glìh tudi glí prisl.
1. enako, ravno tako: ali gda glih ſchem opaſzti, Jezus na pomocs pridi mi SM 1747, 68; Nas 'sitek je na toj zemli, Glih kakoti czvejt na pouli SŠ 1796, 16; tak gli preczi vnouge bánte vuſzebi nahájamo TF 1715, 7
2. v zvezi glih ravno prav tako, ravno tako: glih rávno ſzteim tálom ani edne knige ne naides TF 1715, 48; Glih rávno tak i kriſtuſſeva ſzvéta kerv ſze meni deli TF 1715, 40; I ti lidjé natom ſzvejti gli rávno táksi ſzo SŠ 1796, 126; Glih rávno tak i ete nas mladénecz nej je mogao ſzám biti SIZ 1807, 5
3. v zvezah: ako glih, či glih čeprav: akoſzmo glih ſe vön zotrocsega racsúna zráſzli, dönok neboidi náz ſzrám TF 1715, 8; Ako glihje Bosje ſzvéto imé ſzamo poſzebi ſzvéto, dönok proſzimo TF 1715, 26; Ako glih jaſz merjém, ſzmert mi je dobitsek SM 1747, 70; ako na nyé glih ſzmertne opadnejo kastige SM 1747, 87, I; csi gli bomo od vſzej eti ſzküsávani, naj ne KŠ 1754, 172; Tou je iſztina, ka csi je gli nej zdvanájſzet Apoſtolov, dönok je eden KŠ 1771; Záto, csi ſzo glih poznali Bogá, dönok ſzo KŠ 1771, 448; Du'sen je grejsnik, csi gli je Kriſztus zadoſzta vcsino 'se za grejhe KMK 1780, 80; nikaj ne valá, cſi gli zevſzim glázom tvoje lampe brnijo BKM 1789, 7; Za toga volo, csi gli do gdetam niki bodikaj csevkácske eto szprávo hüdili KOJ 1833, VI; Vêmda znás, csi gli nepovês KAJ 1870, 10; mené poszili scsés csemeriti, csi glih znás ka jasz AI 1875, kaz. br. 7
Zadetki iskanja
Prekmurski
Prekmurski
glìh tudi glí prid. neskl. enak: Kakda vkradnemo od oni, ſteri ſzo knám glih KŠ 1754, 49; Kriſztus nej je za vtrgnenyé ſtimao glih biti z Bougom KŠ 1754, 106; Oh! ki ſzi ſztvojim Ocsom gli, Obládaj BKM 1789, 20; Ki je Kriſztusev iſcse tou, Naj vuvſzem k-Kriſztusi gli bou BKM 1789, 260
Prekmurski
tàk prisl.
1. tako, izraža način dejanja: Szvéti Pavel na pervom táli tak právi, kaje TF 1715, 3; cslovecsánſzka natúra naſſa, tak je pogublena TF 1715, 19; Düſſevno mleiko, kakoſze tak od ſzvétoga Pavla zové TF 1715, 6; Dal nam siveti, dabi ſze tak Imé moglo dicsiti ABC 1725, A6b; zakai tak dugo ABC 1725, A8a; ino kai bi ſze tak po táksoi Vöri zvelicsali SM 1747, 40; Teilo jeimo, piémo, i tak te Nebeſzki Zálog knám vzememo SM 1747, 40; On ſze je hüdoube, tak dalecs ogibao KŠ 1754, 114; ka ſze Nouvoga Zákona knig doſztája, tak ſze ſzprvim ſz. Apostolov piſzmom gliha KŠ 1771, A3b; ár ſze tak doſztája náj ſzpuniti vſzo praviczo KŠ 1771, 10; vcsino je tak KŠ 1771, 6
2. izraža visoko stopnjo: csi ga tak zbijemo, da more mrejti KŠ 1754, 38; 'Zena ga tak proszla, naj osztáne AI 1875, kaz. br. 7
3. izraža pritrditev: Toje zaiſztino tak TF 1715, 21; vaſſe gúcsanye naj bou tak, tak KŠ 1754, 18; Bojdi pa rejcs vaſa tak, tak KŠ 1771, 753; tak ti bojdi KŠ 1771, 25
4. v zvezah: tak – kak tako kot: tak zmoskim, kak 'zenſzkim, ſzpoulom necsiſzto 'ziveti KŠ 1754, 42; q tak, kak kv: Quintilius AIN 1876, 7;
tak – kako tako kot: Boidi volja Tvoja kako vnébi tak i na zemli TF 1715, 25; Tak kako je mené moi zvelicſitel návcſo TF 1715, 25; kako vnébi, tak i na zemli ABC 1725, A4b; kako vu nébi, tak i na zemli SM 1747, 44; Liki v-Ádami vſzi mérajo, tak i v Kriſztuſi ſze vſzi o'zivéjo KŠ175, 141; Mámo oboujega dvoujega, tak Sztároga, kak Nouvoga Zákona exempláre KŠ 1771, A3b; kako je vu nébi, tak i na zemli KŠ 1771, 18;
ravno tak prav tako: glih rávno tak i on ſzvéti Pavel predkláda TF 1715, 7; rávno tak je ta ſzmert na vſze lüdi preik prisla SM 1747, 7; ſzkoro rávno tak ne vej, liki zdaj narodjeno dejte KŠ 1771, A7b; i tebi rávno tak za toga zroka, vroké dáni KŠ 1771, A7b; Kakkoli, tak rávno 'selej dusa moja KM 1783, 2; Glih rávno tak i ete nas mladénecz je mogao SIZ 1807, 5; Rávno je tak pri nôvi mertükaj AI 1875, kaz. br. 6;
či glih – tak čeprav tako: Ino csi glih bi jasz hodil, tak ſze dönok nezboim ABC 1725, A8b
5. torej: Tak nemore náz zvelicſati TF 1715, 19; Jeli je tak nej zlobodno prſzegati KŠ 1754, 18; Ka ti tak fali KŠ 1754, 9a; Premiſzli tak, voren Krſztsenik KŠ 1771, A7b; Zapovej tak ſztrá'ziti te grob KŠ 1771, 97; I pitali ſzo ga: ka ſzi tak KŠ 1771, 265; rázumno ſzrczé mores tak meti BKM 1789, 7; nej je spot tak za nász, csi tak zacsnemo kaj vcsiti KOJ 1833, V
1. tako, izraža način dejanja: Szvéti Pavel na pervom táli tak právi, kaje TF 1715, 3; cslovecsánſzka natúra naſſa, tak je pogublena TF 1715, 19; Düſſevno mleiko, kakoſze tak od ſzvétoga Pavla zové TF 1715, 6; Dal nam siveti, dabi ſze tak Imé moglo dicsiti ABC 1725, A6b; zakai tak dugo ABC 1725, A8a; ino kai bi ſze tak po táksoi Vöri zvelicsali SM 1747, 40; Teilo jeimo, piémo, i tak te Nebeſzki Zálog knám vzememo SM 1747, 40; On ſze je hüdoube, tak dalecs ogibao KŠ 1754, 114; ka ſze Nouvoga Zákona knig doſztája, tak ſze ſzprvim ſz. Apostolov piſzmom gliha KŠ 1771, A3b; ár ſze tak doſztája náj ſzpuniti vſzo praviczo KŠ 1771, 10; vcsino je tak KŠ 1771, 6
2. izraža visoko stopnjo: csi ga tak zbijemo, da more mrejti KŠ 1754, 38; 'Zena ga tak proszla, naj osztáne AI 1875, kaz. br. 7
3. izraža pritrditev: Toje zaiſztino tak TF 1715, 21; vaſſe gúcsanye naj bou tak, tak KŠ 1754, 18; Bojdi pa rejcs vaſa tak, tak KŠ 1771, 753; tak ti bojdi KŠ 1771, 25
4. v zvezah: tak – kak tako kot: tak zmoskim, kak 'zenſzkim, ſzpoulom necsiſzto 'ziveti KŠ 1754, 42; q tak, kak kv: Quintilius AIN 1876, 7;
tak – kako tako kot: Boidi volja Tvoja kako vnébi tak i na zemli TF 1715, 25; Tak kako je mené moi zvelicſitel návcſo TF 1715, 25; kako vnébi, tak i na zemli ABC 1725, A4b; kako vu nébi, tak i na zemli SM 1747, 44; Liki v-Ádami vſzi mérajo, tak i v Kriſztuſi ſze vſzi o'zivéjo KŠ175, 141; Mámo oboujega dvoujega, tak Sztároga, kak Nouvoga Zákona exempláre KŠ 1771, A3b; kako je vu nébi, tak i na zemli KŠ 1771, 18;
ravno tak prav tako: glih rávno tak i on ſzvéti Pavel predkláda TF 1715, 7; rávno tak je ta ſzmert na vſze lüdi preik prisla SM 1747, 7; ſzkoro rávno tak ne vej, liki zdaj narodjeno dejte KŠ 1771, A7b; i tebi rávno tak za toga zroka, vroké dáni KŠ 1771, A7b; Kakkoli, tak rávno 'selej dusa moja KM 1783, 2; Glih rávno tak i ete nas mladénecz je mogao SIZ 1807, 5; Rávno je tak pri nôvi mertükaj AI 1875, kaz. br. 6;
či glih – tak čeprav tako: Ino csi glih bi jasz hodil, tak ſze dönok nezboim ABC 1725, A8b
5. torej: Tak nemore náz zvelicſati TF 1715, 19; Jeli je tak nej zlobodno prſzegati KŠ 1754, 18; Ka ti tak fali KŠ 1754, 9a; Premiſzli tak, voren Krſztsenik KŠ 1771, A7b; Zapovej tak ſztrá'ziti te grob KŠ 1771, 97; I pitali ſzo ga: ka ſzi tak KŠ 1771, 265; rázumno ſzrczé mores tak meti BKM 1789, 7; nej je spot tak za nász, csi tak zacsnemo kaj vcsiti KOJ 1833, V
Prekmurski
réjdki tudi rétki -a -o prid. redek: i akoſze glih nigda (koteroje reitko) TF 1715, 5; Rejdki Gróf, Baron, Püspek je szmeo z-szvojim Králom baratati KOJ 1848, 103; viszika hi'za, ali taksa je pri nasz rêtka KAJ 1870, 66
réčiši -a -e redkejši: szo szejtve osztale i csi szo glih rêcsise AIP 1876, br. 5, 8
réčiši -a -e redkejši: szo szejtve osztale i csi szo glih rêcsise AIP 1876, br. 5, 8
Prekmurski
vìditi tudi vìdeti -im nedov. in dov.
1. videti, z vidom zaznavati: I iſzkao ga je vidti KŠ 1771, 197; Piszki sze nemorejo scüti, nego li viditi KAJ 1870, 7; šteroga je po manažeriji viditi AI 1878, 7; Gda vidim nébo TA 1848, 7; Csi vidis gyüncza brata tvojega KŠ 1754, 66; Ti vsza vidis TA 1848, 9; Ki kaj hüdoga vidi ali csüje KOJ 1845, 9; Atila, gda vidi Pápo KOJ 1848, 4; Vsza vidi, razmi KAJ 1848, 9; naj vsaki vidi ino zná BJ 1886, 4; da mi tebé vidimo SM 1747, 55; gda ga vidimo hüdou csiniti KŠ 1754, 39; geto vidimo, ka ſze godi KŠ 1771, 339; vidimo, kak lejčejo pisani metüli AI 1878, 3; nazvejſztita ſtera csüjeta i vidita KŠ 1771, 35; kai vi zdai vidite SM 1747, 14; Vaſe ocsi ſzo pa blá'zene, kaj vidijo KŠ 1771, 43; nyegove ocsi vidijo TA 1848, 9; Jaſz bodem vidil tvoje licze SM 1747, 32; ka de kákſe znamejnye vido KŠ 1771, 250; nebode vido toga vecs na veke TA 1848, 8; ne bodete me vidili od etecz máo KŠ 1771, 79; i vidoucsi vidili bodete KŠ 1771, 43; nyega vidili bodejo SM 1747, 30; neſzi prſzt tvoj eſzi i vidi roké moje KŠ 1771, 333; ti vidi KŠ 1771, 93; naj ga vidim KŠ 1771, 140; naj nej li ſzamo ti vtemnoſzti godécsi vidis veliko ſzvetloſzt KŠ 1754, 12a; naj ga nišče nebi vido BJ 1886, 8; Gda bi pa tou lüſztvo vidilo KŠ 1771, 28; kákſiva ſzem jaſz li dvá vido KŠ 1754, 3b; i Abraháma ſzi vido KŠ 1771, 296; Bogá je niscse nej vido KŠ 1754, 102; vido je ednoga csloveka ſzedécsega KŠ 1771, 28; Okou je nej vidilo KŠ 1754, 142; tam pa edno szrno vido AI 1875, kaz. br. 7; gospodi bejžo, koga tak dugo let ne vido AI 1878, 8; kak jih je escse nej vidla KOJ 1848, 3; csula ino vidila je vsze KAJ 1870, 18; Okou je nej vid’lo SŠ 1796, 5; i mi ſzmo vidili SM 1747, 19; Goſzpodne, gda ſzmo te vidili lacsnoga KŠ 1771, 86; kako ſzte ga vidili vu Nebéſza gori iti SM 1747, 15; i geto ſzo ga vidili, proſzili ſzo ga KŠ 1771, 27; Vidili so ga v boji AI 1878, 6; ár ſzo vidile ocsi moie, tvoie Zvelicſanye SM 1747, 58; Ali ka ſzte vö sli vidit KŠ 1771, 189
2. spoznati, ugotoviti: ako scsés videti koje Bogu drágo SM 1747, 87; Steo bi videti, ſto more prouti náſz BKM 1789, 356; Sztrasno je viditi kak szo tê lidjé zapüscseni AI 1875, kaz. br. 3; Kak vidim nyega diko BKM 1789, 15; vidis vsza moja csinejnya KM 1783, 3; Ne vidis nad ſzebom nágle ſzmrti ſztráha SŠ 1796, 10; Steri vidi brata ſzvojega potrebüvati KŠ 1754, 39; vidim zbantüvanoga Boga KM 1796, 7; Vidimo záto, kaj Goszpodin Boug SIZ 1807, 8; Ár vidite pozványe vaſe KŠ 1771, 492; Jaſz ſzám, bom nyega meni vido KŠ 1754, 139; Vido bom 'sitek vekvecsni SŠ 1796, 163; ár mi nyega vidili bodemo SM 1747, 32; I vidili bomo, liki jé KŠ 1754, 143; Indasne ſzvécze vid’limo SŠ 1796, 16; ár oni bodo Bogá vidili KŠ 1754, 45; ár oni bodo Bogá vidili KŠ 1771, 13; tak ſzpoznaj ino vidi KŠ 1754, 75; Vidite ino ſze varte od ſzkopouſzti KŠ 1754, 62; vidite, varte ſze od kvaſzá Farizeuſov KŠ 1771, 126; Szküszte i vidite, kak prijaznivi je Goszpôd TA 1848, 26; naj vidimo ino vörjemo KŠ 1754, 108; naj vidimo ino vörjemo KŠ 1771, 153; Teda Herodes gda bi vido, kaj je ospotan KŠ 1771, 8; da bi ne vidili ſzinovje Izraelſzki KŠ 1771, 534; Vidoucs ſzam vido nevolo lüſztva KŠ 1771, 361; Vido szam pri tom deli KOJ 1845, V; Dare je zato ſena vidila kai je dobro jeſzti SM 1747, 6; Vido je, ka je žalosten BJ 1886, 3
3. dočakati, doživeti: Steri ſcsé viditi dobre dni KŠ 1754, 59
4. v medmetni rabi izraža opozorilo, spodbudo: Vidis neimám nikoga SM 1747, 71; vidis, brat, keliko jezero 'Zidovov je vörvajoucsi KŠ 1771, 408; Vis, nemiloſztivno kak ſzmrt goſzpoduje BKM 1789, 413; Vis, nemiloſztivno kak ſzmrt goſzpodüje SŠ 1796, 133; Ár 'sena ſzvojega mo'sá vis poſtuje SIZ 1807, 54; Vis, nerázumna 'zivina Nevcsini niksega bina KAJ 1848, 293; dobro dête moje, vis, kak nevolen szem jasz KAJ 1870, 8; szinek moj, vidis, kak hüdô je meni KAJ 1870, 18; vidijo, plemenita goszpoda, to szo moj ocsa KAJ 1870, 54; Vidi, da vecs ne pregrejsi BKM 1789, 220; vidita, da niscse ne zvej KŠ 1771, 30
vìditi se -im se
1. videti se, viden biti: Li vidi ſze, ka je z-Vlaskoga orſzága KŠ 1771, 668; kaksté neznameniti szi sze on bidti vidi KAJ 1848, III; Taksega hipa sze nyemi i edno megnenye dúgo bidti vidi KAJ 1870, 159; Gda ſze oni zvuna tej mouk Vidijo KŠ 1754, 274; da ſze ſzkoro vteliki rázlocsni jezikmi vſzej vidijo té ſz. knige KŠ 1771, A7b; Naj ſze ne vidis lidém, ka ſze poſztis KŠ 1771, 19; naj ſze ne vidi od Goſzpodnovoga oká hüdo KŠ 1754, 40; csinijo, naj ſze vidijo od lüdi KŠ 1754, 21; I vidile ſzo ſze pred nyimi, liki zbloudnoſzt KŠ 1771, 254
2. zdeti se: Csi ſze glih nám csáſzi vidi SM 1747, 73; Zbrojávajte piſzma, ár ſze vám tak vidi, ka vu nyih, 'zitek vekivecsni máte KŠ 1754, 4; Csüli ſzte preklinyanye, ka ſze vám vidi KŠ 1771, 150; Ka ſze ti kvárno vidi BKM 1789, 15; geto ſze ti naj neoupacsno ne vidi KŠ 1754, 5b; Ar oni ſzo náſz malo vreimena, kak ſze nyim vidilo, kastigali SM 1747, 30; med sterimi szo sze mi te edne zaszipávajoucse vidile KOJ 1833, IIII; Ka ſze mi kvárno vidi BRM 1823, 10; Tak i vi ſze zvuna vidite lidém pravicsni KŠ 1771, 77
3. ugajati, biti všeč: Tettzeni; dopádnoti, viditi sze KOJ 1833, 175; naj csini kak ſze mi vidi SM 1747, 72; Vzemi me, gda ſze ti vidi Sztoga ſzvejta KŠ 1754, 256; Kel’ko ſze vam vidi, jejte ino píte SIZ 1807, 32; tak teda, kak sze komi vidi KOJ 1833, 90; z-jarp tiszto vözememo, stero sze nam vidi AI 1875, kaz. br. 8; Vidilo ſze je i meni zrédom tebi piſzati KŠ 1771, 161; Nej sze je vidilo Sztvoriteli nebeszkomi SIZ 1807, 8; vidilo sze je nyemi pohájati KOJ 1833, IX
vidóuči -a -e
1. videč: djánya grejh? Ov ſze doprneſzé znajoucs i vidoucs od ti nepokorni KŠ 1754, 73; Vidoucs ſzam vido nevolo lüſztva mojega KŠ 1771, 361; Vidoucsi pa to lüſztvo, ſzmilüvao ſze je KŠ 1771, 31; Ona pa vidoucsa, zburkala ſze je KŠ 1771, 163; I vſze lüſztvo vidoucse, ka je vcſinyeno KM 1796, 111; zdobri del vaſi vidoucsi vas 'zitek dicsijo Bogá KŠ 1771, 706; Vidoucsi i’ od pléſzanya vö obrnyeno plecse SIZ 1807, 56
2. viden: ſze je i ſzkázao vidoucſi od nyih KŠ 1754, 112; Szkoj ſze pozna ta Vidoucsa Sz. Mati czérkev KŠ 1754, 131; Vſzáksem ſzveſztvi pa more biti Vidoucse zemelſzko dugoványe KŠ 1754, 184; Czérkev je vidoucse ſzpráviscse KMK 1780, 19; Ne pride vecs doli knám zvidoucſim tálom KŠ 1754, 113; zvidoucsim tálom pa ete Áldov aldüje Pop KMK 1780, 51; darüjes na obládanye vszejh mojih vidoucſih protivnikov KM 1783, 66; je Boug ete ſzvejt zne'zivoucſimi, vidoucſimi i nevidoucſimi ſztvármi napuno KŠ 1754, 93
vidóuči -a -e sam. vidni: da ſzo ſzti nevidoucsi ta vidoucsa vcsinyena KŠ 1771, 690; Ár mi ne glédamo ta vidoucsa KŠ 1771, 536; Ne 'zelej düſa eta vidoucsa BKM 1789, 283
vìdivši tudi vidévši tudi vidévči -a -e ko je videl: Jezus i nikoga nej vidivſi zvün te 'zené ercsé KŠ 1771, 292; Sto vidévſi nyéno 'saloszt KM 1783, 239; Pa rejszan vidévsi Gejza, da sze lüsztvo vösztrejbi KOJ 1848, 10; Dečák eta vidévši se je jáko prestrašo BJ 1886, 9; Tak ſze naj ſzvejti ſzvetloſzt vaſſa da videvsi vaſſa dobra dela, dicsio KŠ 1754, 156; Vidivſi pa zvejzdo, radüvali ſzo ſze KŠ 1771, 7; Bojdmo záto veſzéli, Vidivsi Bo'za dela BRM 1823, 73; Vidévcsi Jo'zef, ka nyegovo delo zakrito osztána AI 1875, kaz. br. 7
vídeni tudi vídjeni -a -o viden: Ki je videni po vnougi dnévi od onih KŠ 1771, 383; I oni ſzliſavſi ka 'zivé, i viden je bio od nyé KŠ 1771, 155; Videno je, kak ti o Bôg, hodi TA 1848, 53; szunce je nê vecs videno KAJ 1870, 84; Gda cstém, videne piszke na szlüsane premanyávam KAJ 1870, 6; Tam jeſzte blá'zenſztvo Od ôcs nej vidjeno BRM 1823, 339
1. videti, z vidom zaznavati: I iſzkao ga je vidti KŠ 1771, 197; Piszki sze nemorejo scüti, nego li viditi KAJ 1870, 7; šteroga je po manažeriji viditi AI 1878, 7; Gda vidim nébo TA 1848, 7; Csi vidis gyüncza brata tvojega KŠ 1754, 66; Ti vsza vidis TA 1848, 9; Ki kaj hüdoga vidi ali csüje KOJ 1845, 9; Atila, gda vidi Pápo KOJ 1848, 4; Vsza vidi, razmi KAJ 1848, 9; naj vsaki vidi ino zná BJ 1886, 4; da mi tebé vidimo SM 1747, 55; gda ga vidimo hüdou csiniti KŠ 1754, 39; geto vidimo, ka ſze godi KŠ 1771, 339; vidimo, kak lejčejo pisani metüli AI 1878, 3; nazvejſztita ſtera csüjeta i vidita KŠ 1771, 35; kai vi zdai vidite SM 1747, 14; Vaſe ocsi ſzo pa blá'zene, kaj vidijo KŠ 1771, 43; nyegove ocsi vidijo TA 1848, 9; Jaſz bodem vidil tvoje licze SM 1747, 32; ka de kákſe znamejnye vido KŠ 1771, 250; nebode vido toga vecs na veke TA 1848, 8; ne bodete me vidili od etecz máo KŠ 1771, 79; i vidoucsi vidili bodete KŠ 1771, 43; nyega vidili bodejo SM 1747, 30; neſzi prſzt tvoj eſzi i vidi roké moje KŠ 1771, 333; ti vidi KŠ 1771, 93; naj ga vidim KŠ 1771, 140; naj nej li ſzamo ti vtemnoſzti godécsi vidis veliko ſzvetloſzt KŠ 1754, 12a; naj ga nišče nebi vido BJ 1886, 8; Gda bi pa tou lüſztvo vidilo KŠ 1771, 28; kákſiva ſzem jaſz li dvá vido KŠ 1754, 3b; i Abraháma ſzi vido KŠ 1771, 296; Bogá je niscse nej vido KŠ 1754, 102; vido je ednoga csloveka ſzedécsega KŠ 1771, 28; Okou je nej vidilo KŠ 1754, 142; tam pa edno szrno vido AI 1875, kaz. br. 7; gospodi bejžo, koga tak dugo let ne vido AI 1878, 8; kak jih je escse nej vidla KOJ 1848, 3; csula ino vidila je vsze KAJ 1870, 18; Okou je nej vid’lo SŠ 1796, 5; i mi ſzmo vidili SM 1747, 19; Goſzpodne, gda ſzmo te vidili lacsnoga KŠ 1771, 86; kako ſzte ga vidili vu Nebéſza gori iti SM 1747, 15; i geto ſzo ga vidili, proſzili ſzo ga KŠ 1771, 27; Vidili so ga v boji AI 1878, 6; ár ſzo vidile ocsi moie, tvoie Zvelicſanye SM 1747, 58; Ali ka ſzte vö sli vidit KŠ 1771, 189
2. spoznati, ugotoviti: ako scsés videti koje Bogu drágo SM 1747, 87; Steo bi videti, ſto more prouti náſz BKM 1789, 356; Sztrasno je viditi kak szo tê lidjé zapüscseni AI 1875, kaz. br. 3; Kak vidim nyega diko BKM 1789, 15; vidis vsza moja csinejnya KM 1783, 3; Ne vidis nad ſzebom nágle ſzmrti ſztráha SŠ 1796, 10; Steri vidi brata ſzvojega potrebüvati KŠ 1754, 39; vidim zbantüvanoga Boga KM 1796, 7; Vidimo záto, kaj Goszpodin Boug SIZ 1807, 8; Ár vidite pozványe vaſe KŠ 1771, 492; Jaſz ſzám, bom nyega meni vido KŠ 1754, 139; Vido bom 'sitek vekvecsni SŠ 1796, 163; ár mi nyega vidili bodemo SM 1747, 32; I vidili bomo, liki jé KŠ 1754, 143; Indasne ſzvécze vid’limo SŠ 1796, 16; ár oni bodo Bogá vidili KŠ 1754, 45; ár oni bodo Bogá vidili KŠ 1771, 13; tak ſzpoznaj ino vidi KŠ 1754, 75; Vidite ino ſze varte od ſzkopouſzti KŠ 1754, 62; vidite, varte ſze od kvaſzá Farizeuſov KŠ 1771, 126; Szküszte i vidite, kak prijaznivi je Goszpôd TA 1848, 26; naj vidimo ino vörjemo KŠ 1754, 108; naj vidimo ino vörjemo KŠ 1771, 153; Teda Herodes gda bi vido, kaj je ospotan KŠ 1771, 8; da bi ne vidili ſzinovje Izraelſzki KŠ 1771, 534; Vidoucs ſzam vido nevolo lüſztva KŠ 1771, 361; Vido szam pri tom deli KOJ 1845, V; Dare je zato ſena vidila kai je dobro jeſzti SM 1747, 6; Vido je, ka je žalosten BJ 1886, 3
3. dočakati, doživeti: Steri ſcsé viditi dobre dni KŠ 1754, 59
4. v medmetni rabi izraža opozorilo, spodbudo: Vidis neimám nikoga SM 1747, 71; vidis, brat, keliko jezero 'Zidovov je vörvajoucsi KŠ 1771, 408; Vis, nemiloſztivno kak ſzmrt goſzpoduje BKM 1789, 413; Vis, nemiloſztivno kak ſzmrt goſzpodüje SŠ 1796, 133; Ár 'sena ſzvojega mo'sá vis poſtuje SIZ 1807, 54; Vis, nerázumna 'zivina Nevcsini niksega bina KAJ 1848, 293; dobro dête moje, vis, kak nevolen szem jasz KAJ 1870, 8; szinek moj, vidis, kak hüdô je meni KAJ 1870, 18; vidijo, plemenita goszpoda, to szo moj ocsa KAJ 1870, 54; Vidi, da vecs ne pregrejsi BKM 1789, 220; vidita, da niscse ne zvej KŠ 1771, 30
vìditi se -im se
1. videti se, viden biti: Li vidi ſze, ka je z-Vlaskoga orſzága KŠ 1771, 668; kaksté neznameniti szi sze on bidti vidi KAJ 1848, III; Taksega hipa sze nyemi i edno megnenye dúgo bidti vidi KAJ 1870, 159; Gda ſze oni zvuna tej mouk Vidijo KŠ 1754, 274; da ſze ſzkoro vteliki rázlocsni jezikmi vſzej vidijo té ſz. knige KŠ 1771, A7b; Naj ſze ne vidis lidém, ka ſze poſztis KŠ 1771, 19; naj ſze ne vidi od Goſzpodnovoga oká hüdo KŠ 1754, 40; csinijo, naj ſze vidijo od lüdi KŠ 1754, 21; I vidile ſzo ſze pred nyimi, liki zbloudnoſzt KŠ 1771, 254
2. zdeti se: Csi ſze glih nám csáſzi vidi SM 1747, 73; Zbrojávajte piſzma, ár ſze vám tak vidi, ka vu nyih, 'zitek vekivecsni máte KŠ 1754, 4; Csüli ſzte preklinyanye, ka ſze vám vidi KŠ 1771, 150; Ka ſze ti kvárno vidi BKM 1789, 15; geto ſze ti naj neoupacsno ne vidi KŠ 1754, 5b; Ar oni ſzo náſz malo vreimena, kak ſze nyim vidilo, kastigali SM 1747, 30; med sterimi szo sze mi te edne zaszipávajoucse vidile KOJ 1833, IIII; Ka ſze mi kvárno vidi BRM 1823, 10; Tak i vi ſze zvuna vidite lidém pravicsni KŠ 1771, 77
3. ugajati, biti všeč: Tettzeni; dopádnoti, viditi sze KOJ 1833, 175; naj csini kak ſze mi vidi SM 1747, 72; Vzemi me, gda ſze ti vidi Sztoga ſzvejta KŠ 1754, 256; Kel’ko ſze vam vidi, jejte ino píte SIZ 1807, 32; tak teda, kak sze komi vidi KOJ 1833, 90; z-jarp tiszto vözememo, stero sze nam vidi AI 1875, kaz. br. 8; Vidilo ſze je i meni zrédom tebi piſzati KŠ 1771, 161; Nej sze je vidilo Sztvoriteli nebeszkomi SIZ 1807, 8; vidilo sze je nyemi pohájati KOJ 1833, IX
vidóuči -a -e
1. videč: djánya grejh? Ov ſze doprneſzé znajoucs i vidoucs od ti nepokorni KŠ 1754, 73; Vidoucs ſzam vido nevolo lüſztva mojega KŠ 1771, 361; Vidoucsi pa to lüſztvo, ſzmilüvao ſze je KŠ 1771, 31; Ona pa vidoucsa, zburkala ſze je KŠ 1771, 163; I vſze lüſztvo vidoucse, ka je vcſinyeno KM 1796, 111; zdobri del vaſi vidoucsi vas 'zitek dicsijo Bogá KŠ 1771, 706; Vidoucsi i’ od pléſzanya vö obrnyeno plecse SIZ 1807, 56
2. viden: ſze je i ſzkázao vidoucſi od nyih KŠ 1754, 112; Szkoj ſze pozna ta Vidoucsa Sz. Mati czérkev KŠ 1754, 131; Vſzáksem ſzveſztvi pa more biti Vidoucse zemelſzko dugoványe KŠ 1754, 184; Czérkev je vidoucse ſzpráviscse KMK 1780, 19; Ne pride vecs doli knám zvidoucſim tálom KŠ 1754, 113; zvidoucsim tálom pa ete Áldov aldüje Pop KMK 1780, 51; darüjes na obládanye vszejh mojih vidoucſih protivnikov KM 1783, 66; je Boug ete ſzvejt zne'zivoucſimi, vidoucſimi i nevidoucſimi ſztvármi napuno KŠ 1754, 93
vidóuči -a -e sam. vidni: da ſzo ſzti nevidoucsi ta vidoucsa vcsinyena KŠ 1771, 690; Ár mi ne glédamo ta vidoucsa KŠ 1771, 536; Ne 'zelej düſa eta vidoucsa BKM 1789, 283
vìdivši tudi vidévši tudi vidévči -a -e ko je videl: Jezus i nikoga nej vidivſi zvün te 'zené ercsé KŠ 1771, 292; Sto vidévſi nyéno 'saloszt KM 1783, 239; Pa rejszan vidévsi Gejza, da sze lüsztvo vösztrejbi KOJ 1848, 10; Dečák eta vidévši se je jáko prestrašo BJ 1886, 9; Tak ſze naj ſzvejti ſzvetloſzt vaſſa da videvsi vaſſa dobra dela, dicsio KŠ 1754, 156; Vidivſi pa zvejzdo, radüvali ſzo ſze KŠ 1771, 7; Bojdmo záto veſzéli, Vidivsi Bo'za dela BRM 1823, 73; Vidévcsi Jo'zef, ka nyegovo delo zakrito osztána AI 1875, kaz. br. 7
vídeni tudi vídjeni -a -o viden: Ki je videni po vnougi dnévi od onih KŠ 1771, 383; I oni ſzliſavſi ka 'zivé, i viden je bio od nyé KŠ 1771, 155; Videno je, kak ti o Bôg, hodi TA 1848, 53; szunce je nê vecs videno KAJ 1870, 84; Gda cstém, videne piszke na szlüsane premanyávam KAJ 1870, 6; Tam jeſzte blá'zenſztvo Od ôcs nej vidjeno BRM 1823, 339
Prekmurski
gézditi tudi géjzditi tudi gjéjzditi -im nedov. jezditi: Konyenik sze z-bedrami dr'zi na konyi, gda gêzdi KAJ 1870, 35; Niki pojbár, ki je na ednoj ſibi gezdo, ono je KM 1790, 18; Kriſztus gejzdi v Jeru'sálem KŠ 1771, 67; na oſzelniczi v-Jeru'zálem gyejzdi KŠ 1771, 136; Kriſztus gyejzdi v-Jeru'zálem KŠ 1771, 234
gezdévši -a -e jezdeč: Kralica vszáki dén gezdevsi, kony, csi glih jáko krotki AI 1875, kaz. br. 8
gezdévši -a -e jezdeč: Kralica vszáki dén gezdevsi, kony, csi glih jáko krotki AI 1875, kaz. br. 8
Prekmurski
hodìti hòdim nedov.
1. hoditi, premikati se s korakanjem: da je niſcse nej mogao hoditi po pouti onoj KŠ 1771, 27; Hoditi. Járni KM 1790, 93; ovo tri lejta hodim iſzkat ſzád na etoj figi KŠ 1771, 215; i gda hodis po pouti KŠ 1754, 4; Nistere sztvaré hodijo, drcsejo KAJ 1870, 10; gda je eti na zemli hodo KŠ 1754, 102; Peter, hodo je po vodáj KŠ 1771, 49; da szo nej v-solo hodili KOJ 1845, 7; kak 'smetno je prvomi po nevtrejtoj pouti hoditi KOJ 1833, VI; pren. Vrág okouli hodi TF 1715, 43; Jaſz bodem tebi pout kázal, po steroj bodes hodil SM 1747, 96; ino miloscha za menom bode hodila ABC 1725, A8b; Ino csi glih bi jasz hodil po témnih douli ABC 1725, A8b
2. biti: navékse, csi pred nyimi l ali t hodi, dp. hold KOJ 1833, 44; Léd bi tüdi tak hodo, csi bi ga sto vugnoti steo KAJ 1870, 13; Navküpni sztroski na edno leto vise hodijo od 100 milliona AIP 1876, br. 6, 7
3. živeti, ravnati: tak i nám vnouvom ſitki terbei hoditi TF 1715, 33; da bom mogel hoditi, i ſiveti poleg tve ſzvéte volje SM 1747, 65; kak Krisztuſſi ráj po vouli hoditi KM 1783, 289; Cslovik, ki ne hodi vu tanácsi teh nevernikov SM 1747, 25; Steri mi po vouli hodi SM 1747, 265; ino radi pouleg nyegove zapoveidi hodimo TF 1715, 18; tüdi vu Dühi hodimo SM 1747, 23; i mi vu novoti 'zivota hodimo KŠ 1754, 192; Nego v-praviczi hodimo BRM 1823, 3; Vu Dühi hodite SM 1747, 26; Králove pri toj hodijo KŠ 1754, 273; vnogo ji je, ki po nyej hodijo KŠ 1771, 22; Záto vnovoti 'zitka hodmo KŠ 1754, 112; Vu moji zapovidáj hodite KŠ 1754, 70; vu ſztopái Jesussa Kristussa, bodem hodo SM 1747, 49; ar ſzem jaſz nei ſzerczá boleznoſzti pred tebom hodo SM 1747, 48; Henok je z-Bougom hodo KM 1796, 9; Ár je düsi po vôli hodo TA 1848, 40
4. kot velelnik iti, priti: Hodi bratec, všolo BJ 1886, 6; ſztani gori i hodi KŠ 1771, 28; hodi ſzodecz veren KŠ 1754, 272; hodi i glédaj KŠ 1771, 776; On je velo: hodi kmeni SŠ 1796, 4; Hodi k-nam, oh duh szvéti KAJ 1848, 136; Hodte moi verni SM 1747, 83; hodte blagoszlovleni Ocsé mojega KM 1783, 66; Hotte kmeni, Vi nevolni grejsniczi BKM 1789, 233; Hodte, ino podajte Nyemi vase ſzrdcze BRM 1823, 6; I erkao je Jezus: hodta za menom KŠ 1771, 104; I ercsé nyim: hodmo vu bli'znyejſa mejſzta KŠ 1771, 105; Hodimo vu Soulo KOJ 1845, 138; hodte kmeni vſzi, ki ſze tridite KŠ 1771, 37; hodte hitro vu ográdecz KM 1790, 38
hodéči -a -e hodeč: Tak ednáko v-tvem pozványi vſzigdár hodécs delas SŠ 1796, 128; vtemnoſzti hodécsi vidis veliko ſzvetloſzt KŠ 1754, 12a; Hodécsi pa Je'zus kre mourja KŠ 1771, 12; v-ſoulo hodécsi pojbics KM 1790, 56; Iſzkao ſzi me vnogo hodécs SŠ 1796, 47; I vidoucsi ga vucseniczke po mourji hodécsega KŠ 1771, 49; Predgovor, ali ta naprei hodécſa reics TF 1715, 26; teda z-touv literov hodécsa globoko- ali viszikoglászna, lasztivnoszt KOJ 1833, 80; Niscse je ne csüo, ka bi dobro hodécsa vöra vdárila KAJ 1870, 158; Obá pred Bougom hodécsa vu vſzej zapovidaj KŠ 1771, 161; vidoucsi nejme, plantave hodécse KŠ 1771, 52; vu solo du'zno hodécse soláre AI 1875, br. 2, 2; Radoſzt nad viſztini hodécsimi KŠ 1771, 737
1. hoditi, premikati se s korakanjem: da je niſcse nej mogao hoditi po pouti onoj KŠ 1771, 27; Hoditi. Járni KM 1790, 93; ovo tri lejta hodim iſzkat ſzád na etoj figi KŠ 1771, 215; i gda hodis po pouti KŠ 1754, 4; Nistere sztvaré hodijo, drcsejo KAJ 1870, 10; gda je eti na zemli hodo KŠ 1754, 102; Peter, hodo je po vodáj KŠ 1771, 49; da szo nej v-solo hodili KOJ 1845, 7; kak 'smetno je prvomi po nevtrejtoj pouti hoditi KOJ 1833, VI; pren. Vrág okouli hodi TF 1715, 43; Jaſz bodem tebi pout kázal, po steroj bodes hodil SM 1747, 96; ino miloscha za menom bode hodila ABC 1725, A8b; Ino csi glih bi jasz hodil po témnih douli ABC 1725, A8b
2. biti: navékse, csi pred nyimi l ali t hodi, dp. hold KOJ 1833, 44; Léd bi tüdi tak hodo, csi bi ga sto vugnoti steo KAJ 1870, 13; Navküpni sztroski na edno leto vise hodijo od 100 milliona AIP 1876, br. 6, 7
3. živeti, ravnati: tak i nám vnouvom ſitki terbei hoditi TF 1715, 33; da bom mogel hoditi, i ſiveti poleg tve ſzvéte volje SM 1747, 65; kak Krisztuſſi ráj po vouli hoditi KM 1783, 289; Cslovik, ki ne hodi vu tanácsi teh nevernikov SM 1747, 25; Steri mi po vouli hodi SM 1747, 265; ino radi pouleg nyegove zapoveidi hodimo TF 1715, 18; tüdi vu Dühi hodimo SM 1747, 23; i mi vu novoti 'zivota hodimo KŠ 1754, 192; Nego v-praviczi hodimo BRM 1823, 3; Vu Dühi hodite SM 1747, 26; Králove pri toj hodijo KŠ 1754, 273; vnogo ji je, ki po nyej hodijo KŠ 1771, 22; Záto vnovoti 'zitka hodmo KŠ 1754, 112; Vu moji zapovidáj hodite KŠ 1754, 70; vu ſztopái Jesussa Kristussa, bodem hodo SM 1747, 49; ar ſzem jaſz nei ſzerczá boleznoſzti pred tebom hodo SM 1747, 48; Henok je z-Bougom hodo KM 1796, 9; Ár je düsi po vôli hodo TA 1848, 40
4. kot velelnik iti, priti: Hodi bratec, všolo BJ 1886, 6; ſztani gori i hodi KŠ 1771, 28; hodi ſzodecz veren KŠ 1754, 272; hodi i glédaj KŠ 1771, 776; On je velo: hodi kmeni SŠ 1796, 4; Hodi k-nam, oh duh szvéti KAJ 1848, 136; Hodte moi verni SM 1747, 83; hodte blagoszlovleni Ocsé mojega KM 1783, 66; Hotte kmeni, Vi nevolni grejsniczi BKM 1789, 233; Hodte, ino podajte Nyemi vase ſzrdcze BRM 1823, 6; I erkao je Jezus: hodta za menom KŠ 1771, 104; I ercsé nyim: hodmo vu bli'znyejſa mejſzta KŠ 1771, 105; Hodimo vu Soulo KOJ 1845, 138; hodte kmeni vſzi, ki ſze tridite KŠ 1771, 37; hodte hitro vu ográdecz KM 1790, 38
hodéči -a -e hodeč: Tak ednáko v-tvem pozványi vſzigdár hodécs delas SŠ 1796, 128; vtemnoſzti hodécsi vidis veliko ſzvetloſzt KŠ 1754, 12a; Hodécsi pa Je'zus kre mourja KŠ 1771, 12; v-ſoulo hodécsi pojbics KM 1790, 56; Iſzkao ſzi me vnogo hodécs SŠ 1796, 47; I vidoucsi ga vucseniczke po mourji hodécsega KŠ 1771, 49; Predgovor, ali ta naprei hodécſa reics TF 1715, 26; teda z-touv literov hodécsa globoko- ali viszikoglászna, lasztivnoszt KOJ 1833, 80; Niscse je ne csüo, ka bi dobro hodécsa vöra vdárila KAJ 1870, 158; Obá pred Bougom hodécsa vu vſzej zapovidaj KŠ 1771, 161; vidoucsi nejme, plantave hodécse KŠ 1771, 52; vu solo du'zno hodécse soláre AI 1875, br. 2, 2; Radoſzt nad viſztini hodécsimi KŠ 1771, 737
Prekmurski
lèhko in lèjhko in lèjko prisl.
1. lahko, izraža dejanje, za katerega ni potreben velik trud: Nemci szo nej tak lehko mogli zgübo Pannonie pozábiti KOJ 1848, 8; Hercegovinanci tak lehko proti sztojio AI 1875, kaz. br. 3; szo mocsni i trüda lehko trpécsi lidjé AI 1875, kaz. br. 3
2. izraža možnost kakega dejanja: da li tebé mám, Leihko vſze ta drüga nehám SM 1747, 7; vu ednom vadlüvany i vöri pobo'zno lejhko 'zivéjo KŠ 1754, 220; Pri váſz pa lejhko oſztánem KŠ 1771, 525; Kteri ako je glih dobro veſzeljé leiko mogo meti, je on kris preterpo SM 1747, 28; Csi gli bi ga Boug v-ednom ocsnom megnenyi lejhko ſztvouro, dönok je KM 1796, 3; Zdá lejko mi merjémo SŠ 1796, 75; lehko poká'semo, ka 'se známo KOJ 1845, 17
ležéjše in lehžéše lažje: le'zejſe je kumili ſzkouſz iglé vüjh idti KŠ 1771, 63; Lüdje svoje hiže vküpezidajo, naj tém lehžêše eden toga drügoga pomágajo BJ 1886, 22
lèži in lehžé lažje: jeli vnyem, ali pa zvüna nyega, bodo le'zi mogli 'ziveti KŠ 1754, 220; Ar ka je le'zi povedati: odpüſcseni ſzo tebi grejhi KŠ 1771, 28; le'zi bode Sodomſzkoj i Gomorſzkoj zemli KŠ 1771, 32; Le'zi pa je nébi i zemli prejti, liki právde ednoj piknyiczi ſzpádnoti KŠ 1771, 226; Dávid, igrao je prinyem, i le'ſi je grátalo Sauli KM 1796, 55; csi sze zrák vszigdár leh'zé ponávla AIN 1876, 62; ár dácsa potáksem doszta leh'zé bode plácsana AI 1875, kaz. br. 1; ka leh'ze orjés AIN 1876, 46; le'zi dobijo za málo plácso rokodelavce AIP 1876, br. 2, 3; Tiruſi i Sidoni le'zej bode na ſzoudnyi dén KŠ 1771, 36; kaj Sodomſzkoj zemli le'zej bode na ſzoudnyi dén KŠ 1771, 37; najbi oni tejm lesej eden-drügoga ſzrecsnoga vcsiniti mogli SIZ 1807, 8
1. lahko, izraža dejanje, za katerega ni potreben velik trud: Nemci szo nej tak lehko mogli zgübo Pannonie pozábiti KOJ 1848, 8; Hercegovinanci tak lehko proti sztojio AI 1875, kaz. br. 3; szo mocsni i trüda lehko trpécsi lidjé AI 1875, kaz. br. 3
2. izraža možnost kakega dejanja: da li tebé mám, Leihko vſze ta drüga nehám SM 1747, 7; vu ednom vadlüvany i vöri pobo'zno lejhko 'zivéjo KŠ 1754, 220; Pri váſz pa lejhko oſztánem KŠ 1771, 525; Kteri ako je glih dobro veſzeljé leiko mogo meti, je on kris preterpo SM 1747, 28; Csi gli bi ga Boug v-ednom ocsnom megnenyi lejhko ſztvouro, dönok je KM 1796, 3; Zdá lejko mi merjémo SŠ 1796, 75; lehko poká'semo, ka 'se známo KOJ 1845, 17
ležéjše in lehžéše lažje: le'zejſe je kumili ſzkouſz iglé vüjh idti KŠ 1771, 63; Lüdje svoje hiže vküpezidajo, naj tém lehžêše eden toga drügoga pomágajo BJ 1886, 22
lèži in lehžé lažje: jeli vnyem, ali pa zvüna nyega, bodo le'zi mogli 'ziveti KŠ 1754, 220; Ar ka je le'zi povedati: odpüſcseni ſzo tebi grejhi KŠ 1771, 28; le'zi bode Sodomſzkoj i Gomorſzkoj zemli KŠ 1771, 32; Le'zi pa je nébi i zemli prejti, liki právde ednoj piknyiczi ſzpádnoti KŠ 1771, 226; Dávid, igrao je prinyem, i le'ſi je grátalo Sauli KM 1796, 55; csi sze zrák vszigdár leh'zé ponávla AIN 1876, 62; ár dácsa potáksem doszta leh'zé bode plácsana AI 1875, kaz. br. 1; ka leh'ze orjés AIN 1876, 46; le'zi dobijo za málo plácso rokodelavce AIP 1876, br. 2, 3; Tiruſi i Sidoni le'zej bode na ſzoudnyi dén KŠ 1771, 36; kaj Sodomſzkoj zemli le'zej bode na ſzoudnyi dén KŠ 1771, 37; najbi oni tejm lesej eden-drügoga ſzrecsnoga vcsiniti mogli SIZ 1807, 8
Prekmurski
mèsto tudi méjsto -a s
1. mesto, večje naselje: i vſzáko meſzto ali hi'za razdeljena prouti ſzebi KŠ 1771, 39; I gda bi ga poznali tiſztoga meſzta mo'zjé KŠ 1771, 49; zMeſzta Betlehema KŠ 1771, 3 (B2a); Ki sz-tühinszkoga meszta trsztje scsé kupiti AI 1875, kaz. br. 8; le'zi bode liki meſzti onomi KŠ 1771, 32; Teda ga je vzéo vrág vu ſzveto meſzto KŠ 1771, 11; Vu meſzto Názareth KŠ 1771, 17; szi naprávijo csüdno meszto Benetke KAJ 1848, 4; Etakše selo se za mesto ali za váraš zové BJ 1886, 22; Stámpano vSaxonii vMeſzti Halla TF 1715, 1; I, tá pridoucſi prebivao je vmeſzti, ſtero ſze veli Názareth KŠ 1771, 9; v-sterom meszti sze orszácsko szpraviscse odpré AI 1875, kaz. br. 1; na porüsenyé trdnimejſzt KŠ 1754, 161; vno'zina lüſztva od Galilee, i deſzét mejſzt KŠ 1771, 13; Teda je zácsao na oucsi metati tiſztim mejſztam KŠ 1771, 36; ne ſzkoncsate mejſzta Izraelſzka KŠ 1771, 33; gráde i meszta dao obzidati mocsno KOJ 1848, 8; akoſze glih v niſterih meiſztih, katechiſmus reczitüje TF 1715, 5; geto ſzo ji vnogo vnougi mejſztaj pripelali KŠ 1771, A5b; Obari náſz zevſzejmi mejſztami, veſzniczami KŠ 1754, 224; pren. I ovo, vſze meſzto je vö slo pred Jezuſa KŠ 1771, 227
2. nedoločen kraj: Meſzta i vrejmen, ka gde? i gda? je piſzao, pravicsno neznamo KŠ 1771, 338; Golgotha, tou je, temena meſzto KŠ 1771, 95; vnebéſzaj, vpékli, Trétyega meſzta pa nejga KŠ 1754, 151; bi sze Roditelje obodvoujega meszta bole szpoznali KOJ 1833, XVII; odgovárjajo kokotje z najdalešnoga mesta AI 1878, 3; V-nisteri mesztaj bratva 'ze zacsnyena AI 1875, kaz. br. 8; Törki szo z-vnogih mesztaj voodtirani AI 1875, kaz. br. 3
3. kraj v naravi ali prostoru: Kak zárocsnik z-ſzvega meſzta, Zisoje BKM 1789, 4; ono [šibo] je nepreſztano ſcsuko, naj bi ſze z-meſzta genola KM 1790, 18; je kruglo szkôsz vêk na tiszto meszto poszlo AI 1875, kaz. br. 7; Po večeráj povrže svojo skrivno mesto AI 1878, 7; ſzvetloſzt, (ſzveicso) stera vu kmécsnom meſzti ſzveiti SM 1747, 25; Vſzigdár i vſzaksem meſzti, gdekoli ga molimo KŠ 1754, 182; To drugo je pa ſzpadnolo na pecsinſzka mejſzta KŠ 1771, 111; Düso mi razveſzeli vszáki mejstaj BKM 1789, 4; Szvojo 'sivino ſzo vnogokrát po prepovejdani mejſztej paſzli KM 1790, 70; pren. Oh nebésza, prelejpo meszto KM 1783, 183; On je vnougom meſzti, Vu vecsérji, vu rejcſi nazoucsi BKM 1789, 9; Touje moie meſzto, gde vi bodte ſztali SM 1747, 83; Dokecs pridem ta na meſzto vu nebeſzko Kraleſztvo SM 1747, 1747, 78; Nám meſzto ſzprávlat ide BKM 1789, 109; Ponizno 'zele ſzrdcze, V-nyem ſzi meſzto ſzprávi BRM 1823, 1823, 6; da jih je 10 jezér na meszti koncza dálo KOJ 1848, 8; i kvár, ſteroga je vcsino, na meſzto poſztávi KMK 1780, 75
4. položaj, funkcija: najsztarêsi na predszednika meszto sztopécsi AI 1875, kaz. br. 1
5. odlomek pisanega, govorjenega besedila: nej z-Szvétoga Mátaja Evangyelioma (ár je vnougom meſzti dugsi i vnoga má) KŠ 1771, 102; Liki i v drügom meſzti právi KŠ 1771, 678; ſztáre peſzmi ſzem na meſzti nihao BKM 1789, 4b
6. mesto na telesu: i z-meſzom je ono meſzto nazáj napuno KM 1783, 6
1. mesto, večje naselje: i vſzáko meſzto ali hi'za razdeljena prouti ſzebi KŠ 1771, 39; I gda bi ga poznali tiſztoga meſzta mo'zjé KŠ 1771, 49; zMeſzta Betlehema KŠ 1771, 3 (B2a); Ki sz-tühinszkoga meszta trsztje scsé kupiti AI 1875, kaz. br. 8; le'zi bode liki meſzti onomi KŠ 1771, 32; Teda ga je vzéo vrág vu ſzveto meſzto KŠ 1771, 11; Vu meſzto Názareth KŠ 1771, 17; szi naprávijo csüdno meszto Benetke KAJ 1848, 4; Etakše selo se za mesto ali za váraš zové BJ 1886, 22; Stámpano vSaxonii vMeſzti Halla TF 1715, 1; I, tá pridoucſi prebivao je vmeſzti, ſtero ſze veli Názareth KŠ 1771, 9; v-sterom meszti sze orszácsko szpraviscse odpré AI 1875, kaz. br. 1; na porüsenyé trdnimejſzt KŠ 1754, 161; vno'zina lüſztva od Galilee, i deſzét mejſzt KŠ 1771, 13; Teda je zácsao na oucsi metati tiſztim mejſztam KŠ 1771, 36; ne ſzkoncsate mejſzta Izraelſzka KŠ 1771, 33; gráde i meszta dao obzidati mocsno KOJ 1848, 8; akoſze glih v niſterih meiſztih, katechiſmus reczitüje TF 1715, 5; geto ſzo ji vnogo vnougi mejſztaj pripelali KŠ 1771, A5b; Obari náſz zevſzejmi mejſztami, veſzniczami KŠ 1754, 224; pren. I ovo, vſze meſzto je vö slo pred Jezuſa KŠ 1771, 227
2. nedoločen kraj: Meſzta i vrejmen, ka gde? i gda? je piſzao, pravicsno neznamo KŠ 1771, 338; Golgotha, tou je, temena meſzto KŠ 1771, 95; vnebéſzaj, vpékli, Trétyega meſzta pa nejga KŠ 1754, 151; bi sze Roditelje obodvoujega meszta bole szpoznali KOJ 1833, XVII; odgovárjajo kokotje z najdalešnoga mesta AI 1878, 3; V-nisteri mesztaj bratva 'ze zacsnyena AI 1875, kaz. br. 8; Törki szo z-vnogih mesztaj voodtirani AI 1875, kaz. br. 3
3. kraj v naravi ali prostoru: Kak zárocsnik z-ſzvega meſzta, Zisoje BKM 1789, 4; ono [šibo] je nepreſztano ſcsuko, naj bi ſze z-meſzta genola KM 1790, 18; je kruglo szkôsz vêk na tiszto meszto poszlo AI 1875, kaz. br. 7; Po večeráj povrže svojo skrivno mesto AI 1878, 7; ſzvetloſzt, (ſzveicso) stera vu kmécsnom meſzti ſzveiti SM 1747, 25; Vſzigdár i vſzaksem meſzti, gdekoli ga molimo KŠ 1754, 182; To drugo je pa ſzpadnolo na pecsinſzka mejſzta KŠ 1771, 111; Düso mi razveſzeli vszáki mejstaj BKM 1789, 4; Szvojo 'sivino ſzo vnogokrát po prepovejdani mejſztej paſzli KM 1790, 70; pren. Oh nebésza, prelejpo meszto KM 1783, 183; On je vnougom meſzti, Vu vecsérji, vu rejcſi nazoucsi BKM 1789, 9; Touje moie meſzto, gde vi bodte ſztali SM 1747, 83; Dokecs pridem ta na meſzto vu nebeſzko Kraleſztvo SM 1747, 1747, 78; Nám meſzto ſzprávlat ide BKM 1789, 109; Ponizno 'zele ſzrdcze, V-nyem ſzi meſzto ſzprávi BRM 1823, 1823, 6; da jih je 10 jezér na meszti koncza dálo KOJ 1848, 8; i kvár, ſteroga je vcsino, na meſzto poſztávi KMK 1780, 75
4. položaj, funkcija: najsztarêsi na predszednika meszto sztopécsi AI 1875, kaz. br. 1
5. odlomek pisanega, govorjenega besedila: nej z-Szvétoga Mátaja Evangyelioma (ár je vnougom meſzti dugsi i vnoga má) KŠ 1771, 102; Liki i v drügom meſzti právi KŠ 1771, 678; ſztáre peſzmi ſzem na meſzti nihao BKM 1789, 4b
6. mesto na telesu: i z-meſzom je ono meſzto nazáj napuno KM 1783, 6
Prekmurski
nìgda prisl.
1. nekdaj, nekoč: Katechismus, dávno nigda, po D. Luther ſzpiſzani TF 1715, 1; ino akoſze glih nigda nigda katechismus reczitüje TF 1715, 5; tá korouna, Stero nám dá Kriſztus nigda KŠ 1754, 274; Korinthus meſzto, ſtero je nigda vu velikom trstvi plavalo KŠ 1771, 487; i nej ſzmo ſze bojali, ka bi náſz nigda na veke ſzkváro KM 1780, 77; Vſze tou, ka je ſztvorjeno nigda dicsi BKM 1789, 378; goſzpoudi, ki je li nigda nigda mogao poglédnoti KM 1790, 74; Za jálnoſzt naso v-Ádami nigda, v-ſtero ſzmo ſzpadnoli SŠ 1796, 94; je Boug blagoſzlovo, kakti nigda Tóbiássa je prigledno SIZ 1807, 4; Hercegovina, Bosnia i Albánia szo 'ze od nigda törszka dr'zéla AI 1875, kaz. br. 3
2. kdaj, včasih: on haszek, steri sze zná nigda po etoj knigi szpraviti KOJ 1833, V; Nigda i mêsec svetlost dáva BJ 1886, 35
1. nekdaj, nekoč: Katechismus, dávno nigda, po D. Luther ſzpiſzani TF 1715, 1; ino akoſze glih nigda nigda katechismus reczitüje TF 1715, 5; tá korouna, Stero nám dá Kriſztus nigda KŠ 1754, 274; Korinthus meſzto, ſtero je nigda vu velikom trstvi plavalo KŠ 1771, 487; i nej ſzmo ſze bojali, ka bi náſz nigda na veke ſzkváro KM 1780, 77; Vſze tou, ka je ſztvorjeno nigda dicsi BKM 1789, 378; goſzpoudi, ki je li nigda nigda mogao poglédnoti KM 1790, 74; Za jálnoſzt naso v-Ádami nigda, v-ſtero ſzmo ſzpadnoli SŠ 1796, 94; je Boug blagoſzlovo, kakti nigda Tóbiássa je prigledno SIZ 1807, 4; Hercegovina, Bosnia i Albánia szo 'ze od nigda törszka dr'zéla AI 1875, kaz. br. 3
2. kdaj, včasih: on haszek, steri sze zná nigda po etoj knigi szpraviti KOJ 1833, V; Nigda i mêsec svetlost dáva BJ 1886, 35
Prekmurski
nìšteri -a -o nedol. zaim.
1. nekateri: té, ki .. i csini niſteri ſztou krát teliko KŠ 1771, 43; Nisteri cslovek szi jáko lehko dene AIN 1876, 42; ali malo nisteri je zgrüntávao AI 1875, kaz. br. 6; ka bi se človeki tak navadile, kak ništera domáča stvár AI 1878, 6; [seme] prineſzlo je niſtero pa séſztdeſzét krát teliko KŠ 1771, 42; Nisteroj Goszpodi sze tüdi rouka more küsnoti KOJ 1845, 27; Nisteroj deci je vszigdár grdi nôsz KAJ 1870, 31; ſzlüge nyegove niſteroga ſzi zbili KŠ 1771, 70; csigli v-nisterom táli neglihi pod Krisztusovi peroutai KOJ 1833, XI; da szta obadva vnisterom táli po törszko oblászt vr'zeniva AI 1875, kaz. br. 3; tak, ka je vu niſteroj ſtrofi vecs tálov recsicz BKM 1789, 2; Vu nisteroj sôli nacsi naidemo táblo KAJ 1870, 9; Vu ništeroj hiži rokodelavci prebivajo BJ 1886, 7; Gda bi Goſzpon Kriſztus z-niſterim dnévom pred ſzvojimi mokami gezdo KM 1796, 104; i Profeta nisteri Soltári SM 1747, 91; niſteri ſzo .. niſteri hüsi KŠ 1754, 95; I ovo, niſteri z piſzácsov erkli ſzo KŠ 1771, 28; csi gli bi niſteri ſteli, nej ſzo knige meli BKM 1789; z-Erdelszkoga nisteri szo nemski gvant noszili AI 1875, kaz. br. 1; Ništeri so ménši od rošča AI 1878, 23; Ništeri so že ztrávov zarašeni BJ 1886, 26; vu kterom jeſzo i tak niſtere krátke molitve SM 1747, 1; Tak te vidoucse niſtere ſze zovéjo KŠ 1754, 131; i niſtere znouvics obrnyene BKM 1789, 4; ſze je nahájalo, i nistere neſzpodobne recsi BRM 1823, II; Nistere sztvarê hodijo KAJ 1870, 10; Ništere so že znôva zoráne BJ 1886, 38; tejla .. niſtera pa na ſzmrt KŠ 1754, 139; Nistera leta 'ze bitje tecsé AI 1875, kaz. br. 3; zvün niſteri Goszpoczkoga réda verni Bo'zi mou'zov KŠ 1754, 4b; Z odvrnênye nisteri znameniti nevôl BRM 1823, IX; liki ſze niſterim drejmle KŠ 1771, 2 (B1b); I on je dáo .. niſtere pa Paſztére KŠ 1754, 10; zmed koterimi ſzo niſtere zbili KŠ 1771, 139; i on je vu ſzvojem Katekizmusi, niſtere ſzlov. peſzmi vo dao ſtámpati BKM 1789, 3b; nego szo Vôgri escse nister drüge národe med szébe notri prijali KOJ 1833, X; Grittus je nistere dáo vmoriti KOJ 1848, 80; Nistere lüszke odêvajo KAJ 1870, 10; i za nistere dnéve sze na prevzeme vtanácsivanye AI 1875, kaz. br. 2; ino akoſze glih vniſterih meiſztih katechiſmus reczituje TF 1715, 5; Nahájajo ſze vniſteri peſzmaj ete ztühoga jezika recsi BKM 1789, 7; V-nisteri mesztaj bratva 'ze zacsnyena AI 1875, kaz. br. 8; zniſterimi molitvami i peſzmami KŠ 1754, 3b; z-nisterimi pa govorejnya tále razlocsávamo KOJ 1833, 8; ali se [čebela] zništerimi delavci odseli AI 1878, 36
2. nekaj: ár živé [enodnevnice] samo ništeri vör AI 1878, 38; Za nistera leta szina szo za krála zébrali AI 1875, kaz. br. 3; Pred nisterimi dnévi törci szo strelali AIP 1876, br. 1, 5
1. nekateri: té, ki .. i csini niſteri ſztou krát teliko KŠ 1771, 43; Nisteri cslovek szi jáko lehko dene AIN 1876, 42; ali malo nisteri je zgrüntávao AI 1875, kaz. br. 6; ka bi se človeki tak navadile, kak ništera domáča stvár AI 1878, 6; [seme] prineſzlo je niſtero pa séſztdeſzét krát teliko KŠ 1771, 42; Nisteroj Goszpodi sze tüdi rouka more küsnoti KOJ 1845, 27; Nisteroj deci je vszigdár grdi nôsz KAJ 1870, 31; ſzlüge nyegove niſteroga ſzi zbili KŠ 1771, 70; csigli v-nisterom táli neglihi pod Krisztusovi peroutai KOJ 1833, XI; da szta obadva vnisterom táli po törszko oblászt vr'zeniva AI 1875, kaz. br. 3; tak, ka je vu niſteroj ſtrofi vecs tálov recsicz BKM 1789, 2; Vu nisteroj sôli nacsi naidemo táblo KAJ 1870, 9; Vu ništeroj hiži rokodelavci prebivajo BJ 1886, 7; Gda bi Goſzpon Kriſztus z-niſterim dnévom pred ſzvojimi mokami gezdo KM 1796, 104; i Profeta nisteri Soltári SM 1747, 91; niſteri ſzo .. niſteri hüsi KŠ 1754, 95; I ovo, niſteri z piſzácsov erkli ſzo KŠ 1771, 28; csi gli bi niſteri ſteli, nej ſzo knige meli BKM 1789; z-Erdelszkoga nisteri szo nemski gvant noszili AI 1875, kaz. br. 1; Ništeri so ménši od rošča AI 1878, 23; Ništeri so že ztrávov zarašeni BJ 1886, 26; vu kterom jeſzo i tak niſtere krátke molitve SM 1747, 1; Tak te vidoucse niſtere ſze zovéjo KŠ 1754, 131; i niſtere znouvics obrnyene BKM 1789, 4; ſze je nahájalo, i nistere neſzpodobne recsi BRM 1823, II; Nistere sztvarê hodijo KAJ 1870, 10; Ništere so že znôva zoráne BJ 1886, 38; tejla .. niſtera pa na ſzmrt KŠ 1754, 139; Nistera leta 'ze bitje tecsé AI 1875, kaz. br. 3; zvün niſteri Goszpoczkoga réda verni Bo'zi mou'zov KŠ 1754, 4b; Z odvrnênye nisteri znameniti nevôl BRM 1823, IX; liki ſze niſterim drejmle KŠ 1771, 2 (B1b); I on je dáo .. niſtere pa Paſztére KŠ 1754, 10; zmed koterimi ſzo niſtere zbili KŠ 1771, 139; i on je vu ſzvojem Katekizmusi, niſtere ſzlov. peſzmi vo dao ſtámpati BKM 1789, 3b; nego szo Vôgri escse nister drüge národe med szébe notri prijali KOJ 1833, X; Grittus je nistere dáo vmoriti KOJ 1848, 80; Nistere lüszke odêvajo KAJ 1870, 10; i za nistere dnéve sze na prevzeme vtanácsivanye AI 1875, kaz. br. 2; ino akoſze glih vniſterih meiſztih katechiſmus reczituje TF 1715, 5; Nahájajo ſze vniſteri peſzmaj ete ztühoga jezika recsi BKM 1789, 7; V-nisteri mesztaj bratva 'ze zacsnyena AI 1875, kaz. br. 8; zniſterimi molitvami i peſzmami KŠ 1754, 3b; z-nisterimi pa govorejnya tále razlocsávamo KOJ 1833, 8; ali se [čebela] zništerimi delavci odseli AI 1878, 36
2. nekaj: ár živé [enodnevnice] samo ništeri vör AI 1878, 38; Za nistera leta szina szo za krála zébrali AI 1875, kaz. br. 3; Pred nisterimi dnévi törci szo strelali AIP 1876, br. 1, 5
Prekmurski
opádnoti -em dov.
1. pasti, storiti moralno slabo dejanje: Naj ne opádnem proſzim te SŠ 1796, 120; I opádne ji szrdce KAJ 1870, 19; pren. Ta dusna vêſzt neopádne BRM 1823, 273
2. izraža nastop stanja, kot ga nakazuje določilo: Dönok ne opádnem vu dvoinoſzt SM 1747, 73; Dönok ne opádnem vu dvojnoſzt BKM 1789, 166; V-dvojnoſzt ne opádnem SŠ 1796, 60; csi vsaloſzt opádnes SM 1747, 89; Csi v'zaloſzt opádnes BKM 1789, 183; Da v-bátrivnoſzt neopá(dne)te BRM 1823, 226; Vu velikoj 'zaloſzti vu dvojnoſzt bi 'ze opao BKM 1789, 289; V-obláſzt te ſzmrti ſzam opao SŠ 1796, 155
3. zadeti: ako na nyé glih ſzmertne opadneio kastige SM 1747, 87
4. odpasti: I, kak gingav liszt opádne KAJ 1848, 242
5. upasti, znižati se: i po csáſzi je tak opádnola voda KM 1796, 12
6. poklekniti: Ino na licze pred nyim opadnimo BKM 1789, 301
opádnjeni -a -o
1. odpadel: i z-szvojim opádnyenim lisztjem szo jo notrizagrnole KAJ 1870, 101
2. padel, ki je storil moralno slabo dejanje: Opádnyeni od vöre mocſen potrdnik BKM 1789, 148; Opádnyene zdigne gori BKM 1789, 357; Da opádnyene gori zdignes BKM 1789, 348
1. pasti, storiti moralno slabo dejanje: Naj ne opádnem proſzim te SŠ 1796, 120; I opádne ji szrdce KAJ 1870, 19; pren. Ta dusna vêſzt neopádne BRM 1823, 273
2. izraža nastop stanja, kot ga nakazuje določilo: Dönok ne opádnem vu dvoinoſzt SM 1747, 73; Dönok ne opádnem vu dvojnoſzt BKM 1789, 166; V-dvojnoſzt ne opádnem SŠ 1796, 60; csi vsaloſzt opádnes SM 1747, 89; Csi v'zaloſzt opádnes BKM 1789, 183; Da v-bátrivnoſzt neopá(dne)te BRM 1823, 226; Vu velikoj 'zaloſzti vu dvojnoſzt bi 'ze opao BKM 1789, 289; V-obláſzt te ſzmrti ſzam opao SŠ 1796, 155
3. zadeti: ako na nyé glih ſzmertne opadneio kastige SM 1747, 87
4. odpasti: I, kak gingav liszt opádne KAJ 1848, 242
5. upasti, znižati se: i po csáſzi je tak opádnola voda KM 1796, 12
6. poklekniti: Ino na licze pred nyim opadnimo BKM 1789, 301
opádnjeni -a -o
1. odpadel: i z-szvojim opádnyenim lisztjem szo jo notrizagrnole KAJ 1870, 101
2. padel, ki je storil moralno slabo dejanje: Opádnyeni od vöre mocſen potrdnik BKM 1789, 148; Opádnyene zdigne gori BKM 1789, 357; Da opádnyene gori zdignes BKM 1789, 348
Prekmurski
opásti opádnem dov.
1. pasti, storiti moralno slabo dejanje: ali gda glih ſchem opaſzti, Jesus na pomocs pridi mi SM 1747, 68; Ali nedáj mi opáſzti BKM 1789, 212
2. izraža nastop stanja, kot ga nakazuje določilo: Vobláſzt te ſzmrti ſzam opao BKM 1789, 426
1. pasti, storiti moralno slabo dejanje: ali gda glih ſchem opaſzti, Jesus na pomocs pridi mi SM 1747, 68; Ali nedáj mi opáſzti BKM 1789, 212
2. izraža nastop stanja, kot ga nakazuje določilo: Vobláſzt te ſzmrti ſzam opao BKM 1789, 426
Prekmurski
pristóupiti -im dov.
1. pristopiti: k-ſztoli goscsenyá 'selejm priſztoupiti KM 1783, 153; Da prisztôpim k oltári bo'zemi TA 1848, 35; priſztoupi i pridrü'zi ſze ktejm koulam KŠ 1771, 366; K-nyej prisztoupi bradáti szoldák KOJ 1845, 85; hitro tá prisztoupita KOJ 1845, 114; vogerszki sztálisi ino Rédovje prisztoupijo k-tróni KOJ 1848, 110; Priſztoupmo knyemi ſzprávim ſzrczom KŠ 1754, 136; Priſztoupimo vſzi navküp k-Szini Bo'zemi BKM 1789, 146; Prisztoupte vi Angyelje Bo'ſi KM 1783, 154; Tvoj düh naj kmojemi Priſztoupi BKM 1789, 382; Naj vu doſztojnoj oupravi priſztoupimo k-Goſzpodna ſztoli BKM 1789, 65; I ovo angyeo Goſzpodnov je priſztoupo knyim KŠ 1771, 168; Priſztoupo je pa i Nikodemus KM 1796, 112; Pojbár je tá prisztôpo KAJ 1870, 126; I ona je vu onoj vöri priſztoupila KŠ 1771, 171; ovo dvá mo'zá ſzta priſztoupila knyim KŠ 1771, 342; i kbrodi ſzo priſztoupili KŠ 1771, 122; Apoſtolje ſzo Knyemi priſztoupili BKM 1789, 254; pren. ſz-kákſim priprávlanyem more cslovik priſztoupiti k-Oltárſzkomi Szveſztvi KM 1796, 105
2. pridružiti se: ino vogerska vojszka tüdi szkoro vsza k-nyemi prisztoupila KOJ 1848, 35; Priſztoupiti k-Evangyeliomi KŠ 1754, 209; csi glih kſzoudbi priſztoupim SM 1747, 78; zná i száma t litera prisztoupiti KOJ 1833, 84; csi Sz. Dühá moucs priſztoupi KŠ 1754, 69; Csi ſto nepriſztoupi kzdravim ricsém Goſzpodna naſega KŠ 1771, 642; Vcsászi prisztoupi tüdi trétye persône pronomen: o KOJ 1833, 137; ali csi k-Predgi rejtko priſztoupimo KMK 1780; Porácsam pa vám Febo i priſztoupte ji, vu komkoli deli bode váſz potrebüvala KŠ 1771, 484; za toga volo nejszo k kersztsansztvi prisztoupili KOJ 1914, 99; geto szo velikási k-tomi z ednim glászom prisztôpili AIP 1876, br. 3, 2
pristóupivši -a -e ko je pristopil: I priſztoupivſi knyemi te ſzküsávecz, erkao je KŠ 1771, 11; i k-nyemi priſztoupivſi küsno ga je KM 1796, 106; nego knyej priſztoupivsi naj je gori vzememo KŠ 1754, 213; i priſztoupivſi vtrgnoli ga i pelali ſzo ga vu tanács KŠ 1771, 358
pristòpleni -a -o ki je pristopil: stere szo od k nyim prisztoplenih Huszitov prejmali KOJ 1914, 138
1. pristopiti: k-ſztoli goscsenyá 'selejm priſztoupiti KM 1783, 153; Da prisztôpim k oltári bo'zemi TA 1848, 35; priſztoupi i pridrü'zi ſze ktejm koulam KŠ 1771, 366; K-nyej prisztoupi bradáti szoldák KOJ 1845, 85; hitro tá prisztoupita KOJ 1845, 114; vogerszki sztálisi ino Rédovje prisztoupijo k-tróni KOJ 1848, 110; Priſztoupmo knyemi ſzprávim ſzrczom KŠ 1754, 136; Priſztoupimo vſzi navküp k-Szini Bo'zemi BKM 1789, 146; Prisztoupte vi Angyelje Bo'ſi KM 1783, 154; Tvoj düh naj kmojemi Priſztoupi BKM 1789, 382; Naj vu doſztojnoj oupravi priſztoupimo k-Goſzpodna ſztoli BKM 1789, 65; I ovo angyeo Goſzpodnov je priſztoupo knyim KŠ 1771, 168; Priſztoupo je pa i Nikodemus KM 1796, 112; Pojbár je tá prisztôpo KAJ 1870, 126; I ona je vu onoj vöri priſztoupila KŠ 1771, 171; ovo dvá mo'zá ſzta priſztoupila knyim KŠ 1771, 342; i kbrodi ſzo priſztoupili KŠ 1771, 122; Apoſtolje ſzo Knyemi priſztoupili BKM 1789, 254; pren. ſz-kákſim priprávlanyem more cslovik priſztoupiti k-Oltárſzkomi Szveſztvi KM 1796, 105
2. pridružiti se: ino vogerska vojszka tüdi szkoro vsza k-nyemi prisztoupila KOJ 1848, 35; Priſztoupiti k-Evangyeliomi KŠ 1754, 209; csi glih kſzoudbi priſztoupim SM 1747, 78; zná i száma t litera prisztoupiti KOJ 1833, 84; csi Sz. Dühá moucs priſztoupi KŠ 1754, 69; Csi ſto nepriſztoupi kzdravim ricsém Goſzpodna naſega KŠ 1771, 642; Vcsászi prisztoupi tüdi trétye persône pronomen: o KOJ 1833, 137; ali csi k-Predgi rejtko priſztoupimo KMK 1780; Porácsam pa vám Febo i priſztoupte ji, vu komkoli deli bode váſz potrebüvala KŠ 1771, 484; za toga volo nejszo k kersztsansztvi prisztoupili KOJ 1914, 99; geto szo velikási k-tomi z ednim glászom prisztôpili AIP 1876, br. 3, 2
pristóupivši -a -e ko je pristopil: I priſztoupivſi knyemi te ſzküsávecz, erkao je KŠ 1771, 11; i k-nyemi priſztoupivſi küsno ga je KM 1796, 106; nego knyej priſztoupivsi naj je gori vzememo KŠ 1754, 213; i priſztoupivſi vtrgnoli ga i pelali ſzo ga vu tanács KŠ 1771, 358
pristòpleni -a -o ki je pristopil: stere szo od k nyim prisztoplenih Huszitov prejmali KOJ 1914, 138
Prekmurski
račún -a m
1. število: Szám; racsun, broj KOJ 1833, 172; i napunyávao ſze je racsun vucsenikov vu Jeru'zálemi KŠ 1771, 357; tebé hváleni racsun Prorokov KM 1783, 29; Racsún KM 1790, 96; ki je bio zracsúna ti dvanájſzet KŠ 1771, 244; Bo'se, ſteroga ſzmilenoszti nega racsúna KM 1783, 31; Racſuna peſzka mourſzkoga Znás BKM 1789, 128; Pouleg 6. racsúna sze dr'sijo eti KOJ 1833, 98; Escse szo nyihovi szuperintendensi po racsúni 256, tálniczke bili KOJ 1848, 102
2. slovnično število: Pometávanye je Nomena po racsúnai ino casusai premenyanye KOJ 1833, 19
3. obračun, odgovor: kaj od vſzákſe márne rejcsi racsun dájo od nyé KŠ 1771, 40; i racsun dájo od lasztivnoga csinejnya KM 1783, 16; Racsún scsé vzéti Goſzpodin Boug od ludi SŠ 1796, 27; kai vſzi naſi vláſzi pred nyim ſzo racsuni BKM 1789, 337; Da i jaſz naj bodem z-vörnimi v-racsúni SŠ 1796, 86
4. računanje: nego more krájdo v-roke vzéti, da je to jáko dugi racsun AI 1875, kaz. br. 6; Novi mertuki leh'zési bodo vracsuni AI 1875, kaz. br. 6
5. sistem številk: Rimſzki, ali Deacski Racsún KMS 1780, A9b
6. misel: I vſze ono vracsúni más KŠ 1754, 248; Boug nigdár vracsun gori ne vzeme KŠ 1754, 82
7. starostno obdobje: akoſzmo glih ſe vön zotrocsega racsúna TF 1715, 8
1. število: Szám; racsun, broj KOJ 1833, 172; i napunyávao ſze je racsun vucsenikov vu Jeru'zálemi KŠ 1771, 357; tebé hváleni racsun Prorokov KM 1783, 29; Racsún KM 1790, 96; ki je bio zracsúna ti dvanájſzet KŠ 1771, 244; Bo'se, ſteroga ſzmilenoszti nega racsúna KM 1783, 31; Racſuna peſzka mourſzkoga Znás BKM 1789, 128; Pouleg 6. racsúna sze dr'sijo eti KOJ 1833, 98; Escse szo nyihovi szuperintendensi po racsúni 256, tálniczke bili KOJ 1848, 102
2. slovnično število: Pometávanye je Nomena po racsúnai ino casusai premenyanye KOJ 1833, 19
3. obračun, odgovor: kaj od vſzákſe márne rejcsi racsun dájo od nyé KŠ 1771, 40; i racsun dájo od lasztivnoga csinejnya KM 1783, 16; Racsún scsé vzéti Goſzpodin Boug od ludi SŠ 1796, 27; kai vſzi naſi vláſzi pred nyim ſzo racsuni BKM 1789, 337; Da i jaſz naj bodem z-vörnimi v-racsúni SŠ 1796, 86
4. računanje: nego more krájdo v-roke vzéti, da je to jáko dugi racsun AI 1875, kaz. br. 6; Novi mertuki leh'zési bodo vracsuni AI 1875, kaz. br. 6
5. sistem številk: Rimſzki, ali Deacski Racsún KMS 1780, A9b
6. misel: I vſze ono vracsúni más KŠ 1754, 248; Boug nigdár vracsun gori ne vzeme KŠ 1754, 82
7. starostno obdobje: akoſzmo glih ſe vön zotrocsega racsúna TF 1715, 8
Prekmurski
rávno prisl.
1. ravno, prav: glih rávno taki i on ſzvéti Pavel Apoſtol prekláda TF 1715, 7; Rávno kak rozga ſzáma od ſzébe, nemore ſzáda prineſzti SM 1747, 23; naj rávno bodo ſztákſim ſzrczom knyim KMK 1780, 42; Ga je Boug te rávno Obecsao BKM 1789, 38; I ti lidjé natom ſzvejti gli rávno táksi ſzo SŠ 1796, 126; i rávno ſze je tüdi v-etom dugoványi vö ſzkazála SIZ 1807, 8; I rávno za toga zroka volo je potrebno KAJ 1848, III; kak csi bi oni rávno z sziljom obiljávali TA 1848, 4; Szedem meterov je rávno toliko, kak devét lahkétov AI 1875, kaz. br. 8; Keliko glásznikov jeszte vu rêcsi, rávno toliko je vu nyê szillab AIN 1876, 7
2. ravno, pokonci: da bi jasz znao, kak ti, hoditi Kumesz ravnô KAJ 1870, 14
1. ravno, prav: glih rávno taki i on ſzvéti Pavel Apoſtol prekláda TF 1715, 7; Rávno kak rozga ſzáma od ſzébe, nemore ſzáda prineſzti SM 1747, 23; naj rávno bodo ſztákſim ſzrczom knyim KMK 1780, 42; Ga je Boug te rávno Obecsao BKM 1789, 38; I ti lidjé natom ſzvejti gli rávno táksi ſzo SŠ 1796, 126; i rávno ſze je tüdi v-etom dugoványi vö ſzkazála SIZ 1807, 8; I rávno za toga zroka volo je potrebno KAJ 1848, III; kak csi bi oni rávno z sziljom obiljávali TA 1848, 4; Szedem meterov je rávno toliko, kak devét lahkétov AI 1875, kaz. br. 8; Keliko glásznikov jeszte vu rêcsi, rávno toliko je vu nyê szillab AIN 1876, 7
2. ravno, pokonci: da bi jasz znao, kak ti, hoditi Kumesz ravnô KAJ 1870, 14
Prekmurski
smr̀tni tudi smèrtni -a -o prid.
1. smrten: ali nyé ſzmrtni vdárecz je zvrácseni KŠ 1771, 789; mojo kerkocso ſzmertna boiazen ne preobláda SM 1747, 58; nezadr'zána hüdouba, puna ſzmrtnoga cseméra KŠ 1771, 750; da nebi Hunyadi Ladiszlav szmrtno vszecsenyé zasztavo KOJ 1848, 61; neoſztavi ovoga tvoiega ſzina vu ſzmertnom vojuványu SM 1747, 63; i vu ſzvojem ſzmrtnom dnévi ſze on blagoſzlovi KŠ 1754, 15; Da nász na ſzmrtnom vrejmeni pokrejpis KM 1783, 59; Na ſzmrtnom vrejmeni zovi ga na-pomoucs SŠ 1796, 11; On bode vnevouli Szvom pomocsjom pomágo, I vu ſzmrtnom dauli BKM 1789, 10; V-szmrtnom dôli nam ono nêti Vupanye nemrtelnoszti KAJ 1848, 3; za ovoga na ſzmertnoi poſzteli leſecsega brata SM 1747, 62; i tim ſzedécsim vu dr'zéli i ſzenczi ſzmrtnoj KŠ 1771, 12; Tou te proszim v-ſzmrtnoj bojni KM 1783, 271; ako na nyé glih ſzmertne opadnejo kastige SM 1747, 87; Csi ſzo gli ſzmrtne rane BKM 1789, 358; da bode mogao vſze ſzmrtne bolezni pretrpeti KŠ 1754, 244; I gori polo'zi szmrtne sztrêle TA 1848, 6
2. umrljiv: Naj ne kralüje grejh vu ſzmrtnom vaſſem tejli KŠ 1754, 73; Naj ne kralüje grejh vu ſzmrtnom vaſſem tejli KŠ 1771, 459
3. v zvezi smrtni grejh kršitev božje postave v veliki stvari: Tákſi jakoſzti i ſzmrtni grejh je tüdi KŠ 1754, 73; Jeſzte ſzmrtni grejh KŠ 1771, 735; ſteri ſzmrtnoga grejha odpüscsanye proſzi KŠ 1754, 197; ráj ſcsém mrejti, kak tebé z grejhom, nájmre pa ſzmrtnim ra'saliti KM 1790, 109; ſteri ſze vu ſzmertni grejhi vála KŠ 1754, 195; Z-ſteroga blá'zensztva cſi ſto po ſzmrtni grejhi vö ſzpádne KŠ 1754, 7b
1. smrten: ali nyé ſzmrtni vdárecz je zvrácseni KŠ 1771, 789; mojo kerkocso ſzmertna boiazen ne preobláda SM 1747, 58; nezadr'zána hüdouba, puna ſzmrtnoga cseméra KŠ 1771, 750; da nebi Hunyadi Ladiszlav szmrtno vszecsenyé zasztavo KOJ 1848, 61; neoſztavi ovoga tvoiega ſzina vu ſzmertnom vojuványu SM 1747, 63; i vu ſzvojem ſzmrtnom dnévi ſze on blagoſzlovi KŠ 1754, 15; Da nász na ſzmrtnom vrejmeni pokrejpis KM 1783, 59; Na ſzmrtnom vrejmeni zovi ga na-pomoucs SŠ 1796, 11; On bode vnevouli Szvom pomocsjom pomágo, I vu ſzmrtnom dauli BKM 1789, 10; V-szmrtnom dôli nam ono nêti Vupanye nemrtelnoszti KAJ 1848, 3; za ovoga na ſzmertnoi poſzteli leſecsega brata SM 1747, 62; i tim ſzedécsim vu dr'zéli i ſzenczi ſzmrtnoj KŠ 1771, 12; Tou te proszim v-ſzmrtnoj bojni KM 1783, 271; ako na nyé glih ſzmertne opadnejo kastige SM 1747, 87; Csi ſzo gli ſzmrtne rane BKM 1789, 358; da bode mogao vſze ſzmrtne bolezni pretrpeti KŠ 1754, 244; I gori polo'zi szmrtne sztrêle TA 1848, 6
2. umrljiv: Naj ne kralüje grejh vu ſzmrtnom vaſſem tejli KŠ 1754, 73; Naj ne kralüje grejh vu ſzmrtnom vaſſem tejli KŠ 1771, 459
3. v zvezi smrtni grejh kršitev božje postave v veliki stvari: Tákſi jakoſzti i ſzmrtni grejh je tüdi KŠ 1754, 73; Jeſzte ſzmrtni grejh KŠ 1771, 735; ſteri ſzmrtnoga grejha odpüscsanye proſzi KŠ 1754, 197; ráj ſcsém mrejti, kak tebé z grejhom, nájmre pa ſzmrtnim ra'saliti KM 1790, 109; ſteri ſze vu ſzmertni grejhi vála KŠ 1754, 195; Z-ſteroga blá'zensztva cſi ſto po ſzmrtni grejhi vö ſzpádne KŠ 1754, 7b
Prekmurski
sódba tudi sóudba -e ž
1. sodba, odločitev sodišča o sporni zadevi: Táksa je oni ſzodczov ſzoudba KM 1796, 108; Szôdba BRM 1823, V; Szôdba KAJ 1848, IX
2. spoznanje in priznanje posledic človekovega življenja: Ta priſeſzna Szoudba SM 1747, 37; Tou je ta ſzoudba, ka je ſzvetloſzt prisla na ete ſzvejt KŠ 1754, 121; I liki je gori djáno lidém ednouk mrejti, potom ta ſzoudba KŠ 1771, 687; Ta csetvéra ſzlejdnya Dela ſzo .. ſzoudba KMK 1780, 98; Sztrasna bode vnougim ſzoudba BKM 1789, 9; i csi sze je komi nyegova szoudba nej vidila KOJ 1848, 97; na dén nazvejscsenyá te práve ſzoudbe Bo'ze KŠ 1754, 75; nego vrejden bode vekivecsne ſzoudbe KŠ 1771, 111; Po globocsini tvoje ſzoudbe KM 1783, 9; On me gori obudi, csi glih kſzoudbi priſztoupim SM 1747, 78; Stimas pa, kaj ti vujdes ſzoudbi Bo'zoj KŠ 1771, 450; On je szvoj sztolecz k szôdbi pripravo TA 1848, 7; Gda pridem na ſzodbo tvojo SM 1747, 69; na ſzoudbo TA 1848, 48; priſeſztyé na ſzoudbo KŠ 1754, 110; ſzám ſzebi ſzoudbo jej i pijé KŠ 1771, 513; keliko ji je ovo noucs na ſzoudbo vneſſeni KM 1783, 4; ZGoſzpodnom na ſzoudbo pridejo BKM 1789, 19; Zato ti hüdi ne oſztaneio vu ſzodbi SM 1747, 92; ne dopiſzti ſzküsávati po ſzvojoj ſzoudbi KŠ 1754, 164; Sidoni le'zejſe bode vu ſzoudbi, kako vám KŠ 1771, 202; nam je v-szôdbi zagovoritel KAJ 1848, 6; Záto neobsztojijo ti neverni vu szôdbi TA 1848, 3, Greihje, za ſteri pred Bosjov ſzoudbov odgovoriti nebos mogau TF 1715, 5; ſze nyim z-Bo'sov ſztrasnov ſzoudbov prti KŠ 1771, 756; Ár, ſterom ſzoudbom ſzoudite KŠ 1771, 21; kak nezapopádnyene ſzo ſzoudbe nyegove KŠ 1754, 88; Kak nezbrojene ſzo ſzoudbe nyegove KŠ 1771, 474; dalecs szo od nyeg szôdbe tvoje TA 1848, 8; Tak ztoga tvoje ſzoudbe Szpoznám SM 1747, 71; i moje ſzoudbe zdr'závate KŠ 1754, 96; ſzo nej gori vzelé tühoga poglavárſztva dokoncsane ſzoudbe KM 1790, 90
3. presoja, ocena: Ne ponágli ſze vu ſzoudbi KM 1790, 18
1. sodba, odločitev sodišča o sporni zadevi: Táksa je oni ſzodczov ſzoudba KM 1796, 108; Szôdba BRM 1823, V; Szôdba KAJ 1848, IX
2. spoznanje in priznanje posledic človekovega življenja: Ta priſeſzna Szoudba SM 1747, 37; Tou je ta ſzoudba, ka je ſzvetloſzt prisla na ete ſzvejt KŠ 1754, 121; I liki je gori djáno lidém ednouk mrejti, potom ta ſzoudba KŠ 1771, 687; Ta csetvéra ſzlejdnya Dela ſzo .. ſzoudba KMK 1780, 98; Sztrasna bode vnougim ſzoudba BKM 1789, 9; i csi sze je komi nyegova szoudba nej vidila KOJ 1848, 97; na dén nazvejscsenyá te práve ſzoudbe Bo'ze KŠ 1754, 75; nego vrejden bode vekivecsne ſzoudbe KŠ 1771, 111; Po globocsini tvoje ſzoudbe KM 1783, 9; On me gori obudi, csi glih kſzoudbi priſztoupim SM 1747, 78; Stimas pa, kaj ti vujdes ſzoudbi Bo'zoj KŠ 1771, 450; On je szvoj sztolecz k szôdbi pripravo TA 1848, 7; Gda pridem na ſzodbo tvojo SM 1747, 69; na ſzoudbo TA 1848, 48; priſeſztyé na ſzoudbo KŠ 1754, 110; ſzám ſzebi ſzoudbo jej i pijé KŠ 1771, 513; keliko ji je ovo noucs na ſzoudbo vneſſeni KM 1783, 4; ZGoſzpodnom na ſzoudbo pridejo BKM 1789, 19; Zato ti hüdi ne oſztaneio vu ſzodbi SM 1747, 92; ne dopiſzti ſzküsávati po ſzvojoj ſzoudbi KŠ 1754, 164; Sidoni le'zejſe bode vu ſzoudbi, kako vám KŠ 1771, 202; nam je v-szôdbi zagovoritel KAJ 1848, 6; Záto neobsztojijo ti neverni vu szôdbi TA 1848, 3, Greihje, za ſteri pred Bosjov ſzoudbov odgovoriti nebos mogau TF 1715, 5; ſze nyim z-Bo'sov ſztrasnov ſzoudbov prti KŠ 1771, 756; Ár, ſterom ſzoudbom ſzoudite KŠ 1771, 21; kak nezapopádnyene ſzo ſzoudbe nyegove KŠ 1754, 88; Kak nezbrojene ſzo ſzoudbe nyegove KŠ 1771, 474; dalecs szo od nyeg szôdbe tvoje TA 1848, 8; Tak ztoga tvoje ſzoudbe Szpoznám SM 1747, 71; i moje ſzoudbe zdr'závate KŠ 1754, 96; ſzo nej gori vzelé tühoga poglavárſztva dokoncsane ſzoudbe KM 1790, 90
3. presoja, ocena: Ne ponágli ſze vu ſzoudbi KM 1790, 18
Prekmurski
spádnoti spádnem dov.
1. pasti, zaradi izgube ravnotežja, premikanja po zraku priti kam: obá vjamo ſzpádneta KŠ 1771, 50; Teda zacsnete žraviti brigom: ſzpadnite na náſz KŠ 1771, 252; i csi bi ſzpádnola vSzobotto vu jamo [ovca] KŠ 1771, 38; ſzpadno ſzam molit pred nogé angyela KŠ 1771, 807; ſzpadno je medtejmtoga vu edno jamo KM 1790, 20; nyemi je goula szábla z-rouk szpádnila KOJ 1848, 15; Žveplenica je vu slamo spádnola BJ 1886, 9; Stero je pa vto dobro zemlou ſzpadnolo KŠ 1754, 27; názdrt ſzo sli i ſzpadnoli ſzo na zemlo KŠ 1771, 325
2. vreči se: Jaſz Ivan ſzpadno ſzem pred nogé nyegove KŠ 1754, 150; I ſzpadno je na obráſz pred nogé nyegove KŠ 1771, 229
3. podreti se, razpasti: i hi'za na hi'zo ſzpádne KŠ 1771, 207; Po vori je zidina Jerichova ſzpádnola KŠ 1771, 693
4. biti ubit v boju: i szpadnolo ji je eden dén tri dvajſzetijezero KŠ 1771, 509; ka je vnogo Franczúzov szpadnilo KOJ 1848, 120; Pri ednoj táksoj priliki je 1200 törkov szpadnolo AIP 1876, br. 1, 3
5. iziti se, končati se: ka bajajo lidjé, ka nyim vſze dobro ſzpádne KM 1790, 46; Jáko teško nam spádne se razločiti od onoga, koga smo radi meli BJ 1886, 27; Rávno je nyój v-pamet spadnolo keliko dobra so že nyój roditelje včinili BJ 1886, 12; pſzüvanya pſzüvajoucsi tebé ſzo na mé ſzpadnola KŠ 1771, 481
6. spadati, uvrstiti se: Po eto dácso ne szpádnejo: orszácske nyivnepoti AI 1875, br. 1, 5; Tak szo 'selezni i szalaszki Szlovenje tudi v Prvinovo der'sánye szpadnoli KOJ 1914, 99; nai od ſzvoiega pred-szé vzetyá vkrai ſzpadneio ABC 1725, A7b
7. priti v stanje, biti deležen stanja, kot ga določa samostalnik: I dejva vbremen ſzpádne BKM 1789, 6; Gdare je cslovek lacsen, vsze nyemi técsno szpádne KAJ 1870, 44; da je zacsuo neszrecso, vjocs szpadno AIP 1876, br. 11, 3; Anni je bole spadnolo to ménse jaboko KAJ 1870, 18; Záto v-dvojnoſzt nejmamo ſzpádnoti SŠ 1796, 7; Nedaj nam v-grêhe ſzpádnoti BRM 1823, 2; mre'ze polecsene, csi vnyé ſzpádnem KŠ 1754, 177; Teda ponávlam 'zaloszti, I ſzpádnem vglobse blato BKM 1789, 14; Csi glih kris ſzpádne gouſzto krat na mene SM 1747, 78; Z-ſatanom vſzramouto ſzpádne KŠ 1754, 271; Da hüd’ ſzen na náſz ne ſzpádne KM 1783, 225; Razklácsi sze, doli sze vr'ze, i szpádne po szili nyegovoj vszáki nevolák TA 1848, 8; Da vpeklénſzki ogen ne ſzpádnemo KŠ 1754, 117; V vraj'ze mre'ze ne ſzpádnemo BKM 1789, 4; Naj vu dvojnoſzt potom ne ſzpádnemo SŠ 1796, 8; Ki pa ſcséjo obogatiti, ſzpádnejo vu ſzküsávanye KŠ 1771, 642; ár ovak na nász szpádnejo one kárajoucse recsi KOJ 1833, X; Vu neſzrecsi v dvojnoſzt ne ſzpadni KM 1790, 16; Naj jasz vu dvojnoszt ne ſzpádnem KŠ 1754, 255; gda ſze toga hudoga li záto ogiblemo, naj vkastigo ne ſzpádnemo KŠ 1754, 14; gda bi globoki ſzen na nyega ſzpadno KŠ 1771, 404; Vpekeo bi ſzpadno BKM 1789, 29; greiha volj, ſterie od greisnoga Ádama nanáz ſzpadno TF 1715, 19; ſzpadno je Düh ſzvéti na vſze KŠ 1771, 375; grejhov, csi je v-nike pred Krſztom ſzpadno KMK 1780, 58; Sz. Düjh je ſzpadno na vſze KM 1796, 123; Oh keliko ji je na ſzkvárjenye vekivecsno ſzpadnolo KM 1783, 5; Po prvom Ádami, Vſzi ſzmo vgrejh ſzpali BKM 1789, 104; zmiloſcse ſzte ſzpadnoli KŠ 1771, 567; ali ſzo pa ſz-tejla ſzlecseni prejk na vekivecsnoszt ſzpadnoli KM 1783, 103
spadnejóuči -a -e padajoč: vido ſzam Satana, liki bliſzkanyczo, znebéſz ſzpádnejoucsega KŠ 1771, 203
spadévši -a -e pripadajoč, ustrezen: Vu okroglini na edno leto szpadévsega pôva szrêdnya cêna sze vözracsuna AI 1875, br. 2, 3
spàdnovši -a -e ko je padel: i tak ſzpadnovſi na obráz molo bode Bogá KŠ 1771, 519; pren. na tou prekléto bloudnoſzt ſzpadnovsi po Simon Máguſi KŠ 1771, 725
spádnjeni -a -o
1. padel, moralno slab: Ár ſzem Vmrſzke grejhe ſzpádnyen BKM 1789, 191; ſzkvárjenye toga vu greih zpádnyenoga Csloveka SM 1747, 7; ſto ſze vidi tebi bli'zesnyi biti toga ſzpádnyenoga med razbojnike KŠ 1771, 205; Efe'zánczov meſzto ſzlu'zi od Jupitera ſzpádnyenoj Bogiczi Diáni KŠ 1771, 403; Tebi boidi Dika, kai ſzi ſze ti nad tim nevolnim ſzpádnyenim Cslovekom zopet ſzmiluval SM 1747, 51
2. zapadel: na dén nôvoga leta szpádnyeni sznêg hi'ze, vulice zbelim prtom pokrio AIP 1876, br. 1, 8
spádnjeni -a -o sam. padli: nad timi ſzpádnyenimi iſztina trdnoſzt KŠ 1771, 473
1. pasti, zaradi izgube ravnotežja, premikanja po zraku priti kam: obá vjamo ſzpádneta KŠ 1771, 50; Teda zacsnete žraviti brigom: ſzpadnite na náſz KŠ 1771, 252; i csi bi ſzpádnola vSzobotto vu jamo [ovca] KŠ 1771, 38; ſzpadno ſzam molit pred nogé angyela KŠ 1771, 807; ſzpadno je medtejmtoga vu edno jamo KM 1790, 20; nyemi je goula szábla z-rouk szpádnila KOJ 1848, 15; Žveplenica je vu slamo spádnola BJ 1886, 9; Stero je pa vto dobro zemlou ſzpadnolo KŠ 1754, 27; názdrt ſzo sli i ſzpadnoli ſzo na zemlo KŠ 1771, 325
2. vreči se: Jaſz Ivan ſzpadno ſzem pred nogé nyegove KŠ 1754, 150; I ſzpadno je na obráſz pred nogé nyegove KŠ 1771, 229
3. podreti se, razpasti: i hi'za na hi'zo ſzpádne KŠ 1771, 207; Po vori je zidina Jerichova ſzpádnola KŠ 1771, 693
4. biti ubit v boju: i szpadnolo ji je eden dén tri dvajſzetijezero KŠ 1771, 509; ka je vnogo Franczúzov szpadnilo KOJ 1848, 120; Pri ednoj táksoj priliki je 1200 törkov szpadnolo AIP 1876, br. 1, 3
5. iziti se, končati se: ka bajajo lidjé, ka nyim vſze dobro ſzpádne KM 1790, 46; Jáko teško nam spádne se razločiti od onoga, koga smo radi meli BJ 1886, 27; Rávno je nyój v-pamet spadnolo keliko dobra so že nyój roditelje včinili BJ 1886, 12; pſzüvanya pſzüvajoucsi tebé ſzo na mé ſzpadnola KŠ 1771, 481
6. spadati, uvrstiti se: Po eto dácso ne szpádnejo: orszácske nyivnepoti AI 1875, br. 1, 5; Tak szo 'selezni i szalaszki Szlovenje tudi v Prvinovo der'sánye szpadnoli KOJ 1914, 99; nai od ſzvoiega pred-szé vzetyá vkrai ſzpadneio ABC 1725, A7b
7. priti v stanje, biti deležen stanja, kot ga določa samostalnik: I dejva vbremen ſzpádne BKM 1789, 6; Gdare je cslovek lacsen, vsze nyemi técsno szpádne KAJ 1870, 44; da je zacsuo neszrecso, vjocs szpadno AIP 1876, br. 11, 3; Anni je bole spadnolo to ménse jaboko KAJ 1870, 18; Záto v-dvojnoſzt nejmamo ſzpádnoti SŠ 1796, 7; Nedaj nam v-grêhe ſzpádnoti BRM 1823, 2; mre'ze polecsene, csi vnyé ſzpádnem KŠ 1754, 177; Teda ponávlam 'zaloszti, I ſzpádnem vglobse blato BKM 1789, 14; Csi glih kris ſzpádne gouſzto krat na mene SM 1747, 78; Z-ſatanom vſzramouto ſzpádne KŠ 1754, 271; Da hüd’ ſzen na náſz ne ſzpádne KM 1783, 225; Razklácsi sze, doli sze vr'ze, i szpádne po szili nyegovoj vszáki nevolák TA 1848, 8; Da vpeklénſzki ogen ne ſzpádnemo KŠ 1754, 117; V vraj'ze mre'ze ne ſzpádnemo BKM 1789, 4; Naj vu dvojnoſzt potom ne ſzpádnemo SŠ 1796, 8; Ki pa ſcséjo obogatiti, ſzpádnejo vu ſzküsávanye KŠ 1771, 642; ár ovak na nász szpádnejo one kárajoucse recsi KOJ 1833, X; Vu neſzrecsi v dvojnoſzt ne ſzpadni KM 1790, 16; Naj jasz vu dvojnoszt ne ſzpádnem KŠ 1754, 255; gda ſze toga hudoga li záto ogiblemo, naj vkastigo ne ſzpádnemo KŠ 1754, 14; gda bi globoki ſzen na nyega ſzpadno KŠ 1771, 404; Vpekeo bi ſzpadno BKM 1789, 29; greiha volj, ſterie od greisnoga Ádama nanáz ſzpadno TF 1715, 19; ſzpadno je Düh ſzvéti na vſze KŠ 1771, 375; grejhov, csi je v-nike pred Krſztom ſzpadno KMK 1780, 58; Sz. Düjh je ſzpadno na vſze KM 1796, 123; Oh keliko ji je na ſzkvárjenye vekivecsno ſzpadnolo KM 1783, 5; Po prvom Ádami, Vſzi ſzmo vgrejh ſzpali BKM 1789, 104; zmiloſcse ſzte ſzpadnoli KŠ 1771, 567; ali ſzo pa ſz-tejla ſzlecseni prejk na vekivecsnoszt ſzpadnoli KM 1783, 103
spadnejóuči -a -e padajoč: vido ſzam Satana, liki bliſzkanyczo, znebéſz ſzpádnejoucsega KŠ 1771, 203
spadévši -a -e pripadajoč, ustrezen: Vu okroglini na edno leto szpadévsega pôva szrêdnya cêna sze vözracsuna AI 1875, br. 2, 3
spàdnovši -a -e ko je padel: i tak ſzpadnovſi na obráz molo bode Bogá KŠ 1771, 519; pren. na tou prekléto bloudnoſzt ſzpadnovsi po Simon Máguſi KŠ 1771, 725
spádnjeni -a -o
1. padel, moralno slab: Ár ſzem Vmrſzke grejhe ſzpádnyen BKM 1789, 191; ſzkvárjenye toga vu greih zpádnyenoga Csloveka SM 1747, 7; ſto ſze vidi tebi bli'zesnyi biti toga ſzpádnyenoga med razbojnike KŠ 1771, 205; Efe'zánczov meſzto ſzlu'zi od Jupitera ſzpádnyenoj Bogiczi Diáni KŠ 1771, 403; Tebi boidi Dika, kai ſzi ſze ti nad tim nevolnim ſzpádnyenim Cslovekom zopet ſzmiluval SM 1747, 51
2. zapadel: na dén nôvoga leta szpádnyeni sznêg hi'ze, vulice zbelim prtom pokrio AIP 1876, br. 1, 8
spádnjeni -a -o sam. padli: nad timi ſzpádnyenimi iſztina trdnoſzt KŠ 1771, 473
Prekmurski
svéti -a -o prid.
1. svet, vreden češčenja: Szvéti Pavel Apoſtol právi TF 1715, 3; Tvoi ſzvéti Angel nai bode zmenom ABC 1725, A5b; Szuét vszeih ſeregov Bogh ABC 1725, A7a; Daſze dicsi ſzvéti Duh SM 1747, 84; Boug je ſzvéti KŠ 1754; Szvéti jeſzte Boug KŠ 1754, 273; Ocsa, Szin, i Szvéti Düjh KMK 1780, 5; Szvét, kricsijo BKM 1789, 1b; Szvét Goſzpon Boug SŠ 1796, 9; Boug Ocsa je szvét KOJ 1845, 136; I z-angelmi szvét szpêvali KAJ 1848, 10; ſzvéta mati czérkev BKM 1789, 7; ſze imenüjejo Szvéto Trojſztvo KMK 1780, 8; ki sze ie popriel od Düha szvétoga ABC 1725, A5a; Szvétoga David Krála SM 1747, 91; vtiſſaj nám tvojega Szvétoga ocso KM 1783, 10; Svéta Düha je poſzouda SŠ 1796, 22; Szvétoga Düha pomôcs BRM 1823, IV; Lástno Drüžbe svétoga Števana AI 1878, 1; Hvala ſzvétomi Duhi SM 1747, 90; vi Vſzigdar ſzvetomi Dühi prouti ſztojite KŠ 1754, 126; Hvála ſzvétomi Dühi BKM 1789, 7; ſteri pa ercsé prouti ſzvétomi Dühi KŠ 1771, 40; Postenyé dühi szvétomi KAJ 1848, 9; i vu tvojem prſzéganyi ſzvétoga Bogá ne navájaj KŠ 1754, 16; Ár ona prineſzé ſzebom Dühá ſzvétoga KŠ 1771, 439; Tvega ſzvéta Dühá nám podejli BKM 1789, 178; Dáj nam tvojga ſzvéta Dühá SŠ 1796, 54; Ar diha szvétoga Vnêmar bantüje KAJ 1848, 4; po tvoiem ſzvétom ſzinei ABC 1725, A6b; Vörjem vſzvétom Dühi BKM 1789, 7; Vermo v-Dühi ſzvétom BRM 1823, 4; Mi verjemo v-dühi szvétom KAJ 1848, 9; pred tvoim ſzvétim Bosánſztvom SM 1747, 54; I zſzvétim Dühom BKM 1789, 2; navküp ſzvétim Dühom SŠ 1796, 9; tvoie ſzvéte Angele SM 1747, 64; obari po tvoi ſzvéti Angeli ABC 1725, A6b; rejcs nám po ſzvéti lidéjh vo nazvejſztsena KŠ 1754, 1; Z ſzvétimi Mántrnikmi SŠ 1796, 9; Dai nam ſzvétoga Düha SM 1747, 55; Ino ſzvéti Proroczke BKM 1789, 7; Szvéti apostolov Djánye KŠ 1771, 337
2. ki je v zvezi z Bogom: Tákſa zmoſna Bosja ſzvéta reics TF 1715, 11; Szvéta je nyegva vola SM 1747, 74; ſzvéta rejcs KŠ 1754, 7; právdi, ſtera je ſzvéta KŠ 1771, 438; ka je ſzvéta Mati Czérkev pred náſz dála KMK 1780, 4; Csi je eto Bogá Ocsé ſzvéta vola SIZ 1807, 4; Ako glih je Bosje ſzvéto imé TF 1715, 25; Od tvega ſzvéta licza, Ne odvrzi tvojga ſzinka BKM 1789, 375; do szvétoga dnéva v-Gödöllöi bode AI 1875, kaz. br. 8; ſzvetloſcha reicſi Bosje ſzvéte TF 1715, 3; siveti poleg tvoie ſzvéte vollye ABC 1725, A6b; poleg tve ſzvéte volje SM 1747, 65; nazvescsávanya ſzvéte Bo'ze rejcsi KŠ 1754, 131; poszlühno me je z szvoje szvéte gore TA 1848, 4; moliti proti tvoiemi ſzvétomi Templomi ABC 1725, A7b; Bosjoj ſzvétoi reicſi vörjemo TF 1715, 27; ſze naj tak ponása liki Kriſztus k-ſzvétoj Materi Czérkvi SIZ 1807, 9; ki tvoi ſzvéti Evangelium glaszio ABC 1725, A6b; lübi zakon ſzvéti SM 1747, 88; na Tábli ſzvojo ſzvéto zapoved gori napiſzao TF 1715, 12; ki tvojo ſzvéto reics odürjávajo ABC 1725, A6b; gori czimprajte váſz na ſzvéto vaſſo voro KŠ 1754, 2b; Kakda Bo'zo rejcs za ſzvéto mámo KŠ 1754, 27; vu ſterom tvojo ſzvéto volo vo nazvejſzto KŠ 1771, A2a; Vorjem i ſzvéto Czirkev BKM 1789, 7; ſtero goder nyegovo ſzvéto imé jemlés TF 1715, 13; steri godi nyegovo szvéto Imé iemlé ABC 1725, A4a; Nyega ſzvéto ime dersi vu pustenyi SM 1747, 88; Szvéto hiſtvo je Boug naſztavo SIZ 1807, 3; ſzem vu nyegovom ſzvétom iméni okerſchen TF 1715, 10; po nyegovom ſzvétom iméni nepreklinyali TF 1715, 13; kak vu ſzvétom hiſtvi bodoucſim KŠ 1754, 46; stero dú'snoſzt po ſzvétom hiſtvi na ſzébe vzeme SIZ 1807, 9; poſzlüſanye pak po reicsi Bosjoi ſzvétoi TF 1715, 24; Po ſzvétoi Vecsérji SM 1747, 50; naj morem oſztánoti vu tvojoj ſzvétoj miloscsi KM 1783, 3; Goszpôd je vu szvétoj Czérkvi szvojoj TA 1848, 9; Boug ſzvoim ſzvétim perſztom TF 1715, 12; ſztvoim ſzvétim blagoſzlovom ABC 1725, A6a; Pravicsno 'zivlejnye ſz-ſzvojim ſzvétim iménom KŠ 1754, 21; je ſnyegovov ſzvétov recsjov vküper zvézana TF 1715, 31; Pred ſzvétov Vecsérjov SM 1747, 49; i 'znyegovov ſzvétov ricsjouv nej tak KŠ 1754, 16; Sz-tvojov szvétov vrêdnoſztjov BRM 1823, 9; nad Sionom, szvétovo gorov mojov TA 1848, 3; Szo ſzvéti Sakramentomi KMK 1780, 4; ſzo Bosje ſzvéte zapóveidi napiſzane TF 1715, 12; vu tvoie ſzvéte roké TF 1715, A5b
3. v zvezi sveto pismo temeljna knjiga krščanske vere: czejlo Szvéto Piſzmo KŠ 1754, 1; zſzvétoga piſzma vküp zebráni TF 1715, 1; czejloga ſzvétoga piſzma ſumma KŠ 1754, 5; kati na szejlo ſzvéto piſzmo KŠ 1771, A8a; reics Bosja, stera je vu ſzvétom piſzmi SM 1747, 36
4. ki v največji meri obvladuje negativna nagnjenja: ſzvétoga 'zitka 'zivlejnye KŠ 1771, 671; na ſzvéti 'zitek opominajo KŠ 1754, 197; Opomina a. vſze na 1. ſzveti 'zitek KŠ 1771, 702; po ſzvétom 'zitki na haſzek obrnés KŠ 1771, A8b; 'sivi v-ſzvétom 'sitki SŠ 1796, 10; i ono imé ſzvétim 'sitkom zadobiti KM 1796, 10; Naj ſzvéti bomo KŠ 1754, 66
nájsvetéjši -a -e najsvetejši: Áldov náj ſzvétejſi KM 1783, 57; dicsim te oh náj ſzvétejse Bo'sánsztvo KM 1783, 3; czimprajte ſze gori na náj ſzvetejſo vöro vaſo KŠ 1771, 759
svéti -a -o sam. sveti: Eta veli te Szvéti KŠ 1771, 772; ti szvéti szo na malo prisli TA 1848, 9; i vnouga tejla ti ſzvéti ſzo gori ſztanola KŠ 1771, 96; keliko hüdoga je vcsino tvojim ſzvétim KŠ 1771; med te odebráne Szvéte priti KŠ 1754, 10a; je notri ſou ednouk vu ta ſzvéta KŠ 1754, 685; notri ides vu ta szvéta TA 1848, 53; naj ſze odicsi vu ſzvéti tvoji KŠ 1771, 672; i zakaj nej bole pred ſzvétimi KŠ 1771, 499
1. svet, vreden češčenja: Szvéti Pavel Apoſtol právi TF 1715, 3; Tvoi ſzvéti Angel nai bode zmenom ABC 1725, A5b; Szuét vszeih ſeregov Bogh ABC 1725, A7a; Daſze dicsi ſzvéti Duh SM 1747, 84; Boug je ſzvéti KŠ 1754; Szvéti jeſzte Boug KŠ 1754, 273; Ocsa, Szin, i Szvéti Düjh KMK 1780, 5; Szvét, kricsijo BKM 1789, 1b; Szvét Goſzpon Boug SŠ 1796, 9; Boug Ocsa je szvét KOJ 1845, 136; I z-angelmi szvét szpêvali KAJ 1848, 10; ſzvéta mati czérkev BKM 1789, 7; ſze imenüjejo Szvéto Trojſztvo KMK 1780, 8; ki sze ie popriel od Düha szvétoga ABC 1725, A5a; Szvétoga David Krála SM 1747, 91; vtiſſaj nám tvojega Szvétoga ocso KM 1783, 10; Svéta Düha je poſzouda SŠ 1796, 22; Szvétoga Düha pomôcs BRM 1823, IV; Lástno Drüžbe svétoga Števana AI 1878, 1; Hvala ſzvétomi Duhi SM 1747, 90; vi Vſzigdar ſzvetomi Dühi prouti ſztojite KŠ 1754, 126; Hvála ſzvétomi Dühi BKM 1789, 7; ſteri pa ercsé prouti ſzvétomi Dühi KŠ 1771, 40; Postenyé dühi szvétomi KAJ 1848, 9; i vu tvojem prſzéganyi ſzvétoga Bogá ne navájaj KŠ 1754, 16; Ár ona prineſzé ſzebom Dühá ſzvétoga KŠ 1771, 439; Tvega ſzvéta Dühá nám podejli BKM 1789, 178; Dáj nam tvojga ſzvéta Dühá SŠ 1796, 54; Ar diha szvétoga Vnêmar bantüje KAJ 1848, 4; po tvoiem ſzvétom ſzinei ABC 1725, A6b; Vörjem vſzvétom Dühi BKM 1789, 7; Vermo v-Dühi ſzvétom BRM 1823, 4; Mi verjemo v-dühi szvétom KAJ 1848, 9; pred tvoim ſzvétim Bosánſztvom SM 1747, 54; I zſzvétim Dühom BKM 1789, 2; navküp ſzvétim Dühom SŠ 1796, 9; tvoie ſzvéte Angele SM 1747, 64; obari po tvoi ſzvéti Angeli ABC 1725, A6b; rejcs nám po ſzvéti lidéjh vo nazvejſztsena KŠ 1754, 1; Z ſzvétimi Mántrnikmi SŠ 1796, 9; Dai nam ſzvétoga Düha SM 1747, 55; Ino ſzvéti Proroczke BKM 1789, 7; Szvéti apostolov Djánye KŠ 1771, 337
2. ki je v zvezi z Bogom: Tákſa zmoſna Bosja ſzvéta reics TF 1715, 11; Szvéta je nyegva vola SM 1747, 74; ſzvéta rejcs KŠ 1754, 7; právdi, ſtera je ſzvéta KŠ 1771, 438; ka je ſzvéta Mati Czérkev pred náſz dála KMK 1780, 4; Csi je eto Bogá Ocsé ſzvéta vola SIZ 1807, 4; Ako glih je Bosje ſzvéto imé TF 1715, 25; Od tvega ſzvéta licza, Ne odvrzi tvojga ſzinka BKM 1789, 375; do szvétoga dnéva v-Gödöllöi bode AI 1875, kaz. br. 8; ſzvetloſcha reicſi Bosje ſzvéte TF 1715, 3; siveti poleg tvoie ſzvéte vollye ABC 1725, A6b; poleg tve ſzvéte volje SM 1747, 65; nazvescsávanya ſzvéte Bo'ze rejcsi KŠ 1754, 131; poszlühno me je z szvoje szvéte gore TA 1848, 4; moliti proti tvoiemi ſzvétomi Templomi ABC 1725, A7b; Bosjoj ſzvétoi reicſi vörjemo TF 1715, 27; ſze naj tak ponása liki Kriſztus k-ſzvétoj Materi Czérkvi SIZ 1807, 9; ki tvoi ſzvéti Evangelium glaszio ABC 1725, A6b; lübi zakon ſzvéti SM 1747, 88; na Tábli ſzvojo ſzvéto zapoved gori napiſzao TF 1715, 12; ki tvojo ſzvéto reics odürjávajo ABC 1725, A6b; gori czimprajte váſz na ſzvéto vaſſo voro KŠ 1754, 2b; Kakda Bo'zo rejcs za ſzvéto mámo KŠ 1754, 27; vu ſterom tvojo ſzvéto volo vo nazvejſzto KŠ 1771, A2a; Vorjem i ſzvéto Czirkev BKM 1789, 7; ſtero goder nyegovo ſzvéto imé jemlés TF 1715, 13; steri godi nyegovo szvéto Imé iemlé ABC 1725, A4a; Nyega ſzvéto ime dersi vu pustenyi SM 1747, 88; Szvéto hiſtvo je Boug naſztavo SIZ 1807, 3; ſzem vu nyegovom ſzvétom iméni okerſchen TF 1715, 10; po nyegovom ſzvétom iméni nepreklinyali TF 1715, 13; kak vu ſzvétom hiſtvi bodoucſim KŠ 1754, 46; stero dú'snoſzt po ſzvétom hiſtvi na ſzébe vzeme SIZ 1807, 9; poſzlüſanye pak po reicsi Bosjoi ſzvétoi TF 1715, 24; Po ſzvétoi Vecsérji SM 1747, 50; naj morem oſztánoti vu tvojoj ſzvétoj miloscsi KM 1783, 3; Goszpôd je vu szvétoj Czérkvi szvojoj TA 1848, 9; Boug ſzvoim ſzvétim perſztom TF 1715, 12; ſztvoim ſzvétim blagoſzlovom ABC 1725, A6a; Pravicsno 'zivlejnye ſz-ſzvojim ſzvétim iménom KŠ 1754, 21; je ſnyegovov ſzvétov recsjov vküper zvézana TF 1715, 31; Pred ſzvétov Vecsérjov SM 1747, 49; i 'znyegovov ſzvétov ricsjouv nej tak KŠ 1754, 16; Sz-tvojov szvétov vrêdnoſztjov BRM 1823, 9; nad Sionom, szvétovo gorov mojov TA 1848, 3; Szo ſzvéti Sakramentomi KMK 1780, 4; ſzo Bosje ſzvéte zapóveidi napiſzane TF 1715, 12; vu tvoie ſzvéte roké TF 1715, A5b
3. v zvezi sveto pismo temeljna knjiga krščanske vere: czejlo Szvéto Piſzmo KŠ 1754, 1; zſzvétoga piſzma vküp zebráni TF 1715, 1; czejloga ſzvétoga piſzma ſumma KŠ 1754, 5; kati na szejlo ſzvéto piſzmo KŠ 1771, A8a; reics Bosja, stera je vu ſzvétom piſzmi SM 1747, 36
4. ki v največji meri obvladuje negativna nagnjenja: ſzvétoga 'zitka 'zivlejnye KŠ 1771, 671; na ſzvéti 'zitek opominajo KŠ 1754, 197; Opomina a. vſze na 1. ſzveti 'zitek KŠ 1771, 702; po ſzvétom 'zitki na haſzek obrnés KŠ 1771, A8b; 'sivi v-ſzvétom 'sitki SŠ 1796, 10; i ono imé ſzvétim 'sitkom zadobiti KM 1796, 10; Naj ſzvéti bomo KŠ 1754, 66
nájsvetéjši -a -e najsvetejši: Áldov náj ſzvétejſi KM 1783, 57; dicsim te oh náj ſzvétejse Bo'sánsztvo KM 1783, 3; czimprajte ſze gori na náj ſzvetejſo vöro vaſo KŠ 1771, 759
svéti -a -o sam. sveti: Eta veli te Szvéti KŠ 1771, 772; ti szvéti szo na malo prisli TA 1848, 9; i vnouga tejla ti ſzvéti ſzo gori ſztanola KŠ 1771, 96; keliko hüdoga je vcsino tvojim ſzvétim KŠ 1771; med te odebráne Szvéte priti KŠ 1754, 10a; je notri ſou ednouk vu ta ſzvéta KŠ 1754, 685; notri ides vu ta szvéta TA 1848, 53; naj ſze odicsi vu ſzvéti tvoji KŠ 1771, 672; i zakaj nej bole pred ſzvétimi KŠ 1771, 499
- « Prejšnja
- 1
- 2
- 3
- Naslednja »
Število zadetkov: 55
Dostopnost