stáliš -a m
1. stanje, položaj: Kákſi je bi potomtoga 'Sidovſzki ſztális KM 1796, 82; Té ſztális je 'ſe vu ſzebi bio zadoſzta pogibelen KM 1790, 92; pekel bode nyih sztális TA 1848, 40; steri raztolmacsi, ka nasega kraja lidém sztális 'zelê AIP 1876, br. 5, 3; Nika dovicza jo vu dober ſztális poſztávila KM 1790, 40; Casus je nomena gvisni sztális znamenüvajoucsi prilo'sek KOJ 1833, 20; ka bi tak 'saloszten sztális Vogerszkoga Králesztva nájsao KOJ 1848, 17; Na goré, na sztális vran KAJ 1870, 150; csi je vu tom ſztáliſſi tálnik KMK 1780, 77; Jeli ſzta oſztanola vu onom ſzrecsnom ſztáliſſi KM 1796, 6
2. poklic, stan: Zatejm ſze ſzpoumeni z-du'snoſzti tvojega ſztáliſſa KM 1783, 148; Boug na zemli rázlocsnoga 'sivlejnya ſztáliſſe má KM 1790, 82
3. družbeni, politični položaj: Tou je szrcznejse sztálise i Réde tak razdrészelilo KOJ 1848, 17
Zadetki iskanja
Prekmurski
Prekmurski
držàti tudi deržàti -ím nedov.
1. imeti kaj z rokami oprijeto: i ono je (pavozino) eden csaſz vu kejpi toga ſzuncza dr'sao KM 1790, 38; Ti mo'zjé pa, ki ſzo dr'zali Jezuſa KŠ 1771, 249; na szlêdnye 'ze dete proti nyemi dr'zála AI 1875, kaz. br. 7; za drek dersim SM 1747, 27
2. imeti, ohranjati: On je ſzám dr'sao ſzvojo zemlou KM 1790, 66; bode zemlo zürocsinye dersal SM 1747, 94; Ki je pa kaj dobroga dr'sao, tá je drügoga nerad püſzto KM 1790, 86; pren. Ki dr'zi vſzáko ſztvár BRM 1823, 5; ár te jaſz dr'zim KŠ 1754, 264; kako Bo'zo rejcs dr'zati moremo KŠ 1754, 27; Der'zi náſz do koncza vrázumi BKM 1789, 136; sitka ne dersi vſzebi SM 1747, 82; dr'zmo eto vadlüvanye KŠ 1771, 677; Vucsécsi dr'zati vſza KŠ 1771, 99; kak dugo dr'zis vu dvojnoſzti düſo naſo KŠ 1771, 301; obcſinszka vöra zaisztino dr'si KM 1783, 208; trétye liki meſzto dr'zi vu Bo'zanſztvi KŠ 1754, 123
3. zadrževati, gostiti: tri dni náſz je po priátelſzkom dr'sao KŠ 1771, 428
4. ujemati: To tudi z-substantivumom dr'si adjectivum vu racsúni KOJ 1833, 116; more na nacsise dr'sati KOJ 1833, 6
5. zagotoviti: ka bi nyemi edno ládjiczo gotovo dr'zali KŠ 1771, 109
6. opravljati dejanje, kot ga določa samostalnik: tanács ſzo dr'zali KŠ 1771, 73, 92; Zakaj ſzo dr'ſali Apoſtolje Szpráviscse KM 1796, 128; poglavárje tanács dr'zijo TA 1848, 3; Szpráviscse nede szedsztvo dr'zalo AI 1875, kaz. br. 2; cslovik zdávanye dr'zo AI 1876 br. 3, 8
7. ohranjati v določenem stanju: Tak i Boug mertik dr'zi BKM 1789, 314; Boug mertik dersi SM 1747, 73; Jeli je ſzlobodno priſzego dr'zati KŠ 1754, 18; Ne de vecs potrebno toliko v-glávi dr'zati AI 1875, kaz. br. 6
8. imeti določeno prostornino: séſzt kameni vejder ſteri je vſzáko dr'zalo dvej ali tri mericze KŠ 1771, 268
9. imeti, šteti za: ludsztvo ga kak szvetcza v postenyi dr'si KOJ (1914), 154; da ne vredno dr'zo kral bidti AI 1875, kaz. br. 3; drügi szive ocsi dr'zijo za lepse KAJ 1870, 31; za veliko rusno dugovanje dersati SM 1747, 40
10. meniti, misliti: Jaſz tou dr'sim, ka ſzmo jo mi pripravili KM 1790, 48; Ar tak dr'zim: ka ſzo nej vrejdne trplivoſzti KŠ 1771, 465; Vrednoszt nyegovo v-miszli dr'ze KAJ 1848, 10
11. trajati: dokecs delo i csinejnye dr'zi KŠ 1754, 184
držàti se tudi deržàti se -ím se
1. delati, kot je primerno, dobro: ſteri ſze k právomi vadlüvanyi drzijo KŠ 1754, 130; da ſze jaſz Bogá dr'zim KŠ 1754, 14; kſteroj ſze naj vecs luſztva i naj zmo'znejsa Goszpoda ino králove dr'zijo KŠ 1754, 10b; Vkom ſze trbej Farizeuſov dr'zati KŠ 1771, 75
2. biti enakega prepričanja, čustvovanja: ſzeſzkouſz ſze je Petra dr'zao KŠ 1771, 101; Dr'zte sze szredbenika KAJ 1848, 120; József II. sze je pa bole rúszke Czararicze dr'sao KOJ 1848, 114; Kriſztusa ſze z-verov dr'zi BRM 1823, 3; da ſze li etoga krála dr'zimo KŠ 1771, 818; i ne dr'zte ſze 'znyim KŠ 1771, 630; ſze náſz vſzelei, (vſzigdár) dersio SM 1747, 27
3. vesti se, kazati razpoloženje: kak ſzo ſze dr'zali knyim KŠ 1771, 614; I vſzákom deli ſzam ſze tak dr'zao, i eſcse na dale bodem ſze dr'zao KŠ 1771, 547; Csi ſze okorno prouti nyim dr'zimo KŠ 1754, 32; I on ſze je dr'zao, liki dabi dale ſteo idti KŠ 1771, 256; Kakda sze more dr'sati vu i okol Cérkvi KOJ 1845, 22; Kiszilo sze ne dr'si KOJ 1845, 30; ali premore vſzáki ſznáj'sno ſze dr'sati KM 1790, 18
4. opravljati, delati: Jeli je dr'sao Dávid pokouro KM 1796, 62; gda ſze molitvi dr'sijo KŠ 1771, 348
5. ohranjati svoj položaj kljub ogroženosti: Hercegovinanci proti törkom sze osztro dr'zijo AI 1875, kaz. br. 3; Csi poszlavci i sze nadale k szvojemi dokoncsanyi dr'zijo AI 1875, kaz. br. 2; pren. czérkev ovcsárniczo imenüjes, za ſtere dveri ſzedr'zi ſzám tvoj ſz. Szin KŠ 1771, 832; Ka ſze Kejpove dr'sijo jeli ſze neprotivi KMK 1780, 38
6. zadrževati se: ki ſzo ſze pri nyem dr'zali KŠ 1771, 371; idoucsi od Judee vu Csezário, tam ſze je dr'zao KŠ 1771, 380; poredno vrejmena ſzo ſze tam dr'zali KŠ 1771, 385; v-Rimi ſze dvej leti dr'zi KŠ 1771, 427
7. imeti, šteti za: Steri ſze dr'zijo, ka dabi bogábojécsi bili KŠ 1754, 20; Csi ſze ſto za moudroga dr'zi KŠ 1754, 21; ki ſze dr'zijo za vládnike poganov KŠ 1771, 135
8. hraniti, imeti: Vu klejti se vsakojačka stvár za jelo derži BJ 1886, 7
držèči -a -e držeč: ſztrá'zo dr'zécſi vnocſi KŠ 1771, 168; tanács pa dr'zécsi kupili ſzo KŠ 1771, 93; za malo dr'sécsi KM 1796, 19; táksi réd dr'sécse zvejzde KM 1796, 4
držàvši -a -e ko je držal: Dr'zavſi zvézanoga BKM 1789, 76; Dr'zavſi vpüscſini národ 'Zidoſzki BKM 1789, 326; vſzáko (vejdro) dvej ali tri mericze dr'savsi SIZ 1807, 14; v-kôpalnici sze dr'závsi AI 1875, kaz. br. 8
držàni -a -o
1. s silo zadrževan: I tak je Peter dr'záni vu temniczi KŠ 1771, 378; pren. od právde vu ſteroj ſzmo prvle dr'záni bili KŠ 1771, 461
2. trajajoč: 2 ¾ vöre dr'zánom gucsi na szpráviscsi napredáno AI 1875 kaz. br. 2
3. opravljan, izvajan: Szpráviscse nede szedsztvo dr'záno AI 1875, kaz. br. 2
1. imeti kaj z rokami oprijeto: i ono je (pavozino) eden csaſz vu kejpi toga ſzuncza dr'sao KM 1790, 38; Ti mo'zjé pa, ki ſzo dr'zali Jezuſa KŠ 1771, 249; na szlêdnye 'ze dete proti nyemi dr'zála AI 1875, kaz. br. 7; za drek dersim SM 1747, 27
2. imeti, ohranjati: On je ſzám dr'sao ſzvojo zemlou KM 1790, 66; bode zemlo zürocsinye dersal SM 1747, 94; Ki je pa kaj dobroga dr'sao, tá je drügoga nerad püſzto KM 1790, 86; pren. Ki dr'zi vſzáko ſztvár BRM 1823, 5; ár te jaſz dr'zim KŠ 1754, 264; kako Bo'zo rejcs dr'zati moremo KŠ 1754, 27; Der'zi náſz do koncza vrázumi BKM 1789, 136; sitka ne dersi vſzebi SM 1747, 82; dr'zmo eto vadlüvanye KŠ 1771, 677; Vucsécsi dr'zati vſza KŠ 1771, 99; kak dugo dr'zis vu dvojnoſzti düſo naſo KŠ 1771, 301; obcſinszka vöra zaisztino dr'si KM 1783, 208; trétye liki meſzto dr'zi vu Bo'zanſztvi KŠ 1754, 123
3. zadrževati, gostiti: tri dni náſz je po priátelſzkom dr'sao KŠ 1771, 428
4. ujemati: To tudi z-substantivumom dr'si adjectivum vu racsúni KOJ 1833, 116; more na nacsise dr'sati KOJ 1833, 6
5. zagotoviti: ka bi nyemi edno ládjiczo gotovo dr'zali KŠ 1771, 109
6. opravljati dejanje, kot ga določa samostalnik: tanács ſzo dr'zali KŠ 1771, 73, 92; Zakaj ſzo dr'ſali Apoſtolje Szpráviscse KM 1796, 128; poglavárje tanács dr'zijo TA 1848, 3; Szpráviscse nede szedsztvo dr'zalo AI 1875, kaz. br. 2; cslovik zdávanye dr'zo AI 1876 br. 3, 8
7. ohranjati v določenem stanju: Tak i Boug mertik dr'zi BKM 1789, 314; Boug mertik dersi SM 1747, 73; Jeli je ſzlobodno priſzego dr'zati KŠ 1754, 18; Ne de vecs potrebno toliko v-glávi dr'zati AI 1875, kaz. br. 6
8. imeti določeno prostornino: séſzt kameni vejder ſteri je vſzáko dr'zalo dvej ali tri mericze KŠ 1771, 268
9. imeti, šteti za: ludsztvo ga kak szvetcza v postenyi dr'si KOJ (1914), 154; da ne vredno dr'zo kral bidti AI 1875, kaz. br. 3; drügi szive ocsi dr'zijo za lepse KAJ 1870, 31; za veliko rusno dugovanje dersati SM 1747, 40
10. meniti, misliti: Jaſz tou dr'sim, ka ſzmo jo mi pripravili KM 1790, 48; Ar tak dr'zim: ka ſzo nej vrejdne trplivoſzti KŠ 1771, 465; Vrednoszt nyegovo v-miszli dr'ze KAJ 1848, 10
11. trajati: dokecs delo i csinejnye dr'zi KŠ 1754, 184
držàti se tudi deržàti se -ím se
1. delati, kot je primerno, dobro: ſteri ſze k právomi vadlüvanyi drzijo KŠ 1754, 130; da ſze jaſz Bogá dr'zim KŠ 1754, 14; kſteroj ſze naj vecs luſztva i naj zmo'znejsa Goszpoda ino králove dr'zijo KŠ 1754, 10b; Vkom ſze trbej Farizeuſov dr'zati KŠ 1771, 75
2. biti enakega prepričanja, čustvovanja: ſzeſzkouſz ſze je Petra dr'zao KŠ 1771, 101; Dr'zte sze szredbenika KAJ 1848, 120; József II. sze je pa bole rúszke Czararicze dr'sao KOJ 1848, 114; Kriſztusa ſze z-verov dr'zi BRM 1823, 3; da ſze li etoga krála dr'zimo KŠ 1771, 818; i ne dr'zte ſze 'znyim KŠ 1771, 630; ſze náſz vſzelei, (vſzigdár) dersio SM 1747, 27
3. vesti se, kazati razpoloženje: kak ſzo ſze dr'zali knyim KŠ 1771, 614; I vſzákom deli ſzam ſze tak dr'zao, i eſcse na dale bodem ſze dr'zao KŠ 1771, 547; Csi ſze okorno prouti nyim dr'zimo KŠ 1754, 32; I on ſze je dr'zao, liki dabi dale ſteo idti KŠ 1771, 256; Kakda sze more dr'sati vu i okol Cérkvi KOJ 1845, 22; Kiszilo sze ne dr'si KOJ 1845, 30; ali premore vſzáki ſznáj'sno ſze dr'sati KM 1790, 18
4. opravljati, delati: Jeli je dr'sao Dávid pokouro KM 1796, 62; gda ſze molitvi dr'sijo KŠ 1771, 348
5. ohranjati svoj položaj kljub ogroženosti: Hercegovinanci proti törkom sze osztro dr'zijo AI 1875, kaz. br. 3; Csi poszlavci i sze nadale k szvojemi dokoncsanyi dr'zijo AI 1875, kaz. br. 2; pren. czérkev ovcsárniczo imenüjes, za ſtere dveri ſzedr'zi ſzám tvoj ſz. Szin KŠ 1771, 832; Ka ſze Kejpove dr'sijo jeli ſze neprotivi KMK 1780, 38
6. zadrževati se: ki ſzo ſze pri nyem dr'zali KŠ 1771, 371; idoucsi od Judee vu Csezário, tam ſze je dr'zao KŠ 1771, 380; poredno vrejmena ſzo ſze tam dr'zali KŠ 1771, 385; v-Rimi ſze dvej leti dr'zi KŠ 1771, 427
7. imeti, šteti za: Steri ſze dr'zijo, ka dabi bogábojécsi bili KŠ 1754, 20; Csi ſze ſto za moudroga dr'zi KŠ 1754, 21; ki ſze dr'zijo za vládnike poganov KŠ 1771, 135
8. hraniti, imeti: Vu klejti se vsakojačka stvár za jelo derži BJ 1886, 7
držèči -a -e držeč: ſztrá'zo dr'zécſi vnocſi KŠ 1771, 168; tanács pa dr'zécsi kupili ſzo KŠ 1771, 93; za malo dr'sécsi KM 1796, 19; táksi réd dr'sécse zvejzde KM 1796, 4
držàvši -a -e ko je držal: Dr'zavſi zvézanoga BKM 1789, 76; Dr'zavſi vpüscſini národ 'Zidoſzki BKM 1789, 326; vſzáko (vejdro) dvej ali tri mericze dr'savsi SIZ 1807, 14; v-kôpalnici sze dr'závsi AI 1875, kaz. br. 8
držàni -a -o
1. s silo zadrževan: I tak je Peter dr'záni vu temniczi KŠ 1771, 378; pren. od právde vu ſteroj ſzmo prvle dr'záni bili KŠ 1771, 461
2. trajajoč: 2 ¾ vöre dr'zánom gucsi na szpráviscsi napredáno AI 1875 kaz. br. 2
3. opravljan, izvajan: Szpráviscse nede szedsztvo dr'záno AI 1875, kaz. br. 2
Prekmurski
na predl.
I. s tož.
1. na, za izražanje cilja, na katerega je premikanje, dejanje usmerjeno: na poſzleidnyi dén mené gori obüdi TF 1715, 24; kotera bi bila brezi vſzega pomenſanya na ſzvetloſcho prisla TF 1715, 48; ſtero ſzkerb ſzem jaſz na ſzébe gori vzéu TF 1715, 9; Bogh zgledni ſze na náz ABC 1725, A7a; Vszeh Sztvári Ocsi, na tébe glédaio ABC 1725, A6a; Dokecs pridem ta na meſzto vu nebeſzko Kraleſztvo SM 1747, 78; Pogled name, Goſzpon SM 1747, 90; I vö idevſi ſzlügi oni na poti KŠ 1754, 130; nego je i na nyega zavüpao püſpekijo KŠ 1771, 632; i kvár na meſzto posztávi KMK 1780, 75; ár ovak na nász szpádnejo recsi KOJ 1833, X; Csi mi prido na glédanye, márna gucsijo TA 1848, 34; vcsi me na szteze tvoje TA 1848; znam piszati, na papir z-perom KAJ 1870, 7; Z-Bosnie vise 40.000 lüdi na Horvatszko prislo AI 1875, kaz. br. 3; Vö štalé je potom plamén na štale vdaro BJ 1886, 9
2. za izražanje prehoda, prenosa v drug položaj, drugačno stanje: dolie na pekeu ſztoupo TF 1715, 22; ſteri kmiczo na ſzvetloſzt preobrácsajo KŠ 1754, 56; Katekizmusa czejli návuk na ſéſzt tále razdejlo KŠ 1754, 5b; krüh ino vino na nyegovo nebeszko odicseno tejlo i krv KŠ 1754, 8a; csi ſze i vö vlejvam na áldov KŠ 1771, 595; kaj ſzam jaſz na zagovárjanye Evangyelioma poſztávleni KŠ 1771, 592; na nouto merkaj BKM 1789, 8; Nej je tak oſztanolo na polſzko obdelanye zadoſzta delavczov KM 1790, 92; i na oucſi ſzo nyemi metali KM 1796, 100; Verno ſzkrb má na váſz BRM 1823, 5; sze dúgi glasznik na krátkoga obrné KOJ 1833, 24; eta tábla na stiri razlocske razdeljena AI 1875, kaz. br. 6; Kakda sze moro z-vecs szillab sztojécse recsi naszillabe razdeliti AIN 1876, 7; se tela nature na tri tále razdelijo AI 1878, 4
3. za izražanje končne meje, količine: Tou je na bougsi czait nehál SM 1747, 73; vſzáki 'zivoucſi ne merjé na vekke KŠ 1754, 117; na trétyi dén je od mrtvi gori ſztano KMK 1780, 7; Veſzéli csákajmo, na ſzoudbo dnéva pitanoga BKM 1789, 8; Veſzéli csákajmo Na ſzmrt priseſztye nyega na ſzmrt je delao KM 1790, 74; Na pokonczi Jakopeſcseka je gori zouro KM 1790, 66; Vſzigdár na vekiveke SŠ 1796, 39; Na jezere szo Avarci szpomorjeni KOJ 1914, 97
4. za izražanje usmerjenosti duševne dejavnosti: nego na dobro tolmacſili TF 1715, 16; merkai na moie govorgeinye AI 1875, A7b; zdersi náſz vſze na pravitzo SM 1747, 86; I vſze obrné na dobro KŠ 1754, 269; Potrejbno je záto Püſpeki biti na vcsenyé prilicsnomi KŠ 1771, 637; ki ſze na Popovſztvo poſzvetijo KMK 1780, 85; i pripelaj vsze grejsnike na právo pokouro KM 1783, 34; I vſzo vaso 'zaloszt Obrné na radoszt BKM 1789, 12; i gori je zapero nyemi ete recsi na ſzpómenek KM 1790, 58; Na neſzrecso, i 'saloſzt ſze je obrno nyidva ſztális KM 1796, 6; Ki náſz csákas na pokouro SŠ 1796, 170; Ár lübéznoſzti vassa vecs napamet ne jemlém SIZ 1807, 58; vcsi me tak vſzákomi na praviczo 'ziveti BRM 1823, 385; liki kákse szove v-kmiczi na hüdo i dobro ednáko brecsijo KOJ 1833, V; taki je na znánye doubo KOJ 1848, 118; pazi na miszli moje TA 1848, 4; Vernim düsam na trost nazvesztsáva KAJ 1848, 217; csasz dá stevci na premislávanye AIN 1876, 9
5. za izražanje časovne določitve: kaſtigam greihe ocsév na ſzini dotrétyega kolena TF 1715, 17; i na konecz konczi dare naſſa vöra pride TF 1715, 30; na trétyi dén ie od ſzmerti gori ſztano ABC 1725, A5a; Ár na konecz nyega sálecz Meni perneſzé radoſzt SM 1747, 75; i na konecz ſzo ga escse vmourili KŠ 1754, 10b; nám na Szvétek dána KMK 1780, 40; Naides v-eti na vſzáke Szvétke BRM 1823, II; Navekivecsnoszt szmosztvorjeni KAJ 1848, 426
6. za izražanje načina, kako dejanje poteka: On je domá ino vinej Gotovi na obrambo KŠ 1754, 265; Primárjam váſz na Goſzpodna KŠ 1771, 623; ſtera nám je csáſzi na zádavo KMK 1780, 82; Bojdite naméri, dokecs bou zaprtek SIZ 1807, 38; Csi verno pázim na Tébe, Blagoſzlov dobim od Tébe BRM 1823, 8; Na pitanye Vucsitela je dú'sen vszáki povedati isztino KOJ 1845, 10; preobláda ga, i na placsüvanye bojovine primora KOJ 1848, 3; Ár szem jasz na trplenye sztvorjen TA 1848, 31; Šteri so pri deli na pomoč BJ 1886, 10
7. za izražanje namena, s katerim se izvrši dejanje: koteri nyega na pomoucs zovéio ABC 1725, A6a; Kristus hocse na pitanye priti SM 1747, 83; nyemi na ſzlü'sbo bode SIZ 1807, 7; Vu Názareth odpoſzlao, Marii na znánye dao BRM 1823, 4; pivo kühajo na pitvino KAJ 1870, 46; i szledi z-velikim sztroskom na nücanye obrnyena AI 1875, br. 1, 5; Pijmo vszém na zdravico AIP 1876, br. 1, 1; Jež ide samo po noči na lov AI 1878, 10
8. za izražanje načina, kako dejanje poteka: ino na nágli kszramoti posztánoti ABC 1725, A8a; Ka právi Boug na kráczi od vſzejh eti zapouvid KŠ 1754, 67; teda na nágli pride na nyé pogibelnoſzt KŠ 1771, 621; Z-klücsenim kázeczom na ráhi szklonczkaj na dveri KOJ 1845, 25; ali že je vsakojačke molitve napamet znála BJ 1886, 4
II. z mest. za izražanje stanja v položaju ali površine, kjer se kaj dogaja: Vdrügi knigai Moyſeſſovi na dvaiſzetom táli TF 1715, 17; kako vnébi tak i na zemli TF 1715, 25; povéksai tvoi máli sereg na etom czeilom ſzveiti ABC 1725, A7a; Ar je rouka tvoja smétna na meni bila SM 1747, 95; ár je vſzáko tejlo oſzkrúnilo ſzvojo pout na zemli KŠ 1754, 11a; ſzmo bili, liki decza krotki na ſzrejdi med vami KŠ 1771, 616; Sztojte záto opáſzani na ledevjáj vaſi KŠ 1771, 587; naj bi náſz po ſzvojoj ſzmrti na kri'snom drejvi odküpila KMK 1780, 5; ni kincse, Na ſzvejti ne iscse BKM 1789, 11; taki bós na zemli le'sao KM 1790, 20; Se natom hüdom ſzvejti SŠ 1796, 4; neſzrecsen poſztáne na ſzvejti SIZ 1807, 6; tam je vsze na pobégi KOJ 1848, 4; szedis na throni TA 1848, 7; Na poti sze je szrécsao KAJ 1870; Na szpráviscsi od penez dugovány napreprilo'zeno AI 1875, kaz. br. 2; Na dugi stolicaj BJ 1886, 3
I. s tož.
1. na, za izražanje cilja, na katerega je premikanje, dejanje usmerjeno: na poſzleidnyi dén mené gori obüdi TF 1715, 24; kotera bi bila brezi vſzega pomenſanya na ſzvetloſcho prisla TF 1715, 48; ſtero ſzkerb ſzem jaſz na ſzébe gori vzéu TF 1715, 9; Bogh zgledni ſze na náz ABC 1725, A7a; Vszeh Sztvári Ocsi, na tébe glédaio ABC 1725, A6a; Dokecs pridem ta na meſzto vu nebeſzko Kraleſztvo SM 1747, 78; Pogled name, Goſzpon SM 1747, 90; I vö idevſi ſzlügi oni na poti KŠ 1754, 130; nego je i na nyega zavüpao püſpekijo KŠ 1771, 632; i kvár na meſzto posztávi KMK 1780, 75; ár ovak na nász szpádnejo recsi KOJ 1833, X; Csi mi prido na glédanye, márna gucsijo TA 1848, 34; vcsi me na szteze tvoje TA 1848; znam piszati, na papir z-perom KAJ 1870, 7; Z-Bosnie vise 40.000 lüdi na Horvatszko prislo AI 1875, kaz. br. 3; Vö štalé je potom plamén na štale vdaro BJ 1886, 9
2. za izražanje prehoda, prenosa v drug položaj, drugačno stanje: dolie na pekeu ſztoupo TF 1715, 22; ſteri kmiczo na ſzvetloſzt preobrácsajo KŠ 1754, 56; Katekizmusa czejli návuk na ſéſzt tále razdejlo KŠ 1754, 5b; krüh ino vino na nyegovo nebeszko odicseno tejlo i krv KŠ 1754, 8a; csi ſze i vö vlejvam na áldov KŠ 1771, 595; kaj ſzam jaſz na zagovárjanye Evangyelioma poſztávleni KŠ 1771, 592; na nouto merkaj BKM 1789, 8; Nej je tak oſztanolo na polſzko obdelanye zadoſzta delavczov KM 1790, 92; i na oucſi ſzo nyemi metali KM 1796, 100; Verno ſzkrb má na váſz BRM 1823, 5; sze dúgi glasznik na krátkoga obrné KOJ 1833, 24; eta tábla na stiri razlocske razdeljena AI 1875, kaz. br. 6; Kakda sze moro z-vecs szillab sztojécse recsi naszillabe razdeliti AIN 1876, 7; se tela nature na tri tále razdelijo AI 1878, 4
3. za izražanje končne meje, količine: Tou je na bougsi czait nehál SM 1747, 73; vſzáki 'zivoucſi ne merjé na vekke KŠ 1754, 117; na trétyi dén je od mrtvi gori ſztano KMK 1780, 7; Veſzéli csákajmo, na ſzoudbo dnéva pitanoga BKM 1789, 8; Veſzéli csákajmo Na ſzmrt priseſztye nyega na ſzmrt je delao KM 1790, 74; Na pokonczi Jakopeſcseka je gori zouro KM 1790, 66; Vſzigdár na vekiveke SŠ 1796, 39; Na jezere szo Avarci szpomorjeni KOJ 1914, 97
4. za izražanje usmerjenosti duševne dejavnosti: nego na dobro tolmacſili TF 1715, 16; merkai na moie govorgeinye AI 1875, A7b; zdersi náſz vſze na pravitzo SM 1747, 86; I vſze obrné na dobro KŠ 1754, 269; Potrejbno je záto Püſpeki biti na vcsenyé prilicsnomi KŠ 1771, 637; ki ſze na Popovſztvo poſzvetijo KMK 1780, 85; i pripelaj vsze grejsnike na právo pokouro KM 1783, 34; I vſzo vaso 'zaloszt Obrné na radoszt BKM 1789, 12; i gori je zapero nyemi ete recsi na ſzpómenek KM 1790, 58; Na neſzrecso, i 'saloſzt ſze je obrno nyidva ſztális KM 1796, 6; Ki náſz csákas na pokouro SŠ 1796, 170; Ár lübéznoſzti vassa vecs napamet ne jemlém SIZ 1807, 58; vcsi me tak vſzákomi na praviczo 'ziveti BRM 1823, 385; liki kákse szove v-kmiczi na hüdo i dobro ednáko brecsijo KOJ 1833, V; taki je na znánye doubo KOJ 1848, 118; pazi na miszli moje TA 1848, 4; Vernim düsam na trost nazvesztsáva KAJ 1848, 217; csasz dá stevci na premislávanye AIN 1876, 9
5. za izražanje časovne določitve: kaſtigam greihe ocsév na ſzini dotrétyega kolena TF 1715, 17; i na konecz konczi dare naſſa vöra pride TF 1715, 30; na trétyi dén ie od ſzmerti gori ſztano ABC 1725, A5a; Ár na konecz nyega sálecz Meni perneſzé radoſzt SM 1747, 75; i na konecz ſzo ga escse vmourili KŠ 1754, 10b; nám na Szvétek dána KMK 1780, 40; Naides v-eti na vſzáke Szvétke BRM 1823, II; Navekivecsnoszt szmosztvorjeni KAJ 1848, 426
6. za izražanje načina, kako dejanje poteka: On je domá ino vinej Gotovi na obrambo KŠ 1754, 265; Primárjam váſz na Goſzpodna KŠ 1771, 623; ſtera nám je csáſzi na zádavo KMK 1780, 82; Bojdite naméri, dokecs bou zaprtek SIZ 1807, 38; Csi verno pázim na Tébe, Blagoſzlov dobim od Tébe BRM 1823, 8; Na pitanye Vucsitela je dú'sen vszáki povedati isztino KOJ 1845, 10; preobláda ga, i na placsüvanye bojovine primora KOJ 1848, 3; Ár szem jasz na trplenye sztvorjen TA 1848, 31; Šteri so pri deli na pomoč BJ 1886, 10
7. za izražanje namena, s katerim se izvrši dejanje: koteri nyega na pomoucs zovéio ABC 1725, A6a; Kristus hocse na pitanye priti SM 1747, 83; nyemi na ſzlü'sbo bode SIZ 1807, 7; Vu Názareth odpoſzlao, Marii na znánye dao BRM 1823, 4; pivo kühajo na pitvino KAJ 1870, 46; i szledi z-velikim sztroskom na nücanye obrnyena AI 1875, br. 1, 5; Pijmo vszém na zdravico AIP 1876, br. 1, 1; Jež ide samo po noči na lov AI 1878, 10
8. za izražanje načina, kako dejanje poteka: ino na nágli kszramoti posztánoti ABC 1725, A8a; Ka právi Boug na kráczi od vſzejh eti zapouvid KŠ 1754, 67; teda na nágli pride na nyé pogibelnoſzt KŠ 1771, 621; Z-klücsenim kázeczom na ráhi szklonczkaj na dveri KOJ 1845, 25; ali že je vsakojačke molitve napamet znála BJ 1886, 4
II. z mest. za izražanje stanja v položaju ali površine, kjer se kaj dogaja: Vdrügi knigai Moyſeſſovi na dvaiſzetom táli TF 1715, 17; kako vnébi tak i na zemli TF 1715, 25; povéksai tvoi máli sereg na etom czeilom ſzveiti ABC 1725, A7a; Ar je rouka tvoja smétna na meni bila SM 1747, 95; ár je vſzáko tejlo oſzkrúnilo ſzvojo pout na zemli KŠ 1754, 11a; ſzmo bili, liki decza krotki na ſzrejdi med vami KŠ 1771, 616; Sztojte záto opáſzani na ledevjáj vaſi KŠ 1771, 587; naj bi náſz po ſzvojoj ſzmrti na kri'snom drejvi odküpila KMK 1780, 5; ni kincse, Na ſzvejti ne iscse BKM 1789, 11; taki bós na zemli le'sao KM 1790, 20; Se natom hüdom ſzvejti SŠ 1796, 4; neſzrecsen poſztáne na ſzvejti SIZ 1807, 6; tam je vsze na pobégi KOJ 1848, 4; szedis na throni TA 1848, 7; Na poti sze je szrécsao KAJ 1870; Na szpráviscsi od penez dugovány napreprilo'zeno AI 1875, kaz. br. 2; Na dugi stolicaj BJ 1886, 3
Prekmurski
obrnóuti tudi obernóuti -ém dov.
1. obrniti, spremeniti usmerjenost česa v nasprotno smer: Gdate táblo obrnéjo, teda sze KAJ 1870, 9; pren. Goszpodin Bogh oberni knám ſzvoie milosztivno licze ABC 1725, A7a; I tak od iſztine vüha obrnéjo KŠ 1771, 651; tvoiega ſzvétoga licza ne oberni procs od nyega SM 1747, 63; kikoli te vdári na dejſznom tvojem liczi, obrni nyemi i to drügo KŠ 1771, 116; Tve licze na me obrni BKM 1789, 380
2. narediti, da dobi kaka dejavnost vsebino, kot jo nakazuje določilo: on mori neſzrecso obernoti na dobro SM 1747, 70; kibi dela na ſzvoj haſzek obrnouti nemogau KŠ 1771, A5b; Oh bár da bi je mogao na náj lepſi Paradi'som obrnouti KM 1783, 157; On vſzigdár lejho more Neſzrecso obernouti BKM 1789, 240; zvün ſzébe na koj drügo mores obrnouti KM 1790, 20; da i obrnés nyih od kmicze k-ſzvetloſzti KŠ 1754, 76; da, na tvoj haſzek obrnés KŠ 1771, A8b; Ti Goſzpodne? lejhko vſza eta na dobro obrnés KM 1790, 40; Nebeſzki Otsa I vſze obrné na dobro KŠ 1754, 269; I vnouge z-ſzinouv Izraelſzki obrné knyihovomi Goſzpodni Bougi KŠ 1771, 162; On vſzo 'zaloſzt Obrné na radoszt BKM 1789, 12; dokecs nyegov ſzvéti Szin ſzobotte poſzvecsenyá na Nedelo ne obrné KM 1796, 4; Vöra, ſz-ſterov Kriſztuſa na nas haſzek obrnémo KŠ 1754, 79; Ti ſzi na dobro obrno tvoje pejneze KM 1790, 28; i na tou je obrno vſzo szvojo mogoucso ſzkrblivoſzt KM 1790, 42; i tvoio ocsino dobro voljo na mé oberni SM 1747, 59; i obrni nyej na vrásztvo eto mojo teskoucso KŠ 1754, 241; nyim na radoſzt ino haſzek obrni KŠ 1754, 218
3. spremeniti lastnost, bistvo: krüh, ino Vino na Kriſztuſſa Jeuſſa Tejlo, I Krv morejo obrnouti KMK 1780, 85; i máta obláſzt nad vodami, da je obrnéta na krv KŠ 1771, 785; gde je vodou, náj bougse vino obrno KM 1796, 96
4. prevesti: Po eti ide Dalmatin Jüri i czejlo Biblio obrné na Stajerſzki jezik KŠ 1771, A6b; ki ſzo na ſzvoj materno rejcs ſz. piſzmo obrnoli KŠ 1771, A6a
obrnóuti se tudi obernóuti se -ém se
1. obrniti se, spremeniti smer, položaj: obrné ſze med lüſztvom i ercsé KŠ 1771, 116; Ki te proſzi, ne obrni ſe od nyega KŠ 1771, 17; obrniſze imeni vu mojoj dvojnoſzti KŠ 1754, 236; I obrno ſzam ſze, da bi vido te gláſz KŠ 1771, 768; I eta erkoucsa obrnoula ſze je KŠ 1771, 332; Naj ſze nazáj obrnéjo, i oszramotijo, ki scséjo meni hüdo KM 1783, 98
2. spremeniti lastnost, bistvo: Ne obrnéſze krüh i vino na Kriſztuſevo tejlo i krv KŠ 1754, 204; ſzo ſze vodé na krv obrnole KM 1796, 34
3. izraža prehod v novo stanje: ali 'zaloſzt vaſa ſze obrné na radoſzt KŠ 1771, 320; Ki sze na lagoje obrné, od toga odevcsiti je tesko AI 1875, kaz. br. 7; csi ſze ne obrnéte i bodete, liki decza KŠ 1771, 58; obernisze Goſzpodne, ino obráni moio Dusso ABC 1725, A8a; ſzmej vas ſze naj na placs obrné KŠ 1771, 751; naj ſze od eti márnoſzt obrnéte k'zivomi Bougi KŠ 1771, 386; nego nai ſze vſzih kpokori obernéio SM 1747, 9; ár ſze je dén nagno, ino ſze je na Vecſér oberno SM 1747, 47; i obrnte ſze na vo zbriſzanye grejhov vaſi KŠ 1771, 349; Na neſzrecso, i 'saloſzt ſze je obrno nyidva ſztális KM 1796, 6; glász bio csüti, ka sze Deák Ferenca beté'znoszt na lagoje obrnôlo AIP 1876, br. 2, 1; i obrnoli ſzo ſze ſzrczom ſzvojim vu Egyptom KŠ 1771, 362; obrnoli ſzo ſze na márnogúcsanye KŠ 1771, 634; K-Bougi, od koga ſzmo ſze po grejhi vkraj obrnoli KMK 1780, 67
4. prevesti se: ako biſze katechismus nemſski na naſſ ſzlovenſzki jezik oberno TF 1715, 9
obernóuči -a -e ki se obrne: po ſteroj ſze vſzákomi Bogá bojecsemi ino knyemi po právoi vöri obernoucſemi csloveki greihi odpüſztio TF 1715, 34
obr̀novši -a -e ko se je obrnil: v litero na pred nyouv bodoucsi vküpglasznik obrnovsi KOJ 1833, 51; I obrnovſi ſze kvucsenikom zouſzeb KŠ 1771, 203
obr̀njeni tudi obèrnjeni -a -o
1. obrnjen, usmerjen v nasprotno smer: ár je ta drüga prôti sztêni obrnyena KAJ 1870, 9; doli obernjenov glavov AI 1878, 7; i vſzej ocsi ſzo vu ſzpráviſcsi na nyega bilé obrnyene KŠ 1771, 176; Oči so nyim na vučitela obernjene BJ 1886, 3; Z pêt obrnyeni, i ospotani naj bodo TA 1848, 55
2. usmerjen, kot kaže samostalnik: Tá na blá'zenſztvo obrnyena ſzkrb Bo'za KŠ 1771, A5a; zemla na nücanye obrnyena AI 1875, br. 1, 5
3. spremenjen glede na lastnost, bistvo: Krüh na ſz. Tejlo obrnyeni KM 1783, 57; Gda bi pa koſtao ſztarisína to na vino obrnyeno vodou KM 1783, 269
4. spreobrnjen: Potom, kak je na krſztsánſzko vöro obrnyeni, je KŠ 1771, 654; kvöri obrnyenoga KŠ 1771, 357; opomina na krſztsánſztvo obrnenye KŠ 1771, 669
5. preveden: na szlovenszki jezik obrnyeni KŠ 1771, A1a; Na ſztári ſzlovenſzki Jezik obrnyena KM 1796, (1); ali ſzo nouve, ali pa zdaj obrnyene na nas jezik BKM 1789, 5; i niſtere znouvics obrnyene, czejle kmojim prilo'zo BKM 1789, 4; Vti prvi knigaj je tüdi doſzta lejpi zNemskoga obrnyeni pejſzen vö dao ſtámpati BKM 1789, 5
1. obrniti, spremeniti usmerjenost česa v nasprotno smer: Gdate táblo obrnéjo, teda sze KAJ 1870, 9; pren. Goszpodin Bogh oberni knám ſzvoie milosztivno licze ABC 1725, A7a; I tak od iſztine vüha obrnéjo KŠ 1771, 651; tvoiega ſzvétoga licza ne oberni procs od nyega SM 1747, 63; kikoli te vdári na dejſznom tvojem liczi, obrni nyemi i to drügo KŠ 1771, 116; Tve licze na me obrni BKM 1789, 380
2. narediti, da dobi kaka dejavnost vsebino, kot jo nakazuje določilo: on mori neſzrecso obernoti na dobro SM 1747, 70; kibi dela na ſzvoj haſzek obrnouti nemogau KŠ 1771, A5b; Oh bár da bi je mogao na náj lepſi Paradi'som obrnouti KM 1783, 157; On vſzigdár lejho more Neſzrecso obernouti BKM 1789, 240; zvün ſzébe na koj drügo mores obrnouti KM 1790, 20; da i obrnés nyih od kmicze k-ſzvetloſzti KŠ 1754, 76; da, na tvoj haſzek obrnés KŠ 1771, A8b; Ti Goſzpodne? lejhko vſza eta na dobro obrnés KM 1790, 40; Nebeſzki Otsa I vſze obrné na dobro KŠ 1754, 269; I vnouge z-ſzinouv Izraelſzki obrné knyihovomi Goſzpodni Bougi KŠ 1771, 162; On vſzo 'zaloſzt Obrné na radoszt BKM 1789, 12; dokecs nyegov ſzvéti Szin ſzobotte poſzvecsenyá na Nedelo ne obrné KM 1796, 4; Vöra, ſz-ſterov Kriſztuſa na nas haſzek obrnémo KŠ 1754, 79; Ti ſzi na dobro obrno tvoje pejneze KM 1790, 28; i na tou je obrno vſzo szvojo mogoucso ſzkrblivoſzt KM 1790, 42; i tvoio ocsino dobro voljo na mé oberni SM 1747, 59; i obrni nyej na vrásztvo eto mojo teskoucso KŠ 1754, 241; nyim na radoſzt ino haſzek obrni KŠ 1754, 218
3. spremeniti lastnost, bistvo: krüh, ino Vino na Kriſztuſſa Jeuſſa Tejlo, I Krv morejo obrnouti KMK 1780, 85; i máta obláſzt nad vodami, da je obrnéta na krv KŠ 1771, 785; gde je vodou, náj bougse vino obrno KM 1796, 96
4. prevesti: Po eti ide Dalmatin Jüri i czejlo Biblio obrné na Stajerſzki jezik KŠ 1771, A6b; ki ſzo na ſzvoj materno rejcs ſz. piſzmo obrnoli KŠ 1771, A6a
obrnóuti se tudi obernóuti se -ém se
1. obrniti se, spremeniti smer, položaj: obrné ſze med lüſztvom i ercsé KŠ 1771, 116; Ki te proſzi, ne obrni ſe od nyega KŠ 1771, 17; obrniſze imeni vu mojoj dvojnoſzti KŠ 1754, 236; I obrno ſzam ſze, da bi vido te gláſz KŠ 1771, 768; I eta erkoucsa obrnoula ſze je KŠ 1771, 332; Naj ſze nazáj obrnéjo, i oszramotijo, ki scséjo meni hüdo KM 1783, 98
2. spremeniti lastnost, bistvo: Ne obrnéſze krüh i vino na Kriſztuſevo tejlo i krv KŠ 1754, 204; ſzo ſze vodé na krv obrnole KM 1796, 34
3. izraža prehod v novo stanje: ali 'zaloſzt vaſa ſze obrné na radoſzt KŠ 1771, 320; Ki sze na lagoje obrné, od toga odevcsiti je tesko AI 1875, kaz. br. 7; csi ſze ne obrnéte i bodete, liki decza KŠ 1771, 58; obernisze Goſzpodne, ino obráni moio Dusso ABC 1725, A8a; ſzmej vas ſze naj na placs obrné KŠ 1771, 751; naj ſze od eti márnoſzt obrnéte k'zivomi Bougi KŠ 1771, 386; nego nai ſze vſzih kpokori obernéio SM 1747, 9; ár ſze je dén nagno, ino ſze je na Vecſér oberno SM 1747, 47; i obrnte ſze na vo zbriſzanye grejhov vaſi KŠ 1771, 349; Na neſzrecso, i 'saloſzt ſze je obrno nyidva ſztális KM 1796, 6; glász bio csüti, ka sze Deák Ferenca beté'znoszt na lagoje obrnôlo AIP 1876, br. 2, 1; i obrnoli ſzo ſze ſzrczom ſzvojim vu Egyptom KŠ 1771, 362; obrnoli ſzo ſze na márnogúcsanye KŠ 1771, 634; K-Bougi, od koga ſzmo ſze po grejhi vkraj obrnoli KMK 1780, 67
4. prevesti se: ako biſze katechismus nemſski na naſſ ſzlovenſzki jezik oberno TF 1715, 9
obernóuči -a -e ki se obrne: po ſteroj ſze vſzákomi Bogá bojecsemi ino knyemi po právoi vöri obernoucſemi csloveki greihi odpüſztio TF 1715, 34
obr̀novši -a -e ko se je obrnil: v litero na pred nyouv bodoucsi vküpglasznik obrnovsi KOJ 1833, 51; I obrnovſi ſze kvucsenikom zouſzeb KŠ 1771, 203
obr̀njeni tudi obèrnjeni -a -o
1. obrnjen, usmerjen v nasprotno smer: ár je ta drüga prôti sztêni obrnyena KAJ 1870, 9; doli obernjenov glavov AI 1878, 7; i vſzej ocsi ſzo vu ſzpráviſcsi na nyega bilé obrnyene KŠ 1771, 176; Oči so nyim na vučitela obernjene BJ 1886, 3; Z pêt obrnyeni, i ospotani naj bodo TA 1848, 55
2. usmerjen, kot kaže samostalnik: Tá na blá'zenſztvo obrnyena ſzkrb Bo'za KŠ 1771, A5a; zemla na nücanye obrnyena AI 1875, br. 1, 5
3. spremenjen glede na lastnost, bistvo: Krüh na ſz. Tejlo obrnyeni KM 1783, 57; Gda bi pa koſtao ſztarisína to na vino obrnyeno vodou KM 1783, 269
4. spreobrnjen: Potom, kak je na krſztsánſzko vöro obrnyeni, je KŠ 1771, 654; kvöri obrnyenoga KŠ 1771, 357; opomina na krſztsánſztvo obrnenye KŠ 1771, 669
5. preveden: na szlovenszki jezik obrnyeni KŠ 1771, A1a; Na ſztári ſzlovenſzki Jezik obrnyena KM 1796, (1); ali ſzo nouve, ali pa zdaj obrnyene na nas jezik BKM 1789, 5; i niſtere znouvics obrnyene, czejle kmojim prilo'zo BKM 1789, 4; Vti prvi knigaj je tüdi doſzta lejpi zNemskoga obrnyeni pejſzen vö dao ſtámpati BKM 1789, 5
Prekmurski
postàviti -stávim dov.
1. postaviti, narediti, da pride kaj kam: da ſzmerti zroka nemres poſztaviti SM 1747, 82; ove peſzmi i vete nouvi réd poſztaviti BKM 1789, 2b; Jó'ſue zapovedao dvanájſzet kámnov poſztaviti KM 1796, 42; Csi miniszterium kaj za právde 'zelê posztaviti AI 1875, kaz. br. 2; i düjh nouvi poſztávim na ſzrejdo vu váſz KŠ 1754, 96; Zákon, ſteroga poſztávim zhi'zov Izraelſzkov KŠ 1771, 684; Moj 'zitek, düso i tejlo Poſztávim pod tvojo obrámbo BKM 1789, 370; Eti me Po szmrti v-nébo poſztávis BRM 1823, 10; I poſztávi ovczé zdejſzne ſzvoje KŠ 1771, 85; i kvár na meſzto poſztávi KMK 1780, 75; tak zdaj poſztavte kotrige vaſſe na ſzlü'zbo pravicze KŠ 1754, 120; I 'zivincse poſztavte, da gori poſzadite Pavla KŠ 1771, 415; naj po mejſztaj poſztávi preſzbitere KŠ 1771, 655; gori ſzo ga pelali vu Jeru'zálem, da bi ga poſztavila pred Goſzpodna KŠ 1771, 169; krála mojega i poſztavo ſzam ga na Sion KŠ 1754, 105; Ádama je posztavo Vparadi'zom BKM 1789, 13; Poſztavo je Goſzpodin Boug v-Paradi'ſom vſzáke féle drevje KM 1796, 5; ino je tak [žensko] k-tomi moskomi poſztavo SIZ 1807, 3; Kako ſzte poſztavili kotrige vaſſe na ſzlü'zbo necſiſztoucse KŠ 1754, 120; poglávari, i poſztavili ſzo pred nyega Pavla KŠ 1771, 416
2. postaviti koga za kaj, določiti, urediti kaj: da bi váſz csiſzto dévojko poſztaviti mogo Kriſztuſi KŠ 1771, 547; nego iſztino poſztávim pred váſz SIZ 1807, 3; I Goſzpouda ga poſztávi BKM 1789, 168; gizdave zvisávcze v-kastigo posztávi BRM 1823, 7; stájerszkoga Hercega za szvojega nasztopnika posztávi KOJ 1848, 89; Goszpodne, i posztavi me vu csészt TA 1848, 6; naj ga krála poſztávijo KŠ 1771, 283; Da bi jo poſztavo ſzám ſzebi odicseno tákſo czérkev KŠ 1771, 585; vtákſi réd ſzem posztavo vſze eto delo KŠ 1754, 5a; Nej ſzte me vi odébrali nego poſztavo ſzam váſz KŠ 1771, 317; Ár náſz je Boug nej poſztavo na ſzrditoſzt KŠ 1771, 622; Bog je Jesussa rendeluval, (poſztavo) na miloſcso ſztolecz SM 1747, 17; Goszpoda szi ga posztavo nad rok tvoji delom TA 1848, 7; Náſz ſzi pravicsne poſztavo BKM 1789, 109; k-ſzebi jo je vzéla, i vu dober ſztális poſztávila KM 1790, 40; je Czaszar szvoje vojszke na nouge posztavo KOJ 1848, 8
postàviti se -stávim se
1. priti v določen položaj, na določeno mesto, pobahati se: pa sze gizdavo pred nyo posztavo AI 1875, kaz. br. 7; Kama sze pridevnik posztávi AIN 1876, 28; [medved] te se na zádnje nogé postávi AI 1878, 10; med ovczé ſze poſztávimo KŠ 1771, 841; Vu nase ſzi ſze ſzirmastvo poſztavio BRM 1823, 15; gda ſzeje [Pavel] ob drügim pred Nero Czaſzara poſztavo KŠ 1771, 338; na stero meszto sze od krála táksi mô'zi posztávijo AI 1875, kaz. br. 2
2. upreti se: Vnogokrát szo sze prôti posztavili, ka bi teski törszki járem sinyeka dolivrgli AI 1875, kaz. br. 3; Podgan V sili se ešče proti človeki postávi AI 1878, 12
postàvši -a -e ko je postavil: Pripelali ſzo pa edno 'zeno vu práznoſzti zapopádjeno, i poſztávſi jo na ſzrejdo KŠ 1771, 291
postàvivši -a -e ko je postavil: I poſztavivſi je pred voje vitézov govorécsi KŠ 1771, 392; na ſzpoudnyo lampo ga [jezik] poſztávivsi KMK 1780, 65
postávleni -a -o
1. določen, imenovan: Kriſztus je poſztávleni od Bogá ſzodecz KŠ 1754, 113; Kralicze, kamurnik, ki je bio poſztávleni nad vſzejmi nyé kincsi KŠ 1771, 366; Na koj ſzam poſztávlen predgar KŠ 1771, 636; je za dvorſzkoga poſztávleni KM 1790, 44; Da poſztávleno to dejte, v Izraeli bode Vnougim na opádnenyé BKM 1789, 40; znaménye (’) stero zgora kre litere posztávleno znamenüje KOJ 1833, 9; bej'zmo vtom, pred náſz poſztávlenom boji KŠ 1771, 694; pren. je nyegova cſiſztoucsa na ſzvetloſzt poſztávlena KŠ 1771, A3a; Nego pod tutormi i ſzkrbleniki je notri do poſztávlenoga od ocsé dnéva KŠ 1771, 564; ár ſzo od Bogá na tom poſztávleni KŠ 1754, 219; iſtere obláſzti jeſzo, od Bogá ſzo poſztávlene KŠ 1754, 34
2. postavljen, priveden: i pred poglaváre i krále poſztávleni bodete KŠ 1771, 143
3. sezidan, zgrajen: szo tüdi nouve Cérkvi i na nasem szlovenszkom posztávlene KOJ 1848, 112
4. urejen, razvrščen: Ár i Hymnuske, i Hválne peſzmi ſzo po rédi tak poſztávlene, ka ſze lejko nájdejo BKM 1789, 4; Kakoli je pa právo v-oni prvi peſzmaj, tô vſze ſze i v-eti, v-lepsi réd poſztávleno, nahája BRM 1823, II
1. postaviti, narediti, da pride kaj kam: da ſzmerti zroka nemres poſztaviti SM 1747, 82; ove peſzmi i vete nouvi réd poſztaviti BKM 1789, 2b; Jó'ſue zapovedao dvanájſzet kámnov poſztaviti KM 1796, 42; Csi miniszterium kaj za právde 'zelê posztaviti AI 1875, kaz. br. 2; i düjh nouvi poſztávim na ſzrejdo vu váſz KŠ 1754, 96; Zákon, ſteroga poſztávim zhi'zov Izraelſzkov KŠ 1771, 684; Moj 'zitek, düso i tejlo Poſztávim pod tvojo obrámbo BKM 1789, 370; Eti me Po szmrti v-nébo poſztávis BRM 1823, 10; I poſztávi ovczé zdejſzne ſzvoje KŠ 1771, 85; i kvár na meſzto poſztávi KMK 1780, 75; tak zdaj poſztavte kotrige vaſſe na ſzlü'zbo pravicze KŠ 1754, 120; I 'zivincse poſztavte, da gori poſzadite Pavla KŠ 1771, 415; naj po mejſztaj poſztávi preſzbitere KŠ 1771, 655; gori ſzo ga pelali vu Jeru'zálem, da bi ga poſztavila pred Goſzpodna KŠ 1771, 169; krála mojega i poſztavo ſzam ga na Sion KŠ 1754, 105; Ádama je posztavo Vparadi'zom BKM 1789, 13; Poſztavo je Goſzpodin Boug v-Paradi'ſom vſzáke féle drevje KM 1796, 5; ino je tak [žensko] k-tomi moskomi poſztavo SIZ 1807, 3; Kako ſzte poſztavili kotrige vaſſe na ſzlü'zbo necſiſztoucse KŠ 1754, 120; poglávari, i poſztavili ſzo pred nyega Pavla KŠ 1771, 416
2. postaviti koga za kaj, določiti, urediti kaj: da bi váſz csiſzto dévojko poſztaviti mogo Kriſztuſi KŠ 1771, 547; nego iſztino poſztávim pred váſz SIZ 1807, 3; I Goſzpouda ga poſztávi BKM 1789, 168; gizdave zvisávcze v-kastigo posztávi BRM 1823, 7; stájerszkoga Hercega za szvojega nasztopnika posztávi KOJ 1848, 89; Goszpodne, i posztavi me vu csészt TA 1848, 6; naj ga krála poſztávijo KŠ 1771, 283; Da bi jo poſztavo ſzám ſzebi odicseno tákſo czérkev KŠ 1771, 585; vtákſi réd ſzem posztavo vſze eto delo KŠ 1754, 5a; Nej ſzte me vi odébrali nego poſztavo ſzam váſz KŠ 1771, 317; Ár náſz je Boug nej poſztavo na ſzrditoſzt KŠ 1771, 622; Bog je Jesussa rendeluval, (poſztavo) na miloſcso ſztolecz SM 1747, 17; Goszpoda szi ga posztavo nad rok tvoji delom TA 1848, 7; Náſz ſzi pravicsne poſztavo BKM 1789, 109; k-ſzebi jo je vzéla, i vu dober ſztális poſztávila KM 1790, 40; je Czaszar szvoje vojszke na nouge posztavo KOJ 1848, 8
postàviti se -stávim se
1. priti v določen položaj, na določeno mesto, pobahati se: pa sze gizdavo pred nyo posztavo AI 1875, kaz. br. 7; Kama sze pridevnik posztávi AIN 1876, 28; [medved] te se na zádnje nogé postávi AI 1878, 10; med ovczé ſze poſztávimo KŠ 1771, 841; Vu nase ſzi ſze ſzirmastvo poſztavio BRM 1823, 15; gda ſzeje [Pavel] ob drügim pred Nero Czaſzara poſztavo KŠ 1771, 338; na stero meszto sze od krála táksi mô'zi posztávijo AI 1875, kaz. br. 2
2. upreti se: Vnogokrát szo sze prôti posztavili, ka bi teski törszki járem sinyeka dolivrgli AI 1875, kaz. br. 3; Podgan V sili se ešče proti človeki postávi AI 1878, 12
postàvši -a -e ko je postavil: Pripelali ſzo pa edno 'zeno vu práznoſzti zapopádjeno, i poſztávſi jo na ſzrejdo KŠ 1771, 291
postàvivši -a -e ko je postavil: I poſztavivſi je pred voje vitézov govorécsi KŠ 1771, 392; na ſzpoudnyo lampo ga [jezik] poſztávivsi KMK 1780, 65
postávleni -a -o
1. določen, imenovan: Kriſztus je poſztávleni od Bogá ſzodecz KŠ 1754, 113; Kralicze, kamurnik, ki je bio poſztávleni nad vſzejmi nyé kincsi KŠ 1771, 366; Na koj ſzam poſztávlen predgar KŠ 1771, 636; je za dvorſzkoga poſztávleni KM 1790, 44; Da poſztávleno to dejte, v Izraeli bode Vnougim na opádnenyé BKM 1789, 40; znaménye (’) stero zgora kre litere posztávleno znamenüje KOJ 1833, 9; bej'zmo vtom, pred náſz poſztávlenom boji KŠ 1771, 694; pren. je nyegova cſiſztoucsa na ſzvetloſzt poſztávlena KŠ 1771, A3a; Nego pod tutormi i ſzkrbleniki je notri do poſztávlenoga od ocsé dnéva KŠ 1771, 564; ár ſzo od Bogá na tom poſztávleni KŠ 1754, 219; iſtere obláſzti jeſzo, od Bogá ſzo poſztávlene KŠ 1754, 34
2. postavljen, priveden: i pred poglaváre i krále poſztávleni bodete KŠ 1771, 143
3. sezidan, zgrajen: szo tüdi nouve Cérkvi i na nasem szlovenszkom posztávlene KOJ 1848, 112
4. urejen, razvrščen: Ár i Hymnuske, i Hválne peſzmi ſzo po rédi tak poſztávlene, ka ſze lejko nájdejo BKM 1789, 4; Kakoli je pa právo v-oni prvi peſzmaj, tô vſze ſze i v-eti, v-lepsi réd poſztávleno, nahája BRM 1823, II
Prekmurski
gòri stánoti ~ -em dov.
1. vstati, spraviti se v pokončni položaj: vſzáki dén gori ſztánoti KŠ 1754, 191; gda váſz jejſzt zovéjo, gori ſztánoti KM 1790, 82; veli vszem gorisztánoti KOJ 1845, 7; Gori ſztánem vütro KŠ 1754, 249; Gorisztánem, nászpao szem sze KAJ 1870, 168; gda doli lé'zes i gori ſztánes KŠ 1754, 4; ſztani gori, ìdi v-Damaskus KŠ 1771, 411; Veſzéli gori ſztanmo BKM 1789, 9; Sztante gori, hodmo odnut KŠ 1771, 316; I ovo pravdeník niki je gori ſztano ſzküsávajoucſi nyega KŠ 1771, 203; Gori ſzo pa ſztanoli mladénczi, vküp ſzo ga zagrnoli KŠ 1771, 354; i gori ſzo ſztanoli na zmejno KŠ 1771, 509; Pojdmo, i gori ſztanmo BKM 1789, 38; mladénecz, tebi velim, ſztani gori KŠ 1771, 188
2. upreti se: csi pouleg priſzpodobnoſzti Melchizedekove drügi pop gori ſztáne KŠ 1771, 682; bode korén Jeſſe, i gori ſtáne goſzpodüvat poganom KŠ 1771, 482; Ar gori ſztáne národ na národ KŠ 1771, 143; v-Bosnii lidjé so tudi prôti törkom gorisztanoli AI 1875, kaz. br. 3; lüſztvo gori je ſztanolo na zmejno KŠ 1754, 45
3. priti v stanje združitve duše s telesom ob koncu sveta: Gori ſztánem, i pojdem k-mojemi Ocſi KM 1783, 133; je mogo Kristus od ſzmerti gori ſztánoti SM 1747, 20; nyemi je potrejbno i na trétyi dén gori ſtánoti KŠ 1771, 55; Zdâ tak más goriſztánoti BRM 1823, 3; na szoudnyi dén odicseno gori ſztánem KŠ 1754, 239; po trétyem dnévi gori ſztánem KŠ 1771, 97; Stero tejlo gori ſztáne KŠ 1754, 139; Kriſztus gori ſztáne KŠ 1771, 154; Tejlo Ali gori ſztáne vrlej SŠ 1796, 4; V-etom tejlom vſzi gori ſztánemo KŠ 1771, 8; gda gori ſztánejo KŠ 1754, 140; ti mrtvi vu Kriſztuſi gori ſztáno KŠ 1771, 621; Ki ſzo mrli, Gori ſztáno oni SŠ 1796, 14; Sztani gori, Goszpodne, vu szrdi tvojem TA 1848, 6; Vém de nacsi gda gorisztánemo AIP 1876, br. 4, 4; kakoje i on od mertvi gori ſztano TF 1715, 23; ie od ſzmerti gori ſztano ABC 1725, A5a; on je od ſzmerti gori ſztano SM 1747, 13; je gori ſztano KŠ 1754, 120; je od mertvi gori ſztano KMK 1780, 7; pá gori z-velikov Sztáno mocsjouv SŠ 1796, 4; je Tretji dén gori ſztano BRM 1823, 4; Gori je sztano zviseni KAJ 1848, 9; Csi ſzte záto gori ſztanoli ſz.Kriſztuſom KŠ 1771, 608; Trbej Szinej cslovecsemi na trétyi dén gori ſztánoti KŠ 1754, 111; Kralicza jüga gori ſztáne na ſzoudnyi dén KŠ 1771, 208; Na trétyi dén je gori ſztano KŠ 1754, 98; ka je mr’u i gori ſztano KŠ 1771, 439; na trétyi dén je od mrtvi gori ſztano KMK 1780, 7; je Trétji dén gori ſztano BRM 1823, 4; od telovne, ſzmrti gori ſztánemo KŠ 1754, 111
gòri stánovši ~ -a ~ -e ko je vstal: On pa gori ſztánovſi vzéo je to dejte KŠ 1771, 8; I, gori ſztánovſi vu onoj vöri, povrnola ſzta ſze KŠ 1771, 257; gori ſztánovſi ſze je Vucsenikom ſzkázao KM 1783, 52; Ti paſztérje gori ſztánovſi ino pojdo BKM 1789, 30; on pa gori ſztanovſi poſtrájfao je vöter KŠ 1771, 193
gòri stánjeni ~ -a ~ -o vstali: ſzpoumeni ſze z-Jezus Kriſztuſa zmrtvi gori ſztányenoga KŠ 1771, 648; Cséſzt Zmo'zno gori ſztányenomi Jezusi BRM 1823, 65; Gori ſztányenoga Kriſztuſa vgrobi iſcso Márie KŠ 1771, 331
gòri stánjeni ~ -a ~ -o sam. uporni: Barabbás zvézani ſztimi gori ſztányenimi KŠ 1771, 151
1. vstati, spraviti se v pokončni položaj: vſzáki dén gori ſztánoti KŠ 1754, 191; gda váſz jejſzt zovéjo, gori ſztánoti KM 1790, 82; veli vszem gorisztánoti KOJ 1845, 7; Gori ſztánem vütro KŠ 1754, 249; Gorisztánem, nászpao szem sze KAJ 1870, 168; gda doli lé'zes i gori ſztánes KŠ 1754, 4; ſztani gori, ìdi v-Damaskus KŠ 1771, 411; Veſzéli gori ſztanmo BKM 1789, 9; Sztante gori, hodmo odnut KŠ 1771, 316; I ovo pravdeník niki je gori ſztano ſzküsávajoucſi nyega KŠ 1771, 203; Gori ſzo pa ſztanoli mladénczi, vküp ſzo ga zagrnoli KŠ 1771, 354; i gori ſzo ſztanoli na zmejno KŠ 1771, 509; Pojdmo, i gori ſztanmo BKM 1789, 38; mladénecz, tebi velim, ſztani gori KŠ 1771, 188
2. upreti se: csi pouleg priſzpodobnoſzti Melchizedekove drügi pop gori ſztáne KŠ 1771, 682; bode korén Jeſſe, i gori ſtáne goſzpodüvat poganom KŠ 1771, 482; Ar gori ſztáne národ na národ KŠ 1771, 143; v-Bosnii lidjé so tudi prôti törkom gorisztanoli AI 1875, kaz. br. 3; lüſztvo gori je ſztanolo na zmejno KŠ 1754, 45
3. priti v stanje združitve duše s telesom ob koncu sveta: Gori ſztánem, i pojdem k-mojemi Ocſi KM 1783, 133; je mogo Kristus od ſzmerti gori ſztánoti SM 1747, 20; nyemi je potrejbno i na trétyi dén gori ſtánoti KŠ 1771, 55; Zdâ tak más goriſztánoti BRM 1823, 3; na szoudnyi dén odicseno gori ſztánem KŠ 1754, 239; po trétyem dnévi gori ſztánem KŠ 1771, 97; Stero tejlo gori ſztáne KŠ 1754, 139; Kriſztus gori ſztáne KŠ 1771, 154; Tejlo Ali gori ſztáne vrlej SŠ 1796, 4; V-etom tejlom vſzi gori ſztánemo KŠ 1771, 8; gda gori ſztánejo KŠ 1754, 140; ti mrtvi vu Kriſztuſi gori ſztáno KŠ 1771, 621; Ki ſzo mrli, Gori ſztáno oni SŠ 1796, 14; Sztani gori, Goszpodne, vu szrdi tvojem TA 1848, 6; Vém de nacsi gda gorisztánemo AIP 1876, br. 4, 4; kakoje i on od mertvi gori ſztano TF 1715, 23; ie od ſzmerti gori ſztano ABC 1725, A5a; on je od ſzmerti gori ſztano SM 1747, 13; je gori ſztano KŠ 1754, 120; je od mertvi gori ſztano KMK 1780, 7; pá gori z-velikov Sztáno mocsjouv SŠ 1796, 4; je Tretji dén gori ſztano BRM 1823, 4; Gori je sztano zviseni KAJ 1848, 9; Csi ſzte záto gori ſztanoli ſz.Kriſztuſom KŠ 1771, 608; Trbej Szinej cslovecsemi na trétyi dén gori ſztánoti KŠ 1754, 111; Kralicza jüga gori ſztáne na ſzoudnyi dén KŠ 1771, 208; Na trétyi dén je gori ſztano KŠ 1754, 98; ka je mr’u i gori ſztano KŠ 1771, 439; na trétyi dén je od mrtvi gori ſztano KMK 1780, 7; je Trétji dén gori ſztano BRM 1823, 4; od telovne, ſzmrti gori ſztánemo KŠ 1754, 111
gòri stánovši ~ -a ~ -e ko je vstal: On pa gori ſztánovſi vzéo je to dejte KŠ 1771, 8; I, gori ſztánovſi vu onoj vöri, povrnola ſzta ſze KŠ 1771, 257; gori ſztánovſi ſze je Vucsenikom ſzkázao KM 1783, 52; Ti paſztérje gori ſztánovſi ino pojdo BKM 1789, 30; on pa gori ſztanovſi poſtrájfao je vöter KŠ 1771, 193
gòri stánjeni ~ -a ~ -o vstali: ſzpoumeni ſze z-Jezus Kriſztuſa zmrtvi gori ſztányenoga KŠ 1771, 648; Cséſzt Zmo'zno gori ſztányenomi Jezusi BRM 1823, 65; Gori ſztányenoga Kriſztuſa vgrobi iſcso Márie KŠ 1771, 331
gòri stánjeni ~ -a ~ -o sam. uporni: Barabbás zvézani ſztimi gori ſztányenimi KŠ 1771, 151
Prekmurski
mèsto tudi méjsto -a s
1. mesto, večje naselje: i vſzáko meſzto ali hi'za razdeljena prouti ſzebi KŠ 1771, 39; I gda bi ga poznali tiſztoga meſzta mo'zjé KŠ 1771, 49; zMeſzta Betlehema KŠ 1771, 3 (B2a); Ki sz-tühinszkoga meszta trsztje scsé kupiti AI 1875, kaz. br. 8; le'zi bode liki meſzti onomi KŠ 1771, 32; Teda ga je vzéo vrág vu ſzveto meſzto KŠ 1771, 11; Vu meſzto Názareth KŠ 1771, 17; szi naprávijo csüdno meszto Benetke KAJ 1848, 4; Etakše selo se za mesto ali za váraš zové BJ 1886, 22; Stámpano vSaxonii vMeſzti Halla TF 1715, 1; I, tá pridoucſi prebivao je vmeſzti, ſtero ſze veli Názareth KŠ 1771, 9; v-sterom meszti sze orszácsko szpraviscse odpré AI 1875, kaz. br. 1; na porüsenyé trdnimejſzt KŠ 1754, 161; vno'zina lüſztva od Galilee, i deſzét mejſzt KŠ 1771, 13; Teda je zácsao na oucsi metati tiſztim mejſztam KŠ 1771, 36; ne ſzkoncsate mejſzta Izraelſzka KŠ 1771, 33; gráde i meszta dao obzidati mocsno KOJ 1848, 8; akoſze glih v niſterih meiſztih, katechiſmus reczitüje TF 1715, 5; geto ſzo ji vnogo vnougi mejſztaj pripelali KŠ 1771, A5b; Obari náſz zevſzejmi mejſztami, veſzniczami KŠ 1754, 224; pren. I ovo, vſze meſzto je vö slo pred Jezuſa KŠ 1771, 227
2. nedoločen kraj: Meſzta i vrejmen, ka gde? i gda? je piſzao, pravicsno neznamo KŠ 1771, 338; Golgotha, tou je, temena meſzto KŠ 1771, 95; vnebéſzaj, vpékli, Trétyega meſzta pa nejga KŠ 1754, 151; bi sze Roditelje obodvoujega meszta bole szpoznali KOJ 1833, XVII; odgovárjajo kokotje z najdalešnoga mesta AI 1878, 3; V-nisteri mesztaj bratva 'ze zacsnyena AI 1875, kaz. br. 8; Törki szo z-vnogih mesztaj voodtirani AI 1875, kaz. br. 3
3. kraj v naravi ali prostoru: Kak zárocsnik z-ſzvega meſzta, Zisoje BKM 1789, 4; ono [šibo] je nepreſztano ſcsuko, naj bi ſze z-meſzta genola KM 1790, 18; je kruglo szkôsz vêk na tiszto meszto poszlo AI 1875, kaz. br. 7; Po večeráj povrže svojo skrivno mesto AI 1878, 7; ſzvetloſzt, (ſzveicso) stera vu kmécsnom meſzti ſzveiti SM 1747, 25; Vſzigdár i vſzaksem meſzti, gdekoli ga molimo KŠ 1754, 182; To drugo je pa ſzpadnolo na pecsinſzka mejſzta KŠ 1771, 111; Düso mi razveſzeli vszáki mejstaj BKM 1789, 4; Szvojo 'sivino ſzo vnogokrát po prepovejdani mejſztej paſzli KM 1790, 70; pren. Oh nebésza, prelejpo meszto KM 1783, 183; On je vnougom meſzti, Vu vecsérji, vu rejcſi nazoucsi BKM 1789, 9; Touje moie meſzto, gde vi bodte ſztali SM 1747, 83; Dokecs pridem ta na meſzto vu nebeſzko Kraleſztvo SM 1747, 1747, 78; Nám meſzto ſzprávlat ide BKM 1789, 109; Ponizno 'zele ſzrdcze, V-nyem ſzi meſzto ſzprávi BRM 1823, 1823, 6; da jih je 10 jezér na meszti koncza dálo KOJ 1848, 8; i kvár, ſteroga je vcsino, na meſzto poſztávi KMK 1780, 75
4. položaj, funkcija: najsztarêsi na predszednika meszto sztopécsi AI 1875, kaz. br. 1
5. odlomek pisanega, govorjenega besedila: nej z-Szvétoga Mátaja Evangyelioma (ár je vnougom meſzti dugsi i vnoga má) KŠ 1771, 102; Liki i v drügom meſzti právi KŠ 1771, 678; ſztáre peſzmi ſzem na meſzti nihao BKM 1789, 4b
6. mesto na telesu: i z-meſzom je ono meſzto nazáj napuno KM 1783, 6
1. mesto, večje naselje: i vſzáko meſzto ali hi'za razdeljena prouti ſzebi KŠ 1771, 39; I gda bi ga poznali tiſztoga meſzta mo'zjé KŠ 1771, 49; zMeſzta Betlehema KŠ 1771, 3 (B2a); Ki sz-tühinszkoga meszta trsztje scsé kupiti AI 1875, kaz. br. 8; le'zi bode liki meſzti onomi KŠ 1771, 32; Teda ga je vzéo vrág vu ſzveto meſzto KŠ 1771, 11; Vu meſzto Názareth KŠ 1771, 17; szi naprávijo csüdno meszto Benetke KAJ 1848, 4; Etakše selo se za mesto ali za váraš zové BJ 1886, 22; Stámpano vSaxonii vMeſzti Halla TF 1715, 1; I, tá pridoucſi prebivao je vmeſzti, ſtero ſze veli Názareth KŠ 1771, 9; v-sterom meszti sze orszácsko szpraviscse odpré AI 1875, kaz. br. 1; na porüsenyé trdnimejſzt KŠ 1754, 161; vno'zina lüſztva od Galilee, i deſzét mejſzt KŠ 1771, 13; Teda je zácsao na oucsi metati tiſztim mejſztam KŠ 1771, 36; ne ſzkoncsate mejſzta Izraelſzka KŠ 1771, 33; gráde i meszta dao obzidati mocsno KOJ 1848, 8; akoſze glih v niſterih meiſztih, katechiſmus reczitüje TF 1715, 5; geto ſzo ji vnogo vnougi mejſztaj pripelali KŠ 1771, A5b; Obari náſz zevſzejmi mejſztami, veſzniczami KŠ 1754, 224; pren. I ovo, vſze meſzto je vö slo pred Jezuſa KŠ 1771, 227
2. nedoločen kraj: Meſzta i vrejmen, ka gde? i gda? je piſzao, pravicsno neznamo KŠ 1771, 338; Golgotha, tou je, temena meſzto KŠ 1771, 95; vnebéſzaj, vpékli, Trétyega meſzta pa nejga KŠ 1754, 151; bi sze Roditelje obodvoujega meszta bole szpoznali KOJ 1833, XVII; odgovárjajo kokotje z najdalešnoga mesta AI 1878, 3; V-nisteri mesztaj bratva 'ze zacsnyena AI 1875, kaz. br. 8; Törki szo z-vnogih mesztaj voodtirani AI 1875, kaz. br. 3
3. kraj v naravi ali prostoru: Kak zárocsnik z-ſzvega meſzta, Zisoje BKM 1789, 4; ono [šibo] je nepreſztano ſcsuko, naj bi ſze z-meſzta genola KM 1790, 18; je kruglo szkôsz vêk na tiszto meszto poszlo AI 1875, kaz. br. 7; Po večeráj povrže svojo skrivno mesto AI 1878, 7; ſzvetloſzt, (ſzveicso) stera vu kmécsnom meſzti ſzveiti SM 1747, 25; Vſzigdár i vſzaksem meſzti, gdekoli ga molimo KŠ 1754, 182; To drugo je pa ſzpadnolo na pecsinſzka mejſzta KŠ 1771, 111; Düso mi razveſzeli vszáki mejstaj BKM 1789, 4; Szvojo 'sivino ſzo vnogokrát po prepovejdani mejſztej paſzli KM 1790, 70; pren. Oh nebésza, prelejpo meszto KM 1783, 183; On je vnougom meſzti, Vu vecsérji, vu rejcſi nazoucsi BKM 1789, 9; Touje moie meſzto, gde vi bodte ſztali SM 1747, 83; Dokecs pridem ta na meſzto vu nebeſzko Kraleſztvo SM 1747, 1747, 78; Nám meſzto ſzprávlat ide BKM 1789, 109; Ponizno 'zele ſzrdcze, V-nyem ſzi meſzto ſzprávi BRM 1823, 1823, 6; da jih je 10 jezér na meszti koncza dálo KOJ 1848, 8; i kvár, ſteroga je vcsino, na meſzto poſztávi KMK 1780, 75
4. položaj, funkcija: najsztarêsi na predszednika meszto sztopécsi AI 1875, kaz. br. 1
5. odlomek pisanega, govorjenega besedila: nej z-Szvétoga Mátaja Evangyelioma (ár je vnougom meſzti dugsi i vnoga má) KŠ 1771, 102; Liki i v drügom meſzti právi KŠ 1771, 678; ſztáre peſzmi ſzem na meſzti nihao BKM 1789, 4b
6. mesto na telesu: i z-meſzom je ono meſzto nazáj napuno KM 1783, 6
Prekmurski
nòter tudi nòtri in nòtr prisl.
1. noter, izraža premikanje ali usmerjenost v zaprt prostor: Jaſz pak noter hocsem poiti vu tvoio hiso ABC 1725, A7b; i ſteri bi notr sli ali, ne piſztite je notr iti KŠ 1754, 163; Ár po tebi kmojemi Notr pridem Jezusi KŠ 1754, 262; Ár v-ſzrcze noter vidis BKM 1789, 374; Vezdáj knám noter ide BKM 1789, 12; ár vi notr nejdete KŠ 1754, 163; Pojdmo noter zvel’kim veſzéljom BKM 1789, 139; Idite notr po teſzni vrátaj KŠ 1754, 143; notr bom ſou knyemi KŠ 1754, 126; czérkev ſzrczá mojega je hi'za, vſtero bi ti notr ſou KŠ 1754, 235; i ſteri bi notr sli KŠ 1754, 163; notri pa nemore KOJ 1848, 4
2. navadno v zvezi z do prav, čisto, vse: právo vadlüványe meo notr do Krisztusevoga rojsztva KŠ 1754, 11a; Ovo ja ſzem zvami notr do koncza etoga ſzvitá KŠ 1754, 112; Boj veren notr do ſzmrti KŠ 1754, 143; Vſzej od Ádama notr do pitanoga dnéva KŠ 1754, 139; notri do krvi Zakariáſove KŠ 1771, 78; liki je od ſzrejdnyega mourja notri do Bejloga napuno KŠ 1771, A5b; kaj je ſzvojo ſz. rejcs notri do naſega 'zivlejnya obdr'zao KŠ 1771, A2b; Od temena mao, notri do poplata Ru'znoga grejha ſzem bio pun BKM 1789, 78; vöra tak vecs bije, notri do dvanájszet KAJ 1870, 158
3. izraža stanje ali položaj v omejenem prostoru: Vougri szo vecsfárti dalecs notri po nemskoj zemli stonkali KOJ 1848, 8; notri v čistoj i mrzloj vodi pa se vesélo pregánjajo ribice AI 1878, 3
1. noter, izraža premikanje ali usmerjenost v zaprt prostor: Jaſz pak noter hocsem poiti vu tvoio hiso ABC 1725, A7b; i ſteri bi notr sli ali, ne piſztite je notr iti KŠ 1754, 163; Ár po tebi kmojemi Notr pridem Jezusi KŠ 1754, 262; Ár v-ſzrcze noter vidis BKM 1789, 374; Vezdáj knám noter ide BKM 1789, 12; ár vi notr nejdete KŠ 1754, 163; Pojdmo noter zvel’kim veſzéljom BKM 1789, 139; Idite notr po teſzni vrátaj KŠ 1754, 143; notr bom ſou knyemi KŠ 1754, 126; czérkev ſzrczá mojega je hi'za, vſtero bi ti notr ſou KŠ 1754, 235; i ſteri bi notr sli KŠ 1754, 163; notri pa nemore KOJ 1848, 4
2. navadno v zvezi z do prav, čisto, vse: právo vadlüványe meo notr do Krisztusevoga rojsztva KŠ 1754, 11a; Ovo ja ſzem zvami notr do koncza etoga ſzvitá KŠ 1754, 112; Boj veren notr do ſzmrti KŠ 1754, 143; Vſzej od Ádama notr do pitanoga dnéva KŠ 1754, 139; notri do krvi Zakariáſove KŠ 1771, 78; liki je od ſzrejdnyega mourja notri do Bejloga napuno KŠ 1771, A5b; kaj je ſzvojo ſz. rejcs notri do naſega 'zivlejnya obdr'zao KŠ 1771, A2b; Od temena mao, notri do poplata Ru'znoga grejha ſzem bio pun BKM 1789, 78; vöra tak vecs bije, notri do dvanájszet KAJ 1870, 158
3. izraža stanje ali položaj v omejenem prostoru: Vougri szo vecsfárti dalecs notri po nemskoj zemli stonkali KOJ 1848, 8; notri v čistoj i mrzloj vodi pa se vesélo pregánjajo ribice AI 1878, 3
Prekmurski
odpréjti odprém dov.
1. odpreti, narediti, da je mogoč prehod, vstop, izstop: ſzi liki te nejmi bolvan lampe nej znao odprejti vu czérkvi BKM 1789, 5b; Gda odprés nyegovo hi'zo KAJ 1848, 5; i odpré dveri KŠ 1754, 126; Vráta nyemi oudprimo BKM 1789, 12; dveri natihoma odpri BJ 1886; pren. vſzáki ſzámecz, ki odpré utrobo KŠ 1771, 169; i oudprli ſzo kincse ſzvoje KŠ 1771, 7; Odpré sztezo szpravicsanya KAJ 1848, 6; trôst odpré AI 1875, kaz. br. 1; Naj naſſega ſzrczá dveri odprémo KŠ 1754, 125; Nasega ſzrczá dveri ti odprémo BKM 1789, 37; Oudpri nyemi tvojo düso BKM 1789, 15; Oudprite mi dveri, Da Goszpoud noter ide BKM 1789, 12; Szrdcze nyemi odprite BRM 1823, 8; Nebeſzka vráta oudproſzi BKM 1789, 4; Ino tak je nám oudpro nebéſza KŠ 1754, 112; Je ôdpro pôt szlobodcsine KAJ 1848, 126
2. z odprtjem vrat omogočiti vstop, izstop: Tomi vrátar odpré KŠ 1771, 299; Trüpajoucſim on odpré BKM 1789, 19; Goſzpodne, odpri nám KŠ 1771, 84
3. narediti, da prilegajoči se deli niso več skupaj: ribo vö potégni, i odpri ji laloke KŠ 1771, 57; odprém vu prilikaj vüſzta moja KŠ 1771, 45; tak je nej oudpro vüſzt ſzvoji KŠ 1771, 366; Vüsta odpri BJ 1886, 4
4. dati kaj v položaj, značilen za uporabljanje: i gda bi te knige oudpro, najſao je meſzto KŠ 1771, 176
odpréjti se odprém se
1. odpreti se: ki trüpa ſze odpré SM 1747, 26; Nyilni; odprejti sze KOJ 1833, 166; roupajte ino vám ſze odpré KŠ 1754, 244; trüpajte i odpré ſze vám KŠ 1771, 206; Efata, tou je, odpri ſze KŠ 1771, 125; Odprla ſo ſze pa vüſzta nyegova preczi KŠ 1771, 165; pren. Goſzpodne, naj ſze nama ocsi odpréjo KŠ 1771, 67; Nyidva ocsi ſzo ſze oudprile KŠ 1771, 256; Teda ſzo ſze nyidva Ocſi odprele SM 1747, 6; i gda bi molo, oudprla ſzeje néba KŠ 1771, 174; Ah, káksa radoszt ſze odpré KŠ 1754, 274; Edna vretina sze z-etim odpré, z-stere szi vszáki od znanoszti 'ziho z-lehkimi odgoni AI 1875, kaz. br. 1
2. začeti se: sze orszácsko szpráviscse od kralá odpré AI 1875, kaz. br. 1; Gda szo sze vráta szpráviscsa itak odprle AIP 1876, br. 1, 5
odpréti -a -o odprt: orszácsko szpráviscse je odprêto AI 1875, kaz. br. 1; orszácsko szpráviscse za odprêto zglászi AI 1875, kaz. br. 1; Vu vilicaj szta vecs ostari vidila z-odprêtimi vrátami KAJ 1870, 116
odpr̀ti -a -o
1. odprt: Odprti grob je nyih grlo KŠ 1771; Kak odprti grob nyi vüſzta ſzo BKM 1789; odprti grob je nyi grlo TA 1848, 5; rebro odprto KM 1783, 65; drügi sze pa naj v-odprto hi'so podkrádne KOJ 1845, 98; i dveri szo mi odprte bilé KŠ 1771, 532; pren. bodte vidili nébo odprto KŠ 1771, 268; Jezus vu tvoje za méne odprte ſz. rane KMK 1780, 101; Nebeszka vráta ſzo ti odprta KM 1783, 215; Nebeſzka ti vráta odprta jeſzo SŠ 1796, 69; vidim nebéſza odprta KŠ 1771, 363; spi zodprtimi očmi AI 1878, 12
2. širokosrčen, razumevajoč: i odprtoga ſzrczá bila KM 1790, 32; Nyiltszivü; odprtoga szrczá KOJ 1833, 167
1. odpreti, narediti, da je mogoč prehod, vstop, izstop: ſzi liki te nejmi bolvan lampe nej znao odprejti vu czérkvi BKM 1789, 5b; Gda odprés nyegovo hi'zo KAJ 1848, 5; i odpré dveri KŠ 1754, 126; Vráta nyemi oudprimo BKM 1789, 12; dveri natihoma odpri BJ 1886; pren. vſzáki ſzámecz, ki odpré utrobo KŠ 1771, 169; i oudprli ſzo kincse ſzvoje KŠ 1771, 7; Odpré sztezo szpravicsanya KAJ 1848, 6; trôst odpré AI 1875, kaz. br. 1; Naj naſſega ſzrczá dveri odprémo KŠ 1754, 125; Nasega ſzrczá dveri ti odprémo BKM 1789, 37; Oudpri nyemi tvojo düso BKM 1789, 15; Oudprite mi dveri, Da Goszpoud noter ide BKM 1789, 12; Szrdcze nyemi odprite BRM 1823, 8; Nebeſzka vráta oudproſzi BKM 1789, 4; Ino tak je nám oudpro nebéſza KŠ 1754, 112; Je ôdpro pôt szlobodcsine KAJ 1848, 126
2. z odprtjem vrat omogočiti vstop, izstop: Tomi vrátar odpré KŠ 1771, 299; Trüpajoucſim on odpré BKM 1789, 19; Goſzpodne, odpri nám KŠ 1771, 84
3. narediti, da prilegajoči se deli niso več skupaj: ribo vö potégni, i odpri ji laloke KŠ 1771, 57; odprém vu prilikaj vüſzta moja KŠ 1771, 45; tak je nej oudpro vüſzt ſzvoji KŠ 1771, 366; Vüsta odpri BJ 1886, 4
4. dati kaj v položaj, značilen za uporabljanje: i gda bi te knige oudpro, najſao je meſzto KŠ 1771, 176
odpréjti se odprém se
1. odpreti se: ki trüpa ſze odpré SM 1747, 26; Nyilni; odprejti sze KOJ 1833, 166; roupajte ino vám ſze odpré KŠ 1754, 244; trüpajte i odpré ſze vám KŠ 1771, 206; Efata, tou je, odpri ſze KŠ 1771, 125; Odprla ſo ſze pa vüſzta nyegova preczi KŠ 1771, 165; pren. Goſzpodne, naj ſze nama ocsi odpréjo KŠ 1771, 67; Nyidva ocsi ſzo ſze oudprile KŠ 1771, 256; Teda ſzo ſze nyidva Ocſi odprele SM 1747, 6; i gda bi molo, oudprla ſzeje néba KŠ 1771, 174; Ah, káksa radoszt ſze odpré KŠ 1754, 274; Edna vretina sze z-etim odpré, z-stere szi vszáki od znanoszti 'ziho z-lehkimi odgoni AI 1875, kaz. br. 1
2. začeti se: sze orszácsko szpráviscse od kralá odpré AI 1875, kaz. br. 1; Gda szo sze vráta szpráviscsa itak odprle AIP 1876, br. 1, 5
odpréti -a -o odprt: orszácsko szpráviscse je odprêto AI 1875, kaz. br. 1; orszácsko szpráviscse za odprêto zglászi AI 1875, kaz. br. 1; Vu vilicaj szta vecs ostari vidila z-odprêtimi vrátami KAJ 1870, 116
odpr̀ti -a -o
1. odprt: Odprti grob je nyih grlo KŠ 1771; Kak odprti grob nyi vüſzta ſzo BKM 1789; odprti grob je nyi grlo TA 1848, 5; rebro odprto KM 1783, 65; drügi sze pa naj v-odprto hi'so podkrádne KOJ 1845, 98; i dveri szo mi odprte bilé KŠ 1771, 532; pren. bodte vidili nébo odprto KŠ 1771, 268; Jezus vu tvoje za méne odprte ſz. rane KMK 1780, 101; Nebeszka vráta ſzo ti odprta KM 1783, 215; Nebeſzka ti vráta odprta jeſzo SŠ 1796, 69; vidim nebéſza odprta KŠ 1771, 363; spi zodprtimi očmi AI 1878, 12
2. širokosrčen, razumevajoč: i odprtoga ſzrczá bila KM 1790, 32; Nyiltszivü; odprtoga szrczá KOJ 1833, 167
Prekmurski
okóli tudi okóuli prisl.
1. okoli, izraža položaj v krogu ali neurejenost premikanja v širšem krogu: köré (okol) AIN 1876, 26; vnocſi ino vudné okouli hodi TF 1715, 43; okouli hodi, nei drügacs, kako te erjüocſi oroſzlány SM 1747, 42; I okouli je ſou po vſzoj Galilei KŠ 1771, 12; Edem národ szkuzpunimi ocsmi okol sztoji jamo AIP 1876, br. 2, 2; na nyuvi vêkaj ino okol vu germôvji so spêvne ftice gnezdile BJ 1886, 25; ka se daleč okoli čüje AI 1878, 3
2. z izrazom količine izraža približnost: bilou ji je okoli pétjezero brezi 'zén i otrouk KŠ 1771, 48
1. okoli, izraža položaj v krogu ali neurejenost premikanja v širšem krogu: köré (okol) AIN 1876, 26; vnocſi ino vudné okouli hodi TF 1715, 43; okouli hodi, nei drügacs, kako te erjüocſi oroſzlány SM 1747, 42; I okouli je ſou po vſzoj Galilei KŠ 1771, 12; Edem národ szkuzpunimi ocsmi okol sztoji jamo AIP 1876, br. 2, 2; na nyuvi vêkaj ino okol vu germôvji so spêvne ftice gnezdile BJ 1886, 25; ka se daleč okoli čüje AI 1878, 3
2. z izrazom količine izraža približnost: bilou ji je okoli pétjezero brezi 'zén i otrouk KŠ 1771, 48
Prekmurski
poléčti -léžem dov.
1. nastaviti: Ah! keliko je polékao Szkrivoma Satan mrejs KŠ 1754, 249; Vari me od vraj'se mre'se, ſtero mi je polékao KM 1783, 228; Vnogo mi je i ete jálni, Mrej'z polékao ſzvejt BKM 1789, 290
2. poleči, priti v poševen, vodoraven položaj: ete dnih vnogo de'zd'za bilô i szilje jáko poleglo AIP 1876, br. 7, 8
3. poleči, povzročiti poškodbe, smrt: kony pa názrit szpádne, Krála polé'se KOJ 1848, 74; ſtere vu utrobi ſzvoj ſzád zadavijo, vſzne polé'zejo KŠ 1754, 38
polèčeni -a -o nastavljen: gde ſzo meni tákse mre'ze polecsene KŠ 1754, 177; pren. kakso nevarnoszt máte polecseno v-toj grdoj grabi AIP 1876, br. 8, 8
1. nastaviti: Ah! keliko je polékao Szkrivoma Satan mrejs KŠ 1754, 249; Vari me od vraj'se mre'se, ſtero mi je polékao KM 1783, 228; Vnogo mi je i ete jálni, Mrej'z polékao ſzvejt BKM 1789, 290
2. poleči, priti v poševen, vodoraven položaj: ete dnih vnogo de'zd'za bilô i szilje jáko poleglo AIP 1876, br. 7, 8
3. poleči, povzročiti poškodbe, smrt: kony pa názrit szpádne, Krála polé'se KOJ 1848, 74; ſtere vu utrobi ſzvoj ſzád zadavijo, vſzne polé'zejo KŠ 1754, 38
polèčeni -a -o nastavljen: gde ſzo meni tákse mre'ze polecsene KŠ 1754, 177; pren. kakso nevarnoszt máte polecseno v-toj grdoj grabi AIP 1876, br. 8, 8
Prekmurski
réd -a m
1. red, urejenost: Poſztitiſze leipi je réd ino ſega TF 1715, 44; Réd zvelicsánsztva SM 1747, 1; prineſzi me vu Réd te Pokoure SM 1747, 53; Zvüna réda pa tim betésnim ſze ſzlü'zi KŠ 1754, 214; On je dobroga réda Boug KM 1790, 50; i ſzuncze je ober réda natúre tak potemnelo KM 1796, 110; sze soularje rejszan navcsiti nemorejo brezi právoga voja, i réda KOJ 1833, IIII; Ali réd ſzem naſzledüvao Vogerſzkoga Gráduvála BKM 1789, 4; k-tomi, naj bi táksi réd dr'sécse zvejzde KM 1796, 4; Du'sna ſzta na dober réd, opominati SIZ 1807, 10; tô vſze ſze i v-eti, v-lepsi réd poſztávleno, nahája BRM 1823, II; Artikulusi, vu poſzleidnyem leipom rédi grüntani jeſzo SM 1747, 33; Ár on vsze vlejpom rédi, moudro ravna BKM 1789, 16; Tak bode vſze zrédom slo vſzákseg hi'zi KŠ 1754, 222; Krála ſzenyo, ſtero je po rédom nyemi pripovidávao KM 1796, 78; da tak hi'so ſzvojo lepou z-rédom ravna SIZ 1807, 10; Potom z-rédom naprênoszévcsi vsze ono, ka ponoviti more AI 1875, kaz. br. 1
2. kar je določeno s pravili, predpisi, ustaljenim načinom: Zdaj že na čtênye réd pride BJ 1886, 3; Po právde dokoncsanoga réda poszlaniksztvo vküpprijde AI 1875, kaz. br. 2; vtákſi réd ſzem poſztavo vſze eto delo KŠ 1754, 5a
3. stopnja, položaj: kákſega goder národa ino réda cslovik TF 1715, 14; kak ſze má vu 'zitki vſzáksega réda lüdi ſztrána dr'zati KŠ 1771, 656; Vſzáksega tak réda národ BKM 1789, 25; viſisa na c. réd popouſztva gledoucs KŠ 1771, 669; Právda tak zapovê, ka v-szoldacski réd szlisajôcsi vucitelje AIP 1876, br. 1, 2
4. rod: zréda Abiáſovoga KŠ 1771, 161; Od prvoga réda Ábrahámovoga 'sitka KM 1796, 15; Kakda ſze racsúnajo po rédi Szetovi oſztánki KM 1796, 9
5. verska skupnost, red: Czérkveni Réd KM 1790, 111; Országa cerkveni prednyarov réd sze poménsao AI 1875, kaz. br. 8; Vszi Szvéti dühovni Rédi, molte Bogá KM 1783, 92; Da i vsze dühovne Rédi, vu právoj vodi obdr'sis KM 1783, 97; Tou je szrcznejse sztálise i Réde tak razdrészelilo KOJ 1848, 17; pren. Vnougi redi, Ki vnébi jeſzo BKM 1789, 124
6. vrsta, vrstica: I. red AI 1878, 5; Razdelijo se na edemnájst redü AI 1878, 5; Kosec zkosôv veliki réd vrejže BJ 1886, 28; kaj bi vſze doli poſzádili po rédi KŠ 1771, 121; i jasz bom pitao, Da bom nyé porédi poznao KAJ 1870; V-prvom rédi sztojijo orszacski sztroski AIP 1876, br. 9, 1; v-knigaj szo pa stampani redôvje KAJ 1870, 7; kak vu kaksi knigaj lisztovje le'zijo redóvje csrnoga kamna KAJ 1870, 80; kſteromi ſe je vecs nikeliko haſznoviti potreibni redóv priverglo TF 1715, 9
1. red, urejenost: Poſztitiſze leipi je réd ino ſega TF 1715, 44; Réd zvelicsánsztva SM 1747, 1; prineſzi me vu Réd te Pokoure SM 1747, 53; Zvüna réda pa tim betésnim ſze ſzlü'zi KŠ 1754, 214; On je dobroga réda Boug KM 1790, 50; i ſzuncze je ober réda natúre tak potemnelo KM 1796, 110; sze soularje rejszan navcsiti nemorejo brezi právoga voja, i réda KOJ 1833, IIII; Ali réd ſzem naſzledüvao Vogerſzkoga Gráduvála BKM 1789, 4; k-tomi, naj bi táksi réd dr'sécse zvejzde KM 1796, 4; Du'sna ſzta na dober réd, opominati SIZ 1807, 10; tô vſze ſze i v-eti, v-lepsi réd poſztávleno, nahája BRM 1823, II; Artikulusi, vu poſzleidnyem leipom rédi grüntani jeſzo SM 1747, 33; Ár on vsze vlejpom rédi, moudro ravna BKM 1789, 16; Tak bode vſze zrédom slo vſzákseg hi'zi KŠ 1754, 222; Krála ſzenyo, ſtero je po rédom nyemi pripovidávao KM 1796, 78; da tak hi'so ſzvojo lepou z-rédom ravna SIZ 1807, 10; Potom z-rédom naprênoszévcsi vsze ono, ka ponoviti more AI 1875, kaz. br. 1
2. kar je določeno s pravili, predpisi, ustaljenim načinom: Zdaj že na čtênye réd pride BJ 1886, 3; Po právde dokoncsanoga réda poszlaniksztvo vküpprijde AI 1875, kaz. br. 2; vtákſi réd ſzem poſztavo vſze eto delo KŠ 1754, 5a
3. stopnja, položaj: kákſega goder národa ino réda cslovik TF 1715, 14; kak ſze má vu 'zitki vſzáksega réda lüdi ſztrána dr'zati KŠ 1771, 656; Vſzáksega tak réda národ BKM 1789, 25; viſisa na c. réd popouſztva gledoucs KŠ 1771, 669; Právda tak zapovê, ka v-szoldacski réd szlisajôcsi vucitelje AIP 1876, br. 1, 2
4. rod: zréda Abiáſovoga KŠ 1771, 161; Od prvoga réda Ábrahámovoga 'sitka KM 1796, 15; Kakda ſze racsúnajo po rédi Szetovi oſztánki KM 1796, 9
5. verska skupnost, red: Czérkveni Réd KM 1790, 111; Országa cerkveni prednyarov réd sze poménsao AI 1875, kaz. br. 8; Vszi Szvéti dühovni Rédi, molte Bogá KM 1783, 92; Da i vsze dühovne Rédi, vu právoj vodi obdr'sis KM 1783, 97; Tou je szrcznejse sztálise i Réde tak razdrészelilo KOJ 1848, 17; pren. Vnougi redi, Ki vnébi jeſzo BKM 1789, 124
6. vrsta, vrstica: I. red AI 1878, 5; Razdelijo se na edemnájst redü AI 1878, 5; Kosec zkosôv veliki réd vrejže BJ 1886, 28; kaj bi vſze doli poſzádili po rédi KŠ 1771, 121; i jasz bom pitao, Da bom nyé porédi poznao KAJ 1870; V-prvom rédi sztojijo orszacski sztroski AIP 1876, br. 9, 1; v-knigaj szo pa stampani redôvje KAJ 1870, 7; kak vu kaksi knigaj lisztovje le'zijo redóvje csrnoga kamna KAJ 1870, 80; kſteromi ſe je vecs nikeliko haſznoviti potreibni redóv priverglo TF 1715, 9
Prekmurski
stálišče -a s
1. stanje, položaj: Premênilo sze sztáliscse AIP 1876, br.2, 2; záto sze eti dosztavki za sztáliscsa-dosztavki zovéjo AIN 1876, 19; Sztáliscsa znameniva AIN 1876, 54; Ár on nejma ni mirovno ſztáliscse SŠ 1796, 130; sze razdelijo Na c) drügeféle sztáliscse znamenüvajoucse adverbiume KOJ 1833, 105; Zemlédácse – kataszterszko delo pôleg zdanyesnyem sztáliscsi sze more dogotoviti AI 1875, br. 2, 3; Tur na Ruskom živé v divjem stálišči AI 1878, 15; bogátec, csi je szvojim sztáliscsom nê zadovolen AIP 1876, br. 10, 4; V-kolkoféle sztáliscsaj sztoji ládavec z-ládanyom AIN 1876, 16
2. bivališče, stanovanje: Sztáliscse lüdi je hi'za KAJ 1870, 51; pren. Nego tá nebeſzka iscſimo ſztáliscsa SŠ 1796, 31
1. stanje, položaj: Premênilo sze sztáliscse AIP 1876, br.2, 2; záto sze eti dosztavki za sztáliscsa-dosztavki zovéjo AIN 1876, 19; Sztáliscsa znameniva AIN 1876, 54; Ár on nejma ni mirovno ſztáliscse SŠ 1796, 130; sze razdelijo Na c) drügeféle sztáliscse znamenüvajoucse adverbiume KOJ 1833, 105; Zemlédácse – kataszterszko delo pôleg zdanyesnyem sztáliscsi sze more dogotoviti AI 1875, br. 2, 3; Tur na Ruskom živé v divjem stálišči AI 1878, 15; bogátec, csi je szvojim sztáliscsom nê zadovolen AIP 1876, br. 10, 4; V-kolkoféle sztáliscsaj sztoji ládavec z-ládanyom AIN 1876, 16
2. bivališče, stanovanje: Sztáliscse lüdi je hi'za KAJ 1870, 51; pren. Nego tá nebeſzka iscſimo ſztáliscsa SŠ 1796, 31
Prekmurski
stán -a m
1. dom, stanovanje, bivališče: kralice hi'zni sztan v-Gödöllöi bode AI 1875, kaz. br. 8; Zdávanya ſztána ſze ne ſzpozábte KŠ 1771, 696; je mejſzta ſzvojega ſztána preminyávao KM 1796, 58; Zvon nyé nindri nemas sztána AIP 1876, br. 6, 2; neimam nikoga, Gdebi mogo ſztán meti SM 1747, 71; Pri meni ſztán meti ſcsés KŠ 1754, 258; ji je potomtoga vnogo nyemi prislo naſztán KŠ 1771, 429; Na pouti szta sze na nocsni sztán zavrnila KOJ 1848, 96; 'Ze ſztánove ſztimi goſztmi vſzi napunyeni BKM 1789, 28; ſto je obarvao naſſe ſztáne vihéra KM 1790, 32; pren. Morem jaſz priti vnébo, Ta je moj ſztán BKM 1789, 114; Sztán nám ſze pá od Bogá dáje SŠ 1796, 44; i naj mi po etom 'sitki blá'seni ſztán dá vu diki KM 1783, 224; I po sztezi szpravicsanya Pela na sztan zvelicsanya KAJ 1848, 9
2. stanje: na pamet prinásajo edendrügomi sztan vrêmena KAJ 1870, 158
3. položaj, stopnja: na visisi sztan pozdignyeni KAJ 1870, 54
1. dom, stanovanje, bivališče: kralice hi'zni sztan v-Gödöllöi bode AI 1875, kaz. br. 8; Zdávanya ſztána ſze ne ſzpozábte KŠ 1771, 696; je mejſzta ſzvojega ſztána preminyávao KM 1796, 58; Zvon nyé nindri nemas sztána AIP 1876, br. 6, 2; neimam nikoga, Gdebi mogo ſztán meti SM 1747, 71; Pri meni ſztán meti ſcsés KŠ 1754, 258; ji je potomtoga vnogo nyemi prislo naſztán KŠ 1771, 429; Na pouti szta sze na nocsni sztán zavrnila KOJ 1848, 96; 'Ze ſztánove ſztimi goſztmi vſzi napunyeni BKM 1789, 28; ſto je obarvao naſſe ſztáne vihéra KM 1790, 32; pren. Morem jaſz priti vnébo, Ta je moj ſztán BKM 1789, 114; Sztán nám ſze pá od Bogá dáje SŠ 1796, 44; i naj mi po etom 'sitki blá'seni ſztán dá vu diki KM 1783, 224; I po sztezi szpravicsanya Pela na sztan zvelicsanya KAJ 1848, 9
2. stanje: na pamet prinásajo edendrügomi sztan vrêmena KAJ 1870, 158
3. položaj, stopnja: na visisi sztan pozdignyeni KAJ 1870, 54
Prekmurski
stáva -e ž
1. stanje, položaj: nátom bojmo, da ſze nyegova ſztáva pobougſa KŠ 1754, 48; Ár je Hiſtvo ſzvéto ſztáva cslovecsa SIZ 1807, 6; Hi'znikov Sztáva BRM 1823, VIII; Zemlé tak vugodna sztáva KAJ 1848, 13; návuk od Sztáve KŠ 1754, 6b; Naj pobougsamo nyegovo ſztávo KŠ 1754, 51; Ravnaj Ti naso ſztávo BRM 1823, 33; Csüdüj zemlé vugodno sztávo KAJ 1848, 7; Drügi zrok, ſterie i vDühovnom ſztávi TF 1715, 5; Vu vſzoj troujoj ſztávi KŠ 1754, 30; vu kaksojsté ſztávi ſzi BRM 1823, II; On mi v-dike szvetloj sztávi Nemrtelnoszti sztan szprávi KAJ 1848, 120; ſze razlocsávajo vſzi lidjé? Na tri ſztáve KŠ 1754, 217; Sztáve ti lüdi BRM 1823, VIII; Rázlocsne sztáve lüdi KAJ 1848, VII
2. stava: Neznate, kaj ki vu ſztávi bi'zijo KŠ 1771, 507; Tak ſze vu ſztávi eti vgányaj KM 1783, 217
3. pristava: Na zemli stojijo hiže, stáve (tanyák) BJ 1886, 3
1. stanje, položaj: nátom bojmo, da ſze nyegova ſztáva pobougſa KŠ 1754, 48; Ár je Hiſtvo ſzvéto ſztáva cslovecsa SIZ 1807, 6; Hi'znikov Sztáva BRM 1823, VIII; Zemlé tak vugodna sztáva KAJ 1848, 13; návuk od Sztáve KŠ 1754, 6b; Naj pobougsamo nyegovo ſztávo KŠ 1754, 51; Ravnaj Ti naso ſztávo BRM 1823, 33; Csüdüj zemlé vugodno sztávo KAJ 1848, 7; Drügi zrok, ſterie i vDühovnom ſztávi TF 1715, 5; Vu vſzoj troujoj ſztávi KŠ 1754, 30; vu kaksojsté ſztávi ſzi BRM 1823, II; On mi v-dike szvetloj sztávi Nemrtelnoszti sztan szprávi KAJ 1848, 120; ſze razlocsávajo vſzi lidjé? Na tri ſztáve KŠ 1754, 217; Sztáve ti lüdi BRM 1823, VIII; Rázlocsne sztáve lüdi KAJ 1848, VII
2. stava: Neznate, kaj ki vu ſztávi bi'zijo KŠ 1771, 507; Tak ſze vu ſztávi eti vgányaj KM 1783, 217
3. pristava: Na zemli stojijo hiže, stáve (tanyák) BJ 1886, 3
Prekmurski
vr̀st -i ž
1. starostna doba: Rázlocsna vrszt lüdi KAJ 1848; je vszáki cslovek dête, do 14. leta vrszti szvoje KAJ 1870, 160; Pá ſzam tvoj ſzin vſzákoj vrſzti SŠ 1796, 146; Jêsztvino i vu krep-soj vrszti szvojoj od roditelov vdábla KAJ 1870, 52
2. položaj, ugled: gda bomo popolni mo'zjé vu meri vrſzti Kriſztuſove KŠ 1771, 581; Jasz táksega sziná znám, ki je z-ocsom edne vrszti KAJ 1870, 170; Szám má vrſzt, nyega pitajte KŠ 1771, 297; mlájsi vu vrszti sze povéksávajo KOJ 1845, 3
3. vrsta: vmesz popejvaj za vszákov vrsztov KOJ 1845, 128
1. starostna doba: Rázlocsna vrszt lüdi KAJ 1848; je vszáki cslovek dête, do 14. leta vrszti szvoje KAJ 1870, 160; Pá ſzam tvoj ſzin vſzákoj vrſzti SŠ 1796, 146; Jêsztvino i vu krep-soj vrszti szvojoj od roditelov vdábla KAJ 1870, 52
2. položaj, ugled: gda bomo popolni mo'zjé vu meri vrſzti Kriſztuſove KŠ 1771, 581; Jasz táksega sziná znám, ki je z-ocsom edne vrszti KAJ 1870, 170; Szám má vrſzt, nyega pitajte KŠ 1771, 297; mlájsi vu vrszti sze povéksávajo KOJ 1845, 3
3. vrsta: vmesz popejvaj za vszákov vrsztov KOJ 1845, 128
Prekmurski
léčti1 léžem dov. leči, spraviti se v vodoraven položaj: ni nescsem na lego moje posztele lé'zti TA 1848, 109; Doli szi lé'zem, i zaszpim TA 1848, 4; Z ednim szi i vu miri lézem i zaszpim TA 1848, 4; csi sze nenaszitijo, tak szi naj lé'zejo TA 1848, 47; Nej so znali, kama bi legli BJ 1886, 9
Prekmurski
porínoti tudi porínouti -em dov. poriniti, spraviti v neprijeten položaj: Taszitni; porinoti KOJ 1833, 175; Vrág, koteri vneſzrecſo nyega miſzli porinouti TF 1715, 43; vrága, ſteri ga vu neſzrecso ſüta porinouti KŠ 1754, 213
Prekmurski
Prekmurski
škrepcé -óv m mn. neprijeten, zapleten položaj: i v-kákse skrepczé ſzpádne KM 1796, 50; ſzám bos vskrepczej BKM 1789, 451
- « Prejšnja
- 1
- 2
- Naslednja »
Število zadetkov: 21
Dostopnost