Zadetki iskanja
Prekmurski
dostójati se -am se nedov. blagovoliti: Dosztójaj ſze dnesz Goszpodne, od grejha nász varvati KM 1783, 30; Dosztojaj ſze povrnouti Goszpodne zvszejm dobro cſinécſim 'sitek vekivecsni KM 1783, 100; Naj nász poszkusati dosztojo KOJ 1845, 17; Hválo Kriſztuſſi, ka ſze je k-nám pridti doſztójo KMK 1780, 66; ki ſzi ſze dosztójao na ete ſzvejt pridti KM 1783, 55; Záto sze je dosztojao Benedektinarom povrnoti grünte KOJ 1848, 12; Té sze je pa nej dosztojao priti KOJ 1848, 66
Prekmurski
dotéc prisl. dotod: od Galilee notri do técz KŠ 1771, 250; szi mi na trost dao, I Meni dotécz obdr'zao KAJ 1848, 291; Dotéc szem na kamenico z-rovatkom piszao KAJ 1870, 7
Prekmurski
dotecmáo prisl. dozdaj, doslej: Ki je, od detinsztva Nasega, do téczmao, Nam z-szvoje miloszti Teliko dobra dao KAJ 1848, 214
Prekmurski
dovèdeti se -véjm se dov. nadejati se, zavedati se: Pride goſzpoud vu dnévi, vſterom ſze ne dovej KŠ 1771, 83; Niki Vcsáſzi ſze ſzám ne dovej, Zgibi ſzrecso BKM 1789, 171; Vnogokrát ſzmrt pride, gdaſze ne dovejmo BKM 1789, 406; dás ſzvoj krüh tam priéti, Gde ſze ſzami ne dovejjo BKM 1789, 360; Hitro preminéjo oni z-toga ſzvejta, gda ſze ni nedovejjo SŠ 1796, 130; Etak miné od tébe, gda ſze ne dovejs SŠ 1796, 110
Prekmurski
dovoléjnje -a s
1. dovoljenje: múcsanye Andrása na dovolejnye raztolmacsivsi KOJ 1848, 17; od Horvátov, ki szo z-dovolejnyom Heráklius Czaszara KOJ 1848, 6
2. naklonjenost, zadovoljstvo: Rinasz v-ti visisaj mesztaj velko dovoljenyé kázo prôti ruszkoj voli AIP 1876, br. 8, 1
1. dovoljenje: múcsanye Andrása na dovolejnye raztolmacsivsi KOJ 1848, 17; od Horvátov, ki szo z-dovolejnyom Heráklius Czaszara KOJ 1848, 6
2. naklonjenost, zadovoljstvo: Rinasz v-ti visisaj mesztaj velko dovoljenyé kázo prôti ruszkoj voli AIP 1876, br. 8, 1
Prekmurski
drági -a -o prid.
1. drag, ki stane veliko denarja: ſtera je alabaſtrom drágoga mazala mejla KŠ 1771, 87; gda bi najſao eden drági d'zünd'z KŠ 1771, 46; Ar ſzte za drágo czejno küpleni KŠ 1771, 501; kaménye drágo KŠ 1771, 495; Drágo kožo má AI 1878, 10; eta je pa zdrágim mazalom mázala nogé moje KŠ 1771, 191; za drage leipe dari SM 1747, 86
2. do katerega ima kdo pozitiven čustveni odnos: stere czeina je tak drága pred tebom SM 1747, 61; ono csiniti, ka je nyemi drágo KMK 1780, 34; tvoiega drágoga Szina ABC 1725, A7a; ſze tebé drágoga Zvelicsitela zgrabi SM 1747, 64; za nyega dráge kervi preleanya SM 1747, 61; naſſemi drágomi oczi TF 1715, 31; dai mi eto drágo Prilosenye SM 1747, 52; po mojem drágom zvelicſiteli TF 1715, 46; ſzvojov drágov kervjov TF 1715, 22; ſztvoiov drágov kervjov odküpo ABC 1725, A6b; ſzi ſzvojom drágom kervjom odküpil SM 1747, 63; ſztvoim drágim ſzvétim ſzinom SM 1747, 65; zdrágov krvjouv KŠ 1754, 119; drága bráttya SIZ 1807, 6; ſzvoje dráge ocze TF 1715, 26; v nagovoru: naſſ drági otecz nebeſzki TF 1715, 27; moj drági nebeszki Ocsa ABC 1725, A5a; Oh Jezus! drágo imé KŠ 1754, 228; drága Bráttya vkriſtuſſi TF 1715, 6; Záto drága bratja SM 1747, 23
dràgši -a -e dražji: Ino dragsi od ſzrebra od zláta SŠ 1796, 8; té od ſzrebra i zláta dragſi kints KŠ 1771, A8a; ete lejpi i od vſzega zláta dragsi liſzt KŠ 1771, 435; [Gospodova sodba] Od cſisztoga zláta Dragsa je od ſzrebra BKM 1789, 3; bi mi moglo dragse biti, kak tebé, Bog, szpoznati KAJ 1848, 179; Zkelikim je pa dragſi cslovik od ovczé KŠ 1771, 38; Moje ſzrczé jaſz tebi dám, Nikaj dragsega nemam BKM 1789, 273; Nejga csloveki dragſega od Bogá SŠ 1796, 48
nájdràgši -a -e
1. najdražji, ki največ stane: je diamant najdragši AI 1878, 54; je priſzpodobna knaj dragſemi kamni KŠ 1771, 805; drevje, ſtero je náj dragsi ſzád rodilo KM 1796, 5
2. ki ima največjo čustveno ali duhovno vrednost: Jezus Krisztus! naj dragſi kincs moj KM 1783, 156; Kriſztus, Ti ſzi moj náj dragſi kincs BKM 1789, 113; naj-dragsi priáteo nyéni SIZ 1807, 9; Ka je vu tebi náj dragse, Dáj nyemi BKM 1789, 272; Csiszta dekla je szkrbnih roditelov naj drágse blágo KOJ 1845, 84; Krv nouvoga zákona, Naj dragsega áldova BKM 1789, 236; mojega Ocso, i náj dragso dobrouto razdréſzelo KM 1790, 108; Jezik je Domovine náj dragsi Kincs KOJ 1833, VIII; Kak najdragsi kincs KAJ 1848, 4
drági -a -o sam. dragi: Poſzlüjhnite moji drági SIZ 1807, 3
1. drag, ki stane veliko denarja: ſtera je alabaſtrom drágoga mazala mejla KŠ 1771, 87; gda bi najſao eden drági d'zünd'z KŠ 1771, 46; Ar ſzte za drágo czejno küpleni KŠ 1771, 501; kaménye drágo KŠ 1771, 495; Drágo kožo má AI 1878, 10; eta je pa zdrágim mazalom mázala nogé moje KŠ 1771, 191; za drage leipe dari SM 1747, 86
2. do katerega ima kdo pozitiven čustveni odnos: stere czeina je tak drága pred tebom SM 1747, 61; ono csiniti, ka je nyemi drágo KMK 1780, 34; tvoiega drágoga Szina ABC 1725, A7a; ſze tebé drágoga Zvelicsitela zgrabi SM 1747, 64; za nyega dráge kervi preleanya SM 1747, 61; naſſemi drágomi oczi TF 1715, 31; dai mi eto drágo Prilosenye SM 1747, 52; po mojem drágom zvelicſiteli TF 1715, 46; ſzvojov drágov kervjov TF 1715, 22; ſztvoiov drágov kervjov odküpo ABC 1725, A6b; ſzi ſzvojom drágom kervjom odküpil SM 1747, 63; ſztvoim drágim ſzvétim ſzinom SM 1747, 65; zdrágov krvjouv KŠ 1754, 119; drága bráttya SIZ 1807, 6; ſzvoje dráge ocze TF 1715, 26; v nagovoru: naſſ drági otecz nebeſzki TF 1715, 27; moj drági nebeszki Ocsa ABC 1725, A5a; Oh Jezus! drágo imé KŠ 1754, 228; drága Bráttya vkriſtuſſi TF 1715, 6; Záto drága bratja SM 1747, 23
dràgši -a -e dražji: Ino dragsi od ſzrebra od zláta SŠ 1796, 8; té od ſzrebra i zláta dragſi kints KŠ 1771, A8a; ete lejpi i od vſzega zláta dragsi liſzt KŠ 1771, 435; [Gospodova sodba] Od cſisztoga zláta Dragsa je od ſzrebra BKM 1789, 3; bi mi moglo dragse biti, kak tebé, Bog, szpoznati KAJ 1848, 179; Zkelikim je pa dragſi cslovik od ovczé KŠ 1771, 38; Moje ſzrczé jaſz tebi dám, Nikaj dragsega nemam BKM 1789, 273; Nejga csloveki dragſega od Bogá SŠ 1796, 48
nájdràgši -a -e
1. najdražji, ki največ stane: je diamant najdragši AI 1878, 54; je priſzpodobna knaj dragſemi kamni KŠ 1771, 805; drevje, ſtero je náj dragsi ſzád rodilo KM 1796, 5
2. ki ima največjo čustveno ali duhovno vrednost: Jezus Krisztus! naj dragſi kincs moj KM 1783, 156; Kriſztus, Ti ſzi moj náj dragſi kincs BKM 1789, 113; naj-dragsi priáteo nyéni SIZ 1807, 9; Ka je vu tebi náj dragse, Dáj nyemi BKM 1789, 272; Csiszta dekla je szkrbnih roditelov naj drágse blágo KOJ 1845, 84; Krv nouvoga zákona, Naj dragsega áldova BKM 1789, 236; mojega Ocso, i náj dragso dobrouto razdréſzelo KM 1790, 108; Jezik je Domovine náj dragsi Kincs KOJ 1833, VIII; Kak najdragsi kincs KAJ 1848, 4
drági -a -o sam. dragi: Poſzlüjhnite moji drági SIZ 1807, 3
Prekmurski
dragìna -e ž dragocenost: nyou od vsze dragine i lepote szlekli KOJ 1848, 75; ino ovakse dragine szo k-nyemi pokapane KOJ 1848, 5; szo zevsze okrogline szvoje dragine vküpynoszili KOJ 1848, 25
Prekmurski
drágoča -e ž
1. draginja: drágocsa i vſze telovne nevoule KŠ 1754; da ſze náſz glád i drágocsa ne dotekne KŠ 1771, 853; Od küge, i drágocse Vari náſz BKM 1789, 163; Za odvrnénye drágocse BRM 1823, IX; Naj drágocso, glád od náſz odvrné KMK 1780, 29; Drágocsa KAJ 1848, IX; Teda je püszto drágocso na dr'zélo TA 1848
2. dragocenost: Cseri králevszke szo vu tvoji drágocsaj TA 1848, 37; vszáke dôbi drágocso vkuppoberé KAJ 1870, 51; Tr'zci tiszti dr'zél drágocso vdáblajo od csrnkavcov KAJ 1870, 93
1. draginja: drágocsa i vſze telovne nevoule KŠ 1754; da ſze náſz glád i drágocsa ne dotekne KŠ 1771, 853; Od küge, i drágocse Vari náſz BKM 1789, 163; Za odvrnénye drágocse BRM 1823, IX; Naj drágocso, glád od náſz odvrné KMK 1780, 29; Drágocsa KAJ 1848, IX; Teda je püszto drágocso na dr'zélo TA 1848
2. dragocenost: Cseri králevszke szo vu tvoji drágocsaj TA 1848, 37; vszáke dôbi drágocso vkuppoberé KAJ 1870, 51; Tr'zci tiszti dr'zél drágocso vdáblajo od csrnkavcov KAJ 1870, 93
Prekmurski
dràgše prisl. dražje: z-onoga je eden kebeo rad plácsao z-dvöma tolaroma dragse KM 1790, 68; od vnougi vrábczov ſzte dragſi vi KŠ 1771, 33
Prekmurski
dresélen -lna -o prid. žalosten: jáko dreſzélno zdihávanye TF 1715, 35; ſzrczé je 'zmetno Od grejha ino dreſzélno KŠ 1754, 257; gda zdreſzélnim ſzrczom premislávamo KŠ 1754, 4a; I dreſzélni poſztánovsi jáko, zácsali ſzo KŠ 1771, 88; trouſt vſzej ſzrcz dreſzélni BKM 1789, 132; dreſzélne peſzmi ſzmo vám ſzpejvali KŠ 1771, 36
Prekmurski
dresélje -a s žalost: ſzam pun vſzega dreſzeljá BKM 1789, 399; Odvzemi od nász dreszeljé KM 1793, 252; má kri'z, dreſzeljé BKM 1789, 411; Priſo na dreſzeljé BKM 1789, 71; Obátrivi zetim tve dreſzeljé SŠ 1796, 35; I nê na vecsno dreszeljé KAJ 1848, 108; Bio ſzam vam v-dreſzélji SŠ 1796, 77
Prekmurski
drèvje tudi dréjvje -a s drevje: Zdaj pocsivajo lidjé, Drevje KŠ 1754, 249; jeszo Drejvje, tráva i czvejtje BKM 1789, 35; Ali pa sztoga drevja ſzada SM 1747, 5; ſzo pa vejje ſzekali zdrevja KŠ 1771, 137; na drevja vejkaj popejvajo BKM 1789, 6; od drevja duga szénca tak tá vtégnyena le'zála AI 1875, kaz. br. 7; ſzi drevje i 'zivino naprej ſztvouro KŠ 1771, 853; kakti i drevje poſzekávati je prepovejdano KŠ 1754, 35; Poſztavo je lejpo drevje KM 1796, 5; kokôsi szo na drevji szedeli AI 1875, kaz. br. 7; zemlou zdrevjom i ſztrávov napuno KŠ 1754, 93; ſze je zemla ſz-trávov, i z-zadovenim drevjom zelenila KM 1796, 4
Prekmurski
drgetàti drgèčem nedov. drgetati: Kôlina mi drgecsejo od poszta TA 1848, 93; stera je vu vszákoj kotrigi drgetala od mrazi KAJ 1870, 61; szo v zimi vu votlinaj drgetali KOJ (1914), 131
drgečéči tudi drgetajóči -a -e drgetajoč: Drgecsécsi pa i trepecsécsi ercsé KŠ 1771, 367; One szo i drgetajôcso violo pod obrambo vzéle KAJ 1870, 101
drgečéči tudi drgetajóči -a -e drgetajoč: Drgecsécsi pa i trepecsécsi ercsé KŠ 1771, 367; One szo i drgetajôcso violo pod obrambo vzéle KAJ 1870, 101
Prekmurski
drìslava -e ž driska: ztáksimi vcsélami za naphána, stere szo od driszlave prêsle AIP 1876, br. 11, 8
Prekmurski
dr̀kanje -a s tekanje, dirkanje: je od vnogo drkanya keszno domô priso AIP 1876, br. 1, 6; ár szo privadjeni k-drkanyi KAJ 1870, 36; pren. toliko piszanya, derkanya bilô AIP 1876, br. 10, 3
Prekmurski
dróug drogá m drog: zro'zjom zdrogmí od vládnikov popovſzki KŠ 1771, 90; priſao je Júdas zmecsmi i zdrogmí KŠ 1771, 149
Prekmurski
dróuven tudi dróven -vna -o prid.
1. droben, majhnih razsežnosti: I kako drouvni mak SŠ 1796, 30; Poetom psenica v-drovnom szemeni sze ozorila AI 1875, kaz. br. 8
2. droben, majhen: Da pa tou drouvna decza doprneſzti nemoro KŠ 1754, 208; Vſza ſz. Drouvna Decza KM 1783, 93; Od drouvne deczé KŠ 1771, 61; ino potreibno drouvno deczo navcſiti TF 1715, 45
3. mali: Szlovenſzke dróvne litere KM 1790, 2
1. droben, majhnih razsežnosti: I kako drouvni mak SŠ 1796, 30; Poetom psenica v-drovnom szemeni sze ozorila AI 1875, kaz. br. 8
2. droben, majhen: Da pa tou drouvna decza doprneſzti nemoro KŠ 1754, 208; Vſza ſz. Drouvna Decza KM 1783, 93; Od drouvne deczé KŠ 1771, 61; ino potreibno drouvno deczo navcſiti TF 1715, 45
3. mali: Szlovenſzke dróvne litere KM 1790, 2
Prekmurski
Prekmurski
drǘgi -a -o prid. drug, ki ni tisti, na katerega se misli: [roka] nazáj je grátala zdrava, liki ta drüga KŠ 1771, 38; ſzuncſena hicza, ali kákſa drüga hicza nebo nyim skoudila SM 1747, 31; kai je nikakse drügo ſztvorjenye za naſſih grehov nei moglo zadoſzta vcsiniti SM 1747, 40; niti je nej dáno drügo imé pod nébov KŠ 1754, 2 b; To drügo lüſztvo je pa preſztéralo gvant ſzvoj na pout KŠ 1771, 68; ali pa drügoga mámo csakati KŠ 1771, 35; i drügo dobro zgovárjanye preobrné na oſzmejávanye KŠ 1754, 19; vido je drüga dvá brata KŠ 1771, 12; Na drügo leto pa KŠ 1771, A6a; vkákso drügo veliko nevoljo ne pripela TF 1715, 30; vu meſzti etom, beiſte vdrügo KŠ 1771, 33; Ali na drügom ſzvejti SŠ 1796, 4; zdrügim vſzakovacskim dugoványem SM 1747, 48; edno kokoš za drügov AI 1878, 9; drügiva dvá talentoma KŠ 1771, 85; vido je drüga dvá brata KŠ 1771, 12; drügi lidjé KŠ 1754, 10; drüga tákſa dugoványa TF 1715, 29; Nemai drügi Bougov TF 1715, 12; Neimai drügi Bogouv ABC 1725, A4a; ſzedem drügi dühouv hüſi KŠ 1771, 41; ino kdrügim greiſnikom SM 1747, 41; ne zapéramo vo te drüge dni KŠ 1754, 26; kak v-drügih letaj AI 1875, kaz. br. 8; od ednoga mourja do drügoga mourja KŠ 1754, 4b
drǘgi -a -o sam.
1. drugi: neiga nikoga drügoga, ſteri bi bojovao zanáz TF 1715, 46; Bogi, poleg steroga nám drügoga nei terbei SM 1747, 35; csi bi vám drügi Evangyeliom nazvescsávao KŠ 1754, 2b; neiga vu nikom drügom zvelicsanya TF 1715, 46; neiga vu nikom drügom zvelicsanya ABC 1725, A7a; rávno kak i ti drügi SM 1747, 8; vu mojem ſzerczi drügo nei SM 1747, 69; ali kaj drügo, na tou nüczamo KŠ 1754, 19; Nad drügim ſzmilenoszt KŠ 1754, 247; Drügoga ſzkrivnoſzti vö ne nazvejſyti KŠ 1754, 55; csüje od drügoga KOJ 1845, 9; drügi právijo, ka KŠ 1771, 102; naj drügi vzeme KŠ 1771, 343; lén vidila i drügoga je bio KM 1790, 46; Ki drügomi jamo kopa KM 1790, 18; dokecs ſze drügi vö zgucsijo KM 1790, 18; vſze ta drüga nehám SM 1747, 74; vſza oſztaviti naſſa drügim SM 1747, 72; drüge uu vöri ſzlabe vodili TF 1715, 7; Ali drüga vám ne piſemo KŠ 1771, 530; Po drügi KŠ 1754, 39; Petra punicza zdrügimi KŠ 1771, 103
2. v zvezi z eden izraža zaporedje, medsebojno razmerje: eden drügoga kak na dobro opominati TF 1715, 37; razloucſi eden od drügoga SM 1747; Ona ſzta eden drügomi prouti SM 1747, 26; govorécsi eden drügomi KŠ 1771, 194; Eden drügoga na tühoga Bogá naprávi KŠ 1754, 11; hi'sniczke mitmá eden-drügoga doli zavesüjejo SIZ 1807, 9; obeſzeljávajte edendrügoga zetimi recsmi KŠ 1771, 621; je tak veliki, kak dvá velikiva na edendrügoga djániva konya KAJ 1870, 92; Valdüjte edendrügomi vaſſe grejhe KŠ 1754, 198; obiljáva lübézen ednoga vſzákoga vſzej váſz kedendrügomi KŠ 1771, 626; Nyive sze po meháj lôcsijo od edendrüge KAJ 1870, 119
drǘgi -a -o sam.
1. drugi: neiga nikoga drügoga, ſteri bi bojovao zanáz TF 1715, 46; Bogi, poleg steroga nám drügoga nei terbei SM 1747, 35; csi bi vám drügi Evangyeliom nazvescsávao KŠ 1754, 2b; neiga vu nikom drügom zvelicsanya TF 1715, 46; neiga vu nikom drügom zvelicsanya ABC 1725, A7a; rávno kak i ti drügi SM 1747, 8; vu mojem ſzerczi drügo nei SM 1747, 69; ali kaj drügo, na tou nüczamo KŠ 1754, 19; Nad drügim ſzmilenoszt KŠ 1754, 247; Drügoga ſzkrivnoſzti vö ne nazvejſyti KŠ 1754, 55; csüje od drügoga KOJ 1845, 9; drügi právijo, ka KŠ 1771, 102; naj drügi vzeme KŠ 1771, 343; lén vidila i drügoga je bio KM 1790, 46; Ki drügomi jamo kopa KM 1790, 18; dokecs ſze drügi vö zgucsijo KM 1790, 18; vſze ta drüga nehám SM 1747, 74; vſza oſztaviti naſſa drügim SM 1747, 72; drüge uu vöri ſzlabe vodili TF 1715, 7; Ali drüga vám ne piſemo KŠ 1771, 530; Po drügi KŠ 1754, 39; Petra punicza zdrügimi KŠ 1771, 103
2. v zvezi z eden izraža zaporedje, medsebojno razmerje: eden drügoga kak na dobro opominati TF 1715, 37; razloucſi eden od drügoga SM 1747; Ona ſzta eden drügomi prouti SM 1747, 26; govorécsi eden drügomi KŠ 1771, 194; Eden drügoga na tühoga Bogá naprávi KŠ 1754, 11; hi'sniczke mitmá eden-drügoga doli zavesüjejo SIZ 1807, 9; obeſzeljávajte edendrügoga zetimi recsmi KŠ 1771, 621; je tak veliki, kak dvá velikiva na edendrügoga djániva konya KAJ 1870, 92; Valdüjte edendrügomi vaſſe grejhe KŠ 1754, 198; obiljáva lübézen ednoga vſzákoga vſzej váſz kedendrügomi KŠ 1771, 626; Nyive sze po meháj lôcsijo od edendrüge KAJ 1870, 119
Prekmurski
drǘgoròdjeni -a -o prid. drugorojen: z-sterov sze od tisztih máo drügo-rodjeni Princz obtála KOJ 1848, 110
- « Prejšnja
- 1
- ...
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- ...
- 112
- Naslednja »
Število zadetkov: 2237
Dostopnost