stán -a m
1. dom, stanovanje, bivališče: kralice hi'zni sztan v-Gödöllöi bode AI 1875, kaz. br. 8; Zdávanya ſztána ſze ne ſzpozábte KŠ 1771, 696; je mejſzta ſzvojega ſztána preminyávao KM 1796, 58; Zvon nyé nindri nemas sztána AIP 1876, br. 6, 2; neimam nikoga, Gdebi mogo ſztán meti SM 1747, 71; Pri meni ſztán meti ſcsés KŠ 1754, 258; ji je potomtoga vnogo nyemi prislo naſztán KŠ 1771, 429; Na pouti szta sze na nocsni sztán zavrnila KOJ 1848, 96; 'Ze ſztánove ſztimi goſztmi vſzi napunyeni BKM 1789, 28; ſto je obarvao naſſe ſztáne vihéra KM 1790, 32; pren. Morem jaſz priti vnébo, Ta je moj ſztán BKM 1789, 114; Sztán nám ſze pá od Bogá dáje SŠ 1796, 44; i naj mi po etom 'sitki blá'seni ſztán dá vu diki KM 1783, 224; I po sztezi szpravicsanya Pela na sztan zvelicsanya KAJ 1848, 9
2. stanje: na pamet prinásajo edendrügomi sztan vrêmena KAJ 1870, 158
3. položaj, stopnja: na visisi sztan pozdignyeni KAJ 1870, 54
Samostojni izpis sestavka
Slovar stare knjižne prekmurščine
Dostopnost