poprijéti tudi popriéti -ímem in -jém dov. spočeti: I ovo poprijés vu utrobi i porodis ſziná KŠ 1771, 163; ovo poprijés vu utrobi KM 1796, 85; ovo devicza poprijé KŠ 1771, 816; ona, Vörje i poprijé BKM 1789, 17; Eſzi ſzlisijo, ſtere ſzi zabajajo, naj ne poprijéjo KŠ 1754, 38; Ovo jaſz ſzem vu jálnoſzti popriel SM 1747, 7; i vu grejhi me je popriéla mati moja KŠ 1754, 71; Po eti dnévi pa poprijéla je O'zébet KŠ 1771, 163; Od koga je poprijéla vu utrobi Maria Jezuſſa KMK 1780, 14; i vu grêhi me je poprijéla mati moja TA 1848, 41
poprijéti se tudi popriéti se -ímem se in -jém se
1. spočeti se: Potom 'zelejnye, geto ſze poprijé, porodi grejh KŠ 1771, 746; I nemamo nyega Dühá, Csi ſze vnami ne poprijé BKM 1789, 259; Prvle, kak bi sze poprijao, Je vu diki szijao KAJ 1848, 211; Prvle, kak ſzem ſze popréjao, Me je ocsinſzko lübio BRM 1823, 329; kai ſzem ſze neili ſzamo vu greihi popriel SM 1747, 48; Goſzpodni naſſem, kiſzeje popriau od Dühá ſzvétoga TF 1715, 22; ki sze ie popriel od Düha szvétoga ABC 1725, A5a; ſteri ſze je od ſzvétoga Düha popriel SM 1747, 9; Od koga ſze je K. poprijao KŠ 1754, 107; Ki ſze je poprijao od Dühá ſzvétoga KMK 1780, 7; Ki ſze je poprijao od Dühá ſzvétoga KM 1790, 109; Ár ſze je on od ſzvétoga Düha popréjao zmo'znoga BRM 1823, 11; Ár ſze je od ſzvétoga Dühá tá Rejcs popriéla BKM 1789, 20; Gda ſze je pa po'zelejnye poprijalo KŠ 1754, 60; prvle, kak ſze je poprijao vu utrobi KŠ 1771, 169
2. dojeti, doumeti: i nikaj ſzo nej znali odgovárjati, niti ſzo nej mogli poprijéti, kakda ſze je tou zgoudilo KM 1796, 152
popriéti -a -o spočet: nego od Dühá Sz. popriéti zdivicze Marie KŠ 1754, 107; Znami popriéto i narodjeno ſzkvarjenyé naſſe natúre KŠ 1754, 71
Zadetki iskanja
Prekmurski
Prekmurski
mìsliti míslim nedov.
1. misliti, biti dejaven v zavesti: Nej kaj bi ſzpodobni bili ſznami od ſzébe miſzliti kaj KŠ 1771, 533; ne miſzli drügo, i drügo popejvaj BKM 1789, 7b; je zmo'zen vcſiniti bole, liki mi proſzimo, ali miſzlimo KŠ 1754, 205; liki proſzimo, ali miſzlimo pouleg moucsi delajoucse vnami KŠ 1771, 579; Ktomi vi kagda miſzlite BKM 1789, 68; kaj ſzi tak miſzlijo vu ſzebi KŠ 1771, 107; Vszigdár na mo'zá miszlila AI 1875, kaz. br. 7
2. imeti osebni odnos do česa: Zato imei Cslovik vſze dobro miſzliti SM 1747, 89; Kakda moremo dobro od naſſega bli'znyega miſzliti i gúcsati KŠ 1754, 57; Liki je i pravicsno meni tou miſzliti od vſzej váſz KŠ 1771, 591; csi hüdo miſzli KŠ 1754, 36; Tak naj od náſz miſzli vſzáki cslovik KŠ 1771, 496; i lüdsztvo zaka miszli zobsztojna TA 1848, 3; ne miſzli hüdo KŠ 1771, 516; zakaj miſzlite vi hüda KŠ 1771, 28; Tak i vi miſzlite, ka ſzte mrli iſztina grejhi KŠ 1771, 459; Viſzika od ſzébe ne miſzlite KŠ 1771, 476; Blagoszlovi, ſtero Bom miszlo KŠ 1754, 248; kaj nikaj drügo ne bodte miſzlili KŠ 1771, 567; i vſzi bi ſzi miſzlili vu ſzrczáj ſzvoji od Ivana, nebili on bio Kriſztus KŠ 1771, 174; Gda ſzam dejte bio, liki ſzam miſzlo KŠ 1771, 517
3. nameravati: vneſzrecſo nyega miſzli porinouti TF 1715, 43; vneſzrecso nyega miſzli zapelati SM 1747, 42; Ar je té bio, ki ga je miſzlo odati KŠ 1771, 287; gda je Mário Oſztaviti miszlo BKM 1789, 39; etak szi miszlim TA 1848, 7
misléči -a -e misleč: za düsov drcsem, miszlécs kama pride KM 1783, 282; A za düſov drcsem, miſzlécs kama pride BKM 1789, 443; Bili ſzo pa niki piſzácske tam ſzedécsi i miſzlécsi vu ſzrczáj ſzvoji KŠ 1771, 107
mislojóči -a -e misleč: právi nemiszlojôcsa ka je povedala AIP 1876, br. 10, 7
mìslivši tudi mislévši -a -e misleč, premišljajoč: Ednôk szi doszta miszlivsi, etak govori k-ocsi KAJ 1870, 112; hercegovinánce pomágati dopisztijo, miszlivsi, csi ete boj du'ze trpi AIP 1876, br., 6; szo veliki prosztor niháli, miszlivsi, ka bôgse za zdrávje AIN 1876, 62; 'Zenszka pa li poszlühsala, miszlévsi, ka eden glász AI 1875, kaz. br. 7; szo szrbi boj 'zeleli miszlévsi, ka bi zdaj obládali AI 1875, br. 1, 2
1. misliti, biti dejaven v zavesti: Nej kaj bi ſzpodobni bili ſznami od ſzébe miſzliti kaj KŠ 1771, 533; ne miſzli drügo, i drügo popejvaj BKM 1789, 7b; je zmo'zen vcſiniti bole, liki mi proſzimo, ali miſzlimo KŠ 1754, 205; liki proſzimo, ali miſzlimo pouleg moucsi delajoucse vnami KŠ 1771, 579; Ktomi vi kagda miſzlite BKM 1789, 68; kaj ſzi tak miſzlijo vu ſzebi KŠ 1771, 107; Vszigdár na mo'zá miszlila AI 1875, kaz. br. 7
2. imeti osebni odnos do česa: Zato imei Cslovik vſze dobro miſzliti SM 1747, 89; Kakda moremo dobro od naſſega bli'znyega miſzliti i gúcsati KŠ 1754, 57; Liki je i pravicsno meni tou miſzliti od vſzej váſz KŠ 1771, 591; csi hüdo miſzli KŠ 1754, 36; Tak naj od náſz miſzli vſzáki cslovik KŠ 1771, 496; i lüdsztvo zaka miszli zobsztojna TA 1848, 3; ne miſzli hüdo KŠ 1771, 516; zakaj miſzlite vi hüda KŠ 1771, 28; Tak i vi miſzlite, ka ſzte mrli iſztina grejhi KŠ 1771, 459; Viſzika od ſzébe ne miſzlite KŠ 1771, 476; Blagoszlovi, ſtero Bom miszlo KŠ 1754, 248; kaj nikaj drügo ne bodte miſzlili KŠ 1771, 567; i vſzi bi ſzi miſzlili vu ſzrczáj ſzvoji od Ivana, nebili on bio Kriſztus KŠ 1771, 174; Gda ſzam dejte bio, liki ſzam miſzlo KŠ 1771, 517
3. nameravati: vneſzrecſo nyega miſzli porinouti TF 1715, 43; vneſzrecso nyega miſzli zapelati SM 1747, 42; Ar je té bio, ki ga je miſzlo odati KŠ 1771, 287; gda je Mário Oſztaviti miszlo BKM 1789, 39; etak szi miszlim TA 1848, 7
misléči -a -e misleč: za düsov drcsem, miszlécs kama pride KM 1783, 282; A za düſov drcsem, miſzlécs kama pride BKM 1789, 443; Bili ſzo pa niki piſzácske tam ſzedécsi i miſzlécsi vu ſzrczáj ſzvoji KŠ 1771, 107
mislojóči -a -e misleč: právi nemiszlojôcsa ka je povedala AIP 1876, br. 10, 7
mìslivši tudi mislévši -a -e misleč, premišljajoč: Ednôk szi doszta miszlivsi, etak govori k-ocsi KAJ 1870, 112; hercegovinánce pomágati dopisztijo, miszlivsi, csi ete boj du'ze trpi AIP 1876, br., 6; szo veliki prosztor niháli, miszlivsi, ka bôgse za zdrávje AIN 1876, 62; 'Zenszka pa li poszlühsala, miszlévsi, ka eden glász AI 1875, kaz. br. 7; szo szrbi boj 'zeleli miszlévsi, ka bi zdaj obládali AI 1875, br. 1, 2
Prekmurski
nègo tudi nèg vez.
1. kot: ſto more odpiſztiti grejhe, nego Boug KŠ 1771, 107; Vrli skolnik sze je ospotanja bole bojao, neg szmrti KOJ 1845, 16; Matyas II. prvle neg bi ete bojne krvávi plamén za'svigno, ocsi zapré KOJ 1848, 89
2. ampak, toda: kaibiſze mi hüdou ne poſeleli, nego dabi natom bili TF 1715, 17; neiga nikoga drügoga ſteri bi bojüval za náz, nego ti ſzám vſzamogoucsi Otecz nas ABC 1725, A7a; nedái ſze mi od tebe nigdar odlocsiti, nego vzemi kſzebi vu tvoi odicseni orſzág SM 1747, 58; ſtero je nej nyihov, nego Kriſztuseva, cséſzt KŠ 1754, 12; Ar csi gli ſze nej vſzej, nego li Petrovo i Pavlovo delo naj bole, naprej prináſa KŠ 1771, 337; Nego oszloboudi nász od hüdoga KM 1783, 11; Iscſi nej med mrtvimi Jezusa, nego 'zivimi BKM 1789, 107; Nej falinge, nego dobre jákoſzti lüdih potrejbno je naſzledüvati KM 1790, 18; I ne bode vecs eti, Nego pri Jezus Kriſztuſi SŠ 1796, 4; i nejga je mogao najdti, nego pri etoj poſtenoj hi'si SIZ 1807, 4; niti ta Szlovenscsina je nej bila práva, nego vu vnogom táli na tühi jezik zaobrnyena BRM 1823, II; nego szo sztarinszki Vogri escse nistere drüge národe med szébe notri prijali KOJ 1833, X; Szpodobno je namejno Atila vcsiniti takájse Rimi, nego gda vidi postenyávrejdnoga sztarcza Leona I. Pápo KOJ 1848, 4; Piszki sze nemorejo csüti, nego li viditi KAJ 1870, 7; Hercegovina szo törszka dr'zéla, nego mesztancsarje szo krscsánszke vöre AI 1875, kaz. br. 3; Nego gda bi se že kšôli priblizávala Jóžek BJ 1886, 5
3. razen če: kikoli odpiſzti 'zeno ſzvojo, (nego csi za kurvejſtva volo) KŠ 1771, 62
1. kot: ſto more odpiſztiti grejhe, nego Boug KŠ 1771, 107; Vrli skolnik sze je ospotanja bole bojao, neg szmrti KOJ 1845, 16; Matyas II. prvle neg bi ete bojne krvávi plamén za'svigno, ocsi zapré KOJ 1848, 89
2. ampak, toda: kaibiſze mi hüdou ne poſeleli, nego dabi natom bili TF 1715, 17; neiga nikoga drügoga ſteri bi bojüval za náz, nego ti ſzám vſzamogoucsi Otecz nas ABC 1725, A7a; nedái ſze mi od tebe nigdar odlocsiti, nego vzemi kſzebi vu tvoi odicseni orſzág SM 1747, 58; ſtero je nej nyihov, nego Kriſztuseva, cséſzt KŠ 1754, 12; Ar csi gli ſze nej vſzej, nego li Petrovo i Pavlovo delo naj bole, naprej prináſa KŠ 1771, 337; Nego oszloboudi nász od hüdoga KM 1783, 11; Iscſi nej med mrtvimi Jezusa, nego 'zivimi BKM 1789, 107; Nej falinge, nego dobre jákoſzti lüdih potrejbno je naſzledüvati KM 1790, 18; I ne bode vecs eti, Nego pri Jezus Kriſztuſi SŠ 1796, 4; i nejga je mogao najdti, nego pri etoj poſtenoj hi'si SIZ 1807, 4; niti ta Szlovenscsina je nej bila práva, nego vu vnogom táli na tühi jezik zaobrnyena BRM 1823, II; nego szo sztarinszki Vogri escse nistere drüge národe med szébe notri prijali KOJ 1833, X; Szpodobno je namejno Atila vcsiniti takájse Rimi, nego gda vidi postenyávrejdnoga sztarcza Leona I. Pápo KOJ 1848, 4; Piszki sze nemorejo csüti, nego li viditi KAJ 1870, 7; Hercegovina szo törszka dr'zéla, nego mesztancsarje szo krscsánszke vöre AI 1875, kaz. br. 3; Nego gda bi se že kšôli priblizávala Jóžek BJ 1886, 5
3. razen če: kikoli odpiſzti 'zeno ſzvojo, (nego csi za kurvejſtva volo) KŠ 1771, 62
Prekmurski
katoličánski -a -o prid. katoliški: geto Grcski napiſzek má Katolicsánſzki, tou je, obcſinſzki KŠ 1771, 725; Katolitsánſzki krſztsenik KMK 1780, 9; Katolitsánſzkoga znánya Návuk KMK 1780, 12; Katolicsánſzka, ár je povſzem ſiroukom ſzvejti vö razdeljena KŠ 1754, 129; Katolitsánſzka, Apoſtolſzka Mati Czêrkev KM 1790, 107; Katolitsánſzke vöre návukov KMK 1780, 107; Cérkve katolicsánszke KOJ 1845, 84; Katolitsánſzkomi krſztseniki KMK 1780, 6; Sz. krſztsánſzko Katolitsánſzko Mater Czérkev KMK 1780, 19; Po Katolitsánſzkom vörvati je KMK 1780, 4; za katholičánske vesničke šolé BJ 1886, 1
Prekmurski
odvézati -véžem dov.
1. odvezati, narediti, da kaj ni zavezano, privezano: toga pozoja je potrejbno pá odvézati KŠ 1771, 803; ſto je vrejden odvézati nyegove pecsati KŠ 1771, 775; jaſz ſzam nej vrejden nyegove obüteli reménya odvézati KM 1796, 95; naj ſoulinczov nyegovi reménye odvé'zem KŠ 1771, 103; ne odvé'ze gyüncza ſzvojega KŠ 1771, 216; odvé'zi csrejvle noug tvoji KŠ 1771, 361; 'zrbé privézano odvé'zta je KŠ 1771, 137; ſzem jaſz nej vrejden naj odvé'zem nyegovi ſoulinczov reménye KŠ 1771, 266; kaj bi nyemi ſoulinczov reménya odvézao KŠ 1771, 174
2. oprostiti, odpustiti: Zakaj tákse [grešnike] trbej odvézati KŠ 1754, 197; ki ſzi ſzvétomi Petri moucs dáo odvézati, i zavézati grejhe KM 1783, 91; i kakoli odvé'zes na zemli odvézano bode i vnebéſzajh KŠ 1754, 194; i, kakoli odvé'zes na zemli KŠ 1771, 54; Czérkevni cslovik grejsnika od grejhov odvé'se KMK 1780, 66; da nász .. ki ſzo z-lanczmi grejhov zvézani, tvoja ſzmilenoszt odvé'se KM 1783, 101; i kakoli odvé'zete na zemli, odvézana bodo KŠ 1771, 59; gda neokorne grejsnike páli zgrejhov odvé'zejo KŠ 1754, 194; odvé'zi te ſtiri angyele KŠ 1771, 783; Zgrejhov vu Kriſztuſi vſzej odvé'zi me BKM 1789, 364
odvézati se -véžem se
1. odvezati se: i vſzej vezala ſzo ſze odvézala KŠ 1771, 393
2. biti oproščen: Etak ſze z-vſzej ſzkrb odvé'zem BKM 1789, 393
3. spregovoriti: Odvézao ſze je nyegovoga ocsé jezik KM 1796, 87
odvézavši -a -e ko je rešil: Steroga je Boug gori zbüdo odvézavſi bolezni te ſzmrti KŠ 1771, 346
odvézani -a -o
1. odvezan: Odvézan ſzi od 'zené KŠ 1771, 503; Stero potom vrág, odvézani, bode preganyati zacsinyao KŠ 1771, 764
2. oproščen, rešen: 'zena, odvézana ſzi od ſzlaboſzti tvoje KŠ 1771, 216; i kakoli odvé'zes na zemli, odvézano bode i vnebéjſzah KŠ 1754, 194; odvézano bode vu nebéſzaj KŠ 1771, 54; pouleg ſtere mej mené odvézanoga od vſzej moji grejhov KMK 1780, 107; pouleg ſtere mené mej odvézanoga i vu Nebéſzaj KM 1783, 151; i kakoli odvé'zete na zemli, odvézana bodo i vnébi KŠ 1771, 59
1. odvezati, narediti, da kaj ni zavezano, privezano: toga pozoja je potrejbno pá odvézati KŠ 1771, 803; ſto je vrejden odvézati nyegove pecsati KŠ 1771, 775; jaſz ſzam nej vrejden nyegove obüteli reménya odvézati KM 1796, 95; naj ſoulinczov nyegovi reménye odvé'zem KŠ 1771, 103; ne odvé'ze gyüncza ſzvojega KŠ 1771, 216; odvé'zi csrejvle noug tvoji KŠ 1771, 361; 'zrbé privézano odvé'zta je KŠ 1771, 137; ſzem jaſz nej vrejden naj odvé'zem nyegovi ſoulinczov reménye KŠ 1771, 266; kaj bi nyemi ſoulinczov reménya odvézao KŠ 1771, 174
2. oprostiti, odpustiti: Zakaj tákse [grešnike] trbej odvézati KŠ 1754, 197; ki ſzi ſzvétomi Petri moucs dáo odvézati, i zavézati grejhe KM 1783, 91; i kakoli odvé'zes na zemli odvézano bode i vnebéſzajh KŠ 1754, 194; i, kakoli odvé'zes na zemli KŠ 1771, 54; Czérkevni cslovik grejsnika od grejhov odvé'se KMK 1780, 66; da nász .. ki ſzo z-lanczmi grejhov zvézani, tvoja ſzmilenoszt odvé'se KM 1783, 101; i kakoli odvé'zete na zemli, odvézana bodo KŠ 1771, 59; gda neokorne grejsnike páli zgrejhov odvé'zejo KŠ 1754, 194; odvé'zi te ſtiri angyele KŠ 1771, 783; Zgrejhov vu Kriſztuſi vſzej odvé'zi me BKM 1789, 364
odvézati se -véžem se
1. odvezati se: i vſzej vezala ſzo ſze odvézala KŠ 1771, 393
2. biti oproščen: Etak ſze z-vſzej ſzkrb odvé'zem BKM 1789, 393
3. spregovoriti: Odvézao ſze je nyegovoga ocsé jezik KM 1796, 87
odvézavši -a -e ko je rešil: Steroga je Boug gori zbüdo odvézavſi bolezni te ſzmrti KŠ 1771, 346
odvézani -a -o
1. odvezan: Odvézan ſzi od 'zené KŠ 1771, 503; Stero potom vrág, odvézani, bode preganyati zacsinyao KŠ 1771, 764
2. oproščen, rešen: 'zena, odvézana ſzi od ſzlaboſzti tvoje KŠ 1771, 216; i kakoli odvé'zes na zemli, odvézano bode i vnebéjſzah KŠ 1754, 194; odvézano bode vu nebéſzaj KŠ 1771, 54; pouleg ſtere mej mené odvézanoga od vſzej moji grejhov KMK 1780, 107; pouleg ſtere mené mej odvézanoga i vu Nebéſzaj KM 1783, 151; i kakoli odvé'zete na zemli, odvézana bodo i vnébi KŠ 1771, 59
Prekmurski
pomočník -a m pomočnik: Ti ſzi moi pomocsnik SM 1747, 59; Goſzpoud mi je pomocsnik KŠ 1771, 697; Ti ſzi me vöre pomocſnik BKM 1789, 402; oh Boug moj! ti jedini, i naj mocsnejsi pomocsnik KM 1790, 107; Ti ſzi me vore pomocsnik SŠ 1796, 5; kakti nyegov pomocsnik, nyegov tiváris, nyemi pomága SIZ 1807, 10; Nemejte tú'zno ſzrdcze, Pomocsnik je priváſz BRM 1823, 5; On, te zmo'zni obladnik, Je i zdâ vas pomocsnik KAJ 1848, 107; ti szi szirôt pomocsnik TA 1848, 9; ár je sztiszkávanye blüzi, i nega pomocsnika TA 1848, 17; Priſztoupimo vſzi navküp Kprávomi pomocſniki BKM 1789, 147; I poſzlali ſzmo pomocsnika naſega KŠ 1771, 618; i pomocsnika má odicsenoga v-nebészaj KM 1783, 91; Pred dvérmi más Tvojga pomocsnika BKM 1789, 21; naj bi moski ednoga pomocsnika mogao meti SIZ 1807, 7; On sze je podáo odned pa za pomocsnika skolnikam KOJ 1845, 4; Mária Therezia szi je Józsefa szvojga sziná zvolila za Pomocsnika KOJ 1848, 110; Hvála bojdi tebi Ocsa z-Szvétim Dühom vſzigdár v-küpe z-nasim pomocsnikom SŠ 1796, 54; tej ſzami ſzo pomocsniczke vu králeſztvi Bo'zem KŠ 1771, 611; Pozdravte Priſzczillo i Akvila pomocsnike moje KŠ 1771, 484; ſtere ſzo ſze borile i ſz-Kelemenom i z drügimi pomocsniki KŠ 1771, 598; Med Zápola Jánosa pomocsnikmi szta sze nahájala dvá KOJ 1848, 76
Prekmurski
poprijétje -a tudi poprietjé -á s spočetje: Nyegovo poprietyé i narodjenyé KŠ 1754, 107; Poprietyé i rodjenyé Jezuſa KŠ 1771, 4; káksi rázlocsek je 1.) med djánya i poprietyá po'zelejnyem KŠ 1754, 61; Evang. na Kriſztuſovoga poprietyá dén KŠ 1771, 163; Rejcsi od Poprijétyá grejha KMK 1780, 58; kejp Divice Marie precsisztoga Poprijétja KOJ 1845, 90; Sztejm je on naſſe grejsno poprietyé poſzvéto KŠ 1754, 107; Po vöri je takáj i Sára moucs na poprietjé ſzemena vzéla KŠ 1771, 691
Prekmurski
pred predl.
I. s tož. pred, za izražanje premikanja, usmerjenosti: pred odicseno Sz. Trojsztvo priti KŠ 1754, 10a; pred nyé dejvajoucsi Kriſztuſovo 1. diko KŠ 1771, 669; oprvics dobro vino polo'zi pred goſzti KŠ 1771, 269; Drügo priliko je dáo pred nyé govorécsi KŠ 1771, 44; ka je Czérkev pred náſz dála KMK 1780, 4; Oh keliko ji je ovo noucs na ſzoudbo pred tvoj ſzodczki ſztolecz vneſſeni KM 1783, 4; I kak bom pred té ſou BKM 1789, 20; i pred ſzé je nej glédao KM 1790, 20; Ka dáva pred náſz ſzveto Piſzmo KM 1796, 9; Nikaj vu tom neznas ako dneſz preminés, Pred Goſzpodna csi ſze na-racsun prineſzés SŠ 1796, 10; nego iſztino poſztávim pred váſz SIZ 1807, 3; Neszémo vu poniznoszti pred té áldov pobo'znoszti KAJ 1848, 8; predvszêm sze pred tébe scsém szprávlati TA 1848, 5; “Prijátel”- a kázajocsi broj z-etim pred postüvane scsitele sztôpi AI 1875, kaz. br. 8; Lasztivnoimé sze pred plemencsino, zványe deva AIN 1876, 11; Dolspišejo, ka je na táblo pred nyé napisao BJ 1886, 3
II. z or.
1. za izražanje položaja pred kom: koteri vu ſzveſztvi ino vu praviczi pred Bougom ſivé vekivekouma TF 1715, 33; Ti naprávlas pred menom eden ſztol ABC 1725, A8b; ino je priétni pred nye ocſmi SM 1747, 6; ino zapré ſzrczé ſzvoje pred nyim KŠ 1754, 39; Idita vu véſz, ſtera je pred vama KŠ 1771, 67; i vö je ſou predevſzejmi tak KŠ 1771, 107; Vszi szo pred menom grejsni BKM 1789, 14; Krouto ſzem rú'zen predevſzejmi lidmi BKM 1789, 213; Pred Bougom je nikaj nej zakrito KM 1790, 8; nemaj tühi Bogouv pred menov KM 1790, 110; ino ſze ne bode moglo pred lidmi, nikak gori zbontati SIZ 1807, 5; Ali vi nepokorni, ki ſzte pred nyim okorni BRM 1823, 5; csi tak zacsnemo kaj vcsiti, kak pred nami drügi Národje KOJ 1833, V; vu vrszti sze povéksávajo, vu modrouszti pred Bougom i lüdmi pa nej KOJ 1845, 3; tiszti szo pred Augsburg várasom gorobeseni KOJ 1848, 9; Nicsesztna je pred nyim vsza zvisenoszt KAJ 1848, 7; Dávidom .. gda je be'zao pred Ábsalomom TA 1848, 4; Pred szebom mam téntavnik KAJ 1870, 7; znao, ka pred hrambov z-detetom 'zena sztoji AI 1875, kaz. br. 7; c pred glasznikom sze tak glászi, kak k AIN 1876, 6
2. za izražanje časa, do katerega dejanje sega ali se uresniči: molitve kotereſze pred jeiſztvinov ſzkoncſávajo TF 1715, 45; Molitev pred jeſztvinov ABC 1725, A6a; Pred pregreiſenyem SM 1747, 35; nepravicsno i pred czajtom oſzoudimo KŠ 1754, 55; Liki je náſz odébrao vu nyem pred fundamentomom ſzvejta KŠ 1771, 574; pred menom Düſevni Paſztér Surdánſzke Fare Küzmics Stevan BKM 1789, 3; Pred jelom záto etak molimo BJ 1886, 8
I. s tož. pred, za izražanje premikanja, usmerjenosti: pred odicseno Sz. Trojsztvo priti KŠ 1754, 10a; pred nyé dejvajoucsi Kriſztuſovo 1. diko KŠ 1771, 669; oprvics dobro vino polo'zi pred goſzti KŠ 1771, 269; Drügo priliko je dáo pred nyé govorécsi KŠ 1771, 44; ka je Czérkev pred náſz dála KMK 1780, 4; Oh keliko ji je ovo noucs na ſzoudbo pred tvoj ſzodczki ſztolecz vneſſeni KM 1783, 4; I kak bom pred té ſou BKM 1789, 20; i pred ſzé je nej glédao KM 1790, 20; Ka dáva pred náſz ſzveto Piſzmo KM 1796, 9; Nikaj vu tom neznas ako dneſz preminés, Pred Goſzpodna csi ſze na-racsun prineſzés SŠ 1796, 10; nego iſztino poſztávim pred váſz SIZ 1807, 3; Neszémo vu poniznoszti pred té áldov pobo'znoszti KAJ 1848, 8; predvszêm sze pred tébe scsém szprávlati TA 1848, 5; “Prijátel”- a kázajocsi broj z-etim pred postüvane scsitele sztôpi AI 1875, kaz. br. 8; Lasztivnoimé sze pred plemencsino, zványe deva AIN 1876, 11; Dolspišejo, ka je na táblo pred nyé napisao BJ 1886, 3
II. z or.
1. za izražanje položaja pred kom: koteri vu ſzveſztvi ino vu praviczi pred Bougom ſivé vekivekouma TF 1715, 33; Ti naprávlas pred menom eden ſztol ABC 1725, A8b; ino je priétni pred nye ocſmi SM 1747, 6; ino zapré ſzrczé ſzvoje pred nyim KŠ 1754, 39; Idita vu véſz, ſtera je pred vama KŠ 1771, 67; i vö je ſou predevſzejmi tak KŠ 1771, 107; Vszi szo pred menom grejsni BKM 1789, 14; Krouto ſzem rú'zen predevſzejmi lidmi BKM 1789, 213; Pred Bougom je nikaj nej zakrito KM 1790, 8; nemaj tühi Bogouv pred menov KM 1790, 110; ino ſze ne bode moglo pred lidmi, nikak gori zbontati SIZ 1807, 5; Ali vi nepokorni, ki ſzte pred nyim okorni BRM 1823, 5; csi tak zacsnemo kaj vcsiti, kak pred nami drügi Národje KOJ 1833, V; vu vrszti sze povéksávajo, vu modrouszti pred Bougom i lüdmi pa nej KOJ 1845, 3; tiszti szo pred Augsburg várasom gorobeseni KOJ 1848, 9; Nicsesztna je pred nyim vsza zvisenoszt KAJ 1848, 7; Dávidom .. gda je be'zao pred Ábsalomom TA 1848, 4; Pred szebom mam téntavnik KAJ 1870, 7; znao, ka pred hrambov z-detetom 'zena sztoji AI 1875, kaz. br. 7; c pred glasznikom sze tak glászi, kak k AIN 1876, 6
2. za izražanje časa, do katerega dejanje sega ali se uresniči: molitve kotereſze pred jeiſztvinov ſzkoncſávajo TF 1715, 45; Molitev pred jeſztvinov ABC 1725, A6a; Pred pregreiſenyem SM 1747, 35; nepravicsno i pred czajtom oſzoudimo KŠ 1754, 55; Liki je náſz odébrao vu nyem pred fundamentomom ſzvejta KŠ 1771, 574; pred menom Düſevni Paſztér Surdánſzke Fare Küzmics Stevan BKM 1789, 3; Pred jelom záto etak molimo BJ 1886, 8
Prekmurski
stàr stára -o prid.
1. star, ki ima razmeroma veliko let: Sztari ABC 1725, A3b; kai ſztári Ádam má vu náz vmreiti TF 1715, 33; ka ſze te ſztári Ádam má ftáplati KŠ 1754, 191; Ar ſzam jaſz ſztar KŠ 1771, 162; kakda ſze more cslovik poroditi ſztári bodoucsi KŠ 1771, 271; gda je ſztar, i ſzlab grátao KM 1790, 76; Sztári zamedlani Dühovnik KOJ 1845, 3; Prouti ſztáromi vucsiteli to'zbe notri ne vzemi KŠ 1771, 641; Sztáromi skolniki sze je od toga kihati zacsnilo KOJ 1845, 4; Trucz toi ſztároi kacſi SM 1747, 76; Dai dabi toga ſztároga Csloveka doli mogel obleicsi SM 1747, 53; i tak toga ſztároga csloveka vnami zadávlajmo KŠ 1754, 28; pelavſi nikoga ſztároga vucsenika KŠ 1771, 408; nyim pa dá sztároga sepavoga psza KOJ 1848, 8; Králesztvo v-sztároj dóbi je v-Pannonio bila omejjana KOJ 1848, 3; Na pôti sze je z-ednim sztárim cslovekom szrécsao KAJ 1870, 8; i obá ſzta bilá ſztara vu dnévi ſzvoji KŠ 1771, 161; uu naſſem pak rázumi ſztári ino moudri lüdje boimo TF 1715, 8; Vſzi ſztári i mládi poſteni lidjé KŠ 1754, 31; nacsi ſze raſzpráscsijo te ſztáre poſzoude KŠ 1771, 29; Komi je ſzlobodno ete knige ſteti? Vſzejm lidém, ſztárim i mládim KŠ 1754, 4
2. značilen za starega človeka: Moi obráz ie ſztar posztano ABC 1725, A8a
3. z izrazom količine izraža število let, preteklih od rojstva: Gda bi pa ſtirideſzét lejt vrejmena ſztar bio KŠ 1771, 360; ſztou, i dvej leti ſztar bodoucſi premino je KM 1796, 71; eden mládi 16 lêt sztar szin te odtirane kralice na trônus sztôpo AI 1875, kaz. br. 3; ár je bila dvanájſzet lejt ſztara KŠ 1771, 117; dête, stero je pol leta sztaro bilo AI 1875, kaz. br. 7; ſzpomouro je vſzo deczo od dvej lejt i ni'ze ſztaro KŠ 1771, 8
4. ki je obstajal, bil narejen pred drugim iste vrste: Preobrácsanya sztároga mertüka na nôvoga AI 1875, kaz. br. 6; I ete je tüdi te ſztáre vöre nyé návuk KŠ 1754, 9a; Zdáj preminé tüdi imé sztáre Pannonie KOJ 1848, 10; Vo ſcsiſztite tak te ſztári kváſz KŠ 1771, 498; na sztári szlovenszki jezik obrnyeni KŠ 1771, A1a; Na ſztári ſzlovenſzki Jezik obrnyena KM 1796, 1; nego li ſztáro dobro navado, naſzledüjemo KŠ 1754, 211; piſem vám ſztáro zapovid KŠ 1771, 727; li tiſzto ſztáro vcsenyé vſzebi zdr'záva KŠ 1754, 5b; sztári mertüki szo nam dugo szlü'zili AI 1875, kaz. br. 6; Peszmi, stere szo szti sztári piszm vküp pobráne SŠ 1796, 1; Sztári dugôcsni mertükov obracsunanye AI 1875, kaz. br. 6; ſzvoje ſztáre grejhe odürjáva KŠ 1754, 209; eti pa ſztáre práve Szlovene naſzledüvajoucſi KŠ 1754; nego ſztáre peſzmi ſzem na véksi tao, na meſzti nihao BKM 1789, 4b; i náj bole vu ſztári peſzmaj ſzam recsi nej vküp gliho BKM 1789, 4b; ptühinszke litere vu sztári rodovinszki iménaj sze nücajo AIN 1876, 6; da szo sztárimi mertükami zadovoljeni bili AI 1875, kaz. br. 6
5. v zvezi stari zakon prvi del Svetega pisma, ki obsega obdobje pred Kristusovim rojstvom: vſzi Sztároga i nouvoga Zákona verni lidjé KŠ 1754, 9b; nad ſtejnyem ſztároga Zákona KŠ 1771, 534; História sztároga Testamentoma KM 1796, 3; Na Bo'ze imé ſzo ſze pa nej ſzamo vu ſztárom zákoni nanizávali KŠ 1754, 149; vu ſztárom Zákoni po Prorokaj KŠ 1771, A2b
staréjši tudi staréši -a -e starejši: Bio je pa nyegov ſzin ſztarejſi na nyivi KŠ 1771, 223; Gde ſzem ſztarejſi vſzak dén vtejli BKM 1789, 368; Ádama ſztarejsi ſzin Kájn KM 1796, 8; Stera je med tejmi trejmi Perſonami ſztarejſa KMS 1780, Bb; ár je sztarêsa bila od brata KAJ 1870, 17; Sztarejsega csloveka ne ſtrájfaj KŠ 1771, 640; Dvá sztarejsiva Átilova sziná szta osztala KOJ 1848, 5; Vſzak dén Sztarejſi ſzmo vu 'zitki BKM 1789, 48
nájstaréjši -a -e najstarejši: Med poszlavci najsztaresi na predszednika meszto sztopécsi AI 1875, kaz. br. 1
stári -a -o sam.
1. stari: Kakda na zemli 'zivéjo Sztári i mládi ſzvéjtom KŠ 1754, 271
2. prednik: Ti ſztári ſzo ga z Ezek pod cslovecsem obrázom kázali KŠ 1771, 2 (B1b); Tou ſzo vnougi ſztári 'Zeleli BKM 1789, 8; Posebno veliko lübézen májo ti stári k mládim AI 1878, 7; ta ſztára ſzo prejsla KŠ 1771, 537; a. ti ſztári KŠ 1771, 656; kaj je nikſi prorok zti ſztári ſztano gori KŠ 1771, 198; tem spajéčim lidém i stárim krv scéca AI 1878, 7
staréjši -a -e sam.
1. starejši: nego i ſztareiſi bi mogli ſzvoje vucsiti SM 1747, 1
2. starešina, predstojnik: Pri Kajfáſi ſzo ſze vküp ſzpravili ſztarejſi toga lüſztva KM 1796, 107
3. starši: Tou potribüje kaibiſze naſſe ſztareiſſe ino Goſzpodo ne odürjávali TF 1715, 15
1. star, ki ima razmeroma veliko let: Sztari ABC 1725, A3b; kai ſztári Ádam má vu náz vmreiti TF 1715, 33; ka ſze te ſztári Ádam má ftáplati KŠ 1754, 191; Ar ſzam jaſz ſztar KŠ 1771, 162; kakda ſze more cslovik poroditi ſztári bodoucsi KŠ 1771, 271; gda je ſztar, i ſzlab grátao KM 1790, 76; Sztári zamedlani Dühovnik KOJ 1845, 3; Prouti ſztáromi vucsiteli to'zbe notri ne vzemi KŠ 1771, 641; Sztáromi skolniki sze je od toga kihati zacsnilo KOJ 1845, 4; Trucz toi ſztároi kacſi SM 1747, 76; Dai dabi toga ſztároga Csloveka doli mogel obleicsi SM 1747, 53; i tak toga ſztároga csloveka vnami zadávlajmo KŠ 1754, 28; pelavſi nikoga ſztároga vucsenika KŠ 1771, 408; nyim pa dá sztároga sepavoga psza KOJ 1848, 8; Králesztvo v-sztároj dóbi je v-Pannonio bila omejjana KOJ 1848, 3; Na pôti sze je z-ednim sztárim cslovekom szrécsao KAJ 1870, 8; i obá ſzta bilá ſztara vu dnévi ſzvoji KŠ 1771, 161; uu naſſem pak rázumi ſztári ino moudri lüdje boimo TF 1715, 8; Vſzi ſztári i mládi poſteni lidjé KŠ 1754, 31; nacsi ſze raſzpráscsijo te ſztáre poſzoude KŠ 1771, 29; Komi je ſzlobodno ete knige ſteti? Vſzejm lidém, ſztárim i mládim KŠ 1754, 4
2. značilen za starega človeka: Moi obráz ie ſztar posztano ABC 1725, A8a
3. z izrazom količine izraža število let, preteklih od rojstva: Gda bi pa ſtirideſzét lejt vrejmena ſztar bio KŠ 1771, 360; ſztou, i dvej leti ſztar bodoucſi premino je KM 1796, 71; eden mládi 16 lêt sztar szin te odtirane kralice na trônus sztôpo AI 1875, kaz. br. 3; ár je bila dvanájſzet lejt ſztara KŠ 1771, 117; dête, stero je pol leta sztaro bilo AI 1875, kaz. br. 7; ſzpomouro je vſzo deczo od dvej lejt i ni'ze ſztaro KŠ 1771, 8
4. ki je obstajal, bil narejen pred drugim iste vrste: Preobrácsanya sztároga mertüka na nôvoga AI 1875, kaz. br. 6; I ete je tüdi te ſztáre vöre nyé návuk KŠ 1754, 9a; Zdáj preminé tüdi imé sztáre Pannonie KOJ 1848, 10; Vo ſcsiſztite tak te ſztári kváſz KŠ 1771, 498; na sztári szlovenszki jezik obrnyeni KŠ 1771, A1a; Na ſztári ſzlovenſzki Jezik obrnyena KM 1796, 1; nego li ſztáro dobro navado, naſzledüjemo KŠ 1754, 211; piſem vám ſztáro zapovid KŠ 1771, 727; li tiſzto ſztáro vcsenyé vſzebi zdr'záva KŠ 1754, 5b; sztári mertüki szo nam dugo szlü'zili AI 1875, kaz. br. 6; Peszmi, stere szo szti sztári piszm vküp pobráne SŠ 1796, 1; Sztári dugôcsni mertükov obracsunanye AI 1875, kaz. br. 6; ſzvoje ſztáre grejhe odürjáva KŠ 1754, 209; eti pa ſztáre práve Szlovene naſzledüvajoucſi KŠ 1754; nego ſztáre peſzmi ſzem na véksi tao, na meſzti nihao BKM 1789, 4b; i náj bole vu ſztári peſzmaj ſzam recsi nej vküp gliho BKM 1789, 4b; ptühinszke litere vu sztári rodovinszki iménaj sze nücajo AIN 1876, 6; da szo sztárimi mertükami zadovoljeni bili AI 1875, kaz. br. 6
5. v zvezi stari zakon prvi del Svetega pisma, ki obsega obdobje pred Kristusovim rojstvom: vſzi Sztároga i nouvoga Zákona verni lidjé KŠ 1754, 9b; nad ſtejnyem ſztároga Zákona KŠ 1771, 534; História sztároga Testamentoma KM 1796, 3; Na Bo'ze imé ſzo ſze pa nej ſzamo vu ſztárom zákoni nanizávali KŠ 1754, 149; vu ſztárom Zákoni po Prorokaj KŠ 1771, A2b
staréjši tudi staréši -a -e starejši: Bio je pa nyegov ſzin ſztarejſi na nyivi KŠ 1771, 223; Gde ſzem ſztarejſi vſzak dén vtejli BKM 1789, 368; Ádama ſztarejsi ſzin Kájn KM 1796, 8; Stera je med tejmi trejmi Perſonami ſztarejſa KMS 1780, Bb; ár je sztarêsa bila od brata KAJ 1870, 17; Sztarejsega csloveka ne ſtrájfaj KŠ 1771, 640; Dvá sztarejsiva Átilova sziná szta osztala KOJ 1848, 5; Vſzak dén Sztarejſi ſzmo vu 'zitki BKM 1789, 48
nájstaréjši -a -e najstarejši: Med poszlavci najsztaresi na predszednika meszto sztopécsi AI 1875, kaz. br. 1
stári -a -o sam.
1. stari: Kakda na zemli 'zivéjo Sztári i mládi ſzvéjtom KŠ 1754, 271
2. prednik: Ti ſztári ſzo ga z Ezek pod cslovecsem obrázom kázali KŠ 1771, 2 (B1b); Tou ſzo vnougi ſztári 'Zeleli BKM 1789, 8; Posebno veliko lübézen májo ti stári k mládim AI 1878, 7; ta ſztára ſzo prejsla KŠ 1771, 537; a. ti ſztári KŠ 1771, 656; kaj je nikſi prorok zti ſztári ſztano gori KŠ 1771, 198; tem spajéčim lidém i stárim krv scéca AI 1878, 7
staréjši -a -e sam.
1. starejši: nego i ſztareiſi bi mogli ſzvoje vucsiti SM 1747, 1
2. starešina, predstojnik: Pri Kajfáſi ſzo ſze vküp ſzpravili ſztarejſi toga lüſztva KM 1796, 107
3. starši: Tou potribüje kaibiſze naſſe ſztareiſſe ino Goſzpodo ne odürjávali TF 1715, 15
Prekmurski
vǜpati -am nedov. upati: Toga záto vüpam poſzlati KŠ 1771, 595; Lübeznoſzt vſza vüpa KŠ 1771, 516; Vöra je onih, ſtera vüpamo KŠ 1754, 77; vüpaj csi KŠ 1771, 196; Svojoj materi je nej vüpao nikaj ovaditi BJ 1886, 9; Nezáj glédati nê vüpo AI 1875, kaz. br. 7
vǜpati se -am se
1. upati: Reményleni; vüpati sze KOJ 1833, 170; zvüna ſtere ſze niſcse zvelicanya nemore vüpati KMK 1780, 20; Li tak ſze morem vüpati BRM 1823, 7; jáko ſze vüpam TF 1715, 37; nego ſze vüpam, kaj kvám pridem KŠ 1771, 738; Jaſz ſze vüpam vſze ono KMK 1780, B3b; Vüpas ſze eſche zvelicſati TF 1715, 37; Vupas ſze zvelicſati SM 1747, 38; vupa ſze, ka vtom dokoncza oſztáne KŠ 1771, 591; rejcs Bo'za, Koteroj ſze cslovik vüpa BKM 1789, 2; onim, od ſteri ſze vüpate nazáj vzéti KŠ 1771, 185; vszih, koteri ſze vüpaio na tebé ABC 1725, A7b; Vüpaj ſze ſzinek SM 1747, 63; vüpaj ſze, ſztani gori KŠ 1771, 136; Ne vüpaj ſze záto KM 1783, 281; i popolno ſze vüpajte na prineſeno vám miloſcso KŠ 1771, 704; Vüpajte ſze nevolni BKM 1789, 10; Nevolni, vüpajte ſze BRM 1823, 5; 'zene, ſtere ſzo ſze vüpale KŠ 1771, 708
2. zaupati: Záto nyega morem lubiti i vnyem ſze vüpati KŠ 1754, 113; vadlüjem, ka ſze jasz nemrem vu vrejdnoszti vüpati KM 1783, 153; daj li v-szamom tebi sze vüpati KAJ 1848; ar ſze vu tebi vüpam SM 1747, 59; Vüpam ſze i vbogáſztvi KŠ 1754, 268; Vüpam ſze v-tebi KM 1783, 3; Jaſz ſze vüpam vu tvojoj miloſcsi KM 1790, 107; Jaſz ſze vüpam v-tebi ſzamom SŠ 1796, 3; Vu tebi sze vüpam TA 1848, 6; ár ſze vüpa vu tebi SM 1747, 63; vnyem ſze vüpa KŠ 1754, 12; Ár sze Král vüpa vu Goszpodni TA 1848, 16; i ráj ſze vnyem vüpamo, kako v-Bougi KŠ 1754, 9; Csi ſze pa tiſztoga, ſtere ne vidimo, vüpamo KŠ 1771, 466; Vu tebi ſze li vüpamo BKM 1789, 6; Vſzeih ſztvári ocſi ſze vu tebi vüpajo TF 1715, 47; ki ſze vu tebi vüpajo SM 1747, 66; ki ſze vu pejnezaj vüpajo KŠ 1771, 134; hi'sniczke, ſteri ſze vu Bougi vüpajo SIZ 1807, 8; Ki ſze vu nyem vüpajo BRM 1823, 6; Záto sze vu tebi vüpajo TA 1848, 7; i vüpaiſze vu nyem KŠ 1754, 15; Vüpaj ſze vu tvojem Bougi BKM 1789, 4b; Vüpaj ſze li v-tom Kriſztusi BRM 1823, 7; Bogá vnyem ſze ſzamom vüpaimo TF 1715, 18; i vnyem ſze vüpajmo KŠ 1754, 68; vüpajte sze vu Goszpodni TA 1848, 4; vu tebi ſze bodem vüpal SM 1747, 69; jaſz bom ſze vnyem vüpao KŠ 1771, 674; Csi mo ſze mocſno vtebi vüpali BKM 1789, 132; vu nyem ſze bodo vüpali KŠ 1771, 482; Naj ſze li vnyem vüpamo KŠ 1754, 252; naj ſze v-Bougi vüpajo KŠ 1754, 222; Dabi ſze vüpo vu meni BKM 1789, 66; kaibi ſze mi vnyem vüpali TF 1715, 13; Da ſzem ſze vtvo vrejdnoſzt vüpo BKM 1789, 70; Vüpao ſze je v-Bougi KŠ 1771, 95; Mi ſzmo ſze pa vüpali, kaj on bode KŠ 1771, 255; vtebi ſzo ſze vüpali KŠ 1754, 182
vüpajóuči tudi vüpajóči -a -e upajoč: I zaiſztino znám, da vtebi vüpajoucs, Nigdár ſze ne prekanim BKM 1789, 162; Naj sze radüjejo vszi vüpajôcsi vu tebi TA 1848, 5; Oh Jezs! vtebi vüpajoucſim veſzeljé KŠ 1754, 229
vüpajóuči se -a se -e se upajoč: Bo'se, vu tebi ſze vüpajoucsih obramba KM 1783, 12
vǜpavši -a -e upajoč: i poſzoudite nikaj nazáj ne vüpavſi KŠ 1771, 185
vǜpavši se -a se -e se upajoč se: ſz. piſzmo, ſtero mi, vüpavſi ſze vu iſztini, právimo KŠ 1771, A2b
vǜpati se -am se
1. upati: Reményleni; vüpati sze KOJ 1833, 170; zvüna ſtere ſze niſcse zvelicanya nemore vüpati KMK 1780, 20; Li tak ſze morem vüpati BRM 1823, 7; jáko ſze vüpam TF 1715, 37; nego ſze vüpam, kaj kvám pridem KŠ 1771, 738; Jaſz ſze vüpam vſze ono KMK 1780, B3b; Vüpas ſze eſche zvelicſati TF 1715, 37; Vupas ſze zvelicſati SM 1747, 38; vupa ſze, ka vtom dokoncza oſztáne KŠ 1771, 591; rejcs Bo'za, Koteroj ſze cslovik vüpa BKM 1789, 2; onim, od ſteri ſze vüpate nazáj vzéti KŠ 1771, 185; vszih, koteri ſze vüpaio na tebé ABC 1725, A7b; Vüpaj ſze ſzinek SM 1747, 63; vüpaj ſze, ſztani gori KŠ 1771, 136; Ne vüpaj ſze záto KM 1783, 281; i popolno ſze vüpajte na prineſeno vám miloſcso KŠ 1771, 704; Vüpajte ſze nevolni BKM 1789, 10; Nevolni, vüpajte ſze BRM 1823, 5; 'zene, ſtere ſzo ſze vüpale KŠ 1771, 708
2. zaupati: Záto nyega morem lubiti i vnyem ſze vüpati KŠ 1754, 113; vadlüjem, ka ſze jasz nemrem vu vrejdnoszti vüpati KM 1783, 153; daj li v-szamom tebi sze vüpati KAJ 1848; ar ſze vu tebi vüpam SM 1747, 59; Vüpam ſze i vbogáſztvi KŠ 1754, 268; Vüpam ſze v-tebi KM 1783, 3; Jaſz ſze vüpam vu tvojoj miloſcsi KM 1790, 107; Jaſz ſze vüpam v-tebi ſzamom SŠ 1796, 3; Vu tebi sze vüpam TA 1848, 6; ár ſze vüpa vu tebi SM 1747, 63; vnyem ſze vüpa KŠ 1754, 12; Ár sze Král vüpa vu Goszpodni TA 1848, 16; i ráj ſze vnyem vüpamo, kako v-Bougi KŠ 1754, 9; Csi ſze pa tiſztoga, ſtere ne vidimo, vüpamo KŠ 1771, 466; Vu tebi ſze li vüpamo BKM 1789, 6; Vſzeih ſztvári ocſi ſze vu tebi vüpajo TF 1715, 47; ki ſze vu tebi vüpajo SM 1747, 66; ki ſze vu pejnezaj vüpajo KŠ 1771, 134; hi'sniczke, ſteri ſze vu Bougi vüpajo SIZ 1807, 8; Ki ſze vu nyem vüpajo BRM 1823, 6; Záto sze vu tebi vüpajo TA 1848, 7; i vüpaiſze vu nyem KŠ 1754, 15; Vüpaj ſze vu tvojem Bougi BKM 1789, 4b; Vüpaj ſze li v-tom Kriſztusi BRM 1823, 7; Bogá vnyem ſze ſzamom vüpaimo TF 1715, 18; i vnyem ſze vüpajmo KŠ 1754, 68; vüpajte sze vu Goszpodni TA 1848, 4; vu tebi ſze bodem vüpal SM 1747, 69; jaſz bom ſze vnyem vüpao KŠ 1771, 674; Csi mo ſze mocſno vtebi vüpali BKM 1789, 132; vu nyem ſze bodo vüpali KŠ 1771, 482; Naj ſze li vnyem vüpamo KŠ 1754, 252; naj ſze v-Bougi vüpajo KŠ 1754, 222; Dabi ſze vüpo vu meni BKM 1789, 66; kaibi ſze mi vnyem vüpali TF 1715, 13; Da ſzem ſze vtvo vrejdnoſzt vüpo BKM 1789, 70; Vüpao ſze je v-Bougi KŠ 1771, 95; Mi ſzmo ſze pa vüpali, kaj on bode KŠ 1771, 255; vtebi ſzo ſze vüpali KŠ 1754, 182
vüpajóuči tudi vüpajóči -a -e upajoč: I zaiſztino znám, da vtebi vüpajoucs, Nigdár ſze ne prekanim BKM 1789, 162; Naj sze radüjejo vszi vüpajôcsi vu tebi TA 1848, 5; Oh Jezs! vtebi vüpajoucſim veſzeljé KŠ 1754, 229
vüpajóuči se -a se -e se upajoč: Bo'se, vu tebi ſze vüpajoucsih obramba KM 1783, 12
vǜpavši -a -e upajoč: i poſzoudite nikaj nazáj ne vüpavſi KŠ 1771, 185
vǜpavši se -a se -e se upajoč se: ſz. piſzmo, ſtero mi, vüpavſi ſze vu iſztini, právimo KŠ 1771, A2b
Prekmurski
zmènkati -am dov. zmanjkati: nika mi nezmenka TA 1848, 18; naj vüszta moja nezmenkajo TA 1848, 12; pokedob bi moski árpádovoga roda zmenkali KOJ 1848, 42; Jaj! -mi szmo v-dobrom zmenkali KAJ 1848
zmènkati se -am se
1. zmanjkati, poiti: Csi ſze zmenká radoſzt KŠ 1754, 265; csi ne bomo jeli, ſze nám zmenká KŠ 1771, 505; Gda vüh zmenka ſze ſzliſanye SŠ 1796, 28; naj ſze nyima nikaj ne zmenká KŠ 1771, 661; ka bi ſze nám naſa telovna hrána zmenkala KŠ 1771, 853; ár da bi ſze vu püſztini nyima voda zmenkála KM 1796, 18; da je onoj kotrigi, ſteroj je kaj zmenkalo, obilnejſe poſtenyé dáo KŠ 1771, 515
2. opustiti, izpustiti: Csi bi ſze pa kaj zmenkalo vu mojoj ſpouvidi KMK 1780, 107
3. prenehati obstajati: Ar ſzo ſze tvoji pravicsni Zmenkali BKM 1789, 184; prvle bi ſze dönok zmenkalo to mourje KM 1783, 210; Zmenkalo ſze mi je moje tejlo KŠ 1754, 14
zmènkani -a -o pomanjkljiv: da bodete popolni, i czejli, vnikom ne zmenkani KŠ 1771, 745
zmènkati se -am se
1. zmanjkati, poiti: Csi ſze zmenká radoſzt KŠ 1754, 265; csi ne bomo jeli, ſze nám zmenká KŠ 1771, 505; Gda vüh zmenka ſze ſzliſanye SŠ 1796, 28; naj ſze nyima nikaj ne zmenká KŠ 1771, 661; ka bi ſze nám naſa telovna hrána zmenkala KŠ 1771, 853; ár da bi ſze vu püſztini nyima voda zmenkála KM 1796, 18; da je onoj kotrigi, ſteroj je kaj zmenkalo, obilnejſe poſtenyé dáo KŠ 1771, 515
2. opustiti, izpustiti: Csi bi ſze pa kaj zmenkalo vu mojoj ſpouvidi KMK 1780, 107
3. prenehati obstajati: Ar ſzo ſze tvoji pravicsni Zmenkali BKM 1789, 184; prvle bi ſze dönok zmenkalo to mourje KM 1783, 210; Zmenkalo ſze mi je moje tejlo KŠ 1754, 14
zmènkani -a -o pomanjkljiv: da bodete popolni, i czejli, vnikom ne zmenkani KŠ 1771, 745
Prekmurski
bičǜvati -ǘjem nedov. bičati: bodo váſz bicsüvali KŠ 1771, 32; pren. Goſzpoud bicsüje pa vſzákoga, ſteroga za ſziná prímle KŠ 1771, 694; Kak dober otecz te je bicsüvo BKM 1789, 354
bičǜvani -a -o bičan: za naſſih grehov volo bicsüvan SM 1747, 12; bicsüvan i bit KŠ 1754, 107; nej ſzamo bicsüvani KM 1796, 108; Jezuſa bicsüvanoga KŠ 1771, 152; Jezus bicsüvani KM 1783, 73
bičǜvani -a -o bičan: za naſſih grehov volo bicsüvan SM 1747, 12; bicsüvan i bit KŠ 1754, 107; nej ſzamo bicsüvani KM 1796, 108; Jezuſa bicsüvanoga KŠ 1771, 152; Jezus bicsüvani KM 1783, 73
Prekmurski
bìti bìjem nedov. biti, tolči, tepsti: ka me biješ KŠ 1771, 326; zapovedali ſzo nyidva ſibami biti KŠ 1771, 393; i bili ſzo ga KŠ 1771, 399; i bijeta zemlo zevſzákim vdárczom KŠ 1771, 785
bìti se bìjem se biti se: ſze v-prſzi bije KM 1783, 128; ſze je bio vu prſzi KŠ 1771, 231
bíti -a -o bit, tepen: je bicsuvan i bit KŠ 1754, 107; ſzluga pa bit bode zvnougim KŠ 1771, 214
bìti se bìjem se biti se: ſze v-prſzi bije KM 1783, 128; ſze je bio vu prſzi KŠ 1771, 231
bíti -a -o bit, tepen: je bicsuvan i bit KŠ 1754, 107; ſzluga pa bit bode zvnougim KŠ 1771, 214
Prekmurski
čǜdivati se -üjem se nedov. čuditi se: csüdivati sze KOJ 1833, 150; Csüdijem ſze KŠ 1771, 557; naj ſze csüdijemo nad onov KM 1796, 13; csüdüvao ſze je KM 1790, 38; ſzo ſze pa csüdivali KŠ 1771, 27; csüdivala ſzta ſze KM 1796, 114
čǜdivati -üjem občudovati: ſvejt naj ne csüdüje SŠ 1796, 94; Vcsi me csüdivati BRM 1823, 107; csüdüjem KAJ 1848, 101; Ne csüdüj ti ſzrditoſzt SŠ 1796, 10
čüdivajóuči se -a se -e se čudeč se: Csüdivajoucsi KOJ 1833, 113; csüdivajoucsi ſze nad odgovorom KŠ 1771, 240
čüdüvajóči -a -e občudujoč: Diko tvojo csüdüvajôcs KAJ 1848, 8
čǜdivati -üjem občudovati: ſvejt naj ne csüdüje SŠ 1796, 94; Vcsi me csüdivati BRM 1823, 107; csüdüjem KAJ 1848, 101; Ne csüdüj ti ſzrditoſzt SŠ 1796, 10
čüdivajóuči se -a se -e se čudeč se: Csüdivajoucsi KOJ 1833, 113; csüdivajoucsi ſze nad odgovorom KŠ 1771, 240
čüdüvajóči -a -e občudujoč: Diko tvojo csüdüvajôcs KAJ 1848, 8
Prekmurski
darüvàti tudi darívati -ǜjem nedov. dajati, darovati: ſcsém darüvati BKM 1789, 9; Tebi darüjem KM 1783, 5; darüje pobo'snoſzt KMK 1780, 82; darüjo ſztvoje pravicze KŠ 1754, 238; darüj mi prvle KM 1783, 33; je leipo daruval SM 1747, 86; je darüvao KŠ 1771, A6b; je daruvao SŠ 1796, 97; darüvali ſzo KŠ 1771, 7; Darivati scsé váſz BRM 1823, 8; ſzi me darivao BRM 1823, 367
darüvàni -a -o darovan: nám darüvani Agnyecz KM 1783, 82; nám darüvan BKM 1789, 107; od Kriſztusa darüvano KŠ 1754, 135; ſzo obecsanya darüvana KŠ 1771, 717
darüvàni -a -o darovan: nám darüvani Agnyecz KM 1783, 82; nám darüvan BKM 1789, 107; od Kriſztusa darüvano KŠ 1754, 135; ſzo obecsanya darüvana KŠ 1771, 717
Prekmurski
féla -e ž
1. vrsta: moremo zgrüntati i félo, i racsun velikih grejhov KMK 1780, 68; nebom vam gúcsao nikakſe féle frliczo SIZ 1807, 3
2. v zvezah: dostafele ki je mnogo vrst: Kelkoféle je racsúnszki Nomen? Dosztaféle je: nájmre, 1. glavni KOJ 1833, 32; ino csloveki doſzta-féle pogibelnoſzt naprávla SIZ 1807, 9;
drugefele drugačen, druge vrste: doszta szrebra, 'selezja ali drugeféle broncza z-szebom nenoszi KOJ 1845, 104;
dvoujefele dvojevrsten: Dvoujeféle: glaszniczke KOJ 1833, 2; Nistera rêcs dosztavek po dvôjefélom gorivzeme AIN 1876, 14;
ednefele koliko vrst: Nassi Sztarisje szo vszi z-edne féle jezikom gúcsali KOJ 1833, IX;
etakšefele take vrste: sztolmacsimo z-etakseféle podrügacsenim ládanye znamenüvajoucsim govorejnyem KOJ 1833, 45; ino etakseféle znamenüványe KOJ 1833, 136; Etakseféle medsztavki KOJ 1833, 128;
etefele takšen, te vrste: Eteféle KOJ 1833, 107; i eteféle verbumami KOJ 1833, 128;
kelkofele enak: Kelkoféle szo vogrszke litere AIN 1876, 5;
štirifele štirivrsten: Na zgovárjanye gledôcs szo rêcsi stiriféle AIN 1876, 8;
troujefele treh vrst: glászniczke? Escse szo troujeféle KOJ 1833, 3; Vugovorênyi razlocsávamo vecsféle recsi AIN 1876, 9;
večfele več vrst: po Országi vecsféle rejcsi národje grizéjo KOJ 1833, XIV; Tü szo sze oni na vecsféle národe namerili KOJ 1848, 7; V morji ešče večféle rib jeste AI 1878, 31; Vugovorênyi razlocsávamo vecsféle recsi AIN 1876, 9;
vnogofele mnogo vrst: Kakda sze dr'sis v-drü'sbi vnogoféle lüdih KOJ 1845, 31; szo sze vnogoféle národje szem prignali KOJ 1848, 5; ſaloſzni jeſzte vu vnoge féle nevoljái SM 1747, 29; Naj znána bode vnoge féle modrouſzt Bo'za KŠ 1771, 578; hiſtvo ſzvéto, ſtero csloveka od vnouge féle ſzküsávanya varje SIZ 1807, 8; Ka nám haſznio vnouge féle miſzli SM 1747, 72; Naj znána bode po gmajni vnouge féle modrouſzt Bo'za KŠ 1771, 578; Bo'ze vnougom vrejmeni vnogo féle gúcsanye KŠ 1771, 672; vnoge féle nevoljái SM 1747, 29; I zvnouge féle jezimi BKM 1789, 123;
vsakefele vsake vrste: vſzáke féle neſzrecse mené csuva ino varje TF 1715, 21; steri zdai ſaloſzni jeſzte vu obatori moje ſzercze proti moiega nepriatela vſzake féle ſzkusavanya SM 1747, 60; Ki vszáke féle ſzlatkoucso má vu ſzebi KM 1783, 60; je v-Paradi'ſon vſzáke féle leipo drevje KM 1796, 5; na zemli z-vszákeféle nevoulami haszniti nakano KOJ 1833, IX; bogáſztvo vſzákeféle radoſzt, Ali náglo preminé SŠ 1796, 125; ogibati sze scsém vszákeféle telovnoj naszládnoszti KOJ 1845, 91; zametávao ino vszákeféle csészti vouscso KOJ 1848, 16; ino od vſzáke féle neſzrecse mené csuva TF 1715, 21; Poſztavo je vſzáke féle drevje KM 1796, 5;
vsefele različen: Vszefelé csésztniki na szprévodi bodo AIP 1876, br. 2, 1
1. vrsta: moremo zgrüntati i félo, i racsun velikih grejhov KMK 1780, 68; nebom vam gúcsao nikakſe féle frliczo SIZ 1807, 3
2. v zvezah: dostafele ki je mnogo vrst: Kelkoféle je racsúnszki Nomen? Dosztaféle je: nájmre, 1. glavni KOJ 1833, 32; ino csloveki doſzta-féle pogibelnoſzt naprávla SIZ 1807, 9;
drugefele drugačen, druge vrste: doszta szrebra, 'selezja ali drugeféle broncza z-szebom nenoszi KOJ 1845, 104;
dvoujefele dvojevrsten: Dvoujeféle: glaszniczke KOJ 1833, 2; Nistera rêcs dosztavek po dvôjefélom gorivzeme AIN 1876, 14;
ednefele koliko vrst: Nassi Sztarisje szo vszi z-edne féle jezikom gúcsali KOJ 1833, IX;
etakšefele take vrste: sztolmacsimo z-etakseféle podrügacsenim ládanye znamenüvajoucsim govorejnyem KOJ 1833, 45; ino etakseféle znamenüványe KOJ 1833, 136; Etakseféle medsztavki KOJ 1833, 128;
etefele takšen, te vrste: Eteféle KOJ 1833, 107; i eteféle verbumami KOJ 1833, 128;
kelkofele enak: Kelkoféle szo vogrszke litere AIN 1876, 5;
štirifele štirivrsten: Na zgovárjanye gledôcs szo rêcsi stiriféle AIN 1876, 8;
troujefele treh vrst: glászniczke? Escse szo troujeféle KOJ 1833, 3; Vugovorênyi razlocsávamo vecsféle recsi AIN 1876, 9;
večfele več vrst: po Országi vecsféle rejcsi národje grizéjo KOJ 1833, XIV; Tü szo sze oni na vecsféle národe namerili KOJ 1848, 7; V morji ešče večféle rib jeste AI 1878, 31; Vugovorênyi razlocsávamo vecsféle recsi AIN 1876, 9;
vnogofele mnogo vrst: Kakda sze dr'sis v-drü'sbi vnogoféle lüdih KOJ 1845, 31; szo sze vnogoféle národje szem prignali KOJ 1848, 5; ſaloſzni jeſzte vu vnoge féle nevoljái SM 1747, 29; Naj znána bode vnoge féle modrouſzt Bo'za KŠ 1771, 578; hiſtvo ſzvéto, ſtero csloveka od vnouge féle ſzküsávanya varje SIZ 1807, 8; Ka nám haſznio vnouge féle miſzli SM 1747, 72; Naj znána bode po gmajni vnouge féle modrouſzt Bo'za KŠ 1771, 578; Bo'ze vnougom vrejmeni vnogo féle gúcsanye KŠ 1771, 672; vnoge féle nevoljái SM 1747, 29; I zvnouge féle jezimi BKM 1789, 123;
vsakefele vsake vrste: vſzáke féle neſzrecse mené csuva ino varje TF 1715, 21; steri zdai ſaloſzni jeſzte vu obatori moje ſzercze proti moiega nepriatela vſzake féle ſzkusavanya SM 1747, 60; Ki vszáke féle ſzlatkoucso má vu ſzebi KM 1783, 60; je v-Paradi'ſon vſzáke féle leipo drevje KM 1796, 5; na zemli z-vszákeféle nevoulami haszniti nakano KOJ 1833, IX; bogáſztvo vſzákeféle radoſzt, Ali náglo preminé SŠ 1796, 125; ogibati sze scsém vszákeféle telovnoj naszládnoszti KOJ 1845, 91; zametávao ino vszákeféle csészti vouscso KOJ 1848, 16; ino od vſzáke féle neſzrecse mené csuva TF 1715, 21; Poſztavo je vſzáke féle drevje KM 1796, 5;
vsefele različen: Vszefelé csésztniki na szprévodi bodo AIP 1876, br. 2, 1
Prekmurski
grǜnt tudi grǜnd -a m
1. zemljišče, posest: Plebánusom szo povrnyeni grünti KOJ 1848, 107; na ſzrejdi Jordána ſzo na ſzühom grünti ſztáli KM 1796, 42
2. temelj: Kotere recſi ſzo gründ, fundamentom TF 1715, 44; Trdi gründ Bo'zi obſztoji KŠ 1754, 130; Bog mi je tak grünt mojga vüpanya KAJ 1848; ka ni eden zgrünta ſzrczá ſzvojega ne zdr'záva KŠ 1771, 436; ár dobroga grünta nemajo BKM 1789, 4; od zlocsasztnoszti neverni z grünta szrcza mojega TA 1848, 28; Ino tu más gründ ino fundamentom czeile ſzvéte Troicze TF 1715, 38; Trbej je znati, ſzrczá grünt KŠ 1771, 440; Oni razvr'zejo i grünt TA 1848, 9; ka má V-szebi grünt düsne skode KAJ 1848, 29; je nevöra vu ſzrczá grünti na teliko KŠ 1771, 440; drügi zvékſim grüntom právijo KŠ 1771, 725
1. zemljišče, posest: Plebánusom szo povrnyeni grünti KOJ 1848, 107; na ſzrejdi Jordána ſzo na ſzühom grünti ſztáli KM 1796, 42
2. temelj: Kotere recſi ſzo gründ, fundamentom TF 1715, 44; Trdi gründ Bo'zi obſztoji KŠ 1754, 130; Bog mi je tak grünt mojga vüpanya KAJ 1848; ka ni eden zgrünta ſzrczá ſzvojega ne zdr'záva KŠ 1771, 436; ár dobroga grünta nemajo BKM 1789, 4; od zlocsasztnoszti neverni z grünta szrcza mojega TA 1848, 28; Ino tu más gründ ino fundamentom czeile ſzvéte Troicze TF 1715, 38; Trbej je znati, ſzrczá grünt KŠ 1771, 440; Oni razvr'zejo i grünt TA 1848, 9; ka má V-szebi grünt düsne skode KAJ 1848, 29; je nevöra vu ſzrczá grünti na teliko KŠ 1771, 440; drügi zvékſim grüntom právijo KŠ 1771, 725
Prekmurski
kralüvàti -ǜjem nedov. kraljevati: Archelaus kralüje nad Judeom KŠ 1771, 8; Meſztáncsarje govorécsi: neſcsemo, ka bi ete nad nami kralüvao KŠ 1771, 235; Zdáj bi Gejza II mirovno kralüvao KOJ 1848, 29; Auguſtus, gda je kralüvao BKM 1789, 28; Otto je nej dugo kralüvao KOJ 1848, 43; pren. ta ſzmrt nad tebom kralüje SŠ 1796, 9; ſzmrt ſztrasna, Na zemli ſzi vnogo kralüvala SŠ 1796, 96; Nego kralüvala je ſzmrt KŠ 1771, 457; Ar more on kralüvati KŠ 1771, 522; Kristussi, ki sivés i kralües ABC 1725, A6b; vu jedinouſzti ſzvétoga Duha, ſivés i kralües SM 1747, 50; Jezus! po vszem szvejti kralüvas KOJ 1845, 136; ſivé ino kralüje vekivekoma TF 1715, 23; 'zivé i kralüje vekivekouma KŠ 1754, 98; Boug .. Sziná, ki kralüje vNebéſzaj BKM 1789, 100; brezi náſz kralüjete KŠ 1771, 496; naj telovna hüda 'selejnya vu meni ne kralüjo KM 1783, 108; Kralüvao bode nad Jákobovov hi'zov KŠ 1754, 161; i 'znyim kralüvali bomo KŠ 1771, 648; Gde bomo 'znyim kralüvali BKM 1789, 40
kralüjóuči -a -e kraljujoč: Boug, Kralüjoucsi vekvecsni Boug BKM 1789, 296
kralüvajóuči -a -e kraljujoč: csi nebi meo kralüvajoucsi austriánszki Herceg sziná KOJ 1848, 107; zmo'zni kráo vſzej kralüvajoucsi KŠ 1771, 643; pren. na Szlovenszkom dugo kralüvajoucse lutheransztvo KOJ 1914, 151
kralüjóuči -a -e kraljujoč: Boug, Kralüjoucsi vekvecsni Boug BKM 1789, 296
kralüvajóuči -a -e kraljujoč: csi nebi meo kralüvajoucsi austriánszki Herceg sziná KOJ 1848, 107; zmo'zni kráo vſzej kralüvajoucsi KŠ 1771, 643; pren. na Szlovenszkom dugo kralüvajoucse lutheransztvo KOJ 1914, 151
Prekmurski
lèhki in léjhki -a -o prid.
1. lahek, ki ima razmeroma majhno težo: morska pena je jáko lejka AI 1878, 54; pren. bremen moje je leihko KŠ 1771, 37
2. ki ne prinaša dosti težav, neprijetnosti: Dáj mi, tou je lehko tebi, Da tiho vö preminém BKM 1789, 404; vogrszke Domovine Jezika znati je mogoucse, i lehko KOJ 1833, XI; Žnyegvov pomočjôv je lehko vse BJ 1886, 3; Po'zelejnye lejhkoga 'zitka KŠ 1754, 61; szin te odtirane kralicze z-lehkov prilikov na trónus sztôpo AI 1875, kaz. br. 3; 'ziho z-lehkimi odgoni AI 1875, kaz. br. 1; kot pozdrav lehko noucs KOJ 1845, 30; Bôg daj vszêm lehko dobro nôcs KAJ 1870, 49
ležéjši in ležéši in lehžéši -a -e lažji: Nego vcsini nasztaviti za pravicz le'sejse i hitrejse szkoncsávanye Táble KOJ 1848, 107; Csinimo szi britko 'zaloszt le'zêso KAJ 1848, 289; Jeli je nê leh'zêsi racsun 100 krajcarmih, kak je bilô 60-timih AI 1875, kaz. br. 6; Nôvi mertüki leh'zési bodo vracsuni AI 1875, kaz. br. 6
1. lahek, ki ima razmeroma majhno težo: morska pena je jáko lejka AI 1878, 54; pren. bremen moje je leihko KŠ 1771, 37
2. ki ne prinaša dosti težav, neprijetnosti: Dáj mi, tou je lehko tebi, Da tiho vö preminém BKM 1789, 404; vogrszke Domovine Jezika znati je mogoucse, i lehko KOJ 1833, XI; Žnyegvov pomočjôv je lehko vse BJ 1886, 3; Po'zelejnye lejhkoga 'zitka KŠ 1754, 61; szin te odtirane kralicze z-lehkov prilikov na trónus sztôpo AI 1875, kaz. br. 3; 'ziho z-lehkimi odgoni AI 1875, kaz. br. 1; kot pozdrav lehko noucs KOJ 1845, 30; Bôg daj vszêm lehko dobro nôcs KAJ 1870, 49
ležéjši in ležéši in lehžéši -a -e lažji: Nego vcsini nasztaviti za pravicz le'sejse i hitrejse szkoncsávanye Táble KOJ 1848, 107; Csinimo szi britko 'zaloszt le'zêso KAJ 1848, 289; Jeli je nê leh'zêsi racsun 100 krajcarmih, kak je bilô 60-timih AI 1875, kaz. br. 6; Nôvi mertüki leh'zési bodo vracsuni AI 1875, kaz. br. 6
Prekmurski
mòčen -čna -o prid.
1. močen, sposoben opravljati naporno delo: Erös, mocsen -a -o AIN 1876, 14; eden mocsen ro'znáti varje ſzvoj dvor KŠ 1771, 207; Gda je 'se Károl zadoszta veliki, i mocsen KM 1790, 58; Vuk Jáko močna i požrejna stvár AI 1878, 9; Hercegovinanci szo mocsni, viszikoga rásza AI 1875, kaz. br. 3; Krt .. májo močne nohéte AI 1878, 10; Jázbec Má močne zobé AI 1878, 10; Medved Má velike nogé z močnimi škramplami AI 1878, 10
2. zelo odporen proti zunanjim silam: notri pa nemore za volo mocsnih zidov KOJ 1848, 4; Ár ſzo ſze mi dveri odprle velike i mocsne KŠ 1771, 525
3. ki presega navadno stopnjo: liki mocsnoga vötra idejnye KŠ 1771, 344; i liki gláſz mocsne grmlajncze govorécsi KŠ 1771, 801; [Avarci] krouto mocsni szo grátali KOJ 1848, 6; pren. Jaſzem tvoi mocsni ino ſzerditi Boug TF 1715, 17; Ia szem tvoi mocsni Bogh ABC 1725, A4b; Snyim ſzem prouti nyim jaſz mocsen SM 1747, 73; O Mocsni vſzamogocsi Bog SM 1747, 58; Ja ſzem te mocsni Boug KŠ 1754, 14; mocsni Goſzpon Boug KŠ 1754, 14; mocsni Goſzpon Boug SŠ 1796, 9; Ár je Bo'za rejcs 'ziva i mocsna KŠ 1771, 677; Vöra da nám bode mocsna BKM 1789, 2; Vera nam naj bode mocsna BRM 1823, 2; Od mocsne Oblübe KMK 1780, 74; te mocsni Düjh ponouvi vu meni KŠ 1754, 160; Mámo jáko mocsno rejcs KŠ 1754, 157; naj pouleg miloſcse bode na mocsno potrdjenyé obecsanya KŠ 1771, 455; Povéksaj vu meni mocsno vupanye KM 1783, 6; ino sze 'snyé vcsi z-mocsnim vervanyom KOJ 1833, VI; naj ſzi z-mocsnov vörov premiſzlimo KM 1796, 4; mleiko rejcſi Bosje ſzvéte, po ſteroi da mocſni ino krepki poſztánete TF 1715, 8; drága brátja, mocſni boidite vu Goſzpodni SM 1747, 8; bratje moji, mocsni bojdte v-Goſzpodni KŠ 1771, 586
močnéjši -a -e močnejši: Ali ide mocsnejſi od méne KŠ 1771, 174; mocsnejſi je od méne KM 1796, 94; naj tvoja lübezen mocsnejsa bode KŠ 1754, 226; i nemocsnoſzt Bo'za je mocsnejſa KŠ 1771, 492; Stera je med temi trejmimi Perſonami mocsnejsa KMS 1780, Bb; I mámo od toga eſcse mocsnejso proroczko rejcs KŠ 1771, 718; lidjé, naj mocsnejsi ſztrá'sijo KM 1790, 9
nájmočnéjši -a -e najmočnejši: ti jedini, i náj mocsnejsi pomocsnik KM 1790, 107; Oh Jezus moja naj mocsnejsa obramba KŠ 1754, 234; Najmočnejša i najvékša opica je gorila AI 1878, 6
mòčni -a -o sam. močni: csi prvle ne zvé'ze toga mocsnoga KŠ 1771, 40; Ti mocsni ſzo du'zni ſzlabe znáſati KŠ 1771, 481; Steromi prouti ſztante mocsni bodoucsi vu vöri KŠ 1771, 713; i ta nemocsna ſzvejta je odébrao Boug, naj oſzramoti ta mocsna KŠ 1771, 492
1. močen, sposoben opravljati naporno delo: Erös, mocsen -a -o AIN 1876, 14; eden mocsen ro'znáti varje ſzvoj dvor KŠ 1771, 207; Gda je 'se Károl zadoszta veliki, i mocsen KM 1790, 58; Vuk Jáko močna i požrejna stvár AI 1878, 9; Hercegovinanci szo mocsni, viszikoga rásza AI 1875, kaz. br. 3; Krt .. májo močne nohéte AI 1878, 10; Jázbec Má močne zobé AI 1878, 10; Medved Má velike nogé z močnimi škramplami AI 1878, 10
2. zelo odporen proti zunanjim silam: notri pa nemore za volo mocsnih zidov KOJ 1848, 4; Ár ſzo ſze mi dveri odprle velike i mocsne KŠ 1771, 525
3. ki presega navadno stopnjo: liki mocsnoga vötra idejnye KŠ 1771, 344; i liki gláſz mocsne grmlajncze govorécsi KŠ 1771, 801; [Avarci] krouto mocsni szo grátali KOJ 1848, 6; pren. Jaſzem tvoi mocsni ino ſzerditi Boug TF 1715, 17; Ia szem tvoi mocsni Bogh ABC 1725, A4b; Snyim ſzem prouti nyim jaſz mocsen SM 1747, 73; O Mocsni vſzamogocsi Bog SM 1747, 58; Ja ſzem te mocsni Boug KŠ 1754, 14; mocsni Goſzpon Boug KŠ 1754, 14; mocsni Goſzpon Boug SŠ 1796, 9; Ár je Bo'za rejcs 'ziva i mocsna KŠ 1771, 677; Vöra da nám bode mocsna BKM 1789, 2; Vera nam naj bode mocsna BRM 1823, 2; Od mocsne Oblübe KMK 1780, 74; te mocsni Düjh ponouvi vu meni KŠ 1754, 160; Mámo jáko mocsno rejcs KŠ 1754, 157; naj pouleg miloſcse bode na mocsno potrdjenyé obecsanya KŠ 1771, 455; Povéksaj vu meni mocsno vupanye KM 1783, 6; ino sze 'snyé vcsi z-mocsnim vervanyom KOJ 1833, VI; naj ſzi z-mocsnov vörov premiſzlimo KM 1796, 4; mleiko rejcſi Bosje ſzvéte, po ſteroi da mocſni ino krepki poſztánete TF 1715, 8; drága brátja, mocſni boidite vu Goſzpodni SM 1747, 8; bratje moji, mocsni bojdte v-Goſzpodni KŠ 1771, 586
močnéjši -a -e močnejši: Ali ide mocsnejſi od méne KŠ 1771, 174; mocsnejſi je od méne KM 1796, 94; naj tvoja lübezen mocsnejsa bode KŠ 1754, 226; i nemocsnoſzt Bo'za je mocsnejſa KŠ 1771, 492; Stera je med temi trejmimi Perſonami mocsnejsa KMS 1780, Bb; I mámo od toga eſcse mocsnejso proroczko rejcs KŠ 1771, 718; lidjé, naj mocsnejsi ſztrá'sijo KM 1790, 9
nájmočnéjši -a -e najmočnejši: ti jedini, i náj mocsnejsi pomocsnik KM 1790, 107; Oh Jezus moja naj mocsnejsa obramba KŠ 1754, 234; Najmočnejša i najvékša opica je gorila AI 1878, 6
mòčni -a -o sam. močni: csi prvle ne zvé'ze toga mocsnoga KŠ 1771, 40; Ti mocsni ſzo du'zni ſzlabe znáſati KŠ 1771, 481; Steromi prouti ſztante mocsni bodoucsi vu vöri KŠ 1771, 713; i ta nemocsna ſzvejta je odébrao Boug, naj oſzramoti ta mocsna KŠ 1771, 492
- « Prejšnja
- 1
- 2
- 3
- 4
- ...
- 10
- Naslednja »
Število zadetkov: 189
Dostopnost