drági -a -o prid.
1. drag, ki stane veliko denarja: ſtera je alabaſtrom drágoga mazala mejla KŠ 1771, 87; gda bi najſao eden drági d'zünd'z KŠ 1771, 46; Ar ſzte za drágo czejno küpleni KŠ 1771, 501; kaménye drágo KŠ 1771, 495; Drágo kožo má AI 1878, 10; eta je pa zdrágim mazalom mázala nogé moje KŠ 1771, 191; za drage leipe dari SM 1747, 86
2. do katerega ima kdo pozitiven čustveni odnos: stere czeina je tak drága pred tebom SM 1747, 61; ono csiniti, ka je nyemi drágo KMK 1780, 34; tvoiega drágoga Szina ABC 1725, A7a; ſze tebé drágoga Zvelicsitela zgrabi SM 1747, 64; za nyega dráge kervi preleanya SM 1747, 61; naſſemi drágomi oczi TF 1715, 31; dai mi eto drágo Prilosenye SM 1747, 52; po mojem drágom zvelicſiteli TF 1715, 46; ſzvojov drágov kervjov TF 1715, 22; ſztvoiov drágov kervjov odküpo ABC 1725, A6b; ſzi ſzvojom drágom kervjom odküpil SM 1747, 63; ſztvoim drágim ſzvétim ſzinom SM 1747, 65; zdrágov krvjouv KŠ 1754, 119; drága bráttya SIZ 1807, 6; ſzvoje dráge ocze TF 1715, 26; v nagovoru: naſſ drági otecz nebeſzki TF 1715, 27; moj drági nebeszki Ocsa ABC 1725, A5a; Oh Jezus! drágo imé KŠ 1754, 228; drága Bráttya vkriſtuſſi TF 1715, 6; Záto drága bratja SM 1747, 23
dràgši -a -e dražji: Ino dragsi od ſzrebra od zláta SŠ 1796, 8; té od ſzrebra i zláta dragſi kints KŠ 1771, A8a; ete lejpi i od vſzega zláta dragsi liſzt KŠ 1771, 435; [Gospodova sodba] Od cſisztoga zláta Dragsa je od ſzrebra BKM 1789, 3; bi mi moglo dragse biti, kak tebé, Bog, szpoznati KAJ 1848, 179; Zkelikim je pa dragſi cslovik od ovczé KŠ 1771, 38; Moje ſzrczé jaſz tebi dám, Nikaj dragsega nemam BKM 1789, 273; Nejga csloveki dragſega od Bogá SŠ 1796, 48
nájdràgši -a -e
1. najdražji, ki največ stane: je diamant najdragši AI 1878, 54; je priſzpodobna knaj dragſemi kamni KŠ 1771, 805; drevje, ſtero je náj dragsi ſzád rodilo KM 1796, 5
2. ki ima največjo čustveno ali duhovno vrednost: Jezus Krisztus! naj dragſi kincs moj KM 1783, 156; Kriſztus, Ti ſzi moj náj dragſi kincs BKM 1789, 113; naj-dragsi priáteo nyéni SIZ 1807, 9; Ka je vu tebi náj dragse, Dáj nyemi BKM 1789, 272; Csiszta dekla je szkrbnih roditelov naj drágse blágo KOJ 1845, 84; Krv nouvoga zákona, Naj dragsega áldova BKM 1789, 236; mojega Ocso, i náj dragso dobrouto razdréſzelo KM 1790, 108; Jezik je Domovine náj dragsi Kincs KOJ 1833, VIII; Kak najdragsi kincs KAJ 1848, 4
drági -a -o sam. dragi: Poſzlüjhnite moji drági SIZ 1807, 3
Zadetki iskanja
Prekmurski
Prekmurski
küšléni -a -o prid. ljubljen, drag: To küsléno dête KAJ 1870, 12; Lêpi, küsléni moj cvêtek KAJ 1870, 102
Prekmurski
míli -a -o prid. mil, drag: z ſzrczá mi je milo to lüſztvo KŠ 1771, 52; námje potreibna ete mile Doike nyé verna ſzlüsba TF 1715, 7; molimo Bogá za miloga nasega Krála KOJ 1848, 123; Mi verjemo vu Jezusi, .. I milom zvelicsiteli KAJ 1848, 9; V-trdnom milom sorsi ti je Tü 'ziveti, mrêti AIP 1876, br. 6, 1
Prekmurski
slàdki tudi slàtki -a -o prid.
1. sladek: szo nam szlatki méd szpravile AI 1875, kaz. br. 8; [Lisica] nego lübi tüdi sladki sád AI 1878, 9
2. drag, ljub: Oh ſzlatki Jezus KŠ 1754, 237; Szlatki Jezus SŠ 1796, 72; Oh szladki Jezus KAJ 1848, 6; Oh vekivecsnoſzt! ſzlatka rejcs KŠ 1754, 272; Tvojo ſzlatko zmoſnoſzt zbantüvau TF 1715, 46
3. prijeten, dobrodejen: Po deli je ſzlatki pocsinek KM 1790, 16; naſſo telovno ſzmrt na ſzlatki ſzen ſzpravo KŠ 1754, 109; Vſzákomi gláſzte Szlatki Evangeliom BKM 1789, 110; pridem na ſzlatko pocsivanje SM 1747, 78; Ali ona dönok csini Szvojim ſzlatkim ſzpejvanyem KŠ 1754, 255; [knige] ali vu vüſztaj tvoji bodo ſzlatke KŠ 1771, 785; Kak ſzlatka ſzo cselüſzti mojoj gúcsanya tvoja KŠ 1754, 4
slájši -a -e slajši: Ár je moje ſzpominanye ſzlájſe od méda KŠ 1771, 817; Nikaj pa nej szlájsega, kak csedna 'sena KOJ 1845, 41; Szlâse je mlêko materé, kak dojke KAJ 1870, 136
slatkéjši -a -e slajši: ſzlatkejsa ſzo od medü vüſztam mojim KŠ 1754, 4; Ino 'zelna ſzladkoſzt Od méda je ſzlatkejsa BKM 1789, 3b
nájslájši -a -e najslajši, najdražji: Náj ſzlájse goscsenyé KM 1783, 57; nyihova pohvála bode nám náj szlájsi nájem za tou KOJ 1845, 17
nájslatkéjši -a -e najslajši: Oh náj ſzlatkejse veſzeljé BKM 1789, 128
1. sladek: szo nam szlatki méd szpravile AI 1875, kaz. br. 8; [Lisica] nego lübi tüdi sladki sád AI 1878, 9
2. drag, ljub: Oh ſzlatki Jezus KŠ 1754, 237; Szlatki Jezus SŠ 1796, 72; Oh szladki Jezus KAJ 1848, 6; Oh vekivecsnoſzt! ſzlatka rejcs KŠ 1754, 272; Tvojo ſzlatko zmoſnoſzt zbantüvau TF 1715, 46
3. prijeten, dobrodejen: Po deli je ſzlatki pocsinek KM 1790, 16; naſſo telovno ſzmrt na ſzlatki ſzen ſzpravo KŠ 1754, 109; Vſzákomi gláſzte Szlatki Evangeliom BKM 1789, 110; pridem na ſzlatko pocsivanje SM 1747, 78; Ali ona dönok csini Szvojim ſzlatkim ſzpejvanyem KŠ 1754, 255; [knige] ali vu vüſztaj tvoji bodo ſzlatke KŠ 1771, 785; Kak ſzlatka ſzo cselüſzti mojoj gúcsanya tvoja KŠ 1754, 4
slájši -a -e slajši: Ár je moje ſzpominanye ſzlájſe od méda KŠ 1771, 817; Nikaj pa nej szlájsega, kak csedna 'sena KOJ 1845, 41; Szlâse je mlêko materé, kak dojke KAJ 1870, 136
slatkéjši -a -e slajši: ſzlatkejsa ſzo od medü vüſztam mojim KŠ 1754, 4; Ino 'zelna ſzladkoſzt Od méda je ſzlatkejsa BKM 1789, 3b
nájslájši -a -e najslajši, najdražji: Náj ſzlájse goscsenyé KM 1783, 57; nyihova pohvála bode nám náj szlájsi nájem za tou KOJ 1845, 17
nájslatkéjši -a -e najslajši: Oh náj ſzlatkejse veſzeljé BKM 1789, 128
Število zadetkov: 4
Dostopnost