prestràšen -šna -o prid. prestrašen, strašen: Ka mo vidli? nego ogyen Navsze ſztráni presztraſſen KM 1783, 297; Oh preſztrasna moka tou vſzigdár trpeti KM 1783, 255; Dáj naj Krisztuſſove moke, i presztrasne ſzmrti mantre, nosziti morem rane KM 1783, 240; imé Jezuſſa, vcsino hüdim dühom pa preſztrasno KM 1783, 44; Oſztaviti vſze hocsem, Na preſztrasno pitanye SŠ 1796, 99; Pobolsajte ſze hüdodelniczi, Nad mokom, I ſzmrtyom, preſztrasnom BKM 1789, 86; za volo vnouge hüdoube tvoje, i preſztrasni grejhov tvoji KŠ 1754, 176; Tô je presztrasno AI 1875, br. 1, 7
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 25. 7. 2024.
sàsiti sásim nedov. strašiti: Ti me tak ſzáſzis BKM 1789, 452; Ali i 'zene nike ſzo náſz ſzaſzile KŠ 1771, 255 sàsiti se sásim se bati se, biti prestrašen: Ijedni; zbojati, szasziti sze KOJ 1833, 160; Li rob blôde sze má szasziti KAJ 1848, 108; Záto Cslovik ſzaszi ſze KM 1783, 242; Szaszi sze tak zla, oh düsa KAJ 1848, 160; szaszi sze pred nyim vsze bivajôcse na zemli TA 1848, 25; Szaſzite ſze od hüdoga KŠ 1771, 476; Ah! ſtobi ſze tak ne ſzaſzo BKM 1789, 350; i ſzaſzile ſzo ſze KŠ 1771, 155 sáseni -a -o prestrašen: ki szászeni k-grcskomi Czaszari odszkocsi KOJ 1848, 26; Szászeni Hercegi vküp szo szprisli KOJ 1845, 67; Szászeni Vougri szo nej szmeli szvoje nousze k-Nemczom prineszti KOJ 1848, 9
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 25. 7. 2024.
postràšiti -strášim dov. prestrašiti: ino ſzi je pri deczi ſpot ſzpravo meſzto toga, ka bi jo poſztraſo KM 1790, 20; Rudolfi na pomoucs pride Ladiszlav IV. ka je Ottokarove Velikáse tak posztrassilo KOJ 1848, 40 postràšiti se -strášim se prestrašiti se: Ne'za sze na tô posztrásila AIP 1876, br. 4, 6 postrášeni -a -o prestrašen: Etak malo posztrásseni Matyas I. KOJ 1848, 63; Törszki caszar je jáko posztrasen, ka nyaga szvêta szpraviti vcséjo AIP 1876, br. 6, 6
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 25. 7. 2024.
prestràšiti tudi prestràhšiti -strášim dov. prestrašiti: Törci z-nemiljosztjov miszlijo hercegovinare presztrahsiti AI 1875, br. 11, 2; Gdate ſztrasna ſzmert kroto preſztrâſi SM 1747, 82; Vkom me ſzmrt preſztráſi BKM 1789, 65; Naj, gda ſze tvoj dén ſzkrádnyi Szká'ze, me ne presztrási KŠ 1754, 245 prestràšiti se -strášim se prestrašiti se: Rémulni; presztrassiti sze KOJ 1833, 170; Zakai vreidnoſzeje bojati ino preſztraſiti Bosje ſzerditoſzti TF 1715, 18; nepriatelie moreio ſze ſzilno presztrasiti ABC 1725, A8a; Neſcsem ſze preſztraſiti BKM 1789, 313; ne preſztraſte ſze KŠ 1771, 143; i preſztraſili ſzo ſze KŠ 1771, 121; I preſztrásim ſze KŠ 1754, 255; i ſzrczé tvoje ſze preſztráſi KŠ 1771, 814; zemla sze presztrási TA 1848, 61; Na tô sze tak presztrási KAJ 1870, 66; Dönok ſze ne preſztrasi BKM 1789, 247; nikoga ſzene preſztrassi KM 1790, 16; Záto preſztrasimoſze ino ſze bojmo KŠ 1754, 67; Ki tatijo vidi, naj ſze ne preſztráſſi ono vö ovaditi KM 1790, 72; Naj ſze preſztráſimo nad naſſimi grejhi KŠ 1754, 216; Csi bi te ſzveit pun Vrágov bil, Dönok ſze nebi preſztrasili SM 1747, 79; preſztraſo ſze je Felix KŠ 1771, 418; ár moie csonte ſzo ſze preſztrasile ABC 1725, A8a; Preſztraſſo ſze je Saulus KM 1796, 124; Dečák eta vidévši se je jáko prestrašo BJ 1886, 9 prestràšivši se -a se -e se ko se je prestrašil: Preſztraſivſi ſze pa Moj'zes nej je ſzmeo na nyega glédati KŠ 1771, 361; Preſztraſivſi ſze pa i bojécsi vcsinyeni ſtimali ſzo, kaj dühá vidijo KŠ 1771, 257 prestrášeni -a -o prestrašen: Na tou presztrásseni vmoriteo k-nyegovim nogám dolipoklekne KOJ 1848, 15; Ino moia Düssaie terdno presztrásena ABC 1725, A8a; vküp je pribej'zalo vſze lüſztvo preſztraſeno KŠ 1771, 348; Lüdstvo sploh prestrášeno je kričalo BJ 1886, 9; potrouſtaj vczaglivo düso mojo i preſztráseno ſzrczé moje KŠ 1754, 233; Stera mi bojazen dé, Szrczé moje presztráseno, Dejva szeszkouszt vu sztrahoto BKM 1789, 14; ár ſzo bili preſztraſeni KŠ 1771, 129; goszpoudam .. da szo sze presztrasseni Maximilián Czaszari potou'sili KOJ 1845, 56; Preſztraſenim angyel recse BKM 1789, 97
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 25. 7. 2024.
splášiti se -im se dov. preplašiti se, prestrašiti se: Od toga sze mlajsé tak szplási KOJ 1845, 101 splášeni -a -o preplašen, prestrašen: Luther kakti szpláseni vuk sze potaji KOJ 1845, 57; Od ete sztrasne zgübe szpláseni Ocskai szta pripelala KOJ 1848, 104; Od Dráve szpláseni Bethlen Gábora razbojniczke KOJ 1914, 129; naj sze od poudivjih národov szplásena vera predga KOJ 1914, 98
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 25. 7. 2024.
stràšen -šna -o prid. 1. strašen: Irtóztató; sztrasen, grozen -a -o KOJ 1833, 160; ſztrasen bo teda dén BKM 1789, 19; Gdate ſztrasna ſzmert kroto preſztráſi SM 1747, 82; Sztrasna bode vnougim ſzoudba BKM 1789, 9; Szvéto i ſztrasno je nyegovo imé KŠ 1754, 156; To ſztrasno vrejmen je totá BKM 1789, 361; Csi gli bi vu kmicsni doláj, Te ſztraſne ſzmrti hodo BKM 1789, 163; I püſzto je Boug tak ſztraſſen pomor nad Izrael KM 1796, 65; Nyegovo ſztrasno kastigo SM 1747, 38; nego je je vu ſztrasno pekla prepaſzt ſzüno KŠ 1771, 719; Za grejsnike na toj zemli ſztrasno ſzmrt ſztrpo BKM 1789, 72; Poglavárſztvo je, na ſztrasno példo drügim zapovedalo KM 1790, 56; kak je na grejsne Ocsáke tak ſztrasno ſententzio Boug vrgao KM 1796, 8; Henrik tak sztrasno meszarejnye naprávi med nyimi KOJ 1848, 6; da vu ſztrasnom zádnyem dnévi bomo ſztáti mogli KŠ 1754, 118; Vu ſztrasnom vrêmeni BRM 1823, IX; vu ſztrasnoi bolezni licza ne oberni procs od nyega SM 1747, 63; doli ſzpisüje te krive vucsitele ino ſze nyim z-Bo'zov ſztrasnov ſzoudbov prti KŠ 1771, 756; Oh moji ſztrasni grejhi ſzo zrok bili BKM 1789, 77; szo sze mi sztrasne vidile KOJ 1833, IIII; Naj Tere Gláve ſztrasnim vrágom BKM 1789, 17; Tebé je lübéznoſzt tvoja, Pripelala Na velike ſztrasne moke BKM 1789, 81 2. prestrašen: Sztrasna ſzrcza obátri BKM 1789, 176 nájstrašnéjši -a -e najstrašnejši: Atila je bio nyih náj strasnejsi Kráo KOJ 1848, 5; Tigriš Lepa nájstrašnejša stvár AI 1878, 11
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 25. 7. 2024.
strepetàti -pèčem dov. vztrepetati, prestrašiti se: Na tou vszi europejszki Poglavárje sztrepecsejo KOJ 1848, 60 strepètani -a -o prestrašen: Krivci otemnejnya Béle II. sztrepetani szo nikoga Boritsa, pouzvali na trón KOJ 1848, 28
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 25. 7. 2024.
zbojàti se -ím se dov. zbati se: tak ſze dönok nikakse neszrecse nezboim ABC 1725, A8b; Czaszar sze vno'sine zboji KOJ 1848, 9; I pajdáske sze zbojijo KAJ 1870, 79; Záto ſze ti taki Nezboj pri obláki BRM 1823, 157; Naj ſze ospotajo, i zbojijo, ki iscsejo duso mojo KM 1783, 98; Po vöri ſze je Noe od ti nevidoucsi zbojao KŠ 1771, 691; jasz szam sze nej zbojao lagojih jezikov KOJ 1833, V; ſzpadnoli ſzo na obráſz ſzvoj, i zbojali ſzo ſe jáko KŠ 1771, 56; Varüvácsov, ki ſzo ſze pri grobi zbojali KM 1796, 114; I nikomi ſzo nikaj nej erkle, ár ſzo ſze zbojale KŠ 1771, 155 zbòjani -a -o prestrašen: Vougri od toga zbojani, odbe'sijo KOJ 1848, 52; med etimi zbojanimi je bio tüdi Széchi Gyüri KOJ (1914), 128
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 25. 7. 2024.