cecátji -a -e prid. sesajoč, ki še sesa: dete sze cecátje zové KAJ 1870, 30; kako czeczátja decsicza KŠ 1771, 339; Naj vecsne bomo czeczátja decsicza KŠ 1771, 581
cecátki -a -o prid. sesajoč, ki še sesa: czeczát-koga Wladiszlava KOJ 1848, 54; od czeczátkoga diteta KOJ (1914), 113; 'zenszka z-cecátkim detetom AIP 1876, br. 9, 8
èšče prisl.
1. še, izraža dodajanje, nadaljevanje, ponavljanje: ino i esche zdai me hráni ino bráni TF 1715, 21; poglédne, ino na vpamet vzeme, ako je on eſcse na tom ſzveiti SM 1747, 42; kai je ſztvoro, eſcse obdersi, ráhni SM 1747, 34; Ketim ricsém ſze escse lejhko denejo molitvi KŠ 1754, 188; Grejsniczke ſzmo escse za volo ne vmorjenoga tejla KŠ 1771, 442; liki je on Kriſztuſa, tak je Kriſztus, i eſsce bole, nyega lübo KŠ 1771, 259; Ovczé i vsze 'zivino, escse i vsze zvirje TA 1848, 7; Margêca escse eden pogléd vrgla na dete AI 1875, kaz. br. 8
2. poudarja pomen besede, na katero se nanaša: ali escse ſze je nej ſzkázalo, ka bomo KŠ 1754, 97; Vüpas ſze eſche zvelicſati TF 1715, 37; Neili esche ſzamo tou, nego i vu Bogi ſze hválimo SM 1747, 18; Eſcse malo, i te ſzvejt me vecs ne de vido KŠ 1771, 314; escse ſzte i vi brezi rázuma KŠ 1771, 51; Ka vadlüje eſcse Katolitsanſzki krſztsenik KMK 1780, 9; gda je Bo'za ſzlu'zba na meſzti bila eſcse med naſim národom BKM 1789, 2b; Csigli ſzmo mi eſcse decza, nej nám trbej KM 1790, 20; escse i szvojo krv, ali 'sitek gorialdüvati KOJ 1833 VII; kak jih je escse nej vidla KOJ 1848, 3; Csteti tudi znam, ali escse nê zadoszta nalehci KAJ 1870, 6; Po novom leti, zná bidti escse prvle AI 1875, kaz. br. 8; ka so ešče pod zemlov neobtrüdni delavci AI 1878, 3; Med tém se ešče zmejne spozábijo BJ 1886, 3
ìtak prisl.
1. vendar: Csi poszlavci velikásovo ponácsisanye zavr'zejo te eto itak velikásom naznánye dájo AI 1875, kaz. br. 2; Itak vnogo zmeslingarov bilô AI 1875, kaz. br. 3; Môdri korín plamén itak szveto AI 1875, kaz. br. 8; Ka je gotovo ino se itak vsaki dén znova rédi BJ 1886, 8
2. še vedno: je szpiszao Verböczi Stevan ono právdeno Knigo, stera sze itak obdr'sáva KOJ 1848, 72
ízda prisl. še vedno, še zdaj: Jezik je izda vszakojacskoga dobroga nasztávlanya KOJ 1833, VIII; nemajo ednoga obcsinszkoga ravnitela, izda nega med nyimi práve szlo'snoszti KOJ 1845, 70; brázda ſze escse izda zná SIZ 1807, 14; da vnougi Velikási escse izda z-Petrom vlecséjo KOJ 1848, 16; bouvo pout proti Turniscsi preszekati, od stere sze izda tamosnyim trávnikom KOJ 1914, 107; szo vogerszka Goszpoda escse izdáj nej szi zvolili KOJ 1848, 43; Z bratom izdaj v szváji bodoucsi KOJ 1914, 125
kàveč prisl. še več: Pod šterim se léd stere, tisti jáko hitro zná obetežati, kaveč, ešče se znâ zalejáti BJ 1886, 32
kíhati se -še se nedov. kihati se: Sztáromi skolniki sze je od toga kihati zacsnilo KOJ 1845, 4; Csi sze ti kiha, ali zejva; z-robczom vüszta zakrij KOJ 1845, 26; Szücse nôsz, ka sze mi kíse AIP 1876, br. 9, 4
ostánoti -em dov.
1. ostati, ne prenehati biti, se nahajati kje: nai prinyem oſztáneo TF 1715, 17; gda pride, edno malo nyemi je potrejbno oſztánoti KŠ 1771, 797; V groubi jaſz ne oſztánem KŠ 1754, 270; ka nikeliko vrejmena pri vaſz oſztánem KŠ 1771, 525; na ſzrejdi med nyimi, Prebivam, i oſztánem BKM 1789, 19; Megmaradni, osztánem -oti AIN 1876, 68; na ſtero meſzto ſzpádne, tam oſztáne KŠ 1754, 146; Oſztani znami SM 1747, 47; ka bi nikeliko dni pri nyi oſztano KŠ 1771, 375; oſztánola bi do denésnyega dnéva KŠ 1771, 36; nai prinyem oſztáne TF 1715, 16; i tam je oſztano KŠ 1771, 69; Oſztánola je pa Mária 'znyom KŠ 1771, 165; to dejte Jezus je oſztanolo v Jeru'zálemi KŠ 1771, 171
2. ne prenehati biti, obstajati: Oſztani ti vmeni KŠ 1754, 226; Oſztani moj Boug zmenom BKM 1789, 387; Oſztanite vu meni SM 1747, 23; nego escse i v'zivoti mojem bi ne oſztano KŠ 1754, 225; Zakaj bi vinej osztano BKM 1789, 14; Zakâ bi vonej osztano BRM 1823, 9; Zdaj pa oſztáne vöre, vüpanye KŠ 1771, 517; Zato ti hüdi ne oſztaneio SM 1747, 92; nebéſza nam oſztano SM 1747, 80; Jelie Kristus vu ſzmerti oſztano SM 1747, 13; i vu iſztini je nej oſztano KŠ 1754, 95
3. izraža, da lastnost ali stanje osebka še naprej obstaja: ka bi oſztanoli vu miloſcsi Bo'zoj KŠ 1771, 384; vu kom je pozváni, bratje, vu tiſztom naj oſztáne pri Bougi KŠ 1771, 503; dabiszmo vpokoy mogli osztánoti ABC 1725, A7a; dai mi tebi do ſzmerti veren oſztánoti SM 1747, 52; da ti vola bode pri meni oſztánoti KŠ 1754, 235; naj morem osztánoti vu tvojoj miloscsi KM 1783, 3; da bi mogao vu Goszpodna Hi'zi osztánoti TA 1848, 80; i pokoren oſztánem SM 1747, 49; I dönok pravicsen oſztánes KŠ 1754, 253; Devſztvo nyé cſiſzto oſztáne BKM 1789, 3; cſi do koncza vprávoj vöri oſztánemo KŠ 1754, 117; Oſztánemo vgrejhi KŠ 1771, 458; tak i vi nemorete, ako vu meni ne oſztánete SM 1747, 23; csi vi oſztánete vu mojoj rejcsi KŠ 1771, 293; ali csi tak oſztáno KŠ 1754, 196; dobro nyim je, csi oſztáno, liki i jaſz KŠ 1771, 501; Oſztante zdravi KŠ 1771, 390; ali: szrecsno osztánte KOJ 1845, 30; kai bi te Cslovik vu takſem ſzkvárjenyi oſztano SM 1747, 8; naj dobri i verni oſztánejo KŠ 1754, 168; Jeli ſzta oſztanola vu onom ſzrecsnom ſztálisi KM 1796, 6; kak ſzte csákajoucsi trejzni oſztanoli KŠ 1771, 426; Ah ali pa oni ſzo vu etom ſztálisi nei oſztanoli SM 1747, 50; Oni duhovje, ſteri ſzo vu ſzvojem ſzveſztvi oſztanoli KŠ 1754, 94
ostanejóuči -a -e ostajajoč: bos vido Dühá doli idoucsega i na nyem oſztánejoucsega KŠ 1771, 266
ostánovši -a -e ko je ostal: da tak vu tvojoj praviczi oſztanovſi pridemo KŠ 1771, 848; z-jednákov voulov do koncza osztánovſi vu vszem dobrom KM 1783, 111
ostánjeni -a -o ostali, preostali: i poubrali ſzo zoſztanyenoga drobtinya KŠ 1771, 48; Poberte gori to oſztányeno drtinye KŠ 1754, 53; ali szledi po vnogom dé'zd'zi zaosztanyeno szemen tüdi v klice prislo AI 1875, br. 1, 8
ostáti ostánem nedov.
1. ostati, ne prenehati biti, se nahajati kje: Najbole je pri vodi osztáti KAJ 1870, 46; i v-hisi nikak nescso osztáti ABC 1725, kaz. br. 3; Pri tebi oſztánemo SŠ 1796, 5; i tam oſztante, dokecs vö idete KŠ 1771, 32; naj oſztánes vu Efezuſi KŠ 1771, 634; ali Szilás i Timotheus ſzta oſztala tam KŠ 1771, 395; pren. povszéd tú'sna püsztina za nyim osztáne KOJ 1848, 4; ka nyemi dojde szpôvanoga i ka za odajo osztáne AI 1875, kaz. br. 8; je nej ſteo, kaibi li v'Zidovſzkom jeziki oſztalo KŠ 1771, A4b; Dvá sztarejsiva sziná szta na bitviscsi osztala KOJ 1848, 5; szprotolêsnye delo na keszno osztalo AI 1875, kaz. br. 8
2. ne prenehati biti, obstajati: I csi je Satan ſztano prouti ſzebi, nemore oſztáti KŠ 1771, 110; on oſztáne vu meni SM 1747, 24; Goszpod pa osztáne na veke TA 1848, 7; Eden csaſz oſztáno tejla SŠ 1796, 4; Goſzpoud pa oſztani zevſzejmi vami KŠ 1771, 630; Tak bi bilo oſztalo BKM 1789, 27
3. izraža, da lastnost ali stanje osebka še naprej obstaja: ino je zapovedao pri tom osztáti, ka ona vöpovej KOJ 1845, 74; nyegova miloſcsha oſztáne vekivekouma TF 1715, 47; csi vu etoj ſztálnoſzti oſztáne po vori KŠ 1754, 138; Devinſztvo oſztáne czejlo BKM 1789, 20; vu nyi kak nezadovoljena neosztáne KAJ 1848, IV; i vu ſzküsávanyi ſztalni notr do koncza oſztánemo KŠ 1754, 128; da escse vnami oſztáno hüda po'zelejnya KŠ 1771, 441; i potáksem vcséle nadala v'zitki osztáno AI 1875, kaz. br. 8; I nyé Devſztvo czejlo oſzta BKM 1789, 25; Antóni je pa manyák oſztao KM 1790, 36
poznàti pòznam nedov.
1. poznati: Krivicsno oſzoudiga, I poznati nemroga BKM 1789, 71; Što bi mogo poznati vse stvári AI 1878, 4; Ja poznam ovczé moje KŠ 1754, 132; veliko jih pa poznam ki zdihávajo KOJ 1845, 7; poznam szveta sztvoritela KAJ 1848; stampane piszke tüdi dobro poznam KAJ 1870, 6; i Izrael ne pozna náſz KŠ 1754, 150; i niſcse ne pozna ſziná, nego Ocsa KŠ 1771, 37; vszákoga po iméni gorizapise, da ga bole pozna KOJ 1845, 7; [pes] tüdi njegovo reč dobro pozna AI 1878, 8; Blá'zeni ſzmo, kaj poznamo, Szveta odküpitela BRM 1823, 7; Blôdijo, ki tebé nepoznajo KAJ 1848, 10; Hrambo ne poznajo AI 1875, kaz. br. 3; i jasz bom pitao, da bom nyé porédi poznao KAJ 1870, 5; Što nebi pozno küpiče zemlé-krtovinjeke AI 1878, 10; Govorécsi: da bi ti poznalo, ſtera ſzlisijo kméri tvojemi KŠ 1771, 237; Ár, da bi jo poznali, Goſzpouda té dike ne bi ráſzpili KŠ 1771, 493; Eto je te vecsni 'zitek, naj poznajo tebé ſzamoga KŠ 1754, 77; Ti potrebüjoucſi ſzem otsa bio, i onoga právdo, ſteroga ſzem nej poznao, dobro ſzem premetao KŠ 1754, 52; I teda nyim vadlüvao bodem, kaj ſzem váſz nigdár nej poznao KŠ 1771, 23; Vſzáki, ki grisi, ga je nej poznao KŠ 1771, 730; Liki ki ſzo me eſcse prvle zdávnya poznali KŠ 1771, 421
2. spoznati: dabi mi mogli nyegovo dobrouto poznati TF 1715, 28; i zavezek ſzvoi da nyim poznati SM 1747, 94; Szkoj moremo poznati, jeli je vgrejso KŠ 1754, 209; Szkoj poznamo, ka vöro mámo KŠ 1754, 79; Nyega dobro csinejnye poznajmo BKM 1789, 160; Ocsi nyidva ſzo pa zdr'závane bilé, da bi ga ne poznala KŠ 1771, 255; i dáo nam je pamet, naj poznamo toga pravicsnoga KŠ 1754, 99; teliko vrejmena ſzam zvami, i nej ſzi me poznao KŠ 1771, 314; 'Znyihovoga ſzáda je poznate KŠ 1771, 22; Vetom poznajte Düh Bo'zi KŠ 1771, 732
3. spolno občevati: kakda bode tou, geto mo'zá ne poznam KŠ 1771, 163
poznàti se pòznam se spoznati se: ſzkoj ſze pozna ta Vidoucsa Sz. Mati czérkev KŠ 1754, 131
poznajóuči -a -e poznavajoč: Wladislav I. poznajoucsi Hunyadia vojnicsko csednoszt KOJ 1848, 56
pòznavši -a -e ko je spoznal: I poznavſi Petrov gláſz, od radoſzti je nej odprla vráta KŠ 1771, 379
poznáni -a -o
1. poznan, znan: kak verne Tvoje, Z-sterimi ſzem tü poznan bio BRM 1823, 25; Te sztári Peti je od vszêh lüdi poznan KAJ 1870, 55; od etoga czajta pokojni kak dobrotnik je poznan AI 1875, kaz. br. 8; Od sé püščávane vonjüje je poznan AI 1878, 10; Poznana i hasnovita hižna stvár AI 1878, 24; Ešče so poznani plemeni AI 1878, 8
2. ki še ni spolno občevala: I nyé Devſztvo czejlo oſzta, Od mo'zá nej je poznana BKM 1789, 25