Zadetki iskanja
Prekmurski
ostanjǜvati tudi ostanǜvati -ǘjem nedov. ostajati: pokrivalo nad ſtejnyem ſztároga Zákona neodkrito oſztanyüje KŠ 1771, 534; ka pa dobro Oſztanyüje, Toga ſze daj dr'zati BRM 1823, 340; Delaven cslovek rad domá osztanüje KOJ 1845, 31
Prekmurski
písk -a m črka: eden piſzk, ali edna piknyicza ne prejde zprávde KŠ 1771, 14; I csi bi ti tak Vszáki piszk nezgrüntan bio KAJ 1848, 134; Ki je ſzpodobne náſz vcsino ſzluge nouvoga Zákona, nej piſzka KŠ 1771, 533; I ſzoudilo te bode tebé po piſzki i obrizávanyi preſztoupnika právde KŠ 1771, 452; Piszki sze nemorejo csüti KAJ 1870, 7; Govorenya z-recsi, kotrige z-piszkov sztojijo KAJ 1870, 6; tak je pá potrejbno váſz vcsiti na nike piſzke zacsétka rejcsi Bo'ze KŠ 1771, 679; Gda cstém, videne piszke na szlüsane premenyávam KAJ 1870, 6; Bio je pa napiſzek napiſzani z-Grcskimi i Rimſzkimi i 'Zidovſzkimi piſzkmi KŠ 1771, 252; Stampana Zpiſzkmi Sieſs Jó'sef Jánoſa KMK 1780, A (1); Stampana z Soule piſzkmi KM 1790, 1; Szpiszkmi SIZ 1807, 1; Stampane sz-Kultsár Kataline piſzkmi BRM 1823, I; Stampane z sztroskom i piskmi Reichard Károla TA 1848, 1
Prekmurski
písmo -a s
1. pisno sporočilo: Pozdravlánye zmojov rokouv Pavlovov piſzmo KŠ 1771, 526; od krála orszácskoj szpráviscsi poszlano piszmo sze precsté AI 1875, kaz. br. 1; Szpráviscse pôleg králeszkoga piszma AI 1875, kaz. br. 2; Ki nescse na szedsztvo pridti, more sze vpiszmi zglásziti AI 1875, kaz. br. 3; püspöki od krála pozvánim piszmom szedijo AI 1875, kaz. br. 1
2. knjiga, tisk: Zrok, csi gli bi zvrejdnim tálom mogao biti zmenkanye Szlovenſzkoga dusevnoga piſzma KŠ 1754, 3a; Teda mi zámaz nasztáne na piszmi KAJ 1870, 7
3. rokopis: peszmi, stere szo 'szti sztári piszem vküp pobráne SŠ 1796, 1; Mámo exempláre glihne zonim piſzmom, ſtero je oprvics bilou piſzano KŠ 1771, A3b
4. navadno v zvezi sveto pismo sveto pismo ali njegov del: kako od toga piſzmo ſzvedocſi TF 1715, 41; kako piſzmo ſzvedocsi SM 1747, 14; Na tejlo gledoucs pa ſz. piſzmo ká'ze KŠ 1754, 148; Ár ſzo eta vcsinyena, naj ſze piſzmo ſzpuni KŠ 1771, 331; Vu tejli je priſo Szvéto piſzmo ſzvedocſi BKM 1789, 18; Ka dáva pred náſz Szvéto Piſzmo KM 1796, 9; 'Sena, naj ne goſzpodüje nad mo'som, veli piſzmo SIZ 1807, 10; zSzvétoga piſzma ino nai pervlé zkerſzta TF 1715, 38; ino je gori ſztano na trétyi dén, poleg piſzma SM 1747, 14; Káksi návuk zdr'závajo czejloga Sz. Piſzma knige KŠ 1754, 5; Czio piſzma je nyé vu vöri potrditi KŠ 1771, 590; ſzvétoga ſzkrovnoſzti Piſzma vö nazvejſzti BKM 1789, 17; Szvétoga Piszma História KM 1796, 3; Ete recsi ſzvétoga piſzma dávajo SIZ 1807, 7; (pouleg szvedocsánsztva Sz. Piszma) cslovek záto 'sivé KOJ 1833, IX; ino nai vörie piſzmi SM 1747, 42; opominanye, ali nej prouti ſz. piſzmi KŠ 1754, 188; ſzo nej ne mougli skouditi cſiſztoucſi Nouvoga Zákona piſzmi KŠ 1771, A3a; kaibi ſzvéto piſzmo teim razumneiſim tálom mogli razmeti TF 1715, 48; gde i gda je tou ſzkrovnoſzt Ivan vpiſzmo djáo KŠ 1771, 765; Gde je tou vſzvétom piſzmi popiſzano TF 1715, 34; reics Bosja, stera je vu ſzvétom piſzmi SM 1747, 36; Od toga nikse zapouvidi vu ſz. piſzmi nejmamo KŠ 1754, 211; Záto i vpiſzmi ſztoji KŠ 1771, 706; Bo'se, ki nász po Piszmi ſz. Prorokov opominas KM 1783, 109; Kakje ſztoga dávno zricsmi, Amos proroküvo vpiſzmi BKM 1789; Kájnov odvejtek ſze zové za ſzini cslovecse vu ſzvétom piſzmi KM 1796, 10; Kakda bi ſze pa ſzpunila piſzma KŠ 1771, 90; kakda zná ete piſzma, geto ſze je nej vcsio KŠ 1771, 288; vu ſzvoji Prorokov i Apoſtolov piſzmaj gucsécsega Bogá razmijo KŠ 1771, A7a; je priſao vu Efezus, zmo'zen bodoucsi vu piſzmaj KŠ 1771, 399
1. pisno sporočilo: Pozdravlánye zmojov rokouv Pavlovov piſzmo KŠ 1771, 526; od krála orszácskoj szpráviscsi poszlano piszmo sze precsté AI 1875, kaz. br. 1; Szpráviscse pôleg králeszkoga piszma AI 1875, kaz. br. 2; Ki nescse na szedsztvo pridti, more sze vpiszmi zglásziti AI 1875, kaz. br. 3; püspöki od krála pozvánim piszmom szedijo AI 1875, kaz. br. 1
2. knjiga, tisk: Zrok, csi gli bi zvrejdnim tálom mogao biti zmenkanye Szlovenſzkoga dusevnoga piſzma KŠ 1754, 3a; Teda mi zámaz nasztáne na piszmi KAJ 1870, 7
3. rokopis: peszmi, stere szo 'szti sztári piszem vküp pobráne SŠ 1796, 1; Mámo exempláre glihne zonim piſzmom, ſtero je oprvics bilou piſzano KŠ 1771, A3b
4. navadno v zvezi sveto pismo sveto pismo ali njegov del: kako od toga piſzmo ſzvedocſi TF 1715, 41; kako piſzmo ſzvedocsi SM 1747, 14; Na tejlo gledoucs pa ſz. piſzmo ká'ze KŠ 1754, 148; Ár ſzo eta vcsinyena, naj ſze piſzmo ſzpuni KŠ 1771, 331; Vu tejli je priſo Szvéto piſzmo ſzvedocſi BKM 1789, 18; Ka dáva pred náſz Szvéto Piſzmo KM 1796, 9; 'Sena, naj ne goſzpodüje nad mo'som, veli piſzmo SIZ 1807, 10; zSzvétoga piſzma ino nai pervlé zkerſzta TF 1715, 38; ino je gori ſztano na trétyi dén, poleg piſzma SM 1747, 14; Káksi návuk zdr'závajo czejloga Sz. Piſzma knige KŠ 1754, 5; Czio piſzma je nyé vu vöri potrditi KŠ 1771, 590; ſzvétoga ſzkrovnoſzti Piſzma vö nazvejſzti BKM 1789, 17; Szvétoga Piszma História KM 1796, 3; Ete recsi ſzvétoga piſzma dávajo SIZ 1807, 7; (pouleg szvedocsánsztva Sz. Piszma) cslovek záto 'sivé KOJ 1833, IX; ino nai vörie piſzmi SM 1747, 42; opominanye, ali nej prouti ſz. piſzmi KŠ 1754, 188; ſzo nej ne mougli skouditi cſiſztoucſi Nouvoga Zákona piſzmi KŠ 1771, A3a; kaibi ſzvéto piſzmo teim razumneiſim tálom mogli razmeti TF 1715, 48; gde i gda je tou ſzkrovnoſzt Ivan vpiſzmo djáo KŠ 1771, 765; Gde je tou vſzvétom piſzmi popiſzano TF 1715, 34; reics Bosja, stera je vu ſzvétom piſzmi SM 1747, 36; Od toga nikse zapouvidi vu ſz. piſzmi nejmamo KŠ 1754, 211; Záto i vpiſzmi ſztoji KŠ 1771, 706; Bo'se, ki nász po Piszmi ſz. Prorokov opominas KM 1783, 109; Kakje ſztoga dávno zricsmi, Amos proroküvo vpiſzmi BKM 1789; Kájnov odvejtek ſze zové za ſzini cslovecse vu ſzvétom piſzmi KM 1796, 10; Kakda bi ſze pa ſzpunila piſzma KŠ 1771, 90; kakda zná ete piſzma, geto ſze je nej vcsio KŠ 1771, 288; vu ſzvoji Prorokov i Apoſtolov piſzmaj gucsécsega Bogá razmijo KŠ 1771, A7a; je priſao vu Efezus, zmo'zen bodoucsi vu piſzmaj KŠ 1771, 399
Prekmurski
pòrok -a m porok: bojdi ti moj porok, i plácsaj za mé moj dúg KŠ 1754, 236; Ti ſzi ſztanoviti porok Za grêhov odpüscsanye BRM 1823, 48; On mi je düsi porok zvelicsanya KAJ 1848, 7; naj poglavarnikje poroki bodo za vsze ona, ka törk na nyihov sors pobogsanya obecsa AI 1875, br. 1, 2; Na tou rokou dájte, ino porokov za pétdeſzét rhaniski SIZ 1807, 29; Od toga bougſega Zákona je vcsinyen porok Jezus KŠ 1771, 682
Pleteršnik
postáviti, -stȃvim, vb. pf. stellen, hinstellen; p. kaj ali koga kam; p. jed na mizo, kupico pred gosta; kvas p., den Sauerteig für das Brotbacken ansetzen; p. stražnika pred ječo; p. pred sodnika, vor Gericht ziehen, Cig.; na ogled p. kaj, etwas zur Schau stellen; na prodaj p., zum Verkaufe aufstellen; besede prav p.; on zna besedo p., er spricht gut; v račun p., in die Rechnung einstellen; pred oči p., darstellen, Cig., Jan., Cig. (T.); = veranschaulichen, vergegenwärtigen, Cig.; na odgovor p. koga, zur Verantwortung ziehen, Cig.; — stehen machen, aufstellen, errichten; mejnike p., Grenzsteine aufstellen; na noge p. koga, jemandem auf die Beine helfen; tabor p., ein Lager aufschlagen; — p. hišo, ein Haus bauen; p. streho, ein Dach aufsetzen; — errichten (math.), Cig. (T.); p. pravokotnico, Cel. (Geom.); — festsetzen, feststellen; p. dan, einen Tag anberaumen; ob postavljenem času, Dalm.; p. ceno, den Preis ansetzen; — einführen, begründen: nov nauk p., Cig.; — aufstellen, einsetzen: p. komu skrbnika, über jemanden die Curatel verhängen; p. koga za dediča, jemanden zum Erben einsetzen; — mit einem Amte bekleiden: p. koga za poveljnika, za kralja, zum Befehlshaber, zum Könige machen; — in einen Zustand versetzen: v prejšnji stan p.; p. v nevarnost, der Gefahr aussetzen; — den Fall setzen: postavim, (-viva, -vimo), gesetzt, zum Beispiel; nekaj iz novega zakona, postavim, iz apostolskega dejanja, Burg.; (postavi, da se bo zgodilo, nimm an, es werde geschehen! Kast.); — eine Wette eingehen, Cig.; — p. se, sich aufstellen; kaj si se moral ravno tu sem postaviti? pred oltar se p.; p. se v red; — za poroka se p., Bürgschaft leisten, Cig.; v besede p. se s kom, sich mit jemandem in ein Gespräch einlassen, Krelj; — eine Stellung annehmen: p. se v bran, sich zur Wehr stellen; p. se po koncu, sich bäumen, Cig.; na glavo se p., sich auf den Kopf stellen; — p. se na daljno pot, sich zu einer weiten Reise anschicken, Jsvkr.; — p. se, energisch auftreten; p. se komu, einem die Hörner bieten, sich ihm widersetzen.
Prekmurski
posvetìti -ím dov. posvetiti: Scsémo vſzi nasa Szrcza tebi dati, I poſzvetiti BKM 1789, 36; Szpomeni sze da szoboto poszvetis ABC 1725, A4a; da ſzobotni dén poſzvetis SM 1747, 45; da Szoboutni dén poſzvetis KŠ 1754, 23; da ſzvétke poſzvetis KM 1790, 110; Ar ka je vékſe, zláto, ali czérkev, ſtera poſzvéti zláto KŠ 1771, 77; Gde náſz poſzveti Düjh ſzvéti KMK 1780, 18; Dáj vernoſzt, Stera ſzrdcze poszvecsé BRM 1823, 110; Szkim tálom te Nedelni dén ne poſzvetimo KŠ 1754, 24; Tebi 'sitek poſzvetimo SŠ 1796, 132; Poſzvéti je vu iſztini tvojoj KŠ 1754, 156; On pa, Boug méra, poſzvéti váſz vu vſzem KŠ 1771, 623; Düsa Krisztuſſova, poſzvéti váſz vu vſzem KŠ 1771, 623; Düsa Krisztuſſova, poszvéti mené KM 1783, 160; I ſzrcza nám vſzejm poſzvéti BKM 1789, 2; Szrdcza nam z-Dühom poſzvéti BRM 1823, 2; Poszvétte dén ete meni KAJ 1870, 59; Kriſztus .. czérkev, dabi jo poſzvéto KŠ 1754, 187; Jezus, da bi lüſztvo zlaſztivnov krvjouv poſzvéto KŠ 1771, 697; Tvoje ſzvéto trplênye, Naj me ravna i poſzvecsé BRM 1823, 46; vu orſzágh Nebeſzki, steroga vám na potreboucso poſzvetil ſzem nyega SM 1747, 83; Bog ſzvéti Düh, ki ſzi mené poſzvéto SM 1747, 54; Boug je mené vu právoi vöri poſzveito TF 1715, 23; Sz. Düjh me je poſzvéto KŠ 1754, 122; koga je Ocsa poſzvéto KŠ 1771, 302; Sto náſz je poſzvéto KMS 1780, B; Sz. Dühi, ki me je poſzvéto KM 1783, 2; ki me je z-ſzvojov ſzvétov miloscsov poſzvéto KM 1790, 107; i záto je za dén pocſiváliscsa gori poſzvéto KM 1796, 4
posvetìti se -ím se posvetiti se: Ár ſze poſzvetí po rejcſi Bo'zoj KŠ 1754, 168; Ár ſze poſzvetí po rejcsi KŠ 1771, 639; Té vzemi kſzebi, poſzvéti ſze 'z-nyimi KŠ 1771, 409; Poszvéti sze KAJ 1870, 59; i te ſzvéti ſze naj eſcse bole poſzvetí KŠ 1771, 808
posvèčeni tudi posvètšeni -a -o posvečen: Zákona krv, vu ſteroj je poſzvecseni KŠ 1771, 689; i li tebi, ocsa moj, Vesz moj 'zitek na csészt poszvetsen boj KAJ 1848, 140; K-Tituſi, prvomi püſpeki poſzvecsenomi piſzani liſzt KŠ 1771, 661; Gda ſze ſz-poſzvecsenov vodouv poskropis KM 1783, 174; tim pozvánim, ki ſzo vu Bougi poſzvecseni KŠ 1771, 758; I ſzvétim Dühom v-krszti poszvecseni KM 1783, 278; Áron je z-ſzvojimi ſzinmi na Popovſztvo poſzvecseni KM 1796, 38; Cérkve szo poszvecsene hi'se KOJ 1845, 22; Gmajni Bo'zoj, poſzvecsenim vu Kriſztus Jezuſi KŠ 1771, 490; Zdr'zi v-vernoszti Vsze tebi poszvetsene KAJ 1848, 104; naj vzemejo odpüscsanye grejhov med poſzvecsenimi po vöri KŠ 1754, 76; naj i oni bodo poſzvecseni vu iſztini KŠ 1771, 324
posvetìti se -ím se posvetiti se: Ár ſze poſzvetí po rejcſi Bo'zoj KŠ 1754, 168; Ár ſze poſzvetí po rejcsi KŠ 1771, 639; Té vzemi kſzebi, poſzvéti ſze 'z-nyimi KŠ 1771, 409; Poszvéti sze KAJ 1870, 59; i te ſzvéti ſze naj eſcse bole poſzvetí KŠ 1771, 808
posvèčeni tudi posvètšeni -a -o posvečen: Zákona krv, vu ſteroj je poſzvecseni KŠ 1771, 689; i li tebi, ocsa moj, Vesz moj 'zitek na csészt poszvetsen boj KAJ 1848, 140; K-Tituſi, prvomi püſpeki poſzvecsenomi piſzani liſzt KŠ 1771, 661; Gda ſze ſz-poſzvecsenov vodouv poskropis KM 1783, 174; tim pozvánim, ki ſzo vu Bougi poſzvecseni KŠ 1771, 758; I ſzvétim Dühom v-krszti poszvecseni KM 1783, 278; Áron je z-ſzvojimi ſzinmi na Popovſztvo poſzvecseni KM 1796, 38; Cérkve szo poszvecsene hi'se KOJ 1845, 22; Gmajni Bo'zoj, poſzvecsenim vu Kriſztus Jezuſi KŠ 1771, 490; Zdr'zi v-vernoszti Vsze tebi poszvetsene KAJ 1848, 104; naj vzemejo odpüscsanye grejhov med poſzvecsenimi po vöri KŠ 1754, 76; naj i oni bodo poſzvecseni vu iſztini KŠ 1771, 324
Prekmurski
Prekmurski
prebránje -a s premislek, preudarek: oni, ki ſzo brezi prebránya i rázuma protivno i rázlocsno ſtejnye Nouvoga Zákona vküpe prináſali KŠ 1771, A3a
Pleteršnik
prekȓšək, -ška, m. die Übertretung: p. zakona, Levst. (Nauk); lovni p., der Jagdfrevel, Jan. (H.); der Fehler: paziti se večjih prekrškov v blagoglasju, Zv.
Pleteršnik
prelòm, -lǫ́ma, m. 1) das Durchbrechen, der Durchbruch, Cig., Jan., M.; — 2) die Entzweibrechung, der Bruch, Cig., Jan., Cig. (T.); p. sv. hostije, Burg.; — 3) die Übertretung, die Verletzung, Cig., Jan., M.; Cig.; p. prisege, Cig.; p. zakona, DZ.; — 4) die Felsenkluft, C.
Pleteršnik
Prekmurski
prinášati -am nedov.
1. prinašati, z nošenjem spravljati kam: vucseniczke ſzo pa kárali one, ki ſzo je [otroke] tá prináſali KŠ 1771, 133; Prijéten ti zdâ i nas áldov boj, Steroga ti prinása sereg tvoj KAJ 1848, 216; pren. ſterim nyihovo vreime nepernáſſa tou ſzebov TF 1715, 7; prinása med nami BRM 1823, 1; Szád dobri dejl prináſamo BKM 1789, 179; Prináſajte záto ſzád vrejdni pokoure KŠ 1771, 9; Prinásajte Goszpodni csészt i môcs TA 1848, 22; naj ſzád prináſamo Bougi KŠ 1771, 461; ki ſzo razlocsno ſtejnye Nouvoga Zákona vküpe prináſali KŠ 1771, A3a
2. dajati, ustvarjati kaj kot rezultat svoje sposobnosti, dejavnosti: Nemore dobro drejvo hüdi ſzád prináſati KŠ 1771, 22; Vſzáko drejvo, ſtero ne prináſa dober ſzád, doli ſze vſzecsé KŠ 1771, 23; V-lejpoj obilnoszti, Szád dober prinásajo BKM 1789, 7b; I csi tak bode ſzád prináſala KŠ 1771, 215; ſtera je doſzta haſzka prináſala goſzpodárom ſzvojim zvujvicsüvanyem KŠ 1771, 392; pren. da je katolicsánsztvo blá'seni szád prinásati zamoglo KOJ 1848, 102; Prinaſſa ino zadobi nám naſſih greihov odpüſchenyé TF 1715, 32;
3. omenjati: i gde zſztároga zákona kaj naprej prináſa KŠ 1771, 2 (B1b)
4. opominjati, spominjati: Postenyé znajôcsi lüdjé vszigdár na pamet prinásajo edendrügomi sztan vrémena KAJ 1848, 158; Eta nyim na pamet prináſaj KŠ 1771, 648; Düjh ſzvéti on na pamet bode vám prináſao vſza, ſtera ſzam vám pravo KŠ 1771, 315
prinašajóuči -a -e prinašajoč: ka ſze kraj vzeme od váſz králeſztvo Bo'ze, i dá ſze poganom prináſajoucsim ſzád nyegov KŠ 1771, 71
1. prinašati, z nošenjem spravljati kam: vucseniczke ſzo pa kárali one, ki ſzo je [otroke] tá prináſali KŠ 1771, 133; Prijéten ti zdâ i nas áldov boj, Steroga ti prinása sereg tvoj KAJ 1848, 216; pren. ſterim nyihovo vreime nepernáſſa tou ſzebov TF 1715, 7; prinása med nami BRM 1823, 1; Szád dobri dejl prináſamo BKM 1789, 179; Prináſajte záto ſzád vrejdni pokoure KŠ 1771, 9; Prinásajte Goszpodni csészt i môcs TA 1848, 22; naj ſzád prináſamo Bougi KŠ 1771, 461; ki ſzo razlocsno ſtejnye Nouvoga Zákona vküpe prináſali KŠ 1771, A3a
2. dajati, ustvarjati kaj kot rezultat svoje sposobnosti, dejavnosti: Nemore dobro drejvo hüdi ſzád prináſati KŠ 1771, 22; Vſzáko drejvo, ſtero ne prináſa dober ſzád, doli ſze vſzecsé KŠ 1771, 23; V-lejpoj obilnoszti, Szád dober prinásajo BKM 1789, 7b; I csi tak bode ſzád prináſala KŠ 1771, 215; ſtera je doſzta haſzka prináſala goſzpodárom ſzvojim zvujvicsüvanyem KŠ 1771, 392; pren. da je katolicsánsztvo blá'seni szád prinásati zamoglo KOJ 1848, 102; Prinaſſa ino zadobi nám naſſih greihov odpüſchenyé TF 1715, 32;
3. omenjati: i gde zſztároga zákona kaj naprej prináſa KŠ 1771, 2 (B1b)
4. opominjati, spominjati: Postenyé znajôcsi lüdjé vszigdár na pamet prinásajo edendrügomi sztan vrémena KAJ 1848, 158; Eta nyim na pamet prináſaj KŠ 1771, 648; Düjh ſzvéti on na pamet bode vám prináſao vſza, ſtera ſzam vám pravo KŠ 1771, 315
prinašajóuči -a -e prinašajoč: ka ſze kraj vzeme od váſz králeſztvo Bo'ze, i dá ſze poganom prináſajoucsim ſzád nyegov KŠ 1771, 71
Prekmurski
próusti -a -o prid.
1. prost, ki opravlja svoje delo brez pripomočkov: záto gda bode okou tvoje prouſzto KŠ 1771, 209; Močavniki so prostomi okej nevidlive stvári AI 1878, 40
2. ki ni povezan, zraščen: Te prednji i 5 krátki prstov so prosti AI 1878, 7
3. preprost, navaden: Csi ſzam pa prouſzti vu rejcsi KŠ 1771, 547; prôszti gucs, steri szamo z-vodbene i z-vojvoszke-rêcsi sztoji AIN 1876, 73; Te prosti pirušlek AI 1878, 7; Krſzt je nej prouſzta voda KŠ 1754, 185; nyegova prouszta zvünejsina oplemenitena KOJ 1845, 5; da je prouszto lüsztvo szkoro zvéksega kersztsanszko posztanolo KOJ 1914, 99; i nyagovo prôszto 'zivlenye sze tak na hitroma razglászilo AIP 1876, br. 2, 2; Csi jo kakti prouſzto cslovecſo rejcs poſzlüsamo KŠ 1754, 25; ki bode Zákona krv za prouſzto dr'zao KŠ 1771, 689; Nej je ſzám krüh ino Prouſzto eti vino BKM 1789, 236; Gdate neve pesz na proszto recs, kama ga vért poszlati scsé KAJ 1870, 139; Rokokrilci so po prostom iméni imenüvani za pirušleke AI 1878, 7; Goſzpodár ſzvojo drüſiniczo ſzprouſztim tálom more navcsiti TF 1715, 20; jemáli ſzo jeſztvino zveſzéljom i ſzprouſztim ſzrczom KŠ 1771, 347; ka ſzta nevcsena csloveka i prouſzta KŠ 1771, 35; notri bi pa sli prouſzti, ali neverni KŠ 1771, 519; Veliki, zmo'zni, i proszti, Szteze 'ze ravnajte BRM 1823, 6; Tak proszti lüdjé, kak ti visisi TA 1848; I csinio je Boug mocsi nej prouſzte KŠ 1771, 401; ár vsze ednáko lübis moudre, i prouszte KM 1783, 18; Ovo le'zi Poviti v-prouſzti pleniczaj BKM 1789, 22
4. slaboumen: Együgyü; prouszti -a -o, szlabe pámeti KOJ 1833, 154
1. prost, ki opravlja svoje delo brez pripomočkov: záto gda bode okou tvoje prouſzto KŠ 1771, 209; Močavniki so prostomi okej nevidlive stvári AI 1878, 40
2. ki ni povezan, zraščen: Te prednji i 5 krátki prstov so prosti AI 1878, 7
3. preprost, navaden: Csi ſzam pa prouſzti vu rejcsi KŠ 1771, 547; prôszti gucs, steri szamo z-vodbene i z-vojvoszke-rêcsi sztoji AIN 1876, 73; Te prosti pirušlek AI 1878, 7; Krſzt je nej prouſzta voda KŠ 1754, 185; nyegova prouszta zvünejsina oplemenitena KOJ 1845, 5; da je prouszto lüsztvo szkoro zvéksega kersztsanszko posztanolo KOJ 1914, 99; i nyagovo prôszto 'zivlenye sze tak na hitroma razglászilo AIP 1876, br. 2, 2; Csi jo kakti prouſzto cslovecſo rejcs poſzlüsamo KŠ 1754, 25; ki bode Zákona krv za prouſzto dr'zao KŠ 1771, 689; Nej je ſzám krüh ino Prouſzto eti vino BKM 1789, 236; Gdate neve pesz na proszto recs, kama ga vért poszlati scsé KAJ 1870, 139; Rokokrilci so po prostom iméni imenüvani za pirušleke AI 1878, 7; Goſzpodár ſzvojo drüſiniczo ſzprouſztim tálom more navcsiti TF 1715, 20; jemáli ſzo jeſztvino zveſzéljom i ſzprouſztim ſzrczom KŠ 1771, 347; ka ſzta nevcsena csloveka i prouſzta KŠ 1771, 35; notri bi pa sli prouſzti, ali neverni KŠ 1771, 519; Veliki, zmo'zni, i proszti, Szteze 'ze ravnajte BRM 1823, 6; Tak proszti lüdjé, kak ti visisi TA 1848; I csinio je Boug mocsi nej prouſzte KŠ 1771, 401; ár vsze ednáko lübis moudre, i prouszte KM 1783, 18; Ovo le'zi Poviti v-prouſzti pleniczaj BKM 1789, 22
4. slaboumen: Együgyü; prouszti -a -o, szlabe pámeti KOJ 1833, 154
Prekmurski
rázločen -čna -o prid. različen: ki ſzo razlocsno ſtejnye Nouvoga Zákona vküpe prináſali KŠ 1771, A3a; tak je i vſzákſem toga národa rázlocsnom jeziki nike nadigno KŠ 1771, A6a; ſteri zrázlocsnim jezikom 'zivé KŠ 1771, A4a; Rázlocsni obcsinszki vdárczi KAJ 1848, VIII; ſze nám tri razlocſne Perſone predkládajo TF 1715, 38; v-steroj sze nahájajo rázlocsne molitvi KM 1783, nasl. str.; Rázlocsne sztáve lüdi KAJ 1848, VII; Cſi ſzo ſze 'ſe rázlocsna tiváriſtva nej ſtele vjedinati KM 1790, 90; Rázlocsna pripetjá KAJ 1848, VIII; Düjh rázlocsnih miloscs KM 1783, 46; zgodbe za Krále razlocsnih Rodov KOJ 1848, 42; mámo rázlocsne dári KŠ 1771, 475; i na etom ſzvejti rázlocsne dári obecsao KMK 1780, 47; Rázlocsne jezike nyim darüvala BKM 1789, 119; vu nyem prebivajoucse razlocsne národe nej steo pretirati KOJ 1833, X; ki ſzo ſze hüdou meli vu rázlocsni betégi KŠ 1771, 105; kaj je mo'záke zevſzákſega národa zrázlocsnimi jezikmi gucsécsega pobüdo KŠ 1771, A2b; kaſtigao ga je oſztro z-rázlocsnimi kaſtigami KM 1790, 54
Prekmurski
sàlamonski -a -o prid. salomonski, Salomonov: sator zákona i cérkev szalamonszka je tudi na brescseci Szion bila KOJ 1914, 100
Prekmurski
se2 morfem
1. nastopa pri glagolih, ki brez tega morfema ne obstajajo: terſze nyim vnouſa, za vcſenyé otrouk dati TF 1715, 4; Koteri ſze ne veſzeli vnikaksoi moucsi ABC 1725, A6a; Szpomenisze da ſzoboto poszveitis ABC 1725, A4a; da vſzáki v-nyem vörvajoucſi ſze ne ſzkvari KŠ 1754, 121; ali ſze kednomi pridrü'zi, i toga drugoga zavr'ze KŠ 1771, 19; ka ſze bojite KŠ 1771, 26; ſzmiluj ſze nad nama KŠ 1771, 30; Dočáka se jáko veliko starost AI 1878, 9; szam sze nej zbojao lagojih jezikov KOJ 1833, V; Budo, ki sze je tecsasz vu nyegove pravice zaleto KOJ 1848, 4
2. za izražanje dejanja s splošnim, nedoločenim osebkom: kako ſze ſzinouv Boſi doſztája TF 1715, 27; blá'zenſztvo, ſtero ſze dá vſzejm KŠ 1754, 141; Da bi ſze ſzpunilo, ka je povejdano KŠ 1771, 26; ka ſze Nouvoga Zákona knig doſztája KŠ 1771, A3b; Od técz sze tak dá razmeti KOJ 1833, VIII; da sze nebi znalo, gde je Atila-pokopan KOJ 1848, 5
3. za izražanje neprehodnosti dejanja, ki ga osebek ni deležen po lastni volji: da ſze vſzej vidijo té ſz. knige KŠ 1771, A7b; Ivani krſztiteli ſze gláva vzeme KŠ 1771, 47; liki sze tô 'z-nyi napiszkov previditi dá KAJ 1848, I
4. za izražanje trpnega načina: Koteri, ani ſze nyemi vollya ne ſzpuni TF 1715, A6a; Vnougi ſze zmed oni gori obidijo KŠ 1771, 139; Teda Jezus odneſeni od Dühá da bi ſze ſzküsávao od vrága KŠ 1771, 10; ne obrni ſze od nyega KŠ 1771, 17; V-eti Knigaj ſze ti Krſzcsanſzke nôve Peſzmi dávajo v-rôke BRM 1823, II; orszácski Jezik, nego sze vu zdásnyem vrejmeni zácsa o'sivati, i ponávlati KOJ 1833, X; szo sze vnogoféle národje szem prignali KOJ 1848, 5; podsztavo sze v-táksoj formi velikásom prêgposle AI 1875, kaz. br. 2
1. nastopa pri glagolih, ki brez tega morfema ne obstajajo: terſze nyim vnouſa, za vcſenyé otrouk dati TF 1715, 4; Koteri ſze ne veſzeli vnikaksoi moucsi ABC 1725, A6a; Szpomenisze da ſzoboto poszveitis ABC 1725, A4a; da vſzáki v-nyem vörvajoucſi ſze ne ſzkvari KŠ 1754, 121; ali ſze kednomi pridrü'zi, i toga drugoga zavr'ze KŠ 1771, 19; ka ſze bojite KŠ 1771, 26; ſzmiluj ſze nad nama KŠ 1771, 30; Dočáka se jáko veliko starost AI 1878, 9; szam sze nej zbojao lagojih jezikov KOJ 1833, V; Budo, ki sze je tecsasz vu nyegove pravice zaleto KOJ 1848, 4
2. za izražanje dejanja s splošnim, nedoločenim osebkom: kako ſze ſzinouv Boſi doſztája TF 1715, 27; blá'zenſztvo, ſtero ſze dá vſzejm KŠ 1754, 141; Da bi ſze ſzpunilo, ka je povejdano KŠ 1771, 26; ka ſze Nouvoga Zákona knig doſztája KŠ 1771, A3b; Od técz sze tak dá razmeti KOJ 1833, VIII; da sze nebi znalo, gde je Atila-pokopan KOJ 1848, 5
3. za izražanje neprehodnosti dejanja, ki ga osebek ni deležen po lastni volji: da ſze vſzej vidijo té ſz. knige KŠ 1771, A7b; Ivani krſztiteli ſze gláva vzeme KŠ 1771, 47; liki sze tô 'z-nyi napiszkov previditi dá KAJ 1848, I
4. za izražanje trpnega načina: Koteri, ani ſze nyemi vollya ne ſzpuni TF 1715, A6a; Vnougi ſze zmed oni gori obidijo KŠ 1771, 139; Teda Jezus odneſeni od Dühá da bi ſze ſzküsávao od vrága KŠ 1771, 10; ne obrni ſze od nyega KŠ 1771, 17; V-eti Knigaj ſze ti Krſzcsanſzke nôve Peſzmi dávajo v-rôke BRM 1823, II; orszácski Jezik, nego sze vu zdásnyem vrejmeni zácsa o'sivati, i ponávlati KOJ 1833, X; szo sze vnogoféle národje szem prignali KOJ 1848, 5; podsztavo sze v-táksoj formi velikásom prêgposle AI 1875, kaz. br. 2
Pleteršnik
sklenȋtəv, -tve, f. 1) die Verbindung, die Vereinigung: s. z Bogom, Burg.; — 2) der Abschluss: s. zakona, die Eheschließung, Cig., Jan.; s. miru, der Friedensabschluss, Cig.
Prekmurski
skònčati -am dov.
1. končati, opraviti: i ete preminoucſi dén ſzkoncsati dopüſzto KŠ 1754, 225; zná temno pôt be'zája zemelszkoga szkoncsati KAJ 1848, III; Záto, gda tou ſzkoncsam, i zapecsátim vnyih ete ſzád KŠ 1754, 483; I gda ſzkoncsam té 'zitek moj BRM 1823, 312; Gda szkoncsam 'zitek telovni KAJ 1848, 219; dokecs tega prednyejsega ne ſzkoncsas BKM 1789, 8; Szkoncsa peszem i mucsi KAJ 1870, 167; I, gda ſzkoncsas ſzvedouſztvo ſzvoje KŠ 1771, 785; Szkoncsaj nevole BRM 1823, 37; I zgoudilo ſze je, da bi ſzkoncsao Jezus ricsi ete KŠ 1771, 24; Szvo' pout ſzkoncso brs dabi SŠ 1796, 117; Szmrt bo's ſzi 'selejla, da bi te ſzkoncsala KM 1783, 225; Kaj ſzem delo ſzkoncsao KŠ 1754, 250; Delo ſzam ſzkoncsao KŠ 1771, 322; I gda ſzem 'ze na véksi tao ſzkoncso moje delo BKM 1789, 3b; naj bi eto tesko delo, stero ſzem ſzkoncsao BRM 1823, IV; i gda je tam ſzvojo pobo'snoſzt ſzkoncsao KM 1796, 123; szkoncsali Szmo 'ze szlü'zbo goszpodnovo KAJ 1848, 138; Ka ſzo pa ſzkoncsali KM 1796, 128; Záto je dopüszto, ka szo márno szkoncsali dni szvoje TA 1848, 63
2. skleniti, odločiti: Apoſtolje v-Jeru'zálemi ſzkoncsajo, ka ſze je vecs nej potrejbno obrizávati KŠ 1771, 387; Kakoli je on ſzkoncsao Ino na mé navrgao KŠ 1754, 269; Kakoli je on ſzkoncsao Ino na mé navrgao BKM 1789, 264; Vucseniczke ſzo pa ſzkoncsali KŠ 1771, 377; da szo v-rákiskom szpráviscsi szkoncsali KOJ 1848, 71
3. pokončati, uničiti: ino gori djál, náſz czeilo vſze ſzkoncsati SM 1747, 79; Nakano je nász ſzkoncsati BKM 1789, 320; Ar zaiſztino velim vám, ne ſzkoncsate mejſzta Izraelſzka KŠ 1771, 33; so szmrti, stera ga je tüdi v-Bécsi szkoncsala KOJ 1848, 68
skònčati se -am se
1. končati se: Csi ſze 1.) kaj brezi prſzéganya nemore ſzkoncsati KŠ 1754, 18; Za táksov recsjôv pa, stera sze vküpglasznikmi szkoncsa AIN 1876, 22; Ár je Boug nikaj bougſega nám ſzpravo, naj ſze brezi náſz ne ſzkoncsajo KŠ 1771, 694; Potom znavſi Jezus, kaj ſzo ſze 'ze vſza ſzkoncsala KŠ 1771, 330; 'Zelejjo da bi ſze hitro Dén ſzkoncsao KŠ 1754, 261; Naj ſze ſzkoncsa preſztoupanye KŠ 1754, 120; Naj sze tákse právde szkoncsajo AI 1875, kaz. br. 1
2. pokončati se, umoriti se: i po trétyem dnévi ſze ſzkoncsam KŠ 1771, 217; i kak ſze ſztiſzkávam, dokecs ſze ſzkoncsa KŠ 1771, 214; ſzmrtyom ſze naj ſzkoncsa KŠ 1771, 123
skònčavši -a -e ko je dokončal: veſz národ cslovecsánſzki .. ſzkoncsávſi naprej zrendelüvana vrejmena KŠ 1771, 396
skònčani -a -o
1. določen, sklenjen: Potomtoga da je od Bogá tak szkoncsano KOJ 1833, VII; Zákona ſzredbenik, ſteri je i nad bougſim obecsanyem ſzkoncsan KŠ 1771, 684; Keliko je Artikulusov .. szkoncsani: az, a’ KOJ 1833, 13; I Szin cslovecsi iſztina ide, liki je ſzkoncsano KŠ 1771, 246; toga nazavüpsztva szkoncsano delo sze naprêpolo'zi AI 1875, kaz. br. 2; zapovedali ſzo nyim varvati návuke ſzkoncsane od Apoſtolov KŠ 1771, 391
2. dokončan: Verno szkoncsani nas be'záj KAJ 1848, 6; Toga, ſzkoncsanoga tanácsa vö dánoga KŠ 1771, 346; Po szkoncsanom potüvanyi BRM 1823, 432; nisteri mladénci sze po szkoncsanoj sôli detinsztva dale vcsijo KAJ 1870, 160
3. umorjen: Za volo pravice szkoncsan KOJ 1845, 127
1. končati, opraviti: i ete preminoucſi dén ſzkoncsati dopüſzto KŠ 1754, 225; zná temno pôt be'zája zemelszkoga szkoncsati KAJ 1848, III; Záto, gda tou ſzkoncsam, i zapecsátim vnyih ete ſzád KŠ 1754, 483; I gda ſzkoncsam té 'zitek moj BRM 1823, 312; Gda szkoncsam 'zitek telovni KAJ 1848, 219; dokecs tega prednyejsega ne ſzkoncsas BKM 1789, 8; Szkoncsa peszem i mucsi KAJ 1870, 167; I, gda ſzkoncsas ſzvedouſztvo ſzvoje KŠ 1771, 785; Szkoncsaj nevole BRM 1823, 37; I zgoudilo ſze je, da bi ſzkoncsao Jezus ricsi ete KŠ 1771, 24; Szvo' pout ſzkoncso brs dabi SŠ 1796, 117; Szmrt bo's ſzi 'selejla, da bi te ſzkoncsala KM 1783, 225; Kaj ſzem delo ſzkoncsao KŠ 1754, 250; Delo ſzam ſzkoncsao KŠ 1771, 322; I gda ſzem 'ze na véksi tao ſzkoncso moje delo BKM 1789, 3b; naj bi eto tesko delo, stero ſzem ſzkoncsao BRM 1823, IV; i gda je tam ſzvojo pobo'snoſzt ſzkoncsao KM 1796, 123; szkoncsali Szmo 'ze szlü'zbo goszpodnovo KAJ 1848, 138; Ka ſzo pa ſzkoncsali KM 1796, 128; Záto je dopüszto, ka szo márno szkoncsali dni szvoje TA 1848, 63
2. skleniti, odločiti: Apoſtolje v-Jeru'zálemi ſzkoncsajo, ka ſze je vecs nej potrejbno obrizávati KŠ 1771, 387; Kakoli je on ſzkoncsao Ino na mé navrgao KŠ 1754, 269; Kakoli je on ſzkoncsao Ino na mé navrgao BKM 1789, 264; Vucseniczke ſzo pa ſzkoncsali KŠ 1771, 377; da szo v-rákiskom szpráviscsi szkoncsali KOJ 1848, 71
3. pokončati, uničiti: ino gori djál, náſz czeilo vſze ſzkoncsati SM 1747, 79; Nakano je nász ſzkoncsati BKM 1789, 320; Ar zaiſztino velim vám, ne ſzkoncsate mejſzta Izraelſzka KŠ 1771, 33; so szmrti, stera ga je tüdi v-Bécsi szkoncsala KOJ 1848, 68
skònčati se -am se
1. končati se: Csi ſze 1.) kaj brezi prſzéganya nemore ſzkoncsati KŠ 1754, 18; Za táksov recsjôv pa, stera sze vküpglasznikmi szkoncsa AIN 1876, 22; Ár je Boug nikaj bougſega nám ſzpravo, naj ſze brezi náſz ne ſzkoncsajo KŠ 1771, 694; Potom znavſi Jezus, kaj ſzo ſze 'ze vſza ſzkoncsala KŠ 1771, 330; 'Zelejjo da bi ſze hitro Dén ſzkoncsao KŠ 1754, 261; Naj ſze ſzkoncsa preſztoupanye KŠ 1754, 120; Naj sze tákse právde szkoncsajo AI 1875, kaz. br. 1
2. pokončati se, umoriti se: i po trétyem dnévi ſze ſzkoncsam KŠ 1771, 217; i kak ſze ſztiſzkávam, dokecs ſze ſzkoncsa KŠ 1771, 214; ſzmrtyom ſze naj ſzkoncsa KŠ 1771, 123
skònčavši -a -e ko je dokončal: veſz národ cslovecsánſzki .. ſzkoncsávſi naprej zrendelüvana vrejmena KŠ 1771, 396
skònčani -a -o
1. določen, sklenjen: Potomtoga da je od Bogá tak szkoncsano KOJ 1833, VII; Zákona ſzredbenik, ſteri je i nad bougſim obecsanyem ſzkoncsan KŠ 1771, 684; Keliko je Artikulusov .. szkoncsani: az, a’ KOJ 1833, 13; I Szin cslovecsi iſztina ide, liki je ſzkoncsano KŠ 1771, 246; toga nazavüpsztva szkoncsano delo sze naprêpolo'zi AI 1875, kaz. br. 2; zapovedali ſzo nyim varvati návuke ſzkoncsane od Apoſtolov KŠ 1771, 391
2. dokončan: Verno szkoncsani nas be'záj KAJ 1848, 6; Toga, ſzkoncsanoga tanácsa vö dánoga KŠ 1771, 346; Po szkoncsanom potüvanyi BRM 1823, 432; nisteri mladénci sze po szkoncsanoj sôli detinsztva dale vcsijo KAJ 1870, 160
3. umorjen: Za volo pravice szkoncsan KOJ 1845, 127
Prekmurski
slovènski -a -o prid.
1. slovenski: Szlovenszki Silabikár KMS 1780, A; Vrli szlovenszki Skolnik KOJ 1845, 3; Abecedarium Szlovenszko ABC 1725, A1a; zmenkanye Szlovenſzkoga düsevnoga piſzma KŠ 1754, 3a; na haszek szlovenszkoga národa KM 1783, naslov. str.; na haszek szlovenszkoga národa SŠ 1796, 1; po Okrogline Szlovenſzke Vice-Öpöröſſa KM 1796, 1; vszáki sze nad nyem szpomené z-sztáre szlovenszke pripoveszti KOJ 1845, 121; Lüblénomi ſzlovenſzkomi Národi SM 1747, 2; Tou je escse hrána Szlovenſzkomi lüſztvi, jejſztvina predrága SIZ 1807, 36; zkákſov ſzem na csiſzti ſzlovenſzki jezik preloſo TF 1715, 9; na sztári szlovenszki jezik obrnyeni KŠ 1771, A1a; med moj ſzlovenſzki národ pouzvo BKM 1789, 3b; summa Na ſztári ſzlovenſzki Jezik obrnyena KM 1790, 1; Szloven szlovenszki tak nepozábi KOJ 1833, XII; vu Vasvármegyövi je bilô 3471 szlovenszki jezik gucsécsi solárov AI 1875, br. 2, 2; kai vu naſſem ſzlovenſzkom jeziki velikaje ſzükesina TF 1715, 8; Szprávlene ſzo v-csiſztom Tvojem Szlovenſzkom jeziki BRM 1823, II; Dabi ſze záto tá nevola med naſſim Szlovenſzkim národom zvrácſiti mogla KŠ 1754, 5a; 'Selezni szlovenszki lutheránje so nej pusztili KOJ 1848, 10; Szlovenſzke zroukov piſzane litere KM 1790, 2; od lejpih szlovenszkih 'senszk szo lepse szini i cseri zadoubili KOJ 1848, 8; Szlovenszkim mlájsom nebi szlobodno bilou med szebom szlovenszki gúcsati KOJ 1833, XIII; ki ete Nouvoga Zákona ſz. Szlovenſzke knige stés KŠ 1771, A8a; i vréd ſzprávlati Szlovenſzke peſzmi BKM 1789, 3; poglednovsi te Szlovenſzke Gmaine BRM 1823, IV
2. slovanski: Meo je na veſz Szlovenſzki národ ſzkrb KŠ 1771, A5b; ino szlovenszki kráo Szamo nyim je vkrajpograbo KOJ 1848, 6; krivovörsztvo preporácsali, náj bole szlovenszkoga jezika národam KOJ 1848, 52; predgat .. v .. notri do Illyriuma, ſzlovenſzke krajine KŠ 1771, 339; steriva národa tüdi szlovenszki jezik gucsita AI 1875, kaz. br. 3; Tu szo sze oni na vecsféle szlovenszke národe namerili AI 1875, kaz. br. 7; Ete szlovenszke národe ruszki vladár pomága AI 1875, kaz. br. 3; i pod Balkanszkom bregi domácse szlovenszke národe zavrnóla AIP 1876, br. 2, 6
1. slovenski: Szlovenszki Silabikár KMS 1780, A; Vrli szlovenszki Skolnik KOJ 1845, 3; Abecedarium Szlovenszko ABC 1725, A1a; zmenkanye Szlovenſzkoga düsevnoga piſzma KŠ 1754, 3a; na haszek szlovenszkoga národa KM 1783, naslov. str.; na haszek szlovenszkoga národa SŠ 1796, 1; po Okrogline Szlovenſzke Vice-Öpöröſſa KM 1796, 1; vszáki sze nad nyem szpomené z-sztáre szlovenszke pripoveszti KOJ 1845, 121; Lüblénomi ſzlovenſzkomi Národi SM 1747, 2; Tou je escse hrána Szlovenſzkomi lüſztvi, jejſztvina predrága SIZ 1807, 36; zkákſov ſzem na csiſzti ſzlovenſzki jezik preloſo TF 1715, 9; na sztári szlovenszki jezik obrnyeni KŠ 1771, A1a; med moj ſzlovenſzki národ pouzvo BKM 1789, 3b; summa Na ſztári ſzlovenſzki Jezik obrnyena KM 1790, 1; Szloven szlovenszki tak nepozábi KOJ 1833, XII; vu Vasvármegyövi je bilô 3471 szlovenszki jezik gucsécsi solárov AI 1875, br. 2, 2; kai vu naſſem ſzlovenſzkom jeziki velikaje ſzükesina TF 1715, 8; Szprávlene ſzo v-csiſztom Tvojem Szlovenſzkom jeziki BRM 1823, II; Dabi ſze záto tá nevola med naſſim Szlovenſzkim národom zvrácſiti mogla KŠ 1754, 5a; 'Selezni szlovenszki lutheránje so nej pusztili KOJ 1848, 10; Szlovenſzke zroukov piſzane litere KM 1790, 2; od lejpih szlovenszkih 'senszk szo lepse szini i cseri zadoubili KOJ 1848, 8; Szlovenszkim mlájsom nebi szlobodno bilou med szebom szlovenszki gúcsati KOJ 1833, XIII; ki ete Nouvoga Zákona ſz. Szlovenſzke knige stés KŠ 1771, A8a; i vréd ſzprávlati Szlovenſzke peſzmi BKM 1789, 3; poglednovsi te Szlovenſzke Gmaine BRM 1823, IV
2. slovanski: Meo je na veſz Szlovenſzki národ ſzkrb KŠ 1771, A5b; ino szlovenszki kráo Szamo nyim je vkrajpograbo KOJ 1848, 6; krivovörsztvo preporácsali, náj bole szlovenszkoga jezika národam KOJ 1848, 52; predgat .. v .. notri do Illyriuma, ſzlovenſzke krajine KŠ 1771, 339; steriva národa tüdi szlovenszki jezik gucsita AI 1875, kaz. br. 3; Tu szo sze oni na vecsféle szlovenszke národe namerili AI 1875, kaz. br. 7; Ete szlovenszke národe ruszki vladár pomága AI 1875, kaz. br. 3; i pod Balkanszkom bregi domácse szlovenszke národe zavrnóla AIP 1876, br. 2, 6
Prekmurski
smèti sméjm nedov.
1. smeti, biti dovoljen: naj ſze nazoucsi bodoucsi ne podraſztim zvüpaznoſztyov, zſterov miſzlim ka ſzmejm prouti nikim KŠ 1771, 545; Kakda tak ſzmejs 'Ziveti vgrehi mrſzki BKM 1789, 440; niti ſze na drügoga vöro ne ſzmej zaneháti KŠ 1754, 86; ka niti za szvedoka sze neszmi vzéti AI 1875, kaz. br. 3; Bojdi Iezus nám pecsina, K-koj ſzmejmo prihájati BKM 1789, 115; I vnougi bratov obilnej ſzmejjo brezi ſztrahá rejcs gúcsati KŠ 1771, 592; Ár nebi ſzmeo kaj gúcsati, ſtero bi ne delao Kriſztus KŠ 1771, 482; zakojbi ne ſzmeli na drügi jezik eden tákſi Nouvoga Zákona exemplár obracsati KŠ 1771, A4a; Tak nebi ſzmeli predgati BRM 1823, 71; jeli bom ſzmeo od lübave gorécsemi tvojemi ſzrczi priſztoupiti KM 1783, 69
2. drzniti si, upati si: Szmej ſze ſto zváſz, ſteri kákse delo má prouti drügomi, právdivati pred nepravicsnimi ſzodczi KŠ 1771, 499; Sto meni ſzmej prouti ſztáti BKM 1789, 290; izda eden na drügoga csáka, niscse neszmi zacsnoti KOJ 1833, IIII; Stera je tiſzta ſztvár, ſtere neſzmejmo 'zeleti KŠ 1754, 61; Csloveka neszmêmo pôleg nyegove licojne szôditi KAJ 1870, 30; Niſcse ga je pa nej ſzmeo vucsenikov pitati: to ſto ſzi KŠ 1771, 335; Nej ſzo ga pa ſzmeli vecs nikaj pitati KŠ 1771, 240; Vougri szo nej szmeli szvoje nousze k-Nemczom prineszti KOJ 1848, 9; Kak bi ga szmeo ti, práh, obráziti KAJ 1848, 7
1. smeti, biti dovoljen: naj ſze nazoucsi bodoucsi ne podraſztim zvüpaznoſztyov, zſterov miſzlim ka ſzmejm prouti nikim KŠ 1771, 545; Kakda tak ſzmejs 'Ziveti vgrehi mrſzki BKM 1789, 440; niti ſze na drügoga vöro ne ſzmej zaneháti KŠ 1754, 86; ka niti za szvedoka sze neszmi vzéti AI 1875, kaz. br. 3; Bojdi Iezus nám pecsina, K-koj ſzmejmo prihájati BKM 1789, 115; I vnougi bratov obilnej ſzmejjo brezi ſztrahá rejcs gúcsati KŠ 1771, 592; Ár nebi ſzmeo kaj gúcsati, ſtero bi ne delao Kriſztus KŠ 1771, 482; zakojbi ne ſzmeli na drügi jezik eden tákſi Nouvoga Zákona exemplár obracsati KŠ 1771, A4a; Tak nebi ſzmeli predgati BRM 1823, 71; jeli bom ſzmeo od lübave gorécsemi tvojemi ſzrczi priſztoupiti KM 1783, 69
2. drzniti si, upati si: Szmej ſze ſto zváſz, ſteri kákse delo má prouti drügomi, právdivati pred nepravicsnimi ſzodczi KŠ 1771, 499; Sto meni ſzmej prouti ſztáti BKM 1789, 290; izda eden na drügoga csáka, niscse neszmi zacsnoti KOJ 1833, IIII; Stera je tiſzta ſztvár, ſtere neſzmejmo 'zeleti KŠ 1754, 61; Csloveka neszmêmo pôleg nyegove licojne szôditi KAJ 1870, 30; Niſcse ga je pa nej ſzmeo vucsenikov pitati: to ſto ſzi KŠ 1771, 335; Nej ſzo ga pa ſzmeli vecs nikaj pitati KŠ 1771, 240; Vougri szo nej szmeli szvoje nousze k-Nemczom prineszti KOJ 1848, 9; Kak bi ga szmeo ti, práh, obráziti KAJ 1848, 7
- « Prejšnja
- 1
- 2
- 3
- 4
- Naslednja »
Število zadetkov: 63
Dostopnost