prípraven -vna -o prid.
1. pripraven, spreten: Alkalmas; prilicsen, prípraven KOJ 1833, 150; Gda je 'se Károl mocsen, prípraven bio KM 1790, 58
2. pripravljen: V-neſzrecsi nej nemiroven, Nego k-vüpanyi prípraven BRM 1823, 312; naj bodo i Pokorni, na vſze dobro prípravni KŠ 1771, 660; Vcsini váſz prípravne vu vſzem dobrom deli KŠ 1771, 698
3. primeren: Vam dá Ocsa môcs prípravno BRM 1823, 88; tecsasz ga je pilo, dokecs je vszáki tál na szvoje meszto ne prípraven bio KAJ 1870, 143; dohodkov eden násztop je na cêlo okroglino nê prípraven AI 1875, br. 1, 6; csi li je csiſzta i náto prípravna KŠ 1754, 202; ka je z-gizdoſzti vracsun dáo vzéti na bojno prípravno lüſztvo po vſzej dr'sányaj KM 1796, 64; Naides pripravno Bôga zvisávanye BRM 1823, II; Szkoncsati mi daj vsze V-prípravnom vrêmeni KAJ 1848, 199
4. ugoden: Ár je tou vrejme doſztojno, I kzvelicſanyi prípravno BKM 1789, 62; Zdâ je to vrêmen pripravno BRM 1823, 3; ali da je pripravnoga meſzta nej najsao, nazáj je prileto KM 1796, 12
prípravnejši -a -e pripravnejši, spretnejši, primernejši: i od dnéva do dnéva je na vſza pripravnejši bio KM 1790, 58; ino szvojemi zvelicsanyi pripravnejso vöro preberé KOJ 1845, 80; Sto mi ſzlü'sbo dá, csi pripravnejse dr'sincse nájde KM 1790, 60
Zadetki iskanja
Prekmurski
Prekmurski
privr̀čti -vr̀žem dov.
1. privreči, dodati: Da tebé naj neodvr'zem, Ino k-szvêti neprivr'zem KAJ 1848, 198; Ár grejha korenyé nyim kaj ſzvoje hüdoube pritekne i privr'ze KŠ 1754, 81; kſteroga 'zitki ſzi escse petnájſzet lejt privrgao KŠ 1754, 242; Ober toga je escse vecs zemlé k-prvejsoj privrgo KOJ 1848, 24
2. pridružiti se: Na té Gábaonitáncze je vdarilo pét Králov záto, ka ſzo oni k-Izraelitánczom privrgli KM 1796, 43
privr̀čti se -vr̀žem se
1. dodati se: i eta vſza ſze vám privr'zejo KŠ 1754, 151; i eta vſza ſze vám privr'zejo KŠ 1771, 212; katechiſmus kſteromi ſze je vecs redov priverglo TF 1715, 9
2. pridružiti se: i vſzi, kiſzo ſze knyemi privrgli, ſzo raztepeni KŠ 1771, 356; Gda bi ſze pa knam privrgao vu Atheni KŠ 1771, 405
privr̀ženi -a -o dodan: ka je to hüdo kmeni privr'zeno KŠ 1754, 81
1. privreči, dodati: Da tebé naj neodvr'zem, Ino k-szvêti neprivr'zem KAJ 1848, 198; Ár grejha korenyé nyim kaj ſzvoje hüdoube pritekne i privr'ze KŠ 1754, 81; kſteroga 'zitki ſzi escse petnájſzet lejt privrgao KŠ 1754, 242; Ober toga je escse vecs zemlé k-prvejsoj privrgo KOJ 1848, 24
2. pridružiti se: Na té Gábaonitáncze je vdarilo pét Králov záto, ka ſzo oni k-Izraelitánczom privrgli KM 1796, 43
privr̀čti se -vr̀žem se
1. dodati se: i eta vſza ſze vám privr'zejo KŠ 1754, 151; i eta vſza ſze vám privr'zejo KŠ 1771, 212; katechiſmus kſteromi ſze je vecs redov priverglo TF 1715, 9
2. pridružiti se: i vſzi, kiſzo ſze knyemi privrgli, ſzo raztepeni KŠ 1771, 356; Gda bi ſze pa knam privrgao vu Atheni KŠ 1771, 405
privr̀ženi -a -o dodan: ka je to hüdo kmeni privr'zeno KŠ 1754, 81
Prekmurski
protìven -vna -o prid.
1. nasproten, sovražen: Oh! vcsi me, v-kom szem protiven Tebi KAJ 1848, 224; Kim je protivna szila Verno mater vkrâvzéla KAJ 1870, 19; delo ſtero z-protivnoga ſzrczá zhája KŠ 1771, 439; da bi nigdár tvojoj dobrouti nikaj protivnoga ne bi vcsino KM 1783, 165; je csreda protivnoga lüdsztva esze notrivdárila KAJ 1870, 164; po krátkom vremeni on bio voj protivnoga sztrána AIP 1876, br. 2, 2; Li edno protivno recs povete, Vsze vas po'zrém, to mi vête KAJ 1870, 96; ki ſzo brezi prebránya med ſzebom protivno ſtejnye vküpe prináſali KŠ 1771, A3a; edne [občine] ſzo na drüge ſz-protivnim tálom trle KM 1790, 92; vönie verzi, ar ſzo oni tebi protivni ABC 1725, A7b; V-Jeru'sálemi ſzo ga vu Czérkvi zgrabili ti protivni 'Sidovje KM 1796, 129; csi Boug náſz od drügi protivni zádav mentüje SIZ 1807, 16; da nyim düsnavejszt bráni táksim protivnim narédbam sze podlo'siti KOJ 1848, 114; návuke protivne Sz. Piszmi vorje KOJ 1845, 77
2. protiven: Protivni: [vezniki] de KOJ 1833, 112; Protivni: [vezniki] de AIN 1876, 66
protìvni -a -o sam. nasprotni, sovražni: Prisao je med laſztivne, Naisao je protivne BRM 1823, 21; vsza ona, ſtera ſzam tvojoj zmo'snoszti protivna vcsino KM 1783, 138
1. nasproten, sovražen: Oh! vcsi me, v-kom szem protiven Tebi KAJ 1848, 224; Kim je protivna szila Verno mater vkrâvzéla KAJ 1870, 19; delo ſtero z-protivnoga ſzrczá zhája KŠ 1771, 439; da bi nigdár tvojoj dobrouti nikaj protivnoga ne bi vcsino KM 1783, 165; je csreda protivnoga lüdsztva esze notrivdárila KAJ 1870, 164; po krátkom vremeni on bio voj protivnoga sztrána AIP 1876, br. 2, 2; Li edno protivno recs povete, Vsze vas po'zrém, to mi vête KAJ 1870, 96; ki ſzo brezi prebránya med ſzebom protivno ſtejnye vküpe prináſali KŠ 1771, A3a; edne [občine] ſzo na drüge ſz-protivnim tálom trle KM 1790, 92; vönie verzi, ar ſzo oni tebi protivni ABC 1725, A7b; V-Jeru'sálemi ſzo ga vu Czérkvi zgrabili ti protivni 'Sidovje KM 1796, 129; csi Boug náſz od drügi protivni zádav mentüje SIZ 1807, 16; da nyim düsnavejszt bráni táksim protivnim narédbam sze podlo'siti KOJ 1848, 114; návuke protivne Sz. Piszmi vorje KOJ 1845, 77
2. protiven: Protivni: [vezniki] de KOJ 1833, 112; Protivni: [vezniki] de AIN 1876, 66
protìvni -a -o sam. nasprotni, sovražni: Prisao je med laſztivne, Naisao je protivne BRM 1823, 21; vsza ona, ſtera ſzam tvojoj zmo'snoszti protivna vcsino KM 1783, 138
Prekmurski
vadlüvàti -ǘjem nedov. izpovedovati, priznavati: ſzvoje greihe vadlüvati TF 1715, 35; Da Te moremo z-'zitkom vadlüvati BRM 1823, 2; Vadlüem jálnoſzt moio SM 1747, 95; vadlüjem moi Bog dobri, da neiga dobra vumni SM 1747, 68; Bôg! vadlüjem, kâ szem sztávo oszkrúno KAJ 1848, 154; Ki ga li z-vüsztami Vadlüje BRM 1823, 7; Jezik, z-sterim to Krisztusa vadlüjemo KOJ 1833, XI; Mi li ednoga Bôga vadlüjemo KAJ 1848, 138; naj Tebé vadlüjem BRM 1823, 8; ino vadlüj praviczo KOJ 1845, 80; ki bode me vadlüvao pred lidmi KŠ 1771, 211; Kak materi ſzam vadlüvo SŠ 1796, 152; Zdâ 'ze je i to neszrecsno dête vadlüvalo falingo szvojo KAJ 1870, 41; ali za volo Farizeuſov ſzo ga nej vadlüvali KŠ 1771, 309; Grêhe Tebi vadlüvávam BRM 1823, 190
vadlüvajóuči -a -e priznavajoč, izpovedujoč: primi glász vadlüvajoucsega ſzlugo KM 1783, 179; I okrſzcsávali ſzo ſze vadlüvajoucsi grejhe ſzvoje KŠ 1771, 9
vadlüvajóuči -a -e priznavajoč, izpovedujoč: primi glász vadlüvajoucsega ſzlugo KM 1783, 179; I okrſzcsávali ſzo ſze vadlüvajoucsi grejhe ſzvoje KŠ 1771, 9
Prekmurski
vísiti -ím nedov.
1. viseti: Cslovik, steri na dreivi viſzi SM 1747, 17; Sztènna tábla na szténi viszi KAJ 1870, 91; doli obernjenov glavov na zádnji nogáj visi AI 1878, 7; Ka je ſzkri'za viſzilo KŠ 1754, 258; na drügoj sztejni szo viszile solszke regule KOJ 1845, 6; pren. naſſa velika nevola, ſtera nám na glávi viſzi KŠ 1754, 212
2. biti odvisen: Ar je vſze lüſztvo viſzilo od nyega poſzlüſajoucse KŠ 1771, 238; I viſzim od tébe BKM 1789, 366; Vu etivi dvej zapouvidaj viſzi czejla právda KŠ 1771, 75; bojno z-satanom, od ſtere viſzi ali korouna, ali kaſtiga vekivecsna KM 1783, 196; rejcs Bo'za Zſtere zvelicsanye viſzi BKM 1789, 23; ali edna od te drüge viszi KOJ 1833, 114; Hranênye ne viszi jedino od krvi AIP 1876, br. 3, 6; od tébe viſzimo KŠ 1771, 838; Ár od tébe viſzimo mi BKM 1789, 135; Ár od tébe i mi viszimo KAJ 1848, 313; Vsza, vsza od nyega viszijo KAJ 1848, 13
viséči -a -e viseč: na kri'snom viszécs drejvi KM 1783, 243; ki ſzi na kri'snom drejvi viſzécſi pravo KM 1783, 77; od viszécse zláte pecsati zláti liszt imenüvan KOJ 1848, 35; gda ſzi nyega na kriſi viſzécsega glédala KM 1783, 81; Kak ſzo pa barbaruske vidili viſzécso to ſztvár KŠ 1771, 427
1. viseti: Cslovik, steri na dreivi viſzi SM 1747, 17; Sztènna tábla na szténi viszi KAJ 1870, 91; doli obernjenov glavov na zádnji nogáj visi AI 1878, 7; Ka je ſzkri'za viſzilo KŠ 1754, 258; na drügoj sztejni szo viszile solszke regule KOJ 1845, 6; pren. naſſa velika nevola, ſtera nám na glávi viſzi KŠ 1754, 212
2. biti odvisen: Ar je vſze lüſztvo viſzilo od nyega poſzlüſajoucse KŠ 1771, 238; I viſzim od tébe BKM 1789, 366; Vu etivi dvej zapouvidaj viſzi czejla právda KŠ 1771, 75; bojno z-satanom, od ſtere viſzi ali korouna, ali kaſtiga vekivecsna KM 1783, 196; rejcs Bo'za Zſtere zvelicsanye viſzi BKM 1789, 23; ali edna od te drüge viszi KOJ 1833, 114; Hranênye ne viszi jedino od krvi AIP 1876, br. 3, 6; od tébe viſzimo KŠ 1771, 838; Ár od tébe viſzimo mi BKM 1789, 135; Ár od tébe i mi viszimo KAJ 1848, 313; Vsza, vsza od nyega viszijo KAJ 1848, 13
viséči -a -e viseč: na kri'snom viszécs drejvi KM 1783, 243; ki ſzi na kri'snom drejvi viſzécſi pravo KM 1783, 77; od viszécse zláte pecsati zláti liszt imenüvan KOJ 1848, 35; gda ſzi nyega na kriſi viſzécsega glédala KM 1783, 81; Kak ſzo pa barbaruske vidili viſzécso to ſztvár KŠ 1771, 427
Prekmurski
vkǜpdàti -dènem dov.
1. zbrati: V dobroj letini Bratovcsina nekaj száma vküpdá KOJ 1845, 95
2. poročiti: szo tákso deklino steli z-menom vküpdati AI 1875, br. 2, 7
vkǜpdáni -a -o zbran: szo z vküpdánimi pejnezi to cérkev dozvrsili KOJ (1914), 111
1. zbrati: V dobroj letini Bratovcsina nekaj száma vküpdá KOJ 1845, 95
2. poročiti: szo tákso deklino steli z-menom vküpdati AI 1875, br. 2, 7
vkǜpdáni -a -o zbran: szo z vküpdánimi pejnezi to cérkev dozvrsili KOJ (1914), 111
Prekmurski
vnèsti vnesém dov.
1. odnesti: Ragadni; vneszti KOJ 1833, 169; Ali kakda more ſto i poſzoudo nyegovo vneſzti KŠ 1771, 40; pride ſatan i vneſzé to rejcs KŠ 1771, 112; pren. králeſztvo nebeſzko ſzilo trpi, i ti ſzilni je vneſzéjo KŠ 1771, 36; tvojo grejsno düso, ino jo vneszéjo vu vouzo peklénszko KM 1783, 207; Me Csesztô na grêh vneszéjo KAJ 1848, 149; Da nevneszéjo kak oroszlán, düse moje TA 1848, 6; Sto bi mi nebéſza vneſzao KŠ 1754, 262; Sto bi mi nebéſza vneszo BKM 1789, 309; da nebi szmrt Gejzo II. Vneszla KOJ 1848, 29; Düjh Goſzpodnov je vneſzao Filipa KŠ 1771, 367; Med tem je szmrt Leopolda I. vneszla KOJ (1914), 146
2. ugrabiti: nasega Goſzpodára csér ſtero ſzte nam poſzili vneſzli SIZ 1807, 42; Kraliczo szo pa csemérje tak vneszli KOJ 1848, 54
vnèsti se vnesém se
1. biti odnesen, dvignjen: da ſze cslovik zdühom i ſztejlom tá vneſzé KŠ 1771, 440; Potom mi 'zivoucsi kcsaſzi ſze 'znyimi vneſzémo vu obláke KŠ 1771, 621; Kakti liszt od vetra ſze vneſzo hitro tá BKM 1789, 418
2. biti ugrabljen: Gda bi ſze pa vneſzla ládja KŠ 1771, 424
vnèšeni -a -o
1. odnesen: ali je pa zvün tejla bio vneſenoga notri do trétye nébe KŠ 1771, 550; Oh keliko ji je ovo noucs na ſzoudbo pred tvoj ſzodczki ſztolecz vneſſeni KM 1783, 5
2. ugrabljen: naj bi po példi z-ſzilov vneſſene ovcſicze obouji grejh nyemi na oucſi vrgao KM 1796, 62
1. odnesti: Ragadni; vneszti KOJ 1833, 169; Ali kakda more ſto i poſzoudo nyegovo vneſzti KŠ 1771, 40; pride ſatan i vneſzé to rejcs KŠ 1771, 112; pren. králeſztvo nebeſzko ſzilo trpi, i ti ſzilni je vneſzéjo KŠ 1771, 36; tvojo grejsno düso, ino jo vneszéjo vu vouzo peklénszko KM 1783, 207; Me Csesztô na grêh vneszéjo KAJ 1848, 149; Da nevneszéjo kak oroszlán, düse moje TA 1848, 6; Sto bi mi nebéſza vneſzao KŠ 1754, 262; Sto bi mi nebéſza vneszo BKM 1789, 309; da nebi szmrt Gejzo II. Vneszla KOJ 1848, 29; Düjh Goſzpodnov je vneſzao Filipa KŠ 1771, 367; Med tem je szmrt Leopolda I. vneszla KOJ (1914), 146
2. ugrabiti: nasega Goſzpodára csér ſtero ſzte nam poſzili vneſzli SIZ 1807, 42; Kraliczo szo pa csemérje tak vneszli KOJ 1848, 54
vnèsti se vnesém se
1. biti odnesen, dvignjen: da ſze cslovik zdühom i ſztejlom tá vneſzé KŠ 1771, 440; Potom mi 'zivoucsi kcsaſzi ſze 'znyimi vneſzémo vu obláke KŠ 1771, 621; Kakti liszt od vetra ſze vneſzo hitro tá BKM 1789, 418
2. biti ugrabljen: Gda bi ſze pa vneſzla ládja KŠ 1771, 424
vnèšeni -a -o
1. odnesen: ali je pa zvün tejla bio vneſenoga notri do trétye nébe KŠ 1771, 550; Oh keliko ji je ovo noucs na ſzoudbo pred tvoj ſzodczki ſztolecz vneſſeni KM 1783, 5
2. ugrabljen: naj bi po példi z-ſzilov vneſſene ovcſicze obouji grejh nyemi na oucſi vrgao KM 1796, 62
Prekmurski
vodìti vòdim nedov.
1. voditi, delati, da kdo kam pride: jeli more ſzlejpi ſzlejpoga voditi KŠ 1771, 185; Csi tebé prav scsé voditi KAJ 1870, 7; konyom czejli nyihov trüp vodimo KŠ 1771, 750; Te témni je nêmeo, ki bi ga vodo KAJ 1870, 37; Kmeſzti ſzo ga odali, Zvézanoga vodili BKM 1789, 71; Szlejpi pa Szlejpoga csi bode vodo KŠ 1771, 50
2. delati, da kdo ravna v skladu z moralnimi načeli: jaſz te hocsem zmoimi ocsmi voditi SM 1747, 96; Ki sze Jezusa dr'zi, I od nyega voditi dá KAJ 1848, 221; i na ſztezai nyega vodis SM 1747, 85; Bláj'zen je koga ti vodis BKM 1789, 331; on mené po rávnoi pouti vodi ABC 1725, A8b; ſzvoje lüſztvo, nyé vodi KŠ 1754, 105; Tvega Düha, Ki náſz vodi BKM 1789, 125; recsi, da med nyimi edna to drügo kakti vodi KOJ 1833, 114; vodi mene utvoioi praviczi ABC 1725, A7b; Vodi me vu tvoioi praviczi SM 1747, 93; Vodi me vu iſztini tvojoj KŠ 1754, 157; tak ravnaj i vodi ſzrczá naſa KŠ 1771, 833; Goszpodne vodi me vu praviczi tvojoj TA 1848, 5; Ti me vodi z-dühom szinovne bojazni KAJ 1870, 5; nego kaibi druge na práve vöre pout vodili TF 1715, 7; On nász bode vodo do szmrti TA 1848, 39
vodìti se vòdim se voditi se: Ár kikoli ſze od Düha Bo'zega vodijo KŠ 1771, 464; Od nyega bom ſze vodo BKM 1789, 163
vòdjeni -a -o voden: Z-ocsinszkim tálom szem od tébe vodjen KAJ 1848, 257
1. voditi, delati, da kdo kam pride: jeli more ſzlejpi ſzlejpoga voditi KŠ 1771, 185; Csi tebé prav scsé voditi KAJ 1870, 7; konyom czejli nyihov trüp vodimo KŠ 1771, 750; Te témni je nêmeo, ki bi ga vodo KAJ 1870, 37; Kmeſzti ſzo ga odali, Zvézanoga vodili BKM 1789, 71; Szlejpi pa Szlejpoga csi bode vodo KŠ 1771, 50
2. delati, da kdo ravna v skladu z moralnimi načeli: jaſz te hocsem zmoimi ocsmi voditi SM 1747, 96; Ki sze Jezusa dr'zi, I od nyega voditi dá KAJ 1848, 221; i na ſztezai nyega vodis SM 1747, 85; Bláj'zen je koga ti vodis BKM 1789, 331; on mené po rávnoi pouti vodi ABC 1725, A8b; ſzvoje lüſztvo, nyé vodi KŠ 1754, 105; Tvega Düha, Ki náſz vodi BKM 1789, 125; recsi, da med nyimi edna to drügo kakti vodi KOJ 1833, 114; vodi mene utvoioi praviczi ABC 1725, A7b; Vodi me vu tvoioi praviczi SM 1747, 93; Vodi me vu iſztini tvojoj KŠ 1754, 157; tak ravnaj i vodi ſzrczá naſa KŠ 1771, 833; Goszpodne vodi me vu praviczi tvojoj TA 1848, 5; Ti me vodi z-dühom szinovne bojazni KAJ 1870, 5; nego kaibi druge na práve vöre pout vodili TF 1715, 7; On nász bode vodo do szmrti TA 1848, 39
vodìti se vòdim se voditi se: Ár kikoli ſze od Düha Bo'zega vodijo KŠ 1771, 464; Od nyega bom ſze vodo BKM 1789, 163
vòdjeni -a -o voden: Z-ocsinszkim tálom szem od tébe vodjen KAJ 1848, 257
Prekmurski
vö̀ vr̀čti tudi vö̀ vr̀či ~ vr̀žem dov. izvreči, vreči ven: Zakaj tákse trbej vo vrcſi KŠ 1754, 195; i zdaj náj ſzkrivoma ſcséjo vö vrcsi KŠ 1771, 394; zakaj ſzmo ga mi nej mogli vö vrcsti KŠ 1771, 57; ne vr'zem ga vö KŠ 1771, 285; csi náſz vö vr'zes KŠ 1771, 27; bogáſztvo pou'zro, vö je vr'ze KŠ 1754, 51; I vütro vö vr'ze dvá 'zukavcza KŠ 1771, 204; zbije jo ino, na gnoj vr'se KOJ 1845, 89; grejsnike ſz.-Krſztsánſzkoga ſzpráviscsa vö vr'zejo KŠ 1754, 194; i vö vr'zejo imé vaſe KŠ 1771, 184; vr'zi vö prvo trám zoká tvojega KŠ 1771, 21; ſzlugo vö vrzte KŠ 1771, 85; naj vö vr'zem trouho zoká tvojega KŠ 1771, 21; i vö je vrgao te dühé KŠ 1771, 25; gda je 'ſe odnet vö vrgao Jebuzeuſſe KM 1796, 61; i vö ſzo ga vrgli zvinograda KŠ 1771, 70
vö̀ vr̀čti se ~ vr̀žem se
1. izvreči se, izločiti se: vcsrejvo ide, i vu ocsiſcsávniczo ſze vö vr'ze KŠ 1771, 51; Eta dácsa sze za toga zroka vövr'ze AI 1875, br. 2, 6; gda ſze zetakſega ſafarſztva vö vr'zemo KŠ 1771, 836; Szinovje etoga králeſztva ſze vö vr'zejo vi vinejsnyo kmiczo KŠ 1754, 145; Szinovje etoga králeſztva ſze vö vr'zejo vi vinejsnyo kmiczo KŠ 1771, 25; da bi ſze zſzpráviſcsa vö ne vrgli KŠ 1771, 309
2. določiti: sze navküpni sztroski vövr'zejo AI 1875, br. 1, 1
vö̀ vr̀ženi ~ -a ~ -o izvržen, izločen: Znám gda bom vö vr'zeni z-ſafarſztva KŠ 1771, 224; Na tébe szem vövr'zen z-utrobe materé moje TA 1848, 12; zakaj je szrabliva ovcza vövr'sena z-pajdástva KOJ 1845, 94; Gda bi pa vö vr'zeno bilou to lüſztvo KŠ 1771, 30; i veli toga vö vr'zenoga po pokouri nazáj vzéti KŠ 1771, 527; nám z-Paradi'soma vövr'senim haszniti nakano KOJ 1833, IX; i vo ſzta vr'sena z-lejpoga Paradi'soma KM 1796, 7
vö̀ vr̀čti se ~ vr̀žem se
1. izvreči se, izločiti se: vcsrejvo ide, i vu ocsiſcsávniczo ſze vö vr'ze KŠ 1771, 51; Eta dácsa sze za toga zroka vövr'ze AI 1875, br. 2, 6; gda ſze zetakſega ſafarſztva vö vr'zemo KŠ 1771, 836; Szinovje etoga králeſztva ſze vö vr'zejo vi vinejsnyo kmiczo KŠ 1754, 145; Szinovje etoga králeſztva ſze vö vr'zejo vi vinejsnyo kmiczo KŠ 1771, 25; da bi ſze zſzpráviſcsa vö ne vrgli KŠ 1771, 309
2. določiti: sze navküpni sztroski vövr'zejo AI 1875, br. 1, 1
vö̀ vr̀ženi ~ -a ~ -o izvržen, izločen: Znám gda bom vö vr'zeni z-ſafarſztva KŠ 1771, 224; Na tébe szem vövr'zen z-utrobe materé moje TA 1848, 12; zakaj je szrabliva ovcza vövr'sena z-pajdástva KOJ 1845, 94; Gda bi pa vö vr'zeno bilou to lüſztvo KŠ 1771, 30; i veli toga vö vr'zenoga po pokouri nazáj vzéti KŠ 1771, 527; nám z-Paradi'soma vövr'senim haszniti nakano KOJ 1833, IX; i vo ſzta vr'sena z-lejpoga Paradi'soma KM 1796, 7
Prekmurski
vtr̀gnoti tudi vtèrgnoti -em dov.
1. iztrgati, uničiti: i vtrgne to poſzejano rejcs vſzrczé nyegovo KŠ 1771, 43
2. odtrgati, ločiti: je on ſteo mené Vtrgnoti od tébe KŠ 1754, 249; ni ſzmert od Jesusa me ne vtrgne SM 1747, 77; i niscse je ne vtrgne zmoje roké KŠ 1754, 144; vász Ni nikse ſztiszkávanye Ne vtrgne od nyega BKM 1789, 11; Szrczé je od méne vtrgno KM 1783, 253; i priſztoupivſi vtrgnoli ſzo ga i pelali ſzo ga vu tanács KŠ 1771, 358
3. zlomiti: ſinyek ſzi je vtrgno KM 1796, 51
vtr̀gnoti se -em se odtrgati se, ločiti se: nacsi vtrgne ſze záplata nouva od ſztároga KŠ 1771, 108; vtrgni ſze vö ſzkorenyom KŠ 1771, 228; Da ſze od méne ne vtrgni BKM 1789, 66; I on ſze je vtrgno od nyih KŠ 1771, 247
vtr̀gnjeni -a -o utrgan, odtrgan: na deſzkáj, ki pa na kákſem táli od ládje vtrgnyenom KŠ 1771, 427
1. iztrgati, uničiti: i vtrgne to poſzejano rejcs vſzrczé nyegovo KŠ 1771, 43
2. odtrgati, ločiti: je on ſteo mené Vtrgnoti od tébe KŠ 1754, 249; ni ſzmert od Jesusa me ne vtrgne SM 1747, 77; i niscse je ne vtrgne zmoje roké KŠ 1754, 144; vász Ni nikse ſztiszkávanye Ne vtrgne od nyega BKM 1789, 11; Szrczé je od méne vtrgno KM 1783, 253; i priſztoupivſi vtrgnoli ſzo ga i pelali ſzo ga vu tanács KŠ 1771, 358
3. zlomiti: ſinyek ſzi je vtrgno KM 1796, 51
vtr̀gnoti se -em se odtrgati se, ločiti se: nacsi vtrgne ſze záplata nouva od ſztároga KŠ 1771, 108; vtrgni ſze vö ſzkorenyom KŠ 1771, 228; Da ſze od méne ne vtrgni BKM 1789, 66; I on ſze je vtrgno od nyih KŠ 1771, 247
vtr̀gnjeni -a -o utrgan, odtrgan: na deſzkáj, ki pa na kákſem táli od ládje vtrgnyenom KŠ 1771, 427
Prekmurski
zadèti -dènem dov.
1. povzročiti, doseči: Ki nekaj z-lejpim, nekaj zposztrassüvanyom tou zadene tam, da sze Ország zdrü'si KOJ 1848, 23
2. zadeti, naleteti: pri sz. Gotthárdi na czaszarszkoga generala Rabutina zadenejo KOJ (1914), 146
3. prizadeti: Pá szo ga raszrdili da szo i Môsesi zlo zadeli TA 1848, 89
4. pomeniti: Ka pa Kriſztus zadene KŠ 1754, 99; ka bi tejlo bilou tou, ſtero telovno po'zelejnye zadene KŠ 1771, 445; da razmis, ka vſzáka rejcs zadene BKM 1789, 7; Jeli znáte eto, ka zadene panis SIZ 1807, 47; Csi trijé glaszniczke vküpszpridejo, te szrejdnyi szám zadene edno szillabo KOJ 1833, 7; koliko méterov i centiméterov zadene AI 1875, kaz. br. 6
zadévši -a -e ki zadeva, pomeni: Ete razlocsek dokoncsa, da 6 sztopájov zadévsi eden klafter, to sze 'ze v-trétjem razlocski nájde AI 1875, kaz. br. 6
1. povzročiti, doseči: Ki nekaj z-lejpim, nekaj zposztrassüvanyom tou zadene tam, da sze Ország zdrü'si KOJ 1848, 23
2. zadeti, naleteti: pri sz. Gotthárdi na czaszarszkoga generala Rabutina zadenejo KOJ (1914), 146
3. prizadeti: Pá szo ga raszrdili da szo i Môsesi zlo zadeli TA 1848, 89
4. pomeniti: Ka pa Kriſztus zadene KŠ 1754, 99; ka bi tejlo bilou tou, ſtero telovno po'zelejnye zadene KŠ 1771, 445; da razmis, ka vſzáka rejcs zadene BKM 1789, 7; Jeli znáte eto, ka zadene panis SIZ 1807, 47; Csi trijé glaszniczke vküpszpridejo, te szrejdnyi szám zadene edno szillabo KOJ 1833, 7; koliko méterov i centiméterov zadene AI 1875, kaz. br. 6
zadévši -a -e ki zadeva, pomeni: Ete razlocsek dokoncsa, da 6 sztopájov zadévsi eden klafter, to sze 'ze v-trétjem razlocski nájde AI 1875, kaz. br. 6
Prekmurski
zdihávati tudi zdühávati -am nedov.
1. vzdihovati: Sóhajtani; zdihávati si KOJ 1833; naj ſze vcsimo ktebi zdihávati KŠ 1754, 267; I ktebi zdihávati BKM 1789, 35; zevſze moucſi zdihávam KŠ 1754, 229; k-tebi zdihávam KM 1783, 2; Vnocsi vudné te zdihávam BKM 1789, 456; Za tebom zdihávam BKM 1789, 80; k-Tebi zdühávam BRM 1823, 35; Sóhajtok, zdühávam -ati AIN 1876, 18; Szvétoga Duhá, steri vu náſz zdiháva SM 1747, 35; kaj vſze ſztvorjenye zdiháva KŠ 1771, 465; Düsa k-Bôgi 'ze zdüháva BRM 1823, 14; Telko jezér prsz zdüháva AIP 1876, br. 6, 2; k-Bougi zdihávamo KŠ 1754, 211; zdihávamo pod bremenom KŠ 1771, 536; kolete ſze i zdihávate KŠ 1771, 751; i düjh moj: naj tebé zdiháva KŠ 1754, 227; Szrczom-ga zdihávaj SŠ 1796, 84; Gori knyemi zdihávajmo BKM 1789, 116; vſzrczi bom zdihávao BKM 1789, 80; ktebi ſzem zdihávao BKM 1789, 164; Noucs, i dén ſzam ſzi zdihávao SŠ 1796, 117; Vu czérkvi zdihávao je KM 1790, 74; Milo ſzi je zdihávala KM 1783, 238
2. tožiti, tarnati: veliko jih pa poznam, ki zdihávajo KOJ 1845, 7; Ne zdihávajte eden prouti drügomi KŠ 1771, 753; Ágág je na ſzmrtnoj vori etak zdihávao KM 1796, 54; Vnogo-krat ſzo ſzi zdihávali nad Petrom roditelje KM 1790, 54
zdühávati se -am se vzdihovati: sze zdühávala bôgi AI 1875, kaz. br. 7
zdihavajóuči -a -e vzdihujoč: Bo'ze miloſztivni! ktebi zdihávajoucs Premislávam ſzi jaſz BKM 1789, 443; I vzéo je to dejte etak zdihávajoucſi KM 1796, 91
1. vzdihovati: Sóhajtani; zdihávati si KOJ 1833; naj ſze vcsimo ktebi zdihávati KŠ 1754, 267; I ktebi zdihávati BKM 1789, 35; zevſze moucſi zdihávam KŠ 1754, 229; k-tebi zdihávam KM 1783, 2; Vnocsi vudné te zdihávam BKM 1789, 456; Za tebom zdihávam BKM 1789, 80; k-Tebi zdühávam BRM 1823, 35; Sóhajtok, zdühávam -ati AIN 1876, 18; Szvétoga Duhá, steri vu náſz zdiháva SM 1747, 35; kaj vſze ſztvorjenye zdiháva KŠ 1771, 465; Düsa k-Bôgi 'ze zdüháva BRM 1823, 14; Telko jezér prsz zdüháva AIP 1876, br. 6, 2; k-Bougi zdihávamo KŠ 1754, 211; zdihávamo pod bremenom KŠ 1771, 536; kolete ſze i zdihávate KŠ 1771, 751; i düjh moj: naj tebé zdiháva KŠ 1754, 227; Szrczom-ga zdihávaj SŠ 1796, 84; Gori knyemi zdihávajmo BKM 1789, 116; vſzrczi bom zdihávao BKM 1789, 80; ktebi ſzem zdihávao BKM 1789, 164; Noucs, i dén ſzam ſzi zdihávao SŠ 1796, 117; Vu czérkvi zdihávao je KM 1790, 74; Milo ſzi je zdihávala KM 1783, 238
2. tožiti, tarnati: veliko jih pa poznam, ki zdihávajo KOJ 1845, 7; Ne zdihávajte eden prouti drügomi KŠ 1771, 753; Ágág je na ſzmrtnoj vori etak zdihávao KM 1796, 54; Vnogo-krat ſzo ſzi zdihávali nad Petrom roditelje KM 1790, 54
zdühávati se -am se vzdihovati: sze zdühávala bôgi AI 1875, kaz. br. 7
zdihavajóuči -a -e vzdihujoč: Bo'ze miloſztivni! ktebi zdihávajoucs Premislávam ſzi jaſz BKM 1789, 443; I vzéo je to dejte etak zdihávajoucſi KM 1796, 91
Prekmurski
gòspon -a m, tudi neskl.
1. gospod, spoštljiv naslov za odraslega moškega: vödáni od Goszpona ſzalay Imrea KOJ 1833, I; preodébrao szam szi Goſzpona Szalay Imre Professora Grammatiko sztolmacsiti KOJ 1833, IIII; knige, stere szo nyemi Goszpon poszojüvali KOJ 1845, 5; tô je prevecs, moj goszpon, teliko szem dnesz nezaslü'zo KAJ 1870, 55; Gda je goszpon sztric dogotovo to piszmo AI 1875, br. 2, 7
2. navadno v zvezi z Bog Kristus, Bog: Daſze dicsi ſzvéti Düh Goſzpon Bog SM 1747, 84; zvelicſitel Goſzpon Kriſtus TF 1715, 25; Goſzpon Jesus ſze prikáse zNebéſz SM 1747, 15; je Goszpon Jezus Kriſztus ſz. krv prelejao KŠ 1754, 230; ki je Goſzpon Kriſztus vu Dávidovom meſzti KŠ 1771, 168; Zdrava bojdi Maria, Goſzpon je ſztebom KM 1783, 79; Goſzpon Boug je ſztebom BKM 1789, 17; Od Goſzpon Jezus Kriſztusa dána moucs KŠ 1754, 193; czejli Goſzpon Jezuſa 'zitek doli ſzpiſzani KŠ 1771, 337; tvojo lübézen i voro, ſtero más k-Goſzpon Jezuſi KŠ 1771, 665; oblejczte Goſzpon Kriſztus Jezuſa KŠ 1771, 479; nej ſzo najsle Goſzpon Jezuſa tejlo KŠ 1771, 254; po naſſem Goſzpon Jesussi Kristussi SM 1747, 18; ſzrcsno gucsécsi vu Goſzpon Jezuſovom iméni KŠ 1771, 369; Znaſim Goſzpon Kriſztusom SŠ 1796, 6; oh nas miloſztivni Goſzpon Jeſus ABC 1725, A6b; Boidi ti hvála otecz Goſzpon Bog SM 1747, 82; Hvalo Tebi dájem Goſzpon Jesus Kriſtus SM 1747, 50; Poſzlühni, Goſzpon, moje Prevnouge pregányanye SM 1747, 70; Goſzpon Boug molimo ſze ti BKM 1789, 2; Veta nám Goſzpon dopüſzti BKM 1789, 413; Eta nám Goſzpon dopüſzti SŠ 1796, 29; Szpômeni sze, goszpon, z-verni tvoji KAJ 1848, 132
1. gospod, spoštljiv naslov za odraslega moškega: vödáni od Goszpona ſzalay Imrea KOJ 1833, I; preodébrao szam szi Goſzpona Szalay Imre Professora Grammatiko sztolmacsiti KOJ 1833, IIII; knige, stere szo nyemi Goszpon poszojüvali KOJ 1845, 5; tô je prevecs, moj goszpon, teliko szem dnesz nezaslü'zo KAJ 1870, 55; Gda je goszpon sztric dogotovo to piszmo AI 1875, br. 2, 7
2. navadno v zvezi z Bog Kristus, Bog: Daſze dicsi ſzvéti Düh Goſzpon Bog SM 1747, 84; zvelicſitel Goſzpon Kriſtus TF 1715, 25; Goſzpon Jesus ſze prikáse zNebéſz SM 1747, 15; je Goszpon Jezus Kriſztus ſz. krv prelejao KŠ 1754, 230; ki je Goſzpon Kriſztus vu Dávidovom meſzti KŠ 1771, 168; Zdrava bojdi Maria, Goſzpon je ſztebom KM 1783, 79; Goſzpon Boug je ſztebom BKM 1789, 17; Od Goſzpon Jezus Kriſztusa dána moucs KŠ 1754, 193; czejli Goſzpon Jezuſa 'zitek doli ſzpiſzani KŠ 1771, 337; tvojo lübézen i voro, ſtero más k-Goſzpon Jezuſi KŠ 1771, 665; oblejczte Goſzpon Kriſztus Jezuſa KŠ 1771, 479; nej ſzo najsle Goſzpon Jezuſa tejlo KŠ 1771, 254; po naſſem Goſzpon Jesussi Kristussi SM 1747, 18; ſzrcsno gucsécsi vu Goſzpon Jezuſovom iméni KŠ 1771, 369; Znaſim Goſzpon Kriſztusom SŠ 1796, 6; oh nas miloſztivni Goſzpon Jeſus ABC 1725, A6b; Boidi ti hvála otecz Goſzpon Bog SM 1747, 82; Hvalo Tebi dájem Goſzpon Jesus Kriſtus SM 1747, 50; Poſzlühni, Goſzpon, moje Prevnouge pregányanye SM 1747, 70; Goſzpon Boug molimo ſze ti BKM 1789, 2; Veta nám Goſzpon dopüſzti BKM 1789, 413; Eta nám Goſzpon dopüſzti SŠ 1796, 29; Szpômeni sze, goszpon, z-verni tvoji KAJ 1848, 132
Prekmurski
idéjnje -a s
1. hoja, potek: notr idejnye vu 'zitek KŠ 1754, 117; vcsinyeno je na nágli znebéſz sümlejnye, liki mocsnoga vötra idejnye KŠ 1771, 344; On dá bláj'zeno idejnye, Sztoga ſzvejta preminejnye BKM 1789, 126; ino steri z-ednoga na to drügo meszto idejnye znamenüjejo KOJ 1833, 142
2. v zvezi v nebo idejnje vnebohod: Ka nyegovo vnébo idejnye, Csi ſze zemlé eſcse dr'zis BKM 1789, 260; Po tvojem v-Nébo idejnyi KM 1783, 74
1. hoja, potek: notr idejnye vu 'zitek KŠ 1754, 117; vcsinyeno je na nágli znebéſz sümlejnye, liki mocsnoga vötra idejnye KŠ 1771, 344; On dá bláj'zeno idejnye, Sztoga ſzvejta preminejnye BKM 1789, 126; ino steri z-ednoga na to drügo meszto idejnye znamenüjejo KOJ 1833, 142
2. v zvezi v nebo idejnje vnebohod: Ka nyegovo vnébo idejnye, Csi ſze zemlé eſcse dr'zis BKM 1789, 260; Po tvojem v-Nébo idejnyi KM 1783, 74
Prekmurski
kòšav -a -o prid.
1. kuštrav: I naj košav neostánem, gda zmesta idem BJ 1886, 15
2. košat: Na to formo rasté, kak košavo drevo AI 1878, 40; kak kosavi grn AIP 1876, br. 1, 2
1. kuštrav: I naj košav neostánem, gda zmesta idem BJ 1886, 15
2. košat: Na to formo rasté, kak košavo drevo AI 1878, 40; kak kosavi grn AIP 1876, br. 1, 2
Prekmurski
lažlívi -a -o prid. lažniv: i vö je po nyih raziſao té la'slivi gláſz KM 1796, 114; Nedáj od náſz odevzéti Nego hüd’ návuk lá'zlivi Odvrni BKM 1789, 184; To je to: vszele isztina, ár la'sliva vüszta düso vmorijo KOJ 1845, 11; ár la'zliva vüszta sze májo zateknoti TA 1848, 49; La'zlive zle gláſzi ſzo vö zmislávali BKM 1789, 311; vu znamejnyaj i csüdaj la'zlivi KŠ 1771, 628
Prekmurski
njìhov -a -o svoj. zaim.
1. njihov, izraža svojino skupine bitij, oseb: övék (nyihov) AIN 1876, 34; ino ſzo nyihov gvánt práli SM 1747, 31; szo nyihovo zemlo oszvojili KOJ 1848, 7; Od ſzviny nyihovi KŠ 1771, 24; naj odide 'znyihovih krajin KŠ 1771, 27; varasé nyihove szi razvrgao TA 1848, 7; Jezus vucsécſi vu ſzpráviſcsaj nyihovi KŠ 1771, 12
2. izraža splošno pripadnost tej skupini: i ogen nyihov ſze ne vgaſzi KŠ 1754, 145; geto je od Bogá nyihov Jezik zmejsani KOJ 1833, IX; kákſaje nyihova zla volja TF 1715, 28; ſtero je nej nyihova, nego Kriſztuseva, cséſzt KŠ 1754, 12; Vsze povszéd ſze ſzvejti, Nyihova rejcs veszéla BKM 1789, 2b; vnogi ſzo znáſz, ſterim nyihovo vreime nepernáſſa tou ſzebov TF 1715, 7; Ka razlocsáva Nyihovo notrejsnye i vünejsnye delo KŠ 1754, 92; ár je nyihovo Králeſztvo nebeſzko KŠ 1771, 13; vönie verzi za nyihovoga pregresenyá vollo TF 1715, A7b; po nenávednoſzti, vterditoſzti nyihovoga ſzerczá SM 1747, 7; naj ſze i ti nyé 'znyihovoga piszma vcsis KŠ 1754, 9b; geto ſztoga nyihovoga dela ſzhája eto, dabi ſz. piſzmo nebi bilou popolno KŠ 1771, A3a; Da Boug krüh do nyihove ſzmerti TF 1715, 28; Zrok ete nyihove Dühovne velike ſzlepoſzti TF 1715, 4; Czaszar sze zaprvá nyihove neprestetlive vno'sine zboji KOJ 1848, 9; 'selejo, ka bi nyihov Jezik polübili KOJ 1833, VIII; ino za nyihovo voljo da nám nai nezadersi TF 1715, 29; na nyihovo videjnye v-Nébo je zasztoupo KM 1783, 52; Ar, csi odpüſztite lidém preſztoplenyé nyihovo KŠ 1771, 19; da niſcse vu nyihovoj cſiſztoucſi nemore dvojiti KŠ 1771, A3b; 'zelejo znyihovim ponácsisanyem podsztavo zdignoti AI 1875, kaz. br. 2; vſze grejhe kcsaſzi 'znyihovov kaſtigov vréd KŠ 1754, 135; akoſze ſznyihovi greihov oſzlobodio TF 1715, 35; Ar on to lüſztvo zvelicſi od nyihovi grehov SM 1747, 10; ár on zvelicsa lüſztvo ſzvoje od grejhov nyihovi KŠ 1754, 99; koterimkoli nyihove greihe odpüſztite TF 1715, 34; grehe nyihove je nei racsunal SM 1747, 16; i neradi nyihove zapouvidi gori jemlémo KŠ 1754, 32; I vido je Jezus miſzli nyihove KŠ 1771, 28; Csi pa ne odpüſztite lidém preſztoplenyá nyihova KŠ 1771, 19; ino vu nyihovi ſzerczáj lübézen pobuditi SIZ 1807, 8
3. izraža sorodstveno ali družbeno razmerje: ino bodem nyihov Bog, i onih moih ſzinove SM 1747, 18; Nyihov zvelicſitel ſzám ſzi BKM 1789, 4; etoj velikoj nevôli je nyihov lastiven sin zrok bil BJ 1886, 9; od ki ſzmo vkradnoli, ali nyihovoj 'zlájhti KŠ 1754, 53; Sto ſzo nyihovi Otroczi KŠ 1754, 31; Vnougi, kak i nyihovi trijé Kapitánje KOJ 1848, 9; nego i ednoga nyihovih vojov vlouvo KOJ 1848, 8; tak, da ſze zdaj nám nyihovim ſzinom ſzkumina KŠ 1771, 4a; záto jih more lübiti, kakti nyihove najvékse dobrotlivnike AIN 1876, 9
4. izraža izhajanje od česa: drevje .. na nyuvi vekaj so spevne ftice gnezdile BJ 1886, 25
1. njihov, izraža svojino skupine bitij, oseb: övék (nyihov) AIN 1876, 34; ino ſzo nyihov gvánt práli SM 1747, 31; szo nyihovo zemlo oszvojili KOJ 1848, 7; Od ſzviny nyihovi KŠ 1771, 24; naj odide 'znyihovih krajin KŠ 1771, 27; varasé nyihove szi razvrgao TA 1848, 7; Jezus vucsécſi vu ſzpráviſcsaj nyihovi KŠ 1771, 12
2. izraža splošno pripadnost tej skupini: i ogen nyihov ſze ne vgaſzi KŠ 1754, 145; geto je od Bogá nyihov Jezik zmejsani KOJ 1833, IX; kákſaje nyihova zla volja TF 1715, 28; ſtero je nej nyihova, nego Kriſztuseva, cséſzt KŠ 1754, 12; Vsze povszéd ſze ſzvejti, Nyihova rejcs veszéla BKM 1789, 2b; vnogi ſzo znáſz, ſterim nyihovo vreime nepernáſſa tou ſzebov TF 1715, 7; Ka razlocsáva Nyihovo notrejsnye i vünejsnye delo KŠ 1754, 92; ár je nyihovo Králeſztvo nebeſzko KŠ 1771, 13; vönie verzi za nyihovoga pregresenyá vollo TF 1715, A7b; po nenávednoſzti, vterditoſzti nyihovoga ſzerczá SM 1747, 7; naj ſze i ti nyé 'znyihovoga piszma vcsis KŠ 1754, 9b; geto ſztoga nyihovoga dela ſzhája eto, dabi ſz. piſzmo nebi bilou popolno KŠ 1771, A3a; Da Boug krüh do nyihove ſzmerti TF 1715, 28; Zrok ete nyihove Dühovne velike ſzlepoſzti TF 1715, 4; Czaszar sze zaprvá nyihove neprestetlive vno'sine zboji KOJ 1848, 9; 'selejo, ka bi nyihov Jezik polübili KOJ 1833, VIII; ino za nyihovo voljo da nám nai nezadersi TF 1715, 29; na nyihovo videjnye v-Nébo je zasztoupo KM 1783, 52; Ar, csi odpüſztite lidém preſztoplenyé nyihovo KŠ 1771, 19; da niſcse vu nyihovoj cſiſztoucſi nemore dvojiti KŠ 1771, A3b; 'zelejo znyihovim ponácsisanyem podsztavo zdignoti AI 1875, kaz. br. 2; vſze grejhe kcsaſzi 'znyihovov kaſtigov vréd KŠ 1754, 135; akoſze ſznyihovi greihov oſzlobodio TF 1715, 35; Ar on to lüſztvo zvelicſi od nyihovi grehov SM 1747, 10; ár on zvelicsa lüſztvo ſzvoje od grejhov nyihovi KŠ 1754, 99; koterimkoli nyihove greihe odpüſztite TF 1715, 34; grehe nyihove je nei racsunal SM 1747, 16; i neradi nyihove zapouvidi gori jemlémo KŠ 1754, 32; I vido je Jezus miſzli nyihove KŠ 1771, 28; Csi pa ne odpüſztite lidém preſztoplenyá nyihova KŠ 1771, 19; ino vu nyihovi ſzerczáj lübézen pobuditi SIZ 1807, 8
3. izraža sorodstveno ali družbeno razmerje: ino bodem nyihov Bog, i onih moih ſzinove SM 1747, 18; Nyihov zvelicſitel ſzám ſzi BKM 1789, 4; etoj velikoj nevôli je nyihov lastiven sin zrok bil BJ 1886, 9; od ki ſzmo vkradnoli, ali nyihovoj 'zlájhti KŠ 1754, 53; Sto ſzo nyihovi Otroczi KŠ 1754, 31; Vnougi, kak i nyihovi trijé Kapitánje KOJ 1848, 9; nego i ednoga nyihovih vojov vlouvo KOJ 1848, 8; tak, da ſze zdaj nám nyihovim ſzinom ſzkumina KŠ 1771, 4a; záto jih more lübiti, kakti nyihove najvékse dobrotlivnike AIN 1876, 9
4. izraža izhajanje od česa: drevje .. na nyuvi vekaj so spevne ftice gnezdile BJ 1886, 25
Prekmurski
prebítje -a s
1. bivanje: vnyegovom ſzerczi ſzveti Düh zdisse, vu nyem je vſzigdár Bosje prebitje SM 1747, 82; Vu nyem je vſzigdár to Bo'ze prebitje BKM 1789, 258
2. prebitje: Naj vidim rebra prebittje BRM 1823, 50
1. bivanje: vnyegovom ſzerczi ſzveti Düh zdisse, vu nyem je vſzigdár Bosje prebitje SM 1747, 82; Vu nyem je vſzigdár to Bo'ze prebitje BKM 1789, 258
2. prebitje: Naj vidim rebra prebittje BRM 1823, 50
Prekmurski
premišlávanje -a s
1. premišljanje, premišljeva-nje: Záto to premislávanye AIP 1876, br. 7, 2; Mám racsun Vſzákſega premislávanya Dati BKM 1789, 385; premislávanya, pocsivanya ali merkanya znaménye (–) KOJ 1833, 9; premislávanya znaménye (–) AIN 1876, 8; Premislávanya znaménye csasz dá stevci na premislávanye AIN 1876, 9; Ni ſzrcze cslovecse preſtimalo V-ſzvojem premislávanyi BKM 1789, 420; Ni ſzrcze cslovecse preſtimalo V-ſzvojem premislávanyi SŠ 1796, 5; ino zpremislávanyem Reicsi Bosje ſzvéte SM 1747, 22; Nej li ſzamo ſzpremislávanyem KŠ 1754, 216; Tebi preporácsam czejlo Pamet ſzpremislávanyem BKM 1789, 369
2. misli, mišljenje: naj ſze vö vjávijo vnougi ſzrcz premislávanya KŠ 1771, 170; On je pa vido premislávanya nyihova KŠ 1771, 183; Vüszta moja bodo gucsala modroszt, i premislávanya szrczá mojega TA 1848, 39; ne-go ſzo márni vcsinyeni vu premislávanyáj ſzvoji KŠ 1771, 448
3. premislek: Luther szi je csasz za premislávanye do utra szproszo KOJ 1845, 61; Oszem dnih máta cajt za premislávanye AIP 1876, br. 10, 7
1. premišljanje, premišljeva-nje: Záto to premislávanye AIP 1876, br. 7, 2; Mám racsun Vſzákſega premislávanya Dati BKM 1789, 385; premislávanya, pocsivanya ali merkanya znaménye (–) KOJ 1833, 9; premislávanya znaménye (–) AIN 1876, 8; Premislávanya znaménye csasz dá stevci na premislávanye AIN 1876, 9; Ni ſzrcze cslovecse preſtimalo V-ſzvojem premislávanyi BKM 1789, 420; Ni ſzrcze cslovecse preſtimalo V-ſzvojem premislávanyi SŠ 1796, 5; ino zpremislávanyem Reicsi Bosje ſzvéte SM 1747, 22; Nej li ſzamo ſzpremislávanyem KŠ 1754, 216; Tebi preporácsam czejlo Pamet ſzpremislávanyem BKM 1789, 369
2. misli, mišljenje: naj ſze vö vjávijo vnougi ſzrcz premislávanya KŠ 1771, 170; On je pa vido premislávanya nyihova KŠ 1771, 183; Vüszta moja bodo gucsala modroszt, i premislávanya szrczá mojega TA 1848, 39; ne-go ſzo márni vcsinyeni vu premislávanyáj ſzvoji KŠ 1771, 448
3. premislek: Luther szi je csasz za premislávanye do utra szproszo KOJ 1845, 61; Oszem dnih máta cajt za premislávanye AIP 1876, br. 10, 7
Prekmurski
račún -a m
1. število: Szám; racsun, broj KOJ 1833, 172; i napunyávao ſze je racsun vucsenikov vu Jeru'zálemi KŠ 1771, 357; tebé hváleni racsun Prorokov KM 1783, 29; Racsún KM 1790, 96; ki je bio zracsúna ti dvanájſzet KŠ 1771, 244; Bo'se, ſteroga ſzmilenoszti nega racsúna KM 1783, 31; Racſuna peſzka mourſzkoga Znás BKM 1789, 128; Pouleg 6. racsúna sze dr'sijo eti KOJ 1833, 98; Escse szo nyihovi szuperintendensi po racsúni 256, tálniczke bili KOJ 1848, 102
2. slovnično število: Pometávanye je Nomena po racsúnai ino casusai premenyanye KOJ 1833, 19
3. obračun, odgovor: kaj od vſzákſe márne rejcsi racsun dájo od nyé KŠ 1771, 40; i racsun dájo od lasztivnoga csinejnya KM 1783, 16; Racsún scsé vzéti Goſzpodin Boug od ludi SŠ 1796, 27; kai vſzi naſi vláſzi pred nyim ſzo racsuni BKM 1789, 337; Da i jaſz naj bodem z-vörnimi v-racsúni SŠ 1796, 86
4. računanje: nego more krájdo v-roke vzéti, da je to jáko dugi racsun AI 1875, kaz. br. 6; Novi mertuki leh'zési bodo vracsuni AI 1875, kaz. br. 6
5. sistem številk: Rimſzki, ali Deacski Racsún KMS 1780, A9b
6. misel: I vſze ono vracsúni más KŠ 1754, 248; Boug nigdár vracsun gori ne vzeme KŠ 1754, 82
7. starostno obdobje: akoſzmo glih ſe vön zotrocsega racsúna TF 1715, 8
1. število: Szám; racsun, broj KOJ 1833, 172; i napunyávao ſze je racsun vucsenikov vu Jeru'zálemi KŠ 1771, 357; tebé hváleni racsun Prorokov KM 1783, 29; Racsún KM 1790, 96; ki je bio zracsúna ti dvanájſzet KŠ 1771, 244; Bo'se, ſteroga ſzmilenoszti nega racsúna KM 1783, 31; Racſuna peſzka mourſzkoga Znás BKM 1789, 128; Pouleg 6. racsúna sze dr'sijo eti KOJ 1833, 98; Escse szo nyihovi szuperintendensi po racsúni 256, tálniczke bili KOJ 1848, 102
2. slovnično število: Pometávanye je Nomena po racsúnai ino casusai premenyanye KOJ 1833, 19
3. obračun, odgovor: kaj od vſzákſe márne rejcsi racsun dájo od nyé KŠ 1771, 40; i racsun dájo od lasztivnoga csinejnya KM 1783, 16; Racsún scsé vzéti Goſzpodin Boug od ludi SŠ 1796, 27; kai vſzi naſi vláſzi pred nyim ſzo racsuni BKM 1789, 337; Da i jaſz naj bodem z-vörnimi v-racsúni SŠ 1796, 86
4. računanje: nego more krájdo v-roke vzéti, da je to jáko dugi racsun AI 1875, kaz. br. 6; Novi mertuki leh'zési bodo vracsuni AI 1875, kaz. br. 6
5. sistem številk: Rimſzki, ali Deacski Racsún KMS 1780, A9b
6. misel: I vſze ono vracsúni más KŠ 1754, 248; Boug nigdár vracsun gori ne vzeme KŠ 1754, 82
7. starostno obdobje: akoſzmo glih ſe vön zotrocsega racsúna TF 1715, 8
- « Prejšnja
- 1
- ...
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- ...
- 22
- Naslednja »
Število zadetkov: 425
Dostopnost