bár vez.
1. vsaj: Ah bár dabi ſze ſzegrejvao KŠ 1754, 261; Bár da bi me trpeli KŠ 1771, 546; Csüduj bár szuncze szvetlo szprávo KAJ 1848, 7
2. čeprav: Naj sze bár pekeo vrág ſzrdi BKM 1789, 33; Primi mojo düso, Bár szam nej zaszlü'so, V-nebeszko tvo hi'so KOJ 1845, 128
3. sicer: Eto nyemi je bár prepovêdano bilo BJ 1886, 8
Zadetki iskanja
Prekmurski
Prekmurski
hüdóuba in hüdóba -e ž
1. hudobija: naj me ne ſzkvari hüdouba moja KŠ 1754, 228; ſtera je naj dühovnejſa hüdouba KŠ 1771, 446; i jáko mrſzka hüdouba KM 1790, 28; naj káksa hüdouba k-sivini, ona pa vö nemore KOJ 1845, 53; bláznikov Hüdôba tebé blôdi KAJ 1848, 237; nai ſze te greisnik poverné od ſzvoje hüdoube SM 1747, 8; za volo vnouge hüdoube tvoje KŠ 1754, 176; od vſze hüdoube zcsiſcseni KŠ 1771, A4a; Na náſz od düſevne hüdoube oſzlobodi KMK 1780, 30; od gládi, i druge hüdoube vari nász BKM 1789, 345; nesetüje môdro Hüdôbe odüriti KAJ 1848, 147; teda ſze konecz vcſini hüdobi SM 1747, 10; zgoni zmojega ſzrczá vſzo hüdoubo KŠ 1754, 238; da bi nyegovo hüdoubo doli mogel obleicsi SM 1747, 53; Znajoucsi pa Jezus hüdoubo nyihovo KŠ 1771, 73; i prisesztno hüdoubo od nász odvzemi KM 1783, 22; Odürjávajo hüdoubo BKM 1789, 140; Nazâ plácsa hüdôbo nepriátelom mojim TA 1848, 43; ne naſzledüimo Deczo nego vu máloj hüdoubi TF 1715, 8; csi vu ſzvojoj hüdoubi vmerjéjo KŠ 1771, 35; Napunyeni vſzákov hüdoubov KŠ 1771, 449; Naj me bar ſztrási ſzvom hüdoubom SŠ 1796, 72; ráj gotov mrêti, Kako ſz-hüdôbov 'ziveti BRM 1823, 308; prouti dühovnim hüdoubam KŠ 1754, 106; ládajo, prouti dühovnim hüdoubam KŠ 1771, 587; na ſzkvári me z-mojimi hüdoubami KM 1783, 134
2. teža, težava: Zadoſztaje dnévi hudouba nyegova KŠ 1771, 21
1. hudobija: naj me ne ſzkvari hüdouba moja KŠ 1754, 228; ſtera je naj dühovnejſa hüdouba KŠ 1771, 446; i jáko mrſzka hüdouba KM 1790, 28; naj káksa hüdouba k-sivini, ona pa vö nemore KOJ 1845, 53; bláznikov Hüdôba tebé blôdi KAJ 1848, 237; nai ſze te greisnik poverné od ſzvoje hüdoube SM 1747, 8; za volo vnouge hüdoube tvoje KŠ 1754, 176; od vſze hüdoube zcsiſcseni KŠ 1771, A4a; Na náſz od düſevne hüdoube oſzlobodi KMK 1780, 30; od gládi, i druge hüdoube vari nász BKM 1789, 345; nesetüje môdro Hüdôbe odüriti KAJ 1848, 147; teda ſze konecz vcſini hüdobi SM 1747, 10; zgoni zmojega ſzrczá vſzo hüdoubo KŠ 1754, 238; da bi nyegovo hüdoubo doli mogel obleicsi SM 1747, 53; Znajoucsi pa Jezus hüdoubo nyihovo KŠ 1771, 73; i prisesztno hüdoubo od nász odvzemi KM 1783, 22; Odürjávajo hüdoubo BKM 1789, 140; Nazâ plácsa hüdôbo nepriátelom mojim TA 1848, 43; ne naſzledüimo Deczo nego vu máloj hüdoubi TF 1715, 8; csi vu ſzvojoj hüdoubi vmerjéjo KŠ 1771, 35; Napunyeni vſzákov hüdoubov KŠ 1771, 449; Naj me bar ſztrási ſzvom hüdoubom SŠ 1796, 72; ráj gotov mrêti, Kako ſz-hüdôbov 'ziveti BRM 1823, 308; prouti dühovnim hüdoubam KŠ 1754, 106; ládajo, prouti dühovnim hüdoubam KŠ 1771, 587; na ſzkvári me z-mojimi hüdoubami KM 1783, 134
2. teža, težava: Zadoſztaje dnévi hudouba nyegova KŠ 1771, 21
Prekmurski
nároča -oč s mn.
1. naročje: Z sterov nemore 'znyecz napuniti prgiscse szvoje, ni nárocs szvoji vezács sznopja TA 1848, 108; ednoga pojbícsa i na nárocsa ga vzévſi ercsé nyim KŠ 1771, 131; I on ga je vzéo vu ſzvoja nárocsa i blagoſzlovo je Bogá KŠ 1771, 170; I vzéo je to dejte Jezuſſa na ſzvoja nárocsa KM 1796, 91; gda ſzi Sziná tvojega mrtvoga z-Kri'sa doli vzétoga na nárocse tvoje prijéla KM 1783, 84; na nárocsa szo vzéli mater KAJ 1870, 165; szvojega sziná na szvojih nárocsaj pokázajoucsa KOJ 1848, 109; pren. Odhájam k-Jezus Kriſztusi, Nárocsa vö razpreſztrém KŠ 1754, 270; mojo düso, i ti jo primi vu tvoja nárocsa KM 1783, 78; Vu tvoja nárocsa bi'sim, Vu mojoj ſzmrtnoj vöri SŠ 1796, 118; Ah bár dabi ſze vnárocsaj Tvoji 'Ze ſzegrejvao KŠ 1754, 261; vido je Lázara vu nárocsaj nyegovi KŠ 1771, 226; bár da bi ſze vnárocſaj Tvoji Iezus 'Ze ſzegrejvao BKM 1789, 281
2. morski zaliv: nika nárocsa ſzo pa na pamet vzéli, ſtera ſzo brod mela KŠ 1771, 426
1. naročje: Z sterov nemore 'znyecz napuniti prgiscse szvoje, ni nárocs szvoji vezács sznopja TA 1848, 108; ednoga pojbícsa i na nárocsa ga vzévſi ercsé nyim KŠ 1771, 131; I on ga je vzéo vu ſzvoja nárocsa i blagoſzlovo je Bogá KŠ 1771, 170; I vzéo je to dejte Jezuſſa na ſzvoja nárocsa KM 1796, 91; gda ſzi Sziná tvojega mrtvoga z-Kri'sa doli vzétoga na nárocse tvoje prijéla KM 1783, 84; na nárocsa szo vzéli mater KAJ 1870, 165; szvojega sziná na szvojih nárocsaj pokázajoucsa KOJ 1848, 109; pren. Odhájam k-Jezus Kriſztusi, Nárocsa vö razpreſztrém KŠ 1754, 270; mojo düso, i ti jo primi vu tvoja nárocsa KM 1783, 78; Vu tvoja nárocsa bi'sim, Vu mojoj ſzmrtnoj vöri SŠ 1796, 118; Ah bár dabi ſze vnárocsaj Tvoji 'Ze ſzegrejvao KŠ 1754, 261; vido je Lázara vu nárocsaj nyegovi KŠ 1771, 226; bár da bi ſze vnárocſaj Tvoji Iezus 'Ze ſzegrejvao BKM 1789, 281
2. morski zaliv: nika nárocsa ſzo pa na pamet vzéli, ſtera ſzo brod mela KŠ 1771, 426
Prekmurski
privòlen -lna -o prid.
1. dopusten: Privolni [vezniki]: bár KOJ 1833, 112; Privolni [vezniki]: bár AIN 1876, 66
2. voljen, pripravljen: tak privolna szam, da miniva znájnim delom AIP 1876, br. 8, 6
1. dopusten: Privolni [vezniki]: bár KOJ 1833, 112; Privolni [vezniki]: bár AIN 1876, 66
2. voljen, pripravljen: tak privolna szam, da miniva znájnim delom AIP 1876, br. 8, 6
Prekmurski
stánoti -em dov.
1. vstati, spraviti iz sedečega ali ležečega položaja v pokončni: Pred té morem ſztánoti BKM 1789, 8; Kelek, sztánem -oti AIN 1876, 68; 'ze sztánem, veli Goszpôd TA 1848, 9; Jezus pa ſztáne i veli ga zvati KŠ 1771, 136; ſztani, vzemi tvojo poſztelo KŠ 1771, 28; pren. doklen zarán stáne lepo sunce BJ 1886, 7; ſcsém ſztánoti Zmoji grejhov KM 1783, 301; Sztáne ſzvetloſzt 'zitka BKM 1789, 27; Sztani, Goszpodne, prehiti licze nyegovo TA 1848, 12; Sztante z-szrdczom gotovim KAJ 1848, 145; Sztano je pa Jezus i zapovedao KŠ 1771, 234; Szejaſze vu ſzlaboſzti, ſztáne vu mocsnoſzti KŠ 1754, 140; zbüdi ſze i ſztani zmrtvi KŠ 1771, 584; Da ſzi ti od ſzmrti ſztano KŠ 1754, 270; Kriſztus je dneſz ſztano BKM 1789, 104; Ar je Kriſztus z-mrtvi ſztál SŠ 1796, 14
2. ustaviti se: Sztano nam nogé zmo'zni Goſzpoud Boug BKM 1789, 144; Oha! sztánmo! KAJ 1870, 36; zvejzda dokecs pridoucs je ſztánola KŠ 1771, 7; ki ſzo ga neſzli, ſztanoli ſzo KŠ 1771, 188
3. v zvezi prouti stanoti upreti se, začeti nasprotovati: Ar ſztáne národ prouti národi KŠ 1771, 79; tam je prouti nyemi ſztano KM 1796, 9; I niki ſzo na nyé ſztanoli KŠ 1771, 429; Prouti meni ſzo ſztanoli BKM 1789, 67; Naj ſztáne bár te ſzvejt na mé BKM 1789, 92; Naj ſztáne bár vrág prout’ meni SŠ 1796, 71; Prevnôgi szo sztanoli nad méne TA 1848, 4; hüda náklonoſzt, ſteroj nej li prouti neſztánemo KŠ 1754, 60
4. pojaviti se, nastopiti: Sztánejo krivi Kriſztusje KŠ 1754, 12a; Ár ſztánejo krivicsni Kriſztuske KŠ 1771, 81; koszci na red szi sztánejo KAJ 1870, 121
5. nastati: naj bi zvejzde i mále ſztvári z-nicseſza naprej ſztanole KM 1796, 5
6. biti, živeti v določenih okoliščinah: 'Zmetno nam sztáne AIP 1876, br. 6, 7; je tak tesko sztánilo KOJ 1848, 95; Oſztávlate, ſztani z-Bougom BKM 1789, 428; Oſztávlate, ſztani z-Bougom SŠ 1796, 157; Boug I nám na pomoucs ſztano BKM 1789, 7
7. pristati: Ti nerédni ſzo pa na tou nej ſztanoli KM 1790, 80
stánovši -a -e ko je vstal: I ſztanovſi Jezus naſzledüvao ga je KŠ 1771, 29; i ona pred nyim sztanovsa, ômurno etak govori KAJ 1870, 68
1. vstati, spraviti iz sedečega ali ležečega položaja v pokončni: Pred té morem ſztánoti BKM 1789, 8; Kelek, sztánem -oti AIN 1876, 68; 'ze sztánem, veli Goszpôd TA 1848, 9; Jezus pa ſztáne i veli ga zvati KŠ 1771, 136; ſztani, vzemi tvojo poſztelo KŠ 1771, 28; pren. doklen zarán stáne lepo sunce BJ 1886, 7; ſcsém ſztánoti Zmoji grejhov KM 1783, 301; Sztáne ſzvetloſzt 'zitka BKM 1789, 27; Sztani, Goszpodne, prehiti licze nyegovo TA 1848, 12; Sztante z-szrdczom gotovim KAJ 1848, 145; Sztano je pa Jezus i zapovedao KŠ 1771, 234; Szejaſze vu ſzlaboſzti, ſztáne vu mocsnoſzti KŠ 1754, 140; zbüdi ſze i ſztani zmrtvi KŠ 1771, 584; Da ſzi ti od ſzmrti ſztano KŠ 1754, 270; Kriſztus je dneſz ſztano BKM 1789, 104; Ar je Kriſztus z-mrtvi ſztál SŠ 1796, 14
2. ustaviti se: Sztano nam nogé zmo'zni Goſzpoud Boug BKM 1789, 144; Oha! sztánmo! KAJ 1870, 36; zvejzda dokecs pridoucs je ſztánola KŠ 1771, 7; ki ſzo ga neſzli, ſztanoli ſzo KŠ 1771, 188
3. v zvezi prouti stanoti upreti se, začeti nasprotovati: Ar ſztáne národ prouti národi KŠ 1771, 79; tam je prouti nyemi ſztano KM 1796, 9; I niki ſzo na nyé ſztanoli KŠ 1771, 429; Prouti meni ſzo ſztanoli BKM 1789, 67; Naj ſztáne bár te ſzvejt na mé BKM 1789, 92; Naj ſztáne bár vrág prout’ meni SŠ 1796, 71; Prevnôgi szo sztanoli nad méne TA 1848, 4; hüda náklonoſzt, ſteroj nej li prouti neſztánemo KŠ 1754, 60
4. pojaviti se, nastopiti: Sztánejo krivi Kriſztusje KŠ 1754, 12a; Ár ſztánejo krivicsni Kriſztuske KŠ 1771, 81; koszci na red szi sztánejo KAJ 1870, 121
5. nastati: naj bi zvejzde i mále ſztvári z-nicseſza naprej ſztanole KM 1796, 5
6. biti, živeti v določenih okoliščinah: 'Zmetno nam sztáne AIP 1876, br. 6, 7; je tak tesko sztánilo KOJ 1848, 95; Oſztávlate, ſztani z-Bougom BKM 1789, 428; Oſztávlate, ſztani z-Bougom SŠ 1796, 157; Boug I nám na pomoucs ſztano BKM 1789, 7
7. pristati: Ti nerédni ſzo pa na tou nej ſztanoli KM 1790, 80
stánovši -a -e ko je vstal: I ſztanovſi Jezus naſzledüvao ga je KŠ 1771, 29; i ona pred nyim sztanovsa, ômurno etak govori KAJ 1870, 68
Prekmurski
ednóuk tudi ednók prisl.
1. enkrat: Operi me escse ednoug Zmojega grejha KŠ 1754, 253; ár je tou vcsino ednouk ſzamoga ſzebé ofrüvavſi KŠ 1754, 103; Nej ſzamo ednouk vu czejlom 'zitki ali leti KŠ 1754, 215; ednouk kamenüvani KŠ 1771, 549; ſteroga niſcse nemre vecskrát od ednouk gori vzéti KMK 1780, 59; moje delo eſcse ednouk pregledno BKM 1789, 4; Komaj ednôk je gori letela KAJ 1870, 8
2. nekoč: Ah bár dabi 'ze ednouk tá KŠ 1754, 274; Ednouk mrejti dobra ſzrecsa je KM 1783, 282; Ki ſze ednouk vu lá'si zapopádne KM 1790, 16; kaj vſzi Ednouk moremo mi mrejti SŠ 1796, 4; csi sze ednouk pokopa vogrszka rejcs KOJ 1845, III; I zviszi ga ednôk V-nemrtelnoszti KAJ 1848, 5; Ednôk kak szta domô prisla z-sole KAJ 1870, 17
1. enkrat: Operi me escse ednoug Zmojega grejha KŠ 1754, 253; ár je tou vcsino ednouk ſzamoga ſzebé ofrüvavſi KŠ 1754, 103; Nej ſzamo ednouk vu czejlom 'zitki ali leti KŠ 1754, 215; ednouk kamenüvani KŠ 1771, 549; ſteroga niſcse nemre vecskrát od ednouk gori vzéti KMK 1780, 59; moje delo eſcse ednouk pregledno BKM 1789, 4; Komaj ednôk je gori letela KAJ 1870, 8
2. nekoč: Ah bár dabi 'ze ednouk tá KŠ 1754, 274; Ednouk mrejti dobra ſzrecsa je KM 1783, 282; Ki ſze ednouk vu lá'si zapopádne KM 1790, 16; kaj vſzi Ednouk moremo mi mrejti SŠ 1796, 4; csi sze ednouk pokopa vogrszka rejcs KOJ 1845, III; I zviszi ga ednôk V-nemrtelnoszti KAJ 1848, 5; Ednôk kak szta domô prisla z-sole KAJ 1870, 17
Prekmurski
hìter -tra -o prid.
1. hiter: Hert je neznano hitri v bežaji AI 1878, 8; jezik moj je, liki pero hitroga piszácsa TA 1848, 36; Bár na hitri Vſzkorom csáſzi, Angyelje bi me neſzli BKM 1789, 234
2. zvit, zvijačen: Hitri Králi, i Czaſzari na ſzvejti ſzo bili SŠ 1796, 125
1. hiter: Hert je neznano hitri v bežaji AI 1878, 8; jezik moj je, liki pero hitroga piszácsa TA 1848, 36; Bár na hitri Vſzkorom csáſzi, Angyelje bi me neſzli BKM 1789, 234
2. zvit, zvijačen: Hitri Králi, i Czaſzari na ſzvejti ſzo bili SŠ 1796, 125
Prekmurski
kàma prisl.
1. kam, izraža vprašanje po kraju, proti kateremu je dejanje usmerjeno: Kama je po ſzvojem gori ſztánenyi ſou KŠ 1754, 112; Oh ſzvetlo ſzuncze, kama KŠ 1754, 250; Kama ido po ſzmrti vörnih düſe KMS 1780, B2; Celi sereg fticsov, kama dalecs, kama KAJ 1870, 26; hová? kama? AIN 1876, 35
2. izraža usmerjenost v nedoločen kraj: ali neznas, odkud ide, i kama odhája KŠ 1771, 271; Nej so znali, kama bi legli BJ 1886, 9
3. v oziralnih odvisnikih kamor, za izražanje poljubnosti kraja, proti kateremu je dejanje usmerjeno: Ino Evangelium ... Kama ſze racsuna Vucſenye Nebeſzkoga Orſzága Klücſov SM 1747, 36; Ah bár dabi 'ze ednouk tá, Kama 'zelejm priti KŠ 1754, 274; poſzlao je je vu meſzto, kama je on bio idoucsi KŠ 1771, 202; Oh kak je lejp’ orſzág tam kama jaſz idem SŠ 1796, 61; ga pelajo tá, kama ovak ne more pridti KOJ 1833, VI; je vu šolo hodila, kama je nigdár nej kesno prišla BJ 1886, 4
4. čim, izraža stopnjevanje časa dogajanja: Kama dale na törszkoj zemlji je szpletanca tak velika, ka sze vövdárjênye boja mámo csakati AIP 1876, br. 6, 3
1. kam, izraža vprašanje po kraju, proti kateremu je dejanje usmerjeno: Kama je po ſzvojem gori ſztánenyi ſou KŠ 1754, 112; Oh ſzvetlo ſzuncze, kama KŠ 1754, 250; Kama ido po ſzmrti vörnih düſe KMS 1780, B2; Celi sereg fticsov, kama dalecs, kama KAJ 1870, 26; hová? kama? AIN 1876, 35
2. izraža usmerjenost v nedoločen kraj: ali neznas, odkud ide, i kama odhája KŠ 1771, 271; Nej so znali, kama bi legli BJ 1886, 9
3. v oziralnih odvisnikih kamor, za izražanje poljubnosti kraja, proti kateremu je dejanje usmerjeno: Ino Evangelium ... Kama ſze racsuna Vucſenye Nebeſzkoga Orſzága Klücſov SM 1747, 36; Ah bár dabi 'ze ednouk tá, Kama 'zelejm priti KŠ 1754, 274; poſzlao je je vu meſzto, kama je on bio idoucsi KŠ 1771, 202; Oh kak je lejp’ orſzág tam kama jaſz idem SŠ 1796, 61; ga pelajo tá, kama ovak ne more pridti KOJ 1833, VI; je vu šolo hodila, kama je nigdár nej kesno prišla BJ 1886, 4
4. čim, izraža stopnjevanje časa dogajanja: Kama dale na törszkoj zemlji je szpletanca tak velika, ka sze vövdárjênye boja mámo csakati AIP 1876, br. 6, 3
Prekmurski
màntra -e ž
1. muka, trpljenje: bi nam Szopilo v-düsi mantre obcsütênye KAJ 1848, 7; K mantri je on na vsze szvoji sztezaj TA 1848, 8; Neg’ mo mántro lejhko vcſini BKM 1789, 68; ſzkvarjenyé, ſtero ſztoji i vmántri peklénſzkoj KŠ 1754, 75; Szkim je náſz odküpo? ſz-ſzvojov nedú'znov mántrov KŠ 1754, 119; peklénſzkoga ognya mántrom, naj me bár Sztrási SŠ 1796, 72; ſteroga tejlo od grejha vnouge mántre trpi KŠ 1754, 243; moje moke, i mantre prikapcſi je oh Jezus k-tvojemi kri'si KM 1783, 69; csi ſze na prekléte Zglédnemo i na ny mántre BKM 1789, 456; na kris raſzpéti vu veliki mántraj ſzi escse tvojo düso vö ſzpüſzto KŠ 1754, 237
2. v zvezi božja mantra razpelo: vü vucsilnici Razpetje (bo'sja mántra) KOJ 1845, 6
1. muka, trpljenje: bi nam Szopilo v-düsi mantre obcsütênye KAJ 1848, 7; K mantri je on na vsze szvoji sztezaj TA 1848, 8; Neg’ mo mántro lejhko vcſini BKM 1789, 68; ſzkvarjenyé, ſtero ſztoji i vmántri peklénſzkoj KŠ 1754, 75; Szkim je náſz odküpo? ſz-ſzvojov nedú'znov mántrov KŠ 1754, 119; peklénſzkoga ognya mántrom, naj me bár Sztrási SŠ 1796, 72; ſteroga tejlo od grejha vnouge mántre trpi KŠ 1754, 243; moje moke, i mantre prikapcſi je oh Jezus k-tvojemi kri'si KM 1783, 69; csi ſze na prekléte Zglédnemo i na ny mántre BKM 1789, 456; na kris raſzpéti vu veliki mántraj ſzi escse tvojo düso vö ſzpüſzto KŠ 1754, 237
2. v zvezi božja mantra razpelo: vü vucsilnici Razpetje (bo'sja mántra) KOJ 1845, 6
Prekmurski
obrnóuti tudi obernóuti -ém dov.
1. obrniti, spremeniti usmerjenost česa v nasprotno smer: Gdate táblo obrnéjo, teda sze KAJ 1870, 9; pren. Goszpodin Bogh oberni knám ſzvoie milosztivno licze ABC 1725, A7a; I tak od iſztine vüha obrnéjo KŠ 1771, 651; tvoiega ſzvétoga licza ne oberni procs od nyega SM 1747, 63; kikoli te vdári na dejſznom tvojem liczi, obrni nyemi i to drügo KŠ 1771, 116; Tve licze na me obrni BKM 1789, 380
2. narediti, da dobi kaka dejavnost vsebino, kot jo nakazuje določilo: on mori neſzrecso obernoti na dobro SM 1747, 70; kibi dela na ſzvoj haſzek obrnouti nemogau KŠ 1771, A5b; Oh bár da bi je mogao na náj lepſi Paradi'som obrnouti KM 1783, 157; On vſzigdár lejho more Neſzrecso obernouti BKM 1789, 240; zvün ſzébe na koj drügo mores obrnouti KM 1790, 20; da i obrnés nyih od kmicze k-ſzvetloſzti KŠ 1754, 76; da, na tvoj haſzek obrnés KŠ 1771, A8b; Ti Goſzpodne? lejhko vſza eta na dobro obrnés KM 1790, 40; Nebeſzki Otsa I vſze obrné na dobro KŠ 1754, 269; I vnouge z-ſzinouv Izraelſzki obrné knyihovomi Goſzpodni Bougi KŠ 1771, 162; On vſzo 'zaloſzt Obrné na radoszt BKM 1789, 12; dokecs nyegov ſzvéti Szin ſzobotte poſzvecsenyá na Nedelo ne obrné KM 1796, 4; Vöra, ſz-ſterov Kriſztuſa na nas haſzek obrnémo KŠ 1754, 79; Ti ſzi na dobro obrno tvoje pejneze KM 1790, 28; i na tou je obrno vſzo szvojo mogoucso ſzkrblivoſzt KM 1790, 42; i tvoio ocsino dobro voljo na mé oberni SM 1747, 59; i obrni nyej na vrásztvo eto mojo teskoucso KŠ 1754, 241; nyim na radoſzt ino haſzek obrni KŠ 1754, 218
3. spremeniti lastnost, bistvo: krüh, ino Vino na Kriſztuſſa Jeuſſa Tejlo, I Krv morejo obrnouti KMK 1780, 85; i máta obláſzt nad vodami, da je obrnéta na krv KŠ 1771, 785; gde je vodou, náj bougse vino obrno KM 1796, 96
4. prevesti: Po eti ide Dalmatin Jüri i czejlo Biblio obrné na Stajerſzki jezik KŠ 1771, A6b; ki ſzo na ſzvoj materno rejcs ſz. piſzmo obrnoli KŠ 1771, A6a
obrnóuti se tudi obernóuti se -ém se
1. obrniti se, spremeniti smer, položaj: obrné ſze med lüſztvom i ercsé KŠ 1771, 116; Ki te proſzi, ne obrni ſe od nyega KŠ 1771, 17; obrniſze imeni vu mojoj dvojnoſzti KŠ 1754, 236; I obrno ſzam ſze, da bi vido te gláſz KŠ 1771, 768; I eta erkoucsa obrnoula ſze je KŠ 1771, 332; Naj ſze nazáj obrnéjo, i oszramotijo, ki scséjo meni hüdo KM 1783, 98
2. spremeniti lastnost, bistvo: Ne obrnéſze krüh i vino na Kriſztuſevo tejlo i krv KŠ 1754, 204; ſzo ſze vodé na krv obrnole KM 1796, 34
3. izraža prehod v novo stanje: ali 'zaloſzt vaſa ſze obrné na radoſzt KŠ 1771, 320; Ki sze na lagoje obrné, od toga odevcsiti je tesko AI 1875, kaz. br. 7; csi ſze ne obrnéte i bodete, liki decza KŠ 1771, 58; obernisze Goſzpodne, ino obráni moio Dusso ABC 1725, A8a; ſzmej vas ſze naj na placs obrné KŠ 1771, 751; naj ſze od eti márnoſzt obrnéte k'zivomi Bougi KŠ 1771, 386; nego nai ſze vſzih kpokori obernéio SM 1747, 9; ár ſze je dén nagno, ino ſze je na Vecſér oberno SM 1747, 47; i obrnte ſze na vo zbriſzanye grejhov vaſi KŠ 1771, 349; Na neſzrecso, i 'saloſzt ſze je obrno nyidva ſztális KM 1796, 6; glász bio csüti, ka sze Deák Ferenca beté'znoszt na lagoje obrnôlo AIP 1876, br. 2, 1; i obrnoli ſzo ſze ſzrczom ſzvojim vu Egyptom KŠ 1771, 362; obrnoli ſzo ſze na márnogúcsanye KŠ 1771, 634; K-Bougi, od koga ſzmo ſze po grejhi vkraj obrnoli KMK 1780, 67
4. prevesti se: ako biſze katechismus nemſski na naſſ ſzlovenſzki jezik oberno TF 1715, 9
obernóuči -a -e ki se obrne: po ſteroj ſze vſzákomi Bogá bojecsemi ino knyemi po právoi vöri obernoucſemi csloveki greihi odpüſztio TF 1715, 34
obr̀novši -a -e ko se je obrnil: v litero na pred nyouv bodoucsi vküpglasznik obrnovsi KOJ 1833, 51; I obrnovſi ſze kvucsenikom zouſzeb KŠ 1771, 203
obr̀njeni tudi obèrnjeni -a -o
1. obrnjen, usmerjen v nasprotno smer: ár je ta drüga prôti sztêni obrnyena KAJ 1870, 9; doli obernjenov glavov AI 1878, 7; i vſzej ocsi ſzo vu ſzpráviſcsi na nyega bilé obrnyene KŠ 1771, 176; Oči so nyim na vučitela obernjene BJ 1886, 3; Z pêt obrnyeni, i ospotani naj bodo TA 1848, 55
2. usmerjen, kot kaže samostalnik: Tá na blá'zenſztvo obrnyena ſzkrb Bo'za KŠ 1771, A5a; zemla na nücanye obrnyena AI 1875, br. 1, 5
3. spremenjen glede na lastnost, bistvo: Krüh na ſz. Tejlo obrnyeni KM 1783, 57; Gda bi pa koſtao ſztarisína to na vino obrnyeno vodou KM 1783, 269
4. spreobrnjen: Potom, kak je na krſztsánſzko vöro obrnyeni, je KŠ 1771, 654; kvöri obrnyenoga KŠ 1771, 357; opomina na krſztsánſztvo obrnenye KŠ 1771, 669
5. preveden: na szlovenszki jezik obrnyeni KŠ 1771, A1a; Na ſztári ſzlovenſzki Jezik obrnyena KM 1796, (1); ali ſzo nouve, ali pa zdaj obrnyene na nas jezik BKM 1789, 5; i niſtere znouvics obrnyene, czejle kmojim prilo'zo BKM 1789, 4; Vti prvi knigaj je tüdi doſzta lejpi zNemskoga obrnyeni pejſzen vö dao ſtámpati BKM 1789, 5
1. obrniti, spremeniti usmerjenost česa v nasprotno smer: Gdate táblo obrnéjo, teda sze KAJ 1870, 9; pren. Goszpodin Bogh oberni knám ſzvoie milosztivno licze ABC 1725, A7a; I tak od iſztine vüha obrnéjo KŠ 1771, 651; tvoiega ſzvétoga licza ne oberni procs od nyega SM 1747, 63; kikoli te vdári na dejſznom tvojem liczi, obrni nyemi i to drügo KŠ 1771, 116; Tve licze na me obrni BKM 1789, 380
2. narediti, da dobi kaka dejavnost vsebino, kot jo nakazuje določilo: on mori neſzrecso obernoti na dobro SM 1747, 70; kibi dela na ſzvoj haſzek obrnouti nemogau KŠ 1771, A5b; Oh bár da bi je mogao na náj lepſi Paradi'som obrnouti KM 1783, 157; On vſzigdár lejho more Neſzrecso obernouti BKM 1789, 240; zvün ſzébe na koj drügo mores obrnouti KM 1790, 20; da i obrnés nyih od kmicze k-ſzvetloſzti KŠ 1754, 76; da, na tvoj haſzek obrnés KŠ 1771, A8b; Ti Goſzpodne? lejhko vſza eta na dobro obrnés KM 1790, 40; Nebeſzki Otsa I vſze obrné na dobro KŠ 1754, 269; I vnouge z-ſzinouv Izraelſzki obrné knyihovomi Goſzpodni Bougi KŠ 1771, 162; On vſzo 'zaloſzt Obrné na radoszt BKM 1789, 12; dokecs nyegov ſzvéti Szin ſzobotte poſzvecsenyá na Nedelo ne obrné KM 1796, 4; Vöra, ſz-ſterov Kriſztuſa na nas haſzek obrnémo KŠ 1754, 79; Ti ſzi na dobro obrno tvoje pejneze KM 1790, 28; i na tou je obrno vſzo szvojo mogoucso ſzkrblivoſzt KM 1790, 42; i tvoio ocsino dobro voljo na mé oberni SM 1747, 59; i obrni nyej na vrásztvo eto mojo teskoucso KŠ 1754, 241; nyim na radoſzt ino haſzek obrni KŠ 1754, 218
3. spremeniti lastnost, bistvo: krüh, ino Vino na Kriſztuſſa Jeuſſa Tejlo, I Krv morejo obrnouti KMK 1780, 85; i máta obláſzt nad vodami, da je obrnéta na krv KŠ 1771, 785; gde je vodou, náj bougse vino obrno KM 1796, 96
4. prevesti: Po eti ide Dalmatin Jüri i czejlo Biblio obrné na Stajerſzki jezik KŠ 1771, A6b; ki ſzo na ſzvoj materno rejcs ſz. piſzmo obrnoli KŠ 1771, A6a
obrnóuti se tudi obernóuti se -ém se
1. obrniti se, spremeniti smer, položaj: obrné ſze med lüſztvom i ercsé KŠ 1771, 116; Ki te proſzi, ne obrni ſe od nyega KŠ 1771, 17; obrniſze imeni vu mojoj dvojnoſzti KŠ 1754, 236; I obrno ſzam ſze, da bi vido te gláſz KŠ 1771, 768; I eta erkoucsa obrnoula ſze je KŠ 1771, 332; Naj ſze nazáj obrnéjo, i oszramotijo, ki scséjo meni hüdo KM 1783, 98
2. spremeniti lastnost, bistvo: Ne obrnéſze krüh i vino na Kriſztuſevo tejlo i krv KŠ 1754, 204; ſzo ſze vodé na krv obrnole KM 1796, 34
3. izraža prehod v novo stanje: ali 'zaloſzt vaſa ſze obrné na radoſzt KŠ 1771, 320; Ki sze na lagoje obrné, od toga odevcsiti je tesko AI 1875, kaz. br. 7; csi ſze ne obrnéte i bodete, liki decza KŠ 1771, 58; obernisze Goſzpodne, ino obráni moio Dusso ABC 1725, A8a; ſzmej vas ſze naj na placs obrné KŠ 1771, 751; naj ſze od eti márnoſzt obrnéte k'zivomi Bougi KŠ 1771, 386; nego nai ſze vſzih kpokori obernéio SM 1747, 9; ár ſze je dén nagno, ino ſze je na Vecſér oberno SM 1747, 47; i obrnte ſze na vo zbriſzanye grejhov vaſi KŠ 1771, 349; Na neſzrecso, i 'saloſzt ſze je obrno nyidva ſztális KM 1796, 6; glász bio csüti, ka sze Deák Ferenca beté'znoszt na lagoje obrnôlo AIP 1876, br. 2, 1; i obrnoli ſzo ſze ſzrczom ſzvojim vu Egyptom KŠ 1771, 362; obrnoli ſzo ſze na márnogúcsanye KŠ 1771, 634; K-Bougi, od koga ſzmo ſze po grejhi vkraj obrnoli KMK 1780, 67
4. prevesti se: ako biſze katechismus nemſski na naſſ ſzlovenſzki jezik oberno TF 1715, 9
obernóuči -a -e ki se obrne: po ſteroj ſze vſzákomi Bogá bojecsemi ino knyemi po právoi vöri obernoucſemi csloveki greihi odpüſztio TF 1715, 34
obr̀novši -a -e ko se je obrnil: v litero na pred nyouv bodoucsi vküpglasznik obrnovsi KOJ 1833, 51; I obrnovſi ſze kvucsenikom zouſzeb KŠ 1771, 203
obr̀njeni tudi obèrnjeni -a -o
1. obrnjen, usmerjen v nasprotno smer: ár je ta drüga prôti sztêni obrnyena KAJ 1870, 9; doli obernjenov glavov AI 1878, 7; i vſzej ocsi ſzo vu ſzpráviſcsi na nyega bilé obrnyene KŠ 1771, 176; Oči so nyim na vučitela obernjene BJ 1886, 3; Z pêt obrnyeni, i ospotani naj bodo TA 1848, 55
2. usmerjen, kot kaže samostalnik: Tá na blá'zenſztvo obrnyena ſzkrb Bo'za KŠ 1771, A5a; zemla na nücanye obrnyena AI 1875, br. 1, 5
3. spremenjen glede na lastnost, bistvo: Krüh na ſz. Tejlo obrnyeni KM 1783, 57; Gda bi pa koſtao ſztarisína to na vino obrnyeno vodou KM 1783, 269
4. spreobrnjen: Potom, kak je na krſztsánſzko vöro obrnyeni, je KŠ 1771, 654; kvöri obrnyenoga KŠ 1771, 357; opomina na krſztsánſztvo obrnenye KŠ 1771, 669
5. preveden: na szlovenszki jezik obrnyeni KŠ 1771, A1a; Na ſztári ſzlovenſzki Jezik obrnyena KM 1796, (1); ali ſzo nouve, ali pa zdaj obrnyene na nas jezik BKM 1789, 5; i niſtere znouvics obrnyene, czejle kmojim prilo'zo BKM 1789, 4; Vti prvi knigaj je tüdi doſzta lejpi zNemskoga obrnyeni pejſzen vö dao ſtámpati BKM 1789, 5
Prekmurski
pobüdjávati -am nedov.
1. spodbujati: Czio toga piſzma je Timotheuſa I. pobüdjávati KŠ 1771, 644; Dá nám ſzvojo rejcs gláſziti, po koj naſſa ſzrcza pobüdjáva, naj ſze knyemi povrnemo KŠ 1754, 125; tak li ſzama nevernoſzt grisi i nadigáva tejlo i pobüdjáva 'zelejnye na zvünejsnya hüda dela KŠ 1771, 440; Szrdcza na dobro z-Dühom pobüdjávaj BRM 1823, 152; i drüge na radoszt pobüdjávaj KAJ 1848, 248; Duh tvoj me naj pobüdjáva Na sztálno vojszküvanye KAJ 1848, 19; nego cisztercitszki redovniczke szami szo kmetom pobüdjávali po tom KOJ 1914, 136
2. vznemirjati, begati: Bár da bi ſze i odſzekli, ki váſ pobüdjávajo KŠ 1771, 567
pobüdjávati se -am se
1. nagibati se, spodbujati se: Z-ſterom ſze grejsnik na pokouro pobüdjáva KM 1783, 253; Da sze po nyem nôvi 'zitek pobüdjáva KAJ 1870, 98
2. buditi se, nastajati: náklonoſzti i mislejnya, ſtera ſze pobüdjávajo KŠ 1771, 440
1. spodbujati: Czio toga piſzma je Timotheuſa I. pobüdjávati KŠ 1771, 644; Dá nám ſzvojo rejcs gláſziti, po koj naſſa ſzrcza pobüdjáva, naj ſze knyemi povrnemo KŠ 1754, 125; tak li ſzama nevernoſzt grisi i nadigáva tejlo i pobüdjáva 'zelejnye na zvünejsnya hüda dela KŠ 1771, 440; Szrdcza na dobro z-Dühom pobüdjávaj BRM 1823, 152; i drüge na radoszt pobüdjávaj KAJ 1848, 248; Duh tvoj me naj pobüdjáva Na sztálno vojszküvanye KAJ 1848, 19; nego cisztercitszki redovniczke szami szo kmetom pobüdjávali po tom KOJ 1914, 136
2. vznemirjati, begati: Bár da bi ſze i odſzekli, ki váſ pobüdjávajo KŠ 1771, 567
pobüdjávati se -am se
1. nagibati se, spodbujati se: Z-ſterom ſze grejsnik na pokouro pobüdjáva KM 1783, 253; Da sze po nyem nôvi 'zitek pobüdjáva KAJ 1870, 98
2. buditi se, nastajati: náklonoſzti i mislejnya, ſtera ſze pobüdjávajo KŠ 1771, 440
Prekmurski
poslǘhnoti tudi poslǘjhnoti -em dov.
1. uslišati: inoje obecſau kai náſz hocſe poſzlühnoti TF 1715, 31; i ti ſzi náſz obecsal miloſztivno poſzlühnoti SM 1747, 62; ka náſz ſcsé poſzlüjhnoti KŠ 1754, 181; jaſz nyé poſzlüjhnem KŠ 1754, 182; poſzlühnem te KŠ 1771, 416; 'Zelejnye ti nevolni poſzlüjhnes KŠ 1754, 181; Vſze bom tecsaſz kricso, dokecs me poſzlühnes BKM 1789, 288; ſzeje ſzkrilo nyegovo licze od váſz, kai váſz ne poſzlühne SM 1747, 6; csi bomo ga kaj proſzili pouleg nyegove voule poſzlüjhne náſz KŠ 1771, 735; prosnyou Boug poſzlüjhne KMK 1780, 32; Csi te poſzlühne KŠ 1771, 59; Bôg me poszlühne gda bom ga zezávao TA 1848, 4; I kikoli niti ne poſzlüjhnejo váſz KŠ 1771, 118; Törk zdáj 'se pá mocsen Czaszara neposzlühne KOJ 1848, 106; Goſzpodne poszlühni moio reics ABC 1725, A7b; Ah poſzlühni SM 1747, 91; zdihavanye nyegovo miloſztivno poſzlühni SM 1747, 64; Poſzlüihni, Goſzpon, moje pregányanye SM 1747, 70; Oh poſzlüjhni me KŠ 1754, 233; proſzimo te, poszlüjhni náſz KM 1783, 10; I poszlühni nase ponizne molitvi BRM 1823, I; I poszlühni nase ponizne molitvi KAJ 1848, 1
2. poslušati: I me kricsanye poſzlühni BKM 1789, 8; Ah, teda mi zdihávanye Poſzlühni SŠ 1796, 138; poszlühni recsi moje TA 1848, 12; poſzlüjhnite mojega zagovárjanya ricsi KŠ 1771, 410; vezdaj poſzlühnite SŠ 1796, 58; Poſzlüjhnite moji drági SIZ 1807, 3; Poszlühnite eto vszi národje TA 1848, 39; O 'Zidovje, pouleg rázuma bi váſz poſzlühno KŠ 1771, 398; vu vrejmeni ſzam te poſzlüjhno KŠ 1771, 538; poſzlüjhno ſzam tebé KM 1796, 66; kaj ſzi me poſzlüjhno KŠ 1771, 305; i poszlühno me je z gore TA 1848, 4; Jelénka je poszlühnola, ali nêpozábila navuka KAJ 1870, 143
poslǘhnovši tudi poslǘjhnovši -a -e
1. poslušajoč: Oni pa poſzlühnovſi Krála, sli ſzo tá KŠ 1771, 7
2. ko je uslišal: I on poſzlüjhnovsi nyegovo prosnyo zmogao ga je KM 1790, 46
poslǘhnjeni tudi poslǘjhnjeni -a -o uslišan: i pozlüjhnyen je oſzlobodjeni KŠ 1771, 678; Gda poſzlühnyen z-tvoje miloscse Razveſzelis BKM 1789, 304; Malo steri poszlühnyen bio AIP 1876, br. 7, 1; Ár je poſzlühnyena 'Ze molitev tvoja BKM 1789, 194; Bár da bi poszlühnyeni bili AIP 1876, br. 6, 3; tákove proſnye priétne oczi ino ſzo od nyega poſzlühnyene TF 1715, 31; prosnye od nyega ſzo poſzlüjhnyene KŠ 1754, 181; poſzlüjhnyene ſzo tvoje molitvi KŠ 1771, 373
poslǘhšeni -a -o uslišan: naj sze tém bolje ogvisajo, ka de nyihova rêcs od törka poszlühsena AIP 1876, br. 6, 3
1. uslišati: inoje obecſau kai náſz hocſe poſzlühnoti TF 1715, 31; i ti ſzi náſz obecsal miloſztivno poſzlühnoti SM 1747, 62; ka náſz ſcsé poſzlüjhnoti KŠ 1754, 181; jaſz nyé poſzlüjhnem KŠ 1754, 182; poſzlühnem te KŠ 1771, 416; 'Zelejnye ti nevolni poſzlüjhnes KŠ 1754, 181; Vſze bom tecsaſz kricso, dokecs me poſzlühnes BKM 1789, 288; ſzeje ſzkrilo nyegovo licze od váſz, kai váſz ne poſzlühne SM 1747, 6; csi bomo ga kaj proſzili pouleg nyegove voule poſzlüjhne náſz KŠ 1771, 735; prosnyou Boug poſzlüjhne KMK 1780, 32; Csi te poſzlühne KŠ 1771, 59; Bôg me poszlühne gda bom ga zezávao TA 1848, 4; I kikoli niti ne poſzlüjhnejo váſz KŠ 1771, 118; Törk zdáj 'se pá mocsen Czaszara neposzlühne KOJ 1848, 106; Goſzpodne poszlühni moio reics ABC 1725, A7b; Ah poſzlühni SM 1747, 91; zdihavanye nyegovo miloſztivno poſzlühni SM 1747, 64; Poſzlüihni, Goſzpon, moje pregányanye SM 1747, 70; Oh poſzlüjhni me KŠ 1754, 233; proſzimo te, poszlüjhni náſz KM 1783, 10; I poszlühni nase ponizne molitvi BRM 1823, I; I poszlühni nase ponizne molitvi KAJ 1848, 1
2. poslušati: I me kricsanye poſzlühni BKM 1789, 8; Ah, teda mi zdihávanye Poſzlühni SŠ 1796, 138; poszlühni recsi moje TA 1848, 12; poſzlüjhnite mojega zagovárjanya ricsi KŠ 1771, 410; vezdaj poſzlühnite SŠ 1796, 58; Poſzlüjhnite moji drági SIZ 1807, 3; Poszlühnite eto vszi národje TA 1848, 39; O 'Zidovje, pouleg rázuma bi váſz poſzlühno KŠ 1771, 398; vu vrejmeni ſzam te poſzlüjhno KŠ 1771, 538; poſzlüjhno ſzam tebé KM 1796, 66; kaj ſzi me poſzlüjhno KŠ 1771, 305; i poszlühno me je z gore TA 1848, 4; Jelénka je poszlühnola, ali nêpozábila navuka KAJ 1870, 143
poslǘhnovši tudi poslǘjhnovši -a -e
1. poslušajoč: Oni pa poſzlühnovſi Krála, sli ſzo tá KŠ 1771, 7
2. ko je uslišal: I on poſzlüjhnovsi nyegovo prosnyo zmogao ga je KM 1790, 46
poslǘhnjeni tudi poslǘjhnjeni -a -o uslišan: i pozlüjhnyen je oſzlobodjeni KŠ 1771, 678; Gda poſzlühnyen z-tvoje miloscse Razveſzelis BKM 1789, 304; Malo steri poszlühnyen bio AIP 1876, br. 7, 1; Ár je poſzlühnyena 'Ze molitev tvoja BKM 1789, 194; Bár da bi poszlühnyeni bili AIP 1876, br. 6, 3; tákove proſnye priétne oczi ino ſzo od nyega poſzlühnyene TF 1715, 31; prosnye od nyega ſzo poſzlüjhnyene KŠ 1754, 181; poſzlüjhnyene ſzo tvoje molitvi KŠ 1771, 373
poslǘhšeni -a -o uslišan: naj sze tém bolje ogvisajo, ka de nyihova rêcs od törka poszlühsena AIP 1876, br. 6, 3
Prekmurski
prepovèdati -povém dov. prepovedati: Jeli ſto more prepovedati vodou KŠ 1771, 375; ſto mi prepovej, naj ſze ne okrſztim KŠ 1771, 366; Drüga [zapoved] prepovejda naj cslovik ne pszüje KM 1783, 274; nego i to hüdo, ſtero ſzi ti trdno prepovedao KŠ 1754, 230; Zetoga ſze razmi, kaj je Boug zviríne nej prepovedau vmárjati KŠ 1754, 35; I prepovedao nyim je, kaj bi nikomi ne pravili KŠ 1771, 125; i prepovedali ſzmo nyemi, da ne naſzledüje náſz KŠ 1771, 131; niti Apoſtolje ſzo nej prepovedali KŠ 1754, 40; Prepovedali ſzo toti Popovſzki Poglavniczke Apoſtolom KM 1796, 119
prepovedajóuči -a -e prepovedujoč: Zapovedajoucs ali prepovedajoucs meszto sem právimo se KOJ 1833, 138
prepovedéči -a -e prepovedujoč: Prepovedécsi [vezniki] (tiltók): ne, se (nê, nêkabi) AIN 1876, 67
prepovèdavši -a -e ko je prepovedal: Po indasnyem vármegyévszka szpráviscsa obszlüsávati prepovedavsi, vesz Ország je razdejlo KOJ 1848, 113
prepovédani tudi prepovéjdani -a -o prepovedan: naj prepovejdani ſzvétek bode tecsaſz KM 1796; Je pa dönok prepovejdana teda KŠ 1771, 504; Ka je prepovejdano vtoj zapouvidi KŠ 1754, 29; prepovejdano nyim je od Dühá ſzvétoga gúcsati rejcs KŠ 1771, 391; krivicsno tou'siti edendrügoga, je prepovedano KOJ 1845, 10; Pred vszém je katolicsánczom prepovedano Protesztante drá'siti KOJ 1848, 103; Prvi cslovik je od Bogá v-Paradi'somi prepovejdanoga drejva z-ſzáda jo KMK 1780, 11; Kouſtam ſzád jaſz i Ejva, ſzprepovejdanoga drejva BKM 1789, 192; z-kacse gucsécsi je na nyé vzéo Ejvo, ka je ſz-prepovejdanoga drejva ſzád jejla KM 1796, 7; Sz-prepovejdana drejva ſzád je jo SŠ 1796, 12; i táksega tivárisa, ali nej z-prepovejdane 'zlájte oſzvoijo KŠ 1754, 220; csi bodeta te prepovejdani ſzád jela KM 1796, 7; prepovedani szád jeszti je nej grejh KOJ 1845, 87; i nedopüszti, kâ bi stera ovca na prepovêdano meszto sla KAJ 1870, 139; Prepovejdane dni Goſztüvanya ne ſzlü'zi KMK 1780, 56; Od Szvéte Matere Czérkvi prepovejdane ſzvétke poſzvéti KMS 1780, A5; i prepovejdane Szvétke poſzvéti KM 1796, 110; Szvojo 'sivino ſzo vnogo-krát po prepovejdani mejſztej paſzli KM 1790, 70; Eto nyemi je bár prepovedano bilo BJ 1886; Ka bodeti prepovejdano, onoga se ogni BJ 1886, 5
prepovedajóuči -a -e prepovedujoč: Zapovedajoucs ali prepovedajoucs meszto sem právimo se KOJ 1833, 138
prepovedéči -a -e prepovedujoč: Prepovedécsi [vezniki] (tiltók): ne, se (nê, nêkabi) AIN 1876, 67
prepovèdavši -a -e ko je prepovedal: Po indasnyem vármegyévszka szpráviscsa obszlüsávati prepovedavsi, vesz Ország je razdejlo KOJ 1848, 113
prepovédani tudi prepovéjdani -a -o prepovedan: naj prepovejdani ſzvétek bode tecsaſz KM 1796; Je pa dönok prepovejdana teda KŠ 1771, 504; Ka je prepovejdano vtoj zapouvidi KŠ 1754, 29; prepovejdano nyim je od Dühá ſzvétoga gúcsati rejcs KŠ 1771, 391; krivicsno tou'siti edendrügoga, je prepovedano KOJ 1845, 10; Pred vszém je katolicsánczom prepovedano Protesztante drá'siti KOJ 1848, 103; Prvi cslovik je od Bogá v-Paradi'somi prepovejdanoga drejva z-ſzáda jo KMK 1780, 11; Kouſtam ſzád jaſz i Ejva, ſzprepovejdanoga drejva BKM 1789, 192; z-kacse gucsécsi je na nyé vzéo Ejvo, ka je ſz-prepovejdanoga drejva ſzád jejla KM 1796, 7; Sz-prepovejdana drejva ſzád je jo SŠ 1796, 12; i táksega tivárisa, ali nej z-prepovejdane 'zlájte oſzvoijo KŠ 1754, 220; csi bodeta te prepovejdani ſzád jela KM 1796, 7; prepovedani szád jeszti je nej grejh KOJ 1845, 87; i nedopüszti, kâ bi stera ovca na prepovêdano meszto sla KAJ 1870, 139; Prepovejdane dni Goſztüvanya ne ſzlü'zi KMK 1780, 56; Od Szvéte Matere Czérkvi prepovejdane ſzvétke poſzvéti KMS 1780, A5; i prepovejdane Szvétke poſzvéti KM 1796, 110; Szvojo 'sivino ſzo vnogo-krát po prepovejdani mejſztej paſzli KM 1790, 70; Eto nyemi je bár prepovedano bilo BJ 1886; Ka bodeti prepovejdano, onoga se ogni BJ 1886, 5
Prekmurski
prepüstìti -ím dov. prepustiti: Vpreseno 'sivino ali v-lüczke rouke prepüsztiti, je krouto pogibelno KOJ 1845, 51; Stevana II., da je Kumaniánczom tiszto zemliscse prepüszto, stero sze zdaj mála Kumania zové KOJ 1848, 26
prepüstìti se tudi prepistìti se -ím se prepustiti se, predreti: ſze je voda zmenkávala, dokecs ſze je ſz-pecsine voda nej prepiſztila KM 1796, 39; ah bár da bi ſze prepüsztile, ino bi krváve ſzkuzé tekle KM 1783, 138
prepǜščeni -a -o dopuščen, dovoljen: je lutheránom i Kalvinarom szloboscsina prepüsztsena znotra mejnikov vogerszkoga králesztva KOJ 1914, 123
prepüstìti se tudi prepistìti se -ím se prepustiti se, predreti: ſze je voda zmenkávala, dokecs ſze je ſz-pecsine voda nej prepiſztila KM 1796, 39; ah bár da bi ſze prepüsztile, ino bi krváve ſzkuzé tekle KM 1783, 138
prepǜščeni -a -o dopuščen, dovoljen: je lutheránom i Kalvinarom szloboscsina prepüsztsena znotra mejnikov vogerszkoga králesztva KOJ 1914, 123
Prekmurski
slóuki tudi slóki -a -o prid.
1. kriv, neraven: Bár dabi meo eti vel’ke kuſzte bote Zdáj bi hitro zravnao, nyiva ſzloke hrbte SIZ 1807, 49
2. pomanjkljiv, reven: po gorivzétji nezbrojenih szlovenszkih rejcsih med szvoje szo szvoj szlóki jezik obogatili KOJ 1848, 8
1. kriv, neraven: Bár dabi meo eti vel’ke kuſzte bote Zdáj bi hitro zravnao, nyiva ſzloke hrbte SIZ 1807, 49
2. pomanjkljiv, reven: po gorivzétji nezbrojenih szlovenszkih rejcsih med szvoje szo szvoj szlóki jezik obogatili KOJ 1848, 8
Prekmurski
správa -e ž
1. sprava, pomiritev: Bougsa je krátka szpráva, kak duga právda KOJ 1845; vnogim protesztantszkim velikásom sze je szpráva nej dopádnola KOJ 1914, 124; Eto szprávo je razbio niki Vid KOJ 1848, 21
2. priprava, orodje: csi gli do gdetam niki bodikaj csevkácske eto szprávo hüdili KOJ 1833, VI; za tebi zavüpano 'sivinszko szprávo mores dober sztáti KOJ 1845, 52; pren. Csüdüj bár szuncza szvetlo szprávo KAJ 1848, 7; Jaſz bom Ti ſzpráva zlo'zna BRM 1823, 459
1. sprava, pomiritev: Bougsa je krátka szpráva, kak duga právda KOJ 1845; vnogim protesztantszkim velikásom sze je szpráva nej dopádnola KOJ 1914, 124; Eto szprávo je razbio niki Vid KOJ 1848, 21
2. priprava, orodje: csi gli do gdetam niki bodikaj csevkácske eto szprávo hüdili KOJ 1833, VI; za tebi zavüpano 'sivinszko szprávo mores dober sztáti KOJ 1845, 52; pren. Csüdüj bár szuncza szvetlo szprávo KAJ 1848, 7; Jaſz bom Ti ſzpráva zlo'zna BRM 1823, 459
Prekmurski
svètli tudi svèkli -a -o
1. svetel: ovo eden ſzvetli oblák obſzenczao je nyé KŠ 1771, 8; Ti ſze zovés ſzvetla ſzvetloſzt BKM 1789, 380; Oh szvetla zvêzda zorjanszka KAJ 1848, 10; Szvetlo ſzuncze je 'ze zajslo KŠ 1754, 248; czejlo tejlo tvoje ſzvetlo bode KŠ 1771, 19; i oſpotavſi oblejkao ga je vſzvetli gvant KŠ 1771, 250; tak ſzvetli, i lescsécsi obráz je tam doubo KM 1796, 38; naj bi tak ſzvetlo ſzuncze ſztvouro KM 1796, 4; Csüdüj bár szuncza szvetlo szprávo KOJ 1848, 7; Na pitanye ſze ſzvetlo prineſzé SŠ 1796, 8; kákſi mou'z vu ſzvetlom gvanti KŠ 1771, 747; Vu ſzvetloj vucsilnici KOJ 1845, 6; ſzkazlivczi, ki ſze zvüna ſzvetli vidijo KŠ 1771, 77; Kako ſzuncze tak ſzvetli bodemo SŠ 1796, 8; Ti pravicsni [tejla] bodo ſzvetla KŠ 1754, 140; sád, šteri je pokriti s sveklo-zelénim lüpinjom AI 1878, 43
2. spoštovan, cenjen: Szvetli král v-Francusko potévsi AI 1875, kaz. br. 8; Dai eden mirovni sitek nassemi ſzveklomi Czaszari ABC 1725, A7a
svetléjši -a -e
1. svetlejši: Jezus od zvejzd ſzvetlejſi KM 1783, 40; Od ſzvetla ſzuncza, i od mejſzecza, Szvetlejsi bi bio BKM 1789, 214
2. jasnejši, razumljivejši: ſteri to témno vcſenyé ſztároga Teſtamentoma na ſzvetlejſi návuk obrné KM 1796, 103
svètli -a -o sam. svetli: ki pa z-Deacke, tejm a luce, ſzvetli [včini] KŠ 1771, 157
1. svetel: ovo eden ſzvetli oblák obſzenczao je nyé KŠ 1771, 8; Ti ſze zovés ſzvetla ſzvetloſzt BKM 1789, 380; Oh szvetla zvêzda zorjanszka KAJ 1848, 10; Szvetlo ſzuncze je 'ze zajslo KŠ 1754, 248; czejlo tejlo tvoje ſzvetlo bode KŠ 1771, 19; i oſpotavſi oblejkao ga je vſzvetli gvant KŠ 1771, 250; tak ſzvetli, i lescsécsi obráz je tam doubo KM 1796, 38; naj bi tak ſzvetlo ſzuncze ſztvouro KM 1796, 4; Csüdüj bár szuncza szvetlo szprávo KOJ 1848, 7; Na pitanye ſze ſzvetlo prineſzé SŠ 1796, 8; kákſi mou'z vu ſzvetlom gvanti KŠ 1771, 747; Vu ſzvetloj vucsilnici KOJ 1845, 6; ſzkazlivczi, ki ſze zvüna ſzvetli vidijo KŠ 1771, 77; Kako ſzuncze tak ſzvetli bodemo SŠ 1796, 8; Ti pravicsni [tejla] bodo ſzvetla KŠ 1754, 140; sád, šteri je pokriti s sveklo-zelénim lüpinjom AI 1878, 43
2. spoštovan, cenjen: Szvetli král v-Francusko potévsi AI 1875, kaz. br. 8; Dai eden mirovni sitek nassemi ſzveklomi Czaszari ABC 1725, A7a
svetléjši -a -e
1. svetlejši: Jezus od zvejzd ſzvetlejſi KM 1783, 40; Od ſzvetla ſzuncza, i od mejſzecza, Szvetlejsi bi bio BKM 1789, 214
2. jasnejši, razumljivejši: ſteri to témno vcſenyé ſztároga Teſtamentoma na ſzvetlejſi návuk obrné KM 1796, 103
svètli -a -o sam. svetli: ki pa z-Deacke, tejm a luce, ſzvetli [včini] KŠ 1771, 157
Prekmurski
trpèti tudi terpèti -ím nedov.
1. trpeti, čutiti bolečine, neugodje: Dai mi poterpleinye terpeti SM 1747, 54; nego Eti trpeti escse KŠ 1754, 262; gda bode i nám trpeti KŠ 1771, 829; On vcsi trpeti KAJ 1848, 3; da mirovno terpim SM 1747, 56; milosztivno trpis na etom ſzvejti KM 1783, 135; cſi kris moje trpi SM 1747, 72; Za grehe mi to terpimo SM 1747, 85; csi 'znyim navküp trpimo KŠ 1754, 137; Ár je bole, na, trpite KŠ 1771, 710; Kteri eti trpite BKM 1789, 12; Csi trpi ednoga kotriga, 'znyouv navküp trpijo vſze kotrige KŠ 1754, 133; Vzeme nam vſze blágo, Trpmo BRM 1823, 5; Kriſztus je trpo za váſz KŠ 1754, 107; Zvolnim ſzrczom trpmo BKM 1789, 10; nai trpim vteili mojem SM 1747, 71; Ki ſze je Trpo, mrou BKM 1789, 8; Te Kriſztus je trpeo BRM 1823, 4; kriſtuſſevo Telou za mé na krisnom dreivi terpelo TF 1715, 40; Tak i Szin cslovecsi bode trpo od nyih KŠ 1771, 56; liki je vcsio i trpo KŠ 1771, 645
2. biti deležen neugodnega stanja: Nyega tesko bremen trpimo SŠ 1796, 45; Ki pa eti trpite kri'z nevole BRM 1823, 8; Ki 'z-nyim kri'z trpijo BRM 1823, 9; Do pitanya lepraj nevolo mi trpmo SŠ 1796, 26; i kajkoli bom nevoule trpo KM 1783, 3; kteri kastigo bodo terpeli SM 1747, 15; Ki bodo kaſtigo trpeli KŠ 1771, 627; Naj gláda ne trpimo KŠ 1754, 267; zakaj bi i eto nevolo ne bi trpeli KŠ 1754, 179; Vej ſzi ti Záto trpo bolezni KŠ 1754, 255; Moko je trpo pod Pontzius Pilátuſſom KMK 1780, 7
3. dovoljevati zadrževanje v svoji bližini: kak dugo bom váſz trpo KŠ 1771, 57; Bár da bi me trpeli edno malo KŠ 1771, 546
4. trajati: ino trpi tecsáſz, dokecs v'zivanye trpi KŠ 1754, 8b; Tou vsze dugo ne trpi BKM 1789, 15; Od 'zetve mao velika szühocsa trpi AI 1875, kaz. br. 8; lêta nyegova trpijo od národa do národa TA 1848, 48; Dokecs bode ete ſzvejt trpo i ſztáo KŠ 1754, 132; Kak dugo bode trpejla tá M. czérkev na zemli KŠ 1754, 132; ali du'ze de trpelo AIP 1876, br. 12, 8; Mraz je nepresztano trpo AIP 1876, br. 2, 8; Grô'zanye li trpelo AI 1875, kaz. br. 3
trpéči -a -e
1. trpeč: Záto csi ſzam vám gli piſzao niti za volo nepraviczo trpécsega KŠ 1771, 541; Hercegovinanci szo trüda lehko trpécsi lidjé AI 1875, kaz. br. 3
2. trajajoč: ſzedem lejt trpécſi glád KM 1796, 64; ti ſzvéti jezero lejt trpécsega blá'zenſztva KŠ 1771, 766; Od I. jezero lejt trpécse ſzobotte ti verni KŠ 1771, 802; i vadlüjemo vſzigdár trpécse blá'senſztvo KMK 1780, 23; engedüvanye do csaſza trpécsi kaſtig KMK 1780, 81
3. trpežen: nyegova 'sivina zdrava bila i dugo trpécsa KM 1790, 68
4. trajen: Tákse szadike szo trpécse AIP 1876, br. 11, 8
trplévši -a -e trajajoč: 14 vör trplévsi ogen AI 1875, kaz. br. 8
1. trpeti, čutiti bolečine, neugodje: Dai mi poterpleinye terpeti SM 1747, 54; nego Eti trpeti escse KŠ 1754, 262; gda bode i nám trpeti KŠ 1771, 829; On vcsi trpeti KAJ 1848, 3; da mirovno terpim SM 1747, 56; milosztivno trpis na etom ſzvejti KM 1783, 135; cſi kris moje trpi SM 1747, 72; Za grehe mi to terpimo SM 1747, 85; csi 'znyim navküp trpimo KŠ 1754, 137; Ár je bole, na, trpite KŠ 1771, 710; Kteri eti trpite BKM 1789, 12; Csi trpi ednoga kotriga, 'znyouv navküp trpijo vſze kotrige KŠ 1754, 133; Vzeme nam vſze blágo, Trpmo BRM 1823, 5; Kriſztus je trpo za váſz KŠ 1754, 107; Zvolnim ſzrczom trpmo BKM 1789, 10; nai trpim vteili mojem SM 1747, 71; Ki ſze je Trpo, mrou BKM 1789, 8; Te Kriſztus je trpeo BRM 1823, 4; kriſtuſſevo Telou za mé na krisnom dreivi terpelo TF 1715, 40; Tak i Szin cslovecsi bode trpo od nyih KŠ 1771, 56; liki je vcsio i trpo KŠ 1771, 645
2. biti deležen neugodnega stanja: Nyega tesko bremen trpimo SŠ 1796, 45; Ki pa eti trpite kri'z nevole BRM 1823, 8; Ki 'z-nyim kri'z trpijo BRM 1823, 9; Do pitanya lepraj nevolo mi trpmo SŠ 1796, 26; i kajkoli bom nevoule trpo KM 1783, 3; kteri kastigo bodo terpeli SM 1747, 15; Ki bodo kaſtigo trpeli KŠ 1771, 627; Naj gláda ne trpimo KŠ 1754, 267; zakaj bi i eto nevolo ne bi trpeli KŠ 1754, 179; Vej ſzi ti Záto trpo bolezni KŠ 1754, 255; Moko je trpo pod Pontzius Pilátuſſom KMK 1780, 7
3. dovoljevati zadrževanje v svoji bližini: kak dugo bom váſz trpo KŠ 1771, 57; Bár da bi me trpeli edno malo KŠ 1771, 546
4. trajati: ino trpi tecsáſz, dokecs v'zivanye trpi KŠ 1754, 8b; Tou vsze dugo ne trpi BKM 1789, 15; Od 'zetve mao velika szühocsa trpi AI 1875, kaz. br. 8; lêta nyegova trpijo od národa do národa TA 1848, 48; Dokecs bode ete ſzvejt trpo i ſztáo KŠ 1754, 132; Kak dugo bode trpejla tá M. czérkev na zemli KŠ 1754, 132; ali du'ze de trpelo AIP 1876, br. 12, 8; Mraz je nepresztano trpo AIP 1876, br. 2, 8; Grô'zanye li trpelo AI 1875, kaz. br. 3
trpéči -a -e
1. trpeč: Záto csi ſzam vám gli piſzao niti za volo nepraviczo trpécsega KŠ 1771, 541; Hercegovinanci szo trüda lehko trpécsi lidjé AI 1875, kaz. br. 3
2. trajajoč: ſzedem lejt trpécſi glád KM 1796, 64; ti ſzvéti jezero lejt trpécsega blá'zenſztva KŠ 1771, 766; Od I. jezero lejt trpécse ſzobotte ti verni KŠ 1771, 802; i vadlüjemo vſzigdár trpécse blá'senſztvo KMK 1780, 23; engedüvanye do csaſza trpécsi kaſtig KMK 1780, 81
3. trpežen: nyegova 'sivina zdrava bila i dugo trpécsa KM 1790, 68
4. trajen: Tákse szadike szo trpécse AIP 1876, br. 11, 8
trplévši -a -e trajajoč: 14 vör trplévsi ogen AI 1875, kaz. br. 8
Prekmurski
začìnjanje -a s
1. začenjanje, začetek: Odik prilo'seka verbumi zacsinyanye znamenüjo KOJ 1833, 49; ár je Béla III. po zacsinyanyi vnougih nouvih návadih pout vtro KOJ 1848, 31
2. početje, delovanje: steri gli bár je odobrouto Luthera zacsinyanye KOJ 1845, 64; csi eto zacsinyanye podpérano bode AI 1875, kaz. br. 8
1. začenjanje, začetek: Odik prilo'seka verbumi zacsinyanye znamenüjo KOJ 1833, 49; ár je Béla III. po zacsinyanyi vnougih nouvih návadih pout vtro KOJ 1848, 31
2. početje, delovanje: steri gli bár je odobrouto Luthera zacsinyanye KOJ 1845, 64; csi eto zacsinyanye podpérano bode AI 1875, kaz. br. 8
Prekmurski
zbrodjávati tudi zbrodávati tudi zbrojávati -am nedov.
1. premišljati, preudarjati: Kakda je moremo zbrojávati KŠ 1754, 4; Csi pravicſno ſcséjo zbrojávati BKM 1789, 133; Ono vasz vcsi z-môdrim dühom zbrodjávati Nyegve poti KAJ 1848, 3; Nyega pamet zaman zbrodjáva KAJ 1848, 7; tvoja dela Stera dnesz zbrodjávamo KAJ 1848, 124; Zbrojávaj i vidi, kaj je prorok z-Galilee nej ſztano KŠ 1771, 291; Mó'se'sa prvi táo, bár vſzáki zbrojávaj SIZ 1807, 34; Zbrojávajmo poti naſſe KŠ 1754, 210; Zbrojávajte piſzma KŠ 1754, 4; Zbrojávajte piſzma KŠ 1771, 281; Od ſteroga zvelicsanya ſzo ziſzkávali ino zbrojávali proroczke KŠ 1771, 704
2. preiskovati, raziskovati: cziganicza na dlani 'sile zbrodáva KOJ 1845, 112; Ki pa zbrojáva ſzrczá, zná, ka je miſzeo dühá KŠ 1771, 466; Bôg da on zbrojáva ta szkrita szrczá TA 1848, 36
zbrojavajóuči -a -e premišljajoč, preiskujoč: ár ſzi ti ſzrczá, i obiszt zbrojávajoucsi Boug KM 1783, 3; Zbrojávajoucsi na ſtero, ali kákſe vrejmen naminyáva KŠ 1771, 704
zbrojávavši -a -e ko je premišljeval, preudarjal: Tej pa vſzaki dén zbrojávavſi piſzma KŠ 1771, 395
1. premišljati, preudarjati: Kakda je moremo zbrojávati KŠ 1754, 4; Csi pravicſno ſcséjo zbrojávati BKM 1789, 133; Ono vasz vcsi z-môdrim dühom zbrodjávati Nyegve poti KAJ 1848, 3; Nyega pamet zaman zbrodjáva KAJ 1848, 7; tvoja dela Stera dnesz zbrodjávamo KAJ 1848, 124; Zbrojávaj i vidi, kaj je prorok z-Galilee nej ſztano KŠ 1771, 291; Mó'se'sa prvi táo, bár vſzáki zbrojávaj SIZ 1807, 34; Zbrojávajmo poti naſſe KŠ 1754, 210; Zbrojávajte piſzma KŠ 1754, 4; Zbrojávajte piſzma KŠ 1771, 281; Od ſteroga zvelicsanya ſzo ziſzkávali ino zbrojávali proroczke KŠ 1771, 704
2. preiskovati, raziskovati: cziganicza na dlani 'sile zbrodáva KOJ 1845, 112; Ki pa zbrojáva ſzrczá, zná, ka je miſzeo dühá KŠ 1771, 466; Bôg da on zbrojáva ta szkrita szrczá TA 1848, 36
zbrojavajóuči -a -e premišljajoč, preiskujoč: ár ſzi ti ſzrczá, i obiszt zbrojávajoucsi Boug KM 1783, 3; Zbrojávajoucsi na ſtero, ali kákſe vrejmen naminyáva KŠ 1771, 704
zbrojávavši -a -e ko je premišljeval, preudarjal: Tej pa vſzaki dén zbrojávavſi piſzma KŠ 1771, 395
- « Prejšnja
- 1
- 2
- Naslednja »
Število zadetkov: 33
Dostopnost