obèčati tudi obéičati -am dov. obljubiti: Ka pa cslovik more obecsati KŠ 1754, 189; vſze dobro obeicsa TF 1715, 18; ki, obecsa, ne zdr'zi KŠ 1771, 582; Rejcs Stera Adami obecsa BKM 1789, 1; Ka bôg obecsa, ſzpunyáva BRM 1823, 3; nego csi nyim obecsa, ka krsztsánsztvo doli pogansztvo nazájszprávi KOJ 1848, 17; ki vöoznanyene 'zelênye doprneszti obecsajo AI 1875, kaz. br. 2; ino je obecſau kai náſz TF 1715, 31; ti ſzi náſz obecsal poſzlühnoti SM 1747, 62; Jezus, ki ſzi Paradi'som obecsao KM 1783, 73; Kako ſzi obecſo meni BKM 1789, 176; Záto ji je obecsao dati KŠ 1771, 47; Boug ſzvojga ſzina nyemi obecso BKM 1789, 8; Obecsao je Károl tou vcsiniti KM 1790, 58; obecsao je nyima Odküpitela KM 1796, 8; Abrahámi je obecsao BRM 1823, 2; Czaszar nyim je ovak nej mira obecsao KOJ 1848, 6; Csi ſzmo pa kaj obecsali KŠ 1754, 18; Oni ſzo pa nyemi obecsali pejnez KŠ 1771, 88; csi szo tak hi'sniti váriske eden drugomi obecsali KOJ 1848, 117; Nikaj ne obecsaj, ka nemores zdr'sati KM 1790, 16
obèčati se -am se obljubiti se: Doszta sze 'ze nyim od törka obecsalo AI 1875, kaz. br. 3
obečajóuči -a -e obljubljajoč: Rákoczi .. ino szvojim obecsajoucs, ka za bojno vecs sztroska prineszé KOJ 1848, 105; Leopold II. obecsajoucsi nyemi, da KOJ 1848, 116
obèčani -a -o obljubljen: kaj je Kriſztus te obecsani Meſſiás KŠ 1771, 3; ka je Ivan te obecsani Meſſiás KM 1796, 94; denésni dén .. Ütrásnyi je nej obecsan SŠ 1796, 165; Odküpiteli, Ki je dávno obecsan BRM 1823, 4; Obecſana Rejcs Bo'za BKM 1789, 101; liki je Adami obecsano KŠ 1771, 441; ſzemen bláj'zeno Nám grejsnikom obecsano BKM 1789, 52; Ka nyim je i obecsano toti KOJ 1848, 78; nájem zgorányega pozványa vu Jezuſi obecsanoga KŠ 1771, 597; püszti nám obecsanoga Ocsé Dühá KM 1783, 49; Poſzlao je vu obecsano zemlo KM 1796, 40; V-obecsano zemlo nej ſzo prisli BKM 1789, 301; Po vöri je prebivao vu obecsanoj zemli KŠ 1771, 691; Vu Obecsanom Adami BKM 1789, 6; Szpunyenoszt vſzej Bo'zi obêcs, Tim Ocsákom obecsani BRM 1823, 2
Zadetki iskanja
Prekmurski
Prekmurski
Prekmurski
pomágati -am nedov.
1. pomagati komu pri delu ali v težavah: Ki nam vu potrejbcsini pomága, on je naſs právi priáteo KM 1790, 48; Ete szlovenszke národe ruszki vladár pomága AI 1875, kaz. br. 3; csi pomágamo KŠ 1754, 74; Lehko konecz vzemes ſztrasen, Sto de ti pomágo BKM 1789, 409; hodi v-Maczedonio i pomágaj nám KŠ 1771, 391; nego ga pomágajmo KŠ 1754, 35; zvün toga z-obcsinſzkim tálom pomágajmo edna drügoj KM 1790, 88; pomágajte potézenoga KŠ 1754, 210; mo'zjé Izraelſzki, pomágajte KŠ 1771, 409; nego kaibi nyega pomágali TF 1715, 15; da bi prisli, i pomágali bi nyim KŠ 1771, 179; Povej ji záto, naj mi pomága KŠ 1771, 205; Naj mi naſſega bli'znyega pomágamo KŠ 1754, 41; More biti ga je pomágao vu vcsenyej KŠ 1771, 662; dönok je drüge vu potrejbcſini pomágao KM 1796, 70; csi je nevolne pomágala KŠ 1771, 640; i na obcſinſzko dobro ſzo nikaj nej pomágali KM 1790, 78
2. pomagati komu iz stiske: Ni té ſzto ti ne haſzni, Csi ſzi ti ſcsés pomágati KŠ 1754, 257; Ár, vu kom je on trpo ſzkusávani, vtiſztom more i onim, ki ſze ſzküsávajo, pomágati KŠ 1771, 675; ár ti ſzi on Bog, kteri meni pomága SM 1747, 93; Boug pomága KŠ 1754, 124; i Düh navküp pomága naſoj nemocsnoſzti KŠ 1771, 466; Blagoszlov naj nám dá, Vdeli nász pomága BKM 1789, 6; Na ſtero nám pomágai naſſ drági otecz nebeſzki TF 1715, 27; Pomágai meni za tvoie dobrote vollo ABC 1725, A8a; Pomágai mi, da mi ſze Vöra ne poménka SM 1747, 58; Na ſtero náſz pomágaj nas drági Otsa nebeſzki KŠ 1754, 156; Na tvo diko náſz pomágaj BKM 1789, 295; Düse nase k-Tebi zmágaj, V-Nebeſzko diko pomágaj BRM 1823, 81; Pomágaj goszpodne TA 1848, 9; On me naj svojov miloščov pomozi BJ 1886, 3; Zdobroutami ga je prigledno i pomágo BKM 1789, 96
pomágati se -am se pomagati si: s tema zoboma se [mrož] po lédi na prej pomága AI 1878, 20; Vu ſz hiſtvi bodoucſi: naj ſze [bližnjemu] pomágajo KŠ 1754, 220
pomagajóuči tudi pomagajóči -a -e pomagajoč: Dozdaj szam trplivo csakao te mále pomágajoucsi áldov KOJ 1833, IIII; Pomágajôcsa vrêmena-rêcs AIN 1876, 45; Naj i vi podáni bodete tákſim i vſzákomi pomágajoucsemi KŠ 1771, 526; Pomágajoucsi i vi zmolitvov za náſz KŠ 1771, 530; jeli nega eti zadoszta pomágajôcsi rôk KAJ 1870, 130
pomágavči -a -e pomagajoč: Pomágavcsi eden ovoga, k-cili pridemo AI 1875, kaz. br. 1
pomágani -a -o podpiran: Bethlen od Törkov napihani, i pomágani KOJ 1848, 92; Nikica je od rusza pomágani AIP 1876, br. 6, 7; hercegovinancom csi tô ne vcsinijo, na dale pomágani AIP 1876, br. 2, 6
1. pomagati komu pri delu ali v težavah: Ki nam vu potrejbcsini pomága, on je naſs právi priáteo KM 1790, 48; Ete szlovenszke národe ruszki vladár pomága AI 1875, kaz. br. 3; csi pomágamo KŠ 1754, 74; Lehko konecz vzemes ſztrasen, Sto de ti pomágo BKM 1789, 409; hodi v-Maczedonio i pomágaj nám KŠ 1771, 391; nego ga pomágajmo KŠ 1754, 35; zvün toga z-obcsinſzkim tálom pomágajmo edna drügoj KM 1790, 88; pomágajte potézenoga KŠ 1754, 210; mo'zjé Izraelſzki, pomágajte KŠ 1771, 409; nego kaibi nyega pomágali TF 1715, 15; da bi prisli, i pomágali bi nyim KŠ 1771, 179; Povej ji záto, naj mi pomága KŠ 1771, 205; Naj mi naſſega bli'znyega pomágamo KŠ 1754, 41; More biti ga je pomágao vu vcsenyej KŠ 1771, 662; dönok je drüge vu potrejbcſini pomágao KM 1796, 70; csi je nevolne pomágala KŠ 1771, 640; i na obcſinſzko dobro ſzo nikaj nej pomágali KM 1790, 78
2. pomagati komu iz stiske: Ni té ſzto ti ne haſzni, Csi ſzi ti ſcsés pomágati KŠ 1754, 257; Ár, vu kom je on trpo ſzkusávani, vtiſztom more i onim, ki ſze ſzküsávajo, pomágati KŠ 1771, 675; ár ti ſzi on Bog, kteri meni pomága SM 1747, 93; Boug pomága KŠ 1754, 124; i Düh navküp pomága naſoj nemocsnoſzti KŠ 1771, 466; Blagoszlov naj nám dá, Vdeli nász pomága BKM 1789, 6; Na ſtero nám pomágai naſſ drági otecz nebeſzki TF 1715, 27; Pomágai meni za tvoie dobrote vollo ABC 1725, A8a; Pomágai mi, da mi ſze Vöra ne poménka SM 1747, 58; Na ſtero náſz pomágaj nas drági Otsa nebeſzki KŠ 1754, 156; Na tvo diko náſz pomágaj BKM 1789, 295; Düse nase k-Tebi zmágaj, V-Nebeſzko diko pomágaj BRM 1823, 81; Pomágaj goszpodne TA 1848, 9; On me naj svojov miloščov pomozi BJ 1886, 3; Zdobroutami ga je prigledno i pomágo BKM 1789, 96
pomágati se -am se pomagati si: s tema zoboma se [mrož] po lédi na prej pomága AI 1878, 20; Vu ſz hiſtvi bodoucſi: naj ſze [bližnjemu] pomágajo KŠ 1754, 220
pomagajóuči tudi pomagajóči -a -e pomagajoč: Dozdaj szam trplivo csakao te mále pomágajoucsi áldov KOJ 1833, IIII; Pomágajôcsa vrêmena-rêcs AIN 1876, 45; Naj i vi podáni bodete tákſim i vſzákomi pomágajoucsemi KŠ 1771, 526; Pomágajoucsi i vi zmolitvov za náſz KŠ 1771, 530; jeli nega eti zadoszta pomágajôcsi rôk KAJ 1870, 130
pomágavči -a -e pomagajoč: Pomágavcsi eden ovoga, k-cili pridemo AI 1875, kaz. br. 1
pomágani -a -o podpiran: Bethlen od Törkov napihani, i pomágani KOJ 1848, 92; Nikica je od rusza pomágani AIP 1876, br. 6, 7; hercegovinancom csi tô ne vcsinijo, na dale pomágani AIP 1876, br. 2, 6
Prekmurski
postánoti1 -em dov. postati: Vszi moy nepriatelie moreio kszramoti posztánoti ABC 1725, A8a; dáo je nyim oblászt z-Bo'simi ſzinmi posztánoti KM 1783, 133; i on more, z zemlov posztánoti TA 1848, 118; náj Tebi bole szpodoben posztánem KOJ 1845, 91; i k-nebeszkim ſzvéczom ſzpodobnejsi poſztá-nes BKM 1789, 8; po vöri právim pravicſen poſztáne cslovik TF 1715, 19; i po pokornoſzti ednoga ji vnougo pravicsni poſztáne KŠ 1754, 119; I Gda tejlo ſzpráhom posztáne KM 1783, 240; ali csi kaj szkem posztáne, ali nekák gráta kaj KOJ 1833, 128; I pá z nicseszom posztáne KAJ 1848, 14; pravicsni poſztánemo pred právdov Bosjov TF 1715, 24; mlejko rejcſi Bosje ſzvéte, po ſteroi krepki poſztánete TF 1715, 8; da vi vu vaſsih miſzli trüdni nepoſztánete SM 1747, 28; Kak pred ſzodczom poſztánemo BKM 1789, 62; I zváſz ſzámi poſztáno tákſi mo'zjé KŠ 1771, 406; Z-zemlom páli poſztánejo SŠ 1796, 164; I gda bi vecsér poſztano, priſao je KŠ 1771, 147; Dabi jaſz zdrav poſztano, Obto'zen ſzi bio krivicsno BKM 1789, 82; kaj bi zemla ednouk vcsaszi puna lüdi poſztánola SIZ 1807, 8; da bi mi pravicſni poſztanoli TF 1715, 33; dabi zvöre pravicsni poſztanoli KŠ 1754, 70; naj za náſz zcslovekom poſztáne KŠ 1771, 845; po ſteri ſzem ſzkvárjenya duſen poſztano SM 1747, 51; ki szi tüdi deite za nasso vollyo poſztano ABC 1725, A6b; nego da je te Cslovik bogi nepokoren poſztano SM 1747, 5; glaſzni veliki ſzmejh je poſztano KM 1790, 20; Tretji dén gori ſztano, Odicseni poſztano BRM 1823, 4; Sterih pamet je témna poſztánola SM 1747, 7; Ka je ta drüga Bo'sánſzka Perſona z-cslovekom poſztánola KMK 1780, 5; Rejcs je ztejlom poſztánola BKM 1789, 26; Zdaj je doſzta Antikriſztuſov poſztanolo KŠ 1771, 728; Timoteus, i Titus ſzta nyegoviva vucsenika poſztanola KM 1796, 128; kaiſzmo hlápczi poſztanoli TF 1715, 19; ino ſzo ſzinove ſzmerti poſztanoli SM 1747, 51; vnougi ſzo grejsniczi poſztanoli KŠ 1754, 19; Szliſavſi pa eta tüho ſzo poſztanoli KŠ 1771, 377
postánovši -a -e ko je postal: I 'zaloſzten poſztanovſi kráo, za volo priſzege KŠ 1771, 120; I dreſzélni poſztánovſi jáko, zácsali ſzo KŠ 1771, 88
postánovši -a -e ko je postal: I 'zaloſzten poſztanovſi kráo, za volo priſzege KŠ 1771, 120; I dreſzélni poſztánovſi jáko, zácsali ſzo KŠ 1771, 88
Prekmurski
poštüvàti -ǘjem nedov.
1. spoštovati, častiti: dáj nám ſzkrovnoszt tvojega Tejla tak poſtüvati KM 1783; nagiba Krála dosztojno postüvati KOJ 1848, 117; Miloszt Od nyega má, ki nyega zná postüvati KAJ 1848, 10; Tisztelek, becsülök, postüjem -vati AIN 1876, 23; stere nyim je zemelszki goszpoud posztavo, postüvati KOJ 1914, 124; nego poſtüjem Ocso mojega KŠ 1771, 295; naj tebé ednoga Bogá postüjem KM 1783, 3; ſteri ſzvojega Otso i mater ne poſtüje KŠ 1754, 32; Ete krao poſtüje nyé BKM 1789, 11; Csi je vſzrczi za nikoj mámo, ne poſtüjemo KMK 1780, 31; Proſzimo váſz, bratje, da poſtüjete one KŠ 1754, 33; Krſztsanye poſtüjejo kejpe KMK 1780, 39; ki eto imé Jezuſſovo poſtüjejo KM 1783, 44; kejpove nikih szvécov, stere za Bougom trdno postüvajo domácsi lüdjé KOJ 1845, 38; Poſtü Ocza ino Mater TF 1715, 14; Postüi Ocza tvoiega ABC 1725, A4a; Postüi Oczo tvojega SM 1747, 45; Postüj otso tvojega KŠ 1754, 29; Poſtüj ocso tvojega KŠ 1771, 586; Poſtüj ocso tvojega KM 1790, 36; nego je postüjmo KŠ 1754, 29; Jezusa Kriſztusa poſtüjmo BKM 1789, 57; naj nyega ſzpozna, poſtüje KMK 1780, 11; Naj mi naſſe roditele poſtüjemo KŠ 1754, 32; naj ga po pokornoſzti poſtüjemo KM 1790, 32; Naj Bogá poſtüjo KŠ 1754, 218; Naj vſzi poſtüjo Sziná KŠ 1771, 280; Naj ſze vszi nyega Bojijo, poſtüjo BKM 1789, 6; naj nyega poſtüjejo KMK 1780, 10; i csi ſto meni ſzlü'zi, poſtüvao ga bode Ocsa KŠ 1771, 308; Da bodemo Tvoje imé poſtüvali BKM 1789, 342; Vszi lidjé na zemli bo(do) te poſtüvali BKM 1789, 302; ino kaibi vſzáki Hiſesnoga Tüvariſſa lübo ino poſtüvao TF 1715, 15; nego kaibi nyé poſtüvali TF 1715, 15; Marie, stero szi ti rada postüvala KOJ 1845, 49; Károl je poſtüvao ſzvoje roditele KM 1790, 36; Maria, stero je on postüvao KOJ 1914, 106; Kakda je lüſztvo poſtüvalo Goſzpodna KM 1796, 104; Ki ſzo zvnougim poſtenyom náſz poſtüvali KŠ 1771, 428; Postüvao szam ga AI 1875, br. 2, 7
2. upoštevati, držati se: ki szvoje vadlüványe, Kak najdragsi kincs postüje KAJ 1848, 4; Ki rejcs mojo poſtüjete BKM 1789, 151; vadlüványe i vu vszem postüj KAJ 1848, 5; Ki je tvoj szvéti zákon Postüvao KAJ 1848, 140
poštüvàti se -ǘjem se spoštovati se, častiti se: naj ſze Bo'se imé poſzveti, i doſztojnim tálom ſze poſtüje KMK 1780, 40; naj nyega ſze doſztojno poſtüje SIZ 1807, 101; Vu ſz. hiſtvi bodoucſi, naj ſze lübijo, poſtüjo KŠ 1754, 220; Szvéti, steri sze po vszem krsztsánszkom szvejti postüjo KOJ 1845, 79; Eti od vſzáksega 'zelejs, naj ſze te poſtüje BKM 1789, 450; Toga sze nam daj prav postüvati KAJ 1848, 180; po preſztoplenyej právde Bogá ſze nepoſtüjes KŠ 1771, 451; csi ſze gli nigdár nepoſtüje ocsé ſzvojega KŠ 1771, 50; nego ſze postüje Goſzpodna Bogá vasſega KŠ 1754, 9; krála ſze poſtüjte KŠ 1771, 707; Angyeli naj ſze nyih lidjé poſtüjo KŠ 1754, 219; naſi telovni ocseve ſzo náſz kaſtigali, i poſtüvali ſzmo ſze ji KŠ 1771, 694
poštüvajóuči -a -e spoštujoč: Ete postüvajoucse recsi: Uram KOJ 1833, 121; ino Bogá lepse postüvajoucse katolicsansztvo poversti KOJ 1914, 153
poštüváni tudi poštǘvani -a -o spoštovan: Poſtüvani Küzmics Stevan BKM 1789, 3; v-nasoj fari szploh postüvan KOJ 1845, 127; Bojdi postüven vrácsitel AIP 1876, br. 1, 1; Poszouda poſtüvana KM 1783, 87; nasega Viſzoko postüvanoga Superintendensa BRM 1823, IV; Po Postüvanom Goſzpoudi KM 1796, 1; Postüvani scsitelje AI 1875, kaz. br. 1; “Prijátel”- a kázajôcsi broj z-etim pred postüvane scsitele sztôpi AI 1875, kaz. br. 8
1. spoštovati, častiti: dáj nám ſzkrovnoszt tvojega Tejla tak poſtüvati KM 1783; nagiba Krála dosztojno postüvati KOJ 1848, 117; Miloszt Od nyega má, ki nyega zná postüvati KAJ 1848, 10; Tisztelek, becsülök, postüjem -vati AIN 1876, 23; stere nyim je zemelszki goszpoud posztavo, postüvati KOJ 1914, 124; nego poſtüjem Ocso mojega KŠ 1771, 295; naj tebé ednoga Bogá postüjem KM 1783, 3; ſteri ſzvojega Otso i mater ne poſtüje KŠ 1754, 32; Ete krao poſtüje nyé BKM 1789, 11; Csi je vſzrczi za nikoj mámo, ne poſtüjemo KMK 1780, 31; Proſzimo váſz, bratje, da poſtüjete one KŠ 1754, 33; Krſztsanye poſtüjejo kejpe KMK 1780, 39; ki eto imé Jezuſſovo poſtüjejo KM 1783, 44; kejpove nikih szvécov, stere za Bougom trdno postüvajo domácsi lüdjé KOJ 1845, 38; Poſtü Ocza ino Mater TF 1715, 14; Postüi Ocza tvoiega ABC 1725, A4a; Postüi Oczo tvojega SM 1747, 45; Postüj otso tvojega KŠ 1754, 29; Poſtüj ocso tvojega KŠ 1771, 586; Poſtüj ocso tvojega KM 1790, 36; nego je postüjmo KŠ 1754, 29; Jezusa Kriſztusa poſtüjmo BKM 1789, 57; naj nyega ſzpozna, poſtüje KMK 1780, 11; Naj mi naſſe roditele poſtüjemo KŠ 1754, 32; naj ga po pokornoſzti poſtüjemo KM 1790, 32; Naj Bogá poſtüjo KŠ 1754, 218; Naj vſzi poſtüjo Sziná KŠ 1771, 280; Naj ſze vszi nyega Bojijo, poſtüjo BKM 1789, 6; naj nyega poſtüjejo KMK 1780, 10; i csi ſto meni ſzlü'zi, poſtüvao ga bode Ocsa KŠ 1771, 308; Da bodemo Tvoje imé poſtüvali BKM 1789, 342; Vszi lidjé na zemli bo(do) te poſtüvali BKM 1789, 302; ino kaibi vſzáki Hiſesnoga Tüvariſſa lübo ino poſtüvao TF 1715, 15; nego kaibi nyé poſtüvali TF 1715, 15; Marie, stero szi ti rada postüvala KOJ 1845, 49; Károl je poſtüvao ſzvoje roditele KM 1790, 36; Maria, stero je on postüvao KOJ 1914, 106; Kakda je lüſztvo poſtüvalo Goſzpodna KM 1796, 104; Ki ſzo zvnougim poſtenyom náſz poſtüvali KŠ 1771, 428; Postüvao szam ga AI 1875, br. 2, 7
2. upoštevati, držati se: ki szvoje vadlüványe, Kak najdragsi kincs postüje KAJ 1848, 4; Ki rejcs mojo poſtüjete BKM 1789, 151; vadlüványe i vu vszem postüj KAJ 1848, 5; Ki je tvoj szvéti zákon Postüvao KAJ 1848, 140
poštüvàti se -ǘjem se spoštovati se, častiti se: naj ſze Bo'se imé poſzveti, i doſztojnim tálom ſze poſtüje KMK 1780, 40; naj nyega ſze doſztojno poſtüje SIZ 1807, 101; Vu ſz. hiſtvi bodoucſi, naj ſze lübijo, poſtüjo KŠ 1754, 220; Szvéti, steri sze po vszem krsztsánszkom szvejti postüjo KOJ 1845, 79; Eti od vſzáksega 'zelejs, naj ſze te poſtüje BKM 1789, 450; Toga sze nam daj prav postüvati KAJ 1848, 180; po preſztoplenyej právde Bogá ſze nepoſtüjes KŠ 1771, 451; csi ſze gli nigdár nepoſtüje ocsé ſzvojega KŠ 1771, 50; nego ſze postüje Goſzpodna Bogá vasſega KŠ 1754, 9; krála ſze poſtüjte KŠ 1771, 707; Angyeli naj ſze nyih lidjé poſtüjo KŠ 1754, 219; naſi telovni ocseve ſzo náſz kaſtigali, i poſtüvali ſzmo ſze ji KŠ 1771, 694
poštüvajóuči -a -e spoštujoč: Ete postüvajoucse recsi: Uram KOJ 1833, 121; ino Bogá lepse postüvajoucse katolicsansztvo poversti KOJ 1914, 153
poštüváni tudi poštǘvani -a -o spoštovan: Poſtüvani Küzmics Stevan BKM 1789, 3; v-nasoj fari szploh postüvan KOJ 1845, 127; Bojdi postüven vrácsitel AIP 1876, br. 1, 1; Poszouda poſtüvana KM 1783, 87; nasega Viſzoko postüvanoga Superintendensa BRM 1823, IV; Po Postüvanom Goſzpoudi KM 1796, 1; Postüvani scsitelje AI 1875, kaz. br. 1; “Prijátel”- a kázajôcsi broj z-etim pred postüvane scsitele sztôpi AI 1875, kaz. br. 8
Prekmurski
potrebǜvati -ǜjem nedov.
1. potrebovati, biti v stanju, ko mora kaj imeti: Steri vidi brata ſzvojega potrebüvati KŠ 1754, 39; I tou meſzto ne potrebüje ſzuncza KŠ 1771, 806; more, ka tü potrebüje, z-szebom prineszti KOJ 1845, 8; nepotrebüje teszácsa, niti zidára KAJ 1870, 99; ta telovna, ſtera po praviczi na Bo'zo diko potrebüjemo KŠ 1754, 60; Ali potrebüjemo, liki niki, preporácsani liſztouv kvám KŠ 1771, 532; ár zná Otsa vas nebeſzki, ka vſza eta potrebüjete KŠ 1754, 90; Naj hodite poſteno pred timi zvünejsnyimi, i nikaj ne potrebüjete KŠ 1771, 620; Ta ſznáj'zna pa naſa ne potrebüjo ſznájge KŠ 1771, 515; ne potrebüjo ti zdravi vrácsa KM 1796, 100; ne potrebüjejo ti zdravi vrácsa KŠ 1771, 107; Slovenſzke Gmaine peſzmene knige potrebüjejo BRM 1823, IV; At, ot dokoncseke potrebüjo ovi nomeni KOJ 1833, 23; glávni racsunje pred substantivumom nepotrebüvajo vno'sinszkoga racsúna KOJ 1833, 33; Skôrjo šôštarje potrebüjejo BJ 1886, 30; káksi krajczar, steroga bos krvávo potrebüvala KOJ 1845, 46; i priſztoupite ji, vu komkoli deli bode váſz potrebüvala KŠ 1771, 484; Csi bi pa brat ali ſzeſztra potrebüvala bi vſzakdenésnyo hráno KŠ 1771, 748; naj bi ſze z-oni pejnez vſákomi teliko vdejlilo, keliko je ſto potrebüvao KM 1796, 122; i ki ſzo zdrávje potrebüvali, zvrácso je je KŠ 1771, 197
2. biti deležen česa: ár reics eta za vász, zaiſztino vörüjoucſe ſzerczé potribüje TF 1715, 45; Csi ſze zmenká radoſzt i moucs, Kou cslovik potrebüje KŠ 1754, 265; Csi ſze zmenká radoſzt i moucs, Kou cslovik potrebüje BKM 1789, 352; Bog .. On sztvorjênya nepotrebüje KAJ 1848, 8; ár oni escse vſzáki dén potrebüjo grejhov odpüscsanyá KŠ 1754, 133
potrebǜvati se -ǜjem se biti potreben: Na dale pa potrebüje ſze od Safara KŠ 1771, 496; Doszta pomôcsi lüdi sze potrebüje k-nyê KAJ 1870, 73
potrebóuči -a -e sam. potrebujoči, potrebni: jasz nevolni in potreboucsi idem k-bogatomi Goszpoudi KŠ 1754, 234; Ár niti je nej bio potreboucsi ſto med nyimi KŠ 1771, 353; Gda pred té jasz potreboucsi, Morem priti Boug 'zivoucsi BKM 1789, 4b; naj bole dela, da má kaj dati tomi potreboucsemi KŠ 1754, 53; i ſzvoje roké raſzpreſztré kpotreboucsemi KŠ 1754, 817; I sto bi rad nedarüvao Tomi potrebôcsemi BRM 1823, 381; na dobro naj mi bo; A tim potreboucſim na naprej idejnye BKM 1789, 367
potrebüjóuči -a -e sam. potrebujoči, potrebni: Ti potrebüjoucſi ſzem otsa bio KŠ 1754, 52
potrebüvajóuči -a -e sam. potrebujoči, potrebni: da bi vám ſzlü'zo, i pri váſz bodoucsi i potrebüvajoucsi KŠ 1771, 547; Jasz ſzam pa potrebüvajoucſi, i ſziromák KM 1783, 99; Da je bój mimo, od eti pomáganye potrebüvajôcsi szamo gde nekaj nisteri dobo AIP 1876, br. 1, 8; vidi brata ſzvojega potrebüvajoucsega KŠ 1771, 731; Blá'zen, ki gorivzeme toga potrebüvajôcsega TA 1848, 33
potrebǜvani -a -o potreben, potrebovan: Máli národ nezadolej nosziti potrebüvánoga sztroska za razszvecsenyé KOJ 1833, XIV; vu naprávlanyi ovih persón pred potrebüvanim prilo'sekom litero v zmesz gorivzeme KOJ 1833, 81; racsunszki nomeni sze szkládajo vu potrebüvane casuse i racsúne KOJ 1833, 135; Po szillabizálivanyi razmimo vküpszkládanye szillab z-potrebüvanimi literami KOJ 1833, 6
1. potrebovati, biti v stanju, ko mora kaj imeti: Steri vidi brata ſzvojega potrebüvati KŠ 1754, 39; I tou meſzto ne potrebüje ſzuncza KŠ 1771, 806; more, ka tü potrebüje, z-szebom prineszti KOJ 1845, 8; nepotrebüje teszácsa, niti zidára KAJ 1870, 99; ta telovna, ſtera po praviczi na Bo'zo diko potrebüjemo KŠ 1754, 60; Ali potrebüjemo, liki niki, preporácsani liſztouv kvám KŠ 1771, 532; ár zná Otsa vas nebeſzki, ka vſza eta potrebüjete KŠ 1754, 90; Naj hodite poſteno pred timi zvünejsnyimi, i nikaj ne potrebüjete KŠ 1771, 620; Ta ſznáj'zna pa naſa ne potrebüjo ſznájge KŠ 1771, 515; ne potrebüjo ti zdravi vrácsa KM 1796, 100; ne potrebüjejo ti zdravi vrácsa KŠ 1771, 107; Slovenſzke Gmaine peſzmene knige potrebüjejo BRM 1823, IV; At, ot dokoncseke potrebüjo ovi nomeni KOJ 1833, 23; glávni racsunje pred substantivumom nepotrebüvajo vno'sinszkoga racsúna KOJ 1833, 33; Skôrjo šôštarje potrebüjejo BJ 1886, 30; káksi krajczar, steroga bos krvávo potrebüvala KOJ 1845, 46; i priſztoupite ji, vu komkoli deli bode váſz potrebüvala KŠ 1771, 484; Csi bi pa brat ali ſzeſztra potrebüvala bi vſzakdenésnyo hráno KŠ 1771, 748; naj bi ſze z-oni pejnez vſákomi teliko vdejlilo, keliko je ſto potrebüvao KM 1796, 122; i ki ſzo zdrávje potrebüvali, zvrácso je je KŠ 1771, 197
2. biti deležen česa: ár reics eta za vász, zaiſztino vörüjoucſe ſzerczé potribüje TF 1715, 45; Csi ſze zmenká radoſzt i moucs, Kou cslovik potrebüje KŠ 1754, 265; Csi ſze zmenká radoſzt i moucs, Kou cslovik potrebüje BKM 1789, 352; Bog .. On sztvorjênya nepotrebüje KAJ 1848, 8; ár oni escse vſzáki dén potrebüjo grejhov odpüscsanyá KŠ 1754, 133
potrebǜvati se -ǜjem se biti potreben: Na dale pa potrebüje ſze od Safara KŠ 1771, 496; Doszta pomôcsi lüdi sze potrebüje k-nyê KAJ 1870, 73
potrebóuči -a -e sam. potrebujoči, potrebni: jasz nevolni in potreboucsi idem k-bogatomi Goszpoudi KŠ 1754, 234; Ár niti je nej bio potreboucsi ſto med nyimi KŠ 1771, 353; Gda pred té jasz potreboucsi, Morem priti Boug 'zivoucsi BKM 1789, 4b; naj bole dela, da má kaj dati tomi potreboucsemi KŠ 1754, 53; i ſzvoje roké raſzpreſztré kpotreboucsemi KŠ 1754, 817; I sto bi rad nedarüvao Tomi potrebôcsemi BRM 1823, 381; na dobro naj mi bo; A tim potreboucſim na naprej idejnye BKM 1789, 367
potrebüjóuči -a -e sam. potrebujoči, potrebni: Ti potrebüjoucſi ſzem otsa bio KŠ 1754, 52
potrebüvajóuči -a -e sam. potrebujoči, potrebni: da bi vám ſzlü'zo, i pri váſz bodoucsi i potrebüvajoucsi KŠ 1771, 547; Jasz ſzam pa potrebüvajoucſi, i ſziromák KM 1783, 99; Da je bój mimo, od eti pomáganye potrebüvajôcsi szamo gde nekaj nisteri dobo AIP 1876, br. 1, 8; vidi brata ſzvojega potrebüvajoucsega KŠ 1771, 731; Blá'zen, ki gorivzeme toga potrebüvajôcsega TA 1848, 33
potrebǜvani -a -o potreben, potrebovan: Máli národ nezadolej nosziti potrebüvánoga sztroska za razszvecsenyé KOJ 1833, XIV; vu naprávlanyi ovih persón pred potrebüvanim prilo'sekom litero v zmesz gorivzeme KOJ 1833, 81; racsunszki nomeni sze szkládajo vu potrebüvane casuse i racsúne KOJ 1833, 135; Po szillabizálivanyi razmimo vküpszkládanye szillab z-potrebüvanimi literami KOJ 1833, 6
Prekmurski
prèdga -e ž pridiga: Petrove prve od Kriſztuſa predge haſzek KŠ 1771, 344; ali csi k-Predgi rejtko priſztoupimo KMK 1780, 50; Csi Bo'zo rejcs i predgo zavr'zemo KŠ 1754, 24; da i mi od tvojega ſz. Sziná predgo vſzrczé primlemo KŠ 1771, 842; tak ji je po ednoj predgi 3000 vlouvo KŠ 1771, 699; Po predgi BKM 1789, 149; gde ſzo te peſzmi po Predgi BRM 1823, II; nego z-Petrovi prejdg pouleg nadejhnenyá Dühá ſzvétoga KŠ 1771, 102; z-szvétimi ricsmi, naj nám ſzlatke bodo vu predgáj KM 1783, 20
Prekmurski
pripelàti -pèlam dov.
1. pripeljati, privesti: I drüge ovczé mám, ſtere mi je potrejbno eſzi pripelati KŠ 1771, 300; Paſcsi ſze i drüge tá pripelati KŠ 1771, 536; Marka kſzebi vzemi i pripelaj ga ſzebom KŠ 1771, 652; serega nepripelaj z-szebom KOJ 1845, 35; Oſzelniczo, odvé'zta jo i pripelajta jo meni KŠ 1771, 67; Ali te nepriátele moje pripelajte eſzi KŠ 1771, 236; Meſter, pripelao ſzam ſzina mojega ktebi KŠ 1771, 130; gda je potop na ti nepobo'zni na ſzvejt pripelao KŠ 1771, 719; i ta zvejzda je nyé pripelala k-ſztáni Goſzpodna Jezuſſa KM 1796, 90; Pripelala ſzta to oſzelniczo i 'zrbé KŠ 1771, 68; kda szo niki szkrbni roditelje dejte szvoje k-skolniki pripelali KOJ 1845, 7
2. omogočiti komu, da kaj odkrije, spozna: i ſcséte na náſz pripelati etoga csloveka krv KŠ 1771, 355; ſetüj me k-mojemi Zvelicsiteli nazáj pripeláti KMK 1780, 102; Dáj nám Szebé, i drüge ravnati, Kzvelicſanyi pripelati BKM 1789, 55; Bôg nasz vodi, on nasz má pripeláti tá, Gde nam nôvo szprotolêtje, nôvi dôm dá KAJ 1870, 26; Da nász k-právoj pokouri pripelas KM 1783, 97; Naj nász vu tvojo diko pripelas KM 1783, 10; da ani Vrág náz vkákſo ſzramouto nepripela TF 1715, 30; On me pripela k-vretini blá'zensztva KAJ 1848, 7; nego me vu Nebeſzko vekivecsno domovino pripelai SM 1747, 57; i pripelaj náſz vu 'sitek vekivecsni KM 1790, 111; Kriſztus, da bi náſz k-Bougi pripelao KŠ 1771, 710; Na ono tá pripelao BRM 1823, 9; náj bi na hüdo zabloudnyenoga krála na bougso miszeo pripelao KOJ 1848, 40; ka ſzi náſz na tvojega ſz. ſziná ſzpoznanye pripelao KŠ 1771, 847; ki ſzi vno'ſino pogajnszkoga národa na právo vöro pripelao KM 1783, 90; Epafrás je je na vöro pripelao KŠ 1771, 601; Tebé je lübéznoſzt tvoja, Pripelala knám doli BKM 1789, 81; geto ſzo ji vnogo jezero na Kriſztuſovo ſzpoznanye pripelali KŠ 1771, A5b; i pripelali ſzo áldov tomi bolvani KŠ 1771, 362
pripelàti se -pèlam se
1. pripeljati se: I gda bi ſze Jezus pá na drügo ſztrán prejk pripelao vu ládji KŠ 1771, 116; Drugi dén ſzmo ſze pa pripelali vu Sidon KŠ 1771, 424
2. privesti: 'zena ſze pred Kriſztuſa pripela KŠ 1771, 291; pren. Pred Kriſztuſa ſze pripelamo SŠ 1796, 45; Pred Goſzpodna pripelajo ſze vſzi SŠ 1796, 14; Geto ſze je pa po Petri k-Kriſztuſi pripelao KŠ 1771, 101
pripelajóuči -a -e ko pripelje, privede: Sznéhou pripelajoucsi k-hi'si, Sztarissina etak má praviti SIZ 1807, 39
pripèlavši -a -e ko je privedel: Jupitra pop pa gyüncze i vejncze pred vráta pripelavſi zlüſztvom vrét KŠ 1771, 386; Tomori, szledkar sze pa i k-nyemi pripelavsi, z-recsjouv tüdi na znánye dati, je nej zamüdo KOJ 1848, 73
pripèlani -a -o pripeljan, priveden: i na zapovid Feſztuſovo pripelan je Paveo KŠ 1771, 420; Szilje ete dnih vsze kraja jáko doszta v Buda-Pest pripelano AI 1875, kaz. br. 8; Za Kolosáncze a.) hválo dáva, ka ſzo na vöro pripelani KŠ 1771, 603
1. pripeljati, privesti: I drüge ovczé mám, ſtere mi je potrejbno eſzi pripelati KŠ 1771, 300; Paſcsi ſze i drüge tá pripelati KŠ 1771, 536; Marka kſzebi vzemi i pripelaj ga ſzebom KŠ 1771, 652; serega nepripelaj z-szebom KOJ 1845, 35; Oſzelniczo, odvé'zta jo i pripelajta jo meni KŠ 1771, 67; Ali te nepriátele moje pripelajte eſzi KŠ 1771, 236; Meſter, pripelao ſzam ſzina mojega ktebi KŠ 1771, 130; gda je potop na ti nepobo'zni na ſzvejt pripelao KŠ 1771, 719; i ta zvejzda je nyé pripelala k-ſztáni Goſzpodna Jezuſſa KM 1796, 90; Pripelala ſzta to oſzelniczo i 'zrbé KŠ 1771, 68; kda szo niki szkrbni roditelje dejte szvoje k-skolniki pripelali KOJ 1845, 7
2. omogočiti komu, da kaj odkrije, spozna: i ſcséte na náſz pripelati etoga csloveka krv KŠ 1771, 355; ſetüj me k-mojemi Zvelicsiteli nazáj pripeláti KMK 1780, 102; Dáj nám Szebé, i drüge ravnati, Kzvelicſanyi pripelati BKM 1789, 55; Bôg nasz vodi, on nasz má pripeláti tá, Gde nam nôvo szprotolêtje, nôvi dôm dá KAJ 1870, 26; Da nász k-právoj pokouri pripelas KM 1783, 97; Naj nász vu tvojo diko pripelas KM 1783, 10; da ani Vrág náz vkákſo ſzramouto nepripela TF 1715, 30; On me pripela k-vretini blá'zensztva KAJ 1848, 7; nego me vu Nebeſzko vekivecsno domovino pripelai SM 1747, 57; i pripelaj náſz vu 'sitek vekivecsni KM 1790, 111; Kriſztus, da bi náſz k-Bougi pripelao KŠ 1771, 710; Na ono tá pripelao BRM 1823, 9; náj bi na hüdo zabloudnyenoga krála na bougso miszeo pripelao KOJ 1848, 40; ka ſzi náſz na tvojega ſz. ſziná ſzpoznanye pripelao KŠ 1771, 847; ki ſzi vno'ſino pogajnszkoga národa na právo vöro pripelao KM 1783, 90; Epafrás je je na vöro pripelao KŠ 1771, 601; Tebé je lübéznoſzt tvoja, Pripelala knám doli BKM 1789, 81; geto ſzo ji vnogo jezero na Kriſztuſovo ſzpoznanye pripelali KŠ 1771, A5b; i pripelali ſzo áldov tomi bolvani KŠ 1771, 362
pripelàti se -pèlam se
1. pripeljati se: I gda bi ſze Jezus pá na drügo ſztrán prejk pripelao vu ládji KŠ 1771, 116; Drugi dén ſzmo ſze pa pripelali vu Sidon KŠ 1771, 424
2. privesti: 'zena ſze pred Kriſztuſa pripela KŠ 1771, 291; pren. Pred Kriſztuſa ſze pripelamo SŠ 1796, 45; Pred Goſzpodna pripelajo ſze vſzi SŠ 1796, 14; Geto ſze je pa po Petri k-Kriſztuſi pripelao KŠ 1771, 101
pripelajóuči -a -e ko pripelje, privede: Sznéhou pripelajoucsi k-hi'si, Sztarissina etak má praviti SIZ 1807, 39
pripèlavši -a -e ko je privedel: Jupitra pop pa gyüncze i vejncze pred vráta pripelavſi zlüſztvom vrét KŠ 1771, 386; Tomori, szledkar sze pa i k-nyemi pripelavsi, z-recsjouv tüdi na znánye dati, je nej zamüdo KOJ 1848, 73
pripèlani -a -o pripeljan, priveden: i na zapovid Feſztuſovo pripelan je Paveo KŠ 1771, 420; Szilje ete dnih vsze kraja jáko doszta v Buda-Pest pripelano AI 1875, kaz. br. 8; Za Kolosáncze a.) hválo dáva, ka ſzo na vöro pripelani KŠ 1771, 603
Prekmurski
prísega -e ž prisega: nyihovoga protivniſztva konecz je na potrdjenyé príſzega KŠ 1771, 680; Príszega na Bôga KAJ 1848, VI; krive príſzege zdr'závanyem KŠ 1754, 18; kaj je nej brezi príſzege KŠ 1771, 682; Príſzege zdr'závanye BRM 1823, VI; Jeli je ſzlobodno príſzego dr'zati KŠ 1754, 18; dáj pa Goſzpodni príſzego tvojo KŠ 1771, 16; Csi vu právdenoj príſzegi Bogá na ſzvedouſztvo zovémo KMK 1780, 40; Csi ſzmo ſzpríſzegov obecsali KŠ 1754, 18; ne priſzégajte, ni zdrügov kákſov príſzegov KŠ 1771, 753; Záto ji je ſzpríſzegom obecsao dati KŠ 1771, 47; Dávidi ſzpríſzegom dáva BKM 1789, 1; ſzpríſzegom je obecsao Herodes KM 1796, 102
Prekmurski
pristóupiti -im dov.
1. pristopiti: k-ſztoli goscsenyá 'selejm priſztoupiti KM 1783, 153; Da prisztôpim k oltári bo'zemi TA 1848, 35; priſztoupi i pridrü'zi ſze ktejm koulam KŠ 1771, 366; K-nyej prisztoupi bradáti szoldák KOJ 1845, 85; hitro tá prisztoupita KOJ 1845, 114; vogerszki sztálisi ino Rédovje prisztoupijo k-tróni KOJ 1848, 110; Priſztoupmo knyemi ſzprávim ſzrczom KŠ 1754, 136; Priſztoupimo vſzi navküp k-Szini Bo'zemi BKM 1789, 146; Prisztoupte vi Angyelje Bo'ſi KM 1783, 154; Tvoj düh naj kmojemi Priſztoupi BKM 1789, 382; Naj vu doſztojnoj oupravi priſztoupimo k-Goſzpodna ſztoli BKM 1789, 65; I ovo angyeo Goſzpodnov je priſztoupo knyim KŠ 1771, 168; Priſztoupo je pa i Nikodemus KM 1796, 112; Pojbár je tá prisztôpo KAJ 1870, 126; I ona je vu onoj vöri priſztoupila KŠ 1771, 171; ovo dvá mo'zá ſzta priſztoupila knyim KŠ 1771, 342; i kbrodi ſzo priſztoupili KŠ 1771, 122; Apoſtolje ſzo Knyemi priſztoupili BKM 1789, 254; pren. ſz-kákſim priprávlanyem more cslovik priſztoupiti k-Oltárſzkomi Szveſztvi KM 1796, 105
2. pridružiti se: ino vogerska vojszka tüdi szkoro vsza k-nyemi prisztoupila KOJ 1848, 35; Priſztoupiti k-Evangyeliomi KŠ 1754, 209; csi glih kſzoudbi priſztoupim SM 1747, 78; zná i száma t litera prisztoupiti KOJ 1833, 84; csi Sz. Dühá moucs priſztoupi KŠ 1754, 69; Csi ſto nepriſztoupi kzdravim ricsém Goſzpodna naſega KŠ 1771, 642; Vcsászi prisztoupi tüdi trétye persône pronomen: o KOJ 1833, 137; ali csi k-Predgi rejtko priſztoupimo KMK 1780; Porácsam pa vám Febo i priſztoupte ji, vu komkoli deli bode váſz potrebüvala KŠ 1771, 484; za toga volo nejszo k kersztsansztvi prisztoupili KOJ 1914, 99; geto szo velikási k-tomi z ednim glászom prisztôpili AIP 1876, br. 3, 2
pristóupivši -a -e ko je pristopil: I priſztoupivſi knyemi te ſzküsávecz, erkao je KŠ 1771, 11; i k-nyemi priſztoupivſi küsno ga je KM 1796, 106; nego knyej priſztoupivsi naj je gori vzememo KŠ 1754, 213; i priſztoupivſi vtrgnoli ga i pelali ſzo ga vu tanács KŠ 1771, 358
pristòpleni -a -o ki je pristopil: stere szo od k nyim prisztoplenih Huszitov prejmali KOJ 1914, 138
1. pristopiti: k-ſztoli goscsenyá 'selejm priſztoupiti KM 1783, 153; Da prisztôpim k oltári bo'zemi TA 1848, 35; priſztoupi i pridrü'zi ſze ktejm koulam KŠ 1771, 366; K-nyej prisztoupi bradáti szoldák KOJ 1845, 85; hitro tá prisztoupita KOJ 1845, 114; vogerszki sztálisi ino Rédovje prisztoupijo k-tróni KOJ 1848, 110; Priſztoupmo knyemi ſzprávim ſzrczom KŠ 1754, 136; Priſztoupimo vſzi navküp k-Szini Bo'zemi BKM 1789, 146; Prisztoupte vi Angyelje Bo'ſi KM 1783, 154; Tvoj düh naj kmojemi Priſztoupi BKM 1789, 382; Naj vu doſztojnoj oupravi priſztoupimo k-Goſzpodna ſztoli BKM 1789, 65; I ovo angyeo Goſzpodnov je priſztoupo knyim KŠ 1771, 168; Priſztoupo je pa i Nikodemus KM 1796, 112; Pojbár je tá prisztôpo KAJ 1870, 126; I ona je vu onoj vöri priſztoupila KŠ 1771, 171; ovo dvá mo'zá ſzta priſztoupila knyim KŠ 1771, 342; i kbrodi ſzo priſztoupili KŠ 1771, 122; Apoſtolje ſzo Knyemi priſztoupili BKM 1789, 254; pren. ſz-kákſim priprávlanyem more cslovik priſztoupiti k-Oltárſzkomi Szveſztvi KM 1796, 105
2. pridružiti se: ino vogerska vojszka tüdi szkoro vsza k-nyemi prisztoupila KOJ 1848, 35; Priſztoupiti k-Evangyeliomi KŠ 1754, 209; csi glih kſzoudbi priſztoupim SM 1747, 78; zná i száma t litera prisztoupiti KOJ 1833, 84; csi Sz. Dühá moucs priſztoupi KŠ 1754, 69; Csi ſto nepriſztoupi kzdravim ricsém Goſzpodna naſega KŠ 1771, 642; Vcsászi prisztoupi tüdi trétye persône pronomen: o KOJ 1833, 137; ali csi k-Predgi rejtko priſztoupimo KMK 1780; Porácsam pa vám Febo i priſztoupte ji, vu komkoli deli bode váſz potrebüvala KŠ 1771, 484; za toga volo nejszo k kersztsansztvi prisztoupili KOJ 1914, 99; geto szo velikási k-tomi z ednim glászom prisztôpili AIP 1876, br. 3, 2
pristóupivši -a -e ko je pristopil: I priſztoupivſi knyemi te ſzküsávecz, erkao je KŠ 1771, 11; i k-nyemi priſztoupivſi küsno ga je KM 1796, 106; nego knyej priſztoupivsi naj je gori vzememo KŠ 1754, 213; i priſztoupivſi vtrgnoli ga i pelali ſzo ga vu tanács KŠ 1771, 358
pristòpleni -a -o ki je pristopil: stere szo od k nyim prisztoplenih Huszitov prejmali KOJ 1914, 138
Prekmurski
sekèra -e ž sekira: Szekera KMS 1780, A3; Fejsze; szekera, tepacsa KOJ 1833, 156; 'Ze je pa i ſzekera na korenyé drevja polo'zena KŠ 1771, 9; i nikák ga szekerov bujo AI 1875, br. 2, 8; Szekêre sze vidijo kumesz lescsiti TA 1848, 59; Kak vlougi ſzekejr je vnogo tam bilou BKM 1789, 325; szekerami, püksami koli 300 sze ji k-cérkvi pascsilo AIP 1876, br. 2, 7
Prekmurski
sódba tudi sóudba -e ž
1. sodba, odločitev sodišča o sporni zadevi: Táksa je oni ſzodczov ſzoudba KM 1796, 108; Szôdba BRM 1823, V; Szôdba KAJ 1848, IX
2. spoznanje in priznanje posledic človekovega življenja: Ta priſeſzna Szoudba SM 1747, 37; Tou je ta ſzoudba, ka je ſzvetloſzt prisla na ete ſzvejt KŠ 1754, 121; I liki je gori djáno lidém ednouk mrejti, potom ta ſzoudba KŠ 1771, 687; Ta csetvéra ſzlejdnya Dela ſzo .. ſzoudba KMK 1780, 98; Sztrasna bode vnougim ſzoudba BKM 1789, 9; i csi sze je komi nyegova szoudba nej vidila KOJ 1848, 97; na dén nazvejscsenyá te práve ſzoudbe Bo'ze KŠ 1754, 75; nego vrejden bode vekivecsne ſzoudbe KŠ 1771, 111; Po globocsini tvoje ſzoudbe KM 1783, 9; On me gori obudi, csi glih kſzoudbi priſztoupim SM 1747, 78; Stimas pa, kaj ti vujdes ſzoudbi Bo'zoj KŠ 1771, 450; On je szvoj sztolecz k szôdbi pripravo TA 1848, 7; Gda pridem na ſzodbo tvojo SM 1747, 69; na ſzoudbo TA 1848, 48; priſeſztyé na ſzoudbo KŠ 1754, 110; ſzám ſzebi ſzoudbo jej i pijé KŠ 1771, 513; keliko ji je ovo noucs na ſzoudbo vneſſeni KM 1783, 4; ZGoſzpodnom na ſzoudbo pridejo BKM 1789, 19; Zato ti hüdi ne oſztaneio vu ſzodbi SM 1747, 92; ne dopiſzti ſzküsávati po ſzvojoj ſzoudbi KŠ 1754, 164; Sidoni le'zejſe bode vu ſzoudbi, kako vám KŠ 1771, 202; nam je v-szôdbi zagovoritel KAJ 1848, 6; Záto neobsztojijo ti neverni vu szôdbi TA 1848, 3, Greihje, za ſteri pred Bosjov ſzoudbov odgovoriti nebos mogau TF 1715, 5; ſze nyim z-Bo'sov ſztrasnov ſzoudbov prti KŠ 1771, 756; Ár, ſterom ſzoudbom ſzoudite KŠ 1771, 21; kak nezapopádnyene ſzo ſzoudbe nyegove KŠ 1754, 88; Kak nezbrojene ſzo ſzoudbe nyegove KŠ 1771, 474; dalecs szo od nyeg szôdbe tvoje TA 1848, 8; Tak ztoga tvoje ſzoudbe Szpoznám SM 1747, 71; i moje ſzoudbe zdr'závate KŠ 1754, 96; ſzo nej gori vzelé tühoga poglavárſztva dokoncsane ſzoudbe KM 1790, 90
3. presoja, ocena: Ne ponágli ſze vu ſzoudbi KM 1790, 18
1. sodba, odločitev sodišča o sporni zadevi: Táksa je oni ſzodczov ſzoudba KM 1796, 108; Szôdba BRM 1823, V; Szôdba KAJ 1848, IX
2. spoznanje in priznanje posledic človekovega življenja: Ta priſeſzna Szoudba SM 1747, 37; Tou je ta ſzoudba, ka je ſzvetloſzt prisla na ete ſzvejt KŠ 1754, 121; I liki je gori djáno lidém ednouk mrejti, potom ta ſzoudba KŠ 1771, 687; Ta csetvéra ſzlejdnya Dela ſzo .. ſzoudba KMK 1780, 98; Sztrasna bode vnougim ſzoudba BKM 1789, 9; i csi sze je komi nyegova szoudba nej vidila KOJ 1848, 97; na dén nazvejscsenyá te práve ſzoudbe Bo'ze KŠ 1754, 75; nego vrejden bode vekivecsne ſzoudbe KŠ 1771, 111; Po globocsini tvoje ſzoudbe KM 1783, 9; On me gori obudi, csi glih kſzoudbi priſztoupim SM 1747, 78; Stimas pa, kaj ti vujdes ſzoudbi Bo'zoj KŠ 1771, 450; On je szvoj sztolecz k szôdbi pripravo TA 1848, 7; Gda pridem na ſzodbo tvojo SM 1747, 69; na ſzoudbo TA 1848, 48; priſeſztyé na ſzoudbo KŠ 1754, 110; ſzám ſzebi ſzoudbo jej i pijé KŠ 1771, 513; keliko ji je ovo noucs na ſzoudbo vneſſeni KM 1783, 4; ZGoſzpodnom na ſzoudbo pridejo BKM 1789, 19; Zato ti hüdi ne oſztaneio vu ſzodbi SM 1747, 92; ne dopiſzti ſzküsávati po ſzvojoj ſzoudbi KŠ 1754, 164; Sidoni le'zejſe bode vu ſzoudbi, kako vám KŠ 1771, 202; nam je v-szôdbi zagovoritel KAJ 1848, 6; Záto neobsztojijo ti neverni vu szôdbi TA 1848, 3, Greihje, za ſteri pred Bosjov ſzoudbov odgovoriti nebos mogau TF 1715, 5; ſze nyim z-Bo'sov ſztrasnov ſzoudbov prti KŠ 1771, 756; Ár, ſterom ſzoudbom ſzoudite KŠ 1771, 21; kak nezapopádnyene ſzo ſzoudbe nyegove KŠ 1754, 88; Kak nezbrojene ſzo ſzoudbe nyegove KŠ 1771, 474; dalecs szo od nyeg szôdbe tvoje TA 1848, 8; Tak ztoga tvoje ſzoudbe Szpoznám SM 1747, 71; i moje ſzoudbe zdr'závate KŠ 1754, 96; ſzo nej gori vzelé tühoga poglavárſztva dokoncsane ſzoudbe KM 1790, 90
3. presoja, ocena: Ne ponágli ſze vu ſzoudbi KM 1790, 18
Prekmurski
spádnoti spádnem dov.
1. pasti, zaradi izgube ravnotežja, premikanja po zraku priti kam: obá vjamo ſzpádneta KŠ 1771, 50; Teda zacsnete žraviti brigom: ſzpadnite na náſz KŠ 1771, 252; i csi bi ſzpádnola vSzobotto vu jamo [ovca] KŠ 1771, 38; ſzpadno ſzam molit pred nogé angyela KŠ 1771, 807; ſzpadno je medtejmtoga vu edno jamo KM 1790, 20; nyemi je goula szábla z-rouk szpádnila KOJ 1848, 15; Žveplenica je vu slamo spádnola BJ 1886, 9; Stero je pa vto dobro zemlou ſzpadnolo KŠ 1754, 27; názdrt ſzo sli i ſzpadnoli ſzo na zemlo KŠ 1771, 325
2. vreči se: Jaſz Ivan ſzpadno ſzem pred nogé nyegove KŠ 1754, 150; I ſzpadno je na obráſz pred nogé nyegove KŠ 1771, 229
3. podreti se, razpasti: i hi'za na hi'zo ſzpádne KŠ 1771, 207; Po vori je zidina Jerichova ſzpádnola KŠ 1771, 693
4. biti ubit v boju: i szpadnolo ji je eden dén tri dvajſzetijezero KŠ 1771, 509; ka je vnogo Franczúzov szpadnilo KOJ 1848, 120; Pri ednoj táksoj priliki je 1200 törkov szpadnolo AIP 1876, br. 1, 3
5. iziti se, končati se: ka bajajo lidjé, ka nyim vſze dobro ſzpádne KM 1790, 46; Jáko teško nam spádne se razločiti od onoga, koga smo radi meli BJ 1886, 27; Rávno je nyój v-pamet spadnolo keliko dobra so že nyój roditelje včinili BJ 1886, 12; pſzüvanya pſzüvajoucsi tebé ſzo na mé ſzpadnola KŠ 1771, 481
6. spadati, uvrstiti se: Po eto dácso ne szpádnejo: orszácske nyivnepoti AI 1875, br. 1, 5; Tak szo 'selezni i szalaszki Szlovenje tudi v Prvinovo der'sánye szpadnoli KOJ 1914, 99; nai od ſzvoiega pred-szé vzetyá vkrai ſzpadneio ABC 1725, A7b
7. priti v stanje, biti deležen stanja, kot ga določa samostalnik: I dejva vbremen ſzpádne BKM 1789, 6; Gdare je cslovek lacsen, vsze nyemi técsno szpádne KAJ 1870, 44; da je zacsuo neszrecso, vjocs szpadno AIP 1876, br. 11, 3; Anni je bole spadnolo to ménse jaboko KAJ 1870, 18; Záto v-dvojnoſzt nejmamo ſzpádnoti SŠ 1796, 7; Nedaj nam v-grêhe ſzpádnoti BRM 1823, 2; mre'ze polecsene, csi vnyé ſzpádnem KŠ 1754, 177; Teda ponávlam 'zaloszti, I ſzpádnem vglobse blato BKM 1789, 14; Csi glih kris ſzpádne gouſzto krat na mene SM 1747, 78; Z-ſatanom vſzramouto ſzpádne KŠ 1754, 271; Da hüd’ ſzen na náſz ne ſzpádne KM 1783, 225; Razklácsi sze, doli sze vr'ze, i szpádne po szili nyegovoj vszáki nevolák TA 1848, 8; Da vpeklénſzki ogen ne ſzpádnemo KŠ 1754, 117; V vraj'ze mre'ze ne ſzpádnemo BKM 1789, 4; Naj vu dvojnoſzt potom ne ſzpádnemo SŠ 1796, 8; Ki pa ſcséjo obogatiti, ſzpádnejo vu ſzküsávanye KŠ 1771, 642; ár ovak na nász szpádnejo one kárajoucse recsi KOJ 1833, X; Vu neſzrecsi v dvojnoſzt ne ſzpadni KM 1790, 16; Naj jasz vu dvojnoszt ne ſzpádnem KŠ 1754, 255; gda ſze toga hudoga li záto ogiblemo, naj vkastigo ne ſzpádnemo KŠ 1754, 14; gda bi globoki ſzen na nyega ſzpadno KŠ 1771, 404; Vpekeo bi ſzpadno BKM 1789, 29; greiha volj, ſterie od greisnoga Ádama nanáz ſzpadno TF 1715, 19; ſzpadno je Düh ſzvéti na vſze KŠ 1771, 375; grejhov, csi je v-nike pred Krſztom ſzpadno KMK 1780, 58; Sz. Düjh je ſzpadno na vſze KM 1796, 123; Oh keliko ji je na ſzkvárjenye vekivecsno ſzpadnolo KM 1783, 5; Po prvom Ádami, Vſzi ſzmo vgrejh ſzpali BKM 1789, 104; zmiloſcse ſzte ſzpadnoli KŠ 1771, 567; ali ſzo pa ſz-tejla ſzlecseni prejk na vekivecsnoszt ſzpadnoli KM 1783, 103
spadnejóuči -a -e padajoč: vido ſzam Satana, liki bliſzkanyczo, znebéſz ſzpádnejoucsega KŠ 1771, 203
spadévši -a -e pripadajoč, ustrezen: Vu okroglini na edno leto szpadévsega pôva szrêdnya cêna sze vözracsuna AI 1875, br. 2, 3
spàdnovši -a -e ko je padel: i tak ſzpadnovſi na obráz molo bode Bogá KŠ 1771, 519; pren. na tou prekléto bloudnoſzt ſzpadnovsi po Simon Máguſi KŠ 1771, 725
spádnjeni -a -o
1. padel, moralno slab: Ár ſzem Vmrſzke grejhe ſzpádnyen BKM 1789, 191; ſzkvárjenye toga vu greih zpádnyenoga Csloveka SM 1747, 7; ſto ſze vidi tebi bli'zesnyi biti toga ſzpádnyenoga med razbojnike KŠ 1771, 205; Efe'zánczov meſzto ſzlu'zi od Jupitera ſzpádnyenoj Bogiczi Diáni KŠ 1771, 403; Tebi boidi Dika, kai ſzi ſze ti nad tim nevolnim ſzpádnyenim Cslovekom zopet ſzmiluval SM 1747, 51
2. zapadel: na dén nôvoga leta szpádnyeni sznêg hi'ze, vulice zbelim prtom pokrio AIP 1876, br. 1, 8
spádnjeni -a -o sam. padli: nad timi ſzpádnyenimi iſztina trdnoſzt KŠ 1771, 473
1. pasti, zaradi izgube ravnotežja, premikanja po zraku priti kam: obá vjamo ſzpádneta KŠ 1771, 50; Teda zacsnete žraviti brigom: ſzpadnite na náſz KŠ 1771, 252; i csi bi ſzpádnola vSzobotto vu jamo [ovca] KŠ 1771, 38; ſzpadno ſzam molit pred nogé angyela KŠ 1771, 807; ſzpadno je medtejmtoga vu edno jamo KM 1790, 20; nyemi je goula szábla z-rouk szpádnila KOJ 1848, 15; Žveplenica je vu slamo spádnola BJ 1886, 9; Stero je pa vto dobro zemlou ſzpadnolo KŠ 1754, 27; názdrt ſzo sli i ſzpadnoli ſzo na zemlo KŠ 1771, 325
2. vreči se: Jaſz Ivan ſzpadno ſzem pred nogé nyegove KŠ 1754, 150; I ſzpadno je na obráſz pred nogé nyegove KŠ 1771, 229
3. podreti se, razpasti: i hi'za na hi'zo ſzpádne KŠ 1771, 207; Po vori je zidina Jerichova ſzpádnola KŠ 1771, 693
4. biti ubit v boju: i szpadnolo ji je eden dén tri dvajſzetijezero KŠ 1771, 509; ka je vnogo Franczúzov szpadnilo KOJ 1848, 120; Pri ednoj táksoj priliki je 1200 törkov szpadnolo AIP 1876, br. 1, 3
5. iziti se, končati se: ka bajajo lidjé, ka nyim vſze dobro ſzpádne KM 1790, 46; Jáko teško nam spádne se razločiti od onoga, koga smo radi meli BJ 1886, 27; Rávno je nyój v-pamet spadnolo keliko dobra so že nyój roditelje včinili BJ 1886, 12; pſzüvanya pſzüvajoucsi tebé ſzo na mé ſzpadnola KŠ 1771, 481
6. spadati, uvrstiti se: Po eto dácso ne szpádnejo: orszácske nyivnepoti AI 1875, br. 1, 5; Tak szo 'selezni i szalaszki Szlovenje tudi v Prvinovo der'sánye szpadnoli KOJ 1914, 99; nai od ſzvoiega pred-szé vzetyá vkrai ſzpadneio ABC 1725, A7b
7. priti v stanje, biti deležen stanja, kot ga določa samostalnik: I dejva vbremen ſzpádne BKM 1789, 6; Gdare je cslovek lacsen, vsze nyemi técsno szpádne KAJ 1870, 44; da je zacsuo neszrecso, vjocs szpadno AIP 1876, br. 11, 3; Anni je bole spadnolo to ménse jaboko KAJ 1870, 18; Záto v-dvojnoſzt nejmamo ſzpádnoti SŠ 1796, 7; Nedaj nam v-grêhe ſzpádnoti BRM 1823, 2; mre'ze polecsene, csi vnyé ſzpádnem KŠ 1754, 177; Teda ponávlam 'zaloszti, I ſzpádnem vglobse blato BKM 1789, 14; Csi glih kris ſzpádne gouſzto krat na mene SM 1747, 78; Z-ſatanom vſzramouto ſzpádne KŠ 1754, 271; Da hüd’ ſzen na náſz ne ſzpádne KM 1783, 225; Razklácsi sze, doli sze vr'ze, i szpádne po szili nyegovoj vszáki nevolák TA 1848, 8; Da vpeklénſzki ogen ne ſzpádnemo KŠ 1754, 117; V vraj'ze mre'ze ne ſzpádnemo BKM 1789, 4; Naj vu dvojnoſzt potom ne ſzpádnemo SŠ 1796, 8; Ki pa ſcséjo obogatiti, ſzpádnejo vu ſzküsávanye KŠ 1771, 642; ár ovak na nász szpádnejo one kárajoucse recsi KOJ 1833, X; Vu neſzrecsi v dvojnoſzt ne ſzpadni KM 1790, 16; Naj jasz vu dvojnoszt ne ſzpádnem KŠ 1754, 255; gda ſze toga hudoga li záto ogiblemo, naj vkastigo ne ſzpádnemo KŠ 1754, 14; gda bi globoki ſzen na nyega ſzpadno KŠ 1771, 404; Vpekeo bi ſzpadno BKM 1789, 29; greiha volj, ſterie od greisnoga Ádama nanáz ſzpadno TF 1715, 19; ſzpadno je Düh ſzvéti na vſze KŠ 1771, 375; grejhov, csi je v-nike pred Krſztom ſzpadno KMK 1780, 58; Sz. Düjh je ſzpadno na vſze KM 1796, 123; Oh keliko ji je na ſzkvárjenye vekivecsno ſzpadnolo KM 1783, 5; Po prvom Ádami, Vſzi ſzmo vgrejh ſzpali BKM 1789, 104; zmiloſcse ſzte ſzpadnoli KŠ 1771, 567; ali ſzo pa ſz-tejla ſzlecseni prejk na vekivecsnoszt ſzpadnoli KM 1783, 103
spadnejóuči -a -e padajoč: vido ſzam Satana, liki bliſzkanyczo, znebéſz ſzpádnejoucsega KŠ 1771, 203
spadévši -a -e pripadajoč, ustrezen: Vu okroglini na edno leto szpadévsega pôva szrêdnya cêna sze vözracsuna AI 1875, br. 2, 3
spàdnovši -a -e ko je padel: i tak ſzpadnovſi na obráz molo bode Bogá KŠ 1771, 519; pren. na tou prekléto bloudnoſzt ſzpadnovsi po Simon Máguſi KŠ 1771, 725
spádnjeni -a -o
1. padel, moralno slab: Ár ſzem Vmrſzke grejhe ſzpádnyen BKM 1789, 191; ſzkvárjenye toga vu greih zpádnyenoga Csloveka SM 1747, 7; ſto ſze vidi tebi bli'zesnyi biti toga ſzpádnyenoga med razbojnike KŠ 1771, 205; Efe'zánczov meſzto ſzlu'zi od Jupitera ſzpádnyenoj Bogiczi Diáni KŠ 1771, 403; Tebi boidi Dika, kai ſzi ſze ti nad tim nevolnim ſzpádnyenim Cslovekom zopet ſzmiluval SM 1747, 51
2. zapadel: na dén nôvoga leta szpádnyeni sznêg hi'ze, vulice zbelim prtom pokrio AIP 1876, br. 1, 8
spádnjeni -a -o sam. padli: nad timi ſzpádnyenimi iſztina trdnoſzt KŠ 1771, 473
Prekmurski
správlati -am nedov.
1. pripravljati: da je Boug mogao Abraháma zbolvansztva zvati i po nyem ſzebi lüſztvo ſzprávlati KŠ 1754, 11a; idem ſzprávlat vám meſzto KŠ 1771, 313; naj i krüh eſcse onoga ſzprávla KM 1796, 7; I Düso vam poprávla, na pôt nebeſzko ſzprávla BRM 1823, 8; Szprávla vsze na pôt vecsnoszti KAJ 1848, 9; Liki ki dobra dela ſzprávlamo KŠ 1771, 543; Orszácski Ocsáki pa szprávlajo ednáki Jezik KOJ 1833, XIII; Pri nyem [ognju] správlajo i obeda BJ 1886, 8; ne ſzprávlai grehe na drüge grehe SM 1747, 82; Goſzpoud, da delavcze ſzprávlaj vu tvojo 'zétvo KŠ 1771, 851; Vſzrczi mem meſzto ſzprávlaj BKM 1789, 7; Szprávlajte ſzi pa kincse vu nébi KŠ 1771, 19; naj decza roditelom ſzprávla blágo KŠ 1771, 551; ſzo me nej najsli, ka bi vkup bej'zanye lüſztva ſzpravlao KŠ 1771, 417; nego pouleg laſztivni 'zél ſzi bodo vucsitele ſzprávlali KŠ 1771, 651
2. delati, da kdo pride v kako stanje, da je deležen česa: Boug ſzi ne dá z-ſzébe ſpota ſzprávlati KM 1790, 74; Pouleg nepokornoga ſzrczá ſzvojega ſzprávlas ſzrd KŠ 1754, 75; i ſzprávlao je je na mér govorécsi BRM 1823, 360; geto je i mater szvojo k-szebi vzéo i veszéle dni ji szprávlao KAJ 1870, 22; Ti pa ſzprávlas ſzám ſzebi ſzrditoſzt KŠ 1771, 450; náſz lübi i vſze dobro ſzprávla KŠ 1754, 215; Té za 'zitek ſzi ſzmrt ſzprávla KŠ 1754, 257; Preſzvejti vſzo temnoſzt, Ka ſzprávla nám 'zaloſzt BKM 1789, 382; Ovo, ete nemir szprávla TA 1848, 6; zakaj ji dreſzélnoſzt ſzprávlate KŠ 1771, 146; Bláj'zeni ſzo vſzi, ki mér ſzprávlajo BKM 1789, 254; Ali ſz-tem ſzi ſzprávlao Moj haſzek BRM 1823, 32
3. delati, da kdo kaj izgubi: od postenyá i szlü'sbe szprávlati KOJ 1845, 17; pren. ftiči žabe sveta spravljajo AI 1878, 25
správlati se -am se
1. pripravljati se: Nego bole ſze je nám kſzmrti ſzprávlati BKM 1789, 406; Goszpodne predevszêm sze pred tébe scsém szprávlati TA 1848, 5; Simonyi miniszter sze povrcsti szprávla csészt szvojo AIP 1876, br. 1, 8; Oh, ſzprávlaj ſze, zdaj je vrejme BKM 1789, 409; Veſzélo ſze ſzprávlaj na dén Kriſztusevi SŠ 1796, 10; Verno lüdſztvo, ſzprávlaj ſze, Jezus zdâ prihája KAJ 1848, 6; Szprávlajmo ſze na ſzmrt krscseniczi SŠ 1796, 8; 'Zivte ſzrecsno, Szprávlajte ſze za nami BKM 1789, 422; 'Zivte ſzrecsno, Szprávlajte ſze za nami SŠ 1796, 117; ſto bode ſze ſzprávlao na boj KŠ 1771, 518; Csi ſze nemo k-onomi ſzprávlali, Nemo mogli dobro preminouti SŠ 1796, 19
2. zbirati se: Ár, gde bode mrlina, tá bodo ſze ſzprávlali i orli KŠ 1771, 81; V eti dnévi, gda bi ſze po deſzétjezéro lüſztvo vkup ſzprávlalo tak KŠ 1771, 210; Kako ſzencza ſzo, ſzprávlajo i ſzkrbijoſze KŠ 1754, 240
3. povzročati: i roda neſzkoncsano naprej racsúnanye, ſtera bole ſzpitávanya ſzprávlajo KŠ 1771, 634; Sámſona, ka bi ſze 's-nyega ſpot ſzprávlali KM 1796, 50
spravlajóuči -a -e pripravljajoč: Szprávlajoucsi ſzami ſzebi dober fundamentum na priſeſztno vrejmen KŠ 1771, 643
správlavši -a -e spravljajoč: Prvi dén tyedna vſzáki vaſz tá deni pri ſzebi ſzprávlavſi, ka ſze nyemi dobro vidi KŠ 1771, 525
správlani -a -o
1. spravljen, prepeljan: Ládje, z-sterimi de lüsztvo na gvisna meszta szprávleno AIP 1876, br. 2, 7
2. pridobljen: Mir daj, bláznik, nyegovi trüdov Te'zko szprávlenomi szádi KAJ 1848, 279
3. sprejet: szprávlane právde miniszterium more doprneszti AI 1875, kaz. br. 2
1. pripravljati: da je Boug mogao Abraháma zbolvansztva zvati i po nyem ſzebi lüſztvo ſzprávlati KŠ 1754, 11a; idem ſzprávlat vám meſzto KŠ 1771, 313; naj i krüh eſcse onoga ſzprávla KM 1796, 7; I Düso vam poprávla, na pôt nebeſzko ſzprávla BRM 1823, 8; Szprávla vsze na pôt vecsnoszti KAJ 1848, 9; Liki ki dobra dela ſzprávlamo KŠ 1771, 543; Orszácski Ocsáki pa szprávlajo ednáki Jezik KOJ 1833, XIII; Pri nyem [ognju] správlajo i obeda BJ 1886, 8; ne ſzprávlai grehe na drüge grehe SM 1747, 82; Goſzpoud, da delavcze ſzprávlaj vu tvojo 'zétvo KŠ 1771, 851; Vſzrczi mem meſzto ſzprávlaj BKM 1789, 7; Szprávlajte ſzi pa kincse vu nébi KŠ 1771, 19; naj decza roditelom ſzprávla blágo KŠ 1771, 551; ſzo me nej najsli, ka bi vkup bej'zanye lüſztva ſzpravlao KŠ 1771, 417; nego pouleg laſztivni 'zél ſzi bodo vucsitele ſzprávlali KŠ 1771, 651
2. delati, da kdo pride v kako stanje, da je deležen česa: Boug ſzi ne dá z-ſzébe ſpota ſzprávlati KM 1790, 74; Pouleg nepokornoga ſzrczá ſzvojega ſzprávlas ſzrd KŠ 1754, 75; i ſzprávlao je je na mér govorécsi BRM 1823, 360; geto je i mater szvojo k-szebi vzéo i veszéle dni ji szprávlao KAJ 1870, 22; Ti pa ſzprávlas ſzám ſzebi ſzrditoſzt KŠ 1771, 450; náſz lübi i vſze dobro ſzprávla KŠ 1754, 215; Té za 'zitek ſzi ſzmrt ſzprávla KŠ 1754, 257; Preſzvejti vſzo temnoſzt, Ka ſzprávla nám 'zaloſzt BKM 1789, 382; Ovo, ete nemir szprávla TA 1848, 6; zakaj ji dreſzélnoſzt ſzprávlate KŠ 1771, 146; Bláj'zeni ſzo vſzi, ki mér ſzprávlajo BKM 1789, 254; Ali ſz-tem ſzi ſzprávlao Moj haſzek BRM 1823, 32
3. delati, da kdo kaj izgubi: od postenyá i szlü'sbe szprávlati KOJ 1845, 17; pren. ftiči žabe sveta spravljajo AI 1878, 25
správlati se -am se
1. pripravljati se: Nego bole ſze je nám kſzmrti ſzprávlati BKM 1789, 406; Goszpodne predevszêm sze pred tébe scsém szprávlati TA 1848, 5; Simonyi miniszter sze povrcsti szprávla csészt szvojo AIP 1876, br. 1, 8; Oh, ſzprávlaj ſze, zdaj je vrejme BKM 1789, 409; Veſzélo ſze ſzprávlaj na dén Kriſztusevi SŠ 1796, 10; Verno lüdſztvo, ſzprávlaj ſze, Jezus zdâ prihája KAJ 1848, 6; Szprávlajmo ſze na ſzmrt krscseniczi SŠ 1796, 8; 'Zivte ſzrecsno, Szprávlajte ſze za nami BKM 1789, 422; 'Zivte ſzrecsno, Szprávlajte ſze za nami SŠ 1796, 117; ſto bode ſze ſzprávlao na boj KŠ 1771, 518; Csi ſze nemo k-onomi ſzprávlali, Nemo mogli dobro preminouti SŠ 1796, 19
2. zbirati se: Ár, gde bode mrlina, tá bodo ſze ſzprávlali i orli KŠ 1771, 81; V eti dnévi, gda bi ſze po deſzétjezéro lüſztvo vkup ſzprávlalo tak KŠ 1771, 210; Kako ſzencza ſzo, ſzprávlajo i ſzkrbijoſze KŠ 1754, 240
3. povzročati: i roda neſzkoncsano naprej racsúnanye, ſtera bole ſzpitávanya ſzprávlajo KŠ 1771, 634; Sámſona, ka bi ſze 's-nyega ſpot ſzprávlali KM 1796, 50
spravlajóuči -a -e pripravljajoč: Szprávlajoucsi ſzami ſzebi dober fundamentum na priſeſztno vrejmen KŠ 1771, 643
správlavši -a -e spravljajoč: Prvi dén tyedna vſzáki vaſz tá deni pri ſzebi ſzprávlavſi, ka ſze nyemi dobro vidi KŠ 1771, 525
správlani -a -o
1. spravljen, prepeljan: Ládje, z-sterimi de lüsztvo na gvisna meszta szprávleno AIP 1876, br. 2, 7
2. pridobljen: Mir daj, bláznik, nyegovi trüdov Te'zko szprávlenomi szádi KAJ 1848, 279
3. sprejet: szprávlane právde miniszterium more doprneszti AI 1875, kaz. br. 2
Prekmurski
statéra -e ž stater, denar: prvo ribo vö potégni, i odpri ji laloke, i nájdes vnyej edno ſtatero KŠ 1771, 57
Prekmurski
svòj -a -e povr. svoj. zaim.
1. svoj, izraža splošno pripadnost osebku: ſztráni pa ſzvoje ga nadigne SM 1747, 41; ſzvoje ſzvojega vcsenyá ſzpominanye KŠ 1771, 717; na laſztivni ſzvojga lüſztva jezik obrnyena KŠ 1771, A5a; Kak zárocsnik zſzvega meſzta BKM 1789, 4; Szpominajmoſze mi z-ſzvega preminejnya SŠ 1796, 132; bi ſzi pár zbüdo ſzvojega 'sitka SIZ 1807, 4; nemajoucsi z-szvojega Národa Poglavnika KOJ 1833, VII; Na szvojega iména dén BRM 1823, X; ponáčišenje svojga návadnoga živlenja AI 1878, 8; ſteri Szlepoſzti ſzvoje oslátati nemorejo TF 1715, 4; Jesus ſzvoje moucſi bode kastigal SM 1747, 15; pouleg ſzvoje vrejle gyedrnoſzti BKM 1789, 3; ki pôleg ſzvoje dú'znoſzti poglednovsi BRM 1823, IV; nedáte deáka od szve hi'se KOJ 1845, 141; greih ſzvojemi Düſnomi Paſztéri oznániti TF 1715, 36; sze k-szvojemi dokoncsanyi dr'zijo AI 1875, kaz. br. 2; Máčka svojemi gospodi ne tak nagnjena AI 1878, 8; Goszpôd je vu Czérkvi szvojoj TA 1848, 9; ino ſzvoi ſitek pobolſajo TF 1715, 35; i zavezek ſzvoi da nyim poznati SM 1747, 94; sitka ſzvega on pobolsa SM 1747, 85; návuk ſzvoj zapecsáto KŠ 1771, 2 (B1b); je Ádama na ſzvoj kejp ſztvouro SIZ 1807, 3; I v-dühovnoj csészti neszé pred tébe áldov szvoj KAJ 1848, 10; ſzvojo voljo na znánye dál SM 1747, 9; je ſzvojo ſz. rejcs obdr'zao KŠ 1771, A2b; Vero ſzvojo po delaj vö ſzká'se KMK 1780, 4; Boug pa naj dá ſzvojo pomoucs BKM 1789, 8b; Ki po'saluje ſzvojo hüdoubo KM 1790, 16; ino k-nyej ſzvojo lübezen nadigno SIZ 1807, 4; ſzvoje napunenyé prikázau TF 1715, 20; oberni knám ſzvoie licze ABC 1725, A7a; ſzkvárjenye ſzo na ſzvoje pokoleinye zaſzádili SM 1747, 51; gda oſztávi ſzve teilo SM 1747, 71; ſzkrbi za ſzvoje lüſztvo KŠ 1754, 105; i csiſzti gümno ſzvoje KŠ 1771, 10; Szuncze ſzvoje zahájanye BKM 1789, 5; poszlavec vöpové szvojo mislênye AI 1875, kaz. br. 2; Po večeráj povrže svojo skrivno mesto AI 1878, 7; vjednom Szvojem liſzti TF 1715, 3; kiſze ne poverne knyemu vu ſzvem sitki SM 1747, 83; nyé vu ſzvojem králeſztvi zdr'záva KŠ 1754, 105; ki bi vu ſzvojem jeziki ſteti nemogao KŠ 1771, A5b; vu ſzvojem 'zitki, nej mogao na ſzvetloſzt piſztiti BKM 1789, 3; V-ſzvojem prmislávanyi SŠ 1796, 5; lübézen vu ſzrczi ſzvojem gori je nadigno SIZ 1807, 4; po dobrom dühi szvojem KAJ 1848, X; Govori vu szvojem szrczi TA 1848, 8; ország sze po szvojem zabránom prednyási ravno AI 1875, kaz. br. 3; uu ſzvojoi reicſi TF 1715, 28; kai je vu ſzvojoi reicſi oblübo SM 1747, 33; 'zivoucſi po moki ſzvojoj KŠ 1754, 112; Düh po etoj ſzvojoj rejcsi vcsi KŠ 1771, A8b; naj bi náſz po ſzvojoj ſzmrti odküpila KMK 1780, 5; Vu lejpoj ſzvojoj diki BKM 1789, 12; Po ſzvojoj pokornoſzti Váſz oſzloboditi BRM 1823, 8; V svojoj lüknji se jáko bráni AI 1878, 10; Boug je ſzvoim perſztom napiſzao TF 1715, 12; ſzvoim kervnim preleányem SM 1747, 16; ſzvojim ſzvétim 'zitkom KŠ 1754, 115; ſzvojim laſztivnim jezikom KŠ 1771, A4b; ſzvojim mrſzkim 'ſivlejnyem KM 1796, 10; z-szvojim szprevedüvanyem KOJ 1845, 7; z-szvojim vnougim poropom KOJ 1848, 5; s svojim betegom AI 1878, 8; ſzvojov kervjov TF 1715, 22; ſzvojom kervjom SM 1747, 12; abarui deſzniczom ſzvom SM 1747, 66; zrokouv bráni ſzvojov SM 1747, 75; je on ſz ſzvojov dikov 'ziveo KŠ 1754, 106; ovi ſzvojom jálnoſztjom KŠ 1771, A3a; pred ſzvojov ſzmrtjov doli ſzpiſzao BKM 1789, 3; Zdr'zi váſz ſzvov rokouv BKM 1789, 11; Szvom pomocsjom pomágao BKM 1789, 10; edne z-szvojov velikoucsov sztrasne KOJ 1833, IIII; Ar sze te neveren hváli z hotlivosztjov szvojov TA 1848, 8; ſzrbio i Csarnagoro szvojov vojszkov dopunijo AI 1875, kaz. br. 3; On me jan svojov miloščov pomozi BJ 1886, 3; i naj ſzte ſzami ſzvoji KŠ 1771, 501; pojáſz okouli ledevjouv ſzvoji TF 1715, 9; prvi plod ſzvoji csrejd KM 1796, 8; Od svoji protivnikov AI 1878, 10; i dá ga vucſenikom ſzvoim SM 1747, 39; kaj Angyelom ſzvojim zapovej KŠ 1771, 11; ſzvojim vornim SŠ 1796, 6; kai Boug ſzve verne oſztávi SM 1747, 73; je ſzám Kriſztus ſzvoje Vucsenike vcſio KŠ 1754, 7a; vadlüvajoucſi grejhe ſzvoje KŠ 1771, 9; ſzrecsno tá troso dnéve ſzvoje SIZ 1807, 4; vcsiti szvoje vucsenike KOJ 1833, III; ali ſztiſzne ſzvoje lampe KŠ 1754, 58; ſzo sli nazáj vu ſzvoj domovine KŠ 1771, 8; ſzo 'ze ſzvoje goſzli poveſzili BKM 1789, 2b; ſzégne vu ſzvoja nádra TF 1715, 42; iemlé vu szvoia viszta ABC 1725, A4a; vu ſzvoja nádra noter ſzégne KŠ 1754, 42; Ali zgrdijo ſzvoja licza KŠ 1771, 19; Deca svoja šolska dugoványa vküppoberéjo BJ 1886, 4; János Evangeliſta vu ſzvoih knigai TF 1715, 34; vu ſzvoji Prorokov piſzmaj KŠ 1771, A7a; i potrdjáva vu szvoji lasztivni praviczaj KOJ 1833, VIII; K mantri je on na vszê szvoji sztezaj TA 1848, 8; Velikási na szvojih sztroski szo dú'zni nazôcsi bidti AI 1875, kaz. br. 3; Boug je mené ſzvoimi dármi preſzveito TF 1715, 23; ſzvoimi jeziki ſze oni prilizávaio ABC 1725, A7b; kai ſze zmoſnoga prikáse ſzvoimi ſzvéczi SM 1747, 16; me je ſzvojmi dármi preſzvejto KŠ 1754, 122; naj ga ne zaklácsijo znogami ſzvojimi KŠ 1771, 21; ſzám pred ſzvojimi ocsami KŠ 1771, 431; ſtere i z-ſzvojimi rokami ſzpiſzao BKM 1789, 3; nego z-szvojimi Orszácsimi rendelüvanyi 'selejo KOJ 1833, VIII; s svojimi krátkimi nogámi AI 1878, 8; iméni szvojemi na csészt KAJ 1848, X
2. izraža sorodstveno razmerje: püſcsa mleiko, vu vüſzta ſzvojega Deteta TF 1715, 7; Ki z-szvojga szina odicsenyem KAJ 1848, 2; lübeznoſzt kſzvoiemi Oczi SM 1747, 41; pokoren bodoucſi Otſi ſzvojemi KŠ 1754, 106; i nazáj ga je dáo ocſi ſzvojemi KŠ 1771, 200; Ino ſzvojmi Ocsi je priká'se SŠ 1796, 8; 'Sena je pa dú'sna páli Mou'si ſzvojemi SIZ 1807, 10; Goſzpodár ovo Szvojoi Druſiniczi more predloſiti TF 1715, 31; Kako ocsa ſzvojoj deczi, kou SM 1747, 73; Ár ſzam priſao odlocsávat ſznehou prouti ſzvekrvi ſzvojoj KŠ 1771, 34; Mati deczi ſzvojoj SIZ 1807, 10; Svojoj materi je pa nejvupao ovaditi BJ 1886, 9; kaibi vſzáki ſzvojega Hiſesnoga Tüvariſſa lübo TF 1715, 15; je nyemi ſzvojega ednoga ſziná na Zvejſzto SM 1747, 9; ſzkrblivoſzt za ſzvoj odvejtek KŠ 1754, 4a; ali opſzüje Otſo ſzvojga KŠ 1754, 32; Sziná ſzvojega narodjenoga KŠ 1754, 115; lübi i brata ſzvojega KŠ 1771, 733; ſziná ſzvojega Hénoka imenüvao KM 1796, 10; ſzvojo Drüſiniczo navcsiti TF 1715, 11; szo dejte szvoje pripelali KOJ 1845, 7; z-ſzvojim odvejtkom vrét KM 1796, 7; Z-ſzvojim ſzvétim Szinom SŠ 1796, 61; naj ne goſzpodüje nad mo'som ſzvojim SIZ 1807, 10; ſzvojov z-senouv KM 1796, 7; za vcſenyé otrouk ſzvoih TF 1715, 4; za vcsenyé szvojih otrokov KOJ 1845, 6; naj vsze dobroga csáka od szvoji sztarisov AIN 1876, 9; nego rái ſzvoim ſzinoum TF 1715, 4; svojim roditelom pripovedávala BJ 1886, 4; ſzvoje dráge ſzinke gori zhránio TF 1715, 4
3. izraža ustreznost, določenost: vu 60. leti ſzvoje ſztaroſzti KŠ 1771, 2 (B1b); ſzád prineſzé vu ſzvoiem vreimeni SM 1747, 92; Tá küga sze je szvoje dni podomácsila KOJ 1845, 117; da szo nej v-szvojih mládih lejtih v-solo hodili KOJ 1845, 7; naj ji dá jejſztvino vu ſzvojem vrejmeni KŠ 1771, 83
4. v zvezi za svojega imena izraža omejitev trditve: za szvoga Iména volo ABC 1725, A8b;
svòj -a -e sam. svoj, lastni: ne glédajmo vſzákſi ſzvoja KŠ 1771, 340; ki je na ſzvoja nikaj nej pazo KM 1790, 62
1. svoj, izraža splošno pripadnost osebku: ſztráni pa ſzvoje ga nadigne SM 1747, 41; ſzvoje ſzvojega vcsenyá ſzpominanye KŠ 1771, 717; na laſztivni ſzvojga lüſztva jezik obrnyena KŠ 1771, A5a; Kak zárocsnik zſzvega meſzta BKM 1789, 4; Szpominajmoſze mi z-ſzvega preminejnya SŠ 1796, 132; bi ſzi pár zbüdo ſzvojega 'sitka SIZ 1807, 4; nemajoucsi z-szvojega Národa Poglavnika KOJ 1833, VII; Na szvojega iména dén BRM 1823, X; ponáčišenje svojga návadnoga živlenja AI 1878, 8; ſteri Szlepoſzti ſzvoje oslátati nemorejo TF 1715, 4; Jesus ſzvoje moucſi bode kastigal SM 1747, 15; pouleg ſzvoje vrejle gyedrnoſzti BKM 1789, 3; ki pôleg ſzvoje dú'znoſzti poglednovsi BRM 1823, IV; nedáte deáka od szve hi'se KOJ 1845, 141; greih ſzvojemi Düſnomi Paſztéri oznániti TF 1715, 36; sze k-szvojemi dokoncsanyi dr'zijo AI 1875, kaz. br. 2; Máčka svojemi gospodi ne tak nagnjena AI 1878, 8; Goszpôd je vu Czérkvi szvojoj TA 1848, 9; ino ſzvoi ſitek pobolſajo TF 1715, 35; i zavezek ſzvoi da nyim poznati SM 1747, 94; sitka ſzvega on pobolsa SM 1747, 85; návuk ſzvoj zapecsáto KŠ 1771, 2 (B1b); je Ádama na ſzvoj kejp ſztvouro SIZ 1807, 3; I v-dühovnoj csészti neszé pred tébe áldov szvoj KAJ 1848, 10; ſzvojo voljo na znánye dál SM 1747, 9; je ſzvojo ſz. rejcs obdr'zao KŠ 1771, A2b; Vero ſzvojo po delaj vö ſzká'se KMK 1780, 4; Boug pa naj dá ſzvojo pomoucs BKM 1789, 8b; Ki po'saluje ſzvojo hüdoubo KM 1790, 16; ino k-nyej ſzvojo lübezen nadigno SIZ 1807, 4; ſzvoje napunenyé prikázau TF 1715, 20; oberni knám ſzvoie licze ABC 1725, A7a; ſzkvárjenye ſzo na ſzvoje pokoleinye zaſzádili SM 1747, 51; gda oſztávi ſzve teilo SM 1747, 71; ſzkrbi za ſzvoje lüſztvo KŠ 1754, 105; i csiſzti gümno ſzvoje KŠ 1771, 10; Szuncze ſzvoje zahájanye BKM 1789, 5; poszlavec vöpové szvojo mislênye AI 1875, kaz. br. 2; Po večeráj povrže svojo skrivno mesto AI 1878, 7; vjednom Szvojem liſzti TF 1715, 3; kiſze ne poverne knyemu vu ſzvem sitki SM 1747, 83; nyé vu ſzvojem králeſztvi zdr'záva KŠ 1754, 105; ki bi vu ſzvojem jeziki ſteti nemogao KŠ 1771, A5b; vu ſzvojem 'zitki, nej mogao na ſzvetloſzt piſztiti BKM 1789, 3; V-ſzvojem prmislávanyi SŠ 1796, 5; lübézen vu ſzrczi ſzvojem gori je nadigno SIZ 1807, 4; po dobrom dühi szvojem KAJ 1848, X; Govori vu szvojem szrczi TA 1848, 8; ország sze po szvojem zabránom prednyási ravno AI 1875, kaz. br. 3; uu ſzvojoi reicſi TF 1715, 28; kai je vu ſzvojoi reicſi oblübo SM 1747, 33; 'zivoucſi po moki ſzvojoj KŠ 1754, 112; Düh po etoj ſzvojoj rejcsi vcsi KŠ 1771, A8b; naj bi náſz po ſzvojoj ſzmrti odküpila KMK 1780, 5; Vu lejpoj ſzvojoj diki BKM 1789, 12; Po ſzvojoj pokornoſzti Váſz oſzloboditi BRM 1823, 8; V svojoj lüknji se jáko bráni AI 1878, 10; Boug je ſzvoim perſztom napiſzao TF 1715, 12; ſzvoim kervnim preleányem SM 1747, 16; ſzvojim ſzvétim 'zitkom KŠ 1754, 115; ſzvojim laſztivnim jezikom KŠ 1771, A4b; ſzvojim mrſzkim 'ſivlejnyem KM 1796, 10; z-szvojim szprevedüvanyem KOJ 1845, 7; z-szvojim vnougim poropom KOJ 1848, 5; s svojim betegom AI 1878, 8; ſzvojov kervjov TF 1715, 22; ſzvojom kervjom SM 1747, 12; abarui deſzniczom ſzvom SM 1747, 66; zrokouv bráni ſzvojov SM 1747, 75; je on ſz ſzvojov dikov 'ziveo KŠ 1754, 106; ovi ſzvojom jálnoſztjom KŠ 1771, A3a; pred ſzvojov ſzmrtjov doli ſzpiſzao BKM 1789, 3; Zdr'zi váſz ſzvov rokouv BKM 1789, 11; Szvom pomocsjom pomágao BKM 1789, 10; edne z-szvojov velikoucsov sztrasne KOJ 1833, IIII; Ar sze te neveren hváli z hotlivosztjov szvojov TA 1848, 8; ſzrbio i Csarnagoro szvojov vojszkov dopunijo AI 1875, kaz. br. 3; On me jan svojov miloščov pomozi BJ 1886, 3; i naj ſzte ſzami ſzvoji KŠ 1771, 501; pojáſz okouli ledevjouv ſzvoji TF 1715, 9; prvi plod ſzvoji csrejd KM 1796, 8; Od svoji protivnikov AI 1878, 10; i dá ga vucſenikom ſzvoim SM 1747, 39; kaj Angyelom ſzvojim zapovej KŠ 1771, 11; ſzvojim vornim SŠ 1796, 6; kai Boug ſzve verne oſztávi SM 1747, 73; je ſzám Kriſztus ſzvoje Vucsenike vcſio KŠ 1754, 7a; vadlüvajoucſi grejhe ſzvoje KŠ 1771, 9; ſzrecsno tá troso dnéve ſzvoje SIZ 1807, 4; vcsiti szvoje vucsenike KOJ 1833, III; ali ſztiſzne ſzvoje lampe KŠ 1754, 58; ſzo sli nazáj vu ſzvoj domovine KŠ 1771, 8; ſzo 'ze ſzvoje goſzli poveſzili BKM 1789, 2b; ſzégne vu ſzvoja nádra TF 1715, 42; iemlé vu szvoia viszta ABC 1725, A4a; vu ſzvoja nádra noter ſzégne KŠ 1754, 42; Ali zgrdijo ſzvoja licza KŠ 1771, 19; Deca svoja šolska dugoványa vküppoberéjo BJ 1886, 4; János Evangeliſta vu ſzvoih knigai TF 1715, 34; vu ſzvoji Prorokov piſzmaj KŠ 1771, A7a; i potrdjáva vu szvoji lasztivni praviczaj KOJ 1833, VIII; K mantri je on na vszê szvoji sztezaj TA 1848, 8; Velikási na szvojih sztroski szo dú'zni nazôcsi bidti AI 1875, kaz. br. 3; Boug je mené ſzvoimi dármi preſzveito TF 1715, 23; ſzvoimi jeziki ſze oni prilizávaio ABC 1725, A7b; kai ſze zmoſnoga prikáse ſzvoimi ſzvéczi SM 1747, 16; me je ſzvojmi dármi preſzvejto KŠ 1754, 122; naj ga ne zaklácsijo znogami ſzvojimi KŠ 1771, 21; ſzám pred ſzvojimi ocsami KŠ 1771, 431; ſtere i z-ſzvojimi rokami ſzpiſzao BKM 1789, 3; nego z-szvojimi Orszácsimi rendelüvanyi 'selejo KOJ 1833, VIII; s svojimi krátkimi nogámi AI 1878, 8; iméni szvojemi na csészt KAJ 1848, X
2. izraža sorodstveno razmerje: püſcsa mleiko, vu vüſzta ſzvojega Deteta TF 1715, 7; Ki z-szvojga szina odicsenyem KAJ 1848, 2; lübeznoſzt kſzvoiemi Oczi SM 1747, 41; pokoren bodoucſi Otſi ſzvojemi KŠ 1754, 106; i nazáj ga je dáo ocſi ſzvojemi KŠ 1771, 200; Ino ſzvojmi Ocsi je priká'se SŠ 1796, 8; 'Sena je pa dú'sna páli Mou'si ſzvojemi SIZ 1807, 10; Goſzpodár ovo Szvojoi Druſiniczi more predloſiti TF 1715, 31; Kako ocsa ſzvojoj deczi, kou SM 1747, 73; Ár ſzam priſao odlocsávat ſznehou prouti ſzvekrvi ſzvojoj KŠ 1771, 34; Mati deczi ſzvojoj SIZ 1807, 10; Svojoj materi je pa nejvupao ovaditi BJ 1886, 9; kaibi vſzáki ſzvojega Hiſesnoga Tüvariſſa lübo TF 1715, 15; je nyemi ſzvojega ednoga ſziná na Zvejſzto SM 1747, 9; ſzkrblivoſzt za ſzvoj odvejtek KŠ 1754, 4a; ali opſzüje Otſo ſzvojga KŠ 1754, 32; Sziná ſzvojega narodjenoga KŠ 1754, 115; lübi i brata ſzvojega KŠ 1771, 733; ſziná ſzvojega Hénoka imenüvao KM 1796, 10; ſzvojo Drüſiniczo navcsiti TF 1715, 11; szo dejte szvoje pripelali KOJ 1845, 7; z-ſzvojim odvejtkom vrét KM 1796, 7; Z-ſzvojim ſzvétim Szinom SŠ 1796, 61; naj ne goſzpodüje nad mo'som ſzvojim SIZ 1807, 10; ſzvojov z-senouv KM 1796, 7; za vcſenyé otrouk ſzvoih TF 1715, 4; za vcsenyé szvojih otrokov KOJ 1845, 6; naj vsze dobroga csáka od szvoji sztarisov AIN 1876, 9; nego rái ſzvoim ſzinoum TF 1715, 4; svojim roditelom pripovedávala BJ 1886, 4; ſzvoje dráge ſzinke gori zhránio TF 1715, 4
3. izraža ustreznost, določenost: vu 60. leti ſzvoje ſztaroſzti KŠ 1771, 2 (B1b); ſzád prineſzé vu ſzvoiem vreimeni SM 1747, 92; Tá küga sze je szvoje dni podomácsila KOJ 1845, 117; da szo nej v-szvojih mládih lejtih v-solo hodili KOJ 1845, 7; naj ji dá jejſztvino vu ſzvojem vrejmeni KŠ 1771, 83
4. v zvezi za svojega imena izraža omejitev trditve: za szvoga Iména volo ABC 1725, A8b;
svòj -a -e sam. svoj, lastni: ne glédajmo vſzákſi ſzvoja KŠ 1771, 340; ki je na ſzvoja nikaj nej pazo KM 1790, 62
Prekmurski
širóuki tudi širôki tudi šö̀rki tudi šírki tudi šǜrki tudi šǜroki -a -o prid.
1. širok, ki ima med najbližjima koncema razmeroma veliko razsežnost: Ta ſirouka [pout], tou je KŠ 1754, 145; i ſirouka je ta czeſzta KŠ 1771, 22; Cigán sirki kroug naprávi KOJ 1845, 11; Széles; sürki -a -o KOJ 1833, 153; Ravnica je sürka AIN 1876, 12; Süroko cselo Pláto ji pise SŠ 1796, 94; Pelikan má dugi, šürki klün AI 1878, 27; bomo nazháj poglednoli na eto szledi sürko pôt AI 1875, kaz. br. 1; Prednje nogé so šürke AI 1878, 10; ka je bougse sürke kak vouszke nyive orati KOJ 1833, XV
2. širok, prostran: Tágos; prosztorni, sörki KOJ 1833, 174; Oh kako je jálen ete ſzvejt ſirouki SŠ 1796, 129; Posle je na ſirouki ſzvejt BKM 1789, 119; Ti ſzi môdro ſztvôrio Ete ſzvêt sirôki BRM 1823, 137; Ite povſzem ſiroukom ſzveiti TF 1715, 31; drcsejo Po vſzem ſiroukom ſzvejti KŠ 1754, 261; idoucſi povſzem ſiroukom szvejti KŠ 1771, 3 (B2a); po siroukom ſzvejti ſzo oni razisli KM 1783, 53; Na etom ſirokom ſzvejti BKM 1789, 25; Po vſzoj ſirokoj zemli BKM 1789, 110; Teda ſzo pouſztala ſirouka mourja BKM 1789, 156; Oh vszega sürôkoga szvêta hranitel KAJ 1848, 251; Vr'zi konecz neznanoszti Po vszem sürôkom szvêti KAJ 1848, 164
šürkéši -a -e širši: sto bi za vase napredüvanye znanoszti vam potrêbno sürkêso pôt goriodpro AIP 1876, br. 6, 1
šǘrši -a -e širši: Szüknye [sürjava] je escse sürse KAJ 1870, 66
1. širok, ki ima med najbližjima koncema razmeroma veliko razsežnost: Ta ſirouka [pout], tou je KŠ 1754, 145; i ſirouka je ta czeſzta KŠ 1771, 22; Cigán sirki kroug naprávi KOJ 1845, 11; Széles; sürki -a -o KOJ 1833, 153; Ravnica je sürka AIN 1876, 12; Süroko cselo Pláto ji pise SŠ 1796, 94; Pelikan má dugi, šürki klün AI 1878, 27; bomo nazháj poglednoli na eto szledi sürko pôt AI 1875, kaz. br. 1; Prednje nogé so šürke AI 1878, 10; ka je bougse sürke kak vouszke nyive orati KOJ 1833, XV
2. širok, prostran: Tágos; prosztorni, sörki KOJ 1833, 174; Oh kako je jálen ete ſzvejt ſirouki SŠ 1796, 129; Posle je na ſirouki ſzvejt BKM 1789, 119; Ti ſzi môdro ſztvôrio Ete ſzvêt sirôki BRM 1823, 137; Ite povſzem ſiroukom ſzveiti TF 1715, 31; drcsejo Po vſzem ſiroukom ſzvejti KŠ 1754, 261; idoucſi povſzem ſiroukom szvejti KŠ 1771, 3 (B2a); po siroukom ſzvejti ſzo oni razisli KM 1783, 53; Na etom ſirokom ſzvejti BKM 1789, 25; Po vſzoj ſirokoj zemli BKM 1789, 110; Teda ſzo pouſztala ſirouka mourja BKM 1789, 156; Oh vszega sürôkoga szvêta hranitel KAJ 1848, 251; Vr'zi konecz neznanoszti Po vszem sürôkom szvêti KAJ 1848, 164
šürkéši -a -e širši: sto bi za vase napredüvanye znanoszti vam potrêbno sürkêso pôt goriodpro AIP 1876, br. 6, 1
šǘrši -a -e širši: Szüknye [sürjava] je escse sürse KAJ 1870, 66
Prekmurski
štímati -am nedov.
1. misliti, meniti: Stímam, ka ſzem ti dáo KŠ 1754, 12a; Stímam tak eto dobro biti KŠ 1771, 503; ſteri ſze bode vſzákomi, kak ſtimam, vido BKM 1789, 4; delo ſzem, kak stimam, ſzkoncsao BRM 1823, IV; Bogme stimam, odgovori KAJ 1870, 38; Stimas pa tou, kaj ti vujdes ſzoudbi KŠ 1771, 450; Tou ſtima on potom, kak je právde delo zavrgao KŠ 1771, 540; csi gli mi ſtimamo, ka je bicsüvan bio KŠ 1754, 107; ki ſzo, kak ſtimamo znaſimi ſzloveni vrét oſztánki ovi Vandaluſov KŠ 1771, A6a; Ka vi ſtimate KŠ 1771, 59; Ár ſtimajo, kaj ſze vu gúcsanyi poſzlüjhnejo KŠ 1771, 18; v-ſteroj vöri ne bo's ſtimao, ſzin Cslovecſi pride KM 1783, 197; Ne ſtimajte, ka bi priſao právdo razvézávat KŠ 1754, 103; I ne ſtimajte eſcse kaj bi pravili KŠ 1771, 9; Záto naj ne ſtima cslovik on, ka on kaj vzeme KŠ 1754, 148; Ne bi András nigdár stimao, ka bi tak 'saloszten sztális nájsao KOJ 1848, 17; ſtimau ſzem, kaibi nebilo brezi vſzega haſzka TF 1715, 8; Tak je ſtimao, da ſze ga vſza decza bode bojála KM 1790, 20; Nego ſzta ſtimala, kaj je med poutnikmi KŠ 1771, 171; liki ſzo ſtimali Kapernaitánczi KŠ 1754, 8a; Pridoucsi pa ti prvi ſtimali ſzo, kaj vecs vzemejo KŠ 1771, 65
2. imeti, šteti: rejcs .. nego jo za ſzvéto ſtimajmo KŠ 1754, 23; kaibi nyé za véliko ſtimali TF 1715, 15; Kriſztus nej je za vtrgnenyé ſtimau glih biti z Bougom KŠ 1754, 106
štímati se -am se
1. imeti se, šteti se: csi ſze za pravicsnoga ſtima KŠ 1754, 11; pernya, ſteri ni ſze ji ſtimao biti naj vékſi KŠ 1771, 246
2. bahati se, ponašati se: Csi sze te szledi dugoványe na dobro prevr'ze, te sze poszlanci stimajo, ka je tô nyihov zaszlü'zek AIP 1876, br. 5, 3
štimajóuči -a -e misleč, meneč: vlekli ſzo ga vö zmeſzta, ſtimajoucsi, ka je mr'u KŠ 1771, 387; Kruci Rákócia za czaglivi pobég stimajoucsi KOJ 1848, 105
štímavši -a -e misleč, meneč: Sz. Ocsa stimavsi, ka cslovek káksi nezmerni grejh má KOJ 1845, 81
štímani -a -o dozdeven, namišljen: od Lámeka za divjácsino ſtimani vu lougi je preſztreljeni KM 1796, 9; i tak je vájna ſtimana naſzládnoſzt zbrignola KM 1790, 28; je joucsics 'salüvao ſtimano ſzmrt ſziná ſzvojega KM 1796, 25; Ár stimani szvétczi nevêjo za tébe KAJ 1848, 203; Ár gda bi prôti jeszeni ti stimani bombleci 'zúti grátali KAJ 1870, 154
1. misliti, meniti: Stímam, ka ſzem ti dáo KŠ 1754, 12a; Stímam tak eto dobro biti KŠ 1771, 503; ſteri ſze bode vſzákomi, kak ſtimam, vido BKM 1789, 4; delo ſzem, kak stimam, ſzkoncsao BRM 1823, IV; Bogme stimam, odgovori KAJ 1870, 38; Stimas pa tou, kaj ti vujdes ſzoudbi KŠ 1771, 450; Tou ſtima on potom, kak je právde delo zavrgao KŠ 1771, 540; csi gli mi ſtimamo, ka je bicsüvan bio KŠ 1754, 107; ki ſzo, kak ſtimamo znaſimi ſzloveni vrét oſztánki ovi Vandaluſov KŠ 1771, A6a; Ka vi ſtimate KŠ 1771, 59; Ár ſtimajo, kaj ſze vu gúcsanyi poſzlüjhnejo KŠ 1771, 18; v-ſteroj vöri ne bo's ſtimao, ſzin Cslovecſi pride KM 1783, 197; Ne ſtimajte, ka bi priſao právdo razvézávat KŠ 1754, 103; I ne ſtimajte eſcse kaj bi pravili KŠ 1771, 9; Záto naj ne ſtima cslovik on, ka on kaj vzeme KŠ 1754, 148; Ne bi András nigdár stimao, ka bi tak 'saloszten sztális nájsao KOJ 1848, 17; ſtimau ſzem, kaibi nebilo brezi vſzega haſzka TF 1715, 8; Tak je ſtimao, da ſze ga vſza decza bode bojála KM 1790, 20; Nego ſzta ſtimala, kaj je med poutnikmi KŠ 1771, 171; liki ſzo ſtimali Kapernaitánczi KŠ 1754, 8a; Pridoucsi pa ti prvi ſtimali ſzo, kaj vecs vzemejo KŠ 1771, 65
2. imeti, šteti: rejcs .. nego jo za ſzvéto ſtimajmo KŠ 1754, 23; kaibi nyé za véliko ſtimali TF 1715, 15; Kriſztus nej je za vtrgnenyé ſtimau glih biti z Bougom KŠ 1754, 106
štímati se -am se
1. imeti se, šteti se: csi ſze za pravicsnoga ſtima KŠ 1754, 11; pernya, ſteri ni ſze ji ſtimao biti naj vékſi KŠ 1771, 246
2. bahati se, ponašati se: Csi sze te szledi dugoványe na dobro prevr'ze, te sze poszlanci stimajo, ka je tô nyihov zaszlü'zek AIP 1876, br. 5, 3
štimajóuči -a -e misleč, meneč: vlekli ſzo ga vö zmeſzta, ſtimajoucsi, ka je mr'u KŠ 1771, 387; Kruci Rákócia za czaglivi pobég stimajoucsi KOJ 1848, 105
štímavši -a -e misleč, meneč: Sz. Ocsa stimavsi, ka cslovek káksi nezmerni grejh má KOJ 1845, 81
štímani -a -o dozdeven, namišljen: od Lámeka za divjácsino ſtimani vu lougi je preſztreljeni KM 1796, 9; i tak je vájna ſtimana naſzládnoſzt zbrignola KM 1790, 28; je joucsics 'salüvao ſtimano ſzmrt ſziná ſzvojega KM 1796, 25; Ár stimani szvétczi nevêjo za tébe KAJ 1848, 203; Ár gda bi prôti jeszeni ti stimani bombleci 'zúti grátali KAJ 1870, 154
Celotno geslo
Pohlin
Celotno geslo
Pohlin
- « Prejšnja
- 1
- 2
- 3
- 4
- Naslednja »
Število zadetkov: 66
Dostopnost