návuki pridrü'zo KŠ 1754, 11b; kaibiſze kvecſérgyi Kriſtuſſevoi pripüſzto TF 1715, 48; Veſzélo ſze ſzprávlaj na dén Kriſztusevi SŠ 1796, 10; Tebé na právo kriſtuſſevo poznánye pripela TF 1715, 9; Kristussevo praviczo SM 1747, 20; ſzo ji vnogo jezero na Kriſztuſovo ſzpoznanye pripelali KŠ 1771, A5b; Düsno zvelicsanye v-Kriſztusevo vrejdnoſzt vüpanye polo'si SŠ 1796, 23; Vu Kriſztusevom vrejmeni pa ſteri Farizeus KŠ 1754, 11b; koteri ſzo po Kriſztuſovom rojſztvi vAfriko odplavali KŠ 1771, A6a; Pravicza po Jezus Kriſztuſovoj vöri KŠ 1771, 453; Pred Kriſztusevov Vecsérjov KŠ 1754, 234; Vucseniczi kriſtuſſevi TF 1715, 19; örocsniczke Kriſztusevi KŠ 1754, 137; ſzliſavſi vu vouzi del Kriſztuſova KŠ 1771, 35; vſzej verni kotrig Kriſztusevi gvüsno blágo KŠ 1754, 132; mleiko návuka nebeſzkoga kriſtusevim vernim predkláda TF 1715, 7; csigli v-nisternom táli negubi pod Krisztusovi peroutai KOJ 1833, XI; ſzem zlasztivnimi Kriſzusevimi ricsmi pokázao KŠ 1754, 7b

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

krstšánski in kerščánski -a -o prid. krščanski: Drügi tau je Vora kerſchánſzka TF 1715, 11; Czérkev Kerſchánſzka SM 1747, 37; Ka je vöra Krſztsánſzka KŠ 1754, 84; Czérkev krſztsánſzka KŠ 1771, 338; Je krſztsánſzka Pravicza KMK 1780, 4; Jeli ſze je povéksávala Krſztsánſzka vöra KM 1796, 126; nyegova krsztsánszka tivárisicza Sárolta KOJ 1848, 10; Krſzcsanſzka Sz. Mati Czérkev BRM 1823, V; Krsztsanszka trplivoszt KAJ 1848, VII; Krſztsánſzko vadluvanye je KŠ 1754, 1; Vu keliko táli ſze naprej dáva krſztsánſzko znánye KMK 1780, A2 (3); vcsi naſſe Krſzcsánſzko valdüványe SIZ 1807, 9; Katechiſmus je kerſchánſzkoga návuka krátka ſumma TF 1715, 10; vſzega Krſztsánſzkoga návuka krátka ſumma KŠ 1754, 5; krſztsánſzkoga Katolitsánſzkoga znánya Návuk KMK 1780, A2 (3); vſze kerſchánſzke vöre krátki návuk TF 1715, 10; Kerſzcánſzke Vöre Vucſenye náſz vucſi SM 1747, 33; vtrétyem táli naſſe vore krſztsánſzke KŠ 1754, 121; Od krſzcsánſzke ſzloboſcsine KŠ 1771, 489; krſztsánſzke vöre glávni návukov KMK 1780, 6; mesztancsarje szo krscsánszke vöre AI 1875, kaz. br. 3; Jelie potreibno kerſchánſzkomi csloveki tak znati TF 1715, 48; Vcſio náz na kerſchánſzko lübézen TF 1715, 14; mater Czirkev kershánszko ABC 1725, A5a; Dai mi Kerſzcsánſzko ſivleinye SM 1747, 53; Jaſz vörjem vu Mater Czérkev krſztsánſzko KŠ 1754, 121; Paveo ga je na krſztsánſzko vöro pripelao KŠ 1771, 631; szta vu Czárigrádi krsztsánszko vöro gorivzéla KOJ 1848, 10; Zderſi me vu kerſzcsánſzkom Vadlüvanyi SM 1747, 58; Vu ſzpráviscſi krſztsánſzkom KŠ 1754, 135; ſze z-ſzuhim Krſztsanszkim Iménom hváli KŠ 1754, 4b; ſzo nej ſzamo hudom zácsali ſz-ſzkrſztsánſzkov ſzloboscsinov 'ziveti KŠ 1771, 434; ſzmiluj ſze nad národom krſzcsánſzkim BKM 1789, 184; sze je pomiro z-szoszedmi, krsztsánszkim sztránszkim mestrom je nej bráno KOJ 1848, 10; Páli krſztsánſzke naj poglavitejse .. ſzo ſtiri KŠ 1754, 85; V-eti Knigaj ſze ti Krſzcsanſzke nôve Peſzmi dávajo v-rôke BRM 1823, II; Krsztsanszke Czerkevne peszmi KAJ 1848, I; ka bi ſze od krsztsánszki ſztariſſov naroudo KM 1783, 6; je potrêbno i vu peszmi krsztsanszki KAJ 1848, III; Obari náſz zevszejmi Krſztsánſzkimi králeſztvami KŠ 1754, 224

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

léjva -e ž levica: naj nezna lejva tvoja, ka csini dejſzna tvoja KŠ 1771, 18; I poſztávi ovczé zdejſzne ſzvoje, te kozle pa zlejve KŠ 1771, 85; Ali, ſzideti zdejſzne moje i zlejve moje, nej je moje dati KŠ 1771, 135; naj ſzedita etiva dvá ſziná mojva eden na dejſznoj tvojoj, i eden na lejvoj vu králeſztvi tvojem KŠ 1771, 66

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

makabèuški -a -o prid. makabejski: Makabeu-sko vrejmen ſze zacsne KM 1796, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

medtémtoga in medtéjmtoga prisl. medtem: ga prvle opitamo, medtemtoga pa vſza nyegova na dobro raſzkládamo KŠ 1754, 58; Medtémtoga dönok prav priszpodáblamo z-drügov sztubov KOJ 1833, 135; medtémtoga na tanáts augburszkoga Püspeka naroucsi poszt KOJ 1848, 9; medtémtoga eti kázajocsi zaiméni preobrnéjo AIN 1876, 38; naj medtejmtoga ti drügi brezi pogibelnoſzti domá oſztánejo KM 1790, 92; Medtejmtoga je pa nyim na ſinajſzkom brejgi vö dao KM 1796, 38

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

mlàdost -i ž mladost: Mladoszt, fiatalság AIN 1876, 68; Gde mladoſzt li vſzigdár czveté KŠ 1754, 274; Tvoja mladoſzt, oh mladénecz BKM 1789, 423; Mladoszt KAJ 1848, VIII; cſineinye ſzerczá mojega hüdo od mladoſzti SM 1747, 51; vſza eta ſzam zdr'zao od mladoſzti moje KŠ 1771, 63; naj objoucsem hüdobe, od moje mladoszti KM 1783, 135; i od ſzvoje mladoſzti máo ſze je navado mertücslivo 'siveti KM 1790, 44; mladoszti na návuk KMK 1780, A(1); Vészeli naso mladoszt KAJ 1848, 5; Ki ſze vu ſzvojoj mladoſzti ne vcsi KM 1790, 18

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

mülìvati -íjem nedov. usmiliti se: Da ſzi ni Sziná nej mülivo BKM 1789, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

nahájati -am nedov. najti, videti, da kaj je, obstaja: Peter ercsé: zaiſztino nahájam, ka je Boug nej oſzoub prebirávecz KŠ 1771, 373; odhájam, Vu nebéſza, gde nahájam Szvéto Trojſztvo BKM 1789, 421; odhájam, Vu nebéſza, gde nahájam Szvéto Trojſztvo SŠ 1796, 116; Povszéd Nahájam réd lepi KAJ 1848, 14; Gde vekivecsno diko nahájas BRM 1823, 83; Ár vſzáki vu ſzebi nahája ne'zelejnye k-dobromi KŠ 1771, 436; bridko ali szládko szmrt na vek nahája KOJ 1845, 135; csi ténkiglasznik nahája AIN 1876, 8; vnouga pomenſánya vuſzebi nahájamo TF 1715, 7; vecsni dobrôut punoszt nahájamo KAJ 1848, 133; neiga dobra vumni, ko bi nahájal vu ſzebi SM 1747, 68; Stero bi nahájao vſzebi BKM 1789, 211
nahájati se -am se biti: Drügi zrok nahájaſze vDühovnom ſztávi TF 1715, 5; i vu naprej zracsúnani ſze veliki rázlocsek nahája KŠ 1771, A7a; tô vſze ſze i v-eti nahája BRM 1823, II; kolko sze v-rejcsi glasznikov nahája KOJ 1833, 6; I trôst sze pri nyem nahája KAJ 1848, 19; árſze nahájajo ſztanovito Vucſitelje TF 1715, 5; Kniga, v-steroj sze nahájajo molitvi KM 1783, nasl. str.; Nahájajo ſze vniſteri peſzmaj recsi BKM 1789, 7; Té vſze ſze csiſzte nahájajo med timi Peſzmami BRM 1823, II; stere sze vu nyegovih knigaj nahájajo KOJ 1845, 61; V Gráduváli ſze je doſzta zmenkanya nahájalo BRM 1823, II; da sze je komaj dvajszeti hi'z nahájalo KAJ 1870, 115; szta sze nahájala dvá imenitniva Grofa KOJ 1848, 77

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

nìkaj2 in nìka nìčesa nedol. zaim. nič: ſzveczka pak vſza nikaiſzo nei TF 1715, 6; Ar vu nyih veszti nikai neiga ſztanovitoga ABC 1725, A7b; Vu meni nikai dobra nei SM 1747, 67; tak prouti tomi nikaj nouvoga zdr'záva KŠ 1754, 5a; ſterikoli priſzégne na czérkev, tiſzto je nikaj KŠ 1771, 77; Nikaj vász od nyega Ne vtrgne BKM 1789, 11; Pokedob pa soula nikaj nevalá KOJ 1845, 8; Li zdâ mi naj nika nede KAJ 1870, 81; Vnogih mesztaj nikaj de'zd'za ne bilo AI 1875, kaz. br. 81; Geto je Boug kháosz ſztvouro znicseſza KŠ 1754, 93; Eta rejcs ſztvoriti vcsini teliko, kak z-nicseſza kaj vö prineſzti KMK 1780, 9; naj bi ſztvári z-nicseſza naprej ſztanole KM 1796, 5; K-nicsemi ſzo ma dela SŠ 1796, 135; Nej szo oni k nicsemi TA 1848, 10; Ona [krava] je krotka nicsemi neskôdi KAJ 1870, 77; Nikaj dobroga, nego veliko Bosjo ſzerditoſzt (ſzi zaſzlüſo) TF 1715, 37; Ne poselei ni nikai ka ie nyegovo ABC 1725, A4b; Da nad menom Vrag nikai obláſzti ne vzeme SM 1747, 65; i brezi prilik je nyim nikaj nej gucsao KŠ 1771, 45; ka Cslovik brezi miloſcse nikaj nemre csiniti KMK 1780, 6; Niscse bátrivnejse ne mira od onoga, ka nika nema KM 1783, 200; Gda nikaj nemárate BKM 1789, 10; Nika je pa nej vido cslovik v-onoj Czérkvi KM 1796, 66; Nikaj vu tom neznas ako dnesz preminés SŠ 1796, 10; Kak ſztojite pred nyim, Da nika nemárate BRM 1823, 5; Nemam nika lasztivnoga KAJ 1848, 233; Ti i vsza ednôk v-nicsesz pogrozis KAJ 1848, 12; Szillaba je eden ali vecs glászov vküp, csi eto nikaj ne znamenüje AIN 1876, 7; nego dobiti szo nikaj ne mogli AI 1875, kaz. br. 3; Svojoj materi je pa nejvüpao nikaj od toga ovaditi BJ 1886, 9; Athenasánczi pa vnikom drügom vrejmeni tak ne trosijo, liki vu zgovárjanyi KŠ 1771, 396; ne skoudijo mi vnikom BKM 1789, 4; zádnyi v-nicsem bidti nescse KAJ 1870, 18; Hlápczi naj znikim ne vkanyüjo KŠ 1754, 49; O, kak oni hitro z nicseszom posztánejo TA 1848, 58; (ſegé právde) 'Zidovſzkomi národi dáne i po Kriſztusi na nikoj ſzprávlene KŠ 1754, 6; da ſze vidi, liki da bi právdo ſteo na nikoj ſzpraviti po vöri KŠ 1771, 440; Goszpod na nikoj szprávi tanács poganov TA 1848, 25; greha mocs Je 'ze na nika szprávlena KAJ 1848, 113; Csi je vſzrczi za nikoj mámo KŠ 1754, 32; i te drüge ſzo za nikoj meli KŠ 1771, 231; Herodes ga pa za nikoj preſtimavſi i oſzpotavſi KŠ 1771, 250; i vſzi, ki ſzo ſze knyemi privrgli, ſzo raztepeni i vcsinyeni ſzo na nikoj KŠ 1771, 356; Ar nanikoj pride vſzáki tou dobro zná SŠ 1796, 31; Ona [duša] na nikâ ne pride BRM 1823, 70; nas ország na nikoj pride AI 1875, br. 1, 1; Kak li Bog scsé I na nika poſztánete BKM 1789, 441; Ino té kvár düse tvoje ti zdaj za nikoj dr'sis KM 1783, 288; Oh ti k-nicsemi valon preminoucsa zobſztojnoſzt SIZ 1807, 58

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

okápati -am nedov. okopavati: Eden páver je na pôli kukorico okápao KAJ 1870, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

oplǘnoti -em dov. opljuvati: I oſpoutajo ga, i bicsüvali ga bodo, i oplünejo ga KŠ 1771, 135
oplǘnoti se -em se opljuvati se: Ár ſze dá poganom i oplüne ſze KŠ 1771, 233

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

ostávlati -am nedov. zapuščati: Oh ſzvejt jaſz te oſztávlam SŠ 1796, 135; pren. Tejlo mi oſztávla, grejhov nájma SŠ 1796, 71

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

páver -vra m kmet: Paraszt; kmet, poloobde-lavecz, páver KOJ 1833, 168; Mira Czaszar, i páver KM 1783, 201; Eden páver je na pôli okápao KAJ 1870, 135; Goſzpodo i pávre ednáko ftegüje BKM 1789, 413

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

podložìti -lòžim dov. podrediti, podvreči: Vogrinje .. ino bi nyé lehko bilou podlo'siti KOJ 1848, 10; Jezus Krisztus! ovo, Tebi jaszt podlo'sim szrcé moje KOJ 1845, 91; Zápola vesz vogerszki ország pod szvojo oblászt podlo'si KOJ 1848, 83; ino vu nevolo mené ſzi ti podlo'zo BKM 1789, 336; Ádam ocsa szi je z-szebom vréd szvojo deczo szmrti podlo'so KOJ 1845, 135; nekaj szo jih pa z-krviprelejvanyom podlo'sili KOJ 1848
podložìti se -lòžim se podrediti se, podvreči se: Vogrinje szo sze povüpali Jószefi povedati, da nyim düsnavejszt bráni táksim protivnim narédbam sze podlo'siti KOJ 1848, 114; Tak szo sze Szlovenje med Mürov i Rábov sztanüvajoucsi mogli magyarszkim praviczam i ravnilom podlo'siti KOJ 1914, 1; je Kumániánczom, ki szo sze nyemi podlo'sili KOJ 1848, 26; szo sze Stajerci cseszkomi králi podlo'sili KOJ 1914, 105

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

pokònčati -am dov. pokončati, uničiti: tisztoga kakti púntara je dáo pokoncsati KOJ 1848, 97; da nyé pokoncsajo KOJ 1914, 135
pokònčani -a -o pokončan, uničen: Páli zdaj je povszéd, gde ide, gladko vsze pokoncsano KOJ 1848, 4

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

pravìčen -čna -o prid. pravičen: a ni eden cslovik pravicſen ne poſztáne TF 1715, 19; Dober, i pravicsen je Goſzpod SM 1747, 93; Vſzáki veren i pravicsen cslovik KŠ 1754, 138; Oh Jezus, ti pravicsni ágnecz KŠ 1754, 235; Ocsa pravicsni KŠ 1771, 324; Ár csi je Abrahám zdejl pravicsen vcsinyeni KŠ 1771, 454; Ka je Boug pravicsen Szodecz KMK 1780, 5; Ja szem szám Boug pravicsni BKM 1789, 14; Oſzoudi Boug pravicsen BKM 1789, 19; Ár je Goſzpôd pravicsen TA 1848, 9; ſzeje zamé na kriſnom drejvi preleijalo nego pravicſna nyegova kerv TF 1715, 40; i zapovid je ſzvéta i pravicsna KŠ 1771, 462; je pravicsno kriſtuſſevo Telou terpelo TF 1715, 40; Pravicsno 'zivlejnye ſz-ſzvojim iménom KŠ 1754, 21; ka je dobro i pravicsno dugoványe SIZ 1807, 10; Nei náz je Kriſtus zvelicſau za naſſega pravicsnoga dela volo TF 1715, 32; i ſzpravicsnoga vö ſzlü'zenyá ſzvéti Sakramentomov KŠ 1754, 131; idem ktomi pravicsnomi vrácsi KŠ 1754, 234; on ſzám pravicsnoga vcſini onoga, kteri je SM 1747, 17; mámo zagovoritela pravicsnoga KŠ 1754, 104; i publikánuske ſzo pravicsnoga pravili Bogá KŠ 1771, 189; racsuna, ſteri ſze od pravicsnoga racsuna loutſi KM 1796, 135; Tak glászijo vradoszti, – Vu vszem pravicsnoga – Mojega Goſzpodna BKM 1789, 7b; Ne ſzoudite pouleg videjnya, nego pravicsno ſzoudbo ſzoudite KŠ 1771, 289; i jeſzmo vtom pravicsnom vſzini nyegovom KŠ 1754, 99; pred pravicsnim ſzodczom bomo ſztáti mogli KŠ 1754, 118; i vi vſze te ſzvoje z-pravicsnim trüdom hráni SIZ 1807, 10; pravicsni poſztánemo pred právdov Bosjov TF 1715, 24; Zdai ſe ſzmo mi pravicsni po vöri SM 1747, 17; Bilá ſzta pravicsna obá KŠ 1771, 161; delavczi te právde ſzo pravicsni pred Bogom KŠ 1771, 436; Ar ſzo iſztinſzke i pravicsne ſzoudbe nyegove KŠ 1771, 800; Naj Bogá pravicsne vucsitele proſzijo KŠ 1754, 218; Obdersi nám pravicsne pasztire ABC 1725, A6b; i náſz za pravicsne vö nazvejſzti KŠ 1754, 136; ka ſze je czilou i popolnoma za pravicsne pred Bogom dr'zimo KŠ 1771, 442
pravìčnejši -a -e pravičnejši: i te pravicsen naj bode eſcse pravicsnejſi KŠ 1771, 808; nai ſze Vöra vaſsa pravicſneiſsa, i drága naide SM 1747, 29
nájpravìčnejši -a -e najpravičnejši: ki ſzi náj pravicsnejsi vu tvojem obecsanyi KM 1790, 107
pravìčni -a -o sam. pravični: Te pravicsni bode ſzvoje vöre sivo SM 1747, 19; Teda bodo ſze ti pravicsni ſzvejtili KŠ 1754, 140; ár te pravicsen bode zvöre 'zivo KŠ 1771, 562; ſtera je prelijána na zemlo od krvi Ábelove toga pravicsnoga KŠ 1771, 78; ni greisniczi vu ſzpraviscsi ti pravicsni SM 1747, 92; Ti pravicsni cseſzt KŠ 1771, 474; ſtera ſzo poſtena, ſtera ſzo pravicsna, tá premislávajte KŠ 1771, 599; Ár ocsi Goſzpodnove ſzo nad pravicsnimi KŠ 1771, 709; nikaj nejmas ti zonim pravicsnim KŠ 1771, 94

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

preglejǜvati -ǘjem nedov. pregledovati: da v-leti po szvétkaj jászne divojke májo kaj preglejüvati KOJ 1845, 38; Na pobegi k-csele potoki, steroga nema csasza preglejüvati KOJ 1848, 74; Szkrblivi vért more preglejüvati edno i to drügo AI 1875, br. 1, 8; prisli szo fare preglejüvat KOJ 1914, 135; Tam Vourih vsze povszéd preglejüje KOJ 1848, 60; moski kaj okoli hrame preglejüjejo KOJ 1845, 46; dugo je preglejüvo ta prázna krôszna AI 1875, br. 1, 7; Kruci .. nego szo lih priliko preglejüvali Králi sze podati KOJ 1848, 105

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

prekpríti -prídem dov. priti čez kaj: Gda bi po logi prêkprisla, 'ze szta i vész vidila KAJ 1870, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

preobládati -am dov. premagati: Gyözni; preobládati, premocsti, zadoleti KOJ 1833, 158; Dönok nyé nepreobláda BRM 1823, 135; Atila ide nad czarigrádszkoga Czaszara, preobláda ga KOJ 1848, 3; Károl je Trentsinszkoga Mátaja preobládao KOJ 1848, 44; Zdaj szo nasi Szlovenje szküsávanya odicseno preobládali KOJ 1914, 117; pren. mojo kerkocso ſzmertna bolezen ne preobláda SM 1747, 58
preobládani -a -o premagan: klánye sze zacsne tak po vroucsem, da szo csehovje pobiti, preobládani KOJ 1848, 91

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

razdrápani -a -o prid. raztrgan: záto je negdasnyi pápinszki mésni gvant v szmejsno dob razdrápani ino zodáni bio KOJ 1914, 135; tak, da je vsze szilje z-razdrápanih 'saklov raztorjeno KOJ 1845, 50

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

razglásiti -im dov. razglasiti, oznaniti: stoj, ki to lagoje csinenye razglászi i pokastiga AIP 1876, br. 2, 7; Razgláſzi rejcs tvojo med nami BKM 1789, 135; gde je ſzám hodo i Kriſztuſa razgláſzo KŠ 1771, 756; da je nas predszednik miniszter Tisza na prê razglászo, ka on li navküpno vámo 'zelê AIP 1876, br. 5, 1; Onedva pa vöidoucsa, razgláſzila ſzta ga po vſzoj onoj zemli KŠ 1771, 30; Vidoucſi pa razgláſzili ſzo te recsi KŠ 1771, 168; nê szo vküpsztôpili, ka bi nasega kraja vino razglászili AI 1875, kaz. br. 8
razglášeni -a -o razglašen, oznanjen: I razgláſena je eta rejcs med 'zidovmi KŠ 1771, 98; Kossuthovo piszmo, stero po vszeféle jezikaj vodáni novinaj po szvêti razglaseno AIP 1876, br. 3, 2; i vu vſzoj bre'znoj Judei raſzgláſene ſzo ete ricsi KŠ 1771, 166

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

sétvica -e ž posevek: Blagoſzlovi goricze, I te polſzke Szêtvicze BRM 1823, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

sr̀da -e ž srd, jeza: Jaſz ſzem vtiſo nyega ſzrdo BKM 1789, 66; Ki je za mé ſzmrt ſztrpo, Ocsino ſzrdo ftisao SŠ 1796, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

srédbenik -a m posrednik: ino je ſzamo eden ſzreidbenik SM 1747, 35; Eden je Boug i eden ſzredbenik KŠ 1754, 114; i eden ſzredbenik Bo'zi KŠ 1771, 636; Szredbenik Kriſztus právi BKM 1789, 98; On je moj ſredbenik pouſztao SŠ 1796, 135; I vſzem k-Tebi povnyenim Bojdi Ti ſzam ſzredbenik BRM 1823, 62; Szredbenik! nedaj mi nigdár KAJ 1848, 144; zrendelüvana po angyelaj vu rouki ſzredbenika KŠ 1771, 562; ni spot me neprimore Na vtajenye mojga szredbenika KAJ 1848, 222; za Kriſztuſovo, naſega ſzredbenika, volo KŠ 1771, 444; I nouvoga Zákona ſzredbeniki Jezuſi KŠ 1771, 696; Szredbeniki Jezus Kriſztuſi BKM 1789, 6; Záto hválo dájmo mi vſzi Kak jednomi ſzredbeniki BKM 1789, 91; Vermo V-nasem Szredbeniki BRM 1823, 4; Mi verjemo szredbeniki Krisztusi KAJ 1848, 9; Dáj nám Da poznamo nasega ſzredbenika BKM 1789, 344; zvisávajte Jezusa, szredbenika KAJ 1848, 10; Po Jezusi, Naſſem Szredbeniki KŠ 1754, 267

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

stolmàčenje -a s razlaga: Zvün té szo prilicsne na sztolmacsenyé trétye zvissene sztube tüdi ete recsi KOJ 1833, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

ščùkanje -a s udarjanje, švrkanje z bičem: tiſzto je Otſinſzko ſcsukanye KŠ 1754, 135; vzemi ti tou ſcsukanye ocsino SŠ 1796, 54; Da znásam scsukanye v-ſzrdcza mirovnoſzti BRM 1823, 465; gda ga vért scsukanyem bicsa goni KAJ 1870, 89

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

vgréjšiti tudi vgréšiti -im dov. pregrešiti, zagrešiti: kteri godi jei on vgreſsi SM 1747, 24; ar ſzem vgreſsil prot tebe SM 1747, 60; Prouti tebi ſzem jasz vgrejso KŠ 1754, 253; Tebi ſzam ſzamomi vgrejso KM 1783, 167; Ti ſzi pa gori vſze Zapiſzao gde ſzem vgrejso BKM 1789, 382; Ka szi ednouk v-grejso, drügikrát popravi KOJ 1845, 33; jeli je vgrejso prouti Bougi KŠ 1754, 209; Gda je vgrejſo Ocſa nas pervi BKM 1789, 135; Ka ſzmo vAdami vgrejsili BKM 1789, 125; Ti pobo'zni ſzo vgrejſili KŠ 1754, 73; ki ſzo vgrejsili nej na ſzmrt KŠ 1771, 735; Ár ſzo vgrejsili doszta BKM 1789, 14

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

vklánjati se -am se nedov. klanjati se: Velikásom sze je vnou'salo szlabim 'senszkam sze vklányati KOJ 1848, 47; baráta, steri sze je v Sárvári tak dugo szladkáro i vklányao KOJ (1914), 117; Bo'se! tebi sze vklányamo KOJ 1845, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

vkǜpvézati -véžem nedov. vezati: To trétyo sztubo vküpvé'semo z-etim zaposztavkom: között KOJ 1833, 135; Ár 'zmetna i neprenoſena bremena vküp vé'zejo KŠ 1771, 76

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

vnògokrat prisl. mnogokrat: Ár ſzo ga vnogo krát vpoto djáli KŠ 1771, 114; kak vnogokrát ſzo naminyávali zmenkanye kázati KŠ 1771, A2b; vnogokrat, i doſzta ſzam pregrejso KMK 1780, 79; Vadlüjem ka ſzam vnogo-krát pregrejso KM 1783, 214; Vnogo krát nám gláva plava BKM 1789, 333; Ka vnogokrat tanács iſcsem BKM 1789, 172; Vnogokrát naprejidejnye KM 1790, 18; Vnogokrát vu priszpodáblanyi meszto mint pohasznimo mint sem KOJ 1833, 135; Vnogokrát eden i drügi rad bi zvedo AI 1875, kaz. br. 1; Liki vnogokrát sze nyemi tak zdilo AI 1875, 7; Vnogokrát nyemi je oča pravo BJ 1886, 8

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

vojskèni -a -o prid. voščen: blagoszlávlanye vojszkenih szvejcs KOJ (1914), 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

vö̀zlǘčati -am dov. izvreči, izmetati: Z cérkvij szo denok nej szmeli kejpove vözlücsati KOJ (1914), 135; drügi dén ſzo to lagojejso náklado vö zlücsali KŠ 1771, 425
vö̀zlǘčani -a -o izmetan, izvržen: Z-Cérkvi szo vözlücsani oltárje KOJ 1845, 63

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

zahváliti -im dov. zahvaliti se: Sto hocse tebi vpékli zahváliti ABC 1725, A8a; Ah kak ti morem zahváliti KM 1783, 6; zahválim nyim ponizno KAJ 1870, 135; Jeli zahváli ſzlügi ſzvojemi KŠ 1771, 228; za tvojo knám ſzkázano dobrouto zahválimo KŠ 1754, 224; zahválo nyemi je KŠ 1771, 229; Z-ſzkúznimi ocsmi je zahválo nyim KM 1790, 58
zahváleni -a -o zahvaljen: Vam zahváleno bode eto vase podpéranje AIP 1876, br. 12, 1

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

zapójenost -i ž opitost, pijanost: sze je vu szvojoj zapojenoszti rad i bio KOJ (1914), 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

zaslǜženo prisl. zasluženo: Tiszti zaszlü'zeno csáka plácso KOJ 1845, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

zazávati -am nedov. klicati: Vörni cslovek te zazáva KOJ 1845, 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

zmirìti -ím tudi zmériti -im dov. pomiriti, spraviti: Ini svajüvajôče zmérijo BJ 1886, 44; Po tvem ſzini vſze náſz zméri BKM 1789, 34; na ſzmrt dáo, po koj je náſz z-Bougom zméro KŠ 1754, 108; Da ga ti zmiris vu dnévi hüdi TA 1848, 77; po tvem ſzini vſze náſz zmiri SM 1747, 86; zméri nász z-Ocsom KM 1783, 26; Ino svajüvajôče zmérijo BJ 1886, 44; I zméro bi obá KŠ 1771, 577; ſzi mené z-Bogom zmiro SM 1747, 52; Zpekla ſzi náſz Zocſom Tvojim zmiro BKM 1789, 4; on je náſz potom zBogom zmiro SM 1747, 16; Tak nász je vſze z-Bougom zméro KŠ 1754, 251; da ga je nej li ſzamo 'znyim zméro KŠ 1771, 664; Sztebom náſz je zmiro BKM 1789, 135; lidí je zBougom zméro BKM 1789, 103
zmirìti se -ím se tudi zmériti se -im se
1. pomiriti se, spraviti se: Jôžeki odpüsto ino se žnjim zméro AIP 1876, br. 2, 3; Naſſa pa: 1.) hitro ſze 'znyimi zmiriti KŠ 1754, 170; Daj ſze mi tak zmiriti BRM 1823, 401; gda ſze znaſſim bli'znyim zmirimo KŠ 1754, 198; zméri ſze prvle zbratom tvojim KŠ 1771, 15; I po nyem ſze vſza zmirijo KŠ 1771, 604; ali ſze pa naj zmo'zom zmiri KŠ 1771, 502; Poglaváre naj bi sze zmirili KOJ 1845, 54; da ſze je Boug zméro zvami KM 1783, 233; Da ſze je Boug zmiro zvami BKM 1789, 33; Jôžeki odpüsto ino se žnjim zméro BJ 1886, 6; Csi ſzmo ſze z-Bogom zmérili KŠ 1771, 457
2. pomiriti se, poleči se: Veter, oblák sze zmirita KAJ 1870, 151
zmérjeni -a -o pomirjen, spravljen: ali za volo z-Bogom zmérjenoga KŠ 1754, 81; ſzmo ſze z-Bogom zmérili od koga bole zmérjeni ſze obrd'zimo KŠ 1771, 457; Hercegovinanci szo escse nê zmérjeni AIP 1876, br. 2, 3

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

zvečíne prisl. zvečine, v glavnem: fararje szo bili zvecsine pa páverszkoga znásaja mou'sje KOJ (1914), 135

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

zvišávati -am nedov. poveličevati, slaviti: Bogá dobrouto mores zviſávati KŠ 1771, A8a; Tebi ſcsémo zvisávati BKM 1789, 37; da tvojo zmosnoſzt gori zvisávam SM 1747, 57; Na veke zvisávam BRM 1823, 7; Zvisávam te Goszpodne TA 1848, 22; nebeszki dvor te zvissáva KOJ 1845, 135; Tebé zvisávajo BKM 1789, 156; I povſzud ga zvisávajmo BKM 1789, 24; Zvisávajmo visnyega KAJ 1848, 113; zvisávajte Boga KAJ 1848, 10; bom Boga zvisávao KAJ 1848, 4; nego je je zvisávalo lüſztvo KŠ 1771, 354; Paſztérje ſzo ga zvisávali BRM 1823, 4
zvišávati se -am se poveličevati se, slaviti se: ne zvisávam ſze vſzrczi BKM 1789, 8; Ka sze zvisávas vu zlocsasztnoszti TA 1848, 42; viſzokoſzt, ſtera ſze zvisáva KŠ 1771, 545; Zakaj ſze zvisáva ſzvejt BKM 1789, 417; Norczi sze zvisávajo KAJ 1848, 265; naj ſze ne zvisáva ſzvejt KM 1796, 10; Ne zvisávaj ſze KŠ 1771, 473
zvišavajóuči -a -e poveličujoč, slaveč: Ár ſzo je csuli zvisávajoucse Bogá KŠ 1771, 375; ſzpejvajmo, Zvisávajoucs nyega imé BKM 1789, 122
zvišávani -a -o poveličevan, slavljen: zvisávani bojdi Bôg TA 1848, 28

NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 13. 6. 2024.

Število zadetkov: 84