Zadetki iskanja
Prekmurski
vsakdenéšnji tudi vsakdanéšnji -a -e prid. vsakdanji: Vszakdenésnyi Adjutorium BKM 1789, 1; Krüha naſſega vſzakdenésnyega dái TF 1715, 25; ali vſzak denésnya molitev TF 1715, 11; naſſa vſzakdenésnya hrána KŠ 1754, 205; Krüha naſega vſzakdenésnyega dáj nam ga dneſz KŠ 1771, 18; Krüha naſſega vſzakdenésnyega dáj nam ga dneſz KMK 1780, 29; Krüha vſzak denésnyega dai nám SM 1747, 44; Krüha naſſega vſzakdenésnyega KM 1790, 109; zadrevenele szo kôszti moje od vszákdenésnyega jávkanya TA 1848, 24; od Molitve vſzakdenésnye TF 1715, 24; Da Boug krüh vſzakdenésnyi TF 1715, 28; ár v ti največ mesti dá lidém vsakdanéšnjih krüh AI 1878, 41; i potrebüvala bi vſzakdenésnyo hráno KŠ 1771, 748; Kágda na molitev vſzakdenéſnyo more navcſiti TF 1715, 25; Kai razmis po krühi vſzakdenésnyem TF 1715, 29; Moremo vu vſzakdenésnyem ponávlanyi KŠ 1754, 96; po vſzak denésnyoi Pokori SM 1747, 53; vu Vſzakdenésnyoj Pokouri KŠ 1754, 198; more návadne szakdenésnye molitve znati KOJ 1845, 90
Prekmurski
zaphàti -pšém dov. zamašiti, zadelati: lüknyo z-trávov i zbradinyom zaphsé AI 1875, br. 2, 8
zaphàti se -pšém se zamašiti se, zadelati se: csi krüh pojemo eto sze nam v-guti zapséh AIP 1876, br. 7, 3
zaphàti se -pšém se zamašiti se, zadelati se: csi krüh pojemo eto sze nam v-guti zapséh AIP 1876, br. 7, 3
Prekmurski
záto prisl.
1. zato: nikai záto, ako haſzen Decza neima TF 1715, 5; Záto drága bratja, dusni ſzmo SM 1747, 23; Záto i oſtia je krüh KŠ 1754, 202; Záto tak, ſzmiluje ſze KŠ 1771, 468; Tou ſze je pa czilou záto zgoudilo KŠ 1771, 6; Záto tvojoj dobrouti kajkoli ſzam KM 1783, 5; Záto ſze ravnajmo BKM 1789, 19; Nihájte záto tá 'saloſzt SŠ 1796, 5; vszáki cslovek záto 'sivé naj KOJ 1833, X; Záto i mi k-tebi prihájamo KAJ 1848, 9; záto sze pá vu viszikoszti szká'zi TA 1848, 6; piszke szo stampali, záto sze stampani piszki zovéjo KAJ 1870, 6; znam i záto sze 'ze szmejém AI 1875, kaz. br. 7; záto jih more lübiti AIN 1876, 9; Záto hižne pse ne trbej zaprávlati AI 1878, 8; Záto je nájbolše eto pravilo BJ 1886, 3
2. v vezniški rabi zato: Záto, kai kako goder ta Doika püſcsa mleiko TF 1715, 6; naime pa zato, kai szi mené obaruval ABC 1725, A5b; Kriſztuseva ſze zové záto, ár je Kriſztus naſztavo KŠ 1754, 200; zedne ſztráni záto, ka ſzta vroucse nature bilá KŠ 1771, 259; záto, ár je Boug pravicsen KMK 1780, 5; ſzo mrmrali záto, ka ſzo oni zametávali dovicze KM 1796, 121; Záto csi ſze vam vidi naj ſze raduje SIZ 1807, 4; kim záto, da sze potrejbna skér more szpraviti KOJ 1833, V
1. zato: nikai záto, ako haſzen Decza neima TF 1715, 5; Záto drága bratja, dusni ſzmo SM 1747, 23; Záto i oſtia je krüh KŠ 1754, 202; Záto tak, ſzmiluje ſze KŠ 1771, 468; Tou ſze je pa czilou záto zgoudilo KŠ 1771, 6; Záto tvojoj dobrouti kajkoli ſzam KM 1783, 5; Záto ſze ravnajmo BKM 1789, 19; Nihájte záto tá 'saloſzt SŠ 1796, 5; vszáki cslovek záto 'sivé naj KOJ 1833, X; Záto i mi k-tebi prihájamo KAJ 1848, 9; záto sze pá vu viszikoszti szká'zi TA 1848, 6; piszke szo stampali, záto sze stampani piszki zovéjo KAJ 1870, 6; znam i záto sze 'ze szmejém AI 1875, kaz. br. 7; záto jih more lübiti AIN 1876, 9; Záto hižne pse ne trbej zaprávlati AI 1878, 8; Záto je nájbolše eto pravilo BJ 1886, 3
2. v vezniški rabi zato: Záto, kai kako goder ta Doika püſcsa mleiko TF 1715, 6; naime pa zato, kai szi mené obaruval ABC 1725, A5b; Kriſztuseva ſze zové záto, ár je Kriſztus naſztavo KŠ 1754, 200; zedne ſztráni záto, ka ſzta vroucse nature bilá KŠ 1771, 259; záto, ár je Boug pravicsen KMK 1780, 5; ſzo mrmrali záto, ka ſzo oni zametávali dovicze KM 1796, 121; Záto csi ſze vam vidi naj ſze raduje SIZ 1807, 4; kim záto, da sze potrejbna skér more szpraviti KOJ 1833, V
Prekmurski
zemèlski -a -o prid. zemeljski: ki je z-zemlé zemelſzki je KŠ 1771, 273; sze dvouja Domovina odpira i zemelszka KOJ 1833, IX; Zemelſzkoga vidoucsega krüha KŠ 1754, 20; nyemi etoga zemelſzkoga 'sitka teskoucse znásati pomága SIZ 1807, 10; zvidoucse zemelſzke vodé KŠ 1754, 186; i Jezik zemelszke Domovine zametáva KOJ 1833, X; ni zemelszki krüh na nyegovo tejlo KŠ 1754, 8a; obejcse zemelſzko ürocsino KŠ 1754, 42; 'sivé v-zemelszkoj Domovini KOJ 1833, X; ſze nám zvidoucsim zemelſzkim dugoványem dáva KŠ 1754, 184; vmoriti zvirinov zemelſzkov KŠ 1771, 777; Priſztoupili ſzo Králove zemelſzki KŠ 1771, 352; Vküp sztáplajo králi zemelszki TA 1848, 3; Jeſzo i zemelſzka tejla KŠ 1771, 523; bougſi od vſzej zemelſzki Otsév KŠ 1754, 155; ti nebeſzkih i zemelſzkih ſztvári KŠ 1771, 594; Vmárjajte záto vaſe zemelſzke kotrige KŠ 1771, 608; zemelſzka znamejnya li krüh i vino zové KŠ 1754, 8b; ki je i zemelſzke ſztvári ſztvouro KM 1796, 4; meſzto, ſtero má králeſztvo nad zemelſzkimi králi KŠ 1771, 798
zemèlski -a -o sam. zemeljski: ſze more vszáko koleno nakleknoti, tih Nebeszkih, zemelszkih KM 1783, 174; ſze vſzáki za zemelszka trüdi KŠ 1754, 5a; ki ta zemelſzka premislávajo KŠ 1771, 598
zemèlski -a -o sam. zemeljski: ſze more vszáko koleno nakleknoti, tih Nebeszkih, zemelszkih KM 1783, 174; ſze vſzáki za zemelszka trüdi KŠ 1754, 5a; ki ta zemelſzka premislávajo KŠ 1771, 598
Prekmurski
zmenkávati tudi zmènkivati -am nedov.
1. zmanjkovati, manjkati: na vſze ſzam navcseni i zmenkávati KŠ 1771, 599; Vecs kak pol je od nyih zmenkivalo AIP 1876, br. 10, 1
2. omahovati, slabeti: Gde me vidis zmenkávati, Na pomôcs mi ſzam pridi BRM 1823, 80
zmenkávati se -am se zmanjkovati, pohajati: Csi ſze pa komi zváſz zmenkáva modrouſzt KŠ 1771, 745; Rejcs ſze mi 'se zmenkáva SŠ 1796, 113; da je vido, ka ſze je krüh zmenkávao KM 1796, 29; I, gda bi ſze zmenkávalo vino, ercsé KŠ 1771, 268
zmenkavajóči -a -e omahujoč, slabeč: ki rêsis sziromáka i zmenkávajôcsega od nyegovi razbojnikov TA 1848, 27
1. zmanjkovati, manjkati: na vſze ſzam navcseni i zmenkávati KŠ 1771, 599; Vecs kak pol je od nyih zmenkivalo AIP 1876, br. 10, 1
2. omahovati, slabeti: Gde me vidis zmenkávati, Na pomôcs mi ſzam pridi BRM 1823, 80
zmenkávati se -am se zmanjkovati, pohajati: Csi ſze pa komi zváſz zmenkáva modrouſzt KŠ 1771, 745; Rejcs ſze mi 'se zmenkáva SŠ 1796, 113; da je vido, ka ſze je krüh zmenkávao KM 1796, 29; I, gda bi ſze zmenkávalo vino, ercsé KŠ 1771, 268
zmenkavajóči -a -e omahujoč, slabeč: ki rêsis sziromáka i zmenkávajôcsega od nyegovi razbojnikov TA 1848, 27
Prekmurski
žív -a -o prid.
1. živ, ki je v stanju, v katerem potekajo življenjski procesi: ako ſchés dugo ſiv biti TF 1715, 15; dugo siv biti ABC 1725, A4a; ako hocſes dugo siv biti SM 1747, 45; 'zivoga obráza bio KŠ 1771, 432; Pelali ſzo pa toga pojbára 'zivoga KŠ 1771, 404; záto ga je Boug 'zivoga dáo odneſzti KM 1796, 10; i 'ziviva ſzta vr'zena obá dvá vu ognya mlako KŠ 1771, 802; tiszti szo 'sivi zakopani KOJ 1848, 9
2. ki se pojavlja v visoki stopnji, v močni obliki: vöra je 'ziva KŠ 1771, 443; I z-'zivim vüpanyem vöpreminém KAJ 1870, 5
3. resničen, pravi: Boug je pa 'zivi KŠ 1771, 240; Ja ſzem te 'zivi krüh KŠ 1754, 206; Düh je pa 'ziv po praviczi KŠ 1771, 464; Právo i 'zivo Boga ſzpoznanye KŠ 1754, 15; sivoga Bogha ſzvéti Szin ABC 1725, A6b; ſivoga Bogá ſzvéti ſzin SM 1747, 56; da bi ſzlü'zili 'zivomi Bougi KŠ 1771, 615; ſzo Bo'zo ſz. rejcs 'zivo neſzli KŠ 1771, A5b; i ſztoji vprávom 'zivom Bogá ſzpoznanyi KŠ 1754, 142
žívi -a -o sam. živi: Kriſztus je ſzodec 'zivi i mrtvi KŠ 1754, 113; odkud pride ſzoudit ſive ino mertve TF 1715, 22; odkud pride Szoudit sive ino mertve ABC 1725, A5a; odkud pride ſzodit sive ino mertve SM 1747, 44; pride Szoudit mrtve i 'zive KŠ 1754, 271; Odnet pride, ſzoudit 'sive i mrtve KMK 1780, 7
1. živ, ki je v stanju, v katerem potekajo življenjski procesi: ako ſchés dugo ſiv biti TF 1715, 15; dugo siv biti ABC 1725, A4a; ako hocſes dugo siv biti SM 1747, 45; 'zivoga obráza bio KŠ 1771, 432; Pelali ſzo pa toga pojbára 'zivoga KŠ 1771, 404; záto ga je Boug 'zivoga dáo odneſzti KM 1796, 10; i 'ziviva ſzta vr'zena obá dvá vu ognya mlako KŠ 1771, 802; tiszti szo 'sivi zakopani KOJ 1848, 9
2. ki se pojavlja v visoki stopnji, v močni obliki: vöra je 'ziva KŠ 1771, 443; I z-'zivim vüpanyem vöpreminém KAJ 1870, 5
3. resničen, pravi: Boug je pa 'zivi KŠ 1771, 240; Ja ſzem te 'zivi krüh KŠ 1754, 206; Düh je pa 'ziv po praviczi KŠ 1771, 464; Právo i 'zivo Boga ſzpoznanye KŠ 1754, 15; sivoga Bogha ſzvéti Szin ABC 1725, A6b; ſivoga Bogá ſzvéti ſzin SM 1747, 56; da bi ſzlü'zili 'zivomi Bougi KŠ 1771, 615; ſzo Bo'zo ſz. rejcs 'zivo neſzli KŠ 1771, A5b; i ſztoji vprávom 'zivom Bogá ſzpoznanyi KŠ 1754, 142
žívi -a -o sam. živi: Kriſztus je ſzodec 'zivi i mrtvi KŠ 1754, 113; odkud pride ſzoudit ſive ino mertve TF 1715, 22; odkud pride Szoudit sive ino mertve ABC 1725, A5a; odkud pride ſzodit sive ino mertve SM 1747, 44; pride Szoudit mrtve i 'zive KŠ 1754, 271; Odnet pride, ſzoudit 'sive i mrtve KMK 1780, 7
Prekmurski
àngjelski -a -o prid. angelski: Angyelſzko Pozdrávlanye KMK 1780, 31; Krüh Angyelszki KM 1783, 57; ſereg angyelſzki BKM 1789, 1b; rejcs angyelſzko SŠ 1796, 60; angyelſzko moucs KŠ 1754, 251; z-Angyelſzkov KŠ 1771, 669; Po angyelszkoj právoj povészti BRM 1823, 4; Na angyelszko nedelo KOJ 1845, 93; Koróno angyelszko je dáo prineszti KOJ 1848, 113
Prekmurski
blagoslòv -a m blagoslov: tvoj blagoſzlov BKM 1789, 24; Blagoſzlov KM 1790, 111; ſztvojim ſzvétim blagoſzlovom TF 1715, 47; ſztvojim ſzvétim blagoſzlovom ABC 1725, A6a; nai blagoſzlov Abrahámov med pogane pride SM 1747, 17; Otsé blagoſzlov potrdi KŠ 1754, 33; po blagoſzlovi krüh i vino zovéta KŠ 1754, 8b; Agneczi blagoſzlov i poſtenyé KŠ 1771, 776; vu vſzem blagoſzlovi KŠ 1771, 574
Prekmurski
dàleko tudi dàlko prisl. daleč: ſtera zdalekoga prináſa ſzvoj krüh KŠ 1771, 817; Moudri od daleka prido BKM 1789, 57; zaka tak daleko sztojis TA 1848, 8; blodim zdai dalko TF 1715, 67; Dalko od méne grehota KM 1783, 291; 'zaloſzt dalko goni BKM 1789, 196
Prekmurski
dèra -e ž dnina: Z-derov nyim je iszkala krüh KAJ 1870, 21; Z-derov sze kocsárim szirmák KAJ 1870, 134
Prekmurski
dovèdeti se -véjm se dov. nadejati se, zavedati se: Pride goſzpoud vu dnévi, vſterom ſze ne dovej KŠ 1771, 83; Niki Vcsáſzi ſze ſzám ne dovej, Zgibi ſzrecso BKM 1789, 171; Vnogokrát ſzmrt pride, gdaſze ne dovejmo BKM 1789, 406; dás ſzvoj krüh tam priéti, Gde ſze ſzami ne dovejjo BKM 1789, 360; Hitro preminéjo oni z-toga ſzvejta, gda ſze ni nedovejjo SŠ 1796, 130; Etak miné od tébe, gda ſze ne dovejs SŠ 1796, 110
Prekmurski
držìnski -a -o prid. namenjen služabnikom, služinčadi: ino bos v dr'sinszko hi'so vábleni KOJ 1845, 25; in szamo za der'sinszki krüh ospotani bi KOJ (1914), 151
Prekmurski
faláčec -čca m košček: komi jaſz te namocseni falácsecz dám KŠ 1771, 312; Je iſzkao ete cslek na-tom ſzvejti, Vſzáki falácsecz krüh SŠ 1796, 74; na eden falácsec szala bodne KAJ 1870, 58
Prekmurski
gdàre prisl. ko, kadar: Ar je vzéo od Bogá Ocsé cséſzt i diko, gdare je etakſi gláſz prineseni knyemi KŠ 1771, 718; Teda verni ſzr'cze veſzélo ſcsé biti, Gdare zacsne Kriſztus etak govoriti BKM 1789, 442; Gdare zacsne Kriſztus etak govoriti SŠ 1796, 102; Gdare krüh, szád ali peneze mam, rad podelim 'znyi i drügim KAJ 1870, 43
Prekmurski
Prekmurski
hvalo zdánje ~ -a s zahvala: da bi mi mogli zhválo zdányem naſſ vſzak denésnyi krüh mogli prieti TF 1715, 28
Prekmurski
jèlo -a s jed, hrana: Étel, jelo, hrána AIN 1876, 33; csi jelo ſzpáka brata mojega, ne bom jo KŠ 1771, 505; poſztne dni i od drügoga ſze moremo zdr'sávati, nájmre drügoga do ſzitoſzti jela KMK 1780, 55; Za jelo i pitvino: Jaſz tebi dájem hválo KŠ 1754, 259; to teſztou ſzam ſzpekla, i ſz-toga je grátao na ſzlejdnye za jelo valen zdrav krüh KM 1790, 30; Cslovecso têlo razlocsno jelo potrebüje AIP 1876, br. 5, 7; Vu kljeti se vsakojačka stvár za jelo derži BJ 1886, 7; Po jeli pa etak Bôgi hválo dávamo BJ 1886, 8; Pred jelom záto etak molimo BJ 1886, 6
Prekmurski
jerètnik -a m krivoverec: ka je Luther escse nej zakúnyeni jeretnik (krivovörecz) KOJ 1845, 58; Opomina ga, naj nehaſznovita ſzpitávanya i jeretnikov ſze hába KŠ 1771, 659; Da Boug krüh eſche i tim Jeretnikom TF 1715, 28; Davſze jeretnike poteres BKM 1789, 349
Prekmurski
kàkšté ozir. zaim. kakršen koli: Naides na vſzáko priliko, vu kaksojsté ſztávi ſzi pripravno Boga zvisávanye BRM 1823, II; vſterom lejhko vſzáki, kakſté réda cslovik ſzi je, gori nájde ſzvojo cséſzt KŠ 1754, 9a; [krüh] er'zéni, ali ſzkakſté drugoga ſzilja KŠ 1754, 202; jo je nej ſzlobodno odpiſztiti za kak ſté zroka volo KŠ 1771, 62; ki bi ſze okouli gonili od vſzákoga votra kakſté návuka KŠ 1771, 581; [gorčično zrno] vékse je od kakſté zelenyá KŠ 1771, 44; ſze prepovidáva bli'snyega naſſega kakſté zbantüvanye KMK 1780, 43; naj ſze navcsis, nej taki kaksté ſzvetlini vörvati KM 1790, 38; moremo ga vu kakſté vodou pogroziti KŠ 1754, 188; Pomágaj Goszpodne, vu kakſté nevouli KM 1783, 34; csi ſzmo vkak ſté kvári BKM 1789, 345; Na koga sze naszlányamo Vu kaksté dreszélnoszti KAJ 1848, 58
Prekmurski
kaménje -a s kamenje: kaménye bode kricsalo KŠ 1771, 237; Kaménye ſze je pokalo BKM 1789, 46; je zmo'zen Boug zetoga kaménya zbiditi ſzini Ábrahámi KŠ 1771, 173; Popadnoli ſzo záto kaménye KŠ 1771, 296; rezajoucsi ſzebé zkaményem KŠ 1771, 114; poſtaſzrajmo véſz ſz-kaményem KM 1790, 80; naj eta kaménya krüh bodo KŠ 1771, 11
- « Prejšnja
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- Naslednja »
Število zadetkov: 96
Dostopnost