presvéjtiti tudi presvéititi -im dov. razsvetliti: I preſzvejtim vſze KŠ 1771, 578; ino te ſzlejpe preſzvejtis BKM 1789, 349; Kriſztus, ki preſzveitis nocsno temnoſzt SM 1747, 66; Kakda náſz preſzvejti KŠ 1754, 127; ſzvetloſzt, ſtera preſzvejti KŠ 1771, 264; ſtera preſzvejti csloveka KM 1783, 132; Kristus preſzveiti ti naſſo pamet SM 1747, 66; preſzvejti nas rázum KMK 1780, 19; reics ſitka vekivecsnoga, kaibi cslovecſo témno pamet preſzveitila TF 1715, 3; Preſzvejtimo nasa ſzrczá SŠ 1796, 20; Boug je mené ſzvoimi dármi preſzveito TF 1715, 23; ſtere je te Sz. Düjh preſzvejto KŠ 1754, 128; geto je Paveo ſzvetloſztyov preſzvejto KŠ 1771, 654
presvéjtiti se tudi presvéititi se -im se razsvetliti se: doklen ſze dén preſzveiti SM 1747, 25; ô Sion, preſzvejti ſze KŠ 1771, 814
presvèčeni -a -o razsvetljen: szo eden mládi, 'sivécsni, preszvecseni ino prebriszani Goszpoud odlocseni KOJ 1845, 3; Preszvecsena gláva bougsa je od zláta KOJ 1845, 140; Nemogoucse je pa tim ednouk preſzvecsenim KŠ 1771, 679; Naj vam dá I preſzvecsene ocsi pámeti vaſe KŠ 1771, 575
Zadetki iskanja
Prekmurski
Prekmurski
prikažǜvati -ǘjem nedov. izkazovati, izpričevati: Csi tebi, szodecz moj, Pokornoszt prika'züjem KAJ 1848, 187; Hválen bojdi ti Boug, Kaj tvoje licze prika'süjes SŠ 1796, 151; Na ſzôdbi nedobi pri Tebi ſzmilenoſzti, Ki neprika'züje K-bli'znyemi lübéznoſzti BRM 1823, 378; Nenajde szmilenoszti, Ki neprika'züje Bli'znyemi lübéznoszti KAJ 1848, 270; Vöre ſzád prikázüjmo BKM 1789, 108; vſzigdár to dobro prika'züjte KŠ 1771, 623
prikažǜvati se -ǘjem se izkazovati se: Ár od ſzlü'zbe, ſtera ſze prika'züje tim ſzvétim KŠ 1771, 543; Bo'za moucs prika'züje ſze BKM 1789, 26
prikažǜvati se -ǘjem se izkazovati se: Ár od ſzlü'zbe, ſtera ſze prika'züje tim ſzvétim KŠ 1771, 543; Bo'za moucs prika'züje ſze BKM 1789, 26
Prekmurski
proti tudi prouti in priti in prti predl. z daj.
1. proti, za izražanje cilja, usmerjenosti: vö ſzo prisli prouti nám notri do Appiuſovoga placza KŠ 1771, 428; vneſſeni prti nebeſzam KM 1796, 76; I pela po szvetsztva pôti Vsze velkomi czili prôti KAJ 1848, 3; med onimi lidmi, ki ſzo priti ſzuncsenomi záhodi KŠ 1771, A5a; Ár je prouti nyej bio vöter KŠ 1771, 49; vu dr'zélo Gadarenuſov, ſtera je prouti Galilei KŠ 1771, 194; ár je ta drüga prôti sztêni obrnyena KAJ 1870, 9
2. za izražanje bližine časovni meji: dönok ſzám ká'ze, ka je priti I. ſeculuma konczi piſzani KŠ 1771, 724; Hercegovinancarje szo jáko prôti zimi priprávleni AIP 1876, br. 1, 3
3. za izražanje razmerja, odnosa do česa: Prouti pak miloſcho i vſze dobro obeicsa TF 1715, 18; Gyüri i prouti tim drügim ſze je tou'so KM 1790, 74; prouti tomi ne ſztánem ni jaſz, ni Mati SIZ 1807, 4
4. za izražanje nasprotja: ino radi dobro vcſinimo zonimi, koteriſzo proti nám pregreiſili TF 1715, 30; Ona ſzta eden drügomi prouti SM 1747, 26; Naj prouti nyemi zokornoſztyov ne ſztánemo KŠ 1754, 125; tak prouti tomi nikaj nouvoga vſzebi zdr'záva KŠ 1754, 5a; ki ſzo ſze ſzkázali poglavári prouti Pavli KŠ 1771, 416; ka ſzam i jasz mojim du'snikom prouti meni vcsinyene krivicze odpüszto KM 1783, 21; Dáj Boug, Da ne vgresim prout’ tebi BKM 1789, 4; Ne gúcsi prouti tvojemi bli'snyemi KM 1790, 110; vnouge loczné prouti meni natégnyene KOJ 1833, V; Dú'znoszti prôti nasemi bli'znyemi BRM 1823, 378; i szpametno sze dr'si preti vszakomi csloveki KOJ 1845; Ka je vsze Prôti velikoszti goszpôda 'zitka KAJ 1848, 8; Tô bráni cvetje prôti szprevêdnoj deci KAJ 1870, 19; na szlednye 'ze dete proti nyemi dr'zála AI 1875, kaz. br. 7; ino sta se potomtoga proti starcom že pošteno oponášala BJ 1886, 41
5. za izražanje odpora, sovražnosti: Ne gúcste eden prouti drügomi KŠ 1771, 752; vreidnoſzeje nikai proti takovoi zapoveidi necsiniti TF 1715, 18; Ti naprávlas eden ſztol, proti moim nepriatelom ABC 1725, A8b; Proti tvoiemi blisnyemi krivo ne ſzvedocsi ABC 1725, A4a; ſze ſaloſztim, kai ſzem proti mojemi Bogi pregreiſil SM 1747, 38; prouti düsevnim nepriátelom ſze borimo KŠ 1754, 105; ſze Prouti vrági vojſzküjemo BKM 1789, 6; ár sze borijo proti tebi TA 1848, 5; naj sze nebori prouti ravnitelsztvi KOJ 1845, 4; szo pozváni na pomoucs prouti Szvatopluki KOJ 1848, 7; Za törke tesko proti hercegovinancom boj pelati AI 1875, kaz. br. 3
1. proti, za izražanje cilja, usmerjenosti: vö ſzo prisli prouti nám notri do Appiuſovoga placza KŠ 1771, 428; vneſſeni prti nebeſzam KM 1796, 76; I pela po szvetsztva pôti Vsze velkomi czili prôti KAJ 1848, 3; med onimi lidmi, ki ſzo priti ſzuncsenomi záhodi KŠ 1771, A5a; Ár je prouti nyej bio vöter KŠ 1771, 49; vu dr'zélo Gadarenuſov, ſtera je prouti Galilei KŠ 1771, 194; ár je ta drüga prôti sztêni obrnyena KAJ 1870, 9
2. za izražanje bližine časovni meji: dönok ſzám ká'ze, ka je priti I. ſeculuma konczi piſzani KŠ 1771, 724; Hercegovinancarje szo jáko prôti zimi priprávleni AIP 1876, br. 1, 3
3. za izražanje razmerja, odnosa do česa: Prouti pak miloſcho i vſze dobro obeicsa TF 1715, 18; Gyüri i prouti tim drügim ſze je tou'so KM 1790, 74; prouti tomi ne ſztánem ni jaſz, ni Mati SIZ 1807, 4
4. za izražanje nasprotja: ino radi dobro vcſinimo zonimi, koteriſzo proti nám pregreiſili TF 1715, 30; Ona ſzta eden drügomi prouti SM 1747, 26; Naj prouti nyemi zokornoſztyov ne ſztánemo KŠ 1754, 125; tak prouti tomi nikaj nouvoga vſzebi zdr'záva KŠ 1754, 5a; ki ſzo ſze ſzkázali poglavári prouti Pavli KŠ 1771, 416; ka ſzam i jasz mojim du'snikom prouti meni vcsinyene krivicze odpüszto KM 1783, 21; Dáj Boug, Da ne vgresim prout’ tebi BKM 1789, 4; Ne gúcsi prouti tvojemi bli'snyemi KM 1790, 110; vnouge loczné prouti meni natégnyene KOJ 1833, V; Dú'znoszti prôti nasemi bli'znyemi BRM 1823, 378; i szpametno sze dr'si preti vszakomi csloveki KOJ 1845; Ka je vsze Prôti velikoszti goszpôda 'zitka KAJ 1848, 8; Tô bráni cvetje prôti szprevêdnoj deci KAJ 1870, 19; na szlednye 'ze dete proti nyemi dr'zála AI 1875, kaz. br. 7; ino sta se potomtoga proti starcom že pošteno oponášala BJ 1886, 41
5. za izražanje odpora, sovražnosti: Ne gúcste eden prouti drügomi KŠ 1771, 752; vreidnoſzeje nikai proti takovoi zapoveidi necsiniti TF 1715, 18; Ti naprávlas eden ſztol, proti moim nepriatelom ABC 1725, A8b; Proti tvoiemi blisnyemi krivo ne ſzvedocsi ABC 1725, A4a; ſze ſaloſztim, kai ſzem proti mojemi Bogi pregreiſil SM 1747, 38; prouti düsevnim nepriátelom ſze borimo KŠ 1754, 105; ſze Prouti vrági vojſzküjemo BKM 1789, 6; ár sze borijo proti tebi TA 1848, 5; naj sze nebori prouti ravnitelsztvi KOJ 1845, 4; szo pozváni na pomoucs prouti Szvatopluki KOJ 1848, 7; Za törke tesko proti hercegovinancom boj pelati AI 1875, kaz. br. 3
Prekmurski
protìviti se -im se nedov. nasprotovati, upirati se: Jaſz ſze, kak ocſi mojemi, Neſcsem protiviti BKM 1789, 319; Jaſz ſze, kak ocſi mojemi, Neſcsem protiviti SŠ 1796, 123; ino ſze brezi vſzega zroka med ſzebom protiviti SIZ 1807, 11; Rodbina sze je du'zna nê protiviti KAJ 1870, 52; ka ſze z-Bo'simi zapouvidami ne protivi KMK 1780, 41; jáko ſze tak protivi vſzáki cslovik z-Bo'sánſzkim nakányanyem KM 1796, 5; protivi ſze, En proti drügomi BKM 1789, 206; ne zrédnoga, hüdoga po'selejnya, záto, ár ſze ono z-Bosov právdov protivi SIZ 1807, 9; tejva ſze pa protivita eden zdrügim KŠ 1754, 192; tejva ſze pa protivita eden zdrügim KŠ 1771, 568; na keliko ſze tim odzgora naprej zracsúnanim ne protivijo KŠ 1754, 3; I zKriſztusom ſze vuvſzem protivijo BKM 1789, 189; Ár sze sz-tebom szodczom protivijo KAJ 1848, 10; oni ſzo ſze vu vſzem dobrom protivili KM 1790, 80; Nisteri ſzo dvojili, Niki ſze protivili Sz-tim ſzvétim Dühom BRM 1823, 95; zapovedim szo sze veliki goszpoudje protivili KOJ 1914, 120; Csi bi sze vesz szvet protivio KAJ 1848, 165
Prekmurski
püstìti tudi pistìti -ím dov.
1. narediti, da kdo kam pride, se česa udeleži: Püsztimo ga notri BKM 1789, 12; püſztite ete odhájati KŠ 1771, 325; Steri ſze tak morejo ktoj Vecsérji piſztiti KŠ 1754, 208; Drágoga ſzvega ſzina obecsa, Nám doli piſztiti odnot BKM 1789, 45; ár vi notr nejdete, i ſteri bi notr sli, ne piſztite je notr iti KŠ 1754, 163; ne odgovorite mi, niti me ne piſtite KŠ 1771, 249; pren. i püſztili bi csún vu mourje KŠ 1771, 426; vſze návuke je mimo vüh püſzto KM 1790, 36; I vzévſi zadovolſztojnoſzt od Jázona i drugi püſztili ſzo je KŠ 1771, 395; Ni na hüdo pout ne piſzti tve noge BKM 1789, 159; Csi cslovecſo rejcs vſzrczé ne piſztimo KŠ 1754, 25; Gda bi ſze pa vneſzla ládja püſztili ſzmo jo i noſzili ſzmo ſze ſzemo tamo KŠ 1771, 425; Na greha pot náſz nepüſzti BRM 1823, 2
2. narediti, da kdo kje, na kakem položaju ostane: ſcséte, naj vám piſtim krála 'Zidovoſzkoga KŠ 1771, 151; naj nyim bole Barabása piſzti KŠ 1771, 152; ſteroga ſcséte, naj vám ga piſztim KŠ 1771, 93; naj vám piſztim Krála 'Zidovſzkoga KŠ 1771, 327
3. narediti, da je kdo deležen kakega stanja: i ſzuncza ſzmo nej mogli na nyou püſztiti KM 1790, 48; piſztim glád na eto zemlou KŠ 1754, 4b; Radoſzt püſzti na váſz BRM 1823, 5; i zdaj orosjé tecsasz nepüsztijo zrok AI 1875, kaz. br. 3; ne püſzti náſz poganom vroke SM 1747, 85; püszti nám obecsanoga Ocsé Dühá KM 1783, 49; Blagoſzlov na náſz püſzti BKM 1789, 49; záto je i Boug ſztrasne kaſtige na nyé püſzto KM 1796, 46; Naſzlejdnye kak je pogibelno vu hüdo tiváriſtvo ſze zmejſati, i piſztiti KM 1796, 10; Csi gli kai na mé gda piſzti SM 1747, 72; pren. Gda znébe piſztis de'zd'z na czejlo Zemlo BKM 1789, 360; proſzim Bogá, naj náſz na lüczki krüh ne piſzti KŠ 1754, 166; püſzti náſz vte ſzvinyé KŠ 1771, 115; Ali zda ſzi nasz na szramoto püszto TA 1848, 35
4. ne narediti določenega dejanja, da se lahko uresniči drugo dejanje: kaj je mou'zi csi dúge vlaſzé piſzti, nepoſteno KŠ 1771, 512
5. dovoliti: jemogo Kriſztus i predgati püſztiti SM 1747, 20; Tejlo piſztim pokopati SŠ 1796, 73; Apoſtole v-'Zidovcsino piſzti predgat KŠ 1771, 117; I nej je püſzto ni ednoga ſzebé naſzledüvati KŠ 1771, 117; Nyih skodliva naminejnya, Nej je na verne püszto BKM 1789, 16; gda je prázno grátalo edno püspökovo meszto, eto na odajo püszto AI 1875, br. 2, 2
6. izpustiti, dati: Kamenica .. záto je je ne ſzlobodno z-rok püsztiti KAJ 1870, 7; i zdaj orosjé tecsasz nepüsztijo zrok AI 1875, kaz. br. 3; I záto szo nê szilni orosjé zrôk pisztiti AIP 1876, br. 1, 3; pren. je nej z-miszli püszto Králesztva KOJ 1848, 121; i vö je piſztila düſo KŠ 1771, 354; gda je na kri'zi ſzvojga tejla vodou i krv püſzto KŠ 1754, 185
7. zapustiti: Tühe Bogé püſzte ednouk BKM 1789, 353; Pannonio szo v-rouke püsztili szvojim priátelom KOJ 1848, 5; naj poznajo tebé ſzamoga právoga Bogá, i ſteroga ſzi püſzto, Jezuſa Kriſztuſa KŠ 1754, 77
püstìti se tudi pistìti se -ím se dov.
1. začeti kako delo, dejanje: Jánosa pooblászti z-Rákociom vu pogájanye sze püsztiti KOJ 1848, 105; Püsztim sze za nepriátelmi mojimi, i zgrábim je TA 1848, 14; Ali ſteri kráo idoucsi ſze vküp piſzti zdrügim králom vu boj KŠ 1771, 221; ka sze znikim pa vnikso pogodbo nepisztijo AI 1875, kaz. br. 3; pren. Csi kô'zo skrabnemo, krv sze püszti od nyé KAJ 1870, 30; Medtem sze je de'zd'z puszto KAJ 1870, 24
2. oditi: Püſztili ſzo ſze pa od Pátuſa Paveo i ki ſzo okoli nyega bili KŠ 1771, 382; püſztili ſzmo ſze bodoucsi znami Ariſztarchus Maczedonſzki KŠ 1771, 424; goſzpodára ſzvojega, gda ſze piſzti zgoſztüvanya KŠ 1771, 213
3. postati deležen kakega stanja: Zdáj ſze vu pokouro püszti z-dobre voule KM 1783, 258; Püſztoſzi ſze ſzam vu 'zaloſzti BKM 1789, 82; Vu ográczi ſze je vu tak veliko 'ſaloſzt püſzto Goſzpon Jezus KM 1796, 106; csi ſze ſzvoje dobre voule vpogibelnoſzt piſzti KŠ 1754, 36
püstéči -a -e pusteč: da Tim pri miri püsztécs, odned nazáj setüje KOJ 1848, 5
pǜščeni -a -o
1. puščen, spuščen: i po Klaudius Czaſzara ſzmrti pá nazáj püscseni KŠ 1771, 434; I ſzkouſz obloka vu koſari ſzam püſzcsen doli KŠ 1771, 549; Barrabás touvaj je püſcsen BKM 1789, 84; pren. Kri'z od Bogá na náſz püscseni KŠ 1754, 179; ſterih 'zmetna ſiba je na náſz püſcſena KŠ 1754, 34; Da na naſz nede püscsena, Velika Bo'za kaſtiga BKM 1789, 62
2. dovoljen: Vnougi ſzvoj fundamentom .. Zdaj je polo'so – komi je 'senitev püscsena SIZ 1807, 55
1. narediti, da kdo kam pride, se česa udeleži: Püsztimo ga notri BKM 1789, 12; püſztite ete odhájati KŠ 1771, 325; Steri ſze tak morejo ktoj Vecsérji piſztiti KŠ 1754, 208; Drágoga ſzvega ſzina obecsa, Nám doli piſztiti odnot BKM 1789, 45; ár vi notr nejdete, i ſteri bi notr sli, ne piſztite je notr iti KŠ 1754, 163; ne odgovorite mi, niti me ne piſtite KŠ 1771, 249; pren. i püſztili bi csún vu mourje KŠ 1771, 426; vſze návuke je mimo vüh püſzto KM 1790, 36; I vzévſi zadovolſztojnoſzt od Jázona i drugi püſztili ſzo je KŠ 1771, 395; Ni na hüdo pout ne piſzti tve noge BKM 1789, 159; Csi cslovecſo rejcs vſzrczé ne piſztimo KŠ 1754, 25; Gda bi ſze pa vneſzla ládja püſztili ſzmo jo i noſzili ſzmo ſze ſzemo tamo KŠ 1771, 425; Na greha pot náſz nepüſzti BRM 1823, 2
2. narediti, da kdo kje, na kakem položaju ostane: ſcséte, naj vám piſtim krála 'Zidovoſzkoga KŠ 1771, 151; naj nyim bole Barabása piſzti KŠ 1771, 152; ſteroga ſcséte, naj vám ga piſztim KŠ 1771, 93; naj vám piſztim Krála 'Zidovſzkoga KŠ 1771, 327
3. narediti, da je kdo deležen kakega stanja: i ſzuncza ſzmo nej mogli na nyou püſztiti KM 1790, 48; piſztim glád na eto zemlou KŠ 1754, 4b; Radoſzt püſzti na váſz BRM 1823, 5; i zdaj orosjé tecsasz nepüsztijo zrok AI 1875, kaz. br. 3; ne püſzti náſz poganom vroke SM 1747, 85; püszti nám obecsanoga Ocsé Dühá KM 1783, 49; Blagoſzlov na náſz püſzti BKM 1789, 49; záto je i Boug ſztrasne kaſtige na nyé püſzto KM 1796, 46; Naſzlejdnye kak je pogibelno vu hüdo tiváriſtvo ſze zmejſati, i piſztiti KM 1796, 10; Csi gli kai na mé gda piſzti SM 1747, 72; pren. Gda znébe piſztis de'zd'z na czejlo Zemlo BKM 1789, 360; proſzim Bogá, naj náſz na lüczki krüh ne piſzti KŠ 1754, 166; püſzti náſz vte ſzvinyé KŠ 1771, 115; Ali zda ſzi nasz na szramoto püszto TA 1848, 35
4. ne narediti določenega dejanja, da se lahko uresniči drugo dejanje: kaj je mou'zi csi dúge vlaſzé piſzti, nepoſteno KŠ 1771, 512
5. dovoliti: jemogo Kriſztus i predgati püſztiti SM 1747, 20; Tejlo piſztim pokopati SŠ 1796, 73; Apoſtole v-'Zidovcsino piſzti predgat KŠ 1771, 117; I nej je püſzto ni ednoga ſzebé naſzledüvati KŠ 1771, 117; Nyih skodliva naminejnya, Nej je na verne püszto BKM 1789, 16; gda je prázno grátalo edno püspökovo meszto, eto na odajo püszto AI 1875, br. 2, 2
6. izpustiti, dati: Kamenica .. záto je je ne ſzlobodno z-rok püsztiti KAJ 1870, 7; i zdaj orosjé tecsasz nepüsztijo zrok AI 1875, kaz. br. 3; I záto szo nê szilni orosjé zrôk pisztiti AIP 1876, br. 1, 3; pren. je nej z-miszli püszto Králesztva KOJ 1848, 121; i vö je piſztila düſo KŠ 1771, 354; gda je na kri'zi ſzvojga tejla vodou i krv püſzto KŠ 1754, 185
7. zapustiti: Tühe Bogé püſzte ednouk BKM 1789, 353; Pannonio szo v-rouke püsztili szvojim priátelom KOJ 1848, 5; naj poznajo tebé ſzamoga právoga Bogá, i ſteroga ſzi püſzto, Jezuſa Kriſztuſa KŠ 1754, 77
püstìti se tudi pistìti se -ím se dov.
1. začeti kako delo, dejanje: Jánosa pooblászti z-Rákociom vu pogájanye sze püsztiti KOJ 1848, 105; Püsztim sze za nepriátelmi mojimi, i zgrábim je TA 1848, 14; Ali ſteri kráo idoucsi ſze vküp piſzti zdrügim králom vu boj KŠ 1771, 221; ka sze znikim pa vnikso pogodbo nepisztijo AI 1875, kaz. br. 3; pren. Csi kô'zo skrabnemo, krv sze püszti od nyé KAJ 1870, 30; Medtem sze je de'zd'z puszto KAJ 1870, 24
2. oditi: Püſztili ſzo ſze pa od Pátuſa Paveo i ki ſzo okoli nyega bili KŠ 1771, 382; püſztili ſzmo ſze bodoucsi znami Ariſztarchus Maczedonſzki KŠ 1771, 424; goſzpodára ſzvojega, gda ſze piſzti zgoſztüvanya KŠ 1771, 213
3. postati deležen kakega stanja: Zdáj ſze vu pokouro püszti z-dobre voule KM 1783, 258; Püſztoſzi ſze ſzam vu 'zaloſzti BKM 1789, 82; Vu ográczi ſze je vu tak veliko 'ſaloſzt püſzto Goſzpon Jezus KM 1796, 106; csi ſze ſzvoje dobre voule vpogibelnoſzt piſzti KŠ 1754, 36
püstéči -a -e pusteč: da Tim pri miri püsztécs, odned nazáj setüje KOJ 1848, 5
pǜščeni -a -o
1. puščen, spuščen: i po Klaudius Czaſzara ſzmrti pá nazáj püscseni KŠ 1771, 434; I ſzkouſz obloka vu koſari ſzam püſzcsen doli KŠ 1771, 549; Barrabás touvaj je püſcsen BKM 1789, 84; pren. Kri'z od Bogá na náſz püscseni KŠ 1754, 179; ſterih 'zmetna ſiba je na náſz püſcſena KŠ 1754, 34; Da na naſz nede püscsena, Velika Bo'za kaſtiga BKM 1789, 62
2. dovoljen: Vnougi ſzvoj fundamentom .. Zdaj je polo'so – komi je 'senitev püscsena SIZ 1807, 55
Prekmurski
réd -a m
1. red, urejenost: Poſztitiſze leipi je réd ino ſega TF 1715, 44; Réd zvelicsánsztva SM 1747, 1; prineſzi me vu Réd te Pokoure SM 1747, 53; Zvüna réda pa tim betésnim ſze ſzlü'zi KŠ 1754, 214; On je dobroga réda Boug KM 1790, 50; i ſzuncze je ober réda natúre tak potemnelo KM 1796, 110; sze soularje rejszan navcsiti nemorejo brezi právoga voja, i réda KOJ 1833, IIII; Ali réd ſzem naſzledüvao Vogerſzkoga Gráduvála BKM 1789, 4; k-tomi, naj bi táksi réd dr'sécse zvejzde KM 1796, 4; Du'sna ſzta na dober réd, opominati SIZ 1807, 10; tô vſze ſze i v-eti, v-lepsi réd poſztávleno, nahája BRM 1823, II; Artikulusi, vu poſzleidnyem leipom rédi grüntani jeſzo SM 1747, 33; Ár on vsze vlejpom rédi, moudro ravna BKM 1789, 16; Tak bode vſze zrédom slo vſzákseg hi'zi KŠ 1754, 222; Krála ſzenyo, ſtero je po rédom nyemi pripovidávao KM 1796, 78; da tak hi'so ſzvojo lepou z-rédom ravna SIZ 1807, 10; Potom z-rédom naprênoszévcsi vsze ono, ka ponoviti more AI 1875, kaz. br. 1
2. kar je določeno s pravili, predpisi, ustaljenim načinom: Zdaj že na čtênye réd pride BJ 1886, 3; Po právde dokoncsanoga réda poszlaniksztvo vküpprijde AI 1875, kaz. br. 2; vtákſi réd ſzem poſztavo vſze eto delo KŠ 1754, 5a
3. stopnja, položaj: kákſega goder národa ino réda cslovik TF 1715, 14; kak ſze má vu 'zitki vſzáksega réda lüdi ſztrána dr'zati KŠ 1771, 656; Vſzáksega tak réda národ BKM 1789, 25; viſisa na c. réd popouſztva gledoucs KŠ 1771, 669; Právda tak zapovê, ka v-szoldacski réd szlisajôcsi vucitelje AIP 1876, br. 1, 2
4. rod: zréda Abiáſovoga KŠ 1771, 161; Od prvoga réda Ábrahámovoga 'sitka KM 1796, 15; Kakda ſze racsúnajo po rédi Szetovi oſztánki KM 1796, 9
5. verska skupnost, red: Czérkveni Réd KM 1790, 111; Országa cerkveni prednyarov réd sze poménsao AI 1875, kaz. br. 8; Vszi Szvéti dühovni Rédi, molte Bogá KM 1783, 92; Da i vsze dühovne Rédi, vu právoj vodi obdr'sis KM 1783, 97; Tou je szrcznejse sztálise i Réde tak razdrészelilo KOJ 1848, 17; pren. Vnougi redi, Ki vnébi jeſzo BKM 1789, 124
6. vrsta, vrstica: I. red AI 1878, 5; Razdelijo se na edemnájst redü AI 1878, 5; Kosec zkosôv veliki réd vrejže BJ 1886, 28; kaj bi vſze doli poſzádili po rédi KŠ 1771, 121; i jasz bom pitao, Da bom nyé porédi poznao KAJ 1870; V-prvom rédi sztojijo orszacski sztroski AIP 1876, br. 9, 1; v-knigaj szo pa stampani redôvje KAJ 1870, 7; kak vu kaksi knigaj lisztovje le'zijo redóvje csrnoga kamna KAJ 1870, 80; kſteromi ſe je vecs nikeliko haſznoviti potreibni redóv priverglo TF 1715, 9
1. red, urejenost: Poſztitiſze leipi je réd ino ſega TF 1715, 44; Réd zvelicsánsztva SM 1747, 1; prineſzi me vu Réd te Pokoure SM 1747, 53; Zvüna réda pa tim betésnim ſze ſzlü'zi KŠ 1754, 214; On je dobroga réda Boug KM 1790, 50; i ſzuncze je ober réda natúre tak potemnelo KM 1796, 110; sze soularje rejszan navcsiti nemorejo brezi právoga voja, i réda KOJ 1833, IIII; Ali réd ſzem naſzledüvao Vogerſzkoga Gráduvála BKM 1789, 4; k-tomi, naj bi táksi réd dr'sécse zvejzde KM 1796, 4; Du'sna ſzta na dober réd, opominati SIZ 1807, 10; tô vſze ſze i v-eti, v-lepsi réd poſztávleno, nahája BRM 1823, II; Artikulusi, vu poſzleidnyem leipom rédi grüntani jeſzo SM 1747, 33; Ár on vsze vlejpom rédi, moudro ravna BKM 1789, 16; Tak bode vſze zrédom slo vſzákseg hi'zi KŠ 1754, 222; Krála ſzenyo, ſtero je po rédom nyemi pripovidávao KM 1796, 78; da tak hi'so ſzvojo lepou z-rédom ravna SIZ 1807, 10; Potom z-rédom naprênoszévcsi vsze ono, ka ponoviti more AI 1875, kaz. br. 1
2. kar je določeno s pravili, predpisi, ustaljenim načinom: Zdaj že na čtênye réd pride BJ 1886, 3; Po právde dokoncsanoga réda poszlaniksztvo vküpprijde AI 1875, kaz. br. 2; vtákſi réd ſzem poſztavo vſze eto delo KŠ 1754, 5a
3. stopnja, položaj: kákſega goder národa ino réda cslovik TF 1715, 14; kak ſze má vu 'zitki vſzáksega réda lüdi ſztrána dr'zati KŠ 1771, 656; Vſzáksega tak réda národ BKM 1789, 25; viſisa na c. réd popouſztva gledoucs KŠ 1771, 669; Právda tak zapovê, ka v-szoldacski réd szlisajôcsi vucitelje AIP 1876, br. 1, 2
4. rod: zréda Abiáſovoga KŠ 1771, 161; Od prvoga réda Ábrahámovoga 'sitka KM 1796, 15; Kakda ſze racsúnajo po rédi Szetovi oſztánki KM 1796, 9
5. verska skupnost, red: Czérkveni Réd KM 1790, 111; Országa cerkveni prednyarov réd sze poménsao AI 1875, kaz. br. 8; Vszi Szvéti dühovni Rédi, molte Bogá KM 1783, 92; Da i vsze dühovne Rédi, vu právoj vodi obdr'sis KM 1783, 97; Tou je szrcznejse sztálise i Réde tak razdrészelilo KOJ 1848, 17; pren. Vnougi redi, Ki vnébi jeſzo BKM 1789, 124
6. vrsta, vrstica: I. red AI 1878, 5; Razdelijo se na edemnájst redü AI 1878, 5; Kosec zkosôv veliki réd vrejže BJ 1886, 28; kaj bi vſze doli poſzádili po rédi KŠ 1771, 121; i jasz bom pitao, Da bom nyé porédi poznao KAJ 1870; V-prvom rédi sztojijo orszacski sztroski AIP 1876, br. 9, 1; v-knigaj szo pa stampani redôvje KAJ 1870, 7; kak vu kaksi knigaj lisztovje le'zijo redóvje csrnoga kamna KAJ 1870, 80; kſteromi ſe je vecs nikeliko haſznoviti potreibni redóv priverglo TF 1715, 9
Prekmurski
ropás -a m hrup, hrumenje: Zsinaj; ropász, rüm, halabuka KOJ 1833, 184; Veliki ropáſz ſzam tim kouſztam csüo SŠ 1796, 35; Viſzika néba zropáſzom mocnim tergala ſze bode BKM 1789, 444
Prekmurski
sedèti tudi sidèti -ím nedov.
1. sedeti: Szedeti Ülni KM 1790, 93(a); Ülni; szedeti KOJ 1833, 179; da je mogao idti vládjo i ſzedeti na mourji KŠ 1771, 111; je mogao vládjo idti i tam ſzideti KŠ 1771, 42; Navcsim te lepo szedeti KAJ 1870, 10; csi ſztoim, ali ſzedim SM 1747, 83; Idem, ali ſzidim KŠ 1754, 269; szedis na thrôni, szodecz pravicsen TA 1848, 71; tam ſzidi pri Bogi TF 1715, 22; tam ſzedi pri Boghi Oczi ABC 1725, A5a; ino ne ſzidi SM 1747, 25; tam ſzedi pri Bogi Oczi SM 1747, 44; ſzidi, ſzka'züvajoucsi ſze KŠ 1771, 628; ſzidi na deſzniczi KMK 1780, 7; Kriſztus ſzedi vnébi na deſzniczi Ocsé BKM 1789, 111; gde ſzám ſzidi BKM 1789, 43; ino ne ſzedi gde ſpotlivczi ſzedijo SM 1747, 92; Na dugi stolicaj deca sedijo BJ 1886, 3; Mirovno sêdi BJ 1886, 5; i veli vucsenikom ſzvojim: ſzedite eti dokecs molim KŠ 1771, 148; povej, naj ſzedita etiva dvá ſziná mojiva KŠ 1771, 66; gda bi on ſzedo pri ſztoli KŠ 1771, 28; I niki cslovik je ſzedo KŠ 1771, 386; Pri sztoli je edna deklicska szedêla KAJ 1870, 8; pren. teda bode ſzedo na ſztouczi dike KŠ 1771, 85
2. biti navzoč: gda ſzidis vhi'zi KŠ 1754, 4; Na maternom krili že več nesedim BJ 1886, 6; vnebéſzi zaprt ſzidi KŠ 1754, 155; Szedi vu predvori sütavczov TA 1848, 8; ſteri vu ſzmrti ſzencze dr'zélaj ſzidijo KŠ 1754, 12b; ki ſzidijo na liczi zemlé KŠ 1771, 244; kucsa, v-steroj poszlavci szedijo AI 1875, kaz. br. 2; tak da bi na vsakoj betvi sedela stvár AI 1878, 3; Vſzáki dén ſzam pri váſz ſzedo KŠ 1771, 91; Ki je vgrobi ſzedo BKM 1789, 95; Mária je pa vhi'zi ſzedejla KŠ 1771, 304; vſzi, ki ſzo vu tanácsi ſzedeli KŠ 1771, 358; kokósi szo na drejvi szedeli AI 1875, kaz. br. 7
sedéči tudi sidéči -a -e sedeč: je ſzin cslovecſi ſzedécſi KŠ 1754, 113; Kriſtus, na deſzniczi Bo'zoj ſzidécsi KŠ 1754, 5a; kráo tvoj ide ſzedécsi na oſzelnicze 'zrbéti KŠ 1771, 307; Szedécsi sze negugaj KOJ 1845, 26; Lüſztvo ſzedécse vkmiczi KŠ 1771, 12; Csi je pa drügomi tam ſzedécsemi kaj oznanyeno KŠ 1771, 520; zvelicsanye Bougi naſemi tomi ſzidécsemi na králeſzkom ſztouczi KŠ 1771, 779; Priſzpodobni je kdeczi na pláczi ſzidécsoj KŠ 1771, 36; vido je ednoga csloveka ſzedécsega na máuti KŠ 1771, 28; i molili ſzo Bogá ſzidécsega na králeſzkom ſztouczi KŠ 1771, 801; najsla ſzta ga vu Czérkvi ſzedécsega KM 1796, 92; I vidila je dvá angyela vu bejli odevkaj ſzidécsa KŠ 1771, 332; vö jo potégnovſi ribicske na breg, i ſzedécsi ta dobra ſzo vo ſzpoubrali KŠ 1771, 46
sedéči -a -e sam. sedeči: ali za volo priſzege vküp ſzedécsi zapovedao je dati KŠ 1771, 47; dáo je je vucsenikom, vucseniczke pa tim ſzedécsim KŠ 1771, 283; Kráo glédat te ſzedécse KŠ 1771, 72; i napunilo ſze je goſztüvanye ſztimi ſzedécsimi KŠ 1771, 72
1. sedeti: Szedeti Ülni KM 1790, 93(a); Ülni; szedeti KOJ 1833, 179; da je mogao idti vládjo i ſzedeti na mourji KŠ 1771, 111; je mogao vládjo idti i tam ſzideti KŠ 1771, 42; Navcsim te lepo szedeti KAJ 1870, 10; csi ſztoim, ali ſzedim SM 1747, 83; Idem, ali ſzidim KŠ 1754, 269; szedis na thrôni, szodecz pravicsen TA 1848, 71; tam ſzidi pri Bogi TF 1715, 22; tam ſzedi pri Boghi Oczi ABC 1725, A5a; ino ne ſzidi SM 1747, 25; tam ſzedi pri Bogi Oczi SM 1747, 44; ſzidi, ſzka'züvajoucsi ſze KŠ 1771, 628; ſzidi na deſzniczi KMK 1780, 7; Kriſztus ſzedi vnébi na deſzniczi Ocsé BKM 1789, 111; gde ſzám ſzidi BKM 1789, 43; ino ne ſzedi gde ſpotlivczi ſzedijo SM 1747, 92; Na dugi stolicaj deca sedijo BJ 1886, 3; Mirovno sêdi BJ 1886, 5; i veli vucsenikom ſzvojim: ſzedite eti dokecs molim KŠ 1771, 148; povej, naj ſzedita etiva dvá ſziná mojiva KŠ 1771, 66; gda bi on ſzedo pri ſztoli KŠ 1771, 28; I niki cslovik je ſzedo KŠ 1771, 386; Pri sztoli je edna deklicska szedêla KAJ 1870, 8; pren. teda bode ſzedo na ſztouczi dike KŠ 1771, 85
2. biti navzoč: gda ſzidis vhi'zi KŠ 1754, 4; Na maternom krili že več nesedim BJ 1886, 6; vnebéſzi zaprt ſzidi KŠ 1754, 155; Szedi vu predvori sütavczov TA 1848, 8; ſteri vu ſzmrti ſzencze dr'zélaj ſzidijo KŠ 1754, 12b; ki ſzidijo na liczi zemlé KŠ 1771, 244; kucsa, v-steroj poszlavci szedijo AI 1875, kaz. br. 2; tak da bi na vsakoj betvi sedela stvár AI 1878, 3; Vſzáki dén ſzam pri váſz ſzedo KŠ 1771, 91; Ki je vgrobi ſzedo BKM 1789, 95; Mária je pa vhi'zi ſzedejla KŠ 1771, 304; vſzi, ki ſzo vu tanácsi ſzedeli KŠ 1771, 358; kokósi szo na drejvi szedeli AI 1875, kaz. br. 7
sedéči tudi sidéči -a -e sedeč: je ſzin cslovecſi ſzedécſi KŠ 1754, 113; Kriſtus, na deſzniczi Bo'zoj ſzidécsi KŠ 1754, 5a; kráo tvoj ide ſzedécsi na oſzelnicze 'zrbéti KŠ 1771, 307; Szedécsi sze negugaj KOJ 1845, 26; Lüſztvo ſzedécse vkmiczi KŠ 1771, 12; Csi je pa drügomi tam ſzedécsemi kaj oznanyeno KŠ 1771, 520; zvelicsanye Bougi naſemi tomi ſzidécsemi na králeſzkom ſztouczi KŠ 1771, 779; Priſzpodobni je kdeczi na pláczi ſzidécsoj KŠ 1771, 36; vido je ednoga csloveka ſzedécsega na máuti KŠ 1771, 28; i molili ſzo Bogá ſzidécsega na králeſzkom ſztouczi KŠ 1771, 801; najsla ſzta ga vu Czérkvi ſzedécsega KM 1796, 92; I vidila je dvá angyela vu bejli odevkaj ſzidécsa KŠ 1771, 332; vö jo potégnovſi ribicske na breg, i ſzedécsi ta dobra ſzo vo ſzpoubrali KŠ 1771, 46
sedéči -a -e sam. sedeči: ali za volo priſzege vküp ſzedécsi zapovedao je dati KŠ 1771, 47; dáo je je vucsenikom, vucseniczke pa tim ſzedécsim KŠ 1771, 283; Kráo glédat te ſzedécse KŠ 1771, 72; i napunilo ſze je goſztüvanye ſztimi ſzedécsimi KŠ 1771, 72
Prekmurski
sedméri -a -o ločil. štev. sedmer, sedem: Od ſzedmére ſzpodobnoſzti KŠ 1771, 41; Molitev od ſzedmére 'Saloſzti B. D. M. KM 1783, 82; I doli porüſivſi ſzedméro národa KŠ 1771, 382; Szedméro ſzo miloscso Vucseniczke vzéli KM 1783, 52; je szedméro casusov KOJ 1833, 20; Nego vcsini nasztaviti szedméro szodbensztvo KOJ 1848, 107; ki ſzo ſzedméri dühovje Bo'zi KŠ 1771, 774; Szedméri glávni grejhi KMK 1780, 90; te drüge ſzedmére zapouvidi KMK 1780, 36; Ivan tim ſzedmérim gmajnam KŠ 1771, 767; doliszprávla, kakti szedmére szakramentome KOJ 1845, 59; Álmos za oro'sje prilicsne vu szedmére serege vküpnarédi KOJ 1848, 7
Prekmurski
sènca -e ž senca: Kako ſzencza ſzo KŠ 1754, 240; Prejde hitro cslovik tvoj dén kako ſzencza SŠ 1796, 10; od drevja duga szencza le'zála AI 1875, kaz. br. 7; da ſze pod nyegovov ſzenczov fticze nebeſzke morejo gnejzditi KŠ 1771, 113; pren. naj pridoucsega Petra li ſzencza obſzencza ſteroga ’nyih KŠ 1771, 354; nego i onim, ſteri vu ſzmrti ſzencze dr'zélaj ſzidijo KŠ 1754, 12a; pri ſterom nega preminyávanya, ali preobrnyávanya ſzencze KŠ 1771, 746; Ki példi i ſzenczi ſzlü'zijo ti nebeſzki dugoványov KŠ 1771, 683; Sztarino tere novina, ſzénczo obláda pravicza KM 1783, 62; i tim ſzedécsim vu dr'zeli i ſzenczi ſzmrtnoj KŠ 1771, 12; i pod ſzénczov tvoje obrambe 'ſivémo KM 1783, 128
Prekmurski
sènja -e ž sanje: Glih kako ti ſenya nas 'sitek tákſi je SŠ 1796, 30; Ár nyé dika, kak szenya, márna KAJ 1848, 186; Csi ſzi meo mislejnya vu ſzenyo zavüpana KM 1783, 146; Osztante tak márne ſzenye KM 1783, 299; i tim ſztariſſim vaſim bodo ſze ſzenya ſzenyala KŠ 1771, 30
Prekmurski
senjàti sènjam nedov. sanjati: Szenyati Álmodni KM 1790, 93(a)
senjàti se sènja se sanjati se: Dáj mi Od tébe ſze ſzenyati BKM 1789, 391; naj ſze ſzenya od tébe KM 1783, 228; i tim ſztariſſim vaſim bodo ſze ſzenya ſzenyala KŠ 1771, 345
senjàti se sènja se sanjati se: Dáj mi Od tébe ſze ſzenyati BKM 1789, 391; naj ſze ſzenya od tébe KM 1783, 228; i tim ſztariſſim vaſim bodo ſze ſzenya ſzenyala KŠ 1771, 345
Prekmurski
siróuvi tudi siróvi -a -o prid.
1. surov, ki ni kuhan, pečen: Nyers; szirouvi, csrsztvi -a -o KOJ 1833, 166; Doszta szadá je i szirôvoga mogôcse pojeszti KAJ 1870, 42
2. neposušen: Ár, csiſze eta csinio nad ſzirouvim drevjom, nad tim ſzuhim ka ſze bode godilo KŠ 1771, 252; Szüha drva ráj gorijo, kak szirova KAJ 1870, 16
3. nasilen, grob: Jakub ſze pa bori prouti Szadduczeuskoj ſzirouvoj telovnoj ſzrcsnoſzti KŠ 1771, 743; Proſzimo te da ſzirouvi ne bodemo KŠ 1771, 836; ár je Béla pout vtro na prebriszanye krouto szirouvih Magyarov KOJ 1848, 31
1. surov, ki ni kuhan, pečen: Nyers; szirouvi, csrsztvi -a -o KOJ 1833, 166; Doszta szadá je i szirôvoga mogôcse pojeszti KAJ 1870, 42
2. neposušen: Ár, csiſze eta csinio nad ſzirouvim drevjom, nad tim ſzuhim ka ſze bode godilo KŠ 1771, 252; Szüha drva ráj gorijo, kak szirova KAJ 1870, 16
3. nasilen, grob: Jakub ſze pa bori prouti Szadduczeuskoj ſzirouvoj telovnoj ſzrcsnoſzti KŠ 1771, 743; Proſzimo te da ſzirouvi ne bodemo KŠ 1771, 836; ár je Béla pout vtro na prebriszanye krouto szirouvih Magyarov KOJ 1848, 31
Prekmurski
smilǘvati se -ǘjem se tudi smilùvati se -újem se tudi smilìvati se -íjem se dov. usmiliti se: Ki bi ſze mogao doſztojno ſzmilüvati nad neznajoucsimi KŠ 1771, 678; Ár Moj'zeſi právi: ſzmilujem ſze, komi ſze ſzmilujem KŠ 1771, 468; goſzpodaricza, i miſzlila je, ſzmilüjem ſze nad etov ſziroutov KM 1790, 60; ka ſze nad nami za tvojega ſz. ſziná ſzmilujes KŠ 1771, 836; Knám ſze povrné i ſzmilüjeſze nad nami KŠ 1754, 134; ſto ſze ſzmilüje nad menom KM 1783, 115; i na vnôgim sze li szmrt szmilova AIP 1876, br. 4, 3; nad nyimi ſze ne ſzmiliemo KŠ 1754, 51; Zato ſze ſzmilui SM 1747, 60; Jezus! pouleg tvoje velike miloscse, ſzmiluiſze mi KŠ 1754, 227; Szmiluiſze nad menov, moj Boug KŠ 1754, 253; dvá ſzlepcza .. ſzmiluj ſze nad nama ſzin Dávidov KŠ 1771, 30; Ocsa, ſzmiluj ſze mi KŠ 1771, 226; Goszpodne, ſzmiluj ſze KM 1783, 10; Szmiluj ſze nad nami BKM 1789, 307; Szmiluj ſze nám Bo'se KM 1790, 111; Szmilüj ſze nad nami, Goszpodne BRM 1823; Szmilüj sze nad nami, goszpodne KAJ 1848, 1; Szmilüj sze meni Goszpodne TA 1848, 7; Szmiloj sze AIP 1876, br. 3, 1; Naj ſze ſzmilüjem nad vami KŠ 1754, 257; hvála, kai ſzi ſze ti nad tim nevolnim ſzmiluval SM 1747, 51; liki ſzi ſze ſzmilüvao Dávidi KŠ 1754, 232; Ki ſzi ſze zdaj nám ſzmilüvao BKM 1789, 33; Geto ſze je Boug i nad nyimi ſzmiluvao KŠ 1771, 589; Samaritánus pa ſzmiluvao ſze je KŠ 1771, 104; Nad nami ſze je ſzmilivo BKM 1789, 361; ali niscse sze je nêszmilüvao nad nyim KAJ 1870, 37; Ali lüdjé szo sze nêszmilüvali nad nyim KAJ 1870, 125
smilǘvavši se -a se -e se ko se je usmilil: Szmilüvavſi ſze pa Jezus dotekno ſze je nyidva KŠ 1771, 67
smilǘvavši se -a se -e se ko se je usmilil: Szmilüvavſi ſze pa Jezus dotekno ſze je nyidva KŠ 1771, 67
Prekmurski
smr̀tni tudi smèrtni -a -o prid.
1. smrten: ali nyé ſzmrtni vdárecz je zvrácseni KŠ 1771, 789; mojo kerkocso ſzmertna boiazen ne preobláda SM 1747, 58; nezadr'zána hüdouba, puna ſzmrtnoga cseméra KŠ 1771, 750; da nebi Hunyadi Ladiszlav szmrtno vszecsenyé zasztavo KOJ 1848, 61; neoſztavi ovoga tvoiega ſzina vu ſzmertnom vojuványu SM 1747, 63; i vu ſzvojem ſzmrtnom dnévi ſze on blagoſzlovi KŠ 1754, 15; Da nász na ſzmrtnom vrejmeni pokrejpis KM 1783, 59; Na ſzmrtnom vrejmeni zovi ga na-pomoucs SŠ 1796, 11; On bode vnevouli Szvom pomocsjom pomágo, I vu ſzmrtnom dauli BKM 1789, 10; V-szmrtnom dôli nam ono nêti Vupanye nemrtelnoszti KAJ 1848, 3; za ovoga na ſzmertnoi poſzteli leſecsega brata SM 1747, 62; i tim ſzedécsim vu dr'zéli i ſzenczi ſzmrtnoj KŠ 1771, 12; Tou te proszim v-ſzmrtnoj bojni KM 1783, 271; ako na nyé glih ſzmertne opadnejo kastige SM 1747, 87; Csi ſzo gli ſzmrtne rane BKM 1789, 358; da bode mogao vſze ſzmrtne bolezni pretrpeti KŠ 1754, 244; I gori polo'zi szmrtne sztrêle TA 1848, 6
2. umrljiv: Naj ne kralüje grejh vu ſzmrtnom vaſſem tejli KŠ 1754, 73; Naj ne kralüje grejh vu ſzmrtnom vaſſem tejli KŠ 1771, 459
3. v zvezi smrtni grejh kršitev božje postave v veliki stvari: Tákſi jakoſzti i ſzmrtni grejh je tüdi KŠ 1754, 73; Jeſzte ſzmrtni grejh KŠ 1771, 735; ſteri ſzmrtnoga grejha odpüscsanye proſzi KŠ 1754, 197; ráj ſcsém mrejti, kak tebé z grejhom, nájmre pa ſzmrtnim ra'saliti KM 1790, 109; ſteri ſze vu ſzmertni grejhi vála KŠ 1754, 195; Z-ſteroga blá'zensztva cſi ſto po ſzmrtni grejhi vö ſzpádne KŠ 1754, 7b
1. smrten: ali nyé ſzmrtni vdárecz je zvrácseni KŠ 1771, 789; mojo kerkocso ſzmertna boiazen ne preobláda SM 1747, 58; nezadr'zána hüdouba, puna ſzmrtnoga cseméra KŠ 1771, 750; da nebi Hunyadi Ladiszlav szmrtno vszecsenyé zasztavo KOJ 1848, 61; neoſztavi ovoga tvoiega ſzina vu ſzmertnom vojuványu SM 1747, 63; i vu ſzvojem ſzmrtnom dnévi ſze on blagoſzlovi KŠ 1754, 15; Da nász na ſzmrtnom vrejmeni pokrejpis KM 1783, 59; Na ſzmrtnom vrejmeni zovi ga na-pomoucs SŠ 1796, 11; On bode vnevouli Szvom pomocsjom pomágo, I vu ſzmrtnom dauli BKM 1789, 10; V-szmrtnom dôli nam ono nêti Vupanye nemrtelnoszti KAJ 1848, 3; za ovoga na ſzmertnoi poſzteli leſecsega brata SM 1747, 62; i tim ſzedécsim vu dr'zéli i ſzenczi ſzmrtnoj KŠ 1771, 12; Tou te proszim v-ſzmrtnoj bojni KM 1783, 271; ako na nyé glih ſzmertne opadnejo kastige SM 1747, 87; Csi ſzo gli ſzmrtne rane BKM 1789, 358; da bode mogao vſze ſzmrtne bolezni pretrpeti KŠ 1754, 244; I gori polo'zi szmrtne sztrêle TA 1848, 6
2. umrljiv: Naj ne kralüje grejh vu ſzmrtnom vaſſem tejli KŠ 1754, 73; Naj ne kralüje grejh vu ſzmrtnom vaſſem tejli KŠ 1771, 459
3. v zvezi smrtni grejh kršitev božje postave v veliki stvari: Tákſi jakoſzti i ſzmrtni grejh je tüdi KŠ 1754, 73; Jeſzte ſzmrtni grejh KŠ 1771, 735; ſteri ſzmrtnoga grejha odpüscsanye proſzi KŠ 1754, 197; ráj ſcsém mrejti, kak tebé z grejhom, nájmre pa ſzmrtnim ra'saliti KM 1790, 109; ſteri ſze vu ſzmertni grejhi vála KŠ 1754, 195; Z-ſteroga blá'zensztva cſi ſto po ſzmrtni grejhi vö ſzpádne KŠ 1754, 7b
Prekmurski
spádnoti spádnem dov.
1. pasti, zaradi izgube ravnotežja, premikanja po zraku priti kam: obá vjamo ſzpádneta KŠ 1771, 50; Teda zacsnete žraviti brigom: ſzpadnite na náſz KŠ 1771, 252; i csi bi ſzpádnola vSzobotto vu jamo [ovca] KŠ 1771, 38; ſzpadno ſzam molit pred nogé angyela KŠ 1771, 807; ſzpadno je medtejmtoga vu edno jamo KM 1790, 20; nyemi je goula szábla z-rouk szpádnila KOJ 1848, 15; Žveplenica je vu slamo spádnola BJ 1886, 9; Stero je pa vto dobro zemlou ſzpadnolo KŠ 1754, 27; názdrt ſzo sli i ſzpadnoli ſzo na zemlo KŠ 1771, 325
2. vreči se: Jaſz Ivan ſzpadno ſzem pred nogé nyegove KŠ 1754, 150; I ſzpadno je na obráſz pred nogé nyegove KŠ 1771, 229
3. podreti se, razpasti: i hi'za na hi'zo ſzpádne KŠ 1771, 207; Po vori je zidina Jerichova ſzpádnola KŠ 1771, 693
4. biti ubit v boju: i szpadnolo ji je eden dén tri dvajſzetijezero KŠ 1771, 509; ka je vnogo Franczúzov szpadnilo KOJ 1848, 120; Pri ednoj táksoj priliki je 1200 törkov szpadnolo AIP 1876, br. 1, 3
5. iziti se, končati se: ka bajajo lidjé, ka nyim vſze dobro ſzpádne KM 1790, 46; Jáko teško nam spádne se razločiti od onoga, koga smo radi meli BJ 1886, 27; Rávno je nyój v-pamet spadnolo keliko dobra so že nyój roditelje včinili BJ 1886, 12; pſzüvanya pſzüvajoucsi tebé ſzo na mé ſzpadnola KŠ 1771, 481
6. spadati, uvrstiti se: Po eto dácso ne szpádnejo: orszácske nyivnepoti AI 1875, br. 1, 5; Tak szo 'selezni i szalaszki Szlovenje tudi v Prvinovo der'sánye szpadnoli KOJ 1914, 99; nai od ſzvoiega pred-szé vzetyá vkrai ſzpadneio ABC 1725, A7b
7. priti v stanje, biti deležen stanja, kot ga določa samostalnik: I dejva vbremen ſzpádne BKM 1789, 6; Gdare je cslovek lacsen, vsze nyemi técsno szpádne KAJ 1870, 44; da je zacsuo neszrecso, vjocs szpadno AIP 1876, br. 11, 3; Anni je bole spadnolo to ménse jaboko KAJ 1870, 18; Záto v-dvojnoſzt nejmamo ſzpádnoti SŠ 1796, 7; Nedaj nam v-grêhe ſzpádnoti BRM 1823, 2; mre'ze polecsene, csi vnyé ſzpádnem KŠ 1754, 177; Teda ponávlam 'zaloszti, I ſzpádnem vglobse blato BKM 1789, 14; Csi glih kris ſzpádne gouſzto krat na mene SM 1747, 78; Z-ſatanom vſzramouto ſzpádne KŠ 1754, 271; Da hüd’ ſzen na náſz ne ſzpádne KM 1783, 225; Razklácsi sze, doli sze vr'ze, i szpádne po szili nyegovoj vszáki nevolák TA 1848, 8; Da vpeklénſzki ogen ne ſzpádnemo KŠ 1754, 117; V vraj'ze mre'ze ne ſzpádnemo BKM 1789, 4; Naj vu dvojnoſzt potom ne ſzpádnemo SŠ 1796, 8; Ki pa ſcséjo obogatiti, ſzpádnejo vu ſzküsávanye KŠ 1771, 642; ár ovak na nász szpádnejo one kárajoucse recsi KOJ 1833, X; Vu neſzrecsi v dvojnoſzt ne ſzpadni KM 1790, 16; Naj jasz vu dvojnoszt ne ſzpádnem KŠ 1754, 255; gda ſze toga hudoga li záto ogiblemo, naj vkastigo ne ſzpádnemo KŠ 1754, 14; gda bi globoki ſzen na nyega ſzpadno KŠ 1771, 404; Vpekeo bi ſzpadno BKM 1789, 29; greiha volj, ſterie od greisnoga Ádama nanáz ſzpadno TF 1715, 19; ſzpadno je Düh ſzvéti na vſze KŠ 1771, 375; grejhov, csi je v-nike pred Krſztom ſzpadno KMK 1780, 58; Sz. Düjh je ſzpadno na vſze KM 1796, 123; Oh keliko ji je na ſzkvárjenye vekivecsno ſzpadnolo KM 1783, 5; Po prvom Ádami, Vſzi ſzmo vgrejh ſzpali BKM 1789, 104; zmiloſcse ſzte ſzpadnoli KŠ 1771, 567; ali ſzo pa ſz-tejla ſzlecseni prejk na vekivecsnoszt ſzpadnoli KM 1783, 103
spadnejóuči -a -e padajoč: vido ſzam Satana, liki bliſzkanyczo, znebéſz ſzpádnejoucsega KŠ 1771, 203
spadévši -a -e pripadajoč, ustrezen: Vu okroglini na edno leto szpadévsega pôva szrêdnya cêna sze vözracsuna AI 1875, br. 2, 3
spàdnovši -a -e ko je padel: i tak ſzpadnovſi na obráz molo bode Bogá KŠ 1771, 519; pren. na tou prekléto bloudnoſzt ſzpadnovsi po Simon Máguſi KŠ 1771, 725
spádnjeni -a -o
1. padel, moralno slab: Ár ſzem Vmrſzke grejhe ſzpádnyen BKM 1789, 191; ſzkvárjenye toga vu greih zpádnyenoga Csloveka SM 1747, 7; ſto ſze vidi tebi bli'zesnyi biti toga ſzpádnyenoga med razbojnike KŠ 1771, 205; Efe'zánczov meſzto ſzlu'zi od Jupitera ſzpádnyenoj Bogiczi Diáni KŠ 1771, 403; Tebi boidi Dika, kai ſzi ſze ti nad tim nevolnim ſzpádnyenim Cslovekom zopet ſzmiluval SM 1747, 51
2. zapadel: na dén nôvoga leta szpádnyeni sznêg hi'ze, vulice zbelim prtom pokrio AIP 1876, br. 1, 8
spádnjeni -a -o sam. padli: nad timi ſzpádnyenimi iſztina trdnoſzt KŠ 1771, 473
1. pasti, zaradi izgube ravnotežja, premikanja po zraku priti kam: obá vjamo ſzpádneta KŠ 1771, 50; Teda zacsnete žraviti brigom: ſzpadnite na náſz KŠ 1771, 252; i csi bi ſzpádnola vSzobotto vu jamo [ovca] KŠ 1771, 38; ſzpadno ſzam molit pred nogé angyela KŠ 1771, 807; ſzpadno je medtejmtoga vu edno jamo KM 1790, 20; nyemi je goula szábla z-rouk szpádnila KOJ 1848, 15; Žveplenica je vu slamo spádnola BJ 1886, 9; Stero je pa vto dobro zemlou ſzpadnolo KŠ 1754, 27; názdrt ſzo sli i ſzpadnoli ſzo na zemlo KŠ 1771, 325
2. vreči se: Jaſz Ivan ſzpadno ſzem pred nogé nyegove KŠ 1754, 150; I ſzpadno je na obráſz pred nogé nyegove KŠ 1771, 229
3. podreti se, razpasti: i hi'za na hi'zo ſzpádne KŠ 1771, 207; Po vori je zidina Jerichova ſzpádnola KŠ 1771, 693
4. biti ubit v boju: i szpadnolo ji je eden dén tri dvajſzetijezero KŠ 1771, 509; ka je vnogo Franczúzov szpadnilo KOJ 1848, 120; Pri ednoj táksoj priliki je 1200 törkov szpadnolo AIP 1876, br. 1, 3
5. iziti se, končati se: ka bajajo lidjé, ka nyim vſze dobro ſzpádne KM 1790, 46; Jáko teško nam spádne se razločiti od onoga, koga smo radi meli BJ 1886, 27; Rávno je nyój v-pamet spadnolo keliko dobra so že nyój roditelje včinili BJ 1886, 12; pſzüvanya pſzüvajoucsi tebé ſzo na mé ſzpadnola KŠ 1771, 481
6. spadati, uvrstiti se: Po eto dácso ne szpádnejo: orszácske nyivnepoti AI 1875, br. 1, 5; Tak szo 'selezni i szalaszki Szlovenje tudi v Prvinovo der'sánye szpadnoli KOJ 1914, 99; nai od ſzvoiega pred-szé vzetyá vkrai ſzpadneio ABC 1725, A7b
7. priti v stanje, biti deležen stanja, kot ga določa samostalnik: I dejva vbremen ſzpádne BKM 1789, 6; Gdare je cslovek lacsen, vsze nyemi técsno szpádne KAJ 1870, 44; da je zacsuo neszrecso, vjocs szpadno AIP 1876, br. 11, 3; Anni je bole spadnolo to ménse jaboko KAJ 1870, 18; Záto v-dvojnoſzt nejmamo ſzpádnoti SŠ 1796, 7; Nedaj nam v-grêhe ſzpádnoti BRM 1823, 2; mre'ze polecsene, csi vnyé ſzpádnem KŠ 1754, 177; Teda ponávlam 'zaloszti, I ſzpádnem vglobse blato BKM 1789, 14; Csi glih kris ſzpádne gouſzto krat na mene SM 1747, 78; Z-ſatanom vſzramouto ſzpádne KŠ 1754, 271; Da hüd’ ſzen na náſz ne ſzpádne KM 1783, 225; Razklácsi sze, doli sze vr'ze, i szpádne po szili nyegovoj vszáki nevolák TA 1848, 8; Da vpeklénſzki ogen ne ſzpádnemo KŠ 1754, 117; V vraj'ze mre'ze ne ſzpádnemo BKM 1789, 4; Naj vu dvojnoſzt potom ne ſzpádnemo SŠ 1796, 8; Ki pa ſcséjo obogatiti, ſzpádnejo vu ſzküsávanye KŠ 1771, 642; ár ovak na nász szpádnejo one kárajoucse recsi KOJ 1833, X; Vu neſzrecsi v dvojnoſzt ne ſzpadni KM 1790, 16; Naj jasz vu dvojnoszt ne ſzpádnem KŠ 1754, 255; gda ſze toga hudoga li záto ogiblemo, naj vkastigo ne ſzpádnemo KŠ 1754, 14; gda bi globoki ſzen na nyega ſzpadno KŠ 1771, 404; Vpekeo bi ſzpadno BKM 1789, 29; greiha volj, ſterie od greisnoga Ádama nanáz ſzpadno TF 1715, 19; ſzpadno je Düh ſzvéti na vſze KŠ 1771, 375; grejhov, csi je v-nike pred Krſztom ſzpadno KMK 1780, 58; Sz. Düjh je ſzpadno na vſze KM 1796, 123; Oh keliko ji je na ſzkvárjenye vekivecsno ſzpadnolo KM 1783, 5; Po prvom Ádami, Vſzi ſzmo vgrejh ſzpali BKM 1789, 104; zmiloſcse ſzte ſzpadnoli KŠ 1771, 567; ali ſzo pa ſz-tejla ſzlecseni prejk na vekivecsnoszt ſzpadnoli KM 1783, 103
spadnejóuči -a -e padajoč: vido ſzam Satana, liki bliſzkanyczo, znebéſz ſzpádnejoucsega KŠ 1771, 203
spadévši -a -e pripadajoč, ustrezen: Vu okroglini na edno leto szpadévsega pôva szrêdnya cêna sze vözracsuna AI 1875, br. 2, 3
spàdnovši -a -e ko je padel: i tak ſzpadnovſi na obráz molo bode Bogá KŠ 1771, 519; pren. na tou prekléto bloudnoſzt ſzpadnovsi po Simon Máguſi KŠ 1771, 725
spádnjeni -a -o
1. padel, moralno slab: Ár ſzem Vmrſzke grejhe ſzpádnyen BKM 1789, 191; ſzkvárjenye toga vu greih zpádnyenoga Csloveka SM 1747, 7; ſto ſze vidi tebi bli'zesnyi biti toga ſzpádnyenoga med razbojnike KŠ 1771, 205; Efe'zánczov meſzto ſzlu'zi od Jupitera ſzpádnyenoj Bogiczi Diáni KŠ 1771, 403; Tebi boidi Dika, kai ſzi ſze ti nad tim nevolnim ſzpádnyenim Cslovekom zopet ſzmiluval SM 1747, 51
2. zapadel: na dén nôvoga leta szpádnyeni sznêg hi'ze, vulice zbelim prtom pokrio AIP 1876, br. 1, 8
spádnjeni -a -o sam. padli: nad timi ſzpádnyenimi iſztina trdnoſzt KŠ 1771, 473
Prekmurski
spótiti -im dov. opomniti: Szpôtiti zlocsasztnoga – Tô je brezi te'zkôcse I tim vbôgim mogôcse KAJ 1848, 288; Szpôti ga, naj pametüje KAJ 1848, 275
spótiti se -im se spomniti se: Za leh'zese obracsunanye naj vszáki vise prinesene táble nüca i sze na hitroma szpôti AI 1875, br. 2, 3; Szvetloſzt i volnoſzt nyemi dávaj, Naj ſze mi na dobro ſzpôti BRM 1823, 109
spótiti se -im se spomniti se: Za leh'zese obracsunanye naj vszáki vise prinesene táble nüca i sze na hitroma szpôti AI 1875, br. 2, 3; Szvetloſzt i volnoſzt nyemi dávaj, Naj ſze mi na dobro ſzpôti BRM 1823, 109
Prekmurski
starišína -e m starešina, starejši moški, ki vodi potek svatbe: Násznagy; sztarisina KOJ 1833, 166; Gda Sztarissina ſznehou ſzproſzi SIZ 1807, 5; zájmlite 'ze i neſzte ſztarisini KŠ 1771, 269; Z-káksimi recsmi je potrejbno tim Sztarisinom ſznehé k-mó'si proſziti KŠ 1771, 3
Prekmurski
státi stojím nedov.
1. stati, biti v pokončnem položaju: Sztáti Állani KM 1790, 93(a); Záto, ki ſtima, ka ſztoji, naj vidi KŠ 1771, 509; Vi Mosje zGalilee, kai ſztoite SM 1747, 15; Touje meſzto, gde vi bodete ſztali SM 1747, 83; ſztani gori i ſztoj na ſzrejdi KŠ 1771, 183; I gori ſzkocsivſi ſztáo je KŠ 1771, 348; I ſztalou je to lüſztvo glédajoucse KŠ 1771, 252; Sztáli ſzo pa vládniczke popovſzki KŠ 1771, 250
2. biti kje v takem položaju: more vö, i na szertéli sztáti KOJ 1845, 9; vu koterom meſzti, ſztoim SM 1747, 83; Ovo ſztojim pred dvérmi KŠ 1754, 126; Goszpodne, zaka tak daleko sztojis TA 1848, 8; da poſtüjete one, ſteri pred vami ſztoijo KŠ 1754, 33; i jaſz ſzam tam ſztáo KŠ 1771, 412; VParadi'zomi ſzem ſztál BKM 1789, 191; pravo je, kak je ſztáo viſziko na ednoj leſzficzi KM 1790, 20; pren. on mô'z, ki na sztezi grêsnikov nesztoji TA 1848, 3; ti imei volno vu pokori pred nyim ſztáti SM 1747, 88; da vrejdni bodemo ſztáti pred Szinom csloveka KŠ 1754, 113; Da bi pri tebi mogo ſztáti BKM 1789, 178; Düsa mi zdiháva ſztebom navkup ſztáti SŠ 1796, 86; vu miloſcſo, vu steroi ſztoimo SM 1747, 18; ktoj miloſcsi, vu ſteroj ſztojimo KŠ 1771, 456; Kak ſztojite pred nyim BRM 1823, 5; Jaj vszem, ki v-rú'znoszti pred tebom sztojijo KAJ 1848, 10; Ka boug znami ſztál bode BKM 1789, 431; Sztaite záto zpretpazanimi ledevjami pravicze SM 1747, 27; tak ſztojte vu Goſzpodni KŠ 1771, 598
3. biti, nahajati se kje: hrámba v-ednom lêpom dôli sztála AI 1875, kaz. br. 7; pren. Bosja Sz. reics, kotera prinyei ſztoy TF 1715, 44
4. obstajati, biti, biti sestavljen: med povejdanimi perſonami hi'sni zákon nemre ſztáti KMK 1780, 60; i notri do etoga dnéva ſztojim KŠ 1771, 422; ti pa po vöri ſztojis KŠ 1771, 473; vkom pak kerſchánſztvo ſztoy, odgovoriti nevejo TF 1715, 4; Vukom ſztoi tákſe ſzkvárjenye SM 1747, 7; Naſſa knám lübezen pa vetom ſztoji KŠ 1754, 28; Sztoji czejli liſzt I. zpredgovora KŠ 1771, 602; cslovik ſztoji ſztejla, i znemrtelne düſe KMK 1780, 10; imé tvoje odicseno, Stero brezi nász ſztoji poszvecseno KM 1783, 278; Ali ne ſztoji tou vu mojoj moucſi BKM 1789, 78; ár v-ſzoudbi tou tvojoj ſztoji i nej v-vouli mojoj SŠ 1796, 136; V-tom ſztoji Tvoje králevſztvo BRM 1823, 315; Z-keliko tálov sztoji Znánye Vogrszkoga Jezika KOJ 1833, 1; Ár prebiva v-blá'zenoj szvetloszti, Nesztoji pod právdov telovnoszti KAJ 1848, 8; z-kelko vör sztoji eden dén KAJ 1870, 158; Szpráviscse z-dvouje kucse sztoji AI 1875, kaz. br. 2; eden glasznik bidti, steri ali jedino sztoji AIN 1876, 7; Orság z-vnogo vesnic ino várašov stoji BJ 1886, 44; Evangyeliom, vſterom i ſztojite KŠ 1771, 520; na miſzli mi ſztojo vſzigdár reicsi tvoje SM 1747, 83; kak vu vodi ribe rade ſztojo SŠ 1796, 126; kotrige z-piszkov sztojijo KAJ 1870, 6; bregôvje, ár z-szamoga kamna sztojijo KAJ 1870, 147; Lüdjé vu hiži stojijo BJ 1886, 6; Dokecs bode ete ſzvejt trpo i ſztáo KŠ 1754, 132; kakda bode ſztalou králeſztvo nyegovo KŠ 1771, 207; naj vu vüſztaj dvá ali tri ſzvedouk ſztoji vſza rejcs KŠ 1754, 195; Csi nebi sztáli na vecsnoj gvüsnoszti KAJ 1848, 8; Pri János-gazdi je v-velkom postenyê sztao KAJ 1870, 152
5. prebivati, živeti: 'Zidove, ki ſzo tá sli ſztát KŠ 1771, 434; i ki ſztojijo v-Meſopotámii KŠ 1771, 345; Csrnkavci v-topli dr'zélaj sztojijo KAJ 1870, 92; Gde je ſztáo [Abraham] oprvics KM 1796, 15; V-ednoj véſzi ſzo ſztáli ſtirje vértje KM 1790, 78
6. v zvezi prouti stati upirati se, nasprotovati: da bodte mogli ſztáti prouti jálnomi vraj'zemi sütanyi KŠ 1771, 586; vi vſzigdár ſzvétomi Dühi prouti ſztojite KŠ 1754, 126; Hercegovinanci tak lehko prôti sztojijo AI 1875, kaz. br. 3; vſzi, ki ſzo prouti nyemi ſztáli KŠ 1771, 216
7. biti odvisen: tak da bi od nyi sztalo jeli dopüsztijo nam ali nê AIP 1876, br. 2, 3
stojéči -a -e
1. stoječ: ka ſzo lidjé Bogá molili csáſzi ſztojécs KŠ 1754, 148; i jaſz takáj bodem, Sztojécsi popejvao SŠ 1796, 61; Pred tebom ſztojécsi du'znik BKM 1789, 219; vszi ovi sztojécs poszlüsajo KOJ 1845, 8; ali za volo lüſztva okouli ſztojécsega velim KŠ 1771, 305; tou je li kejp ober náſz ſztojécsega ſzuncza KM 1790, 38; vidili ſzo tiva dvá mo'zá ſztojécsiva KŠ 1771, 199; I vido je dvej ládji ſztojécsevi kre jezere KŠ 1771, 179; Ár lübijo na vogláj vilicz ſztojécſi moliti KŠ 1771, 18; idte, i ſztojécſi gláſzte lüſztvi vſze recsi KM 1796, 119; Kak angelje, v-szvetloszti sztojécsi KAJ 1848, 7; I tim tam ſztojécsim ercsé KŠ 1771, 236; ozimicze doli ſztojécse je meo KŠ 1771, 432; i vido je druge ſztojécse na pláczi KŠ 1771, 64; kaj ſzo niſteri med eti ſztojécsimi KŠ 1771, 128
2. prebivajoč: lüſztvo ſztojécse prejk mourja KŠ 1771, 284; ſzo ſze v-Szároni ſztojécſi povrnoli k-Goſzpodni KM 1796, 123; kaj je znáno znamejnye po nyih vcsinyeno vſzejm ſztojécsim vu Jeru'zálemi KŠ 1771, 351; nas 'zitek ſzpodoben je rávno k-ſztojécsim vu ſatori SŠ 1796, 129
3. obstoječ: Právi Boug .. z-rázumne düse, i z-cslovecsánſzkoga tejla ſztojécsi KM 1783, 15; Rejcs je z-edne ali vecs szillabih sztojécse vöpovejdanye káksega dugoványa KOJ 1833, 6; vöpovê szvojo mislênye, kak v-gucsi sztojécso dugoványe pobogsati 'zelê AI 1875, kaz. br. 2; Rêcs je z-edne ali vecs szillabih sztojécse vöpovédanye AIN 1876, 7; Z-vecs szillab sztojécse recsi tak trbê na szillabe razlôcsiti AIN 1876, 7
stajóuči -a -e stoječ: Molitve okoli betésnoga merjeoucsega ſztajoucſi ludi SM 1747, 61
1. stati, biti v pokončnem položaju: Sztáti Állani KM 1790, 93(a); Záto, ki ſtima, ka ſztoji, naj vidi KŠ 1771, 509; Vi Mosje zGalilee, kai ſztoite SM 1747, 15; Touje meſzto, gde vi bodete ſztali SM 1747, 83; ſztani gori i ſztoj na ſzrejdi KŠ 1771, 183; I gori ſzkocsivſi ſztáo je KŠ 1771, 348; I ſztalou je to lüſztvo glédajoucse KŠ 1771, 252; Sztáli ſzo pa vládniczke popovſzki KŠ 1771, 250
2. biti kje v takem položaju: more vö, i na szertéli sztáti KOJ 1845, 9; vu koterom meſzti, ſztoim SM 1747, 83; Ovo ſztojim pred dvérmi KŠ 1754, 126; Goszpodne, zaka tak daleko sztojis TA 1848, 8; da poſtüjete one, ſteri pred vami ſztoijo KŠ 1754, 33; i jaſz ſzam tam ſztáo KŠ 1771, 412; VParadi'zomi ſzem ſztál BKM 1789, 191; pravo je, kak je ſztáo viſziko na ednoj leſzficzi KM 1790, 20; pren. on mô'z, ki na sztezi grêsnikov nesztoji TA 1848, 3; ti imei volno vu pokori pred nyim ſztáti SM 1747, 88; da vrejdni bodemo ſztáti pred Szinom csloveka KŠ 1754, 113; Da bi pri tebi mogo ſztáti BKM 1789, 178; Düsa mi zdiháva ſztebom navkup ſztáti SŠ 1796, 86; vu miloſcſo, vu steroi ſztoimo SM 1747, 18; ktoj miloſcsi, vu ſteroj ſztojimo KŠ 1771, 456; Kak ſztojite pred nyim BRM 1823, 5; Jaj vszem, ki v-rú'znoszti pred tebom sztojijo KAJ 1848, 10; Ka boug znami ſztál bode BKM 1789, 431; Sztaite záto zpretpazanimi ledevjami pravicze SM 1747, 27; tak ſztojte vu Goſzpodni KŠ 1771, 598
3. biti, nahajati se kje: hrámba v-ednom lêpom dôli sztála AI 1875, kaz. br. 7; pren. Bosja Sz. reics, kotera prinyei ſztoy TF 1715, 44
4. obstajati, biti, biti sestavljen: med povejdanimi perſonami hi'sni zákon nemre ſztáti KMK 1780, 60; i notri do etoga dnéva ſztojim KŠ 1771, 422; ti pa po vöri ſztojis KŠ 1771, 473; vkom pak kerſchánſztvo ſztoy, odgovoriti nevejo TF 1715, 4; Vukom ſztoi tákſe ſzkvárjenye SM 1747, 7; Naſſa knám lübezen pa vetom ſztoji KŠ 1754, 28; Sztoji czejli liſzt I. zpredgovora KŠ 1771, 602; cslovik ſztoji ſztejla, i znemrtelne düſe KMK 1780, 10; imé tvoje odicseno, Stero brezi nász ſztoji poszvecseno KM 1783, 278; Ali ne ſztoji tou vu mojoj moucſi BKM 1789, 78; ár v-ſzoudbi tou tvojoj ſztoji i nej v-vouli mojoj SŠ 1796, 136; V-tom ſztoji Tvoje králevſztvo BRM 1823, 315; Z-keliko tálov sztoji Znánye Vogrszkoga Jezika KOJ 1833, 1; Ár prebiva v-blá'zenoj szvetloszti, Nesztoji pod právdov telovnoszti KAJ 1848, 8; z-kelko vör sztoji eden dén KAJ 1870, 158; Szpráviscse z-dvouje kucse sztoji AI 1875, kaz. br. 2; eden glasznik bidti, steri ali jedino sztoji AIN 1876, 7; Orság z-vnogo vesnic ino várašov stoji BJ 1886, 44; Evangyeliom, vſterom i ſztojite KŠ 1771, 520; na miſzli mi ſztojo vſzigdár reicsi tvoje SM 1747, 83; kak vu vodi ribe rade ſztojo SŠ 1796, 126; kotrige z-piszkov sztojijo KAJ 1870, 6; bregôvje, ár z-szamoga kamna sztojijo KAJ 1870, 147; Lüdjé vu hiži stojijo BJ 1886, 6; Dokecs bode ete ſzvejt trpo i ſztáo KŠ 1754, 132; kakda bode ſztalou králeſztvo nyegovo KŠ 1771, 207; naj vu vüſztaj dvá ali tri ſzvedouk ſztoji vſza rejcs KŠ 1754, 195; Csi nebi sztáli na vecsnoj gvüsnoszti KAJ 1848, 8; Pri János-gazdi je v-velkom postenyê sztao KAJ 1870, 152
5. prebivati, živeti: 'Zidove, ki ſzo tá sli ſztát KŠ 1771, 434; i ki ſztojijo v-Meſopotámii KŠ 1771, 345; Csrnkavci v-topli dr'zélaj sztojijo KAJ 1870, 92; Gde je ſztáo [Abraham] oprvics KM 1796, 15; V-ednoj véſzi ſzo ſztáli ſtirje vértje KM 1790, 78
6. v zvezi prouti stati upirati se, nasprotovati: da bodte mogli ſztáti prouti jálnomi vraj'zemi sütanyi KŠ 1771, 586; vi vſzigdár ſzvétomi Dühi prouti ſztojite KŠ 1754, 126; Hercegovinanci tak lehko prôti sztojijo AI 1875, kaz. br. 3; vſzi, ki ſzo prouti nyemi ſztáli KŠ 1771, 216
7. biti odvisen: tak da bi od nyi sztalo jeli dopüsztijo nam ali nê AIP 1876, br. 2, 3
stojéči -a -e
1. stoječ: ka ſzo lidjé Bogá molili csáſzi ſztojécs KŠ 1754, 148; i jaſz takáj bodem, Sztojécsi popejvao SŠ 1796, 61; Pred tebom ſztojécsi du'znik BKM 1789, 219; vszi ovi sztojécs poszlüsajo KOJ 1845, 8; ali za volo lüſztva okouli ſztojécsega velim KŠ 1771, 305; tou je li kejp ober náſz ſztojécsega ſzuncza KM 1790, 38; vidili ſzo tiva dvá mo'zá ſztojécsiva KŠ 1771, 199; I vido je dvej ládji ſztojécsevi kre jezere KŠ 1771, 179; Ár lübijo na vogláj vilicz ſztojécſi moliti KŠ 1771, 18; idte, i ſztojécſi gláſzte lüſztvi vſze recsi KM 1796, 119; Kak angelje, v-szvetloszti sztojécsi KAJ 1848, 7; I tim tam ſztojécsim ercsé KŠ 1771, 236; ozimicze doli ſztojécse je meo KŠ 1771, 432; i vido je druge ſztojécse na pláczi KŠ 1771, 64; kaj ſzo niſteri med eti ſztojécsimi KŠ 1771, 128
2. prebivajoč: lüſztvo ſztojécse prejk mourja KŠ 1771, 284; ſzo ſze v-Szároni ſztojécſi povrnoli k-Goſzpodni KM 1796, 123; kaj je znáno znamejnye po nyih vcsinyeno vſzejm ſztojécsim vu Jeru'zálemi KŠ 1771, 351; nas 'zitek ſzpodoben je rávno k-ſztojécsim vu ſatori SŠ 1796, 129
3. obstoječ: Právi Boug .. z-rázumne düse, i z-cslovecsánſzkoga tejla ſztojécsi KM 1783, 15; Rejcs je z-edne ali vecs szillabih sztojécse vöpovejdanye káksega dugoványa KOJ 1833, 6; vöpovê szvojo mislênye, kak v-gucsi sztojécso dugoványe pobogsati 'zelê AI 1875, kaz. br. 2; Rêcs je z-edne ali vecs szillabih sztojécse vöpovédanye AIN 1876, 7; Z-vecs szillab sztojécse recsi tak trbê na szillabe razlôcsiti AIN 1876, 7
stajóuči -a -e stoječ: Molitve okoli betésnoga merjeoucsega ſztajoucſi ludi SM 1747, 61
Prekmurski
stráh tudi strájh tudi stráj -a m strah: Bo'zi ſztrájh KŠ 1771, 703; tak ga niksi sztráh obide KOJ 1848, 5; pred vſzej lüdi ſzodczom brezi ſztráha bomo ſztáti mogli KŠ 1754, 118; omedlejvali bodo lidjé od ſztráha KŠ 1771, 243; doszta de ti ſztrahá KM 1783, 284; Rejſi te od vſzega ſztrahá BKM 1789, 106; Ne vidis nad ſzebom nágle ſzmrti ſztráha SŠ 1796, 10; nájdejo szvoje dejte odsztráha mrtvo KOJ 1845, 101; i oszlôbodo me je od vszega sztrahá mojega TA 1848, 26; Jo'zef od sztraha nikaj nê znao zacséti AI 1875, kaz. br. 8; Trucz ſztráhi takai SM 1747, 76; kakobi nyé na boſi ſztraih vcſiti dáli TF 1715, 4; Zpoznanye opominati náſz more na ſztráih SM 1747, 34; Dájte vſzákomi, komi ſztrájh KŠ 1754, 49; Ár ſzo poglavniczke nej na ſztrájh tim dobrocsinécsim KŠ 1771, 477; Gda ſzmrt me vſztráj ſzprávi BKM 1789, 65; szo okoli szébe sztráh delali KOJ 1848, 6; Dáj nyim, Goszpodne, sztráh TA 1848, 8; Vnogih, ki szo sztráj, ka vöprêde AI 1875, kaz. br. 8; I jaſz ſzam vu nemocsnoſzti vu ſztráhi KŠ 1771, 492; Veruſztüjte i vu ſztráhi Na zvelicſanye ſzkrb mejte BKM 1789, 400; Szlü'zte Goszpodni vu sztráhi TA 1848, 3; I napunyeni ſzo ſztrahom KŠ 1771, 348; Ono nam v-nôcsi groba szvêti Sztráhom visne veszélnoszti KAJ 1848, 3; Margêca sztráhom glédala szém-tam AI 1875, kaz. br. 7
- « Prejšnja
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- Naslednja »
Število zadetkov: 97
Dostopnost