odstóupiti tudi odstópiti -im dov.
1. odstopiti, prenehati vztrajati pri čem, upoštevati kaj: Ali nigdár vecs nescsem od tvoje miloscse odsztoupiti KM 1783, 151; Ne dáj ſze nám od tébe odloucsiti, Ni odſztoupiti BKM 1789, 243; Boug .. Ni od nyega ne odſztoupim SM 1747, 75; i komaj odſztoupi od nyega vküp ga ſztrvſi KŠ 1771, 199; i miloscsa Bo'sa ne odſztoupi od nyih SIZ 1807, 12; steri od obcsinszke regule odsztoupi KOJ 1833, 48; Tak neodsztôpimo od tébe TA 1848, 67; ki do csaſza vörjejo, i vu vrejmeni ſzküsávanya odſztoupijo KŠ 1771, 192; Ár ovo, ki od tébe odsztôpijo, vesznejo TA 1848, 59; Csi törki odsztôpijo od naszledüvanya nyihovoga szvétoga piszma AIP 1876, br. 7, 3; od méne ne odſztopi SM 1747, 56; Odsztôpi od hüdoga TA 1848, 30; I zdaj, velim vám, odſztoupte od tej lüdi KŠ 1771, 356; Csi ſzam gli nigda odſztoupo, Od tvoje zapovejdi BKM 1789, 388; Od zemelſzki ſzam odſztoupo SŠ 1796, 152; i ka ſzi od Goſzpodna Bogá tvojega odſztoupo KŠ 1754, 77; zakaj ſzi odſztoupo od Goſzpodina Bogá SŠ 1796, 105; Bogi nepokoren poſztano, ino je od nyega odſztoupo SM 1747; Apoſztolſztva, od ſteroga je odſztoupo Júdas KŠ 1771, 343; odſztoupo je od práve vöre KM 1796, 123; ſtera je nej odſztoupila od czérkvi KŠ 1771, 171; Sterim ſzmo ni do vöre nej odſztoupili KŠ 1771, 559; Od nébe ſzmo odſztoupili BKM 1789, 59; ka ſzo od vöre odſztoupili BKM 1789, 59; Cseſztou ſzo od Bouga odſztoupili KM 1796, 45; Priátelje ſzo odſztoupili SŠ 1796, 123; Ali vszi szo odsztôpili TA 1848, 10; Verbum neporédni, steri od obcsinszke regule odsztoupi KOJ 1833, 48; Tak neodsztôpimo od tébe TA 1848, 67; Ár ovo, ko od tébe odsztôpijo, vesznejo TA 1848, 59; Odsztôpi od hüdoga TA 1848, 30; Ali vszi szo odsztôpili TA 1848, 10
2. prenehati biti v neposredni bližini koga, česa: Odſztopi priáteo jaſz bom tudi gúcsa SIZ 1807, 34; csi sze neoglászijo, odsztoupi KOJ 1845, 25; nego bole edno malo odſztoupte nazáj vo SIZ 1807, 21; Hráno naj prineſzém, i tak naj odſztoupim SIZ 1807, 32; pren. Odſztoupi csalárna Cséſzt SŠ 1796, 114; Dalecs ne odſztoupte, Goſzpodna pozdrávlajte BKM 1789, 11; Moj 'zitek od Bouga je dalecs odſztoupo BKM 1789, 201
3. prenehati vztrajati pri uresničitvi česa: Dobro ti je? Odſztoupi KŠ 1754, 257; Csi ti je dobro? odſztoupi BKM 1789, 238
odstóupivši tudi odstópivši -a -e
1. ko je zapustil: je vesz szvêt blôdo, Gda je, od Bôga odsztôpivsi, I zablôdivsi hodo KAJ 1848, 64
2. ko je izstopil: Po tom od Cérkvi odsztoupivsi, je zacsno nouvo Ekklesio KOJ 1845, 60
Zadetki iskanja
Slovar stare knjižne prekmurščine
Prekmurski
Prekmurski
pogibìti tudi pogübìti -ím dov.
1. pogubiti, uničiti, zapraviti: ſteri more i düſo i tejlo pogibiti vu ognyi peklénſzkom KŠ 1771, 33; Eden je právdedávecz, ki je zmo'zen zdr'zati i pogübiti KŠ 1771, 752; Pogübis la'zcze TA 1848, 5; Tát ne pride, nego naj pogibi KŠ 1771, 300; Ono Vrága obláda, i ſzmrt pogibi BKM 1789, 50; Grêh vász nepogübi BRM 1823, 8; ka dobroga gláſza z-naſſim hüdim 'ſitkom ne pogibimo KM 1796, 67; Düſno zvelicsanye da ne pogibite BKM 1789, 189; Oni szami szebé pogübijo KAJ 1848, 10; Priſao ſzi, da bi náſ pogübo KŠ 1771, 177; szo ga tudi nadigávali, ka nebi szvojo düso pogübo KOJ 1845, 61; Ár ſzam nej divojsztva pogibila KM 1783, 230; Pokárao szi pogane, pogübo te neverne TA 1848, 7; ka je i pamet pogübo KM 1790, 76; Vnogo Angyelov je Bo'so miloſcso pogübilo KMK 1780, 10; Sz-tákſim tálom ſzta pogübila ſzvojo nekrivicsnoſzt KM 1796, 7; Ár ſzi je obládo, moucs ſzo pogübili BKM 1789, 311; Szmrt je ſzmrtyom pogübo BKM 1789, 102
2. ubiti, umoriti: Vſzegavejcs ga je ſteo pogibiti KM 1796, 58; vnouge je dáo ovak pogübiti KOJ 1848, 16; Jezuſa bi pa pogübili KŠ 1771, 94; gde bi Hunyadia brscsasz poganje pogübili KOJ 1848, 55; Kráo pogübo je lüdomorcze one KŠ 1771; Dózsa Gyüria szo med grozovitnimi mántrami pogübili KOJ 1848, 17
pogibìti se -ím se pogubiti se, uničiti se: da ſze pogibi edna kotrig tvoji KŠ 1771, 16; ne pogibimo ſze KŠ 1771, 535; i poſzoude ſze pogibijo KŠ 1771, 29
pogübévši -a -e ko je pogubil, uničil: pogübévsi ednoga z-obilnov rokov dajovitnoga csloveka AI 1875, kaz. br. 8
pogibléni tudi pogübléni -a -o
1. pogubljen: Ali jaſz, oh nevolni i pogibléni Szin KŠ 1754, 225; ni pogibléni nepriáteo vrág nám ne dá pocsinka KŠ 1771, 839; Za mé pogiblénoga, Csleka na ſzmrt ide BKM 1789, 69; Ne razmim jasz, pogübleni KAJ 1848, 101; natúra naſſa takje pogüblena TF 1715, 19; ſterie mené pogüblénoga csloveka oſzloboudo TF 1715, 22; mené pogüblénoga odküpo KŠ 1754, 98; ki náſz je obéſzelo, Pogübléne lidi BKM 1789, 40; i od kács ſzo pogübleni KŠ 1771, 509; Nej ſzo pogübleni BRM 1823, 5
2. izgubljen: nej ſzam poſzlan, nego kpogiblénim ovcz hi'ze Izraelſzke KŠ 1771, 51; ka ſzi mené pogüblénoga ſziná gori prijao KM 1783, 152; Mi ſzmo rávno tak, liki te pogübléne ovczé KŠ 1771, 834; iscſi gori pogüblene ovcſicze KM 1783, 117
pogibléni -a -o sam. pogubljeni: Ár je záto priſao Szin cslovecsi, naj zdr'zi to pogibléno KŠ 1771, 59
1. pogubiti, uničiti, zapraviti: ſteri more i düſo i tejlo pogibiti vu ognyi peklénſzkom KŠ 1771, 33; Eden je právdedávecz, ki je zmo'zen zdr'zati i pogübiti KŠ 1771, 752; Pogübis la'zcze TA 1848, 5; Tát ne pride, nego naj pogibi KŠ 1771, 300; Ono Vrága obláda, i ſzmrt pogibi BKM 1789, 50; Grêh vász nepogübi BRM 1823, 8; ka dobroga gláſza z-naſſim hüdim 'ſitkom ne pogibimo KM 1796, 67; Düſno zvelicsanye da ne pogibite BKM 1789, 189; Oni szami szebé pogübijo KAJ 1848, 10; Priſao ſzi, da bi náſ pogübo KŠ 1771, 177; szo ga tudi nadigávali, ka nebi szvojo düso pogübo KOJ 1845, 61; Ár ſzam nej divojsztva pogibila KM 1783, 230; Pokárao szi pogane, pogübo te neverne TA 1848, 7; ka je i pamet pogübo KM 1790, 76; Vnogo Angyelov je Bo'so miloſcso pogübilo KMK 1780, 10; Sz-tákſim tálom ſzta pogübila ſzvojo nekrivicsnoſzt KM 1796, 7; Ár ſzi je obládo, moucs ſzo pogübili BKM 1789, 311; Szmrt je ſzmrtyom pogübo BKM 1789, 102
2. ubiti, umoriti: Vſzegavejcs ga je ſteo pogibiti KM 1796, 58; vnouge je dáo ovak pogübiti KOJ 1848, 16; Jezuſa bi pa pogübili KŠ 1771, 94; gde bi Hunyadia brscsasz poganje pogübili KOJ 1848, 55; Kráo pogübo je lüdomorcze one KŠ 1771; Dózsa Gyüria szo med grozovitnimi mántrami pogübili KOJ 1848, 17
pogibìti se -ím se pogubiti se, uničiti se: da ſze pogibi edna kotrig tvoji KŠ 1771, 16; ne pogibimo ſze KŠ 1771, 535; i poſzoude ſze pogibijo KŠ 1771, 29
pogübévši -a -e ko je pogubil, uničil: pogübévsi ednoga z-obilnov rokov dajovitnoga csloveka AI 1875, kaz. br. 8
pogibléni tudi pogübléni -a -o
1. pogubljen: Ali jaſz, oh nevolni i pogibléni Szin KŠ 1754, 225; ni pogibléni nepriáteo vrág nám ne dá pocsinka KŠ 1771, 839; Za mé pogiblénoga, Csleka na ſzmrt ide BKM 1789, 69; Ne razmim jasz, pogübleni KAJ 1848, 101; natúra naſſa takje pogüblena TF 1715, 19; ſterie mené pogüblénoga csloveka oſzloboudo TF 1715, 22; mené pogüblénoga odküpo KŠ 1754, 98; ki náſz je obéſzelo, Pogübléne lidi BKM 1789, 40; i od kács ſzo pogübleni KŠ 1771, 509; Nej ſzo pogübleni BRM 1823, 5
2. izgubljen: nej ſzam poſzlan, nego kpogiblénim ovcz hi'ze Izraelſzke KŠ 1771, 51; ka ſzi mené pogüblénoga ſziná gori prijao KM 1783, 152; Mi ſzmo rávno tak, liki te pogübléne ovczé KŠ 1771, 834; iscſi gori pogüblene ovcſicze KM 1783, 117
pogibléni -a -o sam. pogubljeni: Ár je záto priſao Szin cslovecsi, naj zdr'zi to pogibléno KŠ 1771, 59
Prekmurski
prebívati -am nedov.
1. prebivati, živeti: mogli szo nazáj domô odidti, da vti veliki brgáj nê szo mogli prbivati AI 1875, kaz. br. 3; Viss! na vogrszkoj zemli prebivas KOJ 1833, XIII; vogrszki Ország, v-sterom mi Szlovenye prebivamo KOJ 1833, X; Ár, ki prebivajo v-Jeru'zálemi KŠ 1771, 383; blá'seni, ki prebivajo vu tvojoj hi'ſi KM 1783, 220; Prebivajo i vu vodi sztvaré KAJ 1870, 10; i drüge peršône telikáj lehko pri hiži prebivajo BJ 1886, 10; Mo'zjé rávno tak, vküp prebivajte 'znyimi KŠ 1771, 708; ino bi eden máli csaſz li ſzám prebivao na zemli SIZ 1807, 7; mirovno, pokorno, i delavno bi prebivali KOJ 1833, VII; ino brez koncza vküp prebivala bodeta SIZ 1807, 12; Abrahámi, liki je prebivao vu Cháráni KŠ 1771, 358; Tak je Ádam tudi v-Paradi'somi prebivao KM 1796, 6; Priſao je na vſze ſztrájh, ki ſzo okoli nyegove hi'ze prebivali KŠ 1771, 166
2. biti, obstajati: i ſcsémo ſze bole vö zeſzeliti ztejla i prebivati pri Goſzpodni KŠ 1771, 536; brezi vogrszkoga banka na du'ze tudi nemremo prebivati AIP 1876, br. 5, 1; Ocsáki naj odhájam ſnyimi prebivam SM 1747, 71; merjém, vſzigdár prebivam KŠ 1754, 239; Vſzakdén ſzam na ſzrejdi med nyimi, Prebivam, i oſztánem BKM 1789, 19; ino nyegova vora kotera vu nyem prebiva TF 1715, 42; nyegova vöra, ktera vu nyem prebiva SM 1747, 41; I vnyem prebiva vſza punoſzt Bo'zánſzva telovno KŠ 1754, 150; Nouva nebéſza, vſteri pravicza prebiva KŠ 1771, 723; Tejlo pa v-zemli prebiva SŠ 1796, 168; Csi z-vnougimi vküpglásznikmi szamo eden glasznik prebiva v-rejcsi KOJ 1833, 7; Bôg, Ar prebiva v-blá'zenoj szvetloszti KAJ 1848, 8; Ah, prebivaj vſzigdár KŠ 1754, 247; Goſzpodne, poſztavi eſzi tvojega iména ſzpominanye i prebivaj znami KŠ 1771, 852; oh Boug, znami vszigdár ſzám prebivaj KM 1783, 260; Prebivaj znami BKM 1789, 154; 'Ze bi rad vtebi prebivao, Gdebi Jezusa obimao KŠ 1754, 272; Rejcs Kriſztuſova naj prebiva vu vami KŠ 1771, 609; Tvojga Dühá posli knám, Naj prebiva med nami BKM 1789, 122; ino v Goszpodnovoj hisi bodem prebival ABC 1725, A8b; Ar ſzte vi czérkev 'zivoga Bogá, kaj bom vnyih prebivao KŠ 1771, 539; vu nyegovom Templomi bode ſnyimi prebival SM 1747, 31; Bôg nede prebivao pri tebi te hüdi TA 1848, 5; vu mojem orſzagi bodte prebivali, kiſzte na tom ſzveiti vzaloſzti siveli SM 1747, 83; I tá Rejcs je prebivala je med nami KŠ 1771, 265; Rejcs, Stera je vzacsétki bila, zBougom prebivala BKM 1789, 39; Reics, Teilo je prebivalo med nami SM 1747, 11
prebivajóuči tudi prebivajóči -a -e
1. živeč, prebivajoč: da ſze 'ze ſzkoro nikſi národ okoli ſzuncsenoga záhoda prebivajoucſi ne nájde KŠ 1771, A5b; i v-Szamarii prebivajoucse lüſztvo je zácsalo vörvati KM 1796, 1123; Szpêvajte Goszpodni v Sioni prebivajôcsemi TA 1848, 7; o'zivi i vaſſa mrtva tejla po ſzvojem vu vami prebivajoucsem Dühi KŠ 1754, 138; Od ti vnyem prebivajoucsi KŠ 1771, 804; Vu Lagojoj veſzi prebivajoucsi pávri KM 1790, 70; Szlovenje med Mürov i Rábov prebivajoucsi KOJ 1845, 71; ſteri je ſzvedouſztvo meo od vſzej tam prebivajoucsi 'Zidovov KŠ 1771, 411; Jaj pa prebivajoucsim na zemli i na mourji KŠ 1771, 788; je vu nyem prebivajoucse razlocsne národe nej steo pretirati KOJ 1833, X; Kakda sze zovéjo med lüdmi prebivajôcse sztvaré KAJ 1870, 10
2. bivajoč: Med hválmi Izraela prebivajoucsi, Boug pa naj dá ſzvojo pomoucs BKM 1789, 8b; Ki, vise szuncsevnoga tráka Prebivajôcs, ravna szvoja dela KAJ 1870, 7; Bili ſzmo pa vu tiſztom meſzti prebivajoucsi nikeliko dni KŠ 1771, 392
prebivávši -a -e prebivajoč: Ki csini, da ta neporodna vu hi'zi prebivavsa, posztáne veszéla mati otrokov TA 1848, 95
1. prebivati, živeti: mogli szo nazáj domô odidti, da vti veliki brgáj nê szo mogli prbivati AI 1875, kaz. br. 3; Viss! na vogrszkoj zemli prebivas KOJ 1833, XIII; vogrszki Ország, v-sterom mi Szlovenye prebivamo KOJ 1833, X; Ár, ki prebivajo v-Jeru'zálemi KŠ 1771, 383; blá'seni, ki prebivajo vu tvojoj hi'ſi KM 1783, 220; Prebivajo i vu vodi sztvaré KAJ 1870, 10; i drüge peršône telikáj lehko pri hiži prebivajo BJ 1886, 10; Mo'zjé rávno tak, vküp prebivajte 'znyimi KŠ 1771, 708; ino bi eden máli csaſz li ſzám prebivao na zemli SIZ 1807, 7; mirovno, pokorno, i delavno bi prebivali KOJ 1833, VII; ino brez koncza vküp prebivala bodeta SIZ 1807, 12; Abrahámi, liki je prebivao vu Cháráni KŠ 1771, 358; Tak je Ádam tudi v-Paradi'somi prebivao KM 1796, 6; Priſao je na vſze ſztrájh, ki ſzo okoli nyegove hi'ze prebivali KŠ 1771, 166
2. biti, obstajati: i ſcsémo ſze bole vö zeſzeliti ztejla i prebivati pri Goſzpodni KŠ 1771, 536; brezi vogrszkoga banka na du'ze tudi nemremo prebivati AIP 1876, br. 5, 1; Ocsáki naj odhájam ſnyimi prebivam SM 1747, 71; merjém, vſzigdár prebivam KŠ 1754, 239; Vſzakdén ſzam na ſzrejdi med nyimi, Prebivam, i oſztánem BKM 1789, 19; ino nyegova vora kotera vu nyem prebiva TF 1715, 42; nyegova vöra, ktera vu nyem prebiva SM 1747, 41; I vnyem prebiva vſza punoſzt Bo'zánſzva telovno KŠ 1754, 150; Nouva nebéſza, vſteri pravicza prebiva KŠ 1771, 723; Tejlo pa v-zemli prebiva SŠ 1796, 168; Csi z-vnougimi vküpglásznikmi szamo eden glasznik prebiva v-rejcsi KOJ 1833, 7; Bôg, Ar prebiva v-blá'zenoj szvetloszti KAJ 1848, 8; Ah, prebivaj vſzigdár KŠ 1754, 247; Goſzpodne, poſztavi eſzi tvojega iména ſzpominanye i prebivaj znami KŠ 1771, 852; oh Boug, znami vszigdár ſzám prebivaj KM 1783, 260; Prebivaj znami BKM 1789, 154; 'Ze bi rad vtebi prebivao, Gdebi Jezusa obimao KŠ 1754, 272; Rejcs Kriſztuſova naj prebiva vu vami KŠ 1771, 609; Tvojga Dühá posli knám, Naj prebiva med nami BKM 1789, 122; ino v Goszpodnovoj hisi bodem prebival ABC 1725, A8b; Ar ſzte vi czérkev 'zivoga Bogá, kaj bom vnyih prebivao KŠ 1771, 539; vu nyegovom Templomi bode ſnyimi prebival SM 1747, 31; Bôg nede prebivao pri tebi te hüdi TA 1848, 5; vu mojem orſzagi bodte prebivali, kiſzte na tom ſzveiti vzaloſzti siveli SM 1747, 83; I tá Rejcs je prebivala je med nami KŠ 1771, 265; Rejcs, Stera je vzacsétki bila, zBougom prebivala BKM 1789, 39; Reics, Teilo je prebivalo med nami SM 1747, 11
prebivajóuči tudi prebivajóči -a -e
1. živeč, prebivajoč: da ſze 'ze ſzkoro nikſi národ okoli ſzuncsenoga záhoda prebivajoucſi ne nájde KŠ 1771, A5b; i v-Szamarii prebivajoucse lüſztvo je zácsalo vörvati KM 1796, 1123; Szpêvajte Goszpodni v Sioni prebivajôcsemi TA 1848, 7; o'zivi i vaſſa mrtva tejla po ſzvojem vu vami prebivajoucsem Dühi KŠ 1754, 138; Od ti vnyem prebivajoucsi KŠ 1771, 804; Vu Lagojoj veſzi prebivajoucsi pávri KM 1790, 70; Szlovenje med Mürov i Rábov prebivajoucsi KOJ 1845, 71; ſteri je ſzvedouſztvo meo od vſzej tam prebivajoucsi 'Zidovov KŠ 1771, 411; Jaj pa prebivajoucsim na zemli i na mourji KŠ 1771, 788; je vu nyem prebivajoucse razlocsne národe nej steo pretirati KOJ 1833, X; Kakda sze zovéjo med lüdmi prebivajôcse sztvaré KAJ 1870, 10
2. bivajoč: Med hválmi Izraela prebivajoucsi, Boug pa naj dá ſzvojo pomoucs BKM 1789, 8b; Ki, vise szuncsevnoga tráka Prebivajôcs, ravna szvoja dela KAJ 1870, 7; Bili ſzmo pa vu tiſztom meſzti prebivajoucsi nikeliko dni KŠ 1771, 392
prebivávši -a -e prebivajoč: Ki csini, da ta neporodna vu hi'zi prebivavsa, posztáne veszéla mati otrokov TA 1848, 95
Prekmurski
sr̀čen tudi sèrčen tudi sr̀dčen -čna -o tudi sr̀cen -cna -o prid.
1. srčen, nanašajoč se na srce: nyih notreisnya ſzercsna ſaloszt ABC 1725, A7b; szrcsna radoszti oblejé KOJ 1845, 19; po'salüvanye je ober natúre ſzrczna bolezen KMK 1780, 71; tebé v'zivat zbritkov 'zaloſztyov te ſzrcsne pokoure KŠ 1754, 235; nego ſzrcsno zaneſſenyé toga grejsnika KŠ 1754, 78; Naj mi ſz ſzrcsnim hválo zdávanyem za nyegovo lübézen KŠ 1754, 217; Predevſzejm pa ſzrcsno mejte med ſzebom lübeznoſzt KŠ 1771, 711
2. pogumen, odločen: ouzdalecs ſzam pa ſzrcsen kvám KŠ 1771, 545; Máli honvéd, csrstvi, szrdcsen KAJ 1870, 45; Gde szo v-zdájsnyem csaszi med nami tákse szrczne divice KOJ 1845, 86; Peter je bio ſzrcsne natúre KŠ 1771, 699; I táksa vüpazen vcsini csloveka ſzrcsnoga KŠ 1771, 444; Szrcsni pa vcsinyeni vſzi i oni ſzo kſzebi vzéli hráno KŠ 1771, 426
srčnéjši tudi srcnéjši -a -e pogumnejši, odločnejši: I vnougi bratov ſzo ſzrcsnejſi grátali KŠ 1771, 592; Da mo ſzrcsnejsi vu tvojoj czérkvi BKM 1789, 271; Tou je szrcznejse sztálise i Réde tak razdrészelilo KOJ 1848, 17
1. srčen, nanašajoč se na srce: nyih notreisnya ſzercsna ſaloszt ABC 1725, A7b; szrcsna radoszti oblejé KOJ 1845, 19; po'salüvanye je ober natúre ſzrczna bolezen KMK 1780, 71; tebé v'zivat zbritkov 'zaloſztyov te ſzrcsne pokoure KŠ 1754, 235; nego ſzrcsno zaneſſenyé toga grejsnika KŠ 1754, 78; Naj mi ſz ſzrcsnim hválo zdávanyem za nyegovo lübézen KŠ 1754, 217; Predevſzejm pa ſzrcsno mejte med ſzebom lübeznoſzt KŠ 1771, 711
2. pogumen, odločen: ouzdalecs ſzam pa ſzrcsen kvám KŠ 1771, 545; Máli honvéd, csrstvi, szrdcsen KAJ 1870, 45; Gde szo v-zdájsnyem csaszi med nami tákse szrczne divice KOJ 1845, 86; Peter je bio ſzrcsne natúre KŠ 1771, 699; I táksa vüpazen vcsini csloveka ſzrcsnoga KŠ 1771, 444; Szrcsni pa vcsinyeni vſzi i oni ſzo kſzebi vzéli hráno KŠ 1771, 426
srčnéjši tudi srcnéjši -a -e pogumnejši, odločnejši: I vnougi bratov ſzo ſzrcsnejſi grátali KŠ 1771, 592; Da mo ſzrcsnejsi vu tvojoj czérkvi BKM 1789, 271; Tou je szrcznejse sztálise i Réde tak razdrészelilo KOJ 1848, 17
Prekmurski
doprinésti tudi doprnésti -nesém dov.
1. narediti, izpolniti: ako scsés doperneſzti, koje Bogu drágo SM 1747, 87; Boug je more zacséti i doprneſzti KŠ 1754, 80; je prepovedao té tanács doprneſzti KŠ 1771, 427; zmo'sna dela doprneſzti KM 1796, 57; naj ouzdalecs po liſzti doprneſzé KŠ 1771, 624; naj vſze dobro doprneſzé KM 1790, 42; to z-gláve tesko doprneszé AI 1875, kaz. br. 6; gde ga czilou doprneſzémo KŠ 1754, 96; poſeleinye ne dokoncſate (ne doperneſzéte) SM 1747, 26; právde zapôvidi gvüsno doprneszéjo AI 1875, kaz. br. 2; vecs hüdoga Szam doprneſzo BKM 1789, 386; Ka ſzi v'zitki doprneſzo BKM 1789, 437; je vſze ono doprneſzao KŠ 1754, 115; nego je eto doprneſzao KŠ 1771, 663; malo je doprneſzao KM 1790, 88; ki je to 'ze doprneszo AIP 1876, br. 2, 3; je tô doprineſzao BRM 1823, 72; Dobro delo doprinesao BJ 1886, 41; ſzmo i hüdo doprneſzli KŠ 1754, 115
2. nadomestiti: Ka szi zamudo, dnesz setüj Doprineszti KAJ 1848, 158; ona se pašči doprineszti BJ 1886, 12; Eto doprineszti AIP 1876, br. 1, 2
doprinésti se tudi doprnésti se -nesém se nadomestiti se: Stera ſze doprneſzé KŠ 1754, 18
doprinéšeni tudi doprnéšeni -a -o storjen, izpoljnjen: od náſz doprnesenoga pretrpo KŠ 1754, 115; to je doprneseno AI 1875; Doprneſzena ſzo 'ze vſza po Jezus Kriſztusi BKM 1789, 440; ktim prvim doprneſenim 'zelám KŠ 1771, 704
1. narediti, izpolniti: ako scsés doperneſzti, koje Bogu drágo SM 1747, 87; Boug je more zacséti i doprneſzti KŠ 1754, 80; je prepovedao té tanács doprneſzti KŠ 1771, 427; zmo'sna dela doprneſzti KM 1796, 57; naj ouzdalecs po liſzti doprneſzé KŠ 1771, 624; naj vſze dobro doprneſzé KM 1790, 42; to z-gláve tesko doprneszé AI 1875, kaz. br. 6; gde ga czilou doprneſzémo KŠ 1754, 96; poſeleinye ne dokoncſate (ne doperneſzéte) SM 1747, 26; právde zapôvidi gvüsno doprneszéjo AI 1875, kaz. br. 2; vecs hüdoga Szam doprneſzo BKM 1789, 386; Ka ſzi v'zitki doprneſzo BKM 1789, 437; je vſze ono doprneſzao KŠ 1754, 115; nego je eto doprneſzao KŠ 1771, 663; malo je doprneſzao KM 1790, 88; ki je to 'ze doprneszo AIP 1876, br. 2, 3; je tô doprineſzao BRM 1823, 72; Dobro delo doprinesao BJ 1886, 41; ſzmo i hüdo doprneſzli KŠ 1754, 115
2. nadomestiti: Ka szi zamudo, dnesz setüj Doprineszti KAJ 1848, 158; ona se pašči doprineszti BJ 1886, 12; Eto doprineszti AIP 1876, br. 1, 2
doprinésti se tudi doprnésti se -nesém se nadomestiti se: Stera ſze doprneſzé KŠ 1754, 18
doprinéšeni tudi doprnéšeni -a -o storjen, izpoljnjen: od náſz doprnesenoga pretrpo KŠ 1754, 115; to je doprneseno AI 1875; Doprneſzena ſzo 'ze vſza po Jezus Kriſztusi BKM 1789, 440; ktim prvim doprneſenim 'zelám KŠ 1771, 704
Prekmurski
gr̀mlajca tudi gr̀mlajnca tudi gèrmlanca tudi gr̀mlaca tudi grúmlaca -e ž grmenje: grmlajcza ſze je zgodila KŠ 1771, 308; Grmlajncza. Menydörgés KM 1790, 92; Grmlâcza BRM 1823, IX; tou je, ſzinovje grmlajcze KŠ 1771, 110; Malo grmlajcze brezi bojazni BKM 1789, 444; ſzo vö sle bliſzkanycze i grmlanycze i gléſzove KŠ 1771, 774; i ſzedem grmlajncz na ſzedem koflike kázajoucsi KŠ 1771, 766; neba je dála grúmlâczo TA 1848, 62; Po grúmlâczi sze dá zráki csisztôcsa KAJ 1848, 361; Zvihérom zvékšine blisk i germlanca hodi BJ 1886, 35
Prekmurski
ìskati ìščem nedov.
1. iskati, prizadevati si priti do česa: Nej nám ga tak trbej iſzkati KŠ 1754, 183; Jezusa iſzkati nemüdis BRM 1823, 3; Csi iscsem Tvoje králevsztvo BRM 1823, 10; Koga iſcses KŠ 1771, 332; ka iszcses et KAJ 1870, 58; oroſzlány, ino iſcſe, koga bi mogel poſreiti SM 1747, 25; Düssa moia, Iscse tebe Zarocsnik SM 1747, 91; vſze vu nyem ta telovna iſcse KŠ 1771, 445; ni kincse, Na ſzvejti ne iscse BKM 1789, 12; rejtko dobi, ka iſcse KM 1790, 20; naj iſcse, i ſzprávla KM 1796, 7; Tebé tüdi mi iscsemo BRM 1823, 2; koga iscsete KŠ 1771, 325; Ka iscseta KŠ 1771, 267; i mojo düſo iſcsejo KŠ 1771, 472; jo z'zelejnyem iſcso BKM 1789, 299; oni iscsejo tebé, Goszpodne TA 1848, 7; ni eti je ne iſcsi BKM 1789, 4; ino iſcſimo i povrnmoſze KŠ 1754, 210; izcſite, ino naidete SM 1747, 25; iscsite ino nájdete KŠ 1754, 244; iscſite, i nájdete KŠ 1771, 21; Prebiváliscsa mir iscsite KOJ 1833, VII; naſſe zvelicsanye iscsemo KŠ 1754, 69; Da bom iszko jasz tebé BKM 1789, 371; Ár Herodes bode iſzkao tó dejte na pogibeo KŠ 1771, 8; Jezus, sto bi Te neiſzkao BRM 1823, 9; gda ſzi nyega iſzkala KM 1783, 83; Izkala je ſztán Divicza Maria KM 1796, 88; kaj jo je nej zvöre, nego liki zdejl právde, iſzkao KŠ 1771, 469; Vö je pa ſou vu Tarſus Barbanás iſzkat Sauluſa KŠ 1771, 377; i priſao je ſzád iſzkat na nyem KŠ 1771, 215; Pojdmo ga iſzkat BKM 1789, 58
2. skušati, prizadevati si: Ali iſcsem ſze lidém dopádnoti KŠ 1771, 557; vszi, ki iscsejo düso mojo pogubiti TA 1848, 33; Zetoga je iſzkao Pilátus odpiſztiti ga KŠ 1771, 329; ne iſcsi ſzi odvézanya KŠ 1771, 502; Ár Herodes bode iſzkao tó dejte na pogibeo KŠ 1771, 8
3. želeti, hoteti, pričakovati: pri nyem moremo troust iſzkazati SM 1747, 34; Tou miloscso iscse zdelom KŠ 1754, 257; Miloscsa váſz iscse BRM 1823, 8; zvelicsanye naſſe iscsemo KŠ 1754, 216; poſtenyé i nemrtelnoſzt iscsejo KŠ 1754, 82; I od tiſztoga mao je iſzko priliko, da bi ga vroké dáo KŠ 1771, 88; ali oni iſcſeio doſzta meſtrie SM 1747, 5
iskajóuči tudi iščejóuči tudi ìskavči -a -e iščoč: necsiſzti düh obhodi ſzüha mejſzta iſzkajoucsi pokoj KŠ 1771, 208; naj ga po právoj pokouri iszkajoucsi ſzrecsno morem gori nájdti KM 1783, 83; Ki Iszkajôcs trôst KAJ 1848, 145; trôst ino môcs iszkajôcsega KAJ 1848, IV; i zvuna tebé drüge Bogé iſzkajoucsemi Manaſſeſi KŠ 1754, 232; poſztanoli ſzo vinej, iſzkajoucsi priliko KŠ 1771, 41; priſzpodobno králeſztvo nebeſzko k Csloveki tr'zczi iscsejoucsemi dobri d'zünd'z KŠ 1771, 46; bratje tvoji vinej ſztojijo, iſzkajoucsi ztebom gucsati KŠ 1771, 41; Elymás csalejr iſzkajoucsi odvrnouti nameſztnika od vöre KŠ 1771, 381; Nouvi mésniczke iszkajoucs z pogovárjanyom vu düse vékse postüványe posztaviti KOJ 1914, 144; z-veszéljov szo sze od vsze té nevôle szmrt iszkavcsi rêsili AI 1875, kaz. br. 3
ìskani -a -o iskan: Orehov les je jáko iskan AI 1878, 45; tomi drügomi ne bi bilou meſzto iſzkano KŠ 1771, 684; szilje pôleg velike cêne bode iszkano AI 1875, kaz. br. 8
1. iskati, prizadevati si priti do česa: Nej nám ga tak trbej iſzkati KŠ 1754, 183; Jezusa iſzkati nemüdis BRM 1823, 3; Csi iscsem Tvoje králevsztvo BRM 1823, 10; Koga iſcses KŠ 1771, 332; ka iszcses et KAJ 1870, 58; oroſzlány, ino iſcſe, koga bi mogel poſreiti SM 1747, 25; Düssa moia, Iscse tebe Zarocsnik SM 1747, 91; vſze vu nyem ta telovna iſcse KŠ 1771, 445; ni kincse, Na ſzvejti ne iscse BKM 1789, 12; rejtko dobi, ka iſcse KM 1790, 20; naj iſcse, i ſzprávla KM 1796, 7; Tebé tüdi mi iscsemo BRM 1823, 2; koga iscsete KŠ 1771, 325; Ka iscseta KŠ 1771, 267; i mojo düſo iſcsejo KŠ 1771, 472; jo z'zelejnyem iſcso BKM 1789, 299; oni iscsejo tebé, Goszpodne TA 1848, 7; ni eti je ne iſcsi BKM 1789, 4; ino iſcſimo i povrnmoſze KŠ 1754, 210; izcſite, ino naidete SM 1747, 25; iscsite ino nájdete KŠ 1754, 244; iscſite, i nájdete KŠ 1771, 21; Prebiváliscsa mir iscsite KOJ 1833, VII; naſſe zvelicsanye iscsemo KŠ 1754, 69; Da bom iszko jasz tebé BKM 1789, 371; Ár Herodes bode iſzkao tó dejte na pogibeo KŠ 1771, 8; Jezus, sto bi Te neiſzkao BRM 1823, 9; gda ſzi nyega iſzkala KM 1783, 83; Izkala je ſztán Divicza Maria KM 1796, 88; kaj jo je nej zvöre, nego liki zdejl právde, iſzkao KŠ 1771, 469; Vö je pa ſou vu Tarſus Barbanás iſzkat Sauluſa KŠ 1771, 377; i priſao je ſzád iſzkat na nyem KŠ 1771, 215; Pojdmo ga iſzkat BKM 1789, 58
2. skušati, prizadevati si: Ali iſcsem ſze lidém dopádnoti KŠ 1771, 557; vszi, ki iscsejo düso mojo pogubiti TA 1848, 33; Zetoga je iſzkao Pilátus odpiſztiti ga KŠ 1771, 329; ne iſcsi ſzi odvézanya KŠ 1771, 502; Ár Herodes bode iſzkao tó dejte na pogibeo KŠ 1771, 8
3. želeti, hoteti, pričakovati: pri nyem moremo troust iſzkazati SM 1747, 34; Tou miloscso iscse zdelom KŠ 1754, 257; Miloscsa váſz iscse BRM 1823, 8; zvelicsanye naſſe iscsemo KŠ 1754, 216; poſtenyé i nemrtelnoſzt iscsejo KŠ 1754, 82; I od tiſztoga mao je iſzko priliko, da bi ga vroké dáo KŠ 1771, 88; ali oni iſcſeio doſzta meſtrie SM 1747, 5
iskajóuči tudi iščejóuči tudi ìskavči -a -e iščoč: necsiſzti düh obhodi ſzüha mejſzta iſzkajoucsi pokoj KŠ 1771, 208; naj ga po právoj pokouri iszkajoucsi ſzrecsno morem gori nájdti KM 1783, 83; Ki Iszkajôcs trôst KAJ 1848, 145; trôst ino môcs iszkajôcsega KAJ 1848, IV; i zvuna tebé drüge Bogé iſzkajoucsemi Manaſſeſi KŠ 1754, 232; poſztanoli ſzo vinej, iſzkajoucsi priliko KŠ 1771, 41; priſzpodobno králeſztvo nebeſzko k Csloveki tr'zczi iscsejoucsemi dobri d'zünd'z KŠ 1771, 46; bratje tvoji vinej ſztojijo, iſzkajoucsi ztebom gucsati KŠ 1771, 41; Elymás csalejr iſzkajoucsi odvrnouti nameſztnika od vöre KŠ 1771, 381; Nouvi mésniczke iszkajoucs z pogovárjanyom vu düse vékse postüványe posztaviti KOJ 1914, 144; z-veszéljov szo sze od vsze té nevôle szmrt iszkavcsi rêsili AI 1875, kaz. br. 3
ìskani -a -o iskan: Orehov les je jáko iskan AI 1878, 45; tomi drügomi ne bi bilou meſzto iſzkano KŠ 1771, 684; szilje pôleg velike cêne bode iszkano AI 1875, kaz. br. 8
Prekmurski
nazáj tudi nazá tudi nahzáj tudi nazájh tudi nazájan prisl.
1. nazaj, izraža gibanje ali usmerjenost proti hrbtni, zadnji strani glede na osebek: Jezus ſze pa nazáj obrné KŠ 1771, 30
2. izraža gibanje ali smer proti izhodišču: Ete Jesus nazaj pride SM 1747, 15; Moremo nouvoga csloveka nazáj iſzkati KŠ 1754, 192; nego nyidva nazáj pelaj kbrati tvojemi KŠ 1754, 66; Za Czaſarſztva Nerve je pa nazáj ſou vu Efezus KŠ 1771, 261; ſzo ſli nazáj vu ſzvoje domovine KŠ 1771, 8; mér vas ſze nazáj povrné na váſz KŠ 1771, 32; Odnut ſze nazáj poverne BKM 1789, 20; i vu zemlo najſze nazáj povrné KM 1796, 7; sze more vö prosziti, ino hitro nazáj pascsiti KOJ 1845, 9; ino sou kak naj hüjsa tocsa v-Pannonio nazáj KOJ 1848, 4; i od tisztecz bi rávno telko mlájsov k-szebi nazajan gorivzéli na edno leto KOJ 1833, XVI; ki vu Hercegovini mir ráj dopüsztlivosztjov, kak krvi polevanyom nahzáj posztaviti 'zele AI 1875, br. 1, 2; mogli szo nazáj domô oditi AI 1875, kaz. br. 3; eto sze poszlavcom nazájh prek posle AI 1875, kaz. br. 2
3. v zvezi z glagolom vrniti, povrniti: Nepobo'zen na pôszodo jemlé, i naza ne plácsa TA 1848, 30; i ſterom merom mejrite, ſztiſztom bode vám nazáj merjeno KŠ 1771, 21; vu vſzem ſzo nazáj skoudili razbiácsom KM 1790, 88
4. v zvezi z glagolom ugovarjati: naj podlo'zni boudo ni nazáj morjüjoucsi KŠ 1754, 66
5. spet, znova: ali oblübo mojo prelomo, ino nazáj grehe polübo SM 1747, 53; mojo düšo i tejlo vu vno'zina rú'zni grejhov nazáj zblato KŠ 1754, 230; i vzemi me nazáj gori vu tvoje miloscse dobrouto KŠ 1754, 232; Opravi me nazáj gori KŠ 1754, 242; I nazáj je poſztánola rouka nyegova zdrava KŠ 1771, 109; Petra v-Apoſztolſztvo nazáj dene KŠ 1771, 334; i z-meſzom je ono meſzto nazáj napuno KM 1796, 6; Koga szo sze prijale [osepnice] z-jezero sze komaj ednoga nazáj primejo KOJ 1845, 119; malolejtnoszt sze nyim je zdejla za pravi csasz nyou nazáj pograbiti KOJ 1848, 8
1. nazaj, izraža gibanje ali usmerjenost proti hrbtni, zadnji strani glede na osebek: Jezus ſze pa nazáj obrné KŠ 1771, 30
2. izraža gibanje ali smer proti izhodišču: Ete Jesus nazaj pride SM 1747, 15; Moremo nouvoga csloveka nazáj iſzkati KŠ 1754, 192; nego nyidva nazáj pelaj kbrati tvojemi KŠ 1754, 66; Za Czaſarſztva Nerve je pa nazáj ſou vu Efezus KŠ 1771, 261; ſzo ſli nazáj vu ſzvoje domovine KŠ 1771, 8; mér vas ſze nazáj povrné na váſz KŠ 1771, 32; Odnut ſze nazáj poverne BKM 1789, 20; i vu zemlo najſze nazáj povrné KM 1796, 7; sze more vö prosziti, ino hitro nazáj pascsiti KOJ 1845, 9; ino sou kak naj hüjsa tocsa v-Pannonio nazáj KOJ 1848, 4; i od tisztecz bi rávno telko mlájsov k-szebi nazajan gorivzéli na edno leto KOJ 1833, XVI; ki vu Hercegovini mir ráj dopüsztlivosztjov, kak krvi polevanyom nahzáj posztaviti 'zele AI 1875, br. 1, 2; mogli szo nazáj domô oditi AI 1875, kaz. br. 3; eto sze poszlavcom nazájh prek posle AI 1875, kaz. br. 2
3. v zvezi z glagolom vrniti, povrniti: Nepobo'zen na pôszodo jemlé, i naza ne plácsa TA 1848, 30; i ſterom merom mejrite, ſztiſztom bode vám nazáj merjeno KŠ 1771, 21; vu vſzem ſzo nazáj skoudili razbiácsom KM 1790, 88
4. v zvezi z glagolom ugovarjati: naj podlo'zni boudo ni nazáj morjüjoucsi KŠ 1754, 66
5. spet, znova: ali oblübo mojo prelomo, ino nazáj grehe polübo SM 1747, 53; mojo düšo i tejlo vu vno'zina rú'zni grejhov nazáj zblato KŠ 1754, 230; i vzemi me nazáj gori vu tvoje miloscse dobrouto KŠ 1754, 232; Opravi me nazáj gori KŠ 1754, 242; I nazáj je poſztánola rouka nyegova zdrava KŠ 1771, 109; Petra v-Apoſztolſztvo nazáj dene KŠ 1771, 334; i z-meſzom je ono meſzto nazáj napuno KM 1796, 6; Koga szo sze prijale [osepnice] z-jezero sze komaj ednoga nazáj primejo KOJ 1845, 119; malolejtnoszt sze nyim je zdejla za pravi csasz nyou nazáj pograbiti KOJ 1848, 8
Prekmurski
néi tudi néj tudi ne člen.
1. ne, s povedkomzanika glagolsko dejanje: Deczi, kotera mleiko, nei kákſo vládno jeiſztvino potribüje TF 1715, 8; Neimai drügi Bogouv ABC 1725, A4a; Ár ſzi ti nei taksi Bogh ABC 1725, A7b; kai ga nei, ki bi dobro cſinil SM 1747, 7; nei je oſztano SM 1747, 5; geto ſzem jaſz nej gúcsau KŠ 1754, 20; ſtero je nei prouti Bougi KŠ 1754, 33; vcsis drüge, ali ſzamoga ſzebé nej KŠ 1771, 437; Nej je zadoſzta na zvelicsanye, csi vörje KMK 1780, 4; Goſzpoudi je nej priétno kak ſté popejvanye BKM 1789, 7b; nej nám trbej gori vzéti KM 1790, 20; Okou je nej vid’lo SŠ 1796, 5; nas mladénecz nei je mogao ſzám biti SIZ 1807, 5; more vszáki domou iti nej voglariti KOJ 1845, 10; kama je nigdár nej kesno prišla BJ 1886, 4; Ne poſelei Tvojega bliſnyega hiſe TF 1715, 16; niti odgovoriti nevejo TF 1715, 4; meni nikai nebode falilo ABC 1725, A8b; ſteri eto zapouvid ne zdr'zijo KŠ 1754, 13; ne prepovidávaj KŠ 1754, 12; i dobra dela ne naſzledüjo KŠ 1771, 442; I ne vpelaj nász vu ſzküsávanye KM 1783, 11; Ni koroune Na ſzvejti ne iscse BKM 1789, 11; Ne vidis nad ſzebom nágle ſzmrti ſztráha SŠ 1796, 10; me preosztro nepokastigaj KOJ 1833, VI; nyemi Czaszar nevouscsi za 'seno szvojo szesztro KOJ 1848, 3; V-tvojem krili nevczagam nigdár KAJ 1848, 3; Csteti tudi znam, ali escse nê zadoszta nalêhci KAJ 1870, 6; ne more na isztinszko pot nájti AI 1875, kaz. br. 1; Záto hižne pse ne trbéj zaprávlati AI 1878, 8; Nebom jas tebe več nigdár sunyávao BJ 1886, 5
2. z drugim stavčnim členom izraža nasprotje, izključevanje: nei jaſz, nego ſzvéti Pavel váſz opomina TF 1715, 6; dusni ſzmo, nei teili, kaibi poleg teila ſiveli, nego poleg Düha SM 1747, 23; Jaſz ſzám, nej drügi, bom nyega meni vido KŠ 1754, 139; Ivan, (nej János, ſzta dvá bilá) KŠ 1771, 259; je Czérkev pred náſz dála, ali je piſzano ali nej KMK 1780, 4; Od ſzemena nej mo'zkoga, Nego od Düha ſzvétoga BKM 1789, 3; vu šolo hodila, kama je nigdár nej kesno prišla BJ 1886, 4; naj ete dobroute ne zgibimo KŠ 1754, 138; Csi je ſteti neznas, poſzlüsaj KŠ 1771, A8a; Niti ne vu'zgájo poſzvejta KŠ 1771, 14; Kamenico nê szamo na piszanye, nego i na brojenye nücajo KAJ 1870, 7; ogen escse nê vgaszeni, nego 'ze sze szkoro dokoncsa AI 1875, kaz. br. 3; njegov nos ne samo dobro vohalo, nego dober za oránje AI 1878, 10
3. v vprašalnih stavkih izraža domnevo, ugibanje: Jeli je nej vaſſe proroküvanye lá'z KŠ 1754, 20; nej li je Boug odébrao ſziromáke etoga ſzvejta KŠ 1771, 748; jeli lübi eden drugoga ali nej SIZ 1807, 5
4. elipt. izraža zanikanje, zavrnitev: Jelie Kristus vu ſzmerti oſztano? Nei, on je SM 1747, 13; právi, ka ſze ni eden Litarán ne zvelicsa? Oh nej! KŠ 1754, 10a; ſtimate, ka ſzo krivicsnejſi bili, Nej KŠ 1771, 215; Nej tak, liki do eti mao BKM 1789, 5b
5. v vezniški rabi za širjenje prej povedanega: aki je nas sitek Nei drügo li kak ta megla SM 1747, 78; vrouke nevzemo nei kaibi tolmacſili návuk vnogo vcsio TF 1715, 5; da tak nej li ſzamo nepriáteli nego i vu vſzem dobrom deli KŠ 1754, 12b; Meſzto je nej Athena nego Korinthus KŠ 1771, 613; Nej ſzamo za toga volo, ka ſzo nego BKM 1789, 2; szkrbijo nej szamo za obarvanye szvojega Jezika, nego 'selejo i tou KOJ 1833, VIII; Nej tak ti neverni, nego szo, kak pleve TA 1848, 3
1. ne, s povedkomzanika glagolsko dejanje: Deczi, kotera mleiko, nei kákſo vládno jeiſztvino potribüje TF 1715, 8; Neimai drügi Bogouv ABC 1725, A4a; Ár ſzi ti nei taksi Bogh ABC 1725, A7b; kai ga nei, ki bi dobro cſinil SM 1747, 7; nei je oſztano SM 1747, 5; geto ſzem jaſz nej gúcsau KŠ 1754, 20; ſtero je nei prouti Bougi KŠ 1754, 33; vcsis drüge, ali ſzamoga ſzebé nej KŠ 1771, 437; Nej je zadoſzta na zvelicsanye, csi vörje KMK 1780, 4; Goſzpoudi je nej priétno kak ſté popejvanye BKM 1789, 7b; nej nám trbej gori vzéti KM 1790, 20; Okou je nej vid’lo SŠ 1796, 5; nas mladénecz nei je mogao ſzám biti SIZ 1807, 5; more vszáki domou iti nej voglariti KOJ 1845, 10; kama je nigdár nej kesno prišla BJ 1886, 4; Ne poſelei Tvojega bliſnyega hiſe TF 1715, 16; niti odgovoriti nevejo TF 1715, 4; meni nikai nebode falilo ABC 1725, A8b; ſteri eto zapouvid ne zdr'zijo KŠ 1754, 13; ne prepovidávaj KŠ 1754, 12; i dobra dela ne naſzledüjo KŠ 1771, 442; I ne vpelaj nász vu ſzküsávanye KM 1783, 11; Ni koroune Na ſzvejti ne iscse BKM 1789, 11; Ne vidis nad ſzebom nágle ſzmrti ſztráha SŠ 1796, 10; me preosztro nepokastigaj KOJ 1833, VI; nyemi Czaszar nevouscsi za 'seno szvojo szesztro KOJ 1848, 3; V-tvojem krili nevczagam nigdár KAJ 1848, 3; Csteti tudi znam, ali escse nê zadoszta nalêhci KAJ 1870, 6; ne more na isztinszko pot nájti AI 1875, kaz. br. 1; Záto hižne pse ne trbéj zaprávlati AI 1878, 8; Nebom jas tebe več nigdár sunyávao BJ 1886, 5
2. z drugim stavčnim členom izraža nasprotje, izključevanje: nei jaſz, nego ſzvéti Pavel váſz opomina TF 1715, 6; dusni ſzmo, nei teili, kaibi poleg teila ſiveli, nego poleg Düha SM 1747, 23; Jaſz ſzám, nej drügi, bom nyega meni vido KŠ 1754, 139; Ivan, (nej János, ſzta dvá bilá) KŠ 1771, 259; je Czérkev pred náſz dála, ali je piſzano ali nej KMK 1780, 4; Od ſzemena nej mo'zkoga, Nego od Düha ſzvétoga BKM 1789, 3; vu šolo hodila, kama je nigdár nej kesno prišla BJ 1886, 4; naj ete dobroute ne zgibimo KŠ 1754, 138; Csi je ſteti neznas, poſzlüsaj KŠ 1771, A8a; Niti ne vu'zgájo poſzvejta KŠ 1771, 14; Kamenico nê szamo na piszanye, nego i na brojenye nücajo KAJ 1870, 7; ogen escse nê vgaszeni, nego 'ze sze szkoro dokoncsa AI 1875, kaz. br. 3; njegov nos ne samo dobro vohalo, nego dober za oránje AI 1878, 10
3. v vprašalnih stavkih izraža domnevo, ugibanje: Jeli je nej vaſſe proroküvanye lá'z KŠ 1754, 20; nej li je Boug odébrao ſziromáke etoga ſzvejta KŠ 1771, 748; jeli lübi eden drugoga ali nej SIZ 1807, 5
4. elipt. izraža zanikanje, zavrnitev: Jelie Kristus vu ſzmerti oſztano? Nei, on je SM 1747, 13; právi, ka ſze ni eden Litarán ne zvelicsa? Oh nej! KŠ 1754, 10a; ſtimate, ka ſzo krivicsnejſi bili, Nej KŠ 1771, 215; Nej tak, liki do eti mao BKM 1789, 5b
5. v vezniški rabi za širjenje prej povedanega: aki je nas sitek Nei drügo li kak ta megla SM 1747, 78; vrouke nevzemo nei kaibi tolmacſili návuk vnogo vcsio TF 1715, 5; da tak nej li ſzamo nepriáteli nego i vu vſzem dobrom deli KŠ 1754, 12b; Meſzto je nej Athena nego Korinthus KŠ 1771, 613; Nej ſzamo za toga volo, ka ſzo nego BKM 1789, 2; szkrbijo nej szamo za obarvanye szvojega Jezika, nego 'selejo i tou KOJ 1833, VIII; Nej tak ti neverni, nego szo, kak pleve TA 1848, 3
Prekmurski
obrèzati -réžem tudi obréjzati -réjžem dov.
1. obrezati, odrezati kaj od celote: Nojétje szo trdi, csesztô sze morejo obrezati KAJ 1870, 34
2. obredno odrezati sprednji del kožice na spolnem udu: vlovlenyé 'Zidovov ga obrej'ze KŠ 1771, 631
obrèzati se -réžem se tudi obréjzati se -réjžem se obredno dati se obrezati: je nej primárjani, naj ſze obrej'ze KŠ 1771, 559; kaj, csi ſze ne obrej'zete ne morete ſze zvelicsati KŠ 1771, 388; ka bi ſze obrezalo to dejte KŠ 1771, 169
obrézani tudi obréjzani -a -o obrezan: Obrezan ſzam ouſzmi dén KŠ 1771, 596; Obrezani je ſto pozváni KŠ 1771, 502; Na ouſzmi dén je on obrejzani BKM 1789, 50
1. obrezati, odrezati kaj od celote: Nojétje szo trdi, csesztô sze morejo obrezati KAJ 1870, 34
2. obredno odrezati sprednji del kožice na spolnem udu: vlovlenyé 'Zidovov ga obrej'ze KŠ 1771, 631
obrèzati se -réžem se tudi obréjzati se -réjžem se obredno dati se obrezati: je nej primárjani, naj ſze obrej'ze KŠ 1771, 559; kaj, csi ſze ne obrej'zete ne morete ſze zvelicsati KŠ 1771, 388; ka bi ſze obrezalo to dejte KŠ 1771, 169
obrézani tudi obréjzani -a -o obrezan: Obrezan ſzam ouſzmi dén KŠ 1771, 596; Obrezani je ſto pozváni KŠ 1771, 502; Na ouſzmi dén je on obrejzani BKM 1789, 50
Prekmurski
odrásti -ém dov. odrasti: Gda je 'ſe decza zadoſzta odráſzla, ino mocsna grátala KM 1790, 86
odràščeni tudi odràšeni -a -o odrasel: Ár je Károl kak eden popunom odraſcseni cslovik KM 1790, 58; doklen zdeteta odrašen človek gráta BJ 1886, 39; Od toga sze mlajsé tak szplási, da tüdi odrascseno v-kmici z-hi'se vö neszmi KOJ 1845, 101; je escse véksi rázlocsek med mládov i odrasenov sztvarjóv KAJ 1870, 111; Odraseni lüdjé szo véksi KAJ 1870, 30; Či je že odrašene lüdi sréčao BJ 1886, 23
odràščeni tudi odràšeni -a -o sam. odrasli: Ki Potrdjenyé ſcsé gori prijéti, naj bole ti odraſcseni KMK 1780, 60; Palinka je deteti grivi csemér, takáj i odrasenim KAJ 1870, 46
odràščeni tudi odràšeni -a -o odrasel: Ár je Károl kak eden popunom odraſcseni cslovik KM 1790, 58; doklen zdeteta odrašen človek gráta BJ 1886, 39; Od toga sze mlajsé tak szplási, da tüdi odrascseno v-kmici z-hi'se vö neszmi KOJ 1845, 101; je escse véksi rázlocsek med mládov i odrasenov sztvarjóv KAJ 1870, 111; Odraseni lüdjé szo véksi KAJ 1870, 30; Či je že odrašene lüdi sréčao BJ 1886, 23
odràščeni tudi odràšeni -a -o sam. odrasli: Ki Potrdjenyé ſcsé gori prijéti, naj bole ti odraſcseni KMK 1780, 60; Palinka je deteti grivi csemér, takáj i odrasenim KAJ 1870, 46
Prekmurski
okr̀stiti tudi okèrstiti -im dov. krstiti: tak prvejsim szvojim podlo'snikom je Gejza dopüszto szvojo deczo ocsiveszno okrsztiti KOJ 1848, 10; ino vucſite vſze .. ino okerſztite nyé TF 1715, 31; Okrſzto ſzam pa i Stevanovo hi'zo KŠ 1771, 491
okr̀stiti se tudi okèrstiti se -im se krstiti se: i dáli ſzo ſze po nyem vnougi okrſztiti KM 1796, 93; ka ſze je taki te Kamurnik dáo okrſztiti KM 1796, 123; nego szo sze mogli okrsztiti KOJ 1848; Steri vörje ino ſze okerſzti zvelicſan boude TF 1715, 32; ino ſze okrſzti, zvelicsa ſze KŠ 1754, 187; Ino ki ſze okrſzti BKM 1789, 110; Nej je zadoſzta, ka ſze okrſztimo BKM 1789, 226; ſzkrſztom ſze okrſztite KŠ 1771, 66; Sztani gori, okrſzti ſze KŠ 1771, 412; Povrnteſze i okrſztiteſze KŠ 1754, 189; Ka oni, ki ſze okrſztijo, notri ſztoupijo KMK 1780, 59; ka bi ſze od ſztariſſov naroudo i okrszto KM 1783, 6
okr̀stivši -a -e ko je bil krščen: I vſze lüſztvo ſzo pravicsnoga pravili Bogá okrſztivſi ſze z-Ivanovim krſztom KŠ 1771, 189
okr̀stšeni tudi okèrščeni -a -o krščen: Arie vu Imeni nyegovom i okerſzcsen SM 1747, 61; I okrſzcsen Je'zus preczi je gori ſou od vodé KŠ 1771, 10; Vu tvojo ſzmrt geto ſzam jaſz okrſztsen BKM 1789, 90; i okrſztseni je od Ivana vu Jordáni KM 1796, 95; Gda bi pa okrſztsena bila ona i hi'za nyé KŠ 1771, 329; Po nyem je meni Bôg nebeszki Ocsa pôsztao, gda szem okrsztseni KAJ 1848, 139; Ka doli nezbriſzano znaménye vu okrſztsenoga düſo pritiſzne KMK 1780, 59; ár kteri godi ſzte okerſcseni, Kristussa ſzte gori oblekli SM 1747, 20; VI ſteri ſzte okrſztseni, Hválte naſſega Bogá KŠ 1754, 266; ali pa Sz. Pavla po nyem okrſztseni KŠ 1771, 739; nego ſzamo ſzo okrſztseni bili vu iméni Goſzpon Jezuſa KŠ 1771, 365; Mi szmo toti vszi Krsztseniczke okrsztseni KOJ 1833, XI
okr̀stiti se tudi okèrstiti se -im se krstiti se: i dáli ſzo ſze po nyem vnougi okrſztiti KM 1796, 93; ka ſze je taki te Kamurnik dáo okrſztiti KM 1796, 123; nego szo sze mogli okrsztiti KOJ 1848; Steri vörje ino ſze okerſzti zvelicſan boude TF 1715, 32; ino ſze okrſzti, zvelicsa ſze KŠ 1754, 187; Ino ki ſze okrſzti BKM 1789, 110; Nej je zadoſzta, ka ſze okrſztimo BKM 1789, 226; ſzkrſztom ſze okrſztite KŠ 1771, 66; Sztani gori, okrſzti ſze KŠ 1771, 412; Povrnteſze i okrſztiteſze KŠ 1754, 189; Ka oni, ki ſze okrſztijo, notri ſztoupijo KMK 1780, 59; ka bi ſze od ſztariſſov naroudo i okrszto KM 1783, 6
okr̀stivši -a -e ko je bil krščen: I vſze lüſztvo ſzo pravicsnoga pravili Bogá okrſztivſi ſze z-Ivanovim krſztom KŠ 1771, 189
okr̀stšeni tudi okèrščeni -a -o krščen: Arie vu Imeni nyegovom i okerſzcsen SM 1747, 61; I okrſzcsen Je'zus preczi je gori ſou od vodé KŠ 1771, 10; Vu tvojo ſzmrt geto ſzam jaſz okrſztsen BKM 1789, 90; i okrſztseni je od Ivana vu Jordáni KM 1796, 95; Gda bi pa okrſztsena bila ona i hi'za nyé KŠ 1771, 329; Po nyem je meni Bôg nebeszki Ocsa pôsztao, gda szem okrsztseni KAJ 1848, 139; Ka doli nezbriſzano znaménye vu okrſztsenoga düſo pritiſzne KMK 1780, 59; ár kteri godi ſzte okerſcseni, Kristussa ſzte gori oblekli SM 1747, 20; VI ſteri ſzte okrſztseni, Hválte naſſega Bogá KŠ 1754, 266; ali pa Sz. Pavla po nyem okrſztseni KŠ 1771, 739; nego ſzamo ſzo okrſztseni bili vu iméni Goſzpon Jezuſa KŠ 1771, 365; Mi szmo toti vszi Krsztseniczke okrsztseni KOJ 1833, XI
Prekmurski
osóditi tudi osóuditi -im dov. obsoditi: ti v-praviczi Oszôdis sztávo lüdi KAJ 1848, 18; reicsjom onda oſzodi nyé SM 1747, 83; i oszôdijo nedu'zno krv TA 1848, 78; Oszôdi nyé, Bôg, da odpádnejo TA 1848, 5; Bôg vam je szvetloszt oszôdio BRM 1823, 17; na pekeo oſzoudis mojo düſiczo KŠ 1754, 231; Jezus lidi oſzoudi KMK 1780, 18; hüde na ogyen Oſzoudi Boug pravicsen BKM 1789, 19; Csi nyega na moko i ſzmrt oſzoudimo KŠ 1754, 55; i oſzoudijo ga na ſzmrt KŠ 1771, 65; i vſzákomi vu právdi praviczo oſzoudijo KM 1790, 90; nebi oſzoudili ete nekrivicsne KŠ 1771, 38; ka ſzi eta oſzoudo KŠ 1771, 794; oſzoudo je ſztrá'ze KŠ 1771, 380; ga je na kri'sno drejvo oſzoudo KM 1796, 108; gda bi toga Jezuſa ne poznali, oſzoudili ſzo ga KŠ 1771, 383
osóditi se tudi osóuditi se -im se obsoditi se: naj s oszôdijo vszi poganye pred liczom tvojim TA 1848, 8; gde ſze mi je potrejbno oſzouditi KŠ 1771, 419; náj ſze premágas, gda sze oszoudis KOJ 1845, 128; Kama ſze oſzoudi düſa KMK 1780, 99; pokárao bi ſze od vſzej, i oſzoudo bi ſze od vſzej KŠ 1771, 519; Naj ſze oſzoudijo vſzi KŠ 1771, 628; liki i ſze je 'ze ſzám oſzoudo KŠ 1771, 661
osódjeni tudi osójeni -a -o
1. obsojen: Kriſztus od popov na ſzmrt oſzodjeni KŠ 1771, 92; Od Ocsé na ſzvetloſzt oſzodjen BRM 1823, 12; ſzi na ſzmrt oſzodjen BKM 1789, 77; Te je na 8 meszece temnico ozojen AIP 1876, br. 3, 4; i eſcse nej oſzodjenoga bicsuvati KŠ 1771, 412; i ne bodte oſzodjeni KŠ 1771, 185; nisteri szo pa na gálje oszojeni KOJ 1848, 96; je krivce do szmrti na vouzo oszodjene vöpüszto KOJ 1848, 123
2. dan, dodeljen: da szo dohodki z-Horvátszkoga Andrási oszodjeni KOJ 1848, 32
osóditi se tudi osóuditi se -im se obsoditi se: naj s oszôdijo vszi poganye pred liczom tvojim TA 1848, 8; gde ſze mi je potrejbno oſzouditi KŠ 1771, 419; náj ſze premágas, gda sze oszoudis KOJ 1845, 128; Kama ſze oſzoudi düſa KMK 1780, 99; pokárao bi ſze od vſzej, i oſzoudo bi ſze od vſzej KŠ 1771, 519; Naj ſze oſzoudijo vſzi KŠ 1771, 628; liki i ſze je 'ze ſzám oſzoudo KŠ 1771, 661
osódjeni tudi osójeni -a -o
1. obsojen: Kriſztus od popov na ſzmrt oſzodjeni KŠ 1771, 92; Od Ocsé na ſzvetloſzt oſzodjen BRM 1823, 12; ſzi na ſzmrt oſzodjen BKM 1789, 77; Te je na 8 meszece temnico ozojen AIP 1876, br. 3, 4; i eſcse nej oſzodjenoga bicsuvati KŠ 1771, 412; i ne bodte oſzodjeni KŠ 1771, 185; nisteri szo pa na gálje oszojeni KOJ 1848, 96; je krivce do szmrti na vouzo oszodjene vöpüszto KOJ 1848, 123
2. dan, dodeljen: da szo dohodki z-Horvátszkoga Andrási oszodjeni KOJ 1848, 32
Prekmurski
ponóuviti tudi ponóviti -im dov.
1. obnoviti, prenoviti: Ujjitni; ponouviti KOJ 1833, 179; Pred Goſzpodna na nogé ſztánoti, Ino z-düsom vſzaki ponouviti SŠ 1796, 35; ka orszácsko szpráviscse pobogsati, ponoviti more AI 1875, kaz. br. 1; k-nyemi posilas grejsnike, da je v-szerczi ponouvi KOJ 1845, 126; ino ga i vu Teili i vu Düsi ponovi (potrostai) SM 1747, 67; Ponovi Düjh vu meni mocsno KŠ 1754, 254; I pravicsnoga Düha ponouvi v-meni KM 1783, 49; vu naturi naſz ponouvi BKM 1789, 117; Dühá právoga ponovi vu znotrinaj mojih KOJ 1845, 129; ſzvoje petére rane, ſtere ſzi ſztvojimi necsamurnimi grejhi teliko-krat ponouvo KM 1783, 206
2. ponoviti: ono ſzvojo ſzpouvid, vu ſteroj je ſzvoj grejh zamúcsao, more ponoviti KMK 1780, 76
ponóuviti se tudi ponóviti se -im se obnoviti se, prenoviti se: V-stampeti sze more vszaki drügi keden szlama ponouviti KOJ 1845, 40; Dai na tvoi keip ſze zopet ponouviti SM 1747, 53; Ponouviti ſze vam je potrejbno vdühi KŠ 1754, 97; Ponoviti ſze pa vdühi pameti vaſe KŠ 1771, 582; Têlo na drügi den sze ponôvi KAJ 1870, 48; knyemi idemo, zgrejha ſze oſzlobodimo i ponovimo KŠ 1771, 845; Düsa moja, ponôvi ſze i ti BRM 1823, 36; Tak ſze i mi Ki Jezusa poznamo, Ponôvmo v-radoszti BRM 1823, 18; i ponovteſze vu Dühi pámeti vaſſe KŠ 1754, 191; Csi ſzmo ſze nej oſznouvili, Na nyegov kejp ponouvili BKM 1789, 259; Ár nej ſzo na veke ſzpoumrli, Neg’ ſzo ſze v'sitki ponouvili SŠ 1796, 21
ponóuvleni tudi ponóvleni -a -o
1. prenovljen, obnovljen: Od nevoul oszlobodjen, Sztvojmi dármi ponouvlen BKM 1789, 374; I bo'zánsztva zavezek Je dnesz pa ponovleni KAJ 1848, 148; Potom, ponovleni v-têli, v-düsi, v-szrdczi Dale ide KAJ 1870, 47; I oblekli ſzte toga nouvoga ponovlenoga na ſzpoznanye KŠ 1771, 608
2. ponovljen: Teski, ino vszepojedni francuszki boj, steri je pét fárti ponovleni, ino je 23 lejt trpo KOJ 1848, 118
1. obnoviti, prenoviti: Ujjitni; ponouviti KOJ 1833, 179; Pred Goſzpodna na nogé ſztánoti, Ino z-düsom vſzaki ponouviti SŠ 1796, 35; ka orszácsko szpráviscse pobogsati, ponoviti more AI 1875, kaz. br. 1; k-nyemi posilas grejsnike, da je v-szerczi ponouvi KOJ 1845, 126; ino ga i vu Teili i vu Düsi ponovi (potrostai) SM 1747, 67; Ponovi Düjh vu meni mocsno KŠ 1754, 254; I pravicsnoga Düha ponouvi v-meni KM 1783, 49; vu naturi naſz ponouvi BKM 1789, 117; Dühá právoga ponovi vu znotrinaj mojih KOJ 1845, 129; ſzvoje petére rane, ſtere ſzi ſztvojimi necsamurnimi grejhi teliko-krat ponouvo KM 1783, 206
2. ponoviti: ono ſzvojo ſzpouvid, vu ſteroj je ſzvoj grejh zamúcsao, more ponoviti KMK 1780, 76
ponóuviti se tudi ponóviti se -im se obnoviti se, prenoviti se: V-stampeti sze more vszaki drügi keden szlama ponouviti KOJ 1845, 40; Dai na tvoi keip ſze zopet ponouviti SM 1747, 53; Ponouviti ſze vam je potrejbno vdühi KŠ 1754, 97; Ponoviti ſze pa vdühi pameti vaſe KŠ 1771, 582; Têlo na drügi den sze ponôvi KAJ 1870, 48; knyemi idemo, zgrejha ſze oſzlobodimo i ponovimo KŠ 1771, 845; Düsa moja, ponôvi ſze i ti BRM 1823, 36; Tak ſze i mi Ki Jezusa poznamo, Ponôvmo v-radoszti BRM 1823, 18; i ponovteſze vu Dühi pámeti vaſſe KŠ 1754, 191; Csi ſzmo ſze nej oſznouvili, Na nyegov kejp ponouvili BKM 1789, 259; Ár nej ſzo na veke ſzpoumrli, Neg’ ſzo ſze v'sitki ponouvili SŠ 1796, 21
ponóuvleni tudi ponóvleni -a -o
1. prenovljen, obnovljen: Od nevoul oszlobodjen, Sztvojmi dármi ponouvlen BKM 1789, 374; I bo'zánsztva zavezek Je dnesz pa ponovleni KAJ 1848, 148; Potom, ponovleni v-têli, v-düsi, v-szrdczi Dale ide KAJ 1870, 47; I oblekli ſzte toga nouvoga ponovlenoga na ſzpoznanye KŠ 1771, 608
2. ponovljen: Teski, ino vszepojedni francuszki boj, steri je pét fárti ponovleni, ino je 23 lejt trpo KOJ 1848, 118
Prekmurski
poslǘhnoti tudi poslǘjhnoti -em dov.
1. uslišati: inoje obecſau kai náſz hocſe poſzlühnoti TF 1715, 31; i ti ſzi náſz obecsal miloſztivno poſzlühnoti SM 1747, 62; ka náſz ſcsé poſzlüjhnoti KŠ 1754, 181; jaſz nyé poſzlüjhnem KŠ 1754, 182; poſzlühnem te KŠ 1771, 416; 'Zelejnye ti nevolni poſzlüjhnes KŠ 1754, 181; Vſze bom tecsaſz kricso, dokecs me poſzlühnes BKM 1789, 288; ſzeje ſzkrilo nyegovo licze od váſz, kai váſz ne poſzlühne SM 1747, 6; csi bomo ga kaj proſzili pouleg nyegove voule poſzlüjhne náſz KŠ 1771, 735; prosnyou Boug poſzlüjhne KMK 1780, 32; Csi te poſzlühne KŠ 1771, 59; Bôg me poszlühne gda bom ga zezávao TA 1848, 4; I kikoli niti ne poſzlüjhnejo váſz KŠ 1771, 118; Törk zdáj 'se pá mocsen Czaszara neposzlühne KOJ 1848, 106; Goſzpodne poszlühni moio reics ABC 1725, A7b; Ah poſzlühni SM 1747, 91; zdihavanye nyegovo miloſztivno poſzlühni SM 1747, 64; Poſzlüihni, Goſzpon, moje pregányanye SM 1747, 70; Oh poſzlüjhni me KŠ 1754, 233; proſzimo te, poszlüjhni náſz KM 1783, 10; I poszlühni nase ponizne molitvi BRM 1823, I; I poszlühni nase ponizne molitvi KAJ 1848, 1
2. poslušati: I me kricsanye poſzlühni BKM 1789, 8; Ah, teda mi zdihávanye Poſzlühni SŠ 1796, 138; poszlühni recsi moje TA 1848, 12; poſzlüjhnite mojega zagovárjanya ricsi KŠ 1771, 410; vezdaj poſzlühnite SŠ 1796, 58; Poſzlüjhnite moji drági SIZ 1807, 3; Poszlühnite eto vszi národje TA 1848, 39; O 'Zidovje, pouleg rázuma bi váſz poſzlühno KŠ 1771, 398; vu vrejmeni ſzam te poſzlüjhno KŠ 1771, 538; poſzlüjhno ſzam tebé KM 1796, 66; kaj ſzi me poſzlüjhno KŠ 1771, 305; i poszlühno me je z gore TA 1848, 4; Jelénka je poszlühnola, ali nêpozábila navuka KAJ 1870, 143
poslǘhnovši tudi poslǘjhnovši -a -e
1. poslušajoč: Oni pa poſzlühnovſi Krála, sli ſzo tá KŠ 1771, 7
2. ko je uslišal: I on poſzlüjhnovsi nyegovo prosnyo zmogao ga je KM 1790, 46
poslǘhnjeni tudi poslǘjhnjeni -a -o uslišan: i pozlüjhnyen je oſzlobodjeni KŠ 1771, 678; Gda poſzlühnyen z-tvoje miloscse Razveſzelis BKM 1789, 304; Malo steri poszlühnyen bio AIP 1876, br. 7, 1; Ár je poſzlühnyena 'Ze molitev tvoja BKM 1789, 194; Bár da bi poszlühnyeni bili AIP 1876, br. 6, 3; tákove proſnye priétne oczi ino ſzo od nyega poſzlühnyene TF 1715, 31; prosnye od nyega ſzo poſzlüjhnyene KŠ 1754, 181; poſzlüjhnyene ſzo tvoje molitvi KŠ 1771, 373
poslǘhšeni -a -o uslišan: naj sze tém bolje ogvisajo, ka de nyihova rêcs od törka poszlühsena AIP 1876, br. 6, 3
1. uslišati: inoje obecſau kai náſz hocſe poſzlühnoti TF 1715, 31; i ti ſzi náſz obecsal miloſztivno poſzlühnoti SM 1747, 62; ka náſz ſcsé poſzlüjhnoti KŠ 1754, 181; jaſz nyé poſzlüjhnem KŠ 1754, 182; poſzlühnem te KŠ 1771, 416; 'Zelejnye ti nevolni poſzlüjhnes KŠ 1754, 181; Vſze bom tecsaſz kricso, dokecs me poſzlühnes BKM 1789, 288; ſzeje ſzkrilo nyegovo licze od váſz, kai váſz ne poſzlühne SM 1747, 6; csi bomo ga kaj proſzili pouleg nyegove voule poſzlüjhne náſz KŠ 1771, 735; prosnyou Boug poſzlüjhne KMK 1780, 32; Csi te poſzlühne KŠ 1771, 59; Bôg me poszlühne gda bom ga zezávao TA 1848, 4; I kikoli niti ne poſzlüjhnejo váſz KŠ 1771, 118; Törk zdáj 'se pá mocsen Czaszara neposzlühne KOJ 1848, 106; Goſzpodne poszlühni moio reics ABC 1725, A7b; Ah poſzlühni SM 1747, 91; zdihavanye nyegovo miloſztivno poſzlühni SM 1747, 64; Poſzlüihni, Goſzpon, moje pregányanye SM 1747, 70; Oh poſzlüjhni me KŠ 1754, 233; proſzimo te, poszlüjhni náſz KM 1783, 10; I poszlühni nase ponizne molitvi BRM 1823, I; I poszlühni nase ponizne molitvi KAJ 1848, 1
2. poslušati: I me kricsanye poſzlühni BKM 1789, 8; Ah, teda mi zdihávanye Poſzlühni SŠ 1796, 138; poszlühni recsi moje TA 1848, 12; poſzlüjhnite mojega zagovárjanya ricsi KŠ 1771, 410; vezdaj poſzlühnite SŠ 1796, 58; Poſzlüjhnite moji drági SIZ 1807, 3; Poszlühnite eto vszi národje TA 1848, 39; O 'Zidovje, pouleg rázuma bi váſz poſzlühno KŠ 1771, 398; vu vrejmeni ſzam te poſzlüjhno KŠ 1771, 538; poſzlüjhno ſzam tebé KM 1796, 66; kaj ſzi me poſzlüjhno KŠ 1771, 305; i poszlühno me je z gore TA 1848, 4; Jelénka je poszlühnola, ali nêpozábila navuka KAJ 1870, 143
poslǘhnovši tudi poslǘjhnovši -a -e
1. poslušajoč: Oni pa poſzlühnovſi Krála, sli ſzo tá KŠ 1771, 7
2. ko je uslišal: I on poſzlüjhnovsi nyegovo prosnyo zmogao ga je KM 1790, 46
poslǘhnjeni tudi poslǘjhnjeni -a -o uslišan: i pozlüjhnyen je oſzlobodjeni KŠ 1771, 678; Gda poſzlühnyen z-tvoje miloscse Razveſzelis BKM 1789, 304; Malo steri poszlühnyen bio AIP 1876, br. 7, 1; Ár je poſzlühnyena 'Ze molitev tvoja BKM 1789, 194; Bár da bi poszlühnyeni bili AIP 1876, br. 6, 3; tákove proſnye priétne oczi ino ſzo od nyega poſzlühnyene TF 1715, 31; prosnye od nyega ſzo poſzlüjhnyene KŠ 1754, 181; poſzlüjhnyene ſzo tvoje molitvi KŠ 1771, 373
poslǘhšeni -a -o uslišan: naj sze tém bolje ogvisajo, ka de nyihova rêcs od törka poszlühsena AIP 1876, br. 6, 3
Prekmurski
potréjti tudi potèrti in potr̀ti -tèrem dov. streti, premagati, uničiti: Vrag me ſche poterti SM 1747, 68; lidjé hüdi náſz poterti miſzlijo BKM 1789, 185; Ni ro'zjé nema nász potrti BKM 1789, 185; vſze kotrige potrti KM 1790, 56; Ti vu ſzrditoszti ne poteres delo rouk tvoji KŠ 1754, 242; Steri ne lübijo pravicze, Poteres je vsze BKM 1789, 8b; Goſzpoud odvrné poganov tanács, i potere lüſztva miſzli KŠ 1754, 163; Jezus potere eto meſzto KŠ 1771, 358; Potere Boug vſze zle pogane BKM 1789, 46; Angele, nai poterejo moucs Vraiso SM 1747, 65; Poteri moucs vraiso ABC 1725, A6b; Boug pa méra poteri Satana KŠ 1771, 485; I nase protivnike ti poteri KŠ 1771, 51; tejlo i on je gori vzéo tou, da bi po ſzmrti potr’o onoga KŠ 1754, 100; Odküpitela; ki bi toga zapelávcza Satana glávo potro KM 1796, 8; da bi potro protivnika i zadomeszcsávcza TA 1848, 7
potréti tudi potèrti in potr̀ti -a -o
1. strt, premagan, uničen: Tudi en grejsnik potrti KŠ 1754, 255; ſzmrt, pekeo potrt je BKM 1789, 66; Áldovi Bo'zi szo düh potrti TA 1848, 42; vſza pamet mi je poterta SM 1747, 68
2. potrt, žalosten: Tou iscse Potrto ſzrczé KŠ 1754, 257; zmirrhov potrtoga ſzrczá namá'zem KŠ 1754, 235; i navcsi, ka je vöra tákſa potrtoga ſzrczá vüpaznoſzt KŠ 1771, 744; onim, ki szo potrtoga szrczá TA 1848, 26; miloscso obejcse Vſzejm, ſteri ſzpotrte düſse ktebi ido KŠ 1754, 255; z-krhkoucse potrte natúre vu grejh ſzpádnoti KM 1783, 21; i potrto ſzrczé mecs je prehodo KM 1783, 238; csi ſzpotrtim ſzrczom vadlüje KMK 1780, 66; je mené poſzlal na zvrácsanye ta poterta ſzrczá SM 1747, 11
potréti tudi potèrti in potr̀ti -a -o
1. strt, premagan, uničen: Tudi en grejsnik potrti KŠ 1754, 255; ſzmrt, pekeo potrt je BKM 1789, 66; Áldovi Bo'zi szo düh potrti TA 1848, 42; vſza pamet mi je poterta SM 1747, 68
2. potrt, žalosten: Tou iscse Potrto ſzrczé KŠ 1754, 257; zmirrhov potrtoga ſzrczá namá'zem KŠ 1754, 235; i navcsi, ka je vöra tákſa potrtoga ſzrczá vüpaznoſzt KŠ 1771, 744; onim, ki szo potrtoga szrczá TA 1848, 26; miloscso obejcse Vſzejm, ſteri ſzpotrte düſse ktebi ido KŠ 1754, 255; z-krhkoucse potrte natúre vu grejh ſzpádnoti KM 1783, 21; i potrto ſzrczé mecs je prehodo KM 1783, 238; csi ſzpotrtim ſzrczom vadlüje KMK 1780, 66; je mené poſzlal na zvrácsanye ta poterta ſzrczá SM 1747, 11
Prekmurski
prèdgati tudi préjdgati -am nedov. pridigati, oznanjati: On, Goſzpon Jesus, je zapovedal nám predgati tomi lüſztvi SM 1747, 15; I odiſao je i zácsao je predgati KŠ 1771, 116; Apoſtolov deli na czejlom ſzvejti, kam ſzo vo poſzlani predgat KŠ 1771, 338; rejcs, ſtero prejdgamo KŠ 1771, 470; Filip prejdgao KŠ 1771, 364; Csi pravicsno Bo'zo rejcs prejdgamo KŠ 1754, 22; Vſterom je i vu temniczi bodoucſim dühom idoucſi predgao KŠ 1754, 111; Ar je po Kriſztuſevom vnebozaſztoplenyej Evangyeliom predgao KŠ 1771, 2 (B1b); Steroga je nazvescsávao, Moj'zes, gda je predgao, Bo'zo oblübo BKM 1789, 39; Za tejm je pa taki odiſao vu váras Ninive, i predgao je tam pokouro KM 1796, 81; I vöidoucsi predgali ſzo KŠ 1771, 119; prejdgajte na hi'znom pokrivi KŠ 1771, 33
prèdgati se tudi préjdgati se -am se pridigati se, oznanjati se: ge ſze rejcs Bo'za prejdga KŠ 1754, 135; Jesus Kristus je ſzebé ſzám dál za odküplenye, da bi ſze tou prédgalo vu vreimeni SM 1747, 13; gdekoli ſze bode predgao ete Evangyeliom vu czejlom ſzvejti KŠ 1771, 146; od Goszpodna sze bode predgalo od roda do roda TA 1848, 18
predgajóuči -a -e pridigajoč, oznanjajoč: I odiſao je po czejlom meſzti predgajoucsi, ka je nyemi vcsino Jezus KŠ 1771, 195
prèdgani tudi préjdgani -a -o pridigan, oznanjevan: Jezus Kriſztus, ki je med vami po nami predgani KŠ 1771, 530; geto je Evangyeliom naj prvle prejdgani li vu Izraeli KŠ 1771, 824; je ono nej li po ſzvejti prejdgano KŠ 1754, 9b
prèdgati se tudi préjdgati se -am se pridigati se, oznanjati se: ge ſze rejcs Bo'za prejdga KŠ 1754, 135; Jesus Kristus je ſzebé ſzám dál za odküplenye, da bi ſze tou prédgalo vu vreimeni SM 1747, 13; gdekoli ſze bode predgao ete Evangyeliom vu czejlom ſzvejti KŠ 1771, 146; od Goszpodna sze bode predgalo od roda do roda TA 1848, 18
predgajóuči -a -e pridigajoč, oznanjajoč: I odiſao je po czejlom meſzti predgajoucsi, ka je nyemi vcsino Jezus KŠ 1771, 195
prèdgani tudi préjdgani -a -o pridigan, oznanjevan: Jezus Kriſztus, ki je med vami po nami predgani KŠ 1771, 530; geto je Evangyeliom naj prvle prejdgani li vu Izraeli KŠ 1771, 824; je ono nej li po ſzvejti prejdgano KŠ 1754, 9b
Prekmurski
raspéti tudi razpíti -pném dov. razpeti, križati: Nero Czaſzar ga raſzpe doli kzemli zglávom BKM 1789, 328; i 'znyih nike bujete i raſzpéte KŠ 1771, 78; ráſzpi ga KŠ 1771, 94; Na kri'z me gori ráſzpeli BKM 1789, 66; gde ſzo ráſzpeli naſſega Goſzpodna KM 1796, 112; Gda bi ga ráſzpili KŠ 1771, 95; Na Jezusa vſzi kricſijo: Ráſzpiga BKM 1789, 84
raspéti se -pném se biti razpet, križan: Kriſztus oſzodjeni ſze vö pela i razpé KŠ 1771, 328; tá je pa dao Jezuſa bicsüvanoga naj ſze raſzpé KŠ 1771, 152
raspéti -a -o razpet, križan: raſzpétyje meurje TF 1715, 22; raszpét ie ABC 1725, A5a; raſzpétje, mrelje SM 1747, 44; pod Pontzius Pilátuſſem raſzpét je KŠ 1754, 98; raſzpéti na kri'z KŠ 1771, 700; i jasz preporácsam tebi moj raszpéti Jezus dnesz KM 1783, 65; Raſzpét ſzem na kri'zno drejvo BKM 1789, 235; raſzpét je, mr'o je KM 1790, 109; Od raſzpétoga Kriſztuſa 'zlájte KŠ 1771, 328; Mi pa prejdgamo Kriſztuſa, toga raſzpétoga KŠ 1771, 492; Cséſztimo te raſzpétoga BKM 1789, 63; I 'znyim vküp raſzpéti ſzo ga tüdi oſpotávali KŠ 1771, 153; Pod Ponzius Pilátuſem na kri'z raſzpéti KŠ 1754, 108; gde razpéti trpi moko KŠ 1771, 151; Raſzpét je KMK 1780, 7; Zdihávanye k-Razpétomi Jezuſſi KM 1783, 64; I razpéta ſzta 'znyim dvá razbojnika KŠ 1771, 95; I razpétiva 'znyim ſzta ga tudi pſzüvala KŠ 1754, 108
ráspnjeni -a -o razpet: I na kri'z raſzpnyen BKM 1789, 77
raspéti se -pném se biti razpet, križan: Kriſztus oſzodjeni ſze vö pela i razpé KŠ 1771, 328; tá je pa dao Jezuſa bicsüvanoga naj ſze raſzpé KŠ 1771, 152
raspéti -a -o razpet, križan: raſzpétyje meurje TF 1715, 22; raszpét ie ABC 1725, A5a; raſzpétje, mrelje SM 1747, 44; pod Pontzius Pilátuſſem raſzpét je KŠ 1754, 98; raſzpéti na kri'z KŠ 1771, 700; i jasz preporácsam tebi moj raszpéti Jezus dnesz KM 1783, 65; Raſzpét ſzem na kri'zno drejvo BKM 1789, 235; raſzpét je, mr'o je KM 1790, 109; Od raſzpétoga Kriſztuſa 'zlájte KŠ 1771, 328; Mi pa prejdgamo Kriſztuſa, toga raſzpétoga KŠ 1771, 492; Cséſztimo te raſzpétoga BKM 1789, 63; I 'znyim vküp raſzpéti ſzo ga tüdi oſpotávali KŠ 1771, 153; Pod Ponzius Pilátuſem na kri'z raſzpéti KŠ 1754, 108; gde razpéti trpi moko KŠ 1771, 151; Raſzpét je KMK 1780, 7; Zdihávanye k-Razpétomi Jezuſſi KM 1783, 64; I razpéta ſzta 'znyim dvá razbojnika KŠ 1771, 95; I razpétiva 'znyim ſzta ga tudi pſzüvala KŠ 1754, 108
ráspnjeni -a -o razpet: I na kri'z raſzpnyen BKM 1789, 77
Prekmurski
raztèpsti tudi rastèpsti -tepém razgnati: ár Bôg raztepé kôszti borczov TA 1848, 43; Scsém je rasztepszti, kak práh TA 1848, 14; i med pogane nasz rasztepés TA 1848, 36; Raſztepi rú'zno neznanoſzt BRM 1823, 405
raztèpsti se tudi rastèpsti se -tepém se raziti se, razkropiti se: Po pregányanyi ſze vucseniczke raztepéjo KŠ 1771, 364; Ki ſzo ſze raztepli za volo nevole KŠ 1771, 377; Ovo pride vöra, da ſze raſztepéte vſzáki vu ſzvoja laſztivna KŠ 1771, 322; i vszi hüdodelniczi sze rasztepéjo TA 1848, 76
raztèpeni tudi rastèpeni -a -o razgnan, razkropljen: Po krátkom vrêmeni ausztriánszka vojszka pri konigrätzi raztepena bila AIP 1876, br. 2, 2; i vſzi, ki ſzo ſze knyemi privrgli, ſzo raztepeni i vcsinyeni na nikoj KŠ 1771, 356; i te szpokani zvon vküpszprávla raztepene lidi vu bo'so hi'so KOJ 1833, VI; ka je tomi raſztepenomi XII. plemeni Izraelſzkomi piſzani KŠ 1771, 744; nego naj i ſzini Bo'ze, ki ſzo raſztepeni, vküp ſzprávi KŠ 1771, 306; Peter tuhénczom raſztepenim po Pontuſi KŠ 1771, 703; od tiſztecz [med raſztepene] po Aſſiriánſzkoj vouzi KŠ 1771, 700; Trôstaj Te Tvoje raſztepene BRM 1823, 49
raztèpsti se tudi rastèpsti se -tepém se raziti se, razkropiti se: Po pregányanyi ſze vucseniczke raztepéjo KŠ 1771, 364; Ki ſzo ſze raztepli za volo nevole KŠ 1771, 377; Ovo pride vöra, da ſze raſztepéte vſzáki vu ſzvoja laſztivna KŠ 1771, 322; i vszi hüdodelniczi sze rasztepéjo TA 1848, 76
raztèpeni tudi rastèpeni -a -o razgnan, razkropljen: Po krátkom vrêmeni ausztriánszka vojszka pri konigrätzi raztepena bila AIP 1876, br. 2, 2; i vſzi, ki ſzo ſze knyemi privrgli, ſzo raztepeni i vcsinyeni na nikoj KŠ 1771, 356; i te szpokani zvon vküpszprávla raztepene lidi vu bo'so hi'so KOJ 1833, VI; ka je tomi raſztepenomi XII. plemeni Izraelſzkomi piſzani KŠ 1771, 744; nego naj i ſzini Bo'ze, ki ſzo raſztepeni, vküp ſzprávi KŠ 1771, 306; Peter tuhénczom raſztepenim po Pontuſi KŠ 1771, 703; od tiſztecz [med raſztepene] po Aſſiriánſzkoj vouzi KŠ 1771, 700; Trôstaj Te Tvoje raſztepene BRM 1823, 49
Prekmurski
sèm tudi sè tudi sèmo prisl.
1. sem: gda i to'zczi tvoji ſzem pridejo KŠ 1771, 416; Szlatki Jezus mi ſzmo ſzem prisli BKM 1789, 149; Poſzlo zviſzine ſzemo BKM 1789, 246; Ár dneſz ali vütro takáj ſzem pridete SŠ 1796, 62; od Vougrov, steri szo z-Ásie szem prisli KOJ 1833, VIII; ár szo vnougi nemci i szlovenje szem volo doubili KOJ 1848, 10; Dajta mi mláde sze KAJ 1870, 114; Kak rad szem, kâ szem sze prisao KAJ 1870, 5
2. v zvezah: sem ta tudi sem – tam tudi semo tam(o) sem in tja: Nam szemotam kúmesz gláve KAJ 1848, 13; Naj szemotam drcsejo TA 1848, 47; Margêca sztráhom glédala szém-tam AI 1875, kaz. br. 7; Reca pazlivši sem-tam plava AI 1878, 3; Csi zocsmi ſzemo tamo bliſzkamo KŠ 1754, 43; ſzmo ſze ſzemo tamo noſzili KŠ 1771, 425; gda váſz büdijo, ſze ali tá idti KM 1790, 82; Nam ſzemotam zgoraj zgláve BRM 1823, 105; Komaj ednôk je gori doli letéla, szemta kre szvécse KAJ 1870, 8
1. sem: gda i to'zczi tvoji ſzem pridejo KŠ 1771, 416; Szlatki Jezus mi ſzmo ſzem prisli BKM 1789, 149; Poſzlo zviſzine ſzemo BKM 1789, 246; Ár dneſz ali vütro takáj ſzem pridete SŠ 1796, 62; od Vougrov, steri szo z-Ásie szem prisli KOJ 1833, VIII; ár szo vnougi nemci i szlovenje szem volo doubili KOJ 1848, 10; Dajta mi mláde sze KAJ 1870, 114; Kak rad szem, kâ szem sze prisao KAJ 1870, 5
2. v zvezah: sem ta tudi sem – tam tudi semo tam(o) sem in tja: Nam szemotam kúmesz gláve KAJ 1848, 13; Naj szemotam drcsejo TA 1848, 47; Margêca sztráhom glédala szém-tam AI 1875, kaz. br. 7; Reca pazlivši sem-tam plava AI 1878, 3; Csi zocsmi ſzemo tamo bliſzkamo KŠ 1754, 43; ſzmo ſze ſzemo tamo noſzili KŠ 1771, 425; gda váſz büdijo, ſze ali tá idti KM 1790, 82; Nam ſzemotam zgoraj zgláve BRM 1823, 105; Komaj ednôk je gori doli letéla, szemta kre szvécse KAJ 1870, 8
- « Prejšnja
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- ...
- 89
- Naslednja »
Število zadetkov: 1780
Dostopnost